A Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatóságának munkája

SZEMLE

A Központi Statisztikai Hivatal

Fejér megyei Igazgatóságának munkája

A Központi Statisztikai Hivatal megyei

igazgatóságainak egyik legfontosabb fel- adata a megyei vezető szervek, köztük

elsősorban a megyei pártbizottságok meg-

felelő tájékoztatása. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a tervek teljesítésére és

számot kell adnia a gazdasági és a kul—

turális élet fejlődéséről, az elért eredmé- nyekről, a tapasztalt hibákról és hiányos—

ságokról.

Az igazgatóságok másik fontos feladata

a statisztikai fegyelem biztosítása, vagyis annak elérése, hogy az adatszolgáltató szervek, a vállalatok, gazdaságok, szövet—

kezetek, valamint ezek irányító szervei a statisztikai határidőket pontosan be—

tartsák. A statisztikai fegyelem elsőrendű

kérdése az adatszolgáltatások megbízható—

ságának, valódiságának biztositása.

Az adatok megbízhatósága és kellő idő—

ben való begyűjtése azért szükséges, hogy a Központi Statisztikai Hivatal me—

gyei igazgatóságai a valóságnak megfe—

lelő adatokat adjanak a megyei vezető

szervek részére.

Az ' igazgatóságok általában rendelkez-

nek mindazokkal a feltételekkel, amelyek

e feladatok maradéktalan végrehajtását biztosítják. E feladatoknak azonban csak akkor tudnak az igazgatóságok eleget

tenni, ha a megyei párt és tanácsi szer- vektől ehhez a megfelelő támogatást és

segítséget megkapják.

A Magyar Dolgozók Pártja Fejér me—

gyei Pártbizottsága felismerte, hogy szá—

mára elsőrendű fontosságú a statisztikai szerve st megfelelő munkája és ezért el- határo a, hogy napirendre tűzi a Köz—

ponti csatatisztikai Hivatal Fejér megyei

Igazgatósága munkájának megtárgyalá—

sát, annak megvitatását, hogy melyek

azok a körülmények, amelyek az Igazgató—

ság munkáját elősegítik, illetve hátrál—

tatják. Továbbá, hogy milyen intézkedé-

seket kell tenni a megyében a statiszti—

kai fegyelem és általában az egész sta- tisztikai munka megjavítása céljából.

A megyei Párt— Végrehajtó Bizott—

ság 1955. október 11—én tartott ülé—

sén megvitatta a Központi Statisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgatóságának a

saját munkájára, valamint az egész me—

gye statisztikai munkájára vonatkozó je-

lentését. A* Végrehajtó Bizottság első—

rendű fontosságúnak tartja a statisztikai fegyelem betartását, a statisztikai munka

színvonalának emelését, és határozott szándéka, hogy ezt a saját területén min—

denképpen biztosítja. A Végrehajtó Bi-

zottság általában egyetértett az Igazgató—

ság jelentésében foglaltakkal, az Igazgató—

ság javaslatait helyesnek és végrehajtan—

dónak tartotta és azokat számos olyan javaslattal egészítette ki, amelyek hozzá—

járulnak a statisztikai munka szinvona—

lának emeléséhez és a statisztikai fegye—

lem megszilárdításához.

A Végrehajtó Bizottság ülése három fő kérdéssel foglalkozott:

a) a statisztikai fegyelem helyzete és megjavításának módja;

b) a megyei városi és járási pártbizott—

ságok adatigényének kielégítése;

c) az Igazgatóság által készített statisz—

tikai jelentések színvonalának emelése.

A továbbiakban az elmondott csopor- tosításnak megfelelően kívánjuk ismer- tetni a Végrehajtó Bizottság ülésének főbb

tanulságait.

Az Igazgatóság a végrehajtott ellenőr—

zések során szerzett és egyéb tapasztala—

tai alapján megállapította, hogy a statisz—

tikai fegyelem betartása terén jelentős

fejlődés van. A határidőket a vállalatok és az egyéb gazdasági szervek általában betartják, az engedély nélküli statisztikai adatgyűjtések mindinkább szűk térre szo-—

rulnak, az adatok megbízhatósága javul.

