A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa és a szovjet statisztika feladatai

(1)

SZEMLE

897 V. SZTAROVSZKIJ :

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa és a szovjet statisztika feladatai*

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa mérföldkő a szovjetor—

szágban folyó kommunista építés, a nem—

zetközi munkás— és kommunista mozga—

_ lom történetében.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának

XX. kongresszusa újabb lépcsőfokot je-

lent abban a küzdelemben, amelyet apárt

a kommunista társadalom felépítésére

irányuló zseniális lenini terv valóra vál—

tásáért folytat. A társadalmi termelés fej—

lettségének jelenlegi színvonala a szovjet- ország számára lehetővé teszi, hogy ne csak a termelőeszközök termelését ——-

amely az egész népgazdaság szilárd alap—

ja volt és marad —— fejlessze gyors ütem—

ben, hanem a fogyasztási cikkek termelé—

sét is, jelentősen gyarapítsa a társadalom vagyonát és ilymódon újabb sikereket ér—

jen el a kommunista társadalom építésé—

ben. A Szovjetunió rendelkezik mind- azokkal a feltételekkel, amelyek szüksé—

gesek ahhoz, hogy békés gazdasági ver—

seny útján a legrövidebb történelmi idő- szakon belül megoldja legfontosabb

gazdasági feladatát: utólérje és maga mö—

gött hagyja a legfejlettebb kapitalista or—

szágokat az egy főre jutó termelés tekin—

tetében.

,,Ma, amikor társadalmunk a munka

magas termelékenységéért, a Szovjetunió

legfőbb gazdasági feladatának a megol-

dásáért harcol, a marxizmus elméletének

gazdasági oldala, a konkrét gazdasági kérdések kerülnek előtérbe" —- mondjaa Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolója.

A pártnak ez a megállapítása rendkí-

vül fontos a népgazdaság irányításának további megjavítása és tökéletesítése, a közgazdaságtudomány további alkotó fej—

lesztése szempontjából. E határozat szerint lényegesen meg kell javítanunk és sok tekintetben át kell alakítanunk a sta—

tisztikai szervek munkáját.

A szovjet statisztika fejlesztésének leg-

fontosabb vezérelve az élettel, a nép—

gazdasági tervezéssel, a gazdasági és kul—

turális építés gyakorlatával való szoros,

elválaszthatatlan kapcsolat.

A jelenlegi körülmények között, ami—

kor a szovjetországban a gazdasági és kul—

turális épités minden területén új hatal—

mas feladatokat oldanak meg, amikor ez—

zel kapcsolatban magasabb színvonalra kell emelni az államapparátus munkáját, határozottan megnövekednek a statiszti-

kai szervek munkája iránt támasztott kö—

vetelmények is.

t

A Szovjetunióban folyó egész statiszti—

kai munka. de különösen a statisztikai szervek munkája szempontjából rendkí—

vül fontos az a határozat. amelyet a

Szovjetunió Kommunista Pártja Központi

Bizottsága és a Szovjetunió Miniszterta-

nácsa 1955—ben a Szovjetunió Állami

Tervbizottsága munkájának átszervezé—

séről és az állami tervezés megjavításá—

ra vonatkozó intézkedésekről hozott. A statisztikai szervek munkájában súlyos hibákat észleltek, amelyek abban jelent—

keztek, hogy munkájukat a népgazdasági tervezés feladataitól elszakadva végezték, a statisztikai összesítések összeállítására és szétküldésére szorítkoztak a statiszti—

kai adatok kellő közgazdasági elemzése és általánosítása nélkül. A statisztikai szervek elsősorban a folyamatos statiszti—

kára összpontosították erőiket, nem fog—

lalkoztak megfelelően a hosszabb időre

szóló összesített adatok kidolgozásával és így nem segítették elő kellő mértékben a távlati tervezést.

A statisztikai szervek dolgozóinak min—

den erővel arra kell törekedniök, hogy

felszámolják a munkájukban mutatkozó

súlyos hibákat.

A statisztikai dolgozóknak mélyreha- tóbban kell tanulmányozniok az egyes

iparágak gazdaságtanát és vissza kell

tükrözniök a statisztikai adatokban vala—

mennyi iparág konkrét fejlődési sajátos-

ságait. Ez vonatkozik mind a nehézipari, mind a fogyasztási cikkeket gyártó ipar—

ágakra.

