Magyarország egyesületeinek statisztikája

Magyarország egyesületeinek statisztikája!)

La statistigue des associations en Hongrief)

Az ,,egyesületu statisztikai természetű fo—

galom. Tömegjelenség, mely azonos célú egyének tömörüléséből keletkezik. Az egyes egyesületek tehát már önmagukban is al- kalmas teret nyujtanak a statisztikai mód—

szerek alkalmazására. A taglétszám hullám—

zásáról, a kiadásoknak és a bevételeknek változásáról, a működési eredmények ala—

kulásáról stb. statisztikai kimutatások tájé- koztatnak a legjobban. Kérdés, hogy ha az egyesületi életet a maga teljességében kí—

vánjuk megvilágítani, az egyesületek egész tömege mennyiben felel meg a statisztikai kutatás követelményeinek? Melyek az egye- sületi életnek azok a jelenségei, amelyek elméletileg statisztikai vizsgálat tárgyát ké- pezhetik és mennyire lehetséges a gyakor—

latban azoknak statisztikai megvilágítása.

Az egyesületi statisztika tárgyául kínál—

kozik elsösorban maga az egyesület, mint számlálási egység. Az egyesületek számának megoszlása a célkitűzések, az alapítási év, az egyesület felekezeti, vagy politikai jellege, működési köre, a egyesületnek más egye—

sületekhez való szerves kapcsolata stb. sze—

rint már önmagában is igen értékes tám- pontul szolgál az egyesületi élet méreteinek és természetének megismerésére. A statisz—

tikai kutatás tárgyául szolgálhat azonban továbbmenően az egyesületek belső életé—

nek számos jelensége is, mint pld. a tag—

létszám, a tagdíjak összege, a tisztikar szá-.

ma, az egyesület belső tagozottsága, a ki- adásoknak és a bevételeknek összegei s az egyesület vagyonának összege. A felsorolt jelenségek valamennyi egyesületnél előfor—

dulnak s így tárgyai lehetnek valamennyi egyesületre kiterjedő általános statisztikai feldolgozásnak. Az egyesületi statisztikai kutatás azonban még mélyebbre is hatolhat és értékes eredményeket tárhat fel, ha a ha—

sonlócélú egyesületeket külön—külön csopor—

tosítva teszi vizsgálat tárgyává. Ily módon számszerűen összefoglalhatja és különböző viszonyításokkal megelevenitheti az egye-

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1934. de- cember 17—én tartott előadás. A— Conférence faite dans la se'ance du 17 décembre 1931; de la Société Hongroise de Statistígue. Cette élude paraífra en írangaís dans le Journal de la Société Hongroise de Statístigue, année 1935, No !.

sületek munkásságának képét. Nevezetesen feldolgozhatja az egyesületi cél érdekében igénybevett eszközökre, a tagok közremű—

ködésének fokára, a bevételek és a kiadá—

sok különleges tételeire, valamint egyéb, az egyesületi müködés eredményességének meg- világítására stb. vonatkozó adatokat.

Jóllehet tehát az egyesületi életnek szá- mos jelensége azonos vonásaival és tömeg- szerűségével a statisztika alkalmas tárgyául kínálkozik, és jóllehet mind a társadalom—

tudomány elmélete, mind pedig a társa- dalmi politika egyre nagyobb érdeklődés- sel fordul a társadalmi szervezkedésnek problémái felé, mégis az egyesületi statisz—

tika művelésének alig látjuk nyomait. S ez így van nemcsak nálunk, hanem a külföl—

dön is. így pld. az egyesületi e'let klasszikus földjén, Németországban, sem voltak még általános egyesítletstaitisztikai felvételek és csupán az egyesületek néhá'ny csoportjáról

—— mint az érdekképviseletekröl és a sport- egyesületekről, —— vannak Németországban összefoglaló adatok. Az egyesületi statisz—

.tikának ily elhanyagoltsága mellett nemzet- közi összehasonlításra természetesen alig van lehetőség. Mégis meglepő azon—

ban, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet, mely 50 éves fennállásának tartama alatt a statisztikának szinte minden ágazatával foglalkozott, az egyesületi statisztika kér- dését sohasem tárgyalta, söt a kongresszu- sain előterjesztett tanulmányok szátztakra rúgó tömegében sem találunk oly munkát, mely az egyesületek általános statisztikájá- nak kérdését érintené. Részleges egyesületi statisztikai munka is csak egyetlen egy ke-

rült az Intézet kongresszusa relé, nevezetesen

Turguan Viktor—nak 1891—ben a bécsi kong—

resszuson bemutatott dolgozata, a francia munkásegyesületek statisztikájáról.

Annak, hogy a statisztika így kitér az egyesületi élet átfogóbb vizsgálata elöl, fő- leg az az oka, hogy ennek a rendkívül é — dekes és értékes statisztikai munkának vég—

rehajtása elé súlyos gyakorlati akadályok tornyosulnak.

