A Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek 1961. évi munkája

A KÖZPONTI STATlSZTlKAl HIVATAL _ TERÚLETI SZERVEINEK 1961. ÉVI MUNKÁJA

BARABÁS MIKLÓS

Az 1961. év a területi statisztikai szervezet fennállásának 10. éve volt. Az 1952 óta eltelt tíz év történetének az elemzésével itt nem foglalkozoml, tekinteb—

tel arra, hogy az 1961. évről adott tájékoztatás,— az utolsó év munkája a folyama- tos fejlődés eredményeit is magában foglalja, bemutatja a területi szervezet tíz— — éves fejlődését, és felhívja a figyelmet a még fennálló fogyatékosságokra is.

A területi statisztikai szervek munkájában az 1961; év is felismerhető fej- lődés't hozott. A fejlődést, a munka színvonalának emelését elsősorban az adat—

feldolgozás egy részének gépesítése segítette elő. A könyvelőgépek alkalmazáaa

az igazgatóságoknál bevált, és új munkamegosztást eredményezett, amelynek ha—

tására az igazgatósági szakcsoportok munkaidejének egy része felszabadult más,

fontos feladatok teljesítésére. '

A területi statisztikai szervek a központi munkatervben előírt adatgyűj—

tési, adatfeldolgozási és ellenőrzési feladatokat maradéktalanul, általában a meg—

bízó szakfőosztályok megelégedésére, jól __végreh—ajtották. Ezenkívül gondot

fordítottak helyi jellegű feladataik elvégzésére is. Saját kezdeményezésre igen

széleskörű ellenőrzést végeztek, továbbá rendszeres és az érdekeltek körében általános elismerést keltő tájékoztatási tevékenységet fejtettek ki.

Az adatfeldolgozási munka gépesítése következtében felszabadulő'munka- idő lehetővé tette, hogy az igazgatóságok még több gondot fordítsanak a Statisz—

tikai fegyelem megszilárdítására. Ennek megfelelően az igazgatóságok többet és alaposabban foglalkoztak az adatszolgáltatók és a középfokú irányitó szervek

statisztikai munkájával, gyakrabban vég eztek ellenőrzést. Az eredmény egyelőre

inkább csak a felelősségre vonások számának a növekedésében mutatkozik, de

ennek nyomán javulást láthatunk a statisztikai fegyelem külső jeleibEn (keve—

sebb és kisebb mértékű határidő—túllépés fordul elő, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nagy része önállóan tölti ki és küldi be beszámolójelentését stb.).

Viszont meg kell állapítani, hogy az adatok pontossága még nem minden tekin-

tétben kielégítő. '

A tájékoztatási munka javulását nagymértékben segítette egyrészt az, hogy

a Központi Statisztikai Hivatal az 1961. évi besz ámolási rendszer össZeállításakor a korábbinál jobban figyelembe vette af*terül'eti aigényeketxtovább á az, hogyaz

1 A 10 év történetét lásd ,,Tíz éves a Központi. Statisztikai Hivatal területi szervezete" (Me—

gyei és Városi Statisztikai Értesítő, 1962. évi 4. sz. is?—187. old.) e. cikkben.

BARABAS: A mmm SZERVEK MUNKÁJA 745

igazgatóságok éltek a saját hatáskörben elrendelhető adatgyűjtés lehetőségével, másrészt az adatfeldolgozás gépesítése.

!!

A területi statisztikai szervek tevékenységének nagy részét a Központi Sta—

tisztikai Hivatal által elrendelt adatfelvételek végrehajtása, a begyűjtött adatok feldolgozása képezi. A területi szervek adatgyűjtési feladata 1961-ben is bővült.

Az adatgyűjtések bővülését egyrészt a mezőgazdaság szocialista átszervezése, másrészt a statisztikával szemben támasztott követelmények növekedése tette szükségessé. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanakkor magában hordja annak lehetőségét is, hogy a mezőgazdaságról, a mezőgazdaságban végbe- menő folyamatokról részletesebb statisztikai adatokat gyűjtsenek. Ezért az új feladatok főleg a mezőgazdasági statisztika körében fordultak elő. Ilyen volt például a mezőgazdasági gépösszeírás, a háztáji gazdaságok megfigyelése, a januári képviseleti állatszámlálás, a szántóterületi adatok egyeztetése, a kül—

földi búzafajták termesztésének, valamint a kukoricatermesztésnek megfigyelése, továbbá a vetésösszeirás bővítése és a terméseredmény megállapításának új növényféleségekre való kiterjesztése.

