A Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumának határozata a statisztikai munka egyszerűsítéséről

(1)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

'— KOLLEGIUMANAK HATÁROZATA , , , A STATISZTIKAI MUNKA EGYSZERÚSITESERÓL

A magyar statisztika fejlődésének jelentős állomása volt ,,az állami sta—

tisztikáról szóló" 1952. évi VI. törvény. A törvény rögzítette a statisztika fel- adatait, szervezetét, az adatszolgáltatás rendjét, a statisztikai munka ellenőr—

zésével kapcsolatos feladatokat, —— megteremtette a szocialista statisztika törvényes alapját. A törvény értelmében ,,A statisztika a Magyar Népköztár- saságban a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés ellenőrzésének és terv—

szerű irányításának eszköze". A statisztikai munka az elmult évek során két- ségtelenül nagymértékben fejlődött, mind fokozottabban töltötte be azt a feladatot, melyet a statisztikai törvény is előírt: a vezetés, irányítás és ellen- őrzés hatékony eszköze lett.

A statisztikai munka azonban nem mindenben'felel meg a törvényben előírt, —— a szocialista statisztikával szemben támasztott, —— követelmények—

nek. Statisztikai munkánkban is tükröződnek az állami gazdasági vezetés hibái: az elmult években az állami és gazdasági vezetés általában túlságosan centralizált volt, mindent központilag, felülről akartunk irányítani és ellen- őrizni. Túlságosan elsikkadt a felső irányító- és végrehajtó-szervek közé ikta- tott köz-épszerveknek, sőt maguknak a végrehajtó-szerveknek felelőssége is.

Lényegében e hiba jellemzi a statisztikai munkát is: a statisztikai rendszer és a statisztikai munka szervezete túlcentnalizált.

A Minisztertanács 2025/10/1954. sz. határozata az államigazgatás racio—

nalizálásának irányelveiről és ütemtervéről előírta az államigazgatás —— és így ezen belül a számvitel és statisztika -—- munkájának felülvizsgálatát, egy- szerűsítését, szinvonalának emelését. A Központi Statisztikai Hivatal Racio—

nalizálási Bizottsága, továbbá a Racionalizálási Kormánybizottságnak a Minisztertanács 519g26/b/1954. sz. határozata alapján létesített, a Könyvvitel és Statisztika Egyszerűsítésével Fogalkozó Szakbizottsága felülvizsgálta a statisztikai munkát és a következőket állapította meg: ( '

1. Statisztikai rendszerünk túlságosan centralizált és túl sok a begyűjtött és különösen a felsőbb szerveknek továbbított adatok száma.

A statisztikai adatszolgáltatás maximalizmusához hozzájárult, hogy a Központi Statisztikai Hivatal gyakran maga is túlságosan sok és részletes adatot gyüjtött, nem bírálta felül kellő alapossággal az egyes minisztériumok gyakran felesleges, bonyolult adatkéréseit, valamint azok felhasználha-tóságát.

2. Túlságosan centralizált a statisztikai munka szervezete ns. Annak elle—

nére, hogy az 1952. évi VI. törvény az egyes minisztériumokat tette felelőssé saját területük statisztikai munkájának megszervezéséért, irányításáért és ellenőrzéséért, e feladatokat sok esetben a miniszté- riumok helyett a Statisztikai Hivatal hajtotta végre.

t

(2)

' 119602 * A* KÖZPONTI'ÉTATÉSZTIKÁI mmmmemaimm

A Központi Statisztikai Hivatal az egységes statisztikai rendszer kiala—

kitása érdekében vállalatokig lemenően egységes beszámolórendszert írt elő. A beszámolórendszerbe az egyes minisztériumok adatigényeit

—— más minisztériumokra is kötelezően kiterjesztve —— egységesen épí—

tette be. Az egységes és az országos szükségleteken gyakran jelentősen túlmenő beszámolórendszeren kívül mód nyílott arra is, hogy az egyes minisztériumok esetenként vagy rendszeresen még további adatokat is gyűjtsenek be. Mindez az adatszolgáltatókat feleslegesen terhelte, * jelentős munkatöbbletet okozott és több esetben felesleges párhuza-

mossághoz vezetett. 4

Nem érvényesítette a K. S. H. minden esetben a törvényben lefekte- tett elvet, hogy csak a legfontosabb adatokat kell párhuzamosan be—

gyűjteni és feldolgozni: gyakran feleslegesen végrehajtott párhuzamos összesítések is voltak.

