A Központi Statisztikai Hivatal vidéki hálózatának irányításáról

(1)

szamu; ' 1041, *

anyaggal rendelkezik. Igen rentábilis lenne, véleményünk szerint, egy épület—

elemgyárat létesíteni. A kisbalatoni tőzeg—

kitermelésre pedig egy tőzegfeldolgozó ve'- gyészeti üzemet lehetne létesíteni.

A Cserszegtomaji Okkerbánya Közép—

Európa egyik legnagyobb okker lelőhelye. , Ennek késztermékké való előállítása szin—

tén helyben lenne a legkifizetődőbb.

Keszthelyről és környékéről évente több vagon gyümölcsöt szállítanak fel Buda—

pestre. Mivel a főváros messze van, a friss

' gyümölcs felszállítása nem kifizetődő, sok-

kal rentábilisabb lenne egy gyümölcs—kon—

zervgyárat létesíteni.ABalaton halkincsem

bőségesen szolgáltatna alapanyagot egy halfeldolgozó üzemnek.

A mezőgazdaság nagyüzemi fejleszté—-

sének toVábbi perspektívái vannak. Az ál—

lami gazdaságok, valamint a termelőszö—

! xetkezetek terméshozamának további fo—

kozása, az állatállomány fejlesztése, a tra—

dicionális keszthelyi juhtenyésztés fellen—

dítése az elsőrendű feladatok közé tarto-

zik. ,

Dr. Kovacsics József,

A Központi Statisztikai Hivatal Vidéki hálózatának irányításáról

A Statisztikai Szemle" augusztus—szeptember havi száma ismertette azt az ér- tekezletet, amelyet a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatalában a szövetsé—

ges köztársaságok statisztikai hivatalai—

nak vezetői számára tartottak. Az érte-

kezlet részvevői, az előadók ésafelszóla—

lók egyaránt, őszintén és nyiltan beszéltek

a statisztikai munkában mutatkozó hi-

bákról és nehézségekről. Elemezték aköz—

ponti irányítás és a területi végrehajtás munkáját, az elért eredményeket, a mun- kát akadályozó hibákat és jelenségeket.

A területi vezetők főleg a koordinációs

nehézségeket, az utasítások késlekedését,

egyes határidők helytelen megállapítását,

a központi ellenőrzés meg nem felelő mód—

szereit tették szóvá és több elvi és gya—

korlati segítséget kértek.

Az értekezlet anyagának ismertetése

módot adott arra, hogy számba vegyük a magyar területi statisztikai Kszervezet munkájában felfedezhető hibákat és eredményeket. A szovjet statisztikai ve—

zetők értekezletének tükrében n'iegláthat-

juk a saját területi statisztikai szerveze—

tünk irányításának színvonalát is.

Az értekezlet tárgyalást anyaga nem al—

kalmazható egyszerűen és közvetlenül az

, itthoni körülményekre. Számos vonatko—

zása azonban arra indíthat, hogy megta—

láljuk a legközelebbi tennivalókat, jobban

felfigyeljünk egy_es hibákra és nyomaté—

kosabban irányítsuk figyelmünket azok

kijavítására.

A magyar területi statisztikai szervezet munkájának vezetése a Központi Statisz—

tikai Hivatal szakfőosztályaínak és Szer—

vezési és Ellenőrzési főosztályának közös feladata. A szakfőosztályok felelősek a szakmai irányításért, a feladatok megha-

tározásáért, azért, hogy a területi szervek a statisztikai munkához megkapják a szük—

séges szakmai útmutatást. Gondoskodnak * arról, hogy a statisztikai szervek tájéko—

zottak legyenek a tervekről, a szervezeti

változásokról, a szakmai, sajátosságókról.

A .Szervezési és Ellenőrzési főosztály kö-

telessége elsősorban az, hogy rendszeres ellenőrzésekkel biztosítsa a munka szak- szerű, pontos elvégzését, a területi sta—

tisztikai szervezet töretlen, egyenletes fej— * ;

lődését.

_A területi statisztikai szervezet irányí—

tásának ez a módja hosszabb kísérletezés után alakult ki. Bár ez a módszer néze—

tünk szerint jó, hibák mégis előfordulnak.