Új adatgyűjtési feladatok más szakágakban is jelentkeztek. Ilyen volt pél- dául a kisipari szövetkezetek nyereségrészesedésének megfigyelése, az építő-- ipari termelési költségek mérlegadatainak begyűjtése. A település-statisztikában új feladat volt a szolgáltató vállalatok állóeszköz—állományának a megfigyelése és a fontosabb szakmákban foglalkoztatottak munkaügyi adatainak begyűjtése;

emellett jelentősen kibővült a vízellátási, csatornázási adatszolgáltatók köre.

Az adatgyűjtések körének bővítése az igazgatóságok számára is hasznosnak bizonyult, mert a feldolgozott adatok jó részét fel tudták használni a helyi ve—

zetés tájékoztatására. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy —— bár a Hivatal ré—

széről az új adatgyűjtési feladatokat az esetek többségében jól előkészítették — a végrehajtás során a területi szerveknek számos nehézséggel kellett megküzde—

niök." A nehézségek főleg az adatok megfelelő minőségének a biztosítása körül jelentkeztek. Különösen sok gondot okozott a szántóterületek egyeztetése (az ún. területkutatás), amelyet végeredményben nem is tekinthetünk statisztikai munkának.

Az 1961. évi beszámolási rendszerre természetesen nemcsak az adatfelvételek számának a növekedése volt a jellemző. Figyelembe véve az egyszerűsítési lehe—- tőségeket, néhány régebben elrendelt adatfelvételt megszüntettünk, vagy a be- kért adatok körét csökkentettük. így például a saját rezsiben végzett építkezések jelentőlapjait 1961—ben már nem gyűjtötték be, csökkent az állami építőiparban a folyamatban levő építkezésekre vonatkozó adatgyűjtés stb. Az intézkedések eredményeként csökkent az adatszolgáltatók és a területi szervek terhelése is.

A területi szervek igen széleskörű ellenőrzési munkával igyekeznek bizto—

sítani a statisztikai fegyelmet. 1961 folyamán az ipari és beruházási adatszolgál- tatók körében közel 2000, a belkereskedelmi adatszolgáltatók körében mintegy 500, a népesedési és szociális statisztikai adatszolgáltatók körében több, mint 4000

statisztikai ellenőrzést végeztek.

Az ellenőrzések eredményeként az adatszolgáltatók túlnyomó többsége az előirt határidőket betartja, pontos, megbízható adatokat közöl. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy részénél is sikerült már elérni, hogy a statisztikai kérdőíveket önállóan kitöltik -—— korábban a járási felügyelőségek segítették a kérdőívek kitöltését ——-— és határidőre beküldik.

745 BMP—BAB mos

A statisztikai fegyelem megszilárdításához több megyében már ed *

gitséget adtak a megyei pártbizottságok és tanacsok azzal, hogy pártblm " * ,

tanácsi végrehajtó bizottsági üléseken foglalkoztak a statisztikai fegyelem hely-

zetével, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tettek az adatszolgáltatás megjavítására.

A területi statisztikai szervek azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik—, _

nek a munkája a sorozatos segítségadás és útmutatás ellenére sem javult, kény—f' telenek 'voltak szigorúbban fellépni, szabálysértéai és néhány esetben bűnvádi

eljárást indítani. A statisztikai fegyelmet megsértők ellen összesen 182 esetben

indult szabálysértési eljárás és 3 esetben—bűnvádi eljárás. A szabálysértési ügyek

elintézése nem volt minden esetben kifogástalan. Néhány esetben ugyanis _a

szabálysértési hatóságok nem adtak helyt az igazgatóságok panaszának, illetve, csekély összegű pénzbírság kirovásával, amely nem állt arányban a szabály-?

sértéssel, lezárták az ügyet. Ennek oka részben az, hogy az igazgatóságok nagy

része a szabálysértési ügyek előkészítésében járatlannak bizonyult—.Ebből alaki

és tartalmi hibák adódtak, s a feljelentések szakszerűtlensége következménye—

ként több szabálysértőt felmentettek. Egyes igazgatóságok a feljelentések jogát tovább adták a járási felügyelőségeknek. A felügyelőségeknél egyrészt még na— _ gyobb mértékben jelentkeztek a jogi szakértelem hiányából adódó hibák, más—, résztapró—cseprő ügyekben is kezdeményeztek eljárást, amely így a kisösszegű pénzbírságok miatt súlyát vesztette. Az igazgatóságok egy része az ügy szem—- pontjából nem kielégítő szabálysértési határozatba is belenyugodott. Nem ke—

restek jogorvoslást a szabálysértési előadó felettes szervénél.

