Néhány fontosabb foglalkozás munkabéradatai 1932 október havában

e SZOCIÁLIS STATISZTIKA e

Inni-lll-ollnnu.-n-Inn-.nu-Ill.-oll-cnnunlnlunlluI'll—lunnnnncunllll-Ill-...Ill.-...lllllll-llllunll

Néhány fontosabb foglalkozás munkabéradatai 1932 október havában.

Données sur les salaires payés au mois dbctobre 1932 dans guelgues professions principales en Hongrie.

Résumé. Dans la ertse e'cononiigue actuelle de la Hongrie, il est particuliérement important d*examiner, [! fond, les conditions de salaires au point de vue des d—e'penscs de production et de la répartition des revenus. Les enouétes eacéeutées sur ce point pendant les disc dernie'res anne'es ayant été tres diffe'rentes pour leur sujet et leur méthode, les données n,en permettent pas dlobseruer les change—

ments des salaires suivant la profession et la gualité de Pemploi; elles nous renseignent surtout sur la fluctuation générale du niveau des salaires.

Afin d*augmenter la comparabilité internationale des chi/fres et de répondre aaa: besoins manifes- tés a Pintérieur, l'Office central hongrois de stu- tistioue enireprít, a I'automne de 1932, sur les sa- laires une nouvelle enguéte semestrielle, ezécutíre, pour cause djéconomies, suivant la méthode re—

presentative, (lui paraissait parfaitement eonvenable au but. Les entreprises devant fournir des ren—

seignements ont été choisies avec un tres grund soin. Lu premiere enguéte, gui portait sur 73 exploi- tutíons budapestoises, 56 exploitations de province et sur 5.168 ouvriers y employés, était exe'cutée au moyen de bulletins individuels, permettant de com- biner largement les données.

Pour chaoue profession,les principaux documents ont été détaillés suivant llétat matrimonial, le sexc, I'áge et la gualite' de liemploi des ouvriers. Ce sys—v téme de dépouíllement contenait encore cette inno—

vation guiil détuillait, suivant le sexe, chacun des groupes des gualités d'ernploi, de sorte gue les ouvriéres nlétaient plus considérées

groupe a part.

COITlIIle un

Dans les tableauac 1, 2, 3, 4 et 5, nous indi- guons le résultat du dépouillement des données;

le graphígue cí—dessous fait connaítre les tres grandes differences existant entre les différentes pro—

fessions pour le saluíre moyen, A lyaide des chiffres pre'ce'demment recueillis, on pouvait observer le niveau moyen et les fluctuations des salaires, mais Ia plupart nien permettaient pas dianalyser á fond

la dispersíon des se'ries formées des données de salaires. Gráce á la nouvelle enguéte representative, on peut mettre en lurniére, par professions, á llaide des moyens fins de la statistigue mathématigue, les séries forme'es des tana: de salaíres índividuels.

Le tableau 4 présente les moyennes caracte'ristigues des series de statistigue formées des données con-

cernant les salaires: médiane, guartile inférieure ef

supéríeure, mode, tauac de salaire minimum et maximum, nwyenne pondére'e, écart moyen, indire (Ilasyme'trie et celui de divergence.

*

A statisztikai tudomány eavre finomabb és tökéletesebb módszereket igyekszik ki—

találni és a statisztikai gyakorlat az adat—

gyűjtések egyre alaposabb végrehajtására törekszik abból a célból, hogy a gazdasági

élet bonyolult jelenségeit minél teljesebben

tárja fel a törvényszerűségek elemzése s a

teendő intézkedések megalapozása végett.

Ezeknek a törekvéseknek a sorában a szo—

ciális statisztika s azon belül a munkabér—

viszo—nyok statisztikai megvilágítása egyre előkelőbb helyet foglal el. Különösen a gazdasági élet élénkebb hullámjárása, ki—

mélyülő válságai idején bír fokozott je-

lentőséggel a munkabérszínvonal mérté-

kének és változásának lehető gyakori és jól megközelítő statisztikai leírása. Mind—

két szempont, amelyből kiindulva, a mun- kabérviszonyokat Vizsgálni szokás és szűk séges, nyer fontosságban rendkívüli idők- ben, mint például napjainkban, amikor nemcsak a gazdasági helyzet állít új fel—

adatok elé, hanem a tért nyerő új eszme—

áramlatok is, mint aminő például a terv—

gazdaság gondolata. Ez a két szempont tudvalevőleg a termelési költség kérdése egy—

részt s ez sui generis gazdasági kérdés, más—

részt a munka jövedelmezőségének, a jöve- delemeloszlás, a tömegek megélhetésének szempontjából való vizsgálata s ez szociális kérdés.