Időnként munkatorlódás keletkezik a

területi szerveknél, mert a szakfőosztá- lyok egyik—másik időszakra túlméretezik az igazgatóságok munkával való megter—,

helését. A Beruházási és Építőipari főosz—

tály például az 1955. I. negyedévben, ,a Mezőgazdasági főosztály a II. negyedév—

ben állította csaknem megoldhatatlan fele

adatok elé az igazgatóságokat. Előfordul,

hogy egy—egy szakfőosztály önmaga sem

koordinálja a saját osztályai által előírt feladatokat és így ugyanabban az időben *

többféle munkát is kívánnak ugyanattól

az igazgatósági előadótól. A megyei igaz-

, gatóságoknál például egy dolgozó foglalkozik a kultúrstatísztikával és a Város—* és községstatisztikával. Július hónapban en—

nek az_ egy embernek 12. és 23. között el- lenőriznie kellett a középiskolai levelező

(2)

i oktatás statisztikáját, ugyanakkor be kel—

lett gyűjtenie a vár!-s— és községgazdálko-

dási vállalatok szakmai és munkaügyi kérdőíveit, a beérkezett beszámolójelenté—

seket ellenőriznie és összesítenie kellett, s egyúttal gondot kellett fordítania a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes

szakosztályánál készült összesítő ellenőr—

zésére is. Az ilyen és ehhez hasonló mun—

katorlódás azután határidőmódositásokat tesz szükségessé, és ez a szervezetlenség látszatát kelti.

' Az igazgatóságok gyakran kapnak mun—

katervmódositásokat. A módosítások ré- szint a teljesíthetetlennek bizonyuló kö—

vetelményeket kívánják utólagosan ren- dezni, részint újabb feladatokat szabnak

ki. 1955 I. negyedévében például —— nem

, teljes adatok szerint — 24 munkatervi módosítást kapott a Szolnok megyei Igaz—

gatóság (ebből 17 új feladatot jelentett).

Még mindig előfordul, hogy a szakfőosz-

tályok késlekednek a végrehajtási utasí—

tások kiadásával. A Beruházási és Építő-

ipari főosztály például április 20—ra ígérte a Város— és Községgazdálkodási Miniszté—

, rium beruházásainak statisztikai ellenőr—

zéséhez szükséges útmutató kiadását, de ez csak hetekkel később érkezett meg az ' igazgatóságokhoz.

Előfordul az is, hogy a kiadott utasítá- sok, útmutatók nem elégségesek, nem tisz—

táznak minden kérdést, vagy éppen olyan

',,szempontokat" tartalmaznak, amelyektől

az igazgatósági dolgozók a végrehajtást il—

letően nem lesznek okosabbak.

Az Ipari főosztály — például -— nem adott azonnal elégséges utasítást az ipar—

Ez az igazgatóságok munkájában sok hi—

bát okozott. A Mezőgazdasági fő—

osztály az újabb mintájú termelőszövet—

kezeti beszámolójelentések bevezetésekor elmulasztotta, hogy minden tételt, minden fogalmat kellően megvilágítson. A Beru-

házási és Építőipari főosztály egyik ellen—

, őrzési útmutatója előírta, hogy a népmű—

,velési és a belkereskedelmi adatszolgálta—

tóknál ellenőrizni kell a nehézgép—beru—

házásokat, holott ezeknél az adatszolgál—

tatóknál a nehézgép—beruházás nem jellemző. Az 1954—55. tanév végi oktatás- statisztikai adatgyűjtés ellenőrzéséről a Szociális és Kultúrstatisztikai főosztály körlevelet küldött az igazgatóságoknak.

amely azonban csupán az adatgyűjtés

^szam:

nyomtatványait sorolta fel 12 pontban

Ezenkívül még azt közölte, hogy a to—

vábbi feladatokat majd a III. negyedévi

munkaterv adja meg. A jelzett munkaterv—

ben azonban ehhez az ellenőrzéshez csu—

pán általánosságokat tartalmazó szempon—

tokat közöltek: például azt, hogy ,,a tan—

év végi jelentés fontosabb létszámadatait ,, az alapbizonylatokkal összefüggésben kell ,

felülvizsgálni", ,,a kérdőívek számszerű és

logikai ellenőrzése csak szúrópróbaszerűen történik", ,,az intézményeknél és az ok—

tatási szerveknél általában, figyelemmel

kell kísérni az adatgyűjtéssel'lkapcsolatos fogalmak egységes értelmezését". Nem esett szó az ellenőrzés végrehajtásának a

módjáról, arról, hogy hol, milyen bizony-

latokat milyen adatokkal összefüggésben

kell vizsgálni. **

Egyébként is többször előfordul, hogy

az útmutatók ilyen általánosságokat tar—

talmaznak: ,,az ellenőrzés terjedjen ki az alapbizonylatok és a kérdőív megfelelő póntjai közötti összefüggésekre", ,, a kér—

dőíveket számszerűen és logikailag is fe—

lül kell vizsgálni" stb. Az ilyen ,,szakmai útmutatástól" természetesen nem sok eredmény várható.

A szakmai irányítás ilyenszerű hibáit el lehet kerülni, illetőleg meg lehet előzni.