A legfőbb nehézséget az okozza, hogy mindazok a jelenségek, amelyeket fentebb az egyesületi statisztika tárgyaiként megje—

löltünk, számtalan változatban lépnek fel

1. szám.

s ezeknek a változatoknak tekintetbe véte—

lével az egyesületi statisztika túlságosan szét- folyik, figyelmen kívül hagyásával pedig csekély reá'lis értékű átlageredményeket produkál. Ha pld. az egyesületeknek száma szerint csoportosítjuk különböző szempon—

tokból az adatokat, ugyanolyan számbeli értékkel szerepel a többezer taglétszámmal rendelkező egyesület, mint a legkisebb tag—

létszámú törpeegyesület. Nem nyerünk azon—

ban azonos súlyú adatokat akkor sem, ha to- vábbinenő kombinatiy feldolgozásban min- den esetben a taglétszám nagysága szerint is megosztjuk az egyesületeket. 'Mert elte—

kínve attól, hogy a tagok közreműködésé—

nek foka szerint a nyers taglétszámnak más és más jelentősége van, az egyesület anyagi eszközeinek mértéke további lényeges kü—

lönbségeket teremt az egyesületek kö—

zött. Ezzel egy újabb kombináció szük—

sége adódik. mely az egyesületeket bevétee l—eik nagysága szerint csoportosítja. Ha már most a jelentőségük szerint ily módon szé—

lesen tagolt egyesületeket, egy bizonyos szempontból pl. célkitú'zésük szerint kíván—

juk összefoglalni, fölvetődik az a rendkívül súlyos probléma, hogy mily mértékig azo- nosíthatjuk az egyesületi célokat. Néhány teljesen egy irányban haladó egyesületi ti- pus mellett a célkitűzéseknek rendkívül változatos színárnyalatai vannak. Mint min—

den statisztikai feldolgozásnál, úgy itt is számolnunk kell azzal, hogy a számlálási egységeknek összevonása közös tulajdonsálw gainak kido'mborításával egyben egyéni sa—

játosságaina—k elhanyagolását jelenti. Éppen

ezért éles képet az egyesületek jelentőségé- ről és irányairól csak úgy kaphatunk, ha az egyesületeket célkitűzései szerint is minél részletesebben külön választjuk. Ami azután az adatoknak széles skálájú újabb felbon—

tását jelenti olyannyira. hogy az adatok már viteljesen elvesztik statisztikailag érté—

kesíthető tömegjellegüket.

Csak néhány főbb vonatkozásban mu—

tattunk rá azokra a nehézségekre, amelyek—

kel a statisztika találkozik, mikor az egye—

sületeknek még csupán .a számát kívánja azonos értékű és jelentőségi'i csoportokba foglalni. Hasonló problémák merülnek fel ha az egyesületek belső életének jelenségeit, vesszük a statisztika n'n'iszere'vel munkába.

így a taglétszám jelentősége. a tagok jogai

és kötelességei szerint változik. A jogok so—

rában a szavazati jog gyakorlásának külön—

böző módjai az egyesületi életben való rész- vétel lehetőségének különböző foka stb. inu-

__24_

1985 tatnak lényeges eltéréseket. A tagsági köte—

Iességeknél különösen a tagdíjaknak igen gyakran nem egységesen megállapított ösz- szege okoz nehézségeket. De nézzük mi a helyzet az egyesületi bevételek és kiadások statisztikája tekintet—ében? Látszólag itt könny-ebb a dolgunk, mert hiszen ,a statisz—

tikai összevonáshoz szükséges közös nevező a pénzegységben adva van. Mégis a szám—

adásoknál közzétett eltérő eljárás miatt a valóságban mennyire eltérő értékeket ta—

karnak ezek az összegek. Az egyesületek anyagi ügyeinek kezelése terén ugyanis va—

lósággal kaótikus viszonyok uralkodnak. Az egyesületi könyvek vezetésének nincsenek egységes szabályai. A pénztáros műveltségi foka, a könyvvezetésben való jártassága szerint még a teljesen hasonló jellegű egve—

sületeknél is más és más elvek szerint tör—

ténik a könyvelés. Az eszközöknek rendki—

vüli változatossága, amellyel az egyesüle- tek céljaik elérésére törekednek a pénz- tári könyvek vezetésénél természetesen az eltérések további forrátsaivá válik. A legna—

gyobb zavart egyébként .az okozza, hogy az egyesületek az eredmény— és a vagyon- számlát nem választják szét egységes elvek szerint. Sőt vannak egyesülete-k. amelyek taugyonszámlá—t egyáltalában nem vezetnek és készpénzvagyonukat az eredményszám—

lán mutatják ki. Az ,.átvivtel" megállapitása

sem történik egységes elvi alapon (pl. a kö-

vetkező év szükségletének figyelembevétele—

vel) s így annak összege is indokolatlanul emelheti, vagy csökkentheti a következő év bevételeinek összegét. Gyakori eset, különö- sen oly egyesületeknély amelyek bankban kezelik pénzüket, hogy az összes bevételek és kiadások tőkésítés, illetőleg tőkefelhasz—

nálás cím alatt is, tehát kétszeresen szere—

pelnek. Ez a néhány példa is bizonyára meggyőzően mutatja, mily nehéz valamennyi egyesület bevételeinek és kiadásainak egye—

ző alapon való statisztikai feldolgozása. A feldolgozás alapjait érintő ily nehézségek mellett szinte elérhetetlennek látszik a sta—

tisztikának az a célja, hogy a bevételek és kiadások összegének megállapításán felül

azokat fontosabb tételeire bontva is vizs-

gálja és így világosságot (terítsen a társa- dalmi egyesületek gondozására bízott javak felhasználásának módjára. Ujból felmerül itt is az a probléma, hogy mennyire mehe—

tünk a tételek részletezésében anélkül, hogy az általános áttekintés lehetőségét veszély—

tetnők. Nyilvánvaló, hogy sok esetben szinte egyesületenkint adódnak különleges tételek,

1. szám. ^_25— 1935 melyeknek külön kimutatása érdekes volna,

de a statisztika teljes szétbontására, egyéni adatközlésre vezetne.

Az egyesületi statisztika röviden vázolt nehézségei okozzák, hogy az oly kevéssé művelt ága a statisztikának. Ezeknek a ne- hézségeknek tudatában önként adódik az a kérdés, hogy vajjon ily viszonyok között valamennyi egyesületre kiterjedő általános egyesületi statisztikai feldolgozás egyáltalá—

ban szolgáltathat—e értékes eredményeket.

