1924 —-—267— 7—8. szam.
hadiszolgálatra való önkéntes jelentkezés útján is kereshették a halált s- ezáltal is csökken- tették az öngyilkosságok akkori számát. Ameny—
nyiben pedig az öngyilkosok nagyobb része mindig a férfiak köréből kerül ki, mindez az öngyilkosok végső arányára is csökkentő befo—
lyással volt. A nagy világégés e jótékony befolyása a fegyverletétel után azután ismét megszűnik s az öngyilkosok száma Európa- szerte újból emelkedik.
/
10. A fegyverletétel o'ta megnövekedett a nők aránya az öngyilkosok között, különösen az egykori hadviselóknél. A jelenség okat az Özvegységre jutók megnövekedett számában, különféle csalódásokban és anyagi gondokban kell keresnünk. Mindebben a nőknek ebben az időben nagyobb részük lett, mint volt a világháborút megelőzőleg.
(Folyt. köv.)
b'aile Tivadar dr.
A főiskolai hallgatók az 1923/24. tanévben.
Donne'es concernant les étudiants bongrois de Fannée scolaire 1923/24.
Résume'. Dans la Hongrie actuelle les universités et les faculte's fonctionnantes sont au nombre de 33; savoir, 4 'aniversite's, ] école polytechnigue, 4 facultés de droit, 16 facultés de théologie et 8 autres facultés. De ces 83 écoles il y a 10 gut fonctionnent a Budapest et comprennent les deux tiers des étadiants. De la population des 4 universite's (10.830), celle de Budapest occupe compte les 71'40/0. Le nombre des e'tudiants s"est notablement diminué au cours des trois premieres années de la guerre, tandis guil se releve' subitement dans la der- niere année de guerre, vu gue la possibilité de continuer, respectivement de terminer les études a été rendae aux jeunes gens ayant été appelés sous les armes. Dans l'année scolaire 1.919/20, les événements politigues et a leur suite la fermelure des portes de l'universite' fit
fortement baisser le nombre des étudiants.
tandisgu'-ít partir de l'année scolaire 1920/2]
des dispositions légales ont limité le nombre des éleves.
Dans le total des étudiants les femmes rentrent pour une part de l/m-e, tandisgue avant la guerre elles nly figuraient gulavec une proportion de [ sur 20. Si cependant on ne prend en consideration gue les universite's, la proportion des femmes est de 13'60'5, considéré par faculte's on en troure 48"8"'o a la faculte' de philosophie (sciences et lettres), 11'30/0 ala faculté de la médecine et un contingenl insig- ni/íant a la faculté du droit. ]l importe de souligner gue pendant la guerre 1 a pro portion des étudiantes fut de beaucoup plus élevée a la laculté dc médecine et (! la division de pharmacie.
En cxaminant la re'partition des étudiants par facultés il appert gue, tandzsgue la mamrité se formait auparavant des étudiants en droit (prés de 3/5- es avant la guerre) la propoztion de ceux—ci retombait a 1L.,—e, et en revanche la proportion des étudiants en médecine s'éle- vait en conformité. A l'encontre des années
scolaires antérieures (1913/14 a 1.917/18)'la proportion des étudiants a l'école polytechnigue s'est également accrue de méme gue liefectif de la Faculté des Sciences économigues et sociales institue'e en 1920/21 s'accrut depuis sa fonda- tion —— dianne'e en année. Ces données montrent les efforts de la jeunesse tendant dlune fagon accentuée vers les carrieres pratigues.
, Censide'ré la langue maternelle des étudi- ants, il nly avait d,entre eucc n'ayant pas le hongrois pour langue maternelle gue 1'40fo, tandis gue dans la Hongrie ancienne la pro- portion des étudiants ayant une langue mater- nelle autre gue le hongrois dépassait les 100/0.
Par contre, parmi les jeunes gens hongrois contraints de rester en-dehors des frontieres actuelles, un bon nombre vient chercher l'in—
struction supe'rieure en Hongrie, de sorte gu'en prenant en consideration la residence des
parents prés de ',s-iíirne des étudiants arrivent
des territoires de'tache's de la Hongrie.
Aux termes des dispositions de la loi arrélant le ,,nume'rus clausus" , les nationalite's ne peuvent prendre part au nombredcs étudiantsguesuivant leur nombre pro portionnel ethnigue. Par con/re, la proportion importante eűectivement occupée des jaifs saute aux yeux, étant dlenviron 12'70, donc le double du nombre prescrit par la loi. Les étudiants juifs figurent avec la guote-part la p'us éleve'e a la faculte' medicine, puis aux facul- tés de droit et de philosophie ct parmi les universite's () celles de Pécspresgac la moitié), de Debrecen et de Szeged.
Les données publie'es dans les tableaux sappliguent Jusgu a 1817/18 " lancienne Hongrie, et pour les années suivanícs (( la Hongrie actuelle.