Vannak jó példák arra, hogy milyen nagy körültekintéssel készülnek a munkater—

vek, hogy már maguk a szakfőosztályok igyekeznek könnyíteni, ha a koordináció szerint itt—ott túlterhelés mutatkozik.

Vannak a szakmai irányító munkának

már igen jelentős eredményei is. Az Ipari

főosztály például igen gondosan irányítja

az igazgatóságok ellenőrzési munkáját.

Már nálunk is felmerült az a követel—

mény, hogy egyes intézkedéseket a köz—

ponti szakosztályok, még azok kiadása előtt, megvitassanak néhány igazgatóság—

gal. A Mezőgazdasági főosztály már hosz—

szabb idő óta követi ezt a gyakorlatot, de

alkalmazzák más főosztályok is. A tapasz—

talatok szerint a közös munkával készült utasítások alaposabbak, körültekintőbbek,

közelebb állnak a Való élethez, és a végre—

hajtást sokkal inkább elősegítik, mint a csupán íróasztal mellett kiokoskodott ren-

delkezések. Előfordul azonban, hogy az

előkészítés nem eléggé gondos, a végre—

hajtás az igazgatóságok előzetes megkér—

dezése ellenére is nehézségeket okoz. Az év közepén sokszor felrótták az igazgató—

(3)

SZEMLE

ságok a Központi Statisztikai Hivatalnak,

hogy a begyűjtési eredmények és az adó—

fizetés képviseleti megfigyelése céljából

elvégeztetett adatgyűjtési és feldolgozási munka az előirányzott munkaidő többszö-

rösét vette igénybe, mert az illetékes szak- főosztály nem tájékozódott az adatgyűjtés

várható nehézségeiről és nem biztosította központilag a pénzügyi és a begyűjtési szervek sZükséges közreműködését. A szakfőosztály tárgyalt ugyan előzetesen néhány igazgatósággal, a gyakorlat azon—

ban azt bizonyította, hogy ezek a tárgya—

lások, illetve a tárgyalásokon résztvevő központi dolgozók közlései, tervei irreáli—v sak voltak.

A végrehajtási utasítások közös mun—

kával történő kialakítása helyes és külö—

nösen új vagy bonyolultabb feladatok esetén célravezető. A tárgyalások során azonban a várható nehézségeket minél szélesebben mérlegelni kell, hogy a közös

véleményezés alapján kidolgozott utasítá-

sok a tervezés szerint végrehajthatók le-

gyenek. .

A szakmai irányítás egyik célszerű esz—

köze a Központi Statisztikai Hivatal szak—

főosztályai vezetőinek és az igazgatósá—

gok vezetőinek közvetlen érintkezése. ta—

nácskozása (szóban vagy írásban)

A szakfőosztályok részéről —— amikor az

— irányító munka kialakításáról volt szó ——

igen helyesen, ismételten hangsúlyozták ezeknek a közös megbeszéléseknek, ta- nácskozásoknak a jelentőségét. A kezdeti időszak után azonban a megbeszélések megritkultak, el-elmaradoztak. Most már gyakoribb az, hogy a szakfőosztályok osz—

tályvezetőire, csoportvezetőire, vagy ép—

pen a beosztottakra marad a felmerülő kérdések megvitatása, illetve a szakmai

tanácskozás. A területi szervekre nézve ez

azért hátrányos, mert akadályozza az ,, igazgatóságvezetők tájékozottságát. (A

Hivatal főosztályvezetői nyilván több, ér—

dekesebb szakmai és egyéb problémát tud—

nának a vezetőkkel megbeszélni.) Más—

részt: az igazgatóságvezetők ambíciója is

nagyobb, ha azt látják, hogy a Hivatal a

legfőbb hivatlili vezetők útján kívánja

őket a munkába bevonni.

Előfordul még az is, hogy egyes irásban feltett kérdésekre elhúzódik a válaszadás (néha egészen el is marad). A Békés me—

gyei Igazgatóság például több esetben nem

kapott kérdéseire Választ a Beruházási és

1043 *

Építőipari főosztálytól.'Lehet, hogy, a Fő—

osztály okkal hagyta nyitva a Békés me—

gyei kérdéseket, az azonban bizonyos, hogy a (bármilyen) válasz elmaradását az

Igazgatóság joggal tekinthette hanyagság—

nak vagy lebecsülésnek.

A Központi Statisztikai Hivatal szakfő-

osztályainak irányító munkájában fellel—

hető hibák nem mondhatók súlyosaknak.