Amidőn a Központi Statisztikai Hivatal az 1932. év végén. megindított egyesületi statisztikai felvétel tervezetét elkészítette, alapos megfontolás tárgyává tette ezt a kér- dést. S hogy a felvétel végrehajtása mellett . döntött, annak következő okai voltak:

l,. A társadalmi szervezkedés Magyar—

országon, különösen az Összeomlás óta oly nagy méreteket öltött, az egyesületek a tár- sadalmi élet oly hatalmas tónyezőivé váltak, hogy a kormányzatnak és a közigazgatás- nak feltétlenül szüksége van arra, hogy en—

nek a szervezkedésnek a méreteiről át- tekintő képet nyerjen. Az egyesületi jogsza- bályokban előírt nyilvántartások, amelye—

ket a belügyminisztérium és a törvényható- ságok vezetnek, erre a célra nem alkalma- sak. Ezek a sokhelyütt egyébként hiányosan is vezetett nyilvántartások ugyanis lajstro- mos rendszerűek: az egyesületek alapszabá—

lyaik jóváhagyásának sorrendjében szere—

pelnek bennük, Nem nyujthatnak tehát kellő áttekintést a társadalmi mozgalmak különböző irányairól, és azok méreteiről.

Szükséges azért, hogy az ország valamennyi egyesületéről kartotékszerű nyilvántartás ké—

szüljön s ez legcélszerűbben statisztikai fel- vétel kapcsán történhetik.

2. A társadalmi egyesületek tevékeny—

sége évente nemzeti jöv'edellmünknek szá- mottevő részét veszi igénybe. Különösen

mai helyzetünkben arra kell törekednünk,

hogy annak felhasználásánál is érvényesül- jenek a gazdaságosság elvei. A társadalmi szervezkedés egyes területein bizonyos fokú túlméretezettség es indokolatlan költekezés tapasztalható. Szükséges azért, hogy egye—

sületi életünk. ebből a szempontból vizsgá—

lat tárgyává tétessék s ennek alapját csak egy statisztikai felvétel szolgálhatja.

3. Azok a nehézségek, melyek az egye—

sületi életnek minden terére egyöntetűen kiterjedő részletesebb statisztikai felvétel végrehajtását akadályozzák, részben csök- kennek, rész-ben pedig meg is szűnnek ak- kor, ha a felvétel csupán az egyesületek

egyes csoportjaira szorítkozik. A Központi Statisztikai Hivatal éppen azért tervbe vette, hogy az egyesületek különböző csoportjai- ról állandóan adatokat gy'üjt. Ezeknek a részleges felvételeknek végrehajtását azon- ban nagy mértékben megkönnyíti egy elő—

zetes általános felvétel. Ez lehetővé teszi az egyes csoportokba tartozó egyesületek teljes névsorának Összeállítását, még pedig központilag, tehát egységes irányelvek alap—

ján. lg-en értékes oly adalékokat szolgáltat—

hat azonkívül a különböző egyesületi eso—

portokról, amelyek a részletes felvétel kér—

dőíveinek szerkesztésénél felhasználhatók.

4. Az említett okokból begyűjtött anya—

got aránylag csekély többletköltséggel a megjelölt célokon túlmenően is fel lehet dolgozni és ily módon megkísérelhetjük az általános egyesületi statisztika kiépítését.

Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a Statisztikai Hivatal kísérleti jellegű felvé—

tele várakozáson felül sikerült. A belügy- miniszter úrnak s egyéb hatóságoknak tá—

mogatásával falragaszon, sajtóban, rádión közzétett felhívásra az egyesületek tül—

nyomó része a megállapított időre önként jelentkezett a kérdőív átvétele céljából. Az így jelentkezők jegyzékét egybevetettük a hatóságok egyesületi nyilvántartásának, va—

lamint egyéb címláraknak, egyesületi név—

táraknak adataival. Azokhoz az egyesületek- hez, amelyekről .az egybevetés alapján kitűnt, hogy kérdőívet nem küldtek be, külön felhí—

vást intéztünk. Ily módon sikerült az adat—

gyűjtésnek teljességét messzemenően elér- nünk.

A begyült anyag azonban sok tekintet- ben hibás volt. Nem annyira az adatszol—

gáltatási készség hiánya miatt, mint in- kább azért, mert az egyesületi jogszabá- lyok be nem tartása miatt a kért adatok számos egyesületnek nem állottak rendel- kezésére. Igen kiterjedt levelezést kellett azért folytatnunk, míg ahegyüjtött anyag végre oly állapotba került, hogy a statisz- tikai feldolgozás megindulhatott.

A feldolgozásnál követett eljárás tekin- tetében mindenekelőtt fel kell említenem, hogy a kérdőívvel egyidejűen bekért alap- szabályok évi jelentés és zárszámadás se—

gítségével, nemcsak az adatbevallás ellen- őrzése vált l'itigymérté'klmn lehetségessé, hanem néhány vonatkozásban a felvételt az eredeti elgondoláson túlmenően ki is bővítettük. Nevezetesen megállapíthattuk az egyesületek működési körét. felekezeti

1. szám. — 26 —— 1985 1. Az egyesületek száma fő: és alcsoportok szerint.

Nombre des associations par catégories et sous-catégories.

Csoportmegnevezés Az egyesületek száma Csoportmegnevezés Az e esületek'száma.

Calégoríesdassocíatíons Nombredassociations Latégoriesdassocíatíons Nom fedlassociations l, Hazafias egyesületek —— Associations X. Társaskórök ——— Cercles . . . 3.807

patriotigues . . . . . . . 431 Ebböl—Dont:d. hasam!) llíllgbolk —— "Casi—_

II. Valláso—s egyesületek —— Associations 2, ágmrák" sgazdaxkörük __ 915

de caractéte religieux , . 157 _c_ercle_s ge lecture et cercles 2374?

ri e r . . ' .