A háború és a forradalmak után eltelt évtizedben e sorok írója a munkabérsta- tisztikát a szociális statisztika céljaira és

annak keretében igyekezett kiépíteni s

adatait elemezni, ismertetni. De a nyilvá-

nosságra hozott bármilyen természetű munkabérsorok s így az alább bemutatandó

új adatsorok is felhasználhatók termelői

számításokhoz, ha nem is olyan mérték- ben, mint a termelési statisztikát első- sorban szolgáló gyáripari statisztika mun—

kabéradatai. Többször ismertettük s e he—

lyen is röviden fel fogjuk sorolni azokat a

statisztikai forrásokat, amelyekből az

utolsó tíz év alatt munkabéradatok voltak

7. szám.

—497— 1933

kibányászhatók. Külön bővebb tanul—

mányban szándékozunk ezt a nagy anyagot rendszeresen és részletesen taglalni, mert a magyar munkabérslatisztika történeté—

nek ez a nehéz, de sok tekintetben úttörő

korszaka az új képviseleti munkabérstatisz—

tika megindulásával mintegy lezáródik.

Ha azt a sokféle tarka, gyakran kitűnő és bő forrást, amelyből a statisztikus a há- ború titáni munkabéradatokat merítette és

mintegy mozaikszerűen összerakta, a jövő,

a folyatás szempontjából kritikailag vizs—

gáljuk, elsősorban az tűnik szembe, hogy

ezek a források gyakran elmaradnak, meg-

megszakadnak, hogy a nagyobb felvételek

periódikus megismétlése, a folytonosság fenntartása, az összehasonlíthatóság bizto—

sítása ütközött a legnagyobb nehézségbe.

Ennek oka pedig az volt, amint egyszer már rámutattam, hogy a szociális statisz-

tika anyagi eszközök hiányában kénytelen

volt máscélú statisztikai munkálatokba belekapcsolódva alkalmi lehetőségeket hasz- nálni ki. Ilyen alkalom volt a társadalom—

biztosítási tagösszeírás, az öregségi stb. biz- tosítási törvény előkészítése stb. Ezek a részletes felvételek azóta nem voltak meg—

ismételhetők. De az állandóbb természetű,

kisebb terjedelmű munkabérstatisztikai anyag szintén közvetve szereltetett be, mint például a munkaközvetítési nyilvántartások kivonatolása útján. A pénzügyi válság be—

következése óta csak súlyosbodott a szo- ciális statisztika helyzete is s különleges felvételekre sincs kilátás. Gondoskodni kel- lett tehát arról, hogy jóval szerényebb cél-

kitűzéssel, de a hivatalos munkabérstatisz-

titka önállóvá és közvetlenné tételével új.

rendszeresen ismétlődő adatforrás nyittas- sék. Olyan adatgyűjtést kellett megindítani, amely csak fontosabb, de a munkabérviszo—

nyokra jellemző adatokat szolgáltasson, olcsó, gyorsan feldolgozható és sűrűbb idő—

közökben megismételhető legyen. Ez a kez- deményezés az országos statisztika szem—

pontjából is igen kívánatos volt, de különö- sen égető hiányt kellett pótolnia a nemzet—

közi munkaügyi statisztika szempontjából, Mielőtt az új képviseleti munkabér—

statisztika módszerét és első eredményeit

ismertetnők, röviden át kell tekintenünk a

hazai és a nemzetközi munkabérstatisztika állását.

Az iparforgalmi népesség munkabér- viszonyairól évenkint a következő források-

ból voltak eddig adatok összeállíthatók. A

gyári üzemi és termelési statisztika ipari főesoportonkint és iparágankint kimutatja a tényleges átlagos keresetet, a kifizetett munkabér és a teljesített munkanapok száma alapján. Ezek az adatok kitűnően mutatják a temetési költségeket és globá- lisan jó tájékozást nyujtanak a tényleges munkajövedelemről a gyáripar körében.

Hátrányuk az, hogy sem szakmánkint (pe—

dig egy-egy iparág gyakran igen sok munkanemet foglal magában), sem alkal- mazási minőség szerint nem részletezhetők.