A Központi Statisztikai Hivatal vállal—atokig lemenő ellenőrzéseket hajtott végre, ahelyett, hogy a statisztikai törvényeknek megfelelően csak a felső irányítás és ellenőrzés szerepét töltötte volna be.

3. Az állami statisztikáról szóló törvény előírásai ellenére a miniszté—

riumok statisztikai osztályai nem váltak gazdáivá a minisztérium sta—

tisztikai munkájának. A minisztériumok egyes (funkcionális) főosz—

tályain folyó statisztikai munkát nem irányítják, nem ellenőrzik, sőt több esetben nem is ismerik.

A minisztériumok statisztikai munkája nem terjed ki az adatok he—

lyességének és a közép—, valamint az alsófokú szervek statisztikai munkájának rendszeres, átfogó ellenőrzésére.

4. A Központi Statisztikai 'Hivatal az elmult években —— bizonyos tekin- tetben a többi feladat rovására is —— főfeladatának (a tájékoztatást tekintette. A tájékoztatás rendszere ezért jelentősen fejlődött: a jelen—

tések iköre évről-évre bővült, az elemzések mélyrehatóbba—k lettek.

A jelenlegi tájékoztatási rendszer azonban túlságosan bőséges, túl sok

a kiadott jelentések száma. (1954. első negyedévében a napi—, heti- és

10 napi jelentéseken kívül 47 tájékoztató, 1954. május hónapban pe- dig 20 tájékoztató —— 470 oldal terjedelemben ___ jelent meg.) Ezért előfordul, hogy a jelentések fontos, lényeges kérdések mellett lényeg- telen kérdéseket is tárgyalnak, ami elvonja a figyelmet a foanrtosakról.

Nehezíti a jelentések áttekintését és intézkedésekre való felhasználását az is, hogy az általában havonta kiadott jelentések népgazdasági ágan—

ként külön—külön készülnek és az összefüggések ezért nehezen tekint- hetők át.

*

A Minisztertanács 2025/10/1954. számú határozata a statisztikai munka

egyszerűsítésére, színvonalának emelésére a következőket írja elő: ,,A szám- vitel és statisztika területén meg kell szüntetni a maximalizmust és a munkát a feltétlenül szükséges adatok szolgáltatására kell korlátozni, figyelembe—

véve az egyes területek és népgazdasági ágak sajátossága-it . .. A számviteli

% statisztikai adatszolgáltatást egységes al'apbizonylati rendszerre kell he—

lyezni és meg kell szilárdí—tami a számviteli és a statisztikai fegyelmet."

(3)

A KUZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KOLLEGIUMANAK HATAROZATA _ , 603

*

A Minisztertanáös határozatának végrehajtására, a statisztikai munka egyszerűsítésére és jobbátételére' a Központi Statisztikai Hivatal Kollégiuma a Racionalizálási Kormánybizottságnak a következő javaslato—kat terjesztette

elő :

1. Csökkenteni kell a bwegyüjtendő adatok számát: a közvetlen adatszol—

gált'atóktól a jelenleginél lényegesen kevesebb adatot kell begyűjteni.

A Központi Statisztikai Hivatal által rendszeresített beszámolójelenté- sekben szereplő mutatószámokat az 1954. év első felében érvényben

volt mutatószámok _540/o-ával kell csökkenteni.