Ill. Bajtársi egyesületek (ide tartoznak a 34 máglyát! ésa feámegymek _

fÖlSkOla'l, volt iskolatársak, katonai cercles_ de jeunes hommes

bajtársi és egyéb Összetartáust ápoló (_ _ _ _" de leu'ffs fílles. ' ' ' 5";

egyesületek) —— Associations amicales XI- Lidekkepvnseleh egyesuletek _ ASSO' _

(cette catégorie comprend: les asso- ciations professionnelles . , 2.353

ciatíons d'étudiants, dyancíens éléucs, Ebből " Dom 1 *gfáígzgdÉiálglzgmg'ffyímnfg

de milIitaires, et les autres associations (tenyésmés is) __ _ url-00168

amica es , . . . 497 pisciculture, sg oicu iure,

, . ) .. . , aniculture. séricicalture) 37ct

IV, Kulturalis egyesulelrck ——— Assomotionx a) munkaadó __ (fem-

culturelles . , . . . , 1.083 ploueurs 351

Ebből — Dont: 1 közművelődési m de culture b) munkavállaló — dem—

iniellecluelle . 371 ployés ' ' ' 11

'A közegészségügyi_{publioue _} — dhugiéne 0) általános _ génér "193 ' 9

606 2. bányászati —— y_níniéres _ 56

3. helyi kultúr—át szolgáló (szé— a)!)logláglgaado"' dem— 6

pihö) ___ servant les inléréls

de la culture locale (embel- b) _muénkavállaló "_ dem-' 50

lissement de la localité oü ,; Poa * d ". " ' ' ' 910

elles fonctionnent) . . . lm *' mi]? irnuigkgid'om ei ' d'em—l

V, Művészeti egyesületek Associations ployeurs , 467

ariistigucs . , . . . . 744 b) [milérikavállaló — d'em- ne

0 . . .

Ebből Dont: l. dal,, zome -—— chomles et dpálltlalgámos — générales . 1

associations de musioue . . 609 4. ken-eskedelmi— commeiciales 318

2. egyéb művészi (szépirodalmi. a) munkaadó — d'em—

képzőművészeti, szülészeti) — ploueurs 247

autres associations artisliaues b) munkavállaló —_ dem—

(sociéiés littéraires el de ploués . . lik

Beaax—Arls; associations pour c) általános (ügynökök) —

les znléréts d'artzstcs) 135 générales (représentanls _

,. , .. , . , "T

Vl. ludomanyos egyesulelok (tarsadalom— (,)deánággaimígmamk' ___.

lui, természettudw általános) — As— (Ihamhrrs po_ur les rap- 13

' ' ' ' . ' ' ' ports avec 'e'tranger w

;oczations soientitfiguíis (dclsoczologieí

5, közlekedési (vasút, posta,

e sczences na are es, (e science, bérkomsi,_ stb.) _. de trans-

générale) , 102 ports el de communications

_ (ferroviaires, postales, voi—

VII. Sportegyesületek —4 Assocmtions spor- [ures de Iouage, ela) Lil'

tiues . . . . . . . . 1.331 a) mm;—Égeiadó * dem" 19

beől —- Dont. 1 embersoorl (atlétika. birkó- bfmlimkawnáló'__' mem;

zás, evezés_ gyephoki. kerék- ployés , _ 91

pár, labdarúgás. aszt'ali terv 6) általánog; __ géné'ml'e, _ ;

nisz, céllövész_ korcsolyázlás, 6. pénzintézet, _ démbnsse_

gimnilgiliístáomássío ($$$—É; ments de crédil , . 147 vaó, egyébő—cullure physíl ")plo'Já'fÉHadó__ dem— 7

(me (athlétigue Iulfe,aviron— b) munkavállaló __ dem—

nage, hockey sur pelouse, bi— ploye's _ 5,

melette. football. ping—Dong 7, közszolgálat és szahadfoglai- 0." ""V"-9 5"? table. "r'. pa— kozás ——— d'emploués publics

gmage,kier;ms,_ gymnaglziaue, el de professions_ libérales . 4232

isimi; mi"; $$$-522"

,, magasat-tám — diAd-

64

autres) . . . . 951 , ! _A

2. losport ,_ spori chevalin 19 b) _Éífgígszolgálmtám de 67

6. motorsport (motor autó. mo—

() tanügyi — d' instruclion

lorcsónalk. repülő) M aato- publiaue _ 107

mobilisme (motocucleite,_aolo, d) közegészségügyi __ de

canol aulomobile. amationl 25 santé ma

4- WML/352 * de chasse - 336 e) mérnöki ..i'ingéniears 36

, , , f művészek író h—dallis—

Vlll. .lo_t_ek_onyegyesületek (nőegylelck egyéb [es el de gens de letlros 20,

Jotekonysaggal foglalkozók) —— Asso- g) általáripg közszolgálati

ciations de bienfaísance (associations ?Ngsslzaggwnzbgínérales 25

. .

(, , . . .

de _a_ames et autres ossocmtzons cho- __ 3,xegyiél) fggláíhkogísok Érdek

rita es ( 56 inépvvílseluetei mwtiamványos.

) _ lánclaní'bó, mozgóképüzem,

lX. (önsegélyző cgylelek —— Assoczations mu— illan), cigányzene, házfel-

iualistes _ _ _ _ 1.382) agyvelő, stb.) -—7 autres asso—

czalions professmnnelles (spec—

Ebből _ Dont-1 betlegsegélyző és tegl'eiike— iacles, maitresé de dange,

zési M associations 3 se— entreprises cin _matoyrap i—

coursfaiix fmaladcs el celles 687 goes, films, musiauet (ie tzi— 50

pour rms uneraires . . ganc, concicrges ec .