Azonkívül a nemzetközi munkaügyi statisz- tika megkülönbözteti a munkabértételt

(taux de salaire) és az átlagos keresetet

(gain de travail); az előbbi a szerződések- ben megállapított és a rendes üzemidőre fizetett időbér, vagy időbe'rre átszámí—

tott darabbér stb., a második az ösz-

szes teljesített munkaidő (munkateljesít—

mény) fejében kifizetett összeg, melynek egy órára eső részét a teljesített munkaórák ismeretében ki lehet számítani, de a gyár- ipari statisztika csak évi összegben adja meg s emellett módot nyújt a napi átlag kiszámítására. Pedig tudvalévő, hogy a munkabérek struktúrája gyakran úgy Vál- tozik, hogy a kereset végösszege megma-

rad, de a napi munkaidő nő s így több

munkával lehet csak ugyanannyit keresni.

Annál homályosabb a kép, ha egyes foglal—

kozásokban beáll ilyen változás, másutt nem. A gyáripari statisztikában a munka- béradatok oly nagy anyag részét képezik.

hogy a munkabérstatisztikai adatok további részletezését és sűrűbb időközökben való begyűjtését ennek a felvételnek keretében nem lehet megoldani.

A társadalombiztosítási statisztika mó—

dot ad arra, hogy a napibérosztályok szerint kimutatott taglétszám alapján mun—

kabérátlagot (átlagos napi keresetet) szá—

mítsunk. Előnye ennek az adatforrásnak,

hogy nagyobb tömegekre vonatkozik, mint

a gyáripari termelési statisztika, továbbá az is, hogy a természetbeni járandóságok pénz—

egyenértékének megállapításával a teljes munkajövedelmet mutatja ki. Minthogy azonban a biztosítási szervenkint rendelke—

zésre álló adatok foglalkozások szerint, nem részletezhetők, ezek a globális adatok csak a munkabérszínvonal általános hullámzá—

sának figyelemmel kísérésére alkalmasak.

A_hatósági munkaközvetítők nyilván-v tartásai alapján az új munkaalkalmak ke- letkezésekor felajánlott munkabérekről a

34*

7. szám.

——498—— 1933 Statisztikai Hivatal havonkint készít össze-

állításokat. amelyek nagy előnye, hogy fog- lalkozási árnyalatonkint, sőt azon belül bi—

zonyos munkanemek szerint is részletezhe—

tök és a munkapiac pillanatnyi helyzetét világítják meg. Hátrányuk, hogy néha igen

kevés közvetítési esetre vonatkoznak, gyak—

ran igen jelentékeny ingadozásokat mutat—

nak és a munkaidő alakulásáról nem szá—

molnak be. Havonkint való közlésük azon- ban nem mellőzhető, mert a képviseleti munkabérstatisztikai felvételt egyelőre csak félévenkint lehet végrehajtani.

A mezőgazdasági munv'kabérekről (nap—

számbérek) a m. kir. Földművelésügyi Mi—

nisztérium évszakonkint járások szerint részletezve gyűjt adatokat s ezek az adatok becslésen alapulnak. Szükség volna a mező—

gazdasági munkabórviszonyokról legalább

nagyobb időközökben módszeres (egyéni

lap stb.) és részletes felvételt eszközölni.

A Magyar Vasművek és Gépgyárak Or- szágos Egyesülete a vas- és gépipari mun- kások tényleges, átlagos keresetéről havon- kint értékes adatösszeállításokat készít. Az órabéreket feltüntető adatok foglalkozási ágazatonkint és az alkalmazás minősége szerint vannak kimutatva. Ez a statisztikai forrás monogralikus tárgyalásra és az or—

szágos iparstatisztikai adatok ellenőrzésére jól felhasználható.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fenn—

állása óta igen nagy munkát fejtett ki ab- ban az irányban, hogy a munkabérek nem—

zetközi összehasonlító statisztikáját megte—

remtse, tö'kéletesítse és mentől több or-

szágra kiterjessze. Az Összehasonlítás mód—

szere, mely a különböző pénznemek, bér—

fizetési módok, megélhetési viszonyok,, adat—

gyűjtési hiányosságok stb. miatt nagy ne—

hézségekkel küzd, az érdekeltségi és sta—

tisztikai tudományos értekezletek egész so- rán át vitattatott meg és dolgoztatott ki.

A módszer alapelveinek lefektetéséről dr.