A főiskolai hallgatókra v0natkozó statiszti- kai adatgyűjtésnek, mely évente — a II. félévre való beiratkozás alkalmaval — egyéni lapok be- gyűjtése útján történik, fontosabb eredményeit az 268 ——270. oldalon levo táblázatban adjuk közre.
7—8. szám. — 268 ——- 1924
Főiskoláink hallgatói az 1923/24. tanév ". felében.
Etudiants aux universiíe's et aeade'mies de la Hongrie au cours du 28 semestre de l'anne'e scolaire 1923/24.
es "5 . .. .. —
Ég Ahallgatokkozul—Etud1ants
Az egyetem, ill. főiskola 571 § ; ] 3 ;"H
és tudománykar (szak), $ ?: * _ A % § 651!__ _, . . :" § m rnegnevezese 57, § rendes _ ; § § (,, ; g 5 5" 5 5 ; § 5 %
m , _ : -_ _;N . :" í :: *— ; _.
,. _ e; , . ege: 3233: ÉtiggbÉf—ÉÉ u',
Demgnatwn des % ; regullers z—g 5—3 ;; zo at: is - 135 E; zág— ; g 'e—
' " .,— f *: es 035; : :wca :?"— _; )
"WPBTSWS TCSP- des, § :: — 18 55 E § 1335; E.; %m eg: *a: 318 88 NE
academzes et des facultes : e , ;— g—. . * v '*
§ § ferfi no _ 5 ; ":, §
'— S hom- fém- ?: 5 o 5 állampolgár _ citoyens vallású —— con ession "
*: 4 mes mes 33 aki. f 32 %
Pázmány Péter tudo— , _: § * i
mányegyetem Bpest —— § ' ,
Université ,,Pierre Páz- ; ' '
mány" Budapest : Róm. kath. hittudományi
kar —— Faculte' de theo—
logic cath. rom. . . . 92 87 _ 5 _§ 84 3 5 _ _ —u 86 6 _ _ _ _ _ _ _
Jogi kar —— Faculte' de _ ; ? ; _1
droit , . . . . . . _,' 2143 2034 — '100 91 2087 25; 21 7 2 11325 33 358 175 1 22 229; —— —
Orvosi kar —-— Faculte ; ; * ; *
de médecine . . . . — 2443 2377 59 7 —' 2154160 72 42 3 121548 45 445 24] 16 16 130 2 ——
Bölcsészeti kar — Fa- ! ' %
eulte' (le philosophie . ; 947 459 378 39 71 886 29 26 3 —— 3 607 6 162 84 6 2 79É 1 ——
Gyógyszerészeti szak, 0. !
Division de pharmacie 283 197 67 17 2 225 10 44 4'—— — 160 G 67 25 1 6 18 —— — Közgazdaságtudományi
kar __ Faculte' (les Seien- ; :
ces e'con. et sociales . 1829; 1420 148 250 11 1657 86 65 10 5 61136 332 166 111; 8 1467 3 ——
Összesen _ Totauw . ' 7737 6574 652218 9321 7093313 233 66- 10 '1—4862'12313641 691 35 54' 502 o- _
N) *!
lo 0.
Ferenc József tudomány- ; ;
egyetem, Szeged — Um- ; ?
veisité .,angoís Jo- "
sephu, Szeged:
Jogi kar —— Faculte' (le
droit . . . . . . . 432 388 — Orvosi kar —— Faculte' de ;
médecine . . . . . 384§ 300 80 Bölcsészetí kar —— Fa-
culte' de philosophie. . 94 42 Gyógyszerészeti szak. 0. ;
Division de pharmaeieí 93 65; 18
.. I 1 * . :
Osszesen — Tutaum. 1003 795113758 13 879 13106; 4 —— 1' 558 115 202. 57 4 18 145 —— —
*"l —1 FC *T IO "? O! O !
413413 311; 2__ 233 9
-—1 m 10 H a m oo az a: ! !
CD CD
310 84— 911__ 47_ 18 s__ 21—_*
4_ 312E 863f__ 1193
1
Tisza István tudomány- i
egyetem, Debrecen ——
Université "Etienne Tí—
sza", Debrecen:
Ref. hittudományi kar—
'aculte' de théologíe cal— ,
m'm'ste... 78 78————-'743———1——————-78—————————-——
Jogi kar — Faculte' de _ ;;
droit. . . 286 256 13148 3 1 2[ 5841—
Orvosi kar ——Facuhé de !; _;
médecine . . . . . 364 311 52 1 —-—g 357 — 7 —— — — 92 18 193 131— 3 45 — -—
Bölcsészeti kar — Fa- _; §
culté de philosophíe. . ;; 78 37 34 1 11 72 —— 1 —— — — 12 3 48 3 —— — 7 —; — Összesen —— Totaua: . 801 682 91 24 4 786 3 11 1 — ——- 160) 34 467 24 1 110 —— —
CN M [0 93 N) oo 00 I 03 I I ! a! m 01
1924 —269— 7—8. Szám.
