A főiskolai hallgatók főbb adatai az 1932/33. tanévben

' .tistigue a, pendant Pannée scolaire 1929—30, ap—

? fporte' des modifications essentielles () son systéme vd'enauéle relatif aux étudiants. Les données se rapportant aux années scolaires 1929—30, 1930—31 et 1931—32 parurent aussi en trois publi—

reations spéciales. Pour Pannée scolaire 1932——

r—BS, I'Office ne fera pas paraítre de telle publication.

Les documents recueillis a cet égard sont contenus ( ren partie dans le présent article, traitant surtout APe/fectii et les conditions démographígues des étu—

)diants, gut sem comple'te', dans le numéro suivant de cette revne, par un apereu sur les conditions _soclales et seolaires des éléves de Penseignement .supe'rieur.

Les présentes données, réunies, comme celles

1. szám. —— 14 —— 1934

3. Az Amerikai Egyesült Államokba bevándoroltak száma.

Nombre d'immigrés aua: Etats— Um's.

_! 18190kt.1-től 1819okt.1-töl

1932 dec. 31- , 1932 dec 31

Ország —— Pays ig —— Du Ier 1) 1929 I) 1932 Orszag — Pays ig— Duler !) 1929 ') 1930;

cet. 1819 au oct.1819au

, t 31déc.1932 [31 dés 1932

* ! IM §

I. Európa. —- Europe. ; § Görögország —— Griece .' 424472 2.266 877

, , É Lengyelorsz. —— Pologne 403336 9.002 1.296

.a) Eszak es Nyugat európa. Portugália -— -Portu_.gal 253257 623 .

;' E'"0126 septentr— etocozdent. Spagyáolorsz. —— Espague 167911 547 445

*" Na -Brit.ésEszak—1rorsz. '- ( El" pal Törökorszag —

; gíígmmgne et halandó, 5 Turgm'e dEurope.154.441 . .

_ ; du Nord _ _ _ _ 8,821.489 21327 2057 Románia — Roumam'e . 154542 1.707 465 1 : 11. Szabad állam __ Etat Jugo§z1ávia—Yougos_lavie § (94176) 1.369 508

! ; libre dlrlande . 17.672 441 Bulgaria —— Bulgame. . ' . .

, Németország Allemagne 5,922.171 46.751 2.670 Cseh-SzlovachefJO-Slov- (37-600) 4411 494

! ? Svédország _ Suede . 1,215.193 8.877 328 Egyeb — Autres 24.027 4.697 1.692

* Norvégia —— Norvégia - - 801-860 5977 348 Összesen —— Total 13 973.889 45.537 12.968

_ Franciaország —-— France 585447 4.428 854 '

_7 Dánia és Izland —— Dane- II. E véb orsz' ok.

f %— mark et Islande 333138 2.525 . Éhes a Ég

: a; Sváj (; — Suisse . . 291362 2.140 235 , ? y '

Németalföld —— Pays Bus 248093 1.742 231 Brit-Eszak-Amerika —

1? Belgium — Belgigue 154260 669 229 Amérioue du Andbvitann 2,931.825 66.451 7.927 v Egyéb — Autres . . . . 19.505 625 . Dél Am.——Amém'o du Sud 949270 3703 702

, .. ,, . Kina — China . . 878395 1.446 .

__ Osszesen " Total 18,392.018112.733 7.393 íapán __ Japan _ _ 276296 771

; , , zsiai Törökország _,

b) Del és Kám EWOW- Turguie d'Asie . . . . 1 204.725

i Europe mémdzon.etorzent. India __ Inde _ _ 9.062 _ _

u Olaszország — Italie 4,673.349 18.008 6.662 Egyéb —— Autres 792.914 48.709 6.368

Ausztria —— Autriche. . 1.256 301 —-

Magyarország—Hongrie §(4,228.319) 717 228 Osszesen —— Total 5,542.487 121.080 14.997 Szovjet—Unio— UR. S. S. ; (3 358 359) 934 — I. és et II. összesen —

Finnország — leande * ' —— Total général 37,908.894 279.350 35.358

!) Június 30.-ával végződően számitott évek. _ Annács fim'ssant cm 30 juin.