Súlyosakká akkor válhatnának, ha azok el—

len a szakfőosztályok nem igyekeznének tenni, ha elhallgatnánk és így egyszerűen tudomásul vennénk e hibák létezését. Er—

ről azonban nincs szó. A szakfőosztályok

szakmai irányító tevékenysége egyre fej—

lődik, az esetenként felötlő hibák alig is—

métlődnek. Mindez azért lehetséges, mert

— amellett, hogy esetenként az egyes igazgatóságok is szóvá teszik az irányítás- beli hiányosságokat —— a Hivatal kollé—

giuma kötelezte a Szervezési és Ellenőr- zési főosztályt a szakmai irányítás figye—

lemmel kísérésére. A Szervezési és Ellen—

őrzési főosztály hivatásán—ál fogva legtöb—

bet foglalkozik a területi statisztikai szer—

vek munkájával, ügyes—bajos dolgaival,

így a szakfőosztályok irányító munkájá—

nak figyelemmel kísérése számára kézen—

' fekvő feladat. A Szervezési és Ellenőrzési főosztály esetenként feljegyzésben érte—

síti a szakfőosztályok vezetőit a tudomá- sára jutott visszásságokról, nagyobb idő—

közökben pedig a Hivatal kollégiumát is tájékoztatja a szakmai irányítás alakulá—

sáról. A hibák ezáltal rendre a felszínre kerülnek és általában meg lehet akadá—

lyozni megismétlődésüket.

Különböző kísérletezések után —— mint- egy másfél év óta —— az igazgatóságok mü—

ködésének, munkájának ellenőrzése a komplex ellenőrzések módszerével törté—

nik.

Az igazgatóságok munkája még nem ki—

forrott. különböző okok miatt meglehető—

sen nagy a munkaerőhullámzás és sok

esetben baj van az adatszolgáltatók mun—

kakészségével is. Ha ehhez még hozzá-

számítjuk, hogy gyakran az igazgatósági dolgozók szakmai felkészültsége sem egé—

szen kielégítő, nem csoda, hogy az ellen- őrzések igen sok hibára derítenek'. fényt.

Az ellenőrzési jelentések és a szóban el—

hangzott beszámolók alapján emiatt sok—

szor úgy tűnik, hogy az ellenőrök csak a hibákat látják meg, vagy túlzott mérték- ben foglalkoznak azokkal.

(4)

A1044 '

A Statisztikai SZemlében közölt beszá-

molóból olvashattuk, hogy több szovjet

statisztikai vezető kifogásolta: túl sötéten

"látnak az ellenőrök, hajlamosak megfeled—

kezni arról, hogy a munkának pozitív ol—

;dalai, jó eredményei is vannak.

* ' Ezeket az észrevételeket érdemes az el- lenőrzést végző központi dolgozóknak megszivlelniök. S bár a mi fiatal statisz—

tikai szervezetünk munkájában bizonyára

abszolút mértékben is sok a hiba, töre- kedni kell arra, hogy az ellenőrzés meg—

lássa a jót is, megállapítsa az elért ered—

ményeket is.

Szükségesnek látszik az is, hogy az el—

lenőrök ne csupán megállapítsák a hibá- kat, hanem ismertessék azt is, hogyan le- het jól dolgozni, kifogástalanul megoldani

a hibásnak talált munkát. Az olyan ellen—

öri'jelentés, amely a hibák megállapítása

mellett a kijavítás módját is tartalmazza,

érdekes, tanulságos olvasmány lesz az el-

lenőrzöttek számára a későbbiek folya—

mán is, míg a puszta ,,bűnlajstromot" ——

ez a valószínű —— igyekeznek mielőbb el-

felejteni.

Az ellenőri jelentések, beszámolók - ilyenszerű átalakítása, továbbfejlesztése

még megoldandó feladat. A szükséges

munka— és időtöbblet bizonyára gyümöl—

csöző befektetés lesz,

A Szovjetunió területi statisztikai veze—

tői kifogásolták, hogy az ellenőrzések mel—

lőzik a jó munkatapasztalatok elterjesz- tését. Nálunk az eddig befeiezett komplex ellenőrzések során csak kevés alkalommal hívták fel az ellenőrzött igazgatóságok ve—

zetőinek, dolgozóinak figyelmét arra, hogy

' a náluk felfedett hibákat másutt hogyan előzik meg, vagy milyen helyes munka—

módszereket alkalmaznak más igazgató—

ságok. Ezt tehát nálunk is kifogásolni lehetne, hiszen a szovjet statisztikai veze- tők kívánságai ebben az esetben kézen—

fekvők: az ellenőr több helyen megfordul, mondja el, mit látott jónak, mit tartott hasznosnak másutt. Még hozzá ne csupán esetlegesen, hanem következetesen alkal—

mazott, fontos ,,szempont" legyen ez az el—

lenőri munkában. Meg kell azonban mon—

danunk, ha nem is lehet az ellenőrzések írásos anyagában nyomát találni a tapasz-

talatcsere-közvetítésnek, az ellenőr szem—

létetét egy bizonyos vizsgálat esetében , alaposan befolyásolja az, hogy mit látott

másutt. Az ellenőr mindig mérlegel és

összehasonlít. így azután bírálatával, ja—

vaslataival akarva-akaratlanul is terjeszti a jót, a hasznosat. Természetesen, sokkal hamarabb várható jó eredmény, ha mind—

ez tudatosan, a jó tapasztalatok követke—

zetes elterjesztésének a szándékával tör—

ténik.

