iákgílfzovjetúnió Központi Statisztikai Hivatalának szervei már végeznek ilyem,
mi: .
A csoportosítási módszert kell alkalmazni akkor is, amikor a vállalatok nagy
gát az egész népgazdaság szempon jából kell megállapítani, mert a vállalatok nagy—-ságának kén dése szo os k pcsolatbzn van a szocialis! a ipar racionális elhelyezésé—*
* nek kérdésével. Itt a vállalatok csoportosítását az állóalapok eredeti (vagy újjáépítésib — :értéke alapján, av gy a ttrmelési iolyamatot szolgáló energiakapacitás ismérve alap-—
ján lehet végrehajtani.
Az il en csoportosítás jelentősége nyilvánvaló, ha figyelembe vesszük. hogyez.
, a csoportosítás konkrét viszonyok között megmutatja egy adott iparág vállalatainak
nagysága és a vállalatok termelési tevékenységét jellemző minőségi és mennyiségi, mutatószámok között fennálló kölcsönös összefüggést.
_ A csoportosítások módszere a termelés gépesi ési folyamatának tanulmányozá—
_ zártál is alkalmazható, például: az olyan fontos és mun aigényes iparágban, mint a
, Szénbányászat. A termelési folyamat gépesítésének tanulmányozás-ában a csoportosi-tási módszer alkalmazására példaként felhozhatjnk a szénbányáknak az évenkint kibányászott szénnek a széntermelési munkafázisok —— réselés, lefejtés, rakodás és—
kiszállítás — gépesítési foka szerinti csoportosítását. Az ilyen csoportositásokat az , "ögyes szénmedencék szerint kell összeállítani, külön csoportosítva a lejtős és ferde
lés külön a meredek rétegeződésű szénbányákat.
Ezideig az ipari vállalatok csoportositásáról volt szó. A csoportosítások mód—
I'zerét azonban az ipar területén más tárgykörök —— munkaerő, munkapadok, műhe-
* lyek, stb. —- tanulmányozásában is lehet, sőt kell is alkalmazni. A csoportosítási mód- szemek a népgazdaság egyéb ágaihoz tartozó objektumok vizsgálatában való alkalma—
zása is igen hasznos eredményeket szolgáltat.
A statisztikai csoportosítások módszerét, mint a gazdasági elemzés egyik alap-—
vető formáját, a statisztikai gyakorlatban a lehető legszélesebb körben és lehetö leg-—
nagyobb mértékben kell alkalmaznunk. A statisztikai oktatás terén éppúgy, mint a ltatisztikai tudományos kutató munkákban a csoportosítási módszer számára jelen—
gtóségének megfelelő, méltó helyet kell biztosítani. N. Grass-ear
__A háztartásstatisztikai adatgyüjtés első eredményei
A Központi Statisztikai Hivatal a Népgazdasági Tanács határozata értelmében—
1949 októberétől kezdvo megindította a háztartásstatisztikai adatgyűjtést és hónapról—
hónapra fokozatosan bővítette az adatszolgáltatók számát. Decemberben már 1.023
' _ könyvecske volt feldolgozásra alkalmas.A háztartásstatisztikai könyvecskék vezetését a dolgozó Családok önként vállal- Áják, ehhez azonban állandó és folyamatos politikai felvilágosító munkára van szükség,
*Tudatosítanunk kell munkás— és dolgozó parasztasszonyainkban azt, hogy tervgazda- ságunkban — ahol már nem profitra, hanem szükségletre termelünk —— milyen nagy _ jelentősége van annak, hogy a dolgozok fogyasztása statisztikai eszközökkel mér-hetü—
legyen. A szervezés során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók __.
mind az ipari munkások, mind a tisztviselők, mind pedig dolgozó parasztságunkA—é—
,megértették a feladat fontosságát és öntudatosan, komoly lelkesedéssel vállalják a ,könyvecskék vezetésével járó kétségtelen áldozatot. Nap mint nap érkeznek levelek ' a könyvecskéket vezető dolgozóktól vagy a háztartásban tevékenykedő asszonyoktók és szinte egyhangúan örömüket fejezik ki, hogy népi demokráciánk törődik azzal,, hogy ki mit fogyaszt, hogy megállapíthassa, miből mennyit kell termelni.
Sok—sok levél tartalmát tükrözi vissza a körösladányi Kiss Gyuláné levele, aki;
a következőket írja: ,, . . . talán— én vagyok a legboldogabb, mióta ezt a háztartást könyvecskét vezetem, mert tudom azt, hogy ezzel a Központi Statisztikai Hivatal munkáját megkönnyítem, mert ennek a háztartási könyvecskének a Vezetéséből meg tudják állapitani azt, hogy miből mennyit termeljenek és gyáraink véletlenül nehogy mast termeljenek, csak azt, amire szükségünk van. És a másik könnyebbségünk pedig
nekünk dolgozóknak az, hogy mióta ezt a háztartási könyvecskét vezetem, azóta sokkal",
__,2
jobban be tudom osztani a háztartási kiadásaimat, söt, ami a legtöbb, még van rá eset, hogy egyik hónapról a másikra marad is egy kis spórolt pénzem."