* Veszlnik Szlalisztíki, 1956, 2, sz. 14—27. old.—Rövidítve.

(2)

Nincs megfelelően kidolgozva a statisz- tikában olyan igen fontos probléma, mint az új gépek és berendezések, új technoló—

giai folyamatok, új anyag— és termékfaj—

ták termelésbe való bevezetése, valamint

a berendezések modernizálása gazdasági hatékonyságának számbavétele. Ez egyi—

ke azoknak a problémáknak, amelyeknek megoldásában a statisztikusok és a köz- gazdászok alkotó együttműködése külö—

nösen termékeny lehet. Hangsúlyoznunk

kell egy másik fontos probléma kidolgo-

zásának szükségességét is: ki kell dolgoz—

ni az állóalapok újratermelésének, neve-

zetesen az állóalapok erkölcsi kopásának számbavételével és az állóalapok Mértéke—

lésével kapcsolatos kérdések statisztikai

vizsgálatát.

A mezőgazdaság további gyorsütemű

fellendülését szolgáló, a kongresszus ál-

tal elfogadott, nagyszabású program szá- mos új feladatot tűzött a statisztikusok

elé. Azok közé a fontos kérdések közé,

amelyekre a statisztikai szerveknek ma különösen nagy figyelmet kell fordíta-

niok, tartozik a begyűjtési statisztika. A

népgazdaság fejlesztését szolgáló jelenlegi tervezési rendszerben különösen nagy fontossága van a mezőgazdasági áruter—

melés számbavételének. A Szovjetunió Begyűjtési Minisztériuma a begyűjtés

számbavételét a közelmúltban átadta a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

talának. A begyűjtésre vonatkozó beszá- molási adatokat jelenleg már az állami

statisztikai szervek juttatják el a kerü—

leti, területi, határterületi és köztársasági szervezetekhez.

A statisztikai szervek dolgozóira Vár annak a halaszthatatlan feladatnak a megoldása, hogy az agrárközgazdászokkal

együtt kidolgozzák a mezőgazdasági ter—

mékek termelésével kapcsolatos munka—

ráfordítások számbavételi rendszerét. A kolhozok termelési költségeinek megálla—

pitása szintén rendkívül időszerű feladat.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

kongresszusának delegátusai felszólalá- saikban jogosan mutattak rá arra, hogy a mezőgazdasági termelés önköltségének megállapításával kapcsolatos kérdések a kolhozokban mindezideig nincsenek ki—

dolgozva. Rámutattak arra, ennek oka egyrészt—az volt, hogy sokan tagadták az

értéktörvény érvényesülését a kolhozok—

ban, másrészt az a téves felfogás, hogy az

önköltség kategóriája egyáltalán nem al—

kalmazható a kolhozok termelésére. A statisztika tudományos és gyakorlati dol-—

gozóinak a közgazdászokkal együtt ki

kell dolgozniok az önköltség számbavéw

telének módszertanát a kolhozokban és

gyakorlati segítséget kell nyújtaniok ennek megszervezéséhez.

Fontos feladatok várnak a statisztikai szervekre az értéktörvénynek a szocia—

lista gazdaságban való érvényesülése konkrét megnyilvánulásának, az áralaku—

lásnak, az önköltségnek, a jövedelmező—

ségnek, a pénzügyeknek vizsgálata terén.

A jelenlegi körülmények között, amikor

a Szovjetunió Kommunista Pártja szá—

mos olyan intézkedést tesz, amelyek az

önálló elszámolás tökéletesítésére és al—

kalmazási területének további kiszélesí—

tésére, továbbá a dolgozóknak a termelés

eredményeiben való anyagi érdekeltségé—

nek fokozására irányulnak, ezek a kérdé—

sek különösen nagy jelentőségűvé vál—

nak. A tervteljesités eredményeit az ele—

ven és tárgyi alakot öltött munkaráfor—

ditásokkal szoros kapcsolatban, rendsze—

resen elemezni kell. Az önköltség csök—

kentése, az anyagmegtakaritások és a

jövedelmezőség * fokozása céljából na—

gyobb szerepet kell biztositani a statiszti—

kának a tartalékok feltárásában.