A statisztikai fegyelem elsősorban a mi—

nisztériumi iparvállalatoknál kielégítő,

de javulás tapasztalható más ágazatok statisztikájában is.

Az Igazgatóság jelentése az említett eredmények mellett a statisztikai munka olyan fogyatékosságaira is rámutat, ame—

lyek hátráltatják a statisztikai munka színvonalának emelkedését.

A statisztikai munka fejlődésének leg- főbb akadálya az, hogy az irányító szer—

veknél, elsősorban tanácsi szerveknél, de

64

maguknál az adatszolgáltató vállalatok—

nál, gazdaságoknál sem vált még minde-

nütt a statisztika a vezetés eszközévé.

Több olyan szerv akad, amely a statiszti-

kai munkát felesleges tehernek tartja és

elvégzésére nem fordít kellő gondot. Ez aztán arra vezet, hogy a statisztikai mun- ka nem felel meg a követelményeknek, a jelentésekben felületességből, hanyag—

ságból eredően a valóságnak meg nem felelő adatok szerepelnek, némely eset—

ben pedig szándékos adatferditést, adat—

hamisítást is fel lehet fedezni.

Az Igazgatóság a megyei tanács Végre—

hajtó Bizottsága szakigazgatási szervei—

nek ellenőrzési tapasztalatairól készített

jelentését minden esetben megküldi a

szakigazgatási szervek vezetőjének és a megyei tanács Végrehajtó Bizottsága el- nökének is. Az ellenőrzési jelentések amellett, hogy ismertetik a statisztikai munka eredményét. rámutatnak a hibák—

ra is és javaslatot tesznek azok megszün—

tetésére. Ahol a vezetők figyelembe vet—

ték az ellenőrzés tanulságait, ott javult

is a statisztikai munka. sz nvonaln: így például a Város— és községgazdálkodási osztályon, valamint a Mezőgazdasági Igaz—

gatóságnál. E szerveknél az Igazgatóság gelentései alapján tett intézkedések nyo—

mán az adatok megbízhatóbbak lettek, határidőmulasztás, engedélynélküli sta—

tisztikai adatgyűjtés az ellenőrzés óta nem fordult elő. Ezzel szemben még sok a hiba a kereskedelmi, az ipari és ape'nza

ügyi osztály, valamint a KISZÖV megyei

s7erve statisztikai munkájában, amelyek az Igazgatóság jelentését, illetve a jelen—

tésben megemlitett problémákat még vá—

laszra sem méltatták.

Az Igazgatóság jelentése a statisztikai fegyelem helyzetéről a következő lényeges megállapításokat tette.

Még nem fejlődött valamennyi mező-

gazdasági termelőszövetkezet önálló adat- szolgáltatóvá. Az 1955. II. negyedévről a termelőszövetkezeteknek jó része egyál-

talán nem készített beszámolójelentést,

vagy igen rossz minőségű adatokat szolgáltatott. Az adatokat sok esetben csak úgy tudja az Igazgatóság begyűjteni, ha járási előadói a termelőszövetkezeti könyvelők helyett maguk készítik el a beszámolójelentéseket. De még igy sem tud az Igazgatóság a megye vezetőinek

a mezőgazdaság szocialista átalakításáról megbízható adatokat adni a termelőszö—

vetkeztek egy részének elégtelen számvi—

teli munkája miatt. A megye mezőgazda—

sági termelőszövetkezetei közül jó né—

hányban nem megfelelő a könyvelés, egyes nyilvántartásokat és könyveket

egyáltalán nem vezetnek. Például: az ado—

nyi járásban 20, a sárbogárdi járásban 22

termelőszövetkezetnél hiányos a könyve—

lés. Elhanyagolják az állatállomány, a

termények, a takarmánykészlet nyilván—

tartásának a vezetését.