A Központi Statisztikai Hivatal igazga—

tóságainak tevékenysége alapjában véve

háromféle: a) beszámolási rendszer elő- írásai szerint begyűjtik működési terüle—

tükről a különböző statisztikai beszámoló—

jelentéseket és az adatfeldolgozásokat;

megfelelő ellenőrzés után összesítéseket

készítenek azokból; *b) biztosítják a sta—

tisztikai fegyelmet, ellenőrzik a tanácsok és a megyében lévő egyéb középfokú irá—

nyitó szervek, továbbá a helyi irányítás

alá nem tartozó (minisztériumi) vállalatok és gazdaságok statisztikai munkáját; c) a gazdasági eredményekről, a tervek telje—

sítéséről, a szociális és kulturális viszo—

nyok alakulásáról, a rendelkezésükre álló

statisztikai adatok alapján, statisztikai

,módszerekkel készült jelentésekben rend—

szeresen tájékoztatják a megyék (megyei jogú városok) politikai és gazdasági veze-

tőit.

A statisztikai munka rendszere hosz—

szabb kísérletezés után csak a közelmúlt-

ban alakult ki, és ezért még nem minde—

nütt szabadult meg a kezdeti hibáktól. Az évek során azonban a munkában már ér—

tékes tapasztalatokat szereztek és például az adatgyűjtésekkel kapcsolatos szervezési és kivitelezési munkát a legtöbb helyen már jól meg tudják oldani. A területi szer—

vek dolgozói kezdettől fogva rendszeres nevelő munkát folytatnak abból a célból.

hogy a működési területükön levő összes szervezetek. amelyek statisztikai munkát végeznek, önállóan lássák el adatszolgál—

tatási kötelezettségüket. Ez a törekvésük legnagyobb részben már sikerrel járt, egyedül a termelőszövetkezeteknél nem sikerült még az önálló adatszolgáltatást mindenütt biztosítani. Jó munkát végez-

nek az igazgatóságok a begyűjtött adatok

feldolgozása, összesítése terén. Az itt el- ért eredményeket azonban bizonyos mér—

tékig lerontja az, hogy sok helyen hiány—

zik még az adatok aprólékos, érdemi fe—

lülvizsgálása. A revíziós munka hibáinak oka nagyobb részben az, hogy nem alkal—

mazkodnak a kapot? revíziós utasítások—

hoz, kisebb mértékben pedig az, hogy

(5)

/ SZEMLE

egyes revíziós utasítások nem elég jók,

nem elég alaposak.

A területi statisztikai szervek ellenör- zési munkáját a múlt év elején úgy sza- bályozta a Központi Statisztikai Hivatal, hogy az ellenőrzési munka középpontjába a megyei (megyei jogú városi) tanácsok

végrehajtó bizottsága szakosztályai és 'az egyéb középfokú irányító szervek statisz-

tikai munkájának az ellenőrzése kerüljön.

Korábban csak maguk az igazgatóságok fordítottak gondot a statisztikai munkára, a szabályozás óta a statisztikai munka szervezése és irányítása az operatív irá—

nyitó szervek feladata.

Ez az intézkedés igen alkalmas volt a

statisztikai fegyelem megszilárdítására, a

tanácsi szakosztályok és az egyéb irányító

szervek az ellenőrzések alapján felismer- ték, hogy az alárendelt vállalatok, gazda-

ságok stb. munkájáért ebben a vonatko—

zásban is ők a felelősek. Kezdetben több

statisztikai igazgatóságnál nehezen értet—

ték meg a tanácsi ellenőrzések jelentősé- gét. Nem végezték ezt a munkát teljes

odaadással és vonakodtak attól, hogy az,

ellenőrzési tapasztalatokat teljes egészük—

ben és teljesen őszintén tárják fel az el—

lenőrzött tanácsi osztály vezetője és a végrehajtó bizottság elnöke előtt. Attól tartottak ugyanis, hogy ez veszélyezteti a köztük levő jó kapcsolatot. A gyakorlat most már igazolta, hogy a két szerv kö—

zötti jó kapcsolat is sokkal helyesebben alakul ott, ahol az ellenőrzési eredménye—

ket teljesen őszintén feltárják.