Az egyetem, ill. főiskola
és tudománykar (szak) megnevezése Désignatz'on des universite's resp. des acade'mies et des faculte's
tb
hallgatók közül Étudiants
réguliers
rendkívüli extraord. (audítem's) magyar hongroís csehszlovák tche'coslovague román jugoszláv yougoslaves osztrák auiriuhiens maskülföldi élmncfersautres róm.kath. cath.mm. görögkath. cath.-grecgue református calm'niste ág.hitv.ev. lniherienne göiögkeleti gre*omen! zmítmrz izraelita zsraélíte
(romnains
állampolgár — cztoyens
Ahallgatókösszesszáma Nombretotaldesétudíants fem171.
nő vallású —— confession
Erzsébet tudományegye—
tem, Pécs — Université ,Elisabeth", Pécs : Ág. hitv. ev. hittudomá-
nyi kar —— Faculie' de théologie luthérienne.
Orvosi kar —— Faculte' de médecine . . . . . Jogi kar —— Faculte' de droit...
Bölcsészeti kar —— Fa- culté de philosophz'e .
Összesen — Tatum: .
Tudományegyetemek összesen —— Total des universite's .
József műegyetem, Bu- dapest — Ecole poll/tech- nigue "Joseph", Buda—
Ppest:
Építészeti osztály —— Di- vision d'architecturc Mérnöki osztály — Divi-
sion des ingéniems . Gépészmérnöki osztály —
Division des ingénieurs machim'stes . . . Vegyészmérnöki osztály
— Division des ingé—
m'curs chimistes . Közgazdasági osztály —
Division d'économíe po- litigue
?HH_OOA
—— 72
59 24 40 11
2 2
101 109
2134 881 1453
36 59 145 21
Összesen — Totaum . Tudományegyetemek és műegyetem együtt — Universités et école poly- techmgue ensemble . Jogakadémiák (4) össze-
sen -— Acade'mies de droit (4) ensemble . . Róm. kath. hittudományi
főiskolák (12) összesen
—— Facultés de the'olog'ie
! cat/Loligues(12)ensemble Ref. hittudományi főis- kolák (3) összesen ——
Faculte's de th e'ologie cal-
m'nistes (3) ensemble
48 36 93 56 359 189 42 32 22 15 564 328
26981209 211 62
140
-—
269
egyéb autre i'elekez.kivuli sansconfess.
7—8. szám. —270———
* 4924
A hallgatók közli
3
Étudt'ants
Az egyetem, lll. főiskola és tudománykar (szak)
megnevezése rendes
Désignation des réguliers universitet; resp. des
rendkívüli extraord.(au- díteurs; magyar hongroís cseh-szlovák
l
máskülföldi görögkeleti
róm.kath. cathrom.
tchécoslovague román étmngersazdres Eűgíítít. cath.-grecc1ue református calvinisle ág.hitv.ev, Iulhérmme grec.—orimí
yougoslavzs osztrák antrichiens
ramnaíns tsraélt'íe
jugoszláv egyéb autre
(
academws et des facultes férfi
hom—
mes nő fem-
17195
Nombretotaldesétudiants
Ahallgatókösszesszáma ferfi hamm. nő ftmrn.
állampolgár —— citoyens vallású —— can/lessx'on feteken.kivüli sansconfess.
Rabbiképző-intézet — ln- stitut formant des rabbis Hittudományi főiskolák összesen — Faculte's de théologz'e ensemble Banyamérnöki és
dőme'rnöki főiskola, Sopron —* Ecole des mines et des foréts, Sop- ron . . . . . . . Gazdasági főiskolák (3) összesen —- Acade'mies d'économt'e rurale (3) ensemble . . . . . Állatorvosi főiskola. Bu- dapest -— Ecole vetéri- naire, Budapest . . Képzőművészetiföiskola, Budapest — École des beauw arts. Budapest .
Állami polgári isk. tanár-
képző főiskola, Buda—
pest — Ecolemormale, , supe'm'eure d'Etat pour
instituteurs d'écoles se- condaires, Budapest Állami polgári isk. tanár-
nőképzö főiskola Buda- pest —— Ecolemormale supe'ríeure d"Etat pour institutn'ces d'écoles se-
condaires, Budapest 6 Mindössze 7 Total . 117200l
a?
11 11
546 531 13
er—
274 274
1052 1040 11
2875 286
337 155 59 66 57
98 98
ro 56
150391294 692 175
Ami elsősorban fóiskoláink számát illeti, volt :
l913/14—ben 1517/18-ban 1923/24—ben
Egyetem. . 2 4 4
Műegyetem . 1 1 1
Jogi főiskola . 10 8 4
Hittudom, főiskola . 44 42 16
Az 1913/1446] 1917/18-ig bezárólag ter- jedő tanévek adatai ismertetesünkben a régi Magyarországra vonatkoznak, míg 1918f'19-től kezdődően adataink a mai Magyarországra szoritkoznak.