2. nyugdij —— associations pour 9. általános érdekképviseleti

caisse de retraíles . m egyesületek __ associations

3. egyéb önsogélyző — autres 440 pro/essíonnelles oénémles 100

1. szám.

Csoportmegnevezés Az egyesületek száma Catégories dlassociaíions Nombre d 'associations Xlll. Egyéb egyesületek " Autres associations 1.617

Ebböl—Dont:1.tűzolxtó —— de pompiers . . 1335 2. egyél) (különleges gazdasági

érdekközösségen alapuló, hi- telvédlelmi. ál'latkcdvelők, sakk, bélyeggyűjtők, gyors- írók. vil—ágnyelv íesperanto], egyéb) —— autres (associations dlínleréts economiaues par- tículiers, associations pour la defense du crédii. sociétés des amís des animaux, de joueurs d'echecs, de collec- tionneurs de limbres-posle, de sténographes, sociéte's pour laugues universelles

[espőranto], etc.) . , . 282

Összesen — Total . 14.365

jellegét és részletesebben zárszámadási tételeket.

Az egyesületeknek célkitűzések szerint történt csoport—osításánál 12 főcsoportot állapítottunk meg, melyek részben tovább tagozódva számos alcsoportra oszlottak.

(l. 1. sz. táblát.).

Megjegyzem, hogy a feldolgozásban nem szerepelnek a cserkészegyesületek és leventeegyesületek, sem pedig az ifjúsági önképzőkörök és hasonló nevelésügyi in- 1, tézmények, melyeknek belsö berendezése (tagfelvétel, anyagi kezelés, vezetőség meg- választása stb.) lényegesen eltér a szoro—

san vett társadalmi egyesületekétől.

Az összes egyesületeket a felsorolt cso—

portokon belül alapítási év, müködési kör és felekezeti jelleg szerint dolgoztuk fel.

A működési körnél három kategóriát kü—

lönböztettünk meg, ú. m. országos, kerületi ígés községi jellegü egyesületeket. A tovább- Ezmenő feldogozásban már kiváltak a szü- Énetelő egyesületek is az tisztán csak a mű—

i-ködö egyesületekre szorítkozott. A szüne—

telő egyesületeket egyébként a szünetelés tar- tama szerint külön is feldolgoztuk.

, A taglétszám csoportosításánál fim'elmen kívül hagyva a különböző egyesületek ál- tal igen eltérő értelmezésben használ—t tag- sági megjelöléseket (alapító, rendes, tisz—

teletbeli, levelező, müködő, pártoló stb.

tag), arra törekedtünk, hogy egységes ala—

pon kifejezésre jusson a jogok és köteles- ségek tekintetében a tagok között mutat—

kozó különbség. Ezt sikerült akként elér- nünk, hogy a szavazati jog szerint osztot—

tuk a tagokat két csoportba, az egyikbe a szavazati joggal rendelkező tagokat, a má- sikba pedig a szavazati joggal nem bíró tagokat soroztak. A kérdőíven történt adat—

bevallásokat ebből a szempontból az alap- szabályok rendelkezéseivel ellenőriztük. A szavazati joggal rendelkező tagoknál meg- tagolhattuk a

_27__ 1935

különböztettük az alapító tagokat, akik egyszeri nagyobb hozzájárulással váltják meg magukat az évi tagdíjfizetés kötele—

zettsége alól, a rendes tagoktól. A tagokat még szétválasztottuk természeti és jogi személyek szerint, .a természeti személye- ket nem szerint és végül külön kijegyez-' tük a 18 éven aluli tagok számát.

A tagdíjakat ott, hol heti, vagy havi adatok közöltettek, átszámítottuk évi tag—

díjaxkká és abban az esetben, ha a tagok különbözö össz—egű tagdíjat fizettek, a fel—

dolgozásban a mérlegelt átlagot vettük alapul, a feldolgozási alaptálbláinkban azonban ennek a kérdésnek részletesebb tanulmányozása érdekében a maximális és minimális tételeket is feltüntettük.

Az egyesületek belső szerveire vonatkozó adatoknál megkülönböztettük azokat a

szerveket, amelyeknek működése általá-

nosan kiterjed az egyesületi életre (választ- mány, igazgatóság, elnöki tanács, intéző—

bizottság stb.) azoktól a szervektől, ame- lyek különleges feladatok megoldására vann'ak hivatva (különböző sportágak mű—

vel—ésére alakított szakosztályok, a társas körök sakkszakosztályai, tudományos egye—

sületek altagozatai stb.). Ezeket az utóbbi szervezetekre vonatkozó adatokat az egyesü—

letek vmellékeéljainak megállapításánál is felhasználtuk. Sajnos, mélyebbre ható vizsgálatuk a begyűjtött adatok alapján nem volt lehetséges. Pedig ez már csak azért is kívánatos lett volna, mert az ily szakosztályok gyakran már szinte telje—

sen elkülönített egyesületi életet élnek, önálló szabályzattal, költségvetéssel ren—

delkeznek, külön tagdíjakat szednek stb.

A jövőben tervezett részletesebb adatgyűj—

tésnél ezeknek az' altagozatoknak szerepe is behatóbb vizsgálatot érdemel.