Balázs Mihályné, Szolnokról, így ír : ,,A mult rendszernek nem volt fontos, hogy ' a proletáremberek hogyan és miképpen élnek. Ma mindent örömmel és hálásan válla—
lunk, mert látjuk, hogy törődnek velünk". '
Soós Károlyné (Tatabánya) ezt írja: ,,Látjuk most azt, hogy igenis törődik a demokratikus kormányunk a munkás életével. A mult rendszerben bizony nem voltak kíváncsiak az urak arra, hogy hogyan jön ki a fizetéséből egy munkáscsalád. Meg- adták a kis fizetést és azt gondolták: éljenek a ,prolik', ahogy tudnak, fontos, hogy az ő zsebük megteljen. Megfogadom, hogy most, amikor közeledik a Felszabadulás ünnepe és úgy a férjem, mint munkatársai felajánlással ünneplik meg a nagy napot, én is mintegy felajánlásul, még pontosabban, még nagyobb lelkiismeretességgel fogom az ezután következő lapokat kitölteni."
' C
Egyetlen kapitalista országban sem törődnek azzal, hogy a dolgozók a valóság—
ban hogyan élnek. Mivel azonban a statisztika a kapitalizmusban is az osztályharc fegyvere, az imperialista országok szivesen közölnek munkáscsaládokra vonatkozó hamis, megtévesztő háztartásstatisztikai adatokat. Néhány kiválasztott —— főként—
. a munkásarisztokrácia köréből kikerülő -——- adatszolgáltató háztartási könyvecskéjén keresztül igyekeznek bizonygatni, hogy a munkások és tisztviselők milyen jól élnek. * Természetesen, a háztartásstatisztikára vonatkozó kapitalista irodalmat kritikával kell fogadnunk. A kapitalistáknál ez a hamisítás egyoldalú, a valóság megszépitésére törekszik, így biztos, hogy az imperialisták a valóságnál rosszabbnak nem tüntetik fel *
országuk munkásosztályának helyzetét.
Nézzük, mit mondanak a burzszoá statisztikák:
Az USA Munkaügyi Hivatalának 1945—ben megjelent brosurájal), amely a családi kiadások 1941. évi alakulását mutatja, egyes kiadáscsoportokra vonatkozóan a követ—
kező százalékokat tunteti fel: —
A mi háztartásslaliszllkai adataink alapján ez a százalékos megoszlik
így alakul:
Fűtés, világítás, lakbér . ... 31.9% 10.6%
Ruházat ... . ... 7.4 % 1 8. l) % üdülés. dohányzás ... 4.8% 7. 6 % Művelődés és nevelés ... 1.224, 5.4%
Az életszínvonalat jellemző számok a ruházkodásra, üdülésre, művelődésre for—
ditott kiadások. A legnagyobb imperialista ország a konjunktura virágzásakor, 1941—ben, még a kiválasztott családokra vonatkozóan sem tudott valami szívderítő képet nyujt tani.
Még ennyire sem ,,kedvező" a kép a Marshall—terv áldásaiban részesülő Francia—
országban. ,,A Franciaországi Általános Statisztikai Tájékoztató") 1949. VII—I X.
havi száma adatokat közöl ,,néhány kiválasztott család háztartási kiadásai 1948. tava—
szán" cimmel. Tudvalévő, hogy az élelmezési költségek aránya a jövedelem nagyságá-
nak növekedésével forditva függ össze. A francia adatok szerint egy négytagú átlagos jövedelmű munkáscsalád összes kiadásai a következőképpen oszlanak meg:A mi háziarlásslulisztikal
adataink szerint :
Élelmezési . . . .; ... 64.096 45.294,
Ruházkodás ... 8.4 % 18.0 %
Művelődés ... 1.8 % s. 4 %
Annak érzékeltetésére, hogyan él az átlagos francia munkáscsalád, összehasonli—
tásul megjegyezzük, hogy a mi háztartásstatisztikai adataink szerint csak az a költi el jövedelmének 63.1 %-át élelmezésre, ahol egy főre egy hónapban 100 Ft—nál kevesebb összkiadás jut. Ilyen család nálunk igen kevés van, számuk összes adatszolgál—
tatóinknak mindössze 2%—át teszi ki.
Nem rózsásabb a helyzet a másik marshallizált országban, Ausztriában sem. Az, Österreichische Volkstimme 1950 január 15—i számában megjelent adatok szerint egy ,
négytagú vasipari munkáscsalád összes kiadásainak 64.6%—át költi élelmezésre és , italra (szemben a mi 48.2%—unkkal), 14%-át ruhára (nálunk 18%—át).
f'TFTmily Spending and Saving in Wartime, Bulletin No. 822.. United States Department of Labor.
Bureau of Labor Statistic, Washington, 1945. 107. old. 20. sz. tábla.
ldal ') Bulletin de la Statistigue Générale de la France. —- Supplément juillet-septembre 1949., 303. én 306.
o .