Hanyag vagy nem kellő minőségű mun—

ka másutt is előfordul. Igen gyakran he-

lvesbítésre szorulnak a kisipari szövet—

kezetekről, a földművesszövetkezetekről és a gépállomásokról az Igazgatósághoz

érkező jelentések. A beruházási és az épi—

tőipari jelentéseknek mintegy 30—35 szá—

zaléka hibás adatokat tartalmaz. A me—

gyei tanács Végrehajtó Bizottságának Ke—

reskedelmi osztálya jelentéseiből soroza—

tosan kihagyta több vállalat forgalmi ada—

tait. A megyei Begyűjtési Hivatal a csep- lts egész ideje alatt helytelen adatokat ielentett. A Sztálinvárosi Tűzállóanyag—

gyár az 1955, I. félév önköltségcsökkenté—

séről jelentett valótlan adatokat. Az ÉM Lakásépítési igazgatósága majus hónapig nem közölt beruházási adatokat, holott több mint öt. millió forintos építkezése van a megyében. A bodakajtori. a puszta—

szabolcsi, a polgárdi, a mezőszilasi állami

gazdaság többször valótlan adatokat köl—

:;Öl.

A statisztikai fegyelem lazaságának egyes adatszolgáltatóknál oka volt az is, hogy irányitószervük szemet hunyt, sőt még engedélyt is adott a valóságnak meg nem felelő adatok jelentésére. Például a.

Sztálin Vasmű 1955. I. és II. negyedéve- ben 166 fő kisegítő és egyéb dolgozót je—

lentett a munkáslétszámban. A Székes—

fehérvári Megmunkáló és Kovácsoló Vál—

lalat több hónapon keresztül a kiadott utasítástól eltérően számította ki a terme—- lési értéket azért, hogy jogosulatlan elő- nyökhöz jusson. A megyei és a városi tanács ipari osztálya megállapította, hogy a székesfehérvári Finommechanikai Ja—

vító Vállalat hamis jelentéseket ad, de a Vállalat ellen eljárás — tudomásunk szerint —— nem indult. Az elmúlt évben a kenyérgabona vetésről és a silózásról

SZEMLE

több esetben valótlan operatív jelentések készültek, —— egyes esetekben a járási ve-

zetők tudatával —— például az adonyi, a

bicskei, a székesfehérvári és a sárbogárdi járásban.

A statisztikai fegyelem megszilárdítá-

sáért az Igazgatóság sem harcolt követ- kezetesen, nem támaszkodott megfelelően a pártbizottságok segítségére és csak egyetlen esetben, akkor is eléggé későn vette igénybe a helyi sajtó támogatását.

Egyes járási ügyészségek sem támo—- gatták az Igazgatóságot a statisztikai fe—

gyelem megszilárdításában. Ebben az év- ben három esetben utasította el alapta-

lanul a székesfehérvári Járási ügyészség az Igazgatóság feljelentését. Például az

adonyi járási mezőgazdasági osztály ve—

zetője 1954. év őszén hamis vetésterületi

adatokat jelentett, a felelősségrevonás azonban elmaradt.

A Végrehajtó Bizottság ülésén elhang—

zott felszólalásokból kitűnt, hogy a hozzá—

szólók nagy jelentőséget tulajdonítanak a statisztikai fegyelem további megszilár—

ditásának. A Végrehajtó Bizottság leszö—

gezte, hogy a statisztikai fegyelem ellen 'létőkkel szemben az összes törvény adta lehetőségeket fel kell használni.

A Végrehajtó Bizottság elfogadta az Igazgatóságnak azt a javaslatát, hogy a tanácsok szakigazgatási vezetői időn—

ként ve'grehajtó bizottsági ülésen szá—

moljanak be statisztikai munkájukról és ezekre az ülésekre hívják meg az Igazgatóság képviselőjét is. A Végrehajtó Bizottság egyet értett azzal is, hogy az Igazgatóság által végzett ellenőrzésekről készült jelentést a tanács egyes osztályai tárgyalják meg és intézkedjenek az ész- lelt hibák felszámolásáról. A megtett in—

tézkedésekről az Igazgatóságot értesíteni kell.

A statisztikai fegyelem alakulását a Végrehajtó Bizottság is figyelemmel kí—

vánja kísérni, ezért felhívta az Igazgató—

ságot, hogy az ellenőrzésekről készített jelentését a jövőben küldje meg a Végre—

hajtó Bizottság megfelelő osztályainakis.

A Végrehajtó Bizottság felhívta a megyei ügyész figyelmét, hogy a statisztikai fe—

gyelemsértési ügyekkel jelentőségüknek

megfelelően foglalkozzék.