Hajdrik Sándor még 1924-ben részletesen beszámolt a Szemle hasábjain?) A Revue Internationale du Travail minden évben kétszer, januárról áprilisban és júliusról októberben közli az idevonatkozó nemzet—

közi adatokat, mégpedig a munkabéreket

órabér alakjában (ahol lehet megkülönböz- tetve a szerződéses időbért, a darabbért és

a tényleges átlagos keresetet) válogatott

1) Dr. Hajdrik Sándor: A reálmunkabérek nem—

zetközi összehasonlítása Magyar Statisztikai Szemle 1924, 468. L

üzemenkint és szakmánkint és külön a megélhetési költségeket a kiskereskedelmi

árak alapján. Az egyes országok munka—

bérszínvonalát jelzőszámokban úgy hason—

lítja össze a nemzetközi kimutatás, hogy Nagy—Britannia adata százzal egyenlőnek, vétetik. Az egyes országok néhány fonto——

sabb város adatait mutatják ki. Az 1931 októberi kimutatás húsz ország 75 városá—

nak munkabéradatait tartalmazta. A mun—

kabéradatok az összehasonlítás nehézsége és a korcsoportok zavaró hatása miatt csak felnőtt férfi munkásokra vonatkoznak. Az egyes országok adatbeszerzésének módsze- rét bő jegyzetek magyarázzák. Ezenkívül a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal az egyes, országoktól a heti munkaórák számát és legújabban a családi pótlékra, a fizetett sza- badságidőre és a különböző társadalom—

biztosítási terhekre vonatkozó adatokat is.

tudakolja.

Jelentős nehézséget okoz a nemzetközi

statisztika szolgálata az adatoknak foglal—

kozás szerint való részletezésénél. Minde- nekelőtt a nemzetközi statisztika megkülön—

bözteti az üzemet tipartelep, vállalat stb.),

ahol a munkás dolgozik és a szakmát (fog—

lalkozás, munkanem), amelyet a munkás

űz. Harminc ilyen szakma munkabérada—

tait kell közölni. Ezek kiválogatása és üze—

mekbe (iparokba) való csoportosítása any—

nyira eltér a magyar foglalkozási beosztá—

soktól, hogy a magyar képviseleti munka- bérstatisztika céljára önálló, bővebb foglal- kozási jegyzéket kellett készíteni. olymódon

azonban, hogy ebből a nemzetközi rendel—

tetésű adatok kivonatolhatók legyenek. A, magyar statisztika 70 szakmát ölel föl.

Az új magyar munkabérstatisztika célja természetesen nem egyedül a nemzetközi statisztika szolgálata, hanem a hazai mun—

kabérviszonyok olyan rendszeres megvilá—

gítása, amely a szociális statisztika. a kon- junktt'lrastz'ltisztika stb. szennimntjalnől szük- séges állandó adatforrást jelent. Ezért a ma—

gyar munkabérstatisztika nem szorítkozha—

tik csupán a nemzetközi jegyzékben szereplő—

harminc szakmára és a felnőtt férfi mun—

kásokra, valamint Budapest területére, ada-

tokat kellett tehát gyüjteni 70 legfontosabb szakma körében Budapestről és a vidékről, a női munkásokról és a különböző korú mun-

kásokról egyaránt. A munkások személyi adatait és az alkalmazás minőségét szintén

figyelembe kellett venni. A felvétel alap—

jául az alábbi munkabérstatisztikai lap

szolgált:

?. szám. —— 499- —— 1933

M. KIR. KÖZPONPI

STATISZTIKAI HIVATAL

Munkaberstatisztikai lap.

neve (cége): ,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

1. A munkaadó

székhelye : _______________________________ utca házszám.

12. A munkás neve:

3. A munkás születési éve: _________________________________

4. A munkas családi állapota: nőtlen, (hajadon), házas, özvegy, törv. elvált.

5. A munkás foglalkozása: (tüzetesen megnevezendö pld. géplakatos, épületlakatos, műlakatos, villany—

szerelő, acélöntő, mintakészítő, kéziszedő, gépszedő stb.)

6. A munkas alkalmazási minösége: szakmunkás, betanított napszámos (segédmunkás), tanulatlan napszámos ifjúmunkás.

"7. A munkás órabére; (a napi, heti, havibér órabérre átszámítandó az utolsó bérfizetési idöszakban telje—

sttett munkaórák száma alapján) _____________________ _________ P ___"wf.

8. Az utolsó héten hány óra volt a rendes üzemidő: (túlórák nélkül) __________________________________________________

Kelt ______________________________ 19 ________évi ________________________________hÓ.__,,_,,

(aláírás)

Ahol dűlt szedésű szavak vannak, azok megfelelő aláhúzásúval kell válaszolni.