'v ; ,, .s:
(.
- _A Kölnben megjelenő ,,A Szakszervezetek Gazdaságmeumangi Intézetének
__-tlzleményel"1) 1950 januári számában néhány munkásésaládra vonatkozóan kö:
Ia—Nyngat—Németországban 1949: június hónapban egy főre eső fogyasztási erinto _—
A mi M:!arMWlszuknt adataink szerint:
Hm zsideiadag ... 41.35 a' u.n
Havi marsarinkjadag ... 0.36 dig HW
Tehát még a margarinnal pótolt zslrfogyasztás sem éri el a budapesti fejadagou Még kirívóbb vagy hasonló a különbség a luis és liszt fejadagban:
' A. mi M:!atlásstalisztikaí
Nyugat—Németországban adataink szerint:
Lisztfogyasztás ... 1.3 kg 3.1 kg
A Horthy—korszak statisztikusai is igyekeztek több—kevesebb sikerrel igazolni a, _ kapitalista Magyarország ,,kiváló" életviszonyait. Budapest Székesfőváros Statisztikai Him ( vetele az 1927—31—es évek folyamán többszáz háztartásstatisztikai könyvet dolgozott fel
, a_föváros ,,különböző társadalmi rétegéből származó" családokra vonatkozóan, melyeket *
? a Statisztikai Értesítő 1943 decemberi száma közöl. Közlésre azonban csak az 1928—29.)
évi adatok kerültek. Az évszám nem véletlen, mert ez a konjunktura csúcsidőszaka.
Annak ellenére, hogy itt konjunkturális idöszakrólxvan szó, és azonkívül, hogy a ki—
választott családok a legmagasabb jövedelmi kategóriákból kerültek ki, az egy munkás—
családra vonatkozó, a jelenleginél sokkal kedvezőtlenebb adatok, a következő százalékes , ' .megoszlásokat mutatják?) :
* Jelenle ! házfarlásslallszlv'kat adatain az ipari munkássáyra
vonatkozóan a következö meg- oszlás! mutatják:
Élelmezés ... 52.6 % 4 5. 5 % Ruházat ... 11z5 % 19.094, Lakbér ... 12.7' % 2.8 % Fűtés, világítás ... 6.1 % 5.4 % Egyéb kiadások ... 17.1 % 273 %
Az egyéb kiadásokba tartoznak az egészségügyi, a kulturális, az üdülési, a lak-—
berendezési, stb. kiadások. A multban a közölt adatok részletezése csak az élelmiszer—
Iogyasztási cikkekre terjedt ki, mert —— mint ahogy a közlemény jelzi is —— a felvételi ,,piackutatási" célokat szolgált. A burzsoáziát ugyanis nem érdekelte a művelődésre és az egészségügyre fordított kiadások alakulása, mert sem műveltséget, sem egészsé—
lget nem óhajtott a munkások számára ,,eladni". '
A Horthy—rendszerbun nem éltek jebban a tisztviselők sem. 1929—ben a kiválni—áz—
tott, viszonylag magas jövedelmű tisztviselőesaládok sem tudta ruházkodásra töb—
_ bet költeni, mint keresetük 11.7 ?fg—át, a lakbér ugyanis felemésztette keresetük 17.2%—át.
Most tisztviselőink jövedelmük 17.3%—át költik ruházkodásra és lakbérre mindössze 5.2%—át.
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának 1929. évi adataiból a fej—
' adagra vonatkozó számok Csak igen korlátolt mértékben állanak rendelkezésre. Mégis megállapítható, hogy a megfigyelt munkáscsaládoknál az életszínvonalat annyira jellemző egy főre eső húsfogyasztás havi 2.40 kg volt, a jelenlegi 3.10 kg—al szemben?)
.
A felszabadulás utáni időkben, 1947 májustól kezdve a Budapest Fővárosi
* Statisztikai Hivatal 165 családra vonatkozóan újból megindította a háztartásstatisz— % tikai adatgyűjtést. A kiválasztott családok azonban sem számuknál, sem összetételük- nél fogva nem voltak reprezentativeknek tekinthetők, azonkívül nem álltak rendelke—
zésre más vidéki városokra és főként a falusi lakosságra vonatkozó statisztikai adatok.
* A Szovjetúnió példamutatása nyomán mind a szomszédos népi demokráciák—
ban, mind pedig nálunk is szükségessé vált a lakosság összetételét jobban reprezentáló,
nagyobbszabású háztartásstatisztikei adatgyüjtés. Szükséges volt azért, hogy egyfelől
az ötéves terv során tervezett életszínvonalemelkedés megfigyelhető legyen, másfelől, hogy az egyre kifinomuló tervgazdálkodásban a fogyasztás tervezésének alapot. nyujt-izmai? álíttállungend des Wimhaftswlssemhafmehon Institut: dor Gawerkschahw. Rólam, 1950
, . o . f
') Budapest Székesfőváros Statisztikai Közleményel, 98. kötet, 1944, 243. old.
