DR. ZALA JÚLIA:
*EMELJUK A STATISZTIKAI MUNKA SZINVONALAT!
A statisztikai munkával kapcsolatos népgazdasági tanácsi határozatok, a szovjet statisztikai irodalom útmutatásai, a Központi Statisztikai Hivatal, ' a szakminisztériumok és a vállalatok gyakorlati tapasztalatai nyomán a statisztikai munka színvonalának emelése terén mutatkoznak bizonyos eredmények. A párhuzamos és engedélynélküli statisztikák elleni harc részben sikerekkel járt. Jelentős eredmények vannak a határidők csökken—
tése terén is. Az adatszolgáltató Vállalatok és szervek és a Központi Statisz—
tikai Hivatal között a kapcsolat közvetlenebb, tervszerűbb lett.
Az üzemekkel és vállalatokkal teremtett szorosabb kapcsolat rávilá- gított most egy olyan adottságra, amely bár általánosságban ismert, de a belőle származó veszély nagyságát mindezideig nem ismertük fel és a kérdést elvileg és alapjában nem tisztáztuk. Ez 18. kérdés pedig a válla- lati statisztikai munka megszervezése.
A vállalati" statisztikai munka szervezettségémelk jelenlegi foka a sta—
tisztikai munka továbbfejlesztésénlek, sőt az eddigi eredmények biztosí- tásának akadályává válhat. A statisztikai szervezés terén tehát minőségi változásnak kell bekövetkeznie. A minőségi változást ideológiai és admi—
nisztratív eszközökkel egyaránt elő kell késziteni.
*
A szocialista számvitel minden ágra legfontosabb feladatként a tervet méri, a terv végrehajtását ellenőrzi. A terv mérésén túlmenően kimutatja az összefüggéseket a gazdasági és időbeli kapcsolatotokat. A számviteli és a statisztikai munka végső formája egyetlen, vagy egy néhány, a döntő kérdéseket feltüntető íközlési tábla. A statisztikai szervezés első lépése a közlési táblate'rv elkészítése. A közlési tablatearv szabja meg valamely statisztikai adatfelvétel célkitűzését: mit akarunk az adatfelvételből látni?
A közlési táblaterv elkészítése és megvitatása után kell elkészíteni a rész—
letező, úgynevezett analitikus táblákat és az elaptéblálkat. Az alaptáblák közvetlenül a kérdőívhez kapcsolódnak, tehát az adatszolgáltatók felé menő kérdőív elkészítése a statisztikai szervezésnek a Központi Statisz—
tikai Hivatalon belül az utolsó rrésze.
A Központi Statisztikai Hivatalban e követelménynek megfelelően a munka úgy van megszervezve, hogy a beérkezett kérd-őívtől a legvégső összefoglaló közlési tábláig a részletező táblák egész sora összefüggő, egy- séges egészet alkot. Valamennyi fközölt szam mögött megtalálható egy alap—
tábla és az alaptáblák mögött maga az eredeti kérdőív.
A statisztikai és a számviteli szervezés azonban a kénd—őívelmél nem állhat meg. Jelenlegi statisztikai rendszerünkben a Központi Statisztikai
624 ) um JÚLIA
Hivatal által kibocsátott kérdőívek mögött legfeljebb egy munkalap áll (ez is csak az iparstatisztikában) egyébként a termelésre, az anyagtfelhasz—
nálásra, a létszámra, a nnmkaörákna, az értékesítési forgalomra, stb.
vonatkozó elsődleges bizonylatok a Központi Statisztikai Hivatalnak kül- dendő kérdőívekig a vállalatokon belül nem képeznek szigorúan előirt
egységes, zárt rendszert. ,
A statisztikai kérdőívbe kerülő adatok gyakran ötletszerűek, függet—
lenek a könyvviteli adatoktól, "az elsődleges bizonylatoktól és így nem egyszer függetlenek magától a tennelési folyamattól, az anyagíelhaszná—
lástól a munkában töltött óráktol, stb. is.
A bizonylati fegyelem a könyvvitelben magasabb színvonalú, mint a statisztikában és éppen a könyvvitel magasabb színvonalú bizonylati fegyelme, zártabb és egységesebb rendszere miatt, megalapozottabb adato—
'kat tud jelenleg adni, mint a statisztika. Ez a megalapozottság azonban nem a könyvvitel és a statisztika alapvető különbségéből adódik. Nem abból, hogy az egyik forintban globálisan méri a tervet és a változásokat, a másik a forinton túlmenően mennyiségben is mér és idősorok képzésére alkal—
mas. A különbség abból ered, hogy a könyvvitelnek még a tőkés időkből van bizonyos multja és a vállalatoknál a könyvviteli bizonylati rendszer többé—kevésbbé szervezettebb.
A szigorú bizonylati elv a statisztika néhány ágában gyakorlatilag érvényesül. így a külkereskedelmi statisztikai adatszolgáltatás a vám- eljárással van összekötve. A népmozgalmi adatszolgáltatás (születés, halál, házasság) az anyakönyvi bejelentésekkel kapcsolódik össze. A statisztika legfontosabb ágában, a termelési statisztikában a bizonylati fegyelem azonban még igen kezdetleges.
A statisztika bizonylati alátámasztása, a statisztika üzemen belüli szigorúan zárt és egységes rendszere, a szocialista statisztika kifejlesztésé- nek elengedhetetlen előfeltétele és kétségtelenül megoldható követel- ménye.
*
A szovjet számviteli és statisztikai irodalom részletesen ismerteti azt a harcot és a harcnak eredményeit, amely a Szovjetunió számviteli gyakor—
latában a jelenlegi bizonylati rend megteremtéséért folyt.
A számviteli rendelkezések egész sora látott napvilágot, szigorúan és a legrészletesebben szabályozva az egységes népgazdasági számvitel rendszerét.
A szovjet gyakorlat szerint a népgazdasági számvitel egységes rend- szeréért a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala felelős. A Központi Statisztikai Hivatal hagyja jóvá a minisztériumok által beterjesztett szám-—
viteli okmányok zárt rendjét, a Központi Statisztikai Hivatal (vagy annak területi szervei) engedélye nélkül a beszámolójelentések és az okmányok formáján változtatni nem szab-ad.
A Szovjetunió minisztertanácsának 1946. december 3—i 2578. számú rendelete szól a számviteli és statisztikai beszámolók rendezéséről, egy—
szerűsítéséről és rövivditéséről. E rendelet végrehajtásaképpen a Szovjet—
unió Központi Statisztikai Hivatalának elnöke és a szaiksminiszterek közös rendeletet adtak ki —— és a rendeletet a Szovjetunió miniszter-tanácsa hagyta jóvá —— az egyszerűsített és rövidített beszámolójelentések táblá- zatairól és kérdőíveiről. 'A rendelet értelmében az állami és társadalmi szervek nem kérhetik, a vállalatok, intézmények és kolhozok vezetői pedig
EMELJÖ'K A STATISZTIKAI MUNKA SZfVVONALÁT! 625
nem tölthetikki az olyan beszámolókat, amelyek nem a Központi Statisz- tikai Hivatal által jóváhagyott nyomtatványokon történnek. A rendelet nemcsak a nyomtatványok formájára terjed ki, hanem megtiltja a nem engedélyezett mutatószámok számítását is. (V. ö.: Fontosabb számviteli ren- delkezések gyüjteménye, Moszkva, 1948, 6. old., oroszul. Állami Terv- kiadó kiadása.)
A Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa 1935. január 13—án kelt ren- delete kimondja, hogy ,,a számviteli nyomtatványokat összhangba kell hozni az előirt beszámolókkal és az operatív technikai vezetés kívánal- maival. Az e követelmények körén kívül eső számviteli űrlapok hasz- nálatát meg kell szüntetni". (Idézett mü 6. oldal.)
A könyvvitel gazdája a Szovjetunióban is a Pénzügyminisztérium, de számlakeret—kérdésekben, a könyvviteli utasítások kérdésében köteles meghallgatni a népgazdasági számvitelért felelős Központi Statisztikai Hivatalt. ,,A Szovjetunió pénzügyminisztériurnának kötelessége valamennyi minisztérium, hatóság, intézmény, szervezet és Vállalat könyvvitelének rendszeres irányítása. A tipus-számlaterveket (számlakereteket) a könyv—
vitel és a könyvviteli beszámolók tipus-nyomtatványok, valamint az alkal- mazásukra vonatkozó utasításokat —-— a Központi Statisztikai Hivatal hozzá- járulása után —— a pénzügyminisztérium hagyja jóvá. (Idézett mű 17—18.
oldal.)
A szovjet számviteli és statisztikai irodalomban tölbtb utalást talál- __ hatunk az okmányok egységesítésére vonatkozóan. így Iljin: ,,Könyvvitel a szovjet kereskedelemben" (Moszkva, 1949.) című munkájában írja, hogy alapvető követelmény az egységesített és ész-szerűen összeállított okmány- űrlapok elkészítése, a számviteli dolgozók kioktatása az okmányok kiállí—
tásának rendjéről, az okmányforgalom időbeli megszervezése (ütemterv elkészítése), az okmányok megőrzésének helyes megszervezése. A Szovjet—
unió szakminisztériumai kidolgozták és kiadták a szakositott okmányok egységes formáit.
A szovjet törvényhozás a legszigorúbb felelősséget [állapítja meg a, számviteli és beszámolóokmányok alakiságainak és benyujtási határidejé—
nlek megszegése esetében. Az 1933. november 27-i 82/2530. számú rendelet büntetőjogi felelősséget állapít meg *a számviteli anyag előírt 'alakiságiai—
nak és a ibenyujtási határidők többszöri, vagy szándékos megszegésérben Vétkese'k'kel szemben. Ugyanez a rendelet kötelezi a Népgazdasági Szám- viteli Központi Bizottságot (Központi Statisztikai Hivatalt), hogy a bűn- cselekmények fennforgása esetén a vétkeseket vonják szigorú büntetőjogi felelősségre.
Ez *a rendszer a Szovjetunióban az évek hosszú során át alakult ki, minden bizonnyal abból a felismerésből, hogy a könyvvitel és a statisz- tika a szocializmus építésében csak akkor töltheti be fontos hivatását, ha a népgazdasági számvitel egységesen szervezett, a legelső üzemi bizony—
lattól a Központi Statisztikai Hivatal legvégső tervjelentéséi'g.
*
Népi demokráciánk kormánya, felismerve a számvitel és a statisz—
tika jelentőségét a tervgazdálkodás terén, egy sor nendeletet hozott a számvitel és statisztikai munka megjavítására, a főkönyvelő felelősségé—
nek szabályozására. A határozatok végrehajtása azonban igen lassan halad
1?
626 e zata mm
előre. Kcrmányunk helyes és a_sziikségletből fakadó rendeletei csak irányt szabnak a számviteli és statisztikai munka megjavítására, eredmények azonban csak akkor mutatkozhatnaík, ha a szervek a rendeletek adta lehető—
séggel élnek és a határozatok végrehajtását az arra illetékes szervek ellen- őrzik. A N. T. határozatok végrehajtásának tervszerű ellenőrzését mind a szakminisztériumok, mind pedig a Központi Statisztikai Hivatal elmulasz- totta. Amikor pedig egy—egy kérdés konkrét vizsgálata kapcsán mégis ellenőrzésre került a sor, nem gondoskodott a Központi Statisztikai Hivatal az ellenőrzés tapasztalatainak általánomtásáról és nem folytatta következe—
tesen a harcot a szalmúnisztériumnál a határozat ellen vétők felelősségre
vonásáért. ,
Ha eredményeket akarunk elérni statisztikai munkánk szinvonalának emelésében, fel kell számolni az eddigi helytelen gyakorlatot. Annak igazolására, hogy a könyvvitel és a statisztika egységesítése és különös—
képpen a szakmailag egységes bizonylati rendszer megteremtése mennyire égető kérdés, közöljük a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1950 I. félévi eredménykimutatások és I. félévi statisztikai adatok egybevetésére vonat- kozó vizsgálatának eredményét:
,A Központi Statisztikai Hivatal az 1950 I. félévi eredménykimutatá- sokat és az I. félévi statisztikai adatokat összehasonlitotta. Az összehason—
lítás többszáz vállalatra terjedt ki és a többszáz vállalat közül szinte egy sem volt, ahol pl. a két kimutatásból számított Legfontosabb mutató —— az anyagmentes temelési érték —— megegyezett volna. A Központi Statisz- tikai Hivatal előadói a budapesti vállalatokhoz személyesen szálltak ki és az eltérésekről jegyzőkönyvet vettek fel, a vidéki vállalatoktól pedig az eltérésekről levélbeli indokolást kértek.
A beérkezett terjedelmes anyag arra mutat, hogy az eltérések két okcsopcrtra vezethetők vissza:
1. a vállalatok a fennálló statisztikai és könyvviteli rendelkezéseket nem tartották be,
2. a fen-nálló könyvviteli lés-statisztikai rendelkezések ellentétesek.
Néhány példa az első pont alatt említett okokra a nehéziparból:
A Magyar Acélárugyárban szeptember 4—én felvett jegyzőkönyvből:
,,A könyvelés ugyanis az I. negyedév elején mutatkozó 1 205 000 Ft értékű félkészáru nyitókészletet nem vette figyelembe és így ugyanez az ösz- szeg a negyedévi termel—ésben a statisztika adataihoz képest könyvelési többletként mutatkozik."
A Jelvény- és Éremkészitő N. V. ,,elnézésből kifolyólag" a készpénz- eladások össze-gét a Statisztikai Hivatal felé nem jelentette. '
A Járműjelszerelési Gyár N. V. írja: ,,11 000 Ft Villamosenergia a statisztika anyagfelhasználásában nem szerepel."
Az Ipari Szerelvények Gyára N. V. a két jelentés közötti eltérést egy- szerűen azzal indokolja, hogy a mult időszakban nem annyit értékesített, mint amennyit termelt és nem vesz tudomást arról, hogy 'a készletválto—
zások az eladási értékkel összevetve a termelési értéket kell, hogy adják.
Ugyanez a vállalat az anyagfogyasztását az öntvényselcejttel kiseb—bitte tünteti fel, mondván, hogy a statisztikában ,,hazmis képet kapnánk, rrúvel a termelési értékben feltüntetett termelvények'ben ez az anyag nem sze—
re 1".
peA Hubert és Sigmund Acél- és Fémá'rugyá'r N. V. azt jelenti: "További eltérésre vezet, hogy az évközi eredménykimutatás egy nappal hosszabb
*EMELJ'ÖK A STATISZTIKAI MUNKA sziNVONALÁ'i'! *,627
időszakot (április 1) foglal magában." Ugyanez a vállalat az anyagielliasz- nálás statisztikai jelentéséfbe nem vette be az áram—, gáz- és vízköltsége—
ket. Végül a levél megjegyzi: ,,Tájékoztatásul közöljük még, hogy szám- viteli osztályunk az évközi eredménykimutatások kimunkálásánál ,diktált' önköltséggel dolgozik, ami szintén további eltérésekre vezethet."
Példák a könnyűiparból:
A Délmagyarországi Rostkikészítő N. V jelenti, hogy a II. negyedéves statisztikájába az anyagielhasználást egyáltalán nem, vagy csak kis ösz—
szegekben állította be.
A Győri Fonoda N. V. lemelében közli: ,,A gyám—ipari statisztika anyag- ielhasznlálását az anyagkönyvealészből kapja s ebben az összegben nem fog- laltatik benn a vásárolt villany, gőz, víz és K3. munkaruha, holott az évközi enedménykirnutatás anyagielhasználásában fentiek bennfoglalltatmak."
A Viktória Kötő- és Szövőgyárban felvett jegyzőkönyvben a követ- kező áll: ,,Az első negyedéves kérdőíven és enedménykimutatáson szereplő adatok helytelenek voltak, mert hibás volt a ,—belárazás'. Az adatokat az első negyedévi eredménykimutatáson a vállalat a Minisztérium felé korri—
gálta, azonban a Hivatal felé ezt elmulasztotta. Elo—ből adódott a plus 19 ,8%—os differencia, ez abszolút értékben *a nettó termelési értéknél jelen-
tős összeget tett ki. "
A GFB Harisnyagyár jelenti: ,,Az évközi eredménykimutatásban a közvetett anyagielhasználásIS szerepel, ugyanakkoa' ez a statisztikai kérdő- íven nincsen feltüntetve?
Ugyanezt jelenti 'a Burettfonógyár is.
A Soproni Sörgyár írja: "Tekintettel arra, hogy raktáraink anyag- könyvelést nem vezetnek, anyagfelhlasználás nem állott rendelkezésre és
ezért kérjük Önöket, hogy az anyagfelhasználást kéndöíveinken a II.
negyedévben 486 000 Ft-tal emelni sziveskedjenek."
A kalocsai Margit Gőzmalom jelenti: ,,Az eltérés oka. az, hogy köny- ve—lé'sün-k'be-n még a II. negyedévi statisztika kitöltésekor is kb. öthavi hát- ralék állt fenn s így a statisztikusunk kigyújtésekre és becslé'sre volt utalva az any-agé-rtéknek megállapításakor."
A Budapesti Csokoládégyár jelenti: ,,Felvetödött, hogy a munkabérek adatai sem egyeznek az Jeredlménykimutatással és havonta a könyveléssel, mivel a könyvelés például a hó utolsó hetében kifizetett szaxbadságj árandó—
ságokat arra a hónapra számolja el, míg a statisztikai kérdőíveken ezt az összeget a következő hónapban állítják be, helyesen, mert a szabadság átmegy tulajdonképpen a következő hónapra."
A szarvasi Gáspár-malom jelenti: ,,Az eltérés onnan adódik, hogy az egyéb felhasznált anyagok, amelyek a havi gyáripari statisztikai kérdő- ívben cikkenke'nt nincsenek kigyűjtve, tévedésből kimawradtak. "
A Szerencsi Csokoládégyár minden indokolás nélkül kéri, hogy a jelen- tett 401 000 Ft befejezett termelés növekedése helyett 81 000 Ft csökkenést kell beállítani.
A példák felsorolását még hosszasan lehetne folytatni. Az effajta példák azt mutatják, hogy a vállalatok vezetői, főkönyvelői, statisztikusai és a vállalatok felett felügyeletet gyakorló szervek a számviteli és statisz- tikai fegyelemnek rendkivül alacsony fokán állanak és ezzel tervgazdál- kodásunk alapjait veszélyeztetik.
A vizsgált anyagból világosan kiderült, hogy az eltérések jó része abból is adódik, hogy a könyvviteli és statisztikai utasítások ellentétesek.
628 * ZALA mamintit-müx A STATISZTIKAI MUNKA sziuvoimmm!
Az enedménykimutatások és a statisztikai jelentések fentiekben kiféj—
tett lazaságai és ellentmondásai következményei annak, hogy a statisztikai ( adatok kötel—ező megbízhatósága és a hitelességét alátámasztó bizonylati rendszer még gyenge lábon áll. Hasonló esetek mindig előfordulhatnak, amig megfelelő intézkedés nem történik a statisztika alapjául szolgáló bizonylati rendszer egységének megteremtéséről és ennek kötelező vezeté- sét, valamint az ezekre vonatkozó utasítások szigorú teljesítését megfelelő
törvények nem támasztják alá. .
Ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk és statisztikai számviteli munkánk . terén fordulat következzék be, szükséges, hogy
1. az Állami Ellenőrző Központ, a Központi Statisztikai Hivatal és a szalnninisztériumok ellenőrizzék a vállalatoknál a Népgazdasági Tanács számvitelne és statisztikára vonatkozó határozatainak végrehajtását, a sta- tisztikai jelentések helyességét,
2. a szaknúnisztériumok dolgoztassanak ki szalnnánkint egységes bizonylati rendszert az elsődleges lbózonylatoktól a statisztikai kérdőívekig, 3. a könyvviteli mérlegkészítéSi és statisztikai utasításokat összhangba kell hozni olymódon, hogy az azonosan feltett kérdésre a vállalatok csak egyféleképpen válaszolhassanak,
4. a statisztikai és könyvviteli fegyelmet sértő vállalatvezetők és szám- , víteli dolgozók ellen eljárást kell indítani, ugyan-akkor a számviteli mu—n- kában kitűnt vállalatokat és számviteli dolgozókat meg kell jutalmazni, tapasztalataikat értekezletek, számviteli és statisztikai szaklapok útján köz- kinccsé kell tenni,
5. számviteli oktatásunkban központi kérdéssé kell tenni a vállalati számviteli (statisztikai és könyvviteli) szervezés kérdéseit, a fokozott számviteli fegyelem követelményeit.
Fejlődésünk jelenlegi szakaszán ezek a legfontosabb követelmények statisztikai munkánk szinvonalának emelésére.