Rendkívül fontos helyet foglal el a szovjet statisztikában a nép anyagi jólé—

tének és kulturális szinvonalának vizs—

gálata. A nemzeti jövedelem termelésé—

nek és elosztásának statisztikája, a né—

pességi statisztika, a háztartási statiszti—

ka, az áruforgalom, a lakás- és a kommu—

nális gazdálkodási, a kulturális és egész—

ségügyi statisztika együtt teljes képet ad—

nak a lakosság életszinvonalának szünte—

len emelkedéséről. A dolgozók jövedel—

mének növekedése a hatodik ötéves terv—

ben, valamint azoknak az intézkedések—

nek valóraváltása, amelyeket a Szovjet—

unió Kommunista Pártja a dolgozók ala— ' csonyfizetésű csoportjai munkabérének emelésére, a munkások és alkalmazottak bérezésének általános rendezésére, a munkanap csökkentésére. a nyugellátás megjavítására stb. hozott, nagy mérték—

ben megváltoztatják a szovjet emberek életét. Ezeknek a változásoknak híven és teljesen vissza kell tükröződniök a szov—

jet statisztikában. Igy például annak ér—

(3)

SZEMLE

899

dekében, hogy adatokat kapjunk a mun-—

kásoknak és az alkalmazottaknak a mun- kabér nagysága szerinti megoszlásáról, külön összeírást hajtanak végre valamennyi vállalatban, intézményben és szervezetben. Gondosabban és részlete—

sebben kell elemeznünk a tudományos intézmények és főiskolák, a tudományos dolgozók és szakemberek területi és aga—

zati megoszlását, hogy ennek segítségé- vel kijavíthassuk az e téren fennálló le'—

nyeges hiányosságokat.

Annak érdekében, hogy választ adhas- sunk azokra a kérdésekre, amelyek a

Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

kongresszusának határozataiból következ—

nek, számos változtatást kell végrehajta-

nunk a számvitel és a beszámolás jelen—

legi rendszerén, jelentősen meg kell azt javítanunk. Ezzel kapcsolatban hangsú—

lyoznunk kell, még több figyelmet kell fordítanunk az elsődleges számvitel és

beszámolás további egyszerűsítésére és

csökkentésére. Az országos és főhatósági beszámolási rendszer egyszerűsítésével kapcsolatban eddig végzett munka lénye—

gében csak a vállalatoknak és az épít- kezéseknek a felsőbb szervekkel szembe—

ni beszámolási kötelezettségét érintette.-.

Ugyanakkor a kétmillió számviteli dol—

gozót (nem számítva az űrlapok kitölté—

sében segédkező mérnököket és techniku—

sokat) foglalkoztató vállalatok elsődleges

számvitele és beszámolása még ma is

megengedhetetlenül nehézkes és sok te—

kintetben túlméretezett. A Központi Sta—

tisztikai Hivatal és helyi szervei kötele—

sek rendszeresen ellenőrizni és segíteni a minisztériumok és a főhatóságok elsőd—

leges számvitelének mélyreható egysze- rűsítését és megjavítását. A hatodik öt—

éves tervben a számvitel és a beszámolás megjavításának, valamint az egész sta-

tisztikai munka jobb megszervezésének

igen fontos tényezője lesz a számviteli és számolási munkák további gépesítése.

A statisztika valamennyi ágában rend-

szeresen ki kell dolgozni és elemezni kell

azokat a mutatószámokat, amelyek lehe—

tővé teszik, hogy a Szovjetunió és a fon-

tosabb kapitalista országok gazdasági fej- lődésének szinvonalát összehasonlíthas—

suk. E feladat korántsem egyszerű, meg—

oldásához behatóan tanulmányoznunk

kell a statisztika megszervezését a kapi—

talista országokban, részletesen meg kell ismernünk e statisztika módszertani sa—

játosságait.