') U. o., 239. old.
vs, wa!
son. Ez a szükséglet indította el a Központi Statisztikai Hivatal báztartásstatisztlkai
adatgyüjtését'. ! ,a *
, A családok szervezése 1949 októberétől kezdve fokozatosan történt. Az adat-
nolgáltató családokról és családtagokról, a gyermekek és az üzemben étkezők számá-
ról a városi lakosságnál három hónapra. a falusi lakossáng pedig decemberre vonat.-koaóan az 1 sz. tábla a(! felvilágosítást.
). sz. tábla
Az adatgyüjtésbe bevont városi és falusi családok adatai
Város Falu
Megnevezés
október lnovemberl december december
Családok száma ... 588 737 827 " 201
Családtagok száma . . . . . . 2.212 2.800 3.090 937
Egy éven aluliak száma . . . 26 37 * 32 22 ,
14 éven aluliak száma 740 907 1.004 260
üzemben étkezók száma . . 309 472 — 541 ——
A megfigyelt családokhoz tartozó családtagok száma 3.5—4 fő között mozog. Ez, , a családlétszám magasabb az országos átlagnál. A családok számára vonatkozó nép—
számlálási adatok még nem állnak rendelkezésre, de az országos családlétszám —— szak- szerű becslések alapján -— alig haladja meg a 3 főt. A háztartásstatisztikai magasabb családlétszám oka az, hogy az adatszolgáltatók között egyedülállók nem szerepelnek.
A 2. sz. tábla az egy főre eső kiadásokat tartalmazza kiadási csoporton;
kint a városi lakosságnál 3 hónapra, a falusi lakosságnál pedig decemberre vonat—
kozóan. Mivel a megfigyelt családok népesebbek az országos átlagnál éslkiadásaik egy részét elfelejtik feljegyezni, a közölt egy főre számított kiadások az átlagosnál valami—
vel alacsonyabbak.
!. az. tábla
Az egy főre eső kiadások költségesoportonklnt városban és falun
Egy íőre') eső kiadás forintban;
Megnevezés vár 05 falu
október l november í december december
Élelmezés ... 117.2§ 108.12 128.90 110.71
Lakhe'r ... 11.61 10.69 11.90 0.42
Fűtés ... 18.40 16.62 16.27 11.47
Világítás . . . . . . 6.12 3.13 123
Köljekédés . 5.37 8.51 5.82 1.—
Runázat . . . . 38.19 41 .49 53.70 ' 48.21
Lakherenflezés 5.95 5.88 7.03 3.91
Egészségügy . . . . 11.01 9.56 10.02 4.60
Művelődés ... 10.19 8.33 10.11 1.43
Dohányxás, üdülés, sport . . 9.37 13.20 22.72 5-79
Társadalmi kiadások ... 7 .78 6.82 7.69 3.73
Tervkölcsön ... . —— 12.56 * 12.94 -—-98
üzemi kiadások ... —— —— —— 14.48
Egyéb kiadások ... 13.97 8.42 7.92 _.70
Kiadások összesen 219.13 25181 298.16 208.66
Ebböl részletvasárlás ... adat, nem volt 16.54 1 19.31 1.07
Minden egy éven felüli személyt egy tőnek vettünk; az egy éven aluli személyeket nem vettük
Az élelmezési kiadások december hónapban magasabbak voltak, mint október- ben és novemberben. Mivel pedig decemberben a legfőbb élelmezési cikkekben (hús,, felvágottak, szalonna, burgonya) olcsóbbodás állott be, ez az emelkedés az elfogyaszf
tott élelmiszerek mennyiségének emelkedését nem is fejezi ki teljes mértékben. A
december havi megnövekedett fogyasztás a karácsonyi és az újévi ünnepekkel kétség-telenül összefüggésben van. _
Dolgozó parasztságunk egy főre eső élelmiszer kiadása forintban kifejezve alacso——- nyabb a városinál. 'Volumenét tekintve azonban ez a szám is magasabb, mert a falusi.
lakosság fogyasztásának jelentős része önfogyasztás. Az önfogyasztást a Hivatal a községi piaci árakon értékelte, és ez az úr számos cikkben alacsonyabb volt a városi
áraknál.
ISM:
__ _ A ruházati kiadások —-—- a decemberi karácmnyi vásárlásokat nem véve tekintefi _ , _ , __ _ _be ——— általában 40 Ft körül mozognak Igen jellemű a falusi lakosság ég
lakosság közötti életszínvonalbeli kiegyenlítődésre az, hogy december hóna ; an
;falu, egy főre számítva, ruházkodásra majdnem ugyanannyit költött, mint a ám ,
— A város és falu közötti, az egyes kiadáscsoporlban mutatkozó különbségek szembetűn ' részben helyi adottságok (lakbér, világítás, közlekedés) miatt, részben pedig a fala _ , és a város között még fennálló életmódbeli különbségek miatt (egészségügyi, művü,
, lődési, dohányzási és üdülési kiadások). -
' A 3. és 4 sz. táblák a legfontosabb élelmiszerek fogyasztási fejadagiait mutatják be a nagybudapesti és falusi családokra vonatkozóan
, 3. az. tábla
A fontosabb élelmiszer-cikkek 1949 december havi ieiadagia a nagybudnpesti dolgozik —
családnknál
%?
ua J— ,,
% "Éli § § §?