_ A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a jövőben nártvonalon is felelősség—

re vonja a statisztikai fegyelem ellen vé—

65

tőket, s ezért felkérte az Igazgatóság ve—

zetője't, havonta rendszeresen tájékoztas—

sa a pártbizottságot arról is, hogy mi hát—

ráltatta, mi akadályozta a (statisztikai

munkát.

A Végrehajtó Bizottság egyet értett az

Igazgatóságnak a termelőszövetkezetek számviteli helyzetének megszilárdítására vonatkozó javaslatával és felhívta a me—

gyei tanács Végrehajtó Bizottsága Mező—

gazdasági Igazgatóságának figyelmét oly

intézkedések megtételére, melyek a ter—

melőszövetkezetek számviteli megerősíté- sét és a termelőszövetkezeteknek önálló adatszolgáltatókká való fejlődését bizto—

sítják. Egyben felkérte a Központi Sta-

tisztikai Hivatal Fejér megyei Igazgató- ságának vezetőjét, hogy a megyei és já—

rásl statisztikai szervek által végzett és jól bevált termelőszövetkezeti patronálást továbbra is folytassák. Határozatot hoz—

tak arról is, hogy a termelőszövetkezeti könyvelői tanfolyamon előadásban ismer—

tesse az Igazgatóság a termelőszövetke—

zeti könyvelők statisztikai munkájának eredményeit, hibáit és feladatait.

A Végrehajtó Bizottságot élénken foglal—

koztatta a pártszervek adatigényének ki- elégítési módja. Több hozzászóló kifejtet—

te, hogy a megyei pártbizottság adatokkal való ellátása általában kivánnivalót nem hagy maga után. A városi és járási párt—

bizottságok tájékoztatása azonban nem megfelelő. Több hozzászóló megemlítette,

hogy a városi és a járási pártbizottságok

csupán a mezőgazdasági adatokat kapják

meg a statisztikai szervektől, mig a többi

népgazdasági ág, így elsősorban az ipar adatai nem állnak rendelkezésre. Ezek beszerzéséről saját hatáskörükben kell gondoskodniok, nem egyszer közvetlenül

a vállalatoktól kénytelenek a szükséges

adatokat beszerezni.

A kialakult vita és a hozzászólások so- rán tisztázódott, hogy a városi és a járási statisztikai felügyelőségek csupán a me—

zőgazdasági statisztikával tudnak fog—

lalkozni, mivel megfelelő létszám hi—

ján tevékenységüket más ágazatok statisz-

tikai munkájára nem tudják kiterjesz—

teni. Az Igazgatóság felismerve Székes—

fehérvár és Sztálinváros pártbizottsága megfelelő adatokkal való ellátásának fon—

tosságát megigérte, hogy a Központi Sta—

66, '

tisztikai Hivatallal egyetértésben gondos- kodni fog e pártbizottságok tájékoztatá—

sáról. A járási pártbizottságoknak első- sorban az iparvállalati adatokkal való ellátása érdekében a Végrehajtó Bizott-

ság szükségesnek tartotta, hogy e kérdés

megnyugtató megoldására a felsőbb párt—

szervek megfelelő intézkedést tegyenek.

A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy a pártszervek megfelelő adatokkal való ellátásának fokozottabb biztosítása, vala-

mint az Igazgatóság munkájának terv—

szerűbbé tétele céljából a jövőben a me—

gyei pártbizottság osztályai a járási párt—

bizottságoktól kérjék be a soronkövetkező negyedév adatigényét. A megyei párt-

bizottság osztályai szintén mérjék fel statisztikai adatszükségletüket és azt még

a tervidőszak kezdetén hozzák az Igaz-

gatóság tudomására. Ez azért látszik szük-

ségesnek, hogy egyrészt kellő időben érte—

sülve az igényekről az Igazgatóság intéz—

kedéseket tehet az adatok alapos és ész- szerű feldolgozására, másrészt már jó előre tisztázható az, hogy mely adatok

állnak rendelkezésre.

!

Az Igazgatóság a statisztikai szervek

által készített, jelentéseket értékelve meg—

állapította, hogy bár az elmúlt évek fo- lyamán igen nagy fejlődésen mentek ke—

resztül, még nem minden tekintetben

ütik meg a kívánt mértéket.