E visszásságok következménye —— azonkívül, hogy nem segíti a statisztikai fegyelem javulását —— az, hogy a stati3ztikai fegyelmet megsértők nem résZesül—

tek azonos elbánásban; ugyanazért a szabálysértésért az egyik adatszolgáltatót megbüntették, a másikat esetleg felméntették.

Az igazgatóságok a statisztikai fegyelem megszilárdítása céljából ——-— a sza——

bálysértési eljáráson és a bűnvádi feljelentésen kívül _— természetesen igénybe

vesznek más eszközöket15. így például az év folyamán igen sok esetben fordultak

a vállalatok, intézmények tanácSi szervek gazdasági és pártvezetőihez részint azért, hogy ismertessék az adatszolgáltatás során elkövetett hibákat, részint azért,

hogy konkrét intézkedést, felelősségre vonást kezdeményezzenek, Ennek alap—- ján több, hanyagul dolgozó vállalati, tanácsi statisztikus részesült fegyelmi

büntetésben. — _

A statisztikai fegyelemért folytatott harc eddig iskétségbevonhatatlan ere'da ményeket hozott, de lényegesen többet lehetne elérni, ha a minisztériumbk, a tanácsi és egyéb irányító Szervek, is gondot ;forditanának a statisztikai törvény- ben előírt statisztikai feladatok teljeáítésére. A'statisztikaiktörvény az egyes,,álw lami és szövetkezeti szervek feladatává tta—Szix többek között azt is, hogy—* az alá-—

rendelt szervek statisztikai munkájátirányítsák és ellenőrizzék. Enélkül a sta—

tisztikai fegyelemért folyó harc egyoldalú,, és ennek hátrányát a területi azeryek is érzik A pontos, megbizható statisztikai adatszolgáltatás biztosítása érdekében az esetek többségében nemcsak a középfokú irányítószervak; hanem az adat—

szolgáltatók statisztikai munkáját is kénytelenek irányítaniés ellenőrizni. A me—

gyei igazgatóságok a középfokú Hirányítéx szemek statisztikai munkáaaaak az

ellenőrzésével kívánják elérni, hogy az irányító szerVeket rászorítsák azalá;-an—

deli: vállalatok statisztikai munkájának megfelelö megszervezésére, irányítására

és ellenőrzésére., _ , _ , ,

*

.A maman SZERVEK MUNKAJA * 747,

,, A statisztikai fegyelem erősítését eredményesen szolgálták a középfokú irá- nyitó szervekkel közösen végzett statisztikai ellenőrzések. A közös ellenőrzések során a középfokú irányitó szervek statisztikusa gyarapíthatja szakmai képzett-

ségét, , kellő gyakorlatra tehet szert az adatszolgáltatók statisztikai munkájának ellenőrzésében. Az ellenőrzött statisztikus munkájában előforduló hibákrés hiá—

nyosságok megszüntetésére a középfokú irányító szerv és a területi statisztikai hivatal ellenőre közös útmutatást, utasítást adhatnak. Igen hasznosnakbizonyul-a tak az adatszolgáltatók részére tartott szakmai értekezletek is. A területi szervek szakelőadói egy-egy nagyobb adatfelvétel előtt ismertetik az adatszolgáltatókkal a statisztikai kérdőíveket, utasításokat, és megbeszélik a kérdőívek kitöltésének módját. Ez különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari sző-a vetkezetek statisztikusai számára jelent hasznos segítséget. Az igazgatóságok él—

nek is ezekkel a lehetőségekkel, s az eredmény az, hogy általában sikerül fel- kelteni az érdeklődést és legyőzni a közömbösséget, sajnos azonban gyakran csak átmenetileg.

A vállalatoknak, intézményeknek azon statisztikusai, akik rendszeresen szolgáltatnak adatokat a statisztikai szerveknek, szoros munkakapCSolatot létesí——

tenek a járási felügyelőségekkel vagy az igazgatóságokkal, jó munkát végeznek.

Igen kevés azonban az olyan vállalati statisztikus, aki hosszabb ideig dolgozik egy munkakörben. Az ipari és a mezőgazdasági állami szektor adatszolgáltatása egyre megbízhatóbb, és aránylag kevés a hiba a kereskedelmi vállalatok, a tan—

ügyi adatszolgáltatók jelentéseiben is.