A bevételek és kiadások adatainak fel—

dolgozásánál elsősorban arra törekedtünk, hogy egy egyesületi évnek eredményét elkülönítsük és megtisztítsuk a zár- számadásnak az előző esztendőről átho—

zott, valamint a vagyonlme'rlegbe tartozó zavaró te'teleitől. Az idevonatkozó adtatok jórésze egyébként is teljes átdolgozást tett szükségessé. A kérdőívben feltüntetett té- teleket ugyanis a különböző egyesületek igen eltérően értelmezték. A bemutatott eredeti zárszámadások adatainak feldol—

gozásával részletesebb adatok bekérésé—

vel érhettük csak el célunkat, hogy a zárszámadásnak legalább néhány leg- fontosabb tételét a statisztikai feldol-

1. szám.

gozásra alkalmassá tegyük. A bevételek sorába ily módon a tagdíjak, az ál- lami és Önkormányzati hozzájárulások, a társadalom által juttatott adományok, va—

lamint a tőkefelhasznz'llás Összegét emeltük ki. A kiadásoknál az adminisztrációs ki- adásokat és pedig személyi és dologi kiadá—

sok szerint részletezve tüntettük fel. Azorr kívül külön tételek alatt szerepel az egye—

sületi tagoknak juttatott tiszteletdíja, a tőkefelhasználás és végül az egyesületi Có- lokat közvetlenül szolgáló kiadások ösz—

szege. Ez utóbbi tétel beiktatásával meg- kíséreltük világot vetni arra a rendkívül fontos körülményre, hogy az egyesületi szervezetek útján végeredményben inek- kora összeg jut tisztán arra a célra, amely—

nek szolgálatára az egyesület megalakult.

Végezetül az egyesületek vagyoni viszo- nyaira is kiterjed kérdőívünk. A nehézsé—

gek tudatában, amelyek egy teljes vagyon—

mérleg összeállításánál felmerülnek, meg—

elégedtünk azonban csupán az ingatlan vagyon összegének vizsgálatával s ebben a tekintetben, két csoportot alkottunk: az egyik az egyesületi célokra közvetlenül szolgáló ingatlanok értékét tartalmazza, a másik pedig a csupán tőkebefektetésre szolgáló ingatlanokét.

Röviden ismertettük azokat a módokat.

amelyeknek segítségével az egyesületi sta- tisztika fentebb említett akadályainak le—

küzdését megkíséreltük. Mielőtt így nyert adatainkat részletesebben tárgyalnók, még néhány szóval meg kívánunk emlékezni a multban folytatott ily (irányú adatgyűjtések- ről s azok eredményeiről.

1862—ben. tehát az abszolutizmus korá—

ban, amikor a statisztikz'mak Magyarorszá- gon hivatalos szerve még nem volt, a Ma—

gyar Tudományos Akadémia statisztikai bizottsága begyiijtö'tte és a Hunfalvy János szerkesztésében megjelenő Statisztikai Köz- leményekben 1) közzé is tette Magyarország egyleteinek legfontosabb adatait, Neveze—

tesen az egyletek nevét. székhelyét, tagjai- nak számát és elnökének nevét. Akkor egész Nagy—Magyarországon mindössze 579 egyesületet szz'nnláltak. S ezek között sze- repelnek részvénytz'irsaságok is. Ebből az 579 egyesiiletből 96 esett Budára és Pestre.

377 nyolcvannégy egyéb oly városra. amely—

1) Statisztikai közlemények A hazai állapotok ismeretén—ek előmozdítására kiadja a Magyar "Tn- domványos Akadémia statisztikai bizottsága. Szer- keszfti: Hunfalvy János. 4. kötet, ]. füzet. Pest.

l862. 246—--w269. oldal;

—28——

1935 ben több egyesület volt és 106 oly közsé—

gekre, amelyekben csupán egyetlen egy társulat működött. Magyarországnak ke—

reken 12.600 községéből tehát csupán 194—

ben volt akkor egyesületi élet. Az egyesü- letek közül 264 volt társalgási egyesület.

Érdekesen jellemzi két emberöltő előtt működött statisztikusunknak felfogását., hogy publikz'iciójz'it ezzel a megjegyzéssel vezeti be: "adatainkból egyebek közt azt is láthatjuk, hogy még sokkal többet társal—

gunk, mint sem cselekszünk". (Ma a cson- kaországban közel 4000 társaskör, kaszinó van.) Érdekessége még ennek az adatgyüj—

tésnek. hogy lövészegyleuten és lósport—

egyletekien kívül egyéb sportegyesületek-' nek nyomát sem találjuk.

Magyarország egyesületet 1862-ben főcsoportok szerint.

Egyesületi csoport AZ egyletet száma Tudományos, ipari és kereskedelmi

takarékpénz— és magtári egylet A . 75 Jótékonysági egylet . . . , . . . 156 Gazdasági egylet . . . . . i . . 38 Társalgási egylet . . . . . . , , 264 Egyéb féle egylet . . . . . . . 46 Összesen , 579

A következő adatgyűjtést 1878—ban már az Országos Statisztikai Hivatal hajtotta végre. Ez a felvétel már 3.995 egyesületet vett számba és a taglétszámon kívül kiter- jeszkedett a tagdíjaknak. a bevételek és a kiadások összegének és a vagyoni álladék—

nak vizsgálatára is. A közlemény, amely—V ben Vargha Gyula (akkor miniszteri se- gédfogalmazó) az adatgyűjtésről beszá—

moLI) egyenkint felsorolja valamennyi egyesületet és a reájuk vonatkozó adato- kat. Azonkívül néhány főbb kombináció-

ban statisztikai eredményeket is közöl. (L.

köv. oldalon lévő összeállítást.)

Az azóta eltelt félszázad alatt általános egyesületstatisztikai felvételt nem hajtottak Végre. Csupán részleges adatgyűjtések foly- tak. igy a Fővárosi Statisztikai Hivatal a fontosabb budapesti egyesületekről állan—

dóan gyűjtött és gyűjt adatokat, amelyeket

évkönyvében tesz közzé. Ezek közül a közlé—

sek közül különös figyelmet érdemelnek az Évkönyv 1002. évfolyamában megjelent adatok, amelyek igen értékes analízisét ad-

1) I'livatfalo-s Statisztikai Közlemények. Kiadja az Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal. Ma—

gyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Ruda—

pest, 1881.