Egy főre') eső bo *0 f' !- 4— _ o
, havi ósszkladás') § § § %% -.§ áá, _a_. % "3 ? § ? §
Égggümáum"? xii a e— ; e: m _
a 5—5 ,
ő 33 $ : k ! l o g r a m m db. liter dkg kg kg utal—J
——100 Ft 5 35 2.00 6.89 0.79 0.48 0.34 0.80 1.07 _ 2.57 4.8 '04 '101—200" 02 307 2.04 7.59 1.02 1.53 0.54 2.30 5.62 4.75 5.19 4.2' 0.4 zet—300" ... 157 049 2.22 8.38 1.40 2.40 0.81 4.12 6.87 11.11 820 5.1 0.7—
301—400.,... 115 384 .4 8.51 1.65 3.50 1.11 0.01 7.42 15.08 14.68 5.9 1.2 400 Ft—on felül 170 485 2.19 8.36 1.82 4.85, 1.25 7.94 7.98 23.73 14.30 14.3') 1.3
* [így főreesö fejadag '
elvagy-Budapesten. 509 1.354 2.1; 3.2; 1.49 3.10 0.9; 5.10 ms 14.02 10.55 7.0 0.0*
') Minden 1 éven felüli személy egy tőnek számit.
') Kiadási kategória : a havi öss aes Ki 1 lás elo; ctvn a cmládtagok szám 'wal. korra való tekintet nélkül.
') A decemberi burgoiyaárleszállitáskor néhány család nagyobb mennyiséget vásárolt.
, 4. sz. tábla
A legíontosabb élelmieikkek havi lejadagia a dolgozó parasztságnál —- 1939 december
: l
e .. 3 % §
w g) h múl
Emareesöegsegsaae-sgáig
Összmadús % § ES 5 24 5 m? § ;— !— b a m ...
0; em; ___—
ő 3 8 ;: kilogramm db. liter dkg kg kg liter
—100Ft ... 26 142 8.0 2.3 0.0 1.3 0.0 2.6 3.6 3.7 4.00 7.8 —-—
101—200 ,, ... 91 444 9.0 1.0 1.0 2.5 0.9 3.9 3.6 0.9 0.93* 104 0.1 '201—300 ,, ... 48 220 133 0.0 1.3 3.4 1.0 5.2 7.9 15.0 8.75 112 0.4
—. ;301—400 Ft ... 21 83 105 0.9 1.0 4.1 1.4 6.3 7.6 8.5 11.74; 10.7 0.0 400 Ft—on felül .. 15 43 143 2.1 1.4 6.5 1.7 9.7 7.0 26.7 15.55; 103 1.3 Ömesen ... 901 937 n.o 1.3 1.0 3.0 1.0 4.6 5.1 9.7 7.3; 9.9 a.:
Saját termelésből _
, [elhasználva ... -— —— %% meg 2304. %% 8494, 0504, 7395, 7334, 4993 0395 :sxl, A két tábla összehasonlitásáből megállapítható, hogy az élelmezés terén a falusi dolgozó parasztok nem maradnak el a nagybudapesti munkás— és tiszt—viselői—
scsaládok mögött. Különös jelentőségük van ezeknek a számoknak, ha meggondeljuk, hogy dolgozó parasztságunk jelentős része a Horthy—idökben mint ,,3 millió koldus"
lézengett az országban; kenyéren, hagymán és levesen kívül más ételt nemigen lá—
tott. Figyelemreméltó :; fogyasztás mértéke az életszínvonalat jelző alkar-, hús-,, zsír— és gyümölcsfogyasztásban. A köztudatban az él, hogy a falusi lakosság tojást, tejet és vajat csak ,,nagy betegség" esetén fogyaszt. Dolgozó parasztságunk igen jó egészségnek örvend és mégis (?) fogyasztása ezekben a termékekben alig marad el a nagybudapesti fogyasztás mögött: gyümölcsben december hónapban egy főre szá—_—
mitva közel 8.——— Ft értékű gyümölcsöt fogyasztott, szemben a városi 10.50 Ft—os 'ffejadaggal. Ez a szám különösen azért figyelemreméltó, mert gyümölcsöt csak fele——
% részben fogyasztott saját termeléséből és 51 %--ban a helyi piacon szerezte be.
A 201 falusi család adatait a Központi Statisztikai Hivatal elsösorban a falusi osztályrétegeződés figyelembevételével csoportosította. Ebben a_csoportositásban az egy főre eső összes kiadásokat és százalékos megoszlásukat az 5. sz. tábla szemlélteti.
6. sz. tábla
A havi kiadások százalékos megoszlása falun osztályrétegeződés szerint, külön kiemelve a TSzCs—banl) és állami birtokon dolgozókat —— 1949
5
es a ég .: .:
E ge'? $ É .,. o g %
§ .! gi: ", $ a ; .... !: § § % § ?