A kezdeti bizonytalanság és vonakodás eredményezte, hogy egyes igazgatóságoka központ , által jóváhagyott ellenőrzési munkatervet nem hajtották végre, —— bár azt maguk tervezték. A végrehajtás halo—

gatása 'még ebben az évben is kísért: a Békés megyei Igazgatóság május 31—re tervezte a megyei Népművelési osztály

statisztikai munkájának ellenőrzését, de

csak július 29—re készült el azzal, ugyan—

csak 2 hónappal csúszott el az Egészség—

ügyi osztály ellenőrzése is. A Szolnok me—

gyei Igazgatóság február 28. helyett má- jus 31-re fejezte be a megyei Oktatási osztály ellenőrzését, a Vas megyei Igaz—

gatóságnak május 31. helyett szeptember

5-ig tartott a megyei Ipari osztály ellen—

őrzése és a határidőkre egyébként gondo—

san ügyelő Budapest Városi Igazgatóság

is hosszabb időt késett két ellenőrzés ,be—

sági munkáról, hanem a saját tevékenysé—

_tatja, hanem inkább félrevezeti a vezető—

1045

fejezésével. Az igazgatóságok ugyan'rend—V szerint kérnek határidőmódosítást (több-' nyire csak az eredeti határidő, lejárta . után), de az egész kép inkább arra vall.

hogy a tanácsi ellenőrzésekre való átállás;

bizony nehézségekkel jár. A fejlődés itt abban mutatkozik, hogy egyre több helyen (különösen a jobban dolgozó igazga—

tóságok) következetesek ellenőrzési tervük , végrehajtásában, és egyre inkább kiszo-k

rítják munkájukból a helyi befolyásokat is.

A tanácsi szakosztályok és az egyéb irá—

nyitó szervek statisztikai munkájának el—

lenőrzése és elemzése egyrészt elősegítette az adatszolgáltatások minőségének amég—, javítását és a statisztikai munka színvo—

nalának emelkedését, másrészt a statiszti— ' ka és a statisztikai szervek tekintélyének

megnövekedésére vezetett. ;

Az igazgatóságok legnagyobb részénéla tájékoztató )munkára fordítják a legna—

gyobb gondot. Ez érthető, hiszen a jelen—,

tésekben az igazgatóság nemcsak a gazda—*

géről is képet ad. A jelenlegi tájékoztatási

rendszer megfelel az igazgatóságokkal szemben a helyi vezetés által támasztott követelményeknek. A jelentések szerkeze—

tüknél és anyaguknál fogva alkalmasak arra, hogy a helyi vezetők számára a le—

hető legjobb tájékoztatást biztosítsák. A tájékoztató munka színvonala egyre jobb.

A jelentésekkel azonban még maguk az

igazgatóságok sem elégedettek. Tudják, hogy tovább kell fokozni a jelenté'sekbe ' beépített adatok megbízhatóságát, javí—

tani kell az elemző munkát, jobban rá

kell mutatni az egyes ágazatok közötti

összefüggésekre és több gondot kell for—' —

ditani az egyes párt- és miniszteri határo—

zatok hatásának és a végrehajtás ered-

ményeinek a bemutatására. Végül nem-

szabad megfeledkezni a jelentések szerke—

zetének és stílusának javításáról sem,, mert elsősorban ettől függ a jelentéSek

érthetősége

A tájékoztató munkában akadnak hi—

bák és ezek súlyosabban esnek latba, mint

az egyéb hibák. A helytelen adatokat tar— _

talmazó jelentés ugyanis nem tájékoz-

ket. A jelentések hibái általában nem,

menthetők, éppen ezért a tájékoztató munkára fokozott gondot kell fordítani.

A statisztikai tájékoztató munka foly— _ tonosan változik. fejlődik, gazdagodik. A

(6)

íejlődés azonban nem egyenletes, van—

nak igazgatóságok, amelyek az átlagos

színvonal alatt maradnak. Ezeknél a fe—

.lületesse'g vagy a hozzáértés hiánya szüli

a rossz eredményeket.

A tájékoztató munka hibái sokfélék le—

hetnek, s a hibák gyökerei többnyire (a szakmai képzettség hiányosságain kívül) a feldolgozó, összesítő munka hibájáig

nyúlnak. "

A statisztikai jelentések számhibáinak legfőbb oka az alapadatok helytelensége, illetve az alapos revízió hiánya. Az ilyen hibák miatt azután rosszak a helytelen adatokhoz kapcsolódó összes származék-

számok is.