A szovjet statisztikusok nagy figyelem—

mel és érdeklődéssel kísérik a statisztika

fejlődését a többi országban. Például na—

gyon érdekli őket a baráti India statisz—

tikájának fejlődése. A szovjet statisztiku—

soknak részletesen tanulmányozniok kellene az indiai statisztikusoknak a reprezentatív módszer alkalmazá—

sával foglalkozó munkáit. Módszertani szempontból komoly érdeklődésre tart—

hatnak számot azok a számos országban összeállított mérleg—táblák, amelyek meg-

mutatják az egyes népgazdasági ágak,ne-—

vezetesen az egyes iparágak kölcsönös összefüggését: az adott iparág nyers- és alapanyagtorrásait, valamint termékeinek megoszlását a többi ág között.

Szoros baráti kapcsolat és együttmű—

ködés alakult ki a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai szer—

veinek dolgozói között. Ezek a kapcsola—

tok konkréten a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai szervei

között fennálló tapasztalatcserében jut-

nak kifejezésre. Kívánatos, hogy ez ata—

pasztalatcsere még rendszeresebbé és

szervezettebbé váljék. Számunkra, szov—

jet statisztikusok számára, nevezetesen igen hasznos az olyan hatalmas statisztikai munkák tapasztalatainak tanulmá-

nyozása, mint a 600 milliós Kínában meg—

tartott népszámlálás vagy az állóalapok általános leltározása, amelyet Csehszlová—

kiában hajtottak végre, illetve amelyre ' most kerül sor Lengyelországban.

*

A köztársasági, határterületi, területi statisztikai hivataloknak és a Központi Statisztikai Hivatal kerületi és városi felü- gyelőségeinek fontos kötelessége, hogy a helyi vezető párt— és szovjet szerveket el- lássák az összes szükséges statisztikai adatokkal. A helyi statisztikai szervek —-——

az általuk összegyűjtött és feldolgozott statisztikai adatok alapján — kötelesek

a köztársasági, határterületi, területi, ke—

rületi és városi párt— és szovjet szerveket a gazdasági és kulturális fejlődés idősze—

rű kérdéseiről tájékoztatni, segítséget nyújtani nekik a gazdasági életben kialakult jelenségek és folyamatok elemzésé—

hez, az előforduló hiányosságok leleplezé—

(4)

séhez és a terv túlteljesítése't biztosító tartalékok feltárásához.

A szövetséges köztársaságok jogainak kiterjesztésével és az ország népgazdasá—

gának irányításában elfoglalt szerepük fokozásával kapcsolatban az állami sta—

tisztikai szervekre számos olyan új fel—

adat megoldása vár, amelyek szükségessé teszik a Központi Statisztikai Hivatal és a helyi statisztikai szervek munkájának

jelentős átszervezését.

A köztársasági, határterületi, területi statisztikai hivatalok eddig főként a helyi gazdálkodásra vonatkozó statisztikai ada—

tokat dolgozták fel, általánosították és

küldték meg a helyi vezető szerveknek.

Azzal kapcsolatban, hogy a szövetséges

köztársaságok közvetlen irányítása alá helyeztek nagyszámú vállalatot és egész

népgazdasági ágakat, jelentősen megnőtt

a statisztikai hivatalok szerepe, felelőssé—

ge és munkájának terjedelme a köztársa—

ság gazdasági és kulturális fejlődésére vonatkozó statisztikai adatok feldolgozá- sa és közgazdasági elemzése terén. A sta—

tisztikai hivataloknak most nemcsak a vezető párt— és szovjet szerveket, hanem a tervbizottságokat is el kell látniok az összes statisztikai adatokkal amelyekrea

köztársaság népgazdaságának irányításá—

hoz és tervezéséhez szükség van, beleért—

ve a Szovjetunió gazdaságára vonatkozó adatokat is.

*

A személyi kultusz maradványai ellen

vívott következetes harc és a Szovjetunió

Kommunista Pártja által az ideológiai munka területén kitűzött feladatok, újabb hatalmas követelményeket támasztanak :: közgazdaságtudomány fejlesztésével szemben.

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának kongresszusi be—

számolója és több küldött hozzászólása utalt a közgazdaságtudomány területén kialakult kedvezőtlen helyzetre. Ennek

egyik oka az, hogy a központi és a vidéki

közgazdaságtudományi intézetek és tand- intézetek évek óta nem férhettek hozzá ,az állami és főhatósági statisztika bősé—

ges anyagához, valamint a vállalatokban, a szervezetekben, a minisztériumokban, a főhatóságoknál és a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalában meglevő

beszámolási adatokhoz. A gazdasági és

kulturális építés gazdag tapasztalatait,

amelyeket ezek az adatok tükröznek, ke—

véssé használták fel a tudományos intéz—

mények munkájában és ez akadályozta, hogy idejében tudományosan feldolgoz- zák a szovjetország gazdasági életében végbemenő folyamatokkal összefüggő problémákat.