§, _w .. e 'v e e § ?. _ e a *; §
Megnevezésngg-g w'guafn-ugdgÁEE—go
332305 Sagsüaam—cxg-—gu_"
aes—agaeie'essgaasezegssa
** $, .52 § ;: ao : ,; ou, . .a ._.
őoÉÉmSÉsMMSÉfSGaűggőmőmó'i
Földnél— ! l * ( '
Kkjüll.... 34 138I185.41i54.2 0.5 6.3 0.6 0.8 20.0 6.2 1.8 0.4 4.4 0.3 0.9 3.6 — 100.0'1.833.1
S a—
garat 110l 5111203.17!54.8 —- 5.3 0.7 0.5 243 1.7 2.1 0.8 2.6 1.6 0.3 4.2 0.6 1001) 0.5 444 özép-
,Eparászft . 42 2311245'73l49- 0.1 5.8 0.4 041213 0.6 2.5 0.6 2.3 2.8 0.214.0 -- 1004) -—48.61
. og- ;
lglxtoúsú 15 57316380 53.0l 1.8 3.7 0.6 0.3 25.7 0.1 2.8 0.8 3.1 1.5 3.0 3.4 0.2 100.0 -——25.4
'; Összesen 201; 937I208.66 534). 0.2, 5.5 0.6. 0.5123.1[ 1.9' 2.2! 0.7, 2.8; 1.8 0.5 6.7 0.5 100.0 0.5443-9
E 1) b 6 l
, TSzCs—ban ! l i ,
( grillgtiáóku 37 181l206.70!54.8 0.1 6.3 0.5 0.8 235 2.2 1.6 0.7 4.1 0.2 0.2 4.9 0.1 100.0 1.9 44.
. rt.
dolgozók. 9 391202'59l49'2 0.2 6.4 0.4 — 215 8.2 4.4! 0.6 2.9! 2.5 1.1 1.0 1.6 100.0 — 32.
1) TSzCs : Termelőszövetkezeti Csoportok.
Az egy főre eső kiadások alakulása rétegenkint megfelelő emelkedést mutat. Az állami birtokon dolgozó, valamint a termelőszövetkezeti csoportokban dolgozó csa—
ládok, akik nagyrészt a földnélküliekből kerültek ki, életszinvonalukat tekintve egy magasabb kategóriával: a kis parasztsággal vannak egy szinten. Bár a falusi szocia- ílista szektor a mult év végén még csak kibontakozóban volt, az életszínvonalban
mutatkozó szintkülönbség máris visszatükröződik a számokban.
Az egyes rétegek közötti különbségre jellemző az összes kiadásokból az ön- Iogyasziás, azaz a saját termelésű cikkek felhasználásának aránya. Amig ugyanis a 'középparasztság önfogyasztása az összes kiadásoknak közel felét teszi ki, addig a föld—
nélküli parasztság kiadásainak csak 1/;,—a kerül ki a háztáji gazdaságból, valamint a természetbeni bérekből (aratórész, stb.).
A középparaszti rétegek kiadásainak jelentős részét teszik ki az üzemi kiadások.
A paraszti gazdaságoknál a háztartási kiadások nem választhatók el az üZemiektől.
_A középparaszti rétegek jövedelmük tekintélyesebb részét fordítják gazdaságuk gyarapítására, elsősorban az állattartásra.
*
A fogyasztás tervezésénél állandóan figyelembe kell venni a várható életszinvonal—
emelkedést.
A családra közvetlenül kiható életszínvonalemelkedés három irányból követ—
ikezhet be, ezek: *
1) a bérek emelkedése, 2) az árak csökkentése,
3) az egy _családra jutó keresők számának növekedése.
Az ötéves tervünk végrehajtásához szükséges új munkaerők jó része a nők mun- kába való bekapcsolódásából fog adódni. A családi és ezenbelül az egy főre eső kere—
setek tehát az ötéves terv során mind a három tényező együttes hatása következté—
ben állandóan emelkedni fognak. A bérek és az árak hányadosából álló reálkeresetek emelkedése az u. n. reálbér—indexek Segítségével háztartásstatisztikai adatok nélkül is kimutatható. A kereső családtagok számának növekedése azonban csak arcsaládi összjövedelemben jut kifejezésre. A családi jövedelmek emelkedésének lemérése a' háztartásstatisztikának egyik legdöntőbb feladata. A három tényező alakulását
I7
ugyanis akkor,
amikor az elfogyasztott javak mennyiségét és fajta szerinti megosztás
sát megtervezzük, figyelembe kell vennünk. Nem közömbös az, hogy az egyrehöVekvő f nemzeti jövedelemből a beruházások és a tartalékok megállapítása után a fogyaSztásra ,megmaradó összegből milyen fogyasztási javakat és melyikből mennyit kell termelni.;
_ _Hogy a háztartásstatisztika a fogyasztás—terVezés alapjául szolgálhasson, szük- séges mind a városi, mind pedig a falusi dolgozó családokra vonatkozóan a havi kiadám sok százalékos megoszlásának megfigyelése.