A főiskolai hallgatók főbb adatai az 1932/33. tanévben.

Données principales sur les étudicmts des Hautes Eeoles de Hongrte dans

Fanne'e scolaire 1932—33.

Re'sume'. En Hongrie, FO/fice central de sta— des publications spécialcs dont nous venons de parler, pour le lle semestre, se rapportent a 37 Hautes Ecoles (4 Universiie's proprement dítes, ! Faculte' djéconvmie politígue, 1 Polytechnigue, 18 Hautes Ecoles de thévlogie, 3 tcade'mies de droit, 5 Eeoles superieures d'agriculture, 5 autres Hautes Ecoles). Le/fceti/ des étadiants, guíapres avoir augmenté avant 1930331, diminuait pendant les trois dernier-es annéex seolaires, ntest pas eleve en cornparaison des Hautes Ecoles étrangéres. Cette diminution, due (: I'aggravation de la situation économigue et a Pencombrement des carrie'res, sheeentuera encore dans les années out vont venit, lorsaue la plupart des étudiants seront des jeunes gens nés pendant la guerre, entre 1915 et 1918, ou la natalite' baixsu considérablement.

1. szám.

En ez'amz'nant les

dííiércntcs

e f i e c t i [' s

l" a c a l t é s, on voit (1110 16 nombre des étudiants a augmenté aux Iv'acultés de lliéoiogic (ff de droit, e! sur-tout nur Facultés de philosophie. II a diminué () l"t"niversilé de Buda—

pest, et n'u ccssé de siaccroítre aux, trois Universités de prouince. Le nombre des á t u llian t e s, apres avoir augmenté pendant les unnées préeédentes, a légérement baissé en 1932—33. En ce rjui concerne

Page des étudianis, le

des

pourcentage (les jeunes gens de 18 (i 22 (ms accuse une ungmentution ron- slunte, se rupprorhunl, en 1932—33, de la proportion d'avant—guerre (8000). ()uunt (( la religion des étudiants, on voít, (Iepuis 1928, s'uccroílre la pro—

portion (lex ismélifex et Imisser celle des chrétiens.

Plus de la moitíé des étudiants (At3% des Imm- Jnes ef (ifi % (les lemmes)

la n y n e é t t a 11 g e r 0. Le nom- étudiants

suvaíenl un

moins des divorcés

ltllC

))re muriés, ven/'s ou

accuse une dimínutíon eonstante,

ainsi (lue celui des étudiants issus de imnilles nom—

breuses. Commc c'est au cours de ces derniéres années (lue les jeunes gens nás pendant la guerre ont commencé (Pentrer aux Universile's, on voit auginenter, parmi les élwlíanls, le nombre rle hls felni (les orplmlins de (Fancíens (fonzballunix et

guerre.

*

A főiskolai hallgatók adatgyűjtésének az 1929/30. tanév Il. felében végrehajtott reformja, nevezetesen a felvételre kerülő adatok lényeges kibővítése óta a M. kir.

Központi Statisztikai Hivatal három ízben is eleget tett annak a kötelezettségének, 'hogy az egybegyűlt nagyjelentőségű és ér- tékes adatokat minél előbb és a lehetőség—

hez képest minél részletesebb alakban bo- csássa az érdeklődők rendelkezésére. Az eddig megjelent három kiadványaz1929í30.,

az 1930/31. és az 1931/32. tanévek viszo- nyait ismertette?) A kiadványok közül az elsőben Laky Dezső dr. műegyetemi tanár az egyetemi életnek messze a múltba te—

kintő történeti képét vázolt—a meg s ezen—

kívül is a hallgatók szociális és egyéb vi- szonyaival rendkívül behatóan, mindenre

kiterjedő figyelemmel foglalkozott?) A ma—

sik két kiadvány jóval ősszefoglalóbb és

1) Az 1929/30. tanévi kiadvány a hittudományi

*és az egyéb főiskolákra nem terjeszkedett ki, míg 'a másik két kiadvány az összes főiskolákat fel—

ölelte.

2) ,,A magyar egyetemi hallgatók statisztikája, 1930." A M. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz- ter úr megbízásából szerkesztette a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal: Szövegét írta: La'ky Dezső dr. műegyetemi ny. r. tanár. Kiadja a EVI. kir. Központi Statisztikai Hivatal. Ára: 5'P.

___15_

1934

inkabb a jelen viszonyokra szorítkozó for—

mában ismertette a főiskolai hallgatók adatait?)

$:

Ez a három kiadvány sok oldalról és intenziven világította meg a főiskolai élet minden részletét. Az adatoknak továbbra is kiadvány alakjában való közzétételét most már egy bizonyos időpontig., amíg is—

mét egy nagyobb időköz változásai lesznek áttekinthetők, a hivatal, a mai nehéz pénz—

ügyi viszonyokra való tekintettel, mellőz- hetőnek vélte. Ezért ez alkalommal meg kell elégednünk a vonatkozó adatoknak ezen a helyen való rövidebb ismertetésével s ennek keretében- a fontosabb szempon—

toknak és az adatokban mutatkozó na- gyobb változásoknak kiemelésével. Ezeket a változásokat, a hallgatók olyan adatait illetőleg, amelyeket az emlitett reform vett fel az adatgyűjtés körébe m— az egyetemekre (a műegyetemre és a jogakadémiákra) nézve —— immár négy év, az összes főisko—

lákra nézve pedig három év távlatában s zemlélhetj ü k.

az 1928/29. tanév óta Változás: a

A főiskolák szá mában

nem mutatkozik közgazdaságtudo-

mányi kart külön egységnek számítva 37 a szá—

muk. Korábban is csak a hittudományi főiskolák és a polgári iskolai tanát—képzők száma változott, az előlbb-ieké a szegedi intézett—el gyarapodott, az utóbbiaké pedig a róm. kat. jellegű intézetek megszüntetése miatt apadt. így a négy egyetemen, a közgazdaságtudományi karon és a műegyete—

men kívül ezidőszerint 14 róm. kat., 3 református és 1 izraelita hittudományi 3 jogaka- démia, 5 gazdasági főiskola (és pedig az állat- orvosi főiskola, a soproni hánya- és erdőmérnöki

főiskola,

főiskola és a 3 gazdasági akadémia) és 5 egyéb főiskola (a képzőművészeti főiskola, a szegedi állami és a budapesti róm kat. polgári iskolai tanárképző, a gyógypedagógiai tanárképző és a testnevelési főiskola) működik,

A hallgatók számát illetőleg az 1. számu táblán 8 évre visszamenőleg közöljük a fontosabb adatokat és ugyanezeket szem-

1) ,,A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1930/31. tanévben," Szerkeszt—ette és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal Szövegét írta: Asztalos József dr. miniszteri osztálytaná—

esos. Ára: 2 P.

,,A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1931/32. tanévben." Szerkesztette és kiadja a M. uklitt'. Központi Statisztikai Hivatal. Szövegét írta: Jánki (Janik) Gyula dr. miniszteri s. fogal- mazó. Ara; 2 P.

1. szám. __ 15_

1934

l. A főiskolai hallgatók száma és megoszlása az 1925/26—1932/33 tanévekben.

Nombre et répartition des éludiants (les Hautes Ecoles de l'anne'e scolaire 192526 (11 193233.

l § § A hallgatók száma a (az) — Nombre des étudíants

§ E ' _- , S-J— ' a ' z

§ § (dm) § § %x: § aux Faculics 13 És § § §. f:;éíicjuíís

", gés— alan ,_ TM," .- l a m 3 2 § —-— -

§§ ?, gala e§§a ; - gEÉ '*5 § ": 33 E

Tanév $; § .. a§§ gas : %% Vag-;; §; (§ %%

Amw'es scolaz'res

—*

_

w

"a a:

*?

t.

"§:le

% Ég "* § §§§É§§§ §: ÉÉSÉÉÉÉÉG. Ég 33330 §§

29: ! Eűwgalw 33 Éva—nxnggg 3§§§§ Én

55 ;: ! agas—53 3: 235533 ;. És % "

. '*'/* $ ko gyak-$$$ " 7'739358 *ÉDOÉt tgb § """"""""""""

§ 4: a. z gáEv _áxWÉ karokon ;g—n: : ;; E a. 5 A— § főiskolákon

___

! ] § lt '

15.200 13.698 1.502? 884 4.407 2.954 1.398 1.185 258 2.124" 1.315 - 725

0/0 100—0 901 9-9; 55 29- , 19-4 9-2 7—8 1-7 14-o§§ 86 4-8

1926/27 15.020 13.431 1.589§§ 955 4.703 2.582 1.693 1.084 27 1.803§ 1.104 822

%, .100'0 89'4 lO'b' (J'/1 31'3 17'2 ]1' 7'2 1'8 12'0 7'3 55

1927/28 15.459 13.584 1.875 1.037, 5.041 2.381: 2.031: 1.194 811 1.568 932 964

0/0 100'0 87'9 ]2'1 6'7 32'6 15'4 13'2 7'7 2'0 102 60 63?

1928/29 15.675 13.557 2.118. 1.086. 5.120 2231 22.44? 1.21 292 1.497 866 929

0/0 1000 86'5 13'5 G'!) 327 14'2 15'6 7'7 1'9 9'6 5'5 5'9

! ,

1929/30 15.497 13.430 2.067 1.248 5.191 2.183 2.227 1.271 256 1.409 816 896

0/0 1000 86'7 13'3 81 335 M'] 14'3 8'21 175 D'] 52? 58

Átlag —— Moyennes ;

1925/26—1929,30 15.370 13.540 1.830 1.032 4.892 2.466 1.959 1.189 278 1.680 1.007 867 ,

0/0 1000 88'1 11'!) 6"? 31'8 16'1 12'8 7'7 1'8 [09 673 5'6"

1930/31 16.053 13.860 2.193 1.348? 5.401 2.202 2.457 1.897 235 1.427 795 791

0/0 1000 536'4 13'6 (')"4, 337) 13'7 15'; H'? 1'5 8'9 50 49

1931/32 16.002 13.724 2.278? 1.528 5.397 2.170 2.502 1.28 215 1306 728 876

"m [§ 100'0 85'8 14'2 9'6 33'7 13'6' 15 6 80! Te? 8'2 4 5 5'5

1932/33 l15,766 13.541 2.225; 1.602 5.479 2.191; 2.466 1.184; 216 1.077 700 851

IVo 1000 859 14'1§ 10'2 3477 13'9' 15'6

lólteti az I. sz. grafikon. A háború után ._., az 1919/20. tanévet, amikor rendkívüli kö—

rülmények zavarták meg a beinathtzáso-

kat, nem számítva az 1926/27. tanév

volt az a fordulópont, amely a hallgatók- nak legalacsonyabb (15 ezer főnyi) létszá—

mát mutatta s amely után 1930/31-ig állan—

dóan emelkedett a hallgatók számaf)

Figyelemmel kell itt lennünk arra, hogy az

adatso—rokban, 'valamint az I. sz. grafikonon is, a hallgatók összes számában az 1929/30. tanévben mu- tatkozó visszaesés csak látszólagos, amit a két külön szakra beiratkozott hallgatóknak a korábbi két—

xzeres tfellvételóvel ellentetben csupan egyszer történő számbavétele okozott. Ez a módosítás az 1920/30.

tanévi reformmal kapcsolatban történt meg és en-

1) Az 1926/27. tanévet megelőző időszakra nézve l. a Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi 11. szá- mában: Asztalos József dr. ,,A főiskolai hallgatók az 1926/27. tanévben."

nek figyelembevétele után az 1929/30. tanévben IS nem visszaesés, hanem kb. 300 főnyi emelkedés ál- lapítható meg, ')

A másik fordulópont az 1930/31. tanév;

amelytől kezdve bár eleinte csak lassú mértékben ___ megindult a hallgatók létszá—

mának a csökkenése: ez az 1932/33. tan—

(evben l'4%-os volt azaz 236 fő. Remél—

bető, hogy ez a folyamat továbbra is foly—

tatódik, legalább is az eddig mutatkozó je- lenségekről erre következtethetünk.

A hallgatók létszámának az alakulását ezidőszerint több olyan körülmény befolyá- solja, amelyek nem mondhatók évről-évre változó jelenségeknek. hanem olyan állandó

ós szomorú tünetek. amelyek a főiskolai

élet. alakulásában megrázkódtatásokat je—

)) Ern- nézve részletesebb felvilágosítást ad a. főiskolai hallgatókról szóló 1930/31. tanévi kl—

advúny 10. oldalán foglalt jegyzet.

l . szám.

!; A Fő IS'KOLAI HAllGATÖK

A FOISKOLAK cso PORTJAI SZERINT.

Human/s par megg/ves de hay/tes fan/es.

16 ezen—m/V/e ——v — — — ; -— ————-

""":

mi ;? "j. _; e , ' — _.

114-

12

10—

xx

xXXX xXÉxjX§X

%% %/ 7 77

, ; / A;

2 ——%//-— / — / —4 —////

% / y 2/

_ _ í—/— _ —///

/ % 77 4 , /

O %í/ yí'7//' ;; . ///// "; , //

MStSz. 1925— 1926— 1927— 1928— 1929' 1930' 1931— 1932—

1934. 26 27 28 29 30

% l

M:]eWE/Pm uivyskaz/Ám/ák f/x/ludamág/f/"UV'M weeks/(M

32 33

[gye/ernek

(lmi/emma l/núxersxfe' ússz/cimü de few/as [ca/Es lit/free pranremen/á/es pay/ama (fm/f (733 ft./Maat? Hay/es fen/es

lentenek. A főiskolai oklevél-túltermelés kérdésével feltétlenül számolnunk kell, de előbb-utóbb __ dacára a magasabb minő—

sítés felé törekvés mondhatni világáram—

latának a középiskolát végzett ifjúság- nak is arra a józan belátásra kell jutnia, hogy gyengébb középiskolai minősítés alapján teljesen meddő lesz az a harc, ame—

lyet a főiskolai oklevél megszerzéséért és az oklevél alapján való boldogulásért foly—

tat. Ez az egyik körülmény az, nevezhet—

jük talán meggondolási tényezőnek, amely—

nek a hatóereje a mai mentalitás mellett még mindig nagyon kétséges.— A másik a gazdasági tényező, az általános elszegénye—

dés, a főiskolai tanulmányi költségeknek egyre nehezebb előteremtése, ami az utóbbi

._17__ 1934

évek létszámapadásánál mindjobban érez—

teti hatását. Az említett két tényezőn kívül a mostani és az ezután következő tan—

években még egy harmadik -—— demogra—

fiai —— tényezőnek is közre kell hatnia a hallgatók számának csökkenése irányá—

ban: ez a születéseknek a háború alatt (1915—től 1918—ig) történt megcsappanása, a sokat emlegetett ,,háborús kiesés", amely- nek hatását volt alkalmunk tapasztalni az elemi iskolák, majd később a középfokú iskolák tanulói közt is; ez az apadási hul—

lám a most folyó (1933/34.) tanévben már a főiskolákig ért el, bár egészen biztos az is, hogy a hullám. ereje itt már nem lehet oly nagy és hatása sem számítható ki any—

nyira, mint a középiskoláknál, mert más egyéb körülmények (így a tanulmányaikat az érettségi után csak később, esetleg né—

hány év mulva folytató tanulóknak a fő- iskolákon későbbi időpontban jelentkezése) csökkentik a hullám erejét vagy zavarják annak szabályszerű alakulását.

A középiskolai érettségit tett tanulók száma 1931/32-ig állandóan emelkedett:

6.357 volt a kulmináeió. Jellemző, hogy míg az 1929/30. tanévben 10096 5 1930/31—

ben is 6'2% volt a növekedés, 1931/32—ben már csak 2'8% az emelkedés s a mult (1932/33.) tanévben már megkezdődött a

létszám apadása: 6.111 érettségizett volt,

a csökkenés 3'9%. Tekintettel arra, hogy a főiskolai hallgatók számának alakulását az érettségizett leánytanulók száma jóval kisebb mértékben (legfeljebb 15%-os arányban) befolyásolja, mint a fiútanu- lóké, az érettségizettek számának nem szerint való megoszlását is közöljük alább, feltüntetve az érettségizettek zömé—

nek megfelelő sziilettési évet is.

A középiskolai érettségizettek száma Születési Tan- és évenkinti növekedése (—l—) vagy

, , csökkenése (-—) 0Io

eV eV f i ú 1 e á n y

1911 ]928/29 4.393 4—3'2 861 —— 05 1912 1929/30 4.736 4— 7'8 1.088 %— 26'4 1913 1930/31 4.986 —l— 5'3 1.198 4— 101 1914 1931/32 4.934 — 1'0 1.423 %— 18'2

— 1915 1932/33 4.829 — 2'1 1.282 —— 9'9

Az érettségizett fiúk sorában tehát kis mértékben már az 1931/5362. tanévben meg- kezdődött az apadás, míg az érettségizett leányok száma 1932/33—ban esett vissza elég erősen. Az első gyér születésű háborús esztendő (az 1915. év) szülöttei után az 1916—1918. években született tanulók ha—

sonló megritkulást fognak előidézni és ha a középiskolák !. osztályába járó tanulók

1. szám. — 18 — 1934 számának az alakulását nézzük, számítá— (iifüeeáifeettgriilii) (363333?

sunknak ez meg IS telel: az 1934/35. tan- _" -—————

,. , ,. , , , ; hallgatók

emg az erettsegizettek szamanak allan— ; kozul em

dóan esökkenie kell s csak az ezt követő szín)") itélem jutt. ÉÉIÉW tanévtől kezdve állhat be ismét emelke— .

dés, ha azt más, időközben fellépett kö— 1- AUSWIE - 21-075 ")"! 4.707

_..1 , k 11) .,], , ,kr) 2. Svájc ) 10.254 :).) 548.

1" menye , nemn? (An—"_" tom' — , , 3. Cseh- Szlovakia . 30.599 2-1 2.222

Az 1. eves főiskolai hallgatok szama 4, Finnország_ 7.065 (g,-() 346 1930/31-ben érte el a maximumot, ami— 5. Németország . 119326 1'8 10.280

kor az előző tanévi 4.946-1'61 5.229-1'e. te— ? IFDÉáiiÉiaországí) 73253 ;? 1-076

' 70 ; ) , , ) )) !, - ) . ) _—

hat 5' 7% ——kal emelkedett, , 193'1/32-b'en 8. Románia. 29.978 1'6 4290 4.760 volt az I. eves hallgatok szama, igy 9_ Norvégia! 4.179 1-_-, 685 tehát ez a létszám akkor már a középis— 10. Magyarorszag 12.408 14 3594

kolai érettségizettek számának előző tan— 11' Minetalfgd 11207 'l'íí 862

12. Svedorszag . ( 8186 1353 — évi gyarapodása ellenére is fogyott 8'5o,%— 13. Belgium A _ , _; 1.0,026 1-7.) 2.434 kal A ,,háborús kiesés hatásának az 14. Görögország . .í 7.556 1-2 817 érettségizettek sorában négy éven át, te- ig ?ulaárítl) . ;; . § 33.223; ;; * %ÉSZ

. ( . . , . )engye OTSZ g l ' .* ' .

?át 1932/3H01y3931/ 36135 ?Éífml'f kg;—1 17. Jugoszlávia 12.008 o.() 526

artania, nllg ltg§ranenne td TJ (Minas HZ . 18 Olaszország 31784 ()./g,) 16161

évesek között 1933/34—től 1936/37—ig kell érvényesülnie, A következő néhány év így alkalmas időszak arra nézve, hogy (( felve—- hető hallgatók létszámának szigorú és mi- nél alacsonyabb nívón való megállapításá—

val maga a közoktatási kormányzat is be- folyást gyakoroljon ;) létszámalaknlásra és az előbb említett (sökkentő tényezők (rr—

v—ényesülésével párhuzamosan igyekez—

zék a hallgatók létszámát a mai válságos viszonyoknak megfelelő színvonalra le- szállítani. Ezt a célt szolgálják egyébként, de talán már inkább a távolabbi jövőre tervezett tkihatással, a most készülő közép—

iskolai reformtervek is, amelyek a meg—

felelőbb szelekció útján akarják ezt a sú—

lyos kérdést a megoldás felé vinni.

A magyar főiskolai hallgatók számát az egyes európai államok hasonló adatai- val egybevetve, az tűnik ki, hogy Magyar- országon a lélekszámhoz viszonyítva nem oly nagy a hallgatók száma, sőt az átla—

gosnál alacsonyabb; rendes körülmények közt így talán nem is volna szükséges a létszámnak még alacsonyabb— nívóra való szorítása, csupán az ország s főképp az ér- telmiség válságos helyzete követeli meg azt.

Alább—i adataink közül Jugoszláviáé és Gö—

rögországé az 1928/29, Lengyelországé pe—

dig az 1929/30. tanéue vonatkozik a többi országoké pedig részben az 1930/31

részben az 1931/32 tanévrol szól

állásnélküli Statisztikai 1) Lásd Kovács Alajos dr): ,,Az

diplomások kérdéséhez." Magyar Szemle 1932. évi 9. sz.

') Műegyetem nélkül.

.

Egyes országoknál figyelembe kell itt vennünk azt, hogy egyetemeiken nagyon sok a külföldi hallgató s ezek az illető ()r- szágban való elhelyezkedést illetőleg alig

jöhetnek számításba. így Ausztriában a

hallgatok 32 Svájcban 25 Fiandaország—

ban 22, Cseh- Szlovákiában 16%——a külföldi;

Németországban is mintegy 0.000 hallgató külföldi, de arányuk az összes hallgatók nagy számához képest mégis elég ala—

csony (5%). Ha tehát a külföldi hallgató- kat nem számítjuk. Ausztriában 2'1-1'e.

Svájcban 1'9-re, Cseh-Szlovákiában 1'8—ra.

Németországban ti?-re, Franciaországban pedig 1'3'ra csökken a hallgatóknak a la- kossághoz mert ez az arányszáma s így a 2 ezrelékes arz'myszámot az európai orszá- gok közt (Angliát eltérő oktatási rendszere miatt ezúttal sem vehetjük figyelembe) tu—

lajdonképpen csak Ausztria és Finnország éri el míg olyan országok mint lengyel ország és Olaszország amelyekben a főis-

kolai oktatás magas színvonalon áll, a sorrend végén állanak, mert népességük erős mértékben gyarapodott.

Még érdekesebb annak a megállapí—

tása, hogy a fentebb elsorolt országokban a főiskolai hallgatók száma ebben az idő- szakban majdnem kivétel nélkül emelke- (lett, míg nálunk visszaesett. így —— csak

a szembeszökő példákat említve ——-— Finn—

országban 8'9%, Franciaországban 6995, Svájcban (külföldiek nélkül) 6'3, Svédor- szágban 53 volt az egy tanév alatt elért növekedés; Olaszországban az utóbbi őt

1. szám

év alatt (1927/28-tól 1932/33-ig) 27 ezerről 34 ezerig emelkedett a hallgatók száma, atni évi átlagban 5'2 % gyarapodásnak fe- lel meg; hasonló, bár ezeknél valamivel kisebb mértékű, emelkedés volt tapasztal—

ható egy—egy tanévben Cseh-Szlovákiában, Németalföldön, Dániában és Belgiumban.

Ausztriában szintén gyarapodást látunk (8'3%), de ezt csupán a külföldiek okoz-' zák; ezek nélkül a létszám itt némileg

(()'5%-!kal) visszaesett. Németországban stagnál a létszám, legfeljebb (awkülföldiek nelkül) némi emelkedés tapasztalható.

Ugyanez az eset Romániában is. Az elso- rolt külföldi adatokkal szemben azt lát—

juk, hogy nálunk az utóbbi években 1—11/2% volt az ovi csökkenés a hallgatók számában.

A külföldi főiskolák hallgatólétszz'unz'it vizsgálva, amennyire ezt a felsőoktatás szakirányának országonkint rendkívül el- térő rendszere megengedi, az egyetemi hallgatókon kívül ligyelembe kell vennünk még a szakfőiskolák adatait is. Különösen Olaszország tűnik ki a szakfőiskolai hall- gatók nagy számával, jóllehet ebben a lét- számban az ott elég nagy számmal sze—

replő képzőművészeti és zeneművészeti akadémiai hallgatók nem is vesznek részt.

A, gyarapodás itt szembetűnő: a nevezett főiskolai hallgatók száma ugyanis négy év alatt 28'8%-kal szaporodott és 1932J'33—ban

kereken 17 ezer volt; ezeknek a hallgatók—

nak mintegy t'eleresze a gazdasági és ke—

reskedelmi főiskolákra iratkozott. Elég nagy az egyéb főiskolai hallgatók száma Lengyelországban és Ausztriában is, míg Németországban aránylag kevés, mint- hogy ott a felsőfokú szakoktatás i'iagyré—

szét maguk az egyetemek látják el.

A főiskolai hallgatók szakok szerint való megoszlását az I. sz. táblán kívül a II. sz.

grafikon is szemlélteti. Tulajdonképen csak három olyan szakot találunk, amelyen ál—

landó a hallgatók számának a gyarapodása s ez a három: a hittudományi, a jogi és a bölcsészeti. A többi szakokon legfeljebb időn—

kint, egy-[két tanévben volt átmeneti emel- kedés, egyébként azonban apadt a hallgatók száma. Hogy az egyes szakok létszámának

ezt a változását közelebbről szemléltessürk,

erre nézve a hallgatók számát szakok sze—

rint (összehasonlítjuk két régebbi, valamint .a közvetlen előző tanév megfelelő adataival.

1934

Növekedés (—1—) vagy csök—

kenés (——) az 1932/33. tan—

it. millen aze WM 1925/26 l 19' ] 193182

_ tanévbez viszonyítva 0/o—ba.n

Hittudományi- . l 4—92'1 4—54'514— 4'9 Jng- . . . 4—24'3 —l— 8"? —l— 15

Orvostan— . _a ——25'8 —— 80 —l— 10

Bölcsészettan- . É $76'4 Jr214 —— 1'5

Gyógysz.-tan- . . . . Én ——16—3 "305 4— 0-5

Közgazdaságtan—. . A 13 —— 0'1 —— 0'9 —— 7'6 Műegyetemi . . . ': ——— 49'3 . — '%1'3 ——17'6

Gazg. főiskolai —46'8 —24'9 -— 3'6

Egyéb főiskolai ; 417'4 —11'7 — 2'9

Mindössze. .Hf gel—t 2-01— 1-4

Az IMRE/26. talléVh—OZ képest a bölcsészeti kar növekedése az itt f-elt—iinlelue'ltn-él jóval nagyobb; az 1925/26. tanévben ugyanis avdalgyüjtésiink e karnál még szám—bavette a más sz.alkon (nevezetesen a felső kereskedelmi iskolai tanárkepzőn es a polgári iskolai lwaniárképzökön, valamint a hittudományi főiskolá- kon) beiratkozott, de a bölcsészeti karra rendkívüli hallgatóként szintén felvett hallgatókat, míg újabb adatgyüj-lésünk —— mint említettük —— elkerüli ezt a kétszeres számbavételt s ezeket a hallgatókat is csak

n. A FőlSKO l.Al HAllGATÓK suuou SZERINT.

f/ua'lán/s de Mau/es [co/espar/ácu/fés.

1932/33.

,

W/uz/ományf- [(á'zyazziaságfsn- mén/age en sz'/"enm; eco/mm

? timin,

a)

0; Jag- Éyoígyszwn %

* ozv/'I * 53 pharmam %

§ a x

ro * t (7:

"x Pc VE §)

§ 33 b ;

§! Olvas/an— ; 3 Műegye/em ha

"a méz/same % '*' /'l//l/%xpa/J'ww/m ?

Eá/asésze/fan őazdasayífűí's/m/a/

p/I/szap/z/e iesfco/essapén'ez/f'es

day/huf!

" mmm igyál; lök/fa/g/lza/(ye/a'k ! Dud/ama dián/Ives Han/es [ca/es.

23!