A közgazdászok és a statisztikusok kép—

zése is gyakran elszakad a gazdasági és kulturális építés gyakorlati tapasztalatai—

tól. A tankönyveket és segédkönyveket gyakran elavult vagy feltételezett statisz—

tikai adatok alapján írják.

Ismét ki kell adni a népgazdaság és a kulturális építés kérdéseire vonatkozó statisztikai adatokat, széleskörűen fel

kell használni az állami és a főhatósági beszámolás adatait a tudományos kuta—

tómunkában és a közgazdászok, valamint

a statisztikusok képzésében.

A közel jövőben nagy példányszámban

napvilágot lát a Szovjetunió *Központi

Statisztikai Hivatala által kiadott statisz—

tikai gyűjtemény,1 amely tartalmazni fog-

ja a fontosabb ipari, mezőgazdasági, köz—

lekedési, hírközlési, beruházási, kereske—

delmi, kulturális és egészségügyi mutató—

számokat, valamint a népgazdaság fejlő—

dését és a Szovjetunió lakossága anyagi

jólétének fellendülését jellemző összesí—

tett adatokat. Kiadnak továbbá a nép—

gazdaság és a kultúra fejlődésének egyes kérdéseivel foglalkozó gyűjteményeket is.

A Központi Statisztikai Hivatal helyi szerveinek szintén meg kell kezdeniök a

köztársaságok, határterületek és területek

gazdasági és kulturális életének fejlődé—

sére Vonatkozó adatokat tartalmazó sta—

tisztikai gyűjtemények kiadását.

Nagyobb mértékben kell bevonnunk a Központi Statisztikai Hivatal és helyi szervei munkájába a Szovjetunió Tudo—

mányos Akadémiájának, a szövetségi köz—

társaságok akadémiáinak, a közgazdasági tudományos kutató intézeteknek és főis—

koláknak tudományos munkatársait.

A szovjet statisztikára váró hatalmas

új feladatok megkövetelik," hogy tovább

javítsuk és tökéletesítsük a statisztikai

munka módszereit és szervezési formáit.

A reprezentatív statisztikai vizsgálatok szerepe és jelentősége ma lényegesen

1 A kiadvány: A Szovjetunió népgazdasága. Sta- tisztikai gyűjtemény. GosmzlalíMa—t Moszkva, 1956 262 old.) cimen időközben megjelent. (Szorin)

(5)

SZEMLE

megnőtt, és ez nem véletlen. A reprezen—

tativ felvételek lehetővé teszik, hogy a legkisebb fáradsággal és költséggel a leg—

rövidebb idő alatt megkapjuk a statiszti—

kai adatokat, gyakran jóval szélesebb és bonyolultabb program szerint, mint bár—

mely más statisztikai vizsgálati módszer

segítségével. A szovjet statisztikában a reprezentatív módszer célszerű alkalma—

zására szemléletes példaként szolgálhata kolhozok gazdasági tevékenységének vizs-

gálata, amelyet a statisztikai szervek 1955 végén hajtottak végre. Ennek a fel—

vételnek tapasztalatai azt mutatják, hogy

a munka megszervezése terén több kerü—

letben súlyos hibákat követtek el., így

például számos megvizsgált kolhoz tekin—

tetében a pénzbeni jövedelmek és a mun—

kaegység utáni pénzbeni részesedés vár—

ható nagysága, valamivel kisebbnek mu-

tatkozott mint amilyen azután az évi be- számolójelentések szerint volt. Ezek a hibák, természetesen, korántsem diszkre-

ditálják a reprezentatív megfigyelés el—

vét, hanem igazolják annak szükségessé—

gét, hogy a kolhozokat gondosabb vizsgá—

lat alapján kell kiválasztani. A reprezen—

tativ módszer előnyére másik például szolgálhat az elmúlt évben végrehajtott reprezentatív felvétel, amelynek során a

munkások keresetének nagyságát állapí-

tották meg szakmák szerint az egyes ipar—

ágakban. Ez a vizsgálat lehetővé tette,

hogy úgyszólván néhány nap alatt meg—

kapják a legfontosabb adatokat.