A havi, de különösen a negyedévi me-

gyei statisztikai jelentések szerkezetük—

nél fogva alkalmasak a megye vezetőinek

— megfelelő tájékoztatására: ' összefoglaló

jellegüek, csak a megyei vezetők szem—

pontjából legfontosabb jelenségeket elem—

zik, a táblázatos részben pedig részletes

adatokat nyújtanak. E jelentések hibája

azonban az, hogy nem foglalkoznak kellő mértékben a megye sajátosságaival. En- nek egyik oka az, hogy a megye vezetői nem támasztottak követelményeket az Igaz—

gatóság jelentéseivel szemben, továbbá az

Igazgatóság nem ismerte a Párt— Végre—

hajtó Bizottságnak, a megyei tanács Vég- rehajtó Bizottságának a megye gazdasági, szociális és kulturális életének fejlődé—

sére vonatkozó célkitűzéseit, illetve az

erre vonatkozó határozatait.

Az Igazgatóság a rendszeres összefog- laló jelentések mellett, témajelentéseket

is készít. Ez évben még jelentést készít

Szem

az Igazgatóság Sztálinváros fontosabb

adatairól, a megye bauxitbányáinak hely—

zetéről, valamint a cecei paprikatermelés—

ről is. Tervezi az Igazgatóság több év adatait tartalmazó statisztikai évkönyv

összeállítását is.

A statisztikai felügyelőségek tájékoz- tató munkája lényegesen szűkebb, kez—

detlegesebb. Tájékoztatóik jelenleg csak

a mezőgazdasággal foglalkoznak. Rend-

szeres jelentés készül a termelőszövetke—

zetekről, esetenként ismertetik az orszá-

gos összeírások járási eredményeit. Leg- közelebbi feladatuk, hogy a járási párt- bizottságokat a gépállomások eredmé—

nyeiről folyamatosan tájékoztassák: né—

hány felügyelőség már adott is a gépal-

lomásokról szűkebb körű tájékoztatást.

A Végrehajtó Bizottság értékelte azt a fejlődést, amely az Igazgatóság tájékoz-

tató munkájában mutatkozik. A tájékoz-

tató munka további fejlesztése érdeké-

ben szükségesnek tartja, hogy az Igaz—

gatóság megismerje a megyei vezetőszer—

vek legfőbb célkitűzéseit, valamint a gaz—

dasági, szociális és kulturális kérdések—

ben hozott határozatait. A Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy e határoza—

tokat a jövőben az Igazgatóság tudo—- mására fogja hozni, továbbá az Igazgató- ság vezetőjének betekintést nyújt a párt—

bizottság munkatervébe. A Végrehajtó

Bizottság hasonló gyakorlat követését

ajánlja a megyei tanács Végrehajtó Bi—

zottságának is.

A Végrehajtó Bizottság szükségesnek tartja, hogy az Igazgatóság tájékoztató

tevékenységét bizonyos területeken (ipar, technikai haladás, anyagellátás, raktáro—

zás, kollektív szerződések, a munkaráfor—

dítás mértéke a termelőszövetkezeteknél,

a termelékenység és az önköltség alaku—-

lása az állami gazdaságokban stb.) szé—

lesítse ki. A Végrehajtó Bizottságntöbb

tagja rámutatott arra, hogy szükség volna összehasonlító adatokra, azaz más megye,

más üzem, sőt más ország termelési ada—

taira is. Például a Sztálin Vasmű számá—

ra nagyon hasznos volna. ha ismerné,

hogy Ózdon, Diósgyőrött vagy Csepelen

egy tonna nyersvasat milyen ráfordítás- sal állitanak'elő. Hasonló adatok a baráti

és kapitalista országokból szintén serken—

tőleg hatnának. Iiven adatokhoz azonban

eddig nem jutottak hozzá. A kérdés

SZ EMU-3

67

megoldásához a felsőbb párt- és kor- mányszervek segítségét kérik.

up

A Központi Statisztikai Hivatal Fejér

megyei Igazgatósága munkájának tovább—

fejlesztése szempontjából igen nagy jelen—

tőségű, hogy munkáját, valamint a Fejér

megyében folyó statisztikai munka hely- zetét a Végrehajtó Bizottság megvitatta.