A mutatószámok számának csökkentésére

a) a beszámolójelentések egyrészét az eddiginél ritkább időközökben

b)

kell begyűjteni. (A napi adatok egyrészét 10 naponként, a haviak egyrészét negyedévenként stb.) Olyan kérdésekben, melyek sta—

tisztikai megfigyelésére különösen az év bizonyos szakában van szükség, meg kell szüntetni a folyamatos adatszolgáltatást és csak

abban az időszakban kell bekérni az adatokat, amikor a kérdés ,

megfigyelése indokolt. *

A begyűjtött adatok egyrészét a beszámolójelentésekből teljesen el kell hagyni. Elhagyandók azok az adatok,

amelyekre megbízható bizonylati rend nincs kiépítve, illetve ahol a bizonylatok kiépítése nem biztosítható,

amelyeket túlzott részletességük, nagy tömegük miatt az irányító szervek sem intézkedésre, sem tájékoztatásra nem használnak fel.

Csökkenteni kell a megfigyelt termékek, anyagok, gépek, létesít—

mények számát.

Az olyan területeken, ahol a reprezentáció megfelelő, meg kell szüntetni a teljeskörű adatgyűjtést.

A statisztikai beszámolójelentésekben visszamenőleges adatokat (előző év azonos időszakának, előző negyedévek stb. adatait) általában nem kell bekérni. Kerülni kell a %-számok, viszony- számok, indexek, vállalati szinten történő bekérését is.

e) Az egyes minisztériumok főtevékenységéhez nem tartozó területek (ú. n. mellékprofiil) statisztikai megfigyelését nagymértékben csök- kenteni kell. (Pl. ipari minisztériumok mezőgazdasági-, építőipari-, szállítóvállala'tainak statisztikáját, a Belkereskedelmi Minisztérium iparvállalatainak és építőipari vállalatainak statisztikáját stb.) A mellékplrofilba tartozó adatszolgáltatókra —— indokolt eseteket kivéve —— lényegesen egyszerűbb, csak néhány kérdést tartalmazó, minden minisztérium területén egységes kérdőívet kell bevezetni, melyet ritkább időközökben kell bekérni, mint a főtevékenység—

hez tartozó adatszolgáltatók beszámolójelentéseit.

2. A beszámolórendszer kialakításánál alapelvként kell érvényesíteni,!

hogy az irányító szervnek mindig csak kevésbbé részletes adatokra lehet szüksége, mint az első adatszolgáltatóknak és a további lépcsők—

ben is a mutatószámok mennyisége és részletessége csak csökkenő

(4)

A "KÖZPONTI; STATISZTIKAI * HIVKTAL' '; KOMGIÚMANAK' KATARDZA

lehet. Ezért biztositani kell, hogy az adatgyüjtésben, a feldolgozás- ban és összesítésben a lépcsőzetes felépítést betartsák.

a) Általában meg kell szüntetni, hogy a közvetlen vállalati adatok rendszeresen eljussanak a felsőbb szervekhez. Az első adatszolgál—

tatók általában a minisztériumok termelési igazgatóságainak (tanács irányítása alá tartozó adatszolgáltatók esetében a tanács—

nak) és a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek szolgál- tassanak adatokat, Kivételt képeznek az olyan adatszolgáltatások, amelyeket nem minisztériumi szervezeten keresztül gyűjtenek be (pl. népmozgalmi statisztika), valamint a területközi adatszolgál—t tatások, melyek a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveihez

nem oszthatók be. (Pl. MAV.)

b) A minisztériumok termelési igazgatóságai az általuk ellenőrzött beszámolójelentésekből olyan összesí—téseket készítsenek és továb- bítsanak a minisztérium statisztikai osztályának, mely nem tartal—

mazzva a vállalati kérdőívek összes mutatószámait, Csak azokat, melyekre a minisztériumi jelentés elkészítéséhez, elemzések elvég- zéséhez szükség van.

c) A csökkentett számú adatokkal biztosítani kell az egyes szintekre jóváhagyott tervek mérését, valamint a tervezéshez szükséges alap—

adatokat. *

d) A K. S. H. területi szerveinél meg kell szüntetni a párhuzamossá—

got minden olyan esetben, amelyben azt a helyi szervek tájékoz—

tatása, vagy az ellenőrzés biztosítása nem teszi feltétlenül szük—

ségessé.