1 . szám.

Magyarország egyesületei 1878-ban föcsoportok szerint.

Egyesületí csoport Az egyletek

szama

Önsegélyzó 535

Jótékony 225

Nevelő és oktató 131*

Társas 964

Gyakorló 312

Ipar-társulatok . . . . 1.275

Termelő szövetkezet , . . , . 3 Fogyasztási , . . . . , . A , 12 Gazdasági . . , . . . . . . 82

Kereskedelmi . . . , . . . . 42

Vízszahályozó . , . . . , 19

Tűzoltó . , . , . . 246

Tudományos és irodalmi . . . . 59

Művészeti , . . . l . . . i (4

Vallásos . . . . . , . . . . 43

Vegyes . . . . . , . . , . 43

()ssusen . 3 995

ják a különböző egyesületi csoportok ki- adásainak és bevételeinek.

zs

Magyarországon 1932. év végén 14.365 társadalmi egyesület volt. Ebben az összeg- ben nincsenek bennl'oglalva azok a külön- leges lajtájú egyesületek mint a levente

* egyesületek (számuk meghaladja a 3. 000—

.ret),eserkészegy1etek. ifjúsági önképzőkö-

rök, amelyek részben törvény által is kü- lön szabályozott eltérő berendezésük miatt a társadalmi egyesületek statisztikájába nem illeszthetők be.

Az egyesületek alapítási évéről gyüjtött adatok megadják az egyesületek korát. (L. 2.

sz. táblát.) Az időközben megszűnt egyesüle- tek nagy (száma miatt azonban (a jelenleg mű- ködő egyesületek (alapítási éve alapján a re'—

gibb idők társadalmi szervezettségének teljes képét nem rajzolhatjuk meg. Az elméletileg korlátlan időre alakult egyesületek élettar—

tama ugyanis legnagyobbrészt igen rövid időre terjed. Erre a körülményre élénken rávilágít (az a megállapításunk, hogy a Bu—

dapesten 1878-ban számbavet't 276 egyesü- let *k-öziil ma (már csak 122 létezik. Több mint a fele ezeknek az egyesületeknek te- hát, egy félszázad leforgása alatt (meg—szűnt.

Az alapítási év azonban mégis igen értékes adalékokat nyujt arra vonatkozóan, (hogy a különböző társadalmi mozgalmak a mult—

nak melyik korszakában gyökereznek s a legújabb (éveket (illetően a társadalmi szer- vezkedés méreteiről is kielégítően tájékoz—

tat.

Jelenleg működő egyesül—et—eink közül mindössze 49—nek a multja nyúlik (a 18.

századig vissza, A Széchenyi reformkorszak al—apításai számszerűen alig jutnak kifeje—

zésre. Különösen az újabb kor évente szá-

...29- ₁₉₃₅

zakra rugó alapításai mellett. Meg kell azonban állapítanunk ——— az 1878--as ada—

tokkal való e"t,ybevetés alapja.,n — hogy az egyesületi élet törwténetében a Széchenyi—

korszaknak alkotásai mutatták aránylag a legnagyobb állandóságot és az akkor léte—

sült egyesületek társadalmi szervezeteink sorában ma is (a legjelentősebb (helyet fog—

lalják (el.

Az 1862. és 1878. évi állapotokról az ezekben az években végzett s fentebb is- mertetett adatgyűjtések nyújtanak tájékoz—

tatást. Ezeknek a felvét-eleknek az adatai azonban az adatgyűjtések eltérő módszerei miatt az 19?2 évi adatokkal való össze- hasonlításra alig alkalmasak,

A milleneumi korszakban és a hál'iorú előtti időben különösen a társaskörök és az érdekképviseletek terén mutatkozik (kiemel- kedő fejlődés, melyhez, később egyre nő- vekvő számukkal a sportegyesületek csatla—

koznak. A háború alatt egyesületi tilalom állott fenn (és csak kivételesen, hadi érdek—- ből alakulhatott egyesület. A Károly—i forra—

dalom alatt elvben teljes egyesületi szabad- ság volt, viszont a kommunizmus idején csak a (hatalmon levő ü. n. rendszer (érde- keit szolgáló szervezkedések történtek. Úgy a szabadosság idejében, mint a terror kor—

szakában keletkezett egyesületek túlnyomó nagy tobbsege megszűnt A nemzeti ura lom helyreállítása óta azonban teljesen új—

szerű (hatalm—as arányokban 'indul meg a társadalom szervezkedése. Egyesületeink- nek szinte teljesen új célkitűzésű csoportjai

alakulnak. így a régi Nagy—Magyarország

ban mindössze 9 hazafias egyesületüok volt, szemben a jelenlegi 431—gye1. A (hazafias társadalomnak első öntudatos tömörüle'se nyomban a forradalom kitörése után tör- tént. Es valószínűnek látszik, hogy ha a háborús egyesül-eti tilalom a szélsőséges forradalmi elemek jól kiépített szervezetei—

vel szemben a (társadalom organikus fejlő—

(lése során idejekorán védekezhetett volna és kitermelhette volna ellentálló szerveit, úgy az összeomlás idején talán nagyobb si- kerrel vehette volna fel a küzdelmet a fel- forgató elemeklk-el szemben. Jórészt új fajta egyesül-eteink a bajtársi egyesületek is. A háborús idők közös (emlékei az elszakított terület emlékeihez való ragaszkodás és vé—

gül az egyetemi ifjúságnak bajtársi össze—

forrása hozták létre ezeket az egyesülete—

ket. A társasköröknek a (kisebb jelentőségű vidéki körök elszaporodásával bekövetke—

zett nagyszámarányú fejlődésével szemben az érde—kképviseleteknek és a sportegyesü—

1. szám.