Az adatszolgáltatási hibák helyenként még az emlitett ágazatok statisztikai munkájában is előfordulnak, az egyéb ágazatokban és munkaterületeken azon—

ban már bővebben van kifogásolni való. A hibák forrása részint abizonylatok hiá- nyossága, részint a hanyagság vagy a hozzá nem értés. így például a kisipari szövetkezetek nagy részének bizonylatai nem alkalmasak a termelési érték és a létszámadatok pontos megállapítására. A havi termelőszövetkezeti beruházás-sta—

tisztikai beszámolójelentés megbízhatatlan, ugyanis bizonylatok hiányában * a műszaki teljesítési adatok nagyobb részét becsléssel állapítják meg. A mező—

gazdasági termelőszövetkezetek egy részében részint mégnem vezetik az előírt nyilvántartásokat, részint nem naprakészek a könyveléssel, s így az adatszolgál- tatás ingatag alapokon nyugszik. A népmozgalmi statisztikában az anyakönyv- vezetők, az orvosok egy része másképpen értelmezi a fogalmakat mint az igaz—

gatóságok. A földművesszövetkezeti adatszolgáltatók egy részére jellemző, hogy nem ismerik a statisztikai utasításokat, és emiatt adatközlésük nem megbízható.

A baleseti statisztikából nem egy baleset kimarad mert az adatszolgáltatás rövid határideje miatt nincs mód arra, hogy az adatszolgáltató vállalatok vidéki telep-—

helyeikről begyűjtsék a szükséges adatokat.

Általában ugyanazokon a munkaterületeken, amelyekről a bizonylatok hiá—

nyosságaira lehet példákat felhozni, sűrűbben fordulnak elő nagyobb határidő- mulasztások is. E tekintetben elsősorban az országos kereskedelmi vállalatok

jelentéseit, akisebb beruházók és a megyén kivüli beruházók jelentéseit kell

megemlíteni, amelyek későn és gyakran pontatlan adatokkal érkeZnek a területi statisztikai szervekhez.

A rendszeres adatszolgáltatások hibáinak, hiányosságainak előidézésében

nagy szerepe van annak, hogy a statisztikai munkát végzők ezirányú képzettsége

nagyon sok esetben hiányos (különösen, ha nem az a dolgozó főfoglalkozása), de

zavart okoznak a bizonylati hiányosságok, a munkatorlódások, valamint a köny-

velési és statisztikai határidők közötti összhang hiánya

748 _ Barum ; mos *

Az igazgatóságok a hibák számát és súlyát nagyfokú pontosságra való törek—L vessel; gondos belső revizióva1,a hibás adatok javittatásával, hibátlan fddolgm

összesítő munkával igyekeznek csökkenteni.

' 1961 folyamán ——- mint az előző években is — az adatgyűjtési és 481501?—

gozási munkák nagy része lökésszerűen jelentkezett a területi statisztikai szer—

veknél. Az év első felében általában anegyedéveket követő hónapokban jelent--

keztek a munkacsúcsok, melyeket gondos koordinálással sem lehetett teljesen kikuszobolm A munkacsúcsok az adatgyűjtési munka természete következté—

ben az ipari és beruházási, valamint a mezőgazdasági feladatoknál jelentkeztek.

Az igazgatóságok ipari és mezőgazdasági csoportjai az év első felében elvégzendő

feladatokat csak igen jelentős túlórázással tudták megoldani. Egyébként túlóra-é

zás előfordult csaknem minden területen, részben a szabadságon vagy betegál—

lományban levők helyettesítése miatt. Rendszeresnek mondható az igazgatósá- gokon a túlórázás a negyedév első hónapjában, amikor az egyéb feladatok mel-—

lett a tájékoztatási munka is igénybe veszi a dolgozókat.

A munkatorlódások természetesen nemcsak az igazgatóságok hanem a, fel- ügyelőségek munkájában is jelentkeznek. 1961—ben minden negyedévben volt

állatszámlálás, amely egybeesett a termelőszövetkezeti adatfelvétellel és a nép- mozgalmi statisztikai feladatokkal, sőt az első félévben még a gépösszeíráSsal, a háztáji gazdaságok reprezentatív megfigyelésével, továbbá a külterületi lakott helyek összeírásával is.