. A statisztikai beszámolórendszer elkészítésénél a jövőben meg kell szüntetni azt a helytelen gyakorlatot, hogy az egyes népgazdasági ágak (minisztériumok), szakmai ágak beszámolási rendszerét a Központi Statisztikai Hivatal vállalatokig lemenően, központilag készítse el.

A beszámolórendszer kialakításának jelenlegi rendszerét úgy kell to—

vábbfejleszteni, hogy megvalósuljon az 1952. évi VI. törvényben meg- határozott alapelv, hogy egy-egy minisztériumon belül az illetékes miniszter legyen felelős az egész területén folyó statisztikai munka megszervezéséért, —— tehát a beszámolási rendszer kialakításáért, a bizonylatok inegterembéséért, a rendszeres ellenőrzésért, a statisztikai

fegyelem biztosításáért.

A szakmai, minisztériumi sajátosságoknak az eddiginél fokozottabb érvényesítése érdekében

a) a Központi Statisztikai Hivatal 1955. beszámolási évtől kezdve csak azokat a jelentéseket és utasításokat dolgozza ki, amelyeken a minisztériumok a saját területükre vonatkozó összefoglaló ada—

tokat tközlik a hivatallal. '

Ezt az úgynevezett ,,minimális adatkérési programm"-ot az egész beszámolópendszer tekintetében együttesen kapja meg a minisz—

térium. _ v

A Központi Statisztikai Hivatalnak biztosítania kell hogy a nép—

gazdaság különböző területein ágazatonként azonos statisztikai fogalom— meghatározásokat alkalmazzanak.

(5)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KOLLÉGIUMANA'K HATÁROZATA _ 605

b) A nekik átadott minimál—prognamm alapján, a minisztériumi, szak—

mai igények figyelembevételével a minisztériumok maguk dol- gozzák ki a saját területükre vonatkozó teljes beszámolási rendszert.

c) Továbbra is a Központi Statisztikai Hivatal dolgozza ki *— egysé- gesen és központilag —— az országos összeírások (mezőgazdasági összeírás, anyagkészlet—összeírás, lakásalap-összeírás stb.) beszá- molójelentéseit, valamint az egyes minisztériumok melléktevékeny- ségével foglalkozó vállalatokra, intézményekre vonatkozó beSzá-

molójelen—téseket. ! .

d) A beszámo—lórendszer engedélyezése továbbra is a Központi Sta—

tisztikai Hivatal feladata.

6 ) A Központi Statisztikai Hivatal minden év végén tegyen előterjesz- tést a Minisztertanácsnak a következő évre jóváhagyandó beszá—

molójelentésekről. Az előterjesztésben tüntesse fel, hogy az új be—

számolórendszer minisztériumonként milyen változást (csökke—

nést, esetleg növekedést) jelent az előző évihez képest.

4. Csökkenteni kell a K. S. H. által kiadott jelentések számát, egyszerű—

síteni kell a tájékoztatás jelenlegi rendszerét. A jelentések csak a fon—

tos, lényeges kérdésekkel foglalkozzanak, nemcsak egy-egy népgazda—

sági ágra elhatároltan, hanem több népgazdasági ágat is felölelve.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási rendszerének egyszerű—

sítése érdekében

a) A 10 napi és a havi jelentéseket össze kell vonni. Havonta a szűk—

séghez képest kétszer- vagy háromszor összefoglaló füzetet kell kiadni, mely a jelentések határidejének megfelelően az egyes nép- gazdasági ágakra vonatkozó legfontosabb adatokat és megállapí- tásokat tartalmazza. Az összefoglaló füzetben foglalt adatok köre és tartalma visszatérő jellegű legyen. (Pl. a havonta 10. és 12. kö—