1956—ban a reprezentatív statisztikai

vizsgálatok köre lényegesen kiszélesü1,A

Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

kongresszusának határozataiból közvetle-

nül folyó számos időszerű gazdasági kér—

désre vonatkozó statisztikai adatot rep—

rezentatív felvételek segítségével fognak megállapítani. Szélesebb körben fogják

alkalmazni a reprezentatív megfigyelést a bérek és bértételek vizsgálatára a kü—

lönböző iparágakban és az egyes szak—

mákban. Az iparstatisztikában reprezen—

tativ módszerrel fogják vizsgálni például a gépgyárak üzemmenetét, egyes ténye—

zőknek a munkatermelékenység növeke—

désére gyakorolt hatását, a szakosítást és

kooperációt az iparban.

megfigyelést kell szervezni az új techni—

kának a termelésben való meghonosítá—

sával kapcsolatos számos kérdés vizsgá—

lata céljából is. A háztartási statisztika 6 Statisztikai Szemle

Reprezentatív '

901,

területén reprezentatív megfigyelés se—

gitségével fogják megvizsgálni a kolhozok

munkanapban kifejezett munkaráfordítá—

sát az egyes mezőgazdasági ágakban ésa

fontosabb mezőgazdasági munkálatoknál.

Reprezentativ módszerrel veszik számba a városi településeken lakó munkások és

alkalmazottak gazdaságainak vetésterü—

letét.

A statisztikára váró feladatokat csak a statisztika tudományos és gyakorlati dol—

gozóinak együttes erőfeszítésével oldhat- juk meg. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán részletesen megvitatták és élesen bírálták a köz—

gazdaságtudomány terén fennálló hiá—

nyosságokat. Ez a kritika teljes egészé—

ben vonatkozik a statisztikára is. _, Az 1954—ben tartott statisztikai tudomá- nyos értekezlet után a tudományos mun—

ka a statisztika területén kissé megélén—

kült. Az utóbbi két év alatt több statisz—

tikai tankönyvet adtak ki, a közel jövő—

ben több új könyv jelenik meg, nevezete—

sen, a Szovjetunió Tudományos Akadé—

miájának, a Szovjetunió Központi Statisz- tikai Hivatalának, a Moszkvai Gazdaság-

statisztikai Intézetnek és más főiskolák—

nak dolgozóiból alakult kollektíva által

készített és Sz. G. Sztrumilin akadémikus által szerkesztett statisztikai tankönyv, valamint a Központi Statisztikai Hivatal

dolgozóiból alakult szerzői kollektíva ,,A

statisztika elmélete" című könyvének má—

sodik átdolgozott és kiegészített kiadása, növekedett az újabban kiadott statisztikai monográfiák és ismeretterjesztő könyvek száma is. Pozitív tény a Szovjetunió Tu—

dományos Akadémiája és több főiskola által kiadott statisztikai közlemények

megjelenése is.

A tudomány és a gyakorlati tevékeny—

ség minden területén egyaránt szükség van a felvetődött problémák, az elért

eredmények alkotó megvitatására. amun—

katapasztalatok kicserélésére. Nem két—

séges, hogy ez teljes mértékben vonatko—

zik a statisztikára is. Nem véletlen az a régi tradíció, hogy a szovjet statisztikai

intézmények időnként statisztikai kong—

resszusokat és tanácskozásokat hívtak

egybe. Ismeretes, hogy Lenin mennyire érdeklődött a statisztikai kongresszusok és tanácskozások munkája iránt. Az 1922 novemberében megtartott összoroszországi statisztikai kongresszushoz Lenin, abból

(6)

902

^SZEMLE

az alkalomból, hogy tiszteletbeli elnökké választották, válaszul a cimére küldött üdvözlő táviratra, a következö tartalmú

táviratot? intézte:

,,A STATISZTIKUSOK ÖSSZOROSZ—

ORSZÁGI KONGRESSZUSANAK

1922. november 4.

Szívből köszönöm üdvözletüket, kérem,

fogadják hálámat, és sok sikert kívánok munkájukhoz.