A jelen viszonyok között a költségesség

miatt el kellett tekintenünk a szélesebb

körű, sok adatszolgáltatóra kiterjedő felve——

teltől. A képviseleti statisztika ezen a téren jó módszernek igérkezik és

már több államban bevált. Ennél a mód—

szernél csak az adatszolgáltatók körének megválogatásat kell tervszerűen intézni.

Amennyire egyszerűsíti és megkönnyíti azonban a képviseleti statisztikai mód—

szer az adatgyűjtés gyakorlati Végrehaj—

tását és az adatok feldolgozását, any—

nyira nehezebb az előninnkálatok során annak biztosítása, hogy a kiválogatott üzemek és munkások adatai az általá-

nos munkabérviszonyokat pars pro toto

hűen visszatü'krözzék. Különösen nehéz annak elérése, hogy a felvétel megismétlése- kor az új adatsorok jó megközelítéssel csn—

pán a niunkabérszinvonalban időközben

tényleg bekövetkezett változásokat mutas-

sák és ne torzítsa el a képet az adatszol—

gáltató üzemeknél, vagy munkásszemélyze—

alkalmazása .

tüknél beállott eltolódás. Ezért az adatszol- gáltatókat ki kellett oktatni arra, hogy min—

den felvételnél lehetőleg ugyanazon termé—

szetwes személyek, vagy legalább hasonló kategóriájú munkások adataival töltsék ki az egyéni lapokat, mint az előző felvétel- nél.

A gyáripari termelési statisztika kitűnő

kartotékrendszerű nyilvántartásai alapján gondos mérlegeléssel választottuk ki az adatszolgáltatásra kötelezendö üzemeket,

amelyekhez még néhány kisipari üzem és

néhány más munkaadó (hivatal stb.) ja-

rult. Végeredményben 73 budapesti és 56

vidéki, tehát összesen 129 üzem vonatott

az adatgyűjtés körébe. A beérkezett 6.299 egyéni lap közül gondos felülvizsgálás és különösen bizonyos foglalkozási árnyalatok (munkanemek) kiselejtezése után 5.168 munkás adatait lehetett feldolgozni. Az ipar—

telepek ugyanis sok olyan járulékos munka-

nemet (portás, tűzoltó, éjjeli őr, kifutó stb.)

tüntettek föl, amelyek a képviseleti munka—

7. szám. —— 500 — 1933

Munkabérstatisztikai adatok foglal—

Données de statistigue sur les salaires cm—

1. A munkások száma, munkabérek. ——

A munkások száma —— Nombre d'ouvm'ers

U ,

§ z e II] B u dap e st Vidék —- vaínce MáognÉÉier gátíéíeag

§ S Z a k 111 a férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt,

[17 5622 86553 844' 58352 582377 STP 59156 53175 971-

masc. fém. semble mase. fém. semble mase. fém. sembk

1 2 3 l 4 1 5 6 l 7 8 9 [ 10 1 11

, l, ,

Bányászat és kohászat

1 Vájár . . . , . , . —— —— — 193 — 193 193, -— 193

2 Egyéb földalatti munkás . . . . — —— — 79 —— 79 79 —— 79

3 Napszámos (külszíni munkás) . . — —— —— 74 3 77 74 3 77,

! Vas- és fémipar

4 Arany— és ezüstműves . . . 22 4 26 ——_ —— '— 22 4 26

5 Bádogos . . . , . , 36 — 36 5 —— 5 41 _ 41

6 Épületlakalos . . . , 41 — 41 4 — 4 45 —— 45

7 Géplakatos . . . 200 — 200 87 — 87 * 287 —— 287

8 Szerelő és esztergályos , . . . . 140 — 140 22 — 22 162 —— 162

9 Gépész, gépszerelő . . . 22 —— 22 49 —-—— 49 71 — 71

10 Kovács . . . , . . . , . , 36 —— 36 46 —— 46 82 _.— 82

11 Napszámog _ . , , _ , _ , _ 30 1 31 10 2 12 40 3 48,

Gépipar

12 Öntő . . . , . 37 ._— 37 57 —— 57 94 —— 94

13 Mintakészítő , . . . , 11 _— 11 7 — _ 7 18 ___ ,18

14 Fegyverműves . . . 48 2 50 —— —— — 48 2 50

15 Hajóáos . . . 10 _ 10 —-—- —-— — 10 —— 10

16 Műszuerész . . . . . . . . . 68 — 68 12 —— 