_.30_

1935

2. Az egyesületek megoszlása tőcsoportonkint alapítási év szerint.

leteknek egyre növekvő tömegei érdemel- nek különösen figyelmet. Ezeknek az egye—

sületeknek a száma az utóbbi években évente átlag 100 új egyesülettel szaporodik.

Végeredményben megállapíthatjuk, hogy

jelenlegi működő egyesületeinlknek 57%——a,

számszerint 8.240, az összeomlás után ala-

kult. És megállapíthatjuk azt is, hogy ez a

társadalomtörténelmün-kben páratlan moz—

galmas szervezkedés a legutóbbi rév—ekben változatlanul tovább folyik.

; Az 1932—ben számbavett 14.365 egyesü- letnek csupán 89%-za (12.794) működött.

míg 11%-a egyesületi tevékenységet nem fejtett ki. Ez a szünetelő 1.571 egyesület azonban, ha a társadalmi munka terén nem is játszik szerepet, annál nagyobb figyelmet érdemel közigazgatási szempontból. A meg—

üresedett egyesületi keretek ugyanis köny- nyen válhatnak új társadalmi tömörülések hajléklaivá, amelyek munkásságuk megindí—

tásakor ílyképen elkerülik a kormányható—

ságok ellenőrzését és jóváhagyását.

Az egyesületek leghatalmasabb cso- portja társaskör jellegű, Több mint egy negyede tartozik ebbe a kategóriába. Külö—

nösen a vidéki olvasókörök rugtatjá—k föl ezeknek az egyesületeknek a számát. Egy—

hatoda Paz egyesületeknek esik az érdek—

képviseletekre. Egyesületeinkn—ek ezt a cso—

pőrtját, miként említettük munkaadó és munkavállaló egyesületek szerint bontot- tuk szét. A különböző foglalkozási kategó- riákban e két csoport érdekeinek védelmére a társadalom igen eltérő módon szervezke-

§

Az e esületek

gy 333333338333

-- l'"""'*""""""'oo"*"""——4mcowrtocotxoo

080100!th :lllllllTlll§§§§§§§§

' évben alakult egyesuletek száma

Hazafiasegyesületek. . . —[ —]-—— ——i— — — ——l —- 1 5 1 — 1 — — —— —— 9

Vall.egyesületek.... —— 1—13214 10 22421—— 1 14

Bajtársi egyesületek. .. _— 1 — 1 1 s 6 5 5 17 2 2 3 _ 1 5 Kultúregyesületek. . . . 1 — __ 2 2 1 3 7 15 31 40 73 7 17 14 28 11 19 13 11 Művész. egyesületek. . . _ — _ 1 2 4 4 22 24 37 34 98 12 9 4 7 1 s

Tudom.egyesületek... —————1——2——154 10 13112—11——

Sportegyesületek . . . . 4 — — 1 — —— 1 10 24 29 52 112 22 47 34 10 —— 4 3 11 ._Iót. egyesületek . . . . 4 —— 2 2 5 4 14 47 46 99 92 126 5 3 7 9 2 5 17 28 Onsegélyző egyesületek . 34 9 10 1911 16 33 40 53110 157 227 23 27 23 s 1 1 3 9 Társaskörök ... 1 — _ 3 20 12 13 92141216 491 703 93102 99 43 4 5 4 12 Erdekképv. egyesületek . s 2 1 1 2 2 9 37 93 66 129 432 31 36 25 12 3 5 19 37

Egyéb egyesületek _s— _ —[ 1 _ _ 12 59 289 158! 153 23129 16 8 —I 2 21 1 Mindössze. . .ra; ml 15 32 43l43l861278 463890120911386 224 230 229126 23 43 63133

dik. így az ipari érdekképviseletek száma

kb. egyformán oszlik meg munkaadó és munkavállalók között. A kereskedelemben azonban 77%-a az érdekké-pviseleteknek a munkaadók ügyét szolgálja és csupán 13 a munkavállalóké. (A többi idetartozó érdek—

képviselet v-egyes jellegű.) A miezőgazd—ao sági egyesületeknek túlnyomó többsége (94'6%), szintén a munkaadóké ugyan, de ide kell számítanunk részben a vidéki gaz—

daköröknek, olvasó'köröknek a társas—

köröknél szereplő hatalmas tömeget is ( 2 . 3 7 4) , amelyeknek tevékenyüége igen nagy mértékben érdekképviselebi jellegű. A közszolgálat és a sza—bad'foglalkozás terén különösen a tanügyi és a közegészségügyi személyzet egy-esületeinek a száma eln-elke—

dilk ki. Igen tekintélyes még ma is az ön—

segélyző egyesületek elterjedtsége. Az 1.389 önsegélyző egyletnek közel fele betegsege- lyez-éssel és temetkezési biztosítással foglal- kozik. Valószínű, hogy a társadalombiztosí—

tásnark törvényes renédezvése folytán ezek az egyesületek jelentőségükben fokozatosan csökkenni fognak. Aminthogy már az újon- knan alakuló egyesületek számában bizo- nyos fokú han atlás észlelhető is. Sport—

egyesületünk 1331 volt. Ezeknek több mint kétharmada a szorosan vett em'bersportot űzi, míg egyharmada vadászegyesület.

Számszerűen jelentéktelen ugyan a sport—

egyesületek legújabb hajtásának, a motor—

sportnak részesedés—e, de azért a jövő szem- pontjából figyelemre méltó, hogy Magyar—

!!