A statisztikai jelentések elemző része általában még eléggé kezdetleges, mivel

nincs a dolgozóknak még elegendő gya-

korlatuk az elemzésben. A közölt elemzé—

sek színvonalát rontják a felületes meg—

állapítások. Több igazgatóság is beleesett például abba a hikába, hogy a kórházi ágykihasználás alakulását azt nem befo—

lyásoló tényezőkkel (például: egyes szo—

bák ideiglenes lezárásával, nagytakarítás—

sal) magyarázta. Több esetben előfordul.

hogy az igazgatóságok következetlensé- gekkel rontják tájékoztatóik hitelét. A

Komárom megyei Igazgatóság például a január havi jelentésében azt állapította ' meg: ,,A vágóborjú és a vágóló felvásár—

lás terven aluli volt A lemaradás a

gyenge állatállománynak tudható be", — viszont a negyedévi jelentésben ugyaner—

ról a következőket közölték: ,,A vágóborjú

és a vágóló begyűjtésének a tervtől való lemaradása indokolatlan, Az állatszámlá—

lás adatai szerint több volt idén a borjú, mint tavaly".

Az igazgatóságok szakcsoportjai —— és sajnos a központi csoportok is —— _csak las- san jutnak el oda, hogy az ellenőrzési tapasztalatokat, a technológiai ismereteket, főleg pedig a párt— és kormányhatároza—

tokat az elemzéshez jól fel tudják hasz—

nálni. Többnyire még csak a tényeket köz- ' lik a jelentések és adósok maradnak az

összefüggések yizsgálatával, a jól megala-

pozott következtetések levonásával.

'A jelentések stilusa gyakran rossz. ki—

tejezésmódja nem megfelelő, A világos,

egyszerű, tiszta nyelvezet még bizony sok

jelentésnek nem sajátja. '

A Szovjetunió területi statisztikai ve—

, zetőinek termékeny és eredményes érte—

SZEMLEX

kezletéröl készült beszámoló olvasása so—

rán önkéntelenül is felötlik, hogy ezt az

értekezletet a magyar területi statisztikai igazgatóságok vezetőinek értekezlete'hez hasonlítsuk. A Szovjetunió területi sta—

tisztikai vezetői, mint a Statisztikai Szemlében közölt beszámolóból kitűnik,

igen élénken bírálták saját munkájukat, és a Központi Statisztikai Hivatal irányító

és ellenőrző munkáját. Értekezletük bi—

zonyára alkalmas volt arra, hogy kijelölje a további munka irányait és a területi

vezetőket új programmal, új gondolatok—' kal gazdagodva küldje vissza munkahe—

lyükre. Nálunk egy-két havonként kerül lsor igazgatóságvezetői értekezletre. Ezek programjában szerepel az új feladatok, a vezetők számára szükséges irányelvek

megbeszélése, a végzett munka értékelése, a tájékoztató, az ellenőrző munka tapasz—

talatainak megvitatásax Az értekezletek

szimfonala még nem kielégítő. Sajnálatos, hogy többnyire sem a központi vezetők beszámolói, sem az egyes igazgatóságve- zetők felszólalásai nem indítanak termé——

keny vitát; a vezetők ritkán hoznak elő statisztikai problémákat, kevés az érdem—-

beli hozzászólás. Emiatt az értekezletek——

nek nincs meg a tapasztalatcsere jellegük sem. Ezt a hiányosságot nem enyhíti az, hogy egyes vezetők értekezleten kivül megbeszélik egymással ügyes—bajos dol—

gaikat, kicSerélik gondolataikat.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a te rületi vezetők még nem ismerik elég mé—

lyen területük statisztikai problémáit,

vagy nem foglalkoznak elég mélyen azok—

kal. Ezen a közeljövőben mindenképpen változtatni kell,

Nem lennénk igazságosak, ha az össze—

hasonlítás alapján a saját statisztikai szer—

vezetünk munkájából csak a hibákat hangsúlyoznánk. A Szovjetunióban meg—*

tartott statisztikai értekezletről adott köz—

lemény azonban időszerűvé tette, hogy

számotvessünk a nálunk is meglévő hi—

bákkal. Egyes jelenségekkel kapcsolatban eléggé élesen merült fel a szovjet statisZ—

tikai vezetők értekezletén, hogy mennyire szükséges a hibák kijavítása. Ezért volt helyes saját hibáinkról beszélni es ezért.

lesz helyes ezek kijavításának módjait mi—

nél előbb megkeresni és megtalálni.

Fiatal területi statisztikai szervezetünk már eddig is sok jó eredményt ért el. Igen nagy eredményként kell elkönyvelnünk.

(7)

?iZEM !..le

hogy minden nges területi statisztikai szervnél megteremtettük a rohamos fejlő—

dés *. és az egyre javuló munka alapfelté—

teleit.