Meg kell állapítani, hogy a statisztikai munka ilyen értékelése nemcsak a Fejér megyei, hanem valamennyi megyei igaz-

gatóság számára egyaránt jelentőséggel

bír. A Végrehajtó Bizottság ülése meg—

mutatta, hogy az Igazgatóság a megye

életében fontos helyet foglal el, hiszen a megye vezetői —- elsősorban a Pártbizott—

ság —-— az Igazgatóság jelentése alapján tájékozódnak a megye gazdasági és kul- turális életében végbemenő legfontosabb

eseményekről, a tervek teljesítéséről. A

Végrehajtó Bizottság ülése ugyanakkor azt is megmutatta, hogy mennyire fontos

a pártbizottságok és a statisztikai szervek

közötti munkakapcsolat kiépítése, az igaz-—

gatóságok pártirányításának megjavítása,

szilárd alapokra helyezése. A statisztikai igazgatóságok számára ez azt is jelenti,

hogy még fokozottabb munkával biztosí—

tani kell a statisztikai adatok megbízható—

ságát, el kell érni azt, hogy a statisztikai fegyelem megszilárduljon, mert csak így

lehetséges a megyei vezetők megbizható

tájékoztatása.

Pálos István

A kohókapacitás kihasználásának statisztikai mutatószámával kapcsolatos észrevételek

A kohókapacitás kihasználásának ál- landó figyelemmel kísérése elsősorban az

üzemvezetés szempontjából, de népgazda- sági szempontból is nagy jelentőségű: a

népgazdaság acélellátása —- a mind na—

gyobb problémát okozó ócskavashiány miatt -— fokozatosan a kohóüzemek acél—

nyersvas termelésének függvényévé válik.

Az évről évre csökkenő ócskavaskész—

letek mindinkább szükségessé teszik a martin—acélművekben továbbfeldolgozásra kerülő acélnyersvas termelésének fokozá—

sát, a meglevő nagyolvasztók kapacitásá—

nak jobb kihasználását.

A kapacitáskihasználás vizsgálatában

igen fontos szerepe van a statisztikának.

A statisztika jelenleg a kohók kapacitás—

kihasználásának vizsgálatát az úgyneve—

zett ,,kohóköbtartalom kihasználása" mű—

szaki-gazdasági mutatószám segítségével végzi. A mutatószám arra a kérdésre ad

feleletet, hogy a kohó egy köbméter tér- fogatán egy üzemnap alatt hány tonna

acélnyersvasat állítottak elő. A mutató—

szám képlete:

a.

b-e ahol

a —-— a vizsgált időszakban termelt acél—

nyersvas és egyéb kohótermékek (szürkenyersvas, ferromangán stb.)

5.

acélnyersvasra átszámított tonna—

mennyisége,

b —- a kohó térfogata (köbméter),

c ——- az üzemnapok száma.

A mutatószám egyaránt használható egy

vagy több nagyolvasztó kapacitáskihasz—

nálásának vizsgálatára is. Ha több kohó kapacitáskihasználását fejezik ki a mu—

tatószámban, akkor a képlet nevezője a

vizsgált kohók térfogatának összegét és a térfogattal súlyozott üzemnapok szám—

tani átlagát, a számláló pedig a kohók acélnyersvas termelését és az egyéb kohó-

termékek acélnyersvasra átszámított ton—

namennyisége'nek összegét tartalmazza.

Az üzemnapok számát úgy számítják ki, hogy a vizsgált időszak naptári napjainak

számából levonják a kohók állásidejét.A tényleges termeléssel kapcsolatban azt

kell megjegyezniink, hogy e mutatószá—

mot minden esetben az alapvető termék—

re, az acélnyersvasra vonatkozóan kell megállapítani. Abban az esetben, ha a

kohóban a vizsgált időszak alatt nemcsak '

acélnyersvasat, hanem más nyervasféle—

séget is gyártottak, ezeket ún. egyenérték—- számok segítségével acélnyersvasra szá—

mítjrák át. Az átszámítást a gyártott

nyersvasféleségeknek az acélnyersvastól

eltérő kapacitásigénye teszi szükségessé.

Az egyenértékszámok (vagy átszámítási kulcsok) általában hosszabb időn keresz—