A budapesti egyetem mellett az 1920/21.
tanévtől kezdődőleg létesített közgazdaság- tudományi kart, mely a többi karoktól el—
térő, önállóbb hatáskörrel bír s ezenkívül külön (összesen 4) szakosztályt-a is oszlik, bár statisztikai szempontból előnyösebbnek
10 491
218
940 237 309
91
47 15567
.15
723
11
38 3 14 378 11
30 22 188
l a
5 ! l
' ;
62 27 13 8! ami 107'
i a
30 10 10 171 69' 23 11
203 33
01M
62; 31
i
69
l 30 10
640 142
72
19848
285 3501 1500ll 80 115 1857 12 látszik, a jogi helyzethez ragaszkodva nem számítottuk külön egységnek. Ugyancsak nem vettük számításba a szünetelő főiskolákat sem.Ilyenformán a 8 egyéb (a táblázatban a 270. oldalon felsorolt) főiskolával együtt a mai Magyarországon összesen 33 működésben lévő főiskola szolgálja a felsőoktatás ügyét.
A főiskolák összes számából (33) lO—nek Budapesten, 23-nak pedig a vidéken van a székhelye. Ha azonban a hallgatóság számát tekintjük. Budapest javára billen a mérleg;
összes főiskolai hallgatóink kétharmadrésze
(67'60/0-a) ugyanis a budapesti főiskolákon
tömörül, mig a vidékiekre csak egyharmad- rész jut. A 8 említett egyéb főiskola nélkül, vagyis az egyetemeken, műegyetemen, a jogi és hittudományi főiskolákon a hallgatóság ősszes száma a következőkép alakult:
1924 —271—— 7—8. szám.
A főiskolai hallgatóknak az egyes tudományágak között való megoszlása abszolút számokban és százalékos arányszámokban.
Répartition des étudiants sm'vant les branches des sciences en nombres absolus et en proportions pour cent.
§ A hallgatók száma — Nombre des étudiants de la
Ahallgatók; § .. k...a .... .t. 1 !, 1.3 : ; 4
T a n é v összes szá- 1 § § 35-33; %% §§ § §§§ 33333 ! És:
— - ma — Nam-* § § 934472 33 '"s 33 9: .. 3-3 * 1.9
A'mee WW" bre total des § ! ** *gggs ; [§ §§ §? §? ÉÉ § . § %%
émdiants * s .; gés—3 Tf:-s? "és ZÉÉ $$$ 33?— l %%
3.3 "2 13939 333 gs Ésa %% "5733 l "; 3.
1913/14 15.414 14.716 698 1.927 5.759 3.524 1 377 — 377 2.450
1000 955 4 5 125 37 3 22 3 3 9 _ 26 159
1914/15 10.536 9.333 703 1.930 3.643 2.201 1.101 — 129 1.435
1000 933 6 7 133 346 209 104 — 1 2 91
1915/16 6.737 5.373 914 1.711 2.194 1.240 937 — 33 619
1000 305 , 13-5g 252 323 13-3 133 _ 1 3 9:
1916/17 7.133 5.994 1.139' 1.533 2.254 1.569 1.032 — 31 661
1000 334 16 0 221 3114 21 3 14 4 _ 1-1 92
1917/13 19.034 17.673 1. 411 1.333 6.613 5.716 1 331 — 433 3 115
1000 926 7 4 70 347 300 9 7 — 2-3 16- 3
1913/19 13.449 19.775 1. 674 554 4.241 3 526 2.104 _ 297 4.727
. 1000 909 9 1 3-0 230 35-5 11-4 .— 1 6 25-5
1919/20 10.005 9.331 674 524 2.023 2.737 1.107 — 117 3.412
1000 931 6-9 5-2 203 27—9 111 —— 12 314
1920/21 14.234 12.152 1.209 634 2.791 4.503 1.304 373 223 3.351
1000 909 9 1 43 196 31-0 9-1 6—3 16 270
1921/22 17.306 14.137 1 365 797 3.649 5.132 1.391 1.774 330 4.203
1000 912 3 3 4-6 21 -1 29-4 34 102 2-0 243
1922/23 13.347 14.655 1.334 793 4.343 5.023 1.393 2.303 426 4.043
1000 914 3 6 44 237 274 7'6 12-6 2-3 220
1923/24 15.093 12.130 1 137 733 3.357 4 076 1.155 1.329 376 3.015
; 1000 91 -4 3 6 5-2 25-5 270 7-7 12-1 2-5 200
A hallgatóságszámában e szerint a háború alatt beállott csökkenést 1917/18-ban, amikor
— a. nyári időszakban s különösen a buda- pesti egyetemen és a műegyetemen —— igen sok (7.555) hadbavonnlt hallgató iratkozott be az akkor engedél) ezett s három hónapig tartó ü. n. pótszemeszterekre, nemkülönben
1918/19-10311, amikor a ll. félévi beiratkozás-
nál (az ü. n. népköz'úrsasági kormány alatt) a beiratkozást meglehetősen szabaddá tették s kevesebb feltételhez kötötték, a hallgatók számának erős megduzzadása követte. Az 1919/20. tanév első felében az egyetemek kapni a politikai mozgalmak miatt jó ideig zárva voltak s a H. félévben az elmult forra—dalmak visszahatásaként megcsappant a hall- gatók száma. innen kezdve azonban (valószínűleg részben a menekültek nagy száma miatt) év—
ről évre megint nőtt a létszám s csak a leg- utolsó tanévben, talán a nehéz életviszonyok, az emelkedő tandíjak s egyéb költségek 3 az ifjúságnak más pályák felé való törekvése miatt, látunk megint jelentékeny visszaesést.
A műegyetemen 1923724-ben nem volt nóhallgató,a 4 egyetemen 1367(, volt a nők aránya, míg atöbbi főiskolák közül a néhall- gatokat illetőleg eSnpán a Képzőművészeti
főiskola és az Erzsébet nőiskola polg. isk.
tanárképzője jöhet számításba. Közelebbről mutatnak rá. a nők elhelyezkedésére az egye—
temeken a karok szerint vizsgált arányszámok.
A nők százalékos aránya az egyetemeken.
Propozíion pour 100 des femmes ame universite's.
! Tudománykar '— Facultés
Iskolaév ?: Éiaééái
Arme'es scolaz'res l __ § § § § § § %% 'É'JÉÉ'É
7523 333 "39 áig
1913—1914 2—3 , 5-5 § 201 ; 7-3 1913—1917 1 11-21 2961 440; 300 1917—1913 ! 27 11-01 29-33 3—4 1923—1924 l 06- ; 113 § 434 ? 23—2
A fenti összehasonlitásban azért állítottuk a tárgyalt letrutolsó tanév mellé a másik három tanévet mert ezek közül az első 11 békeálla- potot képviseli a második jellegzetes háborús tanév amikor 1). nőhallgaték leginkább elő—
térbe nyonmlhattak a férfiak rovására dhar- madik viszont az a szintén háborús tanév, amikor a hatlbavonnlt férfihallgatók ismét folytathatták tannlnn'inyaikat s a nők
szám-irányit így leszorították. A mondott körül—
7—8. szám.
—272—
1924 mények magyarázzák az arányszámainkbanmutatkozó hullámzást.A jogi karon egyébként a háború végéig csak rendkívüli hallgatóként vehettek részt a nők; 1918/19 óta léphettek be a nők is a rendes joghallgatók sorába, ahol is azóta szerepelnek, bár mindinkább fogyó számmal; így egyetemeinken legutóbb közel négyezer joghallgató iratkozott be s köz- tük 23 nő: 8 rendes (a debreceni és pécsi egye- temen), a többi rendkívüli hallgató. A gyógysze- részeti szakon kevésa hallgató s igya nók aránya sem bír jelentőséggel; nem így az orvosi és különösen a bölcsészeti karon, mely utóbbiban közel feles arányban foglalnak helyet a nők.
A főiskolai hallgatóságnak az egyes szako- kon való elhelyezkedésében, amint látjuk, a háború alatt és a háborút követő években lenyeges változások történtek. Az aránylag kevésszámú hittudományi hallgató, továbbá a gyógyszerészhallgatók, akiknek számaránya egyébként a háború óta növekedést mutat, nemkülönben a bölcsészeti hallgatók, akiknek számaránya viszont fokozatosan apadt a háború óta, továbbá a kar felállítása óta egyre nagyobb aránnyal szereplő közgazdaságtndományi hall—
gatók számbeli változásai kevésbbé lényegesek;
sokkal szembetűnőbb a jogászok és orvostan- hallgatók számarányában végbement eltolódás.
Mig azelőtt a jogászok képviseltékatöbbséget főiskoláinkon s míg a háború előtt is közel 4/10 részét, a háború első évében is több mint 1/3 részét tették főiskolai ifjúságunknak, a háború után körülbelül 1/5 résznyire esett vissza arányszámok. Ezzel/szemben a számbeli vezetószerepet az orvostanhallgatók vették át, akiknek aránya a háború alatt s közvetlen
azután rendkívül megnőtt, úgyhogy 1918/19—től kezdve már állandóan a legnagyobb szám—
aránnyal szerepelnek. Meg kell azonban j egyez—
nünk, hogy a háború után —— különösen 1919/20 óta—a számban és arányban mutatkozó nagy el—
térés a jogi és orvosi kar hallgatói között fokoza—
tosan enyhült,minthogy a jogászok aránya évről évre nagyobbodott, az orvosoké pedig csökkent.
Erős hullámzáson ment át az 1913/14. tanév óta a műegyetemi hallgatók száma, mely a háború alatt jelentékenyen megcsappant, utána pedig rendkívül megnőtt; a legutóbbi évek alatt azonban ismét apadt a műegyetemi hall- gatók száma a így százalékos arányuk is — mint az orvosi karé is — szintén a régi álla- pothoz való visszatérés irányát mutatja.
A hallgatók kevés — 1923/24-ben 1'40/0 ——
egyéb (főként német) anyanyelvű hallgató kivé—
telével magyar anyanyelvűek. A régi Ma gyaror- szágon ezzel szemben a nem magyar anyanyelvű hallgatók aránya meghaladta a tíz százalékot.
A hallgatók megoszlása szüleik lakóhelye szerint az l923/24. tanévben.
Répariition des éiudiants en 1923/24 suivant le domi—
cile des parents.
A szülők lakóhelye Líeu de domicile des parents dans le term! §
; toire désanncxé §?)
F 0 1 s k o l a 3 §
;; % § ——$
. Université-s et §; _ 343 ;; § ** §
, . w : :..N *N— '
academies *; t; :: 3 3 g 5'7 3 §?) *; §
**"? ""? csn—é.? hin
% És ma' 35 este "8
ÉVE— hs ..a—í 08 on ÉBÉ 7 Ez elszakított terület hiv-'
A budapesti egyetemen
Universitéde Budapest 6273 656 185 555 25 43 A szegedi egyetemen
Universitéde Szeged . 737 217 30 19 — — A debreceni egyetemen
UniversiiédeDebrecen 669 101 4 27 —— — A pécsi egyetemen
Université de Pécs . A, műegyetemen
Ecole Polyteclmiguc . A jogakadémiákon
Acade'mies de droit . . A hittud. főiskolákon
1112 82 23 53 1- s 2225 427 59 238 7 59
644 22 7 31— 1
Théologies ... 457 14 7 51 15 2 A többi (8; főiskolán
Autres acade'mies (8;. 1680; 180 36 186 12 10
Összesen —— Total:
;13797 1699 351
60123A hallgatók megoszlása vallás szerint o/O-ban.
Bépart. des étud. des écoles supe'r. d'aprés le culte en %.
;; l *
;; ; §
'*' G
Tanév ;; " V); "'en ;: '5* ;
;;53 a; 32 os 2.§;M ,,1
, NP '*'—lam ..54 0; :N du;
Amiee ;xr CML e: 3: xei'ataen- ;, . ; 'S 44 ; -_-§ 13—1— any; watt "É ; ne scolaire ; E— 35; e: 02: es 275 az ; §:
;—o_t$ :opi mp be: zok 53— 4.3): m,:
;;cw woww sw ou bb;§4—wz
Az egyetemeken, műegyetemen, jogi és hit- tudományi főiskolákon:
Universités, École Polytechnigue, faculte's de droit et de théologie:
1913 14415; 4-7 15-5; 77 4-3 1-0 25-2; 01 1917— 18;538 8; 39; 140; 7-0 3-3 07 31-8; 02 1913— 19;40- 7; 1-7 12-7; 6-;7 1-3 03 %A; 0-2 1919— 20 ; 610; 17 204; 99 0-9 06 5-7; 01 1920— 21;: 57- 6; 1-7; 18-2; 90; 0-7 07 12-0; 01 1921— 22561; 16 192; 84; 0-5 09 134; 0-0 1922 23; 572 16 198; 8-2 0-5 08 12-8- 01 1923 24;, 53-5 1-7 20-2; 84; 05; 0-7 12-0 0-0
A 8 egyéb főiskolán:
Ame 8 autres e'coles supérieures :
1921— 22 ;63'4; 11 206 124 02 06 12 0'5
1922— 23 643 12 202 112 03 06 20 02 1928—24 ; 625 214; 109 04; 07 25 01
Az összes főiskolákon:
Auac écoles ioiales:
1921—22 ;; 568 15; 194; 89 05 07120 0 192223; 580 15; 190 86 05 07 116 O' 1923——24;; 572 113; 202 8"? 04 06 113 0
; ;
1924 —273— 7—8. szám.
E szerint közel 100/0 azoknak az aránya, akik roman s közel 7U/0 azoké, akik cseh—
szlovak elszakított területről jönnek áttanul- mányaik folytatása végett; jóval kevesebb a jugoszláv (2'10/0) és az oSztrák (0'30/0) elsza- kított területről valók aránya és a régi hatá- rainkon kívül eső külföldről valók aránya is csak 070/0-ot tesz.
A gör. kath. és gör. kel. vallásúak arány- számanak visszaesése a területi megkisebbe- déssel függ össze, míg a zsidók arányának csökkenését a ,,numerus claususx-t megálla- pító rendelkezések okozták, amelyek termé- szetesen azt a felekezetet érintettek legérzé- kenyebben, amely eddig népességi arányát legmesszebb meghaladó mértékben volt kép- viselve a főiskolai hallgatók között. E törvény hatása az 1990/21. tanévtől kezdve érvénye- sül t'óiskoláinkon. Intézkedései elsősorban a
hallgatók felvételét, ezeknek létszámát vetik alá korlátoknak s a hallgatók nemzetiségi és vallási megoszlásánál az országos arányt szab—
ják meg mértékül. A régi Magyarországon
5'00/0 volt, a mai Magyarországon pedig 5'90/0'0t
tesz a zsidóság aránya. Bár a törvényt ki—
egészítő rendeletek 60/0- ban állapítják mega felvehető zsidó hallgatók arányát arányuk a valóságban még mindig ennek kétszeresét teszi.
A következő táblázat, amely a hittudo—
mányi karok és főiskolák ehelyütt zavaró adatai nélkül állíttatott össze, a zsidó hallga—
tóknak az egyes karokon (szakokon) való el—
helyezkedését mutatja és szemlélteti elsősor- ban azt, hogy a nyolc egyéb főiskolát nem számítva, az orszag0s, illetve a törvényszabta (GO/(fos) arányt valamennyi karnál, illetve szaknál meghaladja a zsidók aránya, másod—
A hallgatók megoszlása felekezet és tudományágak szerint.
Réparíitz'on (les e'ludiants suimnt les culles et les (li/férentes branches des sciences.
az ' s) ' J; ( § * g ' , - '
§§ 's s§ le lta
ÉÉNL §; csa gay gépi "93 a; 5. a: ÉÉR
!?;e le; x am g§§g large; gens
! '*': N " .... u "" r,, 'a' v X .; ; __:3 §
Hitfelekezet — Culle * mi? ; * t—s'e $$$ o § § § § "33 e 552
Éri— %% es "? ÉlÉlɧ?*m§ ge;
? § 7: % ÉÉÉ 7'_ 'cl *" iro §? 13.53
aux—_: 0—— *u'x busa, baggage xb"
' afa gs issza" assa galaxis § §
%" om Goku"- EMU (Em—§l Ektmwg' als
A hallgatók száma — Nombre des 1 9 1 3 / 1 4
étudianfS- - — '7'9 314 1.377 __ 3—7 2.4'0 —- —
Ebből 0/0 ban —Dont %. " ') 'a ' "
Róm. kath —- ().ath remains 47.7- 274 491 _ 338 403 _ _
Református — Calvinistes 18 6 10. 4 165 _ 159 12 1 __ __
Agostai ev. —— Luthe'm'ens . . 69 6 G 106 _ 109 8' 9 _ _
Izraelita —- lsrae'lz'tes . . . . . . 186 46 5 154 _ 305 333 _ __
A hallgatók száma — Nombre des 1 9 1 7 / 1 8
élurtz'auis . . . . . . . . 6116 5717 1.8'1 __ 43-53 311' _ __
Ebből (ao-ban —— Dont %: ) a, ') a
Rém. kath. — Cat/z. romains 456 266 471 _ 342 408 _ _
Református — Calvinistcs 185 89 170 _ 146 106 _ _
Ágostai ev. —— Luthe'ricns 7.3 5'6 8'0 _ 9.9 7.5 _ _
Izraelita —— Israe'lites . 210 51'6 20-5 _ 3440 373 _ _
A hallgatók száma —— Nombre des 1 9 2 2 / 2 3
élullw" s ' ' ' ' 4 348 '.028 1.393 9.308 426 4.018 2.338 19.889
Ebbol 0/- ban —Dont 0 ' o _
Rom kém * Until-,romains 554 50-1 655 641 54-7 608 642 57 9 Reformatus — Calvmlstes 222 18 2 161 17 4 190 16 4 20 2 18 7
Ágostai ev. — Luthériens 6"? 7.4 63 8 6 103 11. l 11 2 8 6
Izraelita — Ismélites - 12-9 21-4 10-2 es ma 86 20 ne
A hallgatók száma —— Nombre des 1 9 2 3 / 2 4
e'iudzants. . . . 3.857 4.076 1.155 1.829 376 3.015 2.104 16.412
Ebböl O,.)ban —Dont %
Rém. kath. —— Oath. romains . 56'0 51'6 595 620 57'2 586 625 572
Református —- Calrinistes . . . . 2l'6 194 19 9 189 2l'8 18 7 21a 200
Agostai ev. — Luthériens . 7'3 7'2 84 ! 91 82 109 10'9 8'7
izraelita —— Israe'lites . . . . . . 12 0 187 10 6 80 7 7
8 9 l 2' 5 11'3
7—8. szám. — 274 — 1924.
sorban, hogy az orvosi karon a zsidó hallga— % szegedi egyetemen (hittud— kar nélkül)- 14 80/0 tók a fenti (kb. 120/0—ot tevő) átlagos aránynál a műegyetemen- 8 90/n is jóval nagyobb hányaddal szerepelnek. % J'Ogakadémiákon - _, - - - — 10'20/0
A zsidó hallgatók arányszáma, így a, leg- a bánya- és erdőmérnöki főiskolán . 0'00/0
utóbbi években arra a nívóra szorult le, a gazdasági akadémiákon GBo/o
amelyen a 70- es évekbenállott. Ha ugyanis az államrvosi főiskolán - 38071)ezeknek az éveknek valamelyikét — pl. az % képzőmüVészeti főiskolán- 9'890 1874/75. tanévet— tekintjük azt látjuk hogy % POlg. iSk- tanárkéDZÖ főíSkOIÉkOH 1'30/0
ebben a tanévben főiskoláinkon 13 80/" volt a zsidók aránya; ez az arányszám az 1879/80.
tanévben már 20'50/0-ra, az 1883/84. tanév—
ben 27'40/0—ra, sőt a későbbi évek folyamán ennél is magasabbra emelkedett.
Amennyiben a zsidó hallgatók megoszlá—
sát az egyes főiskolákon is vizsgálat tárgyává tesszük, a 268—270. oldalon közölt adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a zsidók aránya az 1923/24. tanévben
a budapesti egyetemen (híttud. kar nélkül) . 780!"
a debreceni ,, ,, ,, ,, 15'20/0
a pécsi ,, ,, ,, , 48'70/0
volt. Összesen 7, egyébként kevésbbé népes s inkább szakiskolai jelleggel bíró főiskolán kívül tehát a többiek mindegyikében magasabb a zsidó hallgatók aránya a Go/o-nál. A pécsi egyetem pedig a zsidók számarányát illetőleg messze kimagaslik atöbbi főiskolák közül.
Ehhez még elég annyit hozzáfűzníink, hogy a pécsi egyetemen is az orvosi kar az, amelyen a zsidó hallgatók túlnyomó többség—
ben vannak; 1923/24 ben ugyanis59 OU/O sőt az előző tanévben 63—80/() volt itt a zsidók aránya, míg a bölcsészeti karon 39'00/0 és jogi karon 18'90/0. Asztalos József dr.
Ill.-'I..-
A munkanélküliség és munkaközvetítés.
Chömage et placements.
Résume'. Le ehómage en masse se pré—
senta ap7es la guerre dans le monde ent7er dans des proportions plus ou moins graves.
La s7tuat7on de la Hongrie éta7t sous ee rapport faoorable en tant gue le nombre des sans-travail a montre' pendant les années 1920 a 1922 plutöt une tendanee 77 la d7'm7- 77ut7on. Dapres le reeensement de la popu—
lat7'o77 efectue' en 1920 on a relevé (( Buda- pest et dans les 65 o7lles 7ndustr7elles de la Hont/me en tout 40.115 ehőmeurs. Les con—
jonetures éeonom7gues d'777flat7'on eessées, la Hongm'e a ou également se pre'senter des diff- cu/tes transitoires telles dont l"e]7et se fa7t sentir auss7 sous la forme de llaceroissement eonside'rable da nombre des sans-traoad. Un contingent 7mporta77t des explo7tat7ons 777dus—
trielles travaille avec 7777 e/feet7'f dloavm'ers d7'm7nuéiou pendant une dure'e de trava7l restreiníe. La situation a empire par su7te du conge'diement en masse des fonetionnaires publies et des employe's prioés Le nombre des chömeurs pendant les mois d*e'té de 1924 ne surpasse pas les proportions du ehomage survenu dans les e'pogues les plus défaoorables des années éeoalées, cependant ce (1777 denne
lieu a la cra7nte e,est le fait gue pendant les mo7s dllt7'oers une fois les travaux agrieoles tern77ne's et les travaux de eonstruet7ons — ga7 se poursaioent encore co et lt —— sus—
pendus, le nombre des ehőmeurs prend dlhab7—
tude a sacerottre notablement.
Vu gue le reeensement général des chőmeurs dlapres le guestionna7re de'ta7llé admis dans le programme des travaux de ll0/űee de sta- tist7gue ne put étre eűeetué encore jusguiim'.
nous nlavons pas a notre d7sposit7on des données offleielles sur l77'vmportance du chőA mage.
En eons7dérat7'on du fa7't gu'également ci l'étranger 077 ne connatt a peu d'exeept7on prés gue le nombre des chőmeurs subvent'ion—
ne's par les syndieats ouvr7ers et gue les lluotuations du ehőmage sont suffisamment mis en lumiére par ces données, les ehiűfres figurant dans llétude présente sont assemble's d'apres les releoés transmis par les syndicats démoerates-soeiah'stes et socialistes'chrén'ens.
Les tableaux ci-anneacés donnent les ehifres de'taillés sur le nombre des chőmeurs, sur leur répart7t7on par professions, ains7 gue sur le mouvement des Offices publ7cs de placement.
