A hétéves terv és a szovjet statisztika feladatai

V. N. SZTAROVSZKIJ:

A HÉTÉVES TERV

ÉS A SZOVJET STATISZTIKA FELADATAI

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa elfogadta az 1959—1965. évi népgazdaságfejlesztési terv ellenőrző számait. A hétéves népgazdaságfejlesztési terv megvalósitása — a kommunizmus anyagi—tech—

nikai bázisának megteremtése —— nagy követelményeket támaszt a statisz—

tikai szervezet munkájával szemben és számos elméleti és gyakorlati prob—

léma megoldását teszi szükségessé. A szovjet statisztika időszerű kérdései—

vel és a hétéves terv sikeres teljesítésével kapcsolatos megoldásra váró fel—

adatokkal foglalkozott V. N. Szta'rovszkij elvtárs, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának elnöke a Vesztm'k Sztatisztiki 1959. évi 3. számá—

ban (4—14. old.) megjelent cikkében, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetünk.

*

A szovjet ipar és építőipar irányításának átszervezésével kapcsolatban nagy jelentőségű intézkedéseket hajtottak végre a statisztika központosí—

tása érdekében. Az ipari és építőipari statisztikai beszámolójelentések ösz- szegyűjtését és feldolgozását, függetlenül attól, hogy azokat a népgazdasági tanácsok vagy a tervbizottságok, a szövetségi köztársaságok miniszter—

tanácsai vagy a központi állami szervek használják-e fel, az állami statisz—

tikai szervekre bízták. Az intézkedések alátámasztására statisztikai gépi adatfeldolgozó állomásokat létesítettek minden olyan területen és autonóm köztársaságban, amelyben népgazdasági tanács van, valamint a szövet—

ségi köztársaságokban és a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalában.

A statisztika átszervezésének szervezési és metodikai kérdéseit az 1957 júniusában megtartott össz-szövetségi statisztikai értekezleten vitatták meg. Az azóta eltelt mintegy két év tapasztalatainak birtokában meggyő—

ződéssel mondhatjuk, hogy a statisztika centralizálására hozott intézkedé—

sek teljes mértékben helyesnek bizonyultak.

Sztarovszkij elvtárs a statisztika központosítása, átszervezése követ—

keztében a statisztikai munka fejlesztése terén elért eredményekkel fog—

lalkozva rámutatott, hogy az iparstatisztika és a beruházási statisztika rendszere ez idő szerint teljes egészében területi elven épül fel, amit igen fontos pozitív momentumnak kell tekinteni. Megvalósult ugyanis az a cél—

kitűzés, hogy az ipar és az építőipar összes fontos adata területi részletezés—

ben rendelkezésre álljon. Ezáltal felszámolták azt a múltbeli hiányosságot,

SZTAROVSZKIJ: A SZOVJET STATISZTIKA ÚJ FELADATAI 681

hogy az iparvállalatok és építkezések önköltségi adatait, a műszaki—gazda—

sági és egyéb mutatókat csak az egész Szovjetunióra vonatkozóan számí—

tották ki, a köztársasági és helyi iparról, valamint épitőiparról köztársa—

ságok, területek és határterületek szerinti bontásban csak egyes adatok álltak rendelkezésre. Az a körülmény, hogy a szovjet statisztika minden szükséges adatot meg tud adni területi részletezésben is, nagymértékben fokozta a helyi párt-, szovjet— és tervezőszervek érdeklődését az állami sta- tisztika adatszolgáltatása iránt. A statisztikai hivatalok, a Központi Statisz- tikai Hivatal körzeti és városi felügyelőségei valóban gyakorlati segitőivé válnak a köztársasági, határterületi és területi vezető szerveknek.