Ujabban mind gyakrabban tapasztaljuk,

hogy a jó munkax nyomán egyre 'nő a te- rületi statisztikai szervek tekintélye, a megyei vezetők egyre hasznosabb munka—

társaivá válnak. Általában értékesnek

tartják a statisztikai igazgatóságok tájé—

koztató munkáját.

A területi statisztikai szerveZet jó mun—

kaját dicséri, hogy ellenőrzési tevékeny—

1047*

ségük nyomán javul a statisztikai fegye-

lem, az adatszolgáltatók és felettes szer— ; veik egyre több gondot—fordítanak a meg- bízható adatszolgáltatásra, az érdemi sta—

tisztikai munkára. Minden egészséges fej—- lődést az jellemez, hogy elégedetlenekáva—

gyunk az adott, a már elért eredmények—

kel. A követelmények a statisztikai mun—

kában is mindig legalább egy lépéssel

megelőzik a már elért színvonalat—, ezért

találunk statisztikai szerveink munkájá—

ban annyi kifogásolni és javítani valót.

Horváth Tibor

Levél a Trybuna Ludu szerkesztőségéhez' a Statisztikai Evkönyv ügyében*

S:crkesztőse'gí megjegyzés: A közgazdasági munká—

val foglalkozók, oktatók és általában az értelmiség széles rétegei ré—

széről gyakran merül fel panasz, kifogás azért, hogy nyilvános sta—

lisztikat adatok csak bizonyos keretek között állnak rendelkezésre.

Feltételezzük, hogy olvasóinkat érdekli, hogyan jelentkeznek ezek a problémák másutt. Az alábbiakban tájékoztatáSul közlünk egy, a Trubuna Luduban, a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapjában megjelent cikket, amely statisztikai adatok nyilvánosságrahozatalá—

val. illetve ezeknek az adatoknak a szocialisfa építés érdekében való felhasználásával foglalkozik.

Sok szó esett sajtónkban az úgyneve—

zett ,,statisztikai inflációról", amely or—

szágunkban olyan méreteket öltött, hogy

megnehezíti az adminisztratív és gazda—

sági apparátus munkáját. Valóban, a ki—

töltött statisztikai kérdőívek hatalmas tö—

megei gyűlnek össze a legkülönbözőbb utakon a minisztériumokban, majd azo—

kon keresztül összesítések formájában a

statisztikai számadatok hatalmas tenge—

rét alkotják a Statisztikai Főhivatal—

ban. Levelemben azonban nincs szándé—

.komban a felesleges statisztikai adatgyűj—

tésekkel foglalkozni. Az olyan statisztika érdekében szólalok fel, amelyre szüksé-

günk van, amely nélkül nem tudunk dol-

'gozni, nem tudjuk irányítani gazdasági és kulturális életünket, képtelenek va—

gyunk előre haladni.

Többé—kevésbé mindannyian foglalko—

zunk a tervfeladatok megvalósításával kapcsolatos problémákkal, a munkater—

melékenység mutatószámaival, a termelés vagy szolgáltatások önköltségének csök—

kentésével. Többé—kevésbé valamennyien

érdeklődünk a mezőgazdaság problémái, a talaj termékenysége, az állattenyésztés fejlődése stb. iránt. Ezen nincs mit cso—

* irta: S lntmtor, Trubulm I.unlu. Wii-5. október

(" Hl'rl'llllh'v. —

dálkozni. Az ország gazdái vagyunk és az egyes % népgazdasági ágak munkájának eredményeitől függ életszínvonalunk és a szocializmus felépítése hazánkban.

(És itt elérkeztünk a dolgok lényegéhez.

Véleményem szerint ugyanis, túlságosan kevés statisztikai adatot hoznak nálunk

nyilvánosságra. Az átlag embert távolról

sem elégítik ki és véleményem szerint nem is elégíthetik ki a népgazdasági terv teljesítésére vonatkozó negyedévi vagy évi jelentésekben szereplő számadatok.A hatalmas statisztikai apparátus által az egész országban összegyűjtött és feldolgo—

zott adatok, sajnos, rendszerint titkosak

és bizalmasak, kizárólag hivatalos célokat szolgálnak.

'Nem a statisztikai közleményekből, ha—

nem a sajtó és az időnkénti beszámolók útján szereztünk tudomást az országban

termelt szén, acél, villamosenergia stb.

mennyiségéről. Vezetőink vbeszámolóiból

értesültünk arról, hogy az egy főre számí—

tott teljes termelés terén olyan országá—

kat értünk utól, mint Olaszország és

Franciaország. Az illetékes minisztérium

engedélyére van szükség ahhoz, hogy a Statisztikai Főhivatal a szükséges adato—

kat rendelkezésünkre bocsássa; de ebben az esetben is kizárólag a Statisztikai Fő—