A területi szerveknél a rendelkezésre álló munkaidőalap 60—70 százalékát az adatfelvételek végrehajtása és a feldolgozási munka veszi igénybe, s a fennma—

radó 30—40 százalék az ellenőrzési, a tájékoztatási és az egyéb feladatok ellátá-

sára áll rendelkezésre. Ez az arány nagyjából kielégítő lenne, az öntevékenységre hajlamos igazgatóságok azonban csak túlórázással tudták nagyobb szabású, ön—

maguk által alkotott terveiket teljesíteni. _

A statisztikai munka jellegéből adódóan a munkacsúcsokat teljesen meg—

szüntetni nem lehet, de feltétlenül csökkenteni kell a túlórázást. A túlórák száma—

tovább csökkenthető a munkák jobb szervezésével, jobb koordinálással, végleges

megoldást azonban csak a mechanikus munkák további gépesítése hozhat.

A területi szervek adatfeldolgozási munkáinak gépesítése tulajdonképpen—

1961—ben kezdődött meg. Az igazgatóságokon a statisztikai műveletek Végzésére alkalmas kőnyvelőgépeket állítottak fel, és adatfeldolgozási csoportokba össz-

pontosították azokat az irodagépeket, amelyeknek segítségével az adatfeldolgo—

zásOk nagy részét központilag tudják elvégezni; Az irodagépek koncentrálása és a könyvelőgépek üzembehelyezése már eddig is sok mechanikus munkától sza—

badítótta meg a területi szervek statisztikusait. Ezt azonban csak kezdeti lépés—

nek tekintjük, mert még mindig jelentős a kézi feldolgozás, ami sok értékes munkaórát köt le, és von el egyéb fontos feladattól.

.

A területi statisztikai szervek feladata az_ is, hogy a helyi párt— és tanácsi szervek vezetőit területük gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről tájékoz—

tassák. Az igazgatóságok tájékoztatási munkájának gerincét az elmúlt évben is

a negyedéves és az éves összefoglaló jelentések kidolgozása és az évkönyv ké—

Szitése képezte. Az összefoglaló jelentések mellett azonban egyre nagyobb szerep jutott a tájékoztatási munkában a témajelentéseknek és a feljegyzéseknek, W lyek azáltal, hogy egyszerre csupán egy-egy fontos kérdésre irányították a helyi vezetők figyelmét, sokkal közvetlenebbül segitettek a vezetés, irányítás munká—

ját, mint a negyedéves jelentések ' V

A mmm SZERVEK MUNKAJA 749

A helyi vezetés, illetve a tanácsi és a pártapparátus dolgozói igényének sok- oldalúsága következtében a negyedéves összefoglaló jelentések terjedelme év-

ről évre nőtt, és az utóbbi időkben egy-egy negyedéves jelentés már 120—150

oldal terjedelemben jelent meg. A" terjedelemmel csaknem párhuzamosan nőtt a jelentések példányszáma is. Egy-egy igazgatóság 1204—180 példányban adta ki rendszeres negyedéves jelentéseit. (Meg kell jegyezni, hogy 1961—ig csak igen primitiv sokszorosítással készültek a jelentések.) Jóllehet a jelentések tartalma és példányszáma nagymértékben nőtt, a sokrétű igényeket mégsem lehetett min—- den tekintetben kielégíteni. A megyei vezetők —már nem tudtak érdemben foglal—

kozni a túlságosan sok részletkérdést is tartalmazó negyedévi jelentésekkel, sőt helyenként már el sem olvasták azokat. Ugyanakkor a párt— és a tanácsi appará—

tus egy-egy munkaterülettel foglalkozó dolgozóinak igényét nem elégítették ki e jelentések, mert nem tartalmaztak olyan részletes adatokat, amelyek operatív munkájukhoz nélkülözhetetlenek. 1961 folyamán felmerült az összefoglaló je—

lentések tartalmi átalakításának, illetve terjedelmük csökkentésének gondolata Ezzel kapcsolatban az érdekeltekkel folytatott megbeszélések alapján a követ—

kező szempontok figyelembevétele látszott szükségesnek.

Az összefoglaló jelentések elsősorban a megyei vezetők részére készülnek, s ezért nem tartalmazhatnak mindenre kiterjedő, részletes adatokat. Tekintet- tel azonban arra, hogy az adatok iránt igen nagy az érdeklődés, az igazgatóságok a tanácsi és pártapparátus dolgozói és egyéb intézmények részére lehetővé teszik, hogy —— amennyiben részletező adatokra van szükségük — a feldolgozási táblá—

kat lemásolják, vagy azokból a számukra szükséges adatokat kiírják. Ez a meg—

oldás -— legalábbis az elmúlt év második felének tapasztalatai alapján —- úgy látszik, kielégítőnek bizonyult a megyei vezetők, valamint a párt-, illetve a tá-

nácsi apparátus dolgozói részére.