A továbbiakban Sztarovszkij elvtárs megemlítette, hogy az elért ered- mények ellenére mind az ipari és építőipari statisztika központosítása, mind a tervező szervek és a népgazdasági tanácsok statisztikai adatokkal való el—

látása terén még egy sor hiányosság van. A rendelkezésre álló bőséges sta—

tisztikai anyagot még nem eléggé elemzik és hasznosítják. Ugyanakkor egyes népgazdasági tanácsok nemegyszer olyan pótlólagos adatszolgáltatá—

sokkal terhelik a vállalatokat és szervezeteket, amelyeket a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala vagy a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai nem engedélyeztek. Előfordul viszont az is, hogy nem forditanak kellő figyelmet a pótlólagos adatszolgáltatás szükségességének vizsgálatára és így néha olyan beszámolójelentést is elrendelnek, amire semmi szükség nincs.

A statisztikai munka egyik legkomolyabb hiányossága, hogy a beszá- molási rendszer ismeretes szabályozása és egyszerűsítése csak a vállalatok adatszolgáltatására vonatkozik és igen kevés intézkedés történt a vállalatok és az építkezések elsődleges számvitelének és belső adatszolgáltatásának szabályozása és egyszerűsítése terén.

Az elkövetkező években gépesíteni kell a vállalatoknál és az építkezé—

seknél a számviteli munkát.

Egyes vállalatok mellett már létesültek gépi adatfeldolgozó állomások, illetve irodák, azonban az ilyen vállalatok száma még kevés. A jövőben külön gépi adatfeldolgozó vállalatokat, illetve irodákat kell létesíteni első—

sorban a nagy és közepes iparvállalatok és építkezések mellett; a kisebb vállalatok (építkezések) számára pedig közös gépi adatfeldolgozó vállala—

tokat kell szervezni. Célszerű lenne emellett a gépi adatfeldolgozó állomá—

sokat és vállalatokat kettős alárendeltség alá helyezni: a megfelelő ipari (építőipari) vállalat vagy népgazdasági tanács, illetve a Központi Statisz—

tikai Hivatal helyi szerveinek alárendeltségébe. Ilyen szervezés esetében nemcsak a statisztikai munka központosított (metodikai és technikai) irá—

nyítása lenne biztosítva a vállalatoknál, hanem teljesen meg lenne oldva az a probléma is, hogy az érdekeltek időben, megbízható statisztikai ada—

tokat kapjanak.

Az 1958. évben a gépállomások átszervezésével, a gépeknek és a gépi felszereléseknek a kolhozok részére történő átadásával és a begyűjtési rendszer megváltoztatásával kapcsolatban a párt gyökeresen újjászervezte a mezőgazdasági és begyűjtési szervek munkáját. Ezzel kapcsolatban a minisztériumi mezőgazdasági statisztikai beszámolási rendszert átadták a Központi Statisztikai Hivatalnak. Ily módon biztosítva van a statisztikai beszámolójelentések határidőre való elkészítése, csökkent a jelentések ké—

682 v. N. seraovszm

szítésével foglalkozó dolgozók száma és megszűnt a mezőgazdasági szak—- emberek adminisztratív munkával való leterhelése. ,

A statisztika gépesítésének elért szinvonala új, magasabb követelmé—

nyeket támaszt a statisztikai munka megszervezésével szemben. Az alap—

adatok átvizsgálását és ellenőrzését és a statisztikai táblák elkészítését korábban kézi erővel végezték a statisztikai hivatalok egyes osztályain.

A teljes statisztikai feldolgozó munkának a gépi adatfeldolgozó állomáso—

kon való összpontosítasa csak most vált lehetővé, amikor ezeket az állomá—

sokat a gépkezelők mellett statisztikusokkal és közgazdászokkal is meg——

erősítették.

A statisztikai munka új szervezése nagyobb feladatokat ró a statisztikai szervekre a beszámolási program, a feldolgozási táblák és a megfelelő uta- sítások elkészitése tekintetében. A gépi feldolgozás ugyanis a feldolgozási programnak részletek tekintetében is abszolút pontos és körültekintő meg—

tervezését követeli meg. A legkisebb hiba vagy pontatlanság is a korábban végzett minden munka kárbaveszését okozhatja. Ezért a statisztikai meg—- figyelés és a statisztikai feldolgozás programját előkészítő tervezők és szak—

emberek szerepe a statisztikai munkában erősen növekszik.

Különösen fontos —— írja V. Sztarovszkij elvtárs —— a közgazdasági munka színvonalának emelése.

Mint ismeretes, a hétéves terv időszakában jelentős minőségi Változá—

sok mennek végbe a termelés szerkezetében, megváltozik a termelőerők területi elhelyezése az országban olyan értelemben, hogy az ipar közelebb kerül a nyersanyag— és energiaforrásokhoz, valamint a fogyasztókör- zetekhez. A legközelebbi hét év a gyors technikai haladás időszaka lesz.

Mindez különösen időszerűvé teszi a népgazdaság fejlődése arányainak, az anyagi termelés egyes ágai közötti és a körzetek közötti gazdasági kapcso—

latok fejlődésének mélyreható elemzését. Ennek megfelelően nagymérték—

ben bővíteni kell a mérlegmunkákat, mégpedig elsősorban a szövetségi köz—

társaságok statisztikai hivatalaiban.

A szövetségi köztársaságok jogainak kiszélesítése szükségessé tette a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai munkájának gyökeres át—

szervezését. Pozitív tényként kell megemlíteni, hogy a bővített szocialista újratermelést jellemző számos fontos statisztikai mutatót, így például a tár—

sadalmi termék és a nemzeti jövedelem mutatószámát, a lakosság pénz—

bevételeinek és kiadásainak mérlegét, a lakosság mezőgazdasági termék—

fogyasztási alapját stb. jelenleg nemcsak a Szovjetunió Központi Statisz—

tikai Hivatala számítja ki az egész országra vonatkozóan, hanem a szövet- ségi köztársaságok statisztikai hivatalai is kiszámítják azokat köztársasági, sőt egyes mutatókat határterületek és területek szerinti bontásban is. Mind- amellett etekintetben még igen sok a tennivaló. így például biztosítani kell a köztársaságok, határterületek és területek mezőgazdasági termékmérle—

gének összeállítását.

A hétéves terv teljesítését és túlteljesítését biztositó tartalékok tanul—

mányozása, valamint a tervteljesítés ellenőrzése végett szükség van a meg- levő statisztikai mutatók javítására és egész sor új mutató kidolgozására.

A kommunizmus anyagi—technikai bázisa megteremtésének feladata

—- hangsúlyozza Sztarovszkij elvtárs cikkében _ a legszorosabban össze- függ a népgazdasági állóalapok szerkezetének és terjedelmének tanulmá—

nyozásával. Ebben a vonatkozásban nagy elméleti és gyakorlati jelentősége

A SZOVJET STATISZTIKA U.I FELADATAI 683

van az állóalapok újraértékelésének és egész országra kiterjedő leltáro—

zásának. Most fejeződnek be az újraértékelés előkészületei, az épületek és felszerelések értékjegyzékeinek összeállítása, és az 1959. év végén kezdődik meg a munka közvetlenül a vállalatoknál és az építkezéseken. Meg kell említeni, hogy ilyen, az egész országra kiterjedő leltározás 1925 óta nem volt a Szovjetunióban, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy az ország 34 évvel ezelőtti állóalapjai sem terjedelmüket és összetételüket tekintve, sem egyéb vonatkozásban nem hasonlíthatók össze a jelenlegi állóalapokkal.

A hétéves tervben előirányzott nagyszabású beruházási program vo—

lumenét tekintve majdnem egyenlő a szovjet hatalom évei alatt megvaló—- sított (összehasonlító áron számított) összes beruházással. Ezzel kapcsolat—

ban óriási jelentősége van a beruházások és az épitési-szerelési munkák volumenét, ezek ágazati szerkezetét, az építőipar fejlődését, a munka ter—

melékenységének növekedését és az építkezések önköltségének csökken—

tését jellemző beruházási statisztikai mutatók további kidolgozásának.

A befejezetlen építkezések állományának ez évi felmérése fontos anyagot fog szolgáltatni annak a párthatározatnak a megvalósításához, melyet a beruházások koncentrálása érdekében és szétforgácsolásuk ellen hoztak.

A nagyarányú lakásépítési program megköveteli a statisztikai munka foko—

zását a lakásépítési terv teljesitésének mérése, a lakásállomány volumené—

nek és minőségének vizsgálata tekintetében.

V. N. Sztarovszkij elvtárs a továbbiakban a beruházások hatékonysága helyes meghatározásának jelentőségével foglalkozik és rámutat arra, hogy a vonatkozó problémák megoldása is elősegíti annak a párthatározatnak teljesítését, mely szerint időt kell nyerni a legfejlettebb kapitalista orszá—

gokkal folytatott békés gazdasági versenyben. A beruházási célokra ren- delkezésre álló anyagi és pénzeszközök leghatékonyabb, azaz olyan felhasz—

nálásának kritériumait kell meghatározni, amelyek mellett a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költséggel a termelés maximális növelése biztosítható.

A beruházások hatékonysága kritériumainak kidolgozása számos vitás kérdés eldöntését teszi szükségessé. Szervesen összefügg például ez a prob—

léma az árképzés elméleti kérdéseivel. A statisztikusok közvetlen kötele- zettsége, hogy előkészítsék és elemezzék azokat a statisztikai anyagokat, amelyek a különböző beruházási változatok hatékonyságának meghatáro—

zásához szükségesek. Ezzel kapcsolatban különös figyelemmel kell tanulmá- nyozni azoknak az intézkedéseknek a hatékonyságát, amelyek a hétéves terv keretében, a vállalatok gyökeres rekonstrukciójára, bővítésére és tech—

nikai átszervezésére, illetőleg a felszerelések felújítására és korszerűsíté—

sére vonatkoznak.

Feltétlenül meg kell szervezni egyrészt az új építkezések útján kelet- kezett, illetőleg a vállalatok technikai átszervezése során létrejött kapacitás- növekedés részletes számbavételét, másrészt az e célokra igénybevett esz—

közráfordítások mérését. A tartalékok feltárása szempontjából nagy gya—

korlati jelentősége lesz a felszerelések 1958. évi összeírása során nyert adatoknak.

A munkatermelékenység tervezésének és statisztikai mérésének meg- javítása érdekében hozott intézkedések közül ki kell emelni —— mondja Sztarovszkij elvtárs — az egy munkásra jutó termelés mutatójáról az egy dolgozóra jutó termelés mutatójára való áttérés jelentőségét. Ez a lényeges

684 v. N. szmaovszxm

módszerbeli változtatás a munkatermelékenységi mutatók számítása terén lehetove teszi a tarsadalmi munka termelékenysegének helyesebb jellem- zését. A vállalatok és építkezések vezetöi, miutan megkaptak a dolgozok összes számára vonatkozo tervfeladatot a termelés érdekeinek megfelelően meghatározhatják az egyes állománycsoportok létszámát, ami kulönösen azokban az ágakban fontos, amelyekben magas a mérnök-technikus dol——

gozók aránya.

Az elmúlt években javultak az ipari önköltség mérésének módszerei.

Egy új mutatót is bevezettek mind a tervezésben, mind a statisztikában, éspedig az árutermelés egy rubeljére eső költségek mutatószámát. Lénye- gesen meg kell javítani a pénzügyi statisztikai munkát, a rentabilitás és a felhalmozási terv teljesítésének tanulmányozását.

Az elmúlt két évben az állami statisztikai szervek hozzákezdtek a kolhozokban termelt termékek önköltségének méréséhez. A munkaráfor—

dítások értékelését mint a legbonyolultabb metodikai problémát egyelőre úgy oldották meg, hogy a kolhozok tényleges munkaráfordításait a szov—

hozokban végzett megfelelő munkák értékével azonosnak vették. Ez lehe- tővé tette az önköltség színvonalának összehasonlitását azon kolhozok vonatkozásában, amelyekben a teljesített munkaegységek után fizetett ré—

szesedés színvonala különböző. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ez a kérdés még nincs teljesen kidolgozva különösen a tekin- tetben, hogy a kolhozok mindinkább áttérnek a munkaegység szerinti jöve—

delemelosztásról a munkaegységek számától függetlenül biztositott, pénz—

ben fizetett munkabérre. Hozzá kell látni a kolhozok operatív számviteli rendszerének átszervezéséhez is, minthogy jelenleg már a mezőgazdasági termeléshez szükséges összes álló— és forgóalap a kolhozgazdaságokban van

összpontosítva.

A szovjet nép anyagi jólétének a hétéves tervben előirányzott további növekedése a munkaügyi statisztika terén is több nagyszabású munka végrehajtását követeli meg. A folyó évben sor kerül többek között vala—

mennyi vállalatnál, intézménynél és szervezetnél a munkásoknak és tiszt—

viselőknek a munkabér nagysága, az ipari munkásoknak a munkanap hossza szerinti megoszlása számbavételére; sor kerül a munkabér részletes, a dol—

gozók 10 százalékára kiterjedő reprezentatív vizsgálatára szakmák és bér—

kategóriák szerint az ipari és építőipari munkások, munkaköri besorolás szerint a mérnök—technikus dolgozók és az alkalmazottak esetében, ami biz—

tosítja a szükséges anyagot a bérek további rendezéséhez; sor kerül továbbá, a nyugdíjasok reprezentatív összeírására, amely a nyugdíjasoknak a nyug- díj összege szerinti megoszlásáról fog tájékoztatni. Hozzá kell tenni ehhez, hogy az elmúlt év végén végrehajtott reprezentatív adatfelvétel során meg—

vizSgálták 240 000 munkás- és alkalmazotti család jövedelmeit és kiadásait.

Az adatfelvétel lehetővé tette, hogy a családokat pénzbeli jövedelmük mértéke és összetétele szerint, a család létszámától és a családtagok együt—

tes keresetétől függően csoportosítsák. Értékes anyagot fog adni a munká—

sok szakma, bérkategória, bérezési forma és fizetési rendszer szerinti kü- szöbön álló számbavétele is. Ez az összeírás adatokat biztosít többek között a kézi és a gépi munka arányáról. Ez igen nagy jelentőségű, tekintve, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. Kongresszusának határozata a hétéves tervben a nehéz fizikai munkának a termelőfolyamatok komplex gépesítése alapján történő felszámolásáról intézkedik.

A SZOVJET STATISZTIKA ÚJ FELADATAI 685

Uj feladatok állnak a kereskedelmi statisztika előtt is. A statisztikai szerveknek foglalkozniok kell a szállítások statisztikájával, valamint aköz—

szükségleti cikkek termelése és elosztása mérlegének összeállításával.

E mérlegek kidolgozása lehetővé teszi a készletek kereskedelmi felhaszná—

lásának elemzését a Szovjetunió és a köztársaságok vonatkozásában is, valamint a köztársaságok közötti kapcsolatok tanulmányozását. A jelenlegi körülmények között az árukészletek volumenének köztársaságok, határ—

területek és területek szerinti teljes számbavétele, annak vizsgálata, hogy e készletek megfelelnek—e a lakosság pénzbeli jövedelmeinek továbbá, a lakosság pénzbevételi és kiadási mérlegének összeállítása és elemzése külö-—

nösen fontos. A lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásának és a köz—

étkeztetés fejlődésének vizsgálata érdekében — mely kérdések rendkívül fontosak a hétéves terv célkitűzései szempontjából —— lehetséges, hogy új reprezentatív adatfelvételek egész sorának alkalmazására kerül sor.

Nagyon fontos az árstatisztika és a dolgozók háztartási feljegyzéseinek tanuh'nányozásán alapuló fogyasztási statisztika továbbfejlesztése.

Mint ismeretes a kommunizmushoz való előrehaladás mértékében szüntelenül növekedni fog az anyagi és kulturális juttatás aránya a társa—

dalmi alapokból. Már jelenleg is számottevők a szovjet államnak a népjó—

lét megjavítására irányuló kiadásai és a kolhozok közös alapjából e célra eszközölt kiadások. Ezeknek a kiadásoknak a számbavétele és elemzése szükséges a szovjet nép jóléte növekedésének helyes jellemzéséhez és elő—

feltétele annak, hogy a Szovjetunió és a kapitalista országok dolgozóinak életszínvonalát bármiféle tekintetben összehasonlíthassuk.

A párt XXI. kongresszusára való előkészülettel egyidőben folyt le az 1959. január 15—i össz-szövetségi népszámlálás. Az a hatalmas segítség, amelyet az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet állam, a helyi párt— és szovjet szervek és társadalmi szervezetek nyújtottak, lehetővé tette ennek az össznépi ügynek sikeres végrehajtását. Most a statisztikai szervek leg—

fontosabb feladata, hogy határidőre elvégezzék a népszámlálási adatok fel- dolgozását. A népszámlálás eredményei nagy jelentőségűek a hétéves terv megvalósítása szempontjából.

Jelentősen ki kell szélesíteni a népességi és egészségügyi statisztikai munkát és a népszámlálás adatai alapján el kell készíteni az új halandósági táblát. Javítani kell a munkaerőmérleg összeállításával és elemzésével kapa csolatos munkát.

A szovjet statisztika egyik legfontosabb feladata, hogy rendszeresen és behatóan tanulmányozza a szocializmusnak a kapitalizmussal vívott gaz- dasági harca menetét, a Szovjetunió alapvető gazdasági feladatának telje—

sítését. Öt évvel a hétéves terv befejezése után, de lehet, hogy előbb, a Szovjetunió a Világon az első helyre kerül mind a termelés abszolút nagy—

sága, mind a termékek egy lakosra számított mennyisége tekintetében. Ez a szocializmus világtörténelmi jelentőségű győzelme lesz a kapitalizmussal vívott békés gazdasági versenyben. A hétéves terv teljesítésének és túltel- jesítésének, valamint a népi demokratikus országok gazdasága gyors ütemű.

fejlődésének eredményeként a szocialista rendszer az egész világ ipari ter—

melésének több, mint a felét fogja termelni. Ezzel az anyagi termelésben, a legdöntőbb emberi tevékenység területén biztosítva lesz a szocialista világrendszer fölénye a kapitalista világrendszerrel szemben.

686 v. N. seraovszau

V. N. Sztarovszkij elvtárs behatóan foglalkozott a statisztikai elméleti munka megszervezésének kérdéseivel.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának határozatai- ból adódó új feladatok megkövetelik a statisztikai elméleti munka további javítását. Egész sor elméleti probléma megoldása vár a Központi Statisz—

tikai Hivatal dolgozóira. Az állami statisztikai szervek dolgozói annak következtében, hogy a szervezési és technikai munkákat a gépi adatfeldol—

gozó állomásoknak adják át, lehetőséget nyernek a statisztikai adatok tudo- mányos elemzéséhez és a metodikai kérdések kidolgozásához. Alapvetően fontos azonban —— és enélkül az új feladatokkal nem lehet megbírkózni ——

hogy a statisztika terén tevékenykedő tudományos dolgozókat szintén be—

vonják a statisztikai gyakorlat által felvetett időszerű feladatok megoldá- sába.

A szovjet statisztikának a kulturális és gazdasági élet minden terü- letéről a legkülönbözőbb adatokkal kell rendelkeznie. Munkaerő— és eszköz—

megtakaritás szempontjából nagy jelentőségük van a különböző reprezen—

tatív vizsgálatoknak. A közelmúlt években a reprezentatív vizsgálati mód-—

szer alkalmazására mind gyakrabban került sor, éspedig nemcsak a munka- ügyi és háztartásstatisztika, hanem a mezőgazdasági statisztika területén is.

A folyó évben például a lakosság személyi tulajdonában levő állatok számát a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem teljeskörű összeírás, hanem 10 százalékos reprezentatív adatfelvétel útján állapították meg.

Ez évtől kezdődően negyedévenként 100—120 000 kolhozparaszt háztáji gazdaságát fogják reprezentatív módszerrel megvizsgálni abból a célból, hogy megállapítsák az állatok számát, a tejhozamot, a gyapjúhozamot stb Meg kell említeni, hogy míg a tudományos és gyakorlati területen dol—

gozó Statisztikusok együttműködésének megteremtése, az univerzális sta—

tisztika koncepciójának felszámolása, a statisztikai adatok széleskörű pub—

likációjának megszervezése, a matematikai statisztika oktatásának beveze—

tése, az ipari és építőipari statisztika átszervezése stb. terén lényeges ered——

mények születtek, a reprezentatív módszer hazai problémáinak megoldása tekintetében még sok a tennivaló. A reprezentatív vizsgálatok elterjedésé—

vel mínd inkább szükségessé válik, hogy a reprezentatív módszer elméleti problémáit a szovjet statisztika gyakorlati feladatainak megfelelően rész,-—

leteiben kidolgozzák.

A metodikai munka megjavítása érdekében ki kell szélesíteni és meg kell erősíteni a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Tudományos- módszertani Tanácsának munkáját. Célszerű lenne hasonló szervezetek létrehozása a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalai mellett is.

Nagyobb szerepet kellene biztosítani a módszertani munkában a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézetnek és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Közgazdaságtudományi Intézete statisztikai szektorának.

Rendszeresen foglalkozni kell a nemzetközi statisztika kérdéseivel is, azzal, hogyan biztosítsuk a szocialista országok és a kapitalista országok gazdasági mutatóinak tudományos összehasonlitását. Végül elméletileg általánosítani kell az állami statisztikai szervek folyamatos közgazdasági elemző munkája terén szerzett tapasztalatokat.

Az elmúlt évek során jelentősen kiszélesedett a szocialista tábor orszá—

gai közötti kölcsönös tájékoztatás, tapasztalatcsere a statisztika gyakorlati

A SZOVJET STATISZTIKA ÚJ FELADATAI 687

és tudományos feladatai terén. Ezt az alkotó együttműködést a továbbiak- ban még szorosabbá, sokoldalúbbá kell tenni.

Jelenleg a tudományos intézményeknek lehetőségük van arra, hogy megkapják a munkájukhoz szükséges összes statisztikai anyagot. Újabban igen sok tudományos dolgozó és tudományos intézet lép fel azzal az igény—

nyel, hogy szélesebb lehetőségek nyíljanak a Vállalatok, költségvetési szer—

vek stb. elsődleges adatszolgáltatásának közvetlen felhasználására és az állami statisztika hivatalos programján felül a statisztikai anyag teljes fel—

dolgozására: A gépi adatfeldolgozó állomások hálózata lehetővé teszi, hogy a statisztikai adatokat feldolgozzák.

Meg kell javitani a statisztikus—képzés rendszerét. Ki kell szélesíteni az esti és különösen a levelező oktatást a technikumokban és a felsőoktatási intézményekben. A statisztikai technikumokban meg kell szervezni a gépi adatfeldolgozók képzését is. Jelentősen növelni kell azt az időt, amelyet a Gazdaságstatisztikai Intézet és a technikumok tanulói gyakorlati munká—

ban töltenek.

Végül Sztarovszkij elvtárs utalt arra a fontos szerepre, amelyet a szov—

jet statisztika a társadalomtudományok és különösen a közgazdaságtudo- mány továbbfejlesztésében betölt. ,,Annak érdekében, hogy a párt által támasztott magas követelmények színvonalán álljon, a statisztikának segí—

tenie kell a társadalmi élet új tényeinek, új jelenségeinek alkotó általáno—

sítását, a kommunizmus építésének folyamatában felvetődő új kérdések megoldását, elő kell segítenie a kapitalista világban végbemenő legfonto—

sabb folyamatok sokoldalú elemzését, a burzsoá és revizionista ideológia leleplezését. A statisztikában, akárcsak az egyéb tudományokban tűrhetet- len a dogmatizmus, az újtól való félelem, a betűrágás. A párt a tudomány és a gyakorlati tevékenység minden területén az elmélet és gyakorlat alkotó továbbfejlesztését tűzi ki feladatul."