zött megjelenő első összefoglaló füzet tartalmazza a külkereskede- lem, az ipari termelés legfontosabb adatait, az üzembehelyezett beruházások adatait, a legfontosabb cikkek begyűjtésének terv- teljesítését stb. A havonta 20. és 25. között kiadásrakerülő második jelentés példáiul tartalmazza az építőipar termelési, munkaügyi és

műszaki fejlesztési adatait, az ipar munkaügyi kérdéseit, a begyűj-

tött term-ékek nagyobb körének tervteljesítést adatait, a belkeresv kedelem kérdéseit, a népmozgalmi adatokat stb.)

b) Negyedévenként, félévenként, vagy évenként változatlanul )készít- sen a hivatal az egyes népgazdasági ágakról és az egész népgazda—

ságot érintő fontos kérdésekről (beruházás, munkaügy, egészség—

ügy, oktatás, nemzeti jövedelem stb.) külön-külön, átfogó jellegű jelentést. Az egyes népgazdasági ágakról szóló jelentésekben a ter- melési, forgalmi, munkaügyi kérdéseken kívül ki kell térni a mű—

szaki fejlesztési, önköltségi és gazdaságossági (pénzügyi) kérdé—

sekre is.

c) Esetenként egy-egy fontos kérdésről (pl. egy—egy nagyjelentőségű párt—, vagy kormányhatározat végrehajtásáról, a népgazdaság fej- lődését befolyásoló egy-egy fontos jelenségről) ü. n. ,,témajelen—té—

seket" kell készíteni. Kerülni kell azonban a felsőbb vezetés szem—

3 Statisztikai Szemle

(6)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KOLLÉGIUMANAK HA ARUZA ,

x

pontjából nem ' lényeges kérdésekről szóló, nagyszámú t'

jelentést. * ) . , '

d) A Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek tájékoztatást

rendszerét az a—c) pontokban elmondottakhoz hasonlóan kell megszervezni.

5. A statisztikai munka ellenőrzését a Hivatal Kollégiumának ezév április 28-án hozott határozata* szerint kell megszervezni.

A javaslatokat a Racionalizálási Kormánybizottság, —— a Kormánybizotta ság elnökének, Házi Árpád elvtársnak vezetésével —— elfogadta és a Miniszter- tanács elé terjesztette. A Minisztertanács a Racionalizálási Kormánybizottság előterjesztését augusztus 6-án tartott ülésén határozattá emelte.

* Megjelent a*Statisztikai Szemle 1954. június—júliusi számában.

ti

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

cimű kiadványsorozat negyvenedik számaként megjelent

PÁLOS ISTVÁN

KÖNYVVITEL ÉS STATISZTIKA KAPCSOLATA AZ IPARBAN

c. könyve s

A könyv a tervfejezetek sorrendjében tárgyalja a könyvvitel és a statisz—

tika összefüggéseit és az adatok útját a bizonylatokból kiindulva mutatja be, az alkalmazható feldolgozási táblákon keresztül az adatszolgáltatásig. Az I. fejezet ismerteti a könyvvitel, a statisztika és az operatív számvitel felada—

tát és a közöttük fennálló összefüggések általános jellemzését adja. A 11. fejezet a három számviteli ág kapcsolatainak részletes tárgyalásával foglalkozik.

A könyv nagy segítséget nyujt a képesített és mérlegképes könyvelői vizsgára, valamint a középfokú iparstatisztikai vizsgára készülőknek az elő- írt tananyag könnyebb elsajátításához; továbbá a könyvviteli és statisztikai dolgozók számára, akiknek gyakorlati munkájuk sikeres elvégzéséhez mind nagyobb szükségük van a számvitel egész területének áttekintésére.

Ára tűzve 18,—— Ft

Kapható valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLT-ban