Az igazgatóságok, az alaki változásokon túlmenően, természetesen tartalmi változásokat is kidolgoztak. Nagyrészt sikerült megszüntetni a jelentések egy részében még előforduló mennyiségi szemléletet, és a megfelelő szintre csökken-—

teni a tervteljesítési, a vállalati teljes termelési mutatók jelentőségét. Egyre na—

gyobb mértékben foglalkoznak az igazgatóságok a vállalatok munkájának szín—

vonalára sokkal jellemzőbb minőségi mutatók alakulásával, valamint a szállítási szerződések teljesítésével, az anyagkészletek alakulásával stb.

Az igazgatóságok által végrehajtott változtatásokat kezdetben a megyei ve—

zetők egy része nem fogadta megértéssel, hiányolták, hogy nincs egy—két olyan összefoglaló mutató, amelyből a megye egész iparának munkájára tudnának kö—

vetkeztetni. Az utóbbi hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a megyei ve- zetők részben 'a pártközpont útmutatása alapján, részben a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási főosztálya és az igazgatóságok felvilágosító munká—

jának eredményeként elismerik, hogy a hiányolt mutató nem létezik. Jelenleg már a megyei vezetők nagy része megelégedéssel veszi tudomásul az igazgatósá- gok tájékoztatási munkájában bekövetkezett változásokat. A megyei vezetők

egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a rendszeres jelentések mellett a kü—

lönböző témajelentéseknek és feljegyzéseknek. Ezeket operatív munkájukban jól fel tudják használni.

Az igazgatóságoknak a tájékoztatási munkájukkal szemben támasztott kö- vetelmények nagy részét sikerült kielégíteniök. A helyi vezető szerveknek a ko—

rábbi években is felmerült egyik igénye azonban még mindig fennáll: részlete- sebb és több adatot kérnek a városokról és a nagyobb településekről, hogy így elsősorban az ott élő emberek munka— és életkörülményeit, kulturális és egész-

750 !;me

ségügyi ellátottságát, a városiasodásl folyamat irányát és mértékét jobban megis—

merhessék. Ezt a feladatot sajnos a mai napig sem sikerült megnyugtatóan meg;

oldani, még a Budapest Városi Igazgatóságnál sem, ahol pedig ez az igény hatí

ványozottabban jelentkezik. Ennek oka elsősorban a beszámolási rendszer hiá—

nyossága, de az ilyen jellegű statisztikai vizsgálatok és elemzések metodikája

még nincs is vagy csak részben van kidolgozva. , ;

Az igazgatóságok tájékoztatási tevékenységének a mezőgazdasággal foglal—

kozó részét is újszerű, elemző fejezetekkel kell kiegészíteni. A gyakorlat azt mu—

' tatja, hogy az igazgatóságok a begyűjtött adatok nagy részét közéteszik ugyan,

de ezek az adatok inkább csak bizonyos állapotot tükröznek, vagy dinamikát,

mutatnak. Hiányzik viszont a mezőgazdasági termelési folyamatoknak, a mező—

gazdaságban foglalkoztatottak munkája Színvonalának és más, a termeléssel összefüggő fontos kérdéseknek az elemzése.

Az igazgatósági tájékoztatási tevékenység ismertetése mellett említést kell tenni a járási felügyelőségek tájékoztatási munkájáról is A járási felügyelőségek nagy része —— a járási pártbizottságok igényének megfelelően —— elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkájáról készit negyedévi tájékoztatót.

E tájékoztató elkészítése nem jelent a felügyelőségek részére különösebb igény—

bevételt, mert általában az igazgatóságok által előre elkészített táblázatokat töl—

tik ki, és küldik meg a járási vezetők részére.

Néhány felügyelőség —— ahol erre megfelelő munkaerő van —— a mezőgazda—

sági termelőszövetkezetek adatain kivül a megyei igazgatóságoktól kapott egyéb (ipari, oktatási, népművelési stb.) adatokkal is kiegészíti tájékoztatóját, és elő—

fordul az is, hogy szöveges értékelést fűz hozzá. Annak ellenére, hogy a járási felügyelőségeknek a mezőgazdasági termelőszövetkezeti adatokon kívül egyéb népgazdasági ággal vagy szociális, kulturális statisztikával foglalkozniok nem szükséges, mégis —— véleményünk szerint — nem volna célszerű meggátolni az ilyen irányú tevékenységet, különös tekintettel arra, hogy a járások összevonása folyamatban van, s az így kialakított nagyobb járások vezetői joggal tarthatnak igényt, a mezőgazdasági adatokon túlmenően, egyéb gazdasági és szociális—kul—

turális adatokra is.