6. az. tábla
A városi családok havi kiadásainak százalékos megoszlása költségesoportonldnt __.
1949 december ;
;; S; É § ::
a 8 md m.: n i'; "ÉM: :o
b!) :" ;: . O e: __0 m
Egytőreesőhavi %s 55 8 ,. §; ?; ;; g Ég % ag ez; 2. § _,
'cE—secw :Mne'g-eEe—vexcn ne
összkiadás És; 33? E .a .3 en .2 es áá NSZ a: És; gs! A _a, S 'R'
z.. § .; g .; § din—exe ossza; e e a:
vo múzeum—szne—am on:
100 Ft—lg ... 18 112 een 3.3 3.5 1.6; 13104); ml 2.9; 1.8* 4.7 1.6 1.2? 3.551000 3.
IDO—200 ,...168 782 523, 4.0 5.9 1.4 1.613.4 1.4' 3.4; 2.7 6.0 2.0 3.1! 2.8 me.!) 4.
zoo—300 256_1.035 46.63 3.9 5.3 1.2 2.017.2 1.6 3.2 3.4 6.8 2.2 3.9 2.7 won 5.
eco—400 ,... 162 533 435 3.9 5.8_ 0.9 1.717.9 2.3 3.0 3.5 8.4 2.5 4.75 1.9 1001) 1.
400 Ft-on felül . 223 628 36.7 4.2 5.3; 0.9, 2.1*2o.5 3.3; 3.8! 3.6 8.5 3.1 5.0[ 3.0j100.0 7.
Összesen ... szrlsmo 412; 4.0; 5.5[ 1.1] 1.9.1333 az, 3.4] 3.4! 7.6 2.6 1.3; 241003 6.5!
7. sz. tábla
. A falúsi családok havi kiadásainak százalékos megoszlása költségesoportonkint —-—
1949 december
_ **
x a .r— __ ::
c 0 , u: "10 :c M
es a 4? :: e; sic-§ e ,; o ..a.
Egyfőreesőhavi % e ii _ § ?; g,; § fái-ág afeggaÉ gga§ ..
összkladás Igazga: " ,a §: % e: NÉG§$ÉÉ xgw-g'g 8-6: 3
.uE—ks § %) ?! §.3 ggg—;; ? ay— m—c :) %% au— 546 $
35334 3 s 35 3 ": messagessw" _:s: 3" "9
Umuüw AhemmAw-rmxzúahthü :: a:
1. kat. 100 Ft—ig 2 142 67.7 0.3 5.9 2.7 0.4? n.oi 1.6 2.5 1.3 1.7 0.5 0.5 1.1 2.2 100.0 _ 2. ,, 100—200 ,, 91 444 625, 0.4 7.5 0.6 0.5 16.8 2.1 2.2 0.7 2.3 0.9 0.5 0.5 2.5 1001) 0.3 3. ,, zen—300 ,, 48 220 51.o 0.0 5.9 0.5 0.4 25.7 2.2 2.5 0.6_ 3.3 2.8 0.4 0.2 4.511009 ora 4. ,, 300—400 ,, 21 83 45.8 0.2 2.9 0.3 0.4 313 1.9 1.9 1.0 3.8 1.0 0.8 1.5 6.6100.0 _—
5 ,, 400 Ft-onfelül 15 48 35.61 0.0, 2.2 0.3'o.7§29.2 0.9 1.8 0.2[2.2 3.1 (mi —— 23.13i romot 1.1 f Összesen 201 937 53.47 0.2] 5.51 0.610.51 23.13 1.9 2.2 (mlm 1.8 0.5 0.5] arizonai 05
A 6. és 7. sz. táblák arra kivannak rámutatni, hogy ha a családok egy része egyik jövedelmi kategóriából a másikba tolódik át és hogy az egyes kiadási fajtákban milyen fogyasztás—emelkedéssel lehet számolni.A 3. és 4. sz. láblákból kitűnt, hogy vannak olyan cikkek, amelyeknek a fogyasz—
tása az életszínvonal emelkedésével fordított arányban áll, vagy legalábbis a fejadag, állandó jellegű, bárhogy emelkedjék is az egy főre eső családi jövedelem. Ilyen a.
kenyér, a liszt és általában a burgonya. Másfelől vannak olyan cikkek, amelyeknél;
a fogyasztás az életszínvonal változásától függően sokkal rugalmasabb; ilyen első—
sorban a gyümölcs, ahol a legszélső kiadási kategóriák között a fogyasztás az.
ötszörösére emelkedik. Hasonlóan rugalmas a vaj—, a tojás— és a húsfogyasztás. Ezek—
ben a cikkekben a falusi lakosságnál a két szélső kategória közötti különbség négy—
őtszörös, mig a városi lakosságnál közel tízszeres. Ez a rugalmasságbeli különbség;
abból adódik, hogy a legalacsonyabb kategóriákban a falusi élelmiszerfogyasztás;
%! városi élelmiszeriogyasztásnál általában jóval magasabb.
Közepes rugalmasságú a cukorfogyasztás: a két szélső kategória között az el—
térés nem éri el a kétszeres arányt sem.