V. Uljanov (Lenin)

a Népbiztosok tanácsának elnöke".

Nagy érdeklődésre tarthat számot Le-

nin ,,Egy érdekes kongresszus" című, elő—

ször 1955—ben közzétett cikke, amelyet a

népművelés statisztikájával foglalkozó , első országos zemsztvo—kongresszus alkal—

mából írt.-? A statisztikai kongresszusok és tanácskozások összehívása a statiszti—

kai munka égető kérdéseinek széleskörű

megvitatására ma is a legcélszerűbb

forma.3

A Szovjetunióban az értelmiség nem kis

része foglalkozik számvitellel és statisz- tikával. Igen sok dolgozó felhasználja, ta—

nulmányozza és elemzi a statisztikai ada—

tokat. Ennélfogva fontos, hogy általáno—

sitsuk a statisztikai munka tapasztalatait, terjesszük a statisztikai ismereteket és a

statisztikai adatok feldolgozási és elem-

zési eljárásait, módszereit. Ebben a tekintetben nagy követelményeket kell tá- masztanunk a Statisztikai Kiadóvállalat—

tal és a ,,Vesztnik Sztatisztiki" c. folyó——

irattal szemben. Több statisztikai tárgyú könyvet: a statisztika egyes kérdéseivel foglalkozó tudományos monográfiákat,

tankönyveket és népszerű irodalmat kell

kiadni. ,

Meg kell jelentetni a külföldi szerzők érdekesebb statisztikai tárgyú műveinek fordítását. Amikor a polgári statisztiku—

sokat elvi és tudományosan megalapo—

zott bírálatnak vetjük alá, egyáltalában

nem mondunk le arról, hogy felhasznál—

juk mindazt, ami műveikben hasznos.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XX.

kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai a szovjet embereket új mun- kahőstettekre lelkesítik a kommunizmus diadala érdekében. A szovjet statisztiku—

sok nem kímélik erejüket és energiájukat annak érdekében, hogy sikeresen megold—

ják azokat a feladatokat, amelyeket a

Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány eléjük tűzött.

A munkatermelékenység elemzésének néhány kérdése a szénbányászatban

A szénbányászatban, mint ismeretes,a termelékenység megfigyelésére több mu—

tatószám használatos. Ezek a mutatószá- mok az ipar értékben kifejezett mutatói—

val szemben természetes mértékegység—

ben mérik a termelékenység alakulását.

A természetes mértékegységben kifeje—

zett mutatók egyrészt a termelési folya—

mat, másrészt a fejtésmódok szerint cso-—

portosithatók.

A termelési folyamat egyes szakaszai

szerint megkülönböztetett mutatók:

1. összüzemi teljesitmény (kifejezi az egész terme—

lési folyamat —— fejléslól a szén osztályozásáig ——

termelékenységet); _

2. földalatti teljesítmény (az összes földalatti munkafolyamatok termelékenysége);

3. produktív teljesítmény (a közvetlen termelő munka termelékenysége. bányafenntartásl és szálli—

tási tevékenység nélkül),

* Lenin Művei. Szikra. Budapest, 1953. 398. old ' Lásd Kommuniszl 1955. 6. sz. és Társadalmi Szemle 1955. 7—8. sz. 44—45. old.

A produktív teljesítményen belül az alkalmazott fejtésmódok szerint:

1. frontiej-tési teljesitmény (széleshomlokú fejtés—

mód termelékenysége);

2. karmaralejtési teljesitmény fejtésmód termelékenysége);

3. összes fejtési teljesítmény (a két fejtésmód átlagos termelékenysége);

4, szénelővájási teljesítmény (a szenben történő vágathajlás termelékenysége);

5. produktív teljesítmény (az

(keskenyhomlokú

összes termelő munkahelyek —— iejtések és elővájások - termelés kenysége).

A produktív, a földalatti és az össz—

üzemi teljesítményekben egyrészt a pro—

duktív munkások tényleges termelékeny—

sége, másrészt a produktív és improduk-

tív létszámmal történő helyes vagy hely—

telen gazdálkodás jut kifejezésre.

A termelékenységi mutatók közül ta—

nulmányunkban csak kettővel, a produk- tív teljesitménnyel és az összüzemi tel—