*

A területi statisztikai szervek megalakulása után kb. egy évvel, amikor már az igazgatóságokon és a járási felügyelőségeken állandósult a munkaerő—állo—

mány, a dolgozóknak kb. 7 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai vég- zettséggel, 43 százaléka érettségivel. 1961 végén a mintegy ezer főnyi területi statisztikai apparátus dolgozóinak már 14 százaléka volt egyetemi vagy főiskolai végzettségű és 62 százaléka érettségizett. E néhány adat természetesen még nem mutatja teljes egészében a dolgozók iskolai Végzettségében és szakmai képzett—

ségében történt változásokat. ——

A tanácsi dolgozók 1960. évi fizetésrendezése a területi statisztikai szerveke—

nél nagyarányú munkaerő—mozgást váltott ki. A jól képzett statisztikusok közül

sokan magasabb fizetésért a tanácsoknál —-— az esetek többségében nem a szak—

képzettségüknek megfelelő beosztásban —- helyezkedtek el. A fizetési különb—

ségek miatt bekövetkezett nagyarányú fluktuáció 1960—ban .és 1961 első felében olyan méreteket öltött, hogy már a munka elvégzését is gátolta. Néhány felügye—

lőségnél a felügyelőség vezetője és beosztottai egyszerre távoztak magasabb fie-

zetesért más munkahelyre ——

_, Az új dolgozók felvételénél az igazgatóságok vezetői arra törekedtek, hogy lehetőség szerint —- amennyire a bérhelyzet megengedte—— egyetemet vagy köz——

A WRÚLETIVSZERVEK MUNKA-Isa *— s ' 7.5!

gazdasági technikumot végzett dolgozókat alkalmazzanak. Új diplomásokat évek

óta nem vagy csak nagyon keveset kaptak. Az egyetemet végzett fiatalok ugyanis egyrészt nem szívesen mennek vidékre, másrészt egyes helyeken a gya—- karnaki időre megállapított maximális 1300 forintos fizetés helyett 1600—1800 forintért (alkalmazták őket Az elmúlt években, ha sikerült egy-egy egyetemet végzettet az_igazgatóságokhoz irányítani, az nagyon rövid idő után —— ha már megfelelő jártasságra tett szert a statisztikai munkában —- magasabb fizetésért másutt helyezkedett el.

Az igazgatóságoknak tehát a szakképzettség emelését saját erejükből kell megoldaniok. Ennek érdekében az igazgatóságok vezetői és a Központi Statisz- tikai Hivatal Területi főosztálya is sokat foglalkoztak a dolgozók továbbképzésé—

vel. Az eredmény mind jobban megmutatkozik: 1961 végén az ügyintézőknek több, mint 80 százaléka rendelkezett beosztásának megfelelő szakképzettséggel.

A szakmai képzettség további emelése céljából —— mivel a jelenlegi bérezés miatt nem lehet megfelelő számú magasabb képzettségű dolgozó beállítására szá—

mítani —, az arra alkalmas, régi dolgozókat fokozatosan egyetemre, középisko—

lába irányítják. Ennek eredményeképpen (1961. év végi adatok szerint) 67 fő egyetemen, 92 fő középiskolában tanul, és 155 dolgozó szakvizsgára készül. Az egyetemeken továbbtanulók közül 25 fő a Marx Károly Közgazdaságtudományi

"Egyetemen, 20 az Agrártudományi Egyetemen, illetve mezőgazdasági akadémián, 11 jogtudományi egyetemen, 11 pedig a Marxizmus—Leninizmus esti egyetemen tanul.

*

; A következőkben néhány olyan problémával foglalkozom, amelyek jelenleg, illetve már hosszabb-rövidebb idő óta nehezítik a területi statisztikai szervek munkáját, _ ,

1. A területi statisztikai szervek munkájának színvonalát csak akkor lehet tovább emelni, ha kevesebb gondot kell fordítaniok az adatok begyűjtésére és ellenőrzésére. Ez csak akkor lehetséges, ha az adatszolgáltatók a határidőket pontosan betartják, és bizonylati alapon nyugvó, megbízható statisztikai adatokat szolgáltatnak. Különösen vonatkozik eza beruházási, a népművelési adatszolgál—

tatásokra, a termelőszövetkezetekre és az állami gazdaságokra. Ezért a területi statisztikai szervek dolgozóinak a következő években nagyobb gondot kell for- dítaniok a statisztikai adatszolgáltatás és elsősorban a középfokú irányító szer—

vek statisztikai munkájának ellenőrzésére. A statisztikai fegyelem további javu—

lását elsősorban nem az ellenőrzések számának növelése, hanem az ellenőrzők következetessége biztosíthatja. Az ellenőrzések száma talán már kielégítő, nem megfelelő azonban az ellenőrzések hatékonysága, és ennek növelésére az elmúlt években kevesebb gondot fordítottak. A területi szervek dolgozóinak következe—

tesen figyelemmel kell kísérniök az ellenőrzések során feltárt hibák és hiányos—

ságok megszüntetését. Meg kell követelni minden adatszolgáltatótól, hogy adat- szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul tegyen eleget, a hanyagokkal szemben pedig —— ha szükséges —— a törvény szigorát is érvényesíteni kell.

2. A Központi Statisztikai Hivatal adatfelvételei közül az utóbbi években egyre kevesebb letta teljeskörű adatfelvétel, és nőtt a reprezentatív adatfelvé—

telek száma. Ez természetes folyamat, mert a népgazdaság fejlődésének, a lakos—

ság életkörülményeinek, a dolgozók szociális, kulturális és egészségügyi ellátott- sága színvonalának több oldalú megfigyelésére és elemzésére van szükség. A megfigyelések egy részét természetüknél fogva nem lehet teljeskörűen végre—

hajtani, ezenkívül a reprezentatív felvételek olcsóbbak, gyorsabbak, feldolgozá—

752 BARABAS: Mmmm mm WA

suk kevesebb munkát igényel. A területiszeweknél is felmerül az ez lam, " **):—

az újabb megfigyelések alapján elmegyek, esetleg-; a járások területéről is adjanak: * "

értékeléseket. Az eddig végrehajtott reprezentativ adatfelvételek egy reszenek megyei anyaga azonban nem megfelelő területi felhasználásra. Ezért szükséges

lenne, hogy a reprezentatív megfigyeléseket, vagy legalább azokat a represen—

tativ megfigyeléseket, amelyeknek anyagát a megyei vezetők tájékeztatására—idf' lehet használni, úgy szervezzék, hogy a kapott adatok a megyéket vagy azok egy

részét jellemezzék. ' ' _

Megoldandó problémát jelent a reprezentatív adatok helyes felha " álása-—

nak biztosítása is. Az igazgatóságok ugyanis szárhos esetben nem merik alkal-

mazni a reprezentatív felvételek eredményeit, attól tartva, hogy hibás követ?—*

keztetéseket vonnak le, és tájékoztatójukban téves értékelést adnak. Segítséget

elsősorban úgy lehetne adni, hogy az adatfelvételek végrehajtási utasítása vagy az oktatási anyag az adatfelvételek megszervezése és végrehajtása mellett— az ada—

tok felhasználásának módját is ismertetné. ' , : I 3. A fokozódó követelmények, a statisztikai módszerek fejlődése évröléw'e több, részletesebb statisztikai adat megfigyelését, feldolgozását teszi szükségessé Már a sokrétű adatgyűjtési tevékenység is igen sok munkaidőt köt le, és még több munkaidőt vesz igénybe a begyűjtött adatok ellenőrzése, feldolgozása. Ear—"

zel egyidőben a területi statisztikai szerveknek más irányú kötelezettségeik is;

vannak, ilyen például a statisztikai fegyelem biztosítása, a helyi vezető szervek tájékoztatása. E két irányú, de lényegében egymást feltételező tevékenységnek a

következőkben a területi szervek úgy tudnak eleget tenni, ha a mechanikus fel-—

dolgozó munkát vagy e munkáknak egy részétgépesítik. A jelenlegi gépesítést

csak kezdeti lépésnek tekintjük, és közeli feladatnak kell tekinteni az igazgató—

ságok speciális statisztikai adatfeldolgozási gépekkel való ellátását. [_

A következő években — véleményem szerint —— néhány ; meg'ében' gépi

adatfeldolgozó állomást kellene szervezni, mely nemcsak egy statisztikai igazga-

tóság, hanem a szomszédos statisztikai igazgatóságok adatfeldolgozási munkáját is el tudná végezni, sőt a területi statisztikai szerveken kívül más vállalatok.

intézmények részére is végezhetne feldolgozásokat.