Az élelmezésre fordított kiadások aránya az egy főre eső jövedelem emelkedésével;
fordítva függ össze. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy ha az egy főre eső kiadások a négyszeresére emelkednek, akkor az élelmezési kiadások aránya.
az eredeti aránynak 55—60 %-ára csökken. Fordított a viszony a ruházkodásra for—
ditott kiadásoknál: mind a városi, mind a falusi lakosságnál a két szélső kategória.
között a kétszeresére emelkedett a ruházati kiadások aránya.
A lakbérre, a fűtésre és a világításra fordított kiadások merevek, tehát—' az egy főre eső havi összes kiadásokkal általüan nem növekszenek. Az egészségügyi kiadáSOk szintén nem mutatnak jelentős ingadozást. .
Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nőnek a művelődési kiadások.
Ez a szám azért figyelemreméltó, mert városi lakosságunk műVelődéSi célokra meg- közelítően annyit költ, mint lakbérre. Kapitalista országokban, ahol ilyen adat egy—
általában rendelkezésre áll, a művelődésre fordított össZeg a lakbérnek alig 10 %—át
teszi ki. * *
A háztartásstatisztlkai adatgyüjtés első eredményeit összefoglalva megállapít-—
ható, hogy amit eddig számok híján csak sejtettünk, az tényekkel alátámasztható valóság: dolgozó parasztságnak élelmezési és ruházati cikkekben nem marad a városi lakosság fogyasztási szinvonala mögött. A falu és a város közötti különbség a számokban azonban még sok vonatkozásban visszatükröződik. Ötéves tervünk többek között feladatul tűzte ki az életszínvonal 39%—os emelését és a szocializmus alapjainak falun való lerakását.Ezzel egyidejüleg csökkeni fog, sőt részben meg fog szűnni a falu és a város között fennálló különbség. E célkitűzések megvalósításának tényszámait az ötéves terv során háztartásstatisztikai adatokkal isle fogjuk tudni mérni, ha munkás—, dolgozó paraszt— és tisztviselőcsaládaink asszonyai ugyanolyan, vagy még fokozódó lelkesedéssel vállalják továbbra is háztartási könyvecskéjük vezetését.
Dr. Zala Júlia '
A helyi statisztikai szervek átszervezésének kérdéséhez*
A LENINGRÁDl STATISZTIKAI HIVATAL MUNKÁJA !
N. Puzakov, a leningrádi Statisztikai Hivatal igazgatója, alábbi cikkében olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a magyar statisztika számára is időszerűek. A cikk útmutatásait (: Központi Statisztikai Hivatal dolgozóinak, az üzemstatisztikusoknak, a statisztikai adat- szolgáltatásban résztvevő valamennyi dolgozónak munkájuk során fokozottan figyelembe kell venniük. E kérdések közül legjelentősebbek:
a statisztikai beszámolójelentéseknek közvetlenül a vállalatoknál történő felülvizsgálása, a beszámolójelentések feldolgozásának gépesítése, az adatok megbízhatóságának ésa beszámolóielentések időben való benyujtá—
sának biztosítása, a közgazdasági elemzés fontosságának kiemelése, a statisztikai kiértékelés munkájába gyakorlati szakemberek bevonása, valamint a statisztikai káderek ideológiai és szakképzettségi színvona—
lának emelése.
A Statisztikai Szemle szerkesztősége a cikkben foglaltakat olvasói figyelmébe ajánlja.
A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő KÖZponti Statisztikai Hivatal rámutatott arra, hogy egyes helyi statisztikai szervek munkája nem kielégítő.
Sok hiányosságot talált a leningrádi Statisztikai Hivatal munkájában is. Az * egyik legfőbb hiányosság a közgazdasági elemzés fejletlensége volt. A főfigyelmet a statisztikai munkaterv végrehajtására irányították s a statisztikai adatok elemzésé- vel nem foglalkoztak kellőképpen.
Pedig a Hivatal számos példával szolgálhat arra, hogy gyakorlati mun— ' kájában alkalmazta a statisztikai adatok tudományos elemzési módszereit egyes konkrét közgazdasági kérdések megoldásában. Igy például, a csoportosítások módsze—
rének szakavatott alkalmazása tette lehetővé a következő témák helyes megoldását:
,,A fémkohászati üzem munkásállománya", ,,A fémfeldolgozóipar vezető— és mérnök- műszaki kádereinek jellemzése". _i
Az építkezési vállalatok munkáját jellemző alapvető mutatószámokat az el—
végzett munka mennyisége szerint csoportosítva kitűnt, hogy azonos munkavolumen mellett az állóalapok az egyes építkezési vállalatok között egyenlőtlenül oszlottak meg. Az építkezési vállalatokat gazdasági tevékenységük eredménye szerint csopor- tosítva megállapították, hogy az építkezésben jelentkező veszteségek jelentékeny részét a segéd- és segítőüzemek okozzák.
') Vesztnlk sztatisztiki. Moszkva, 1949, 1. sz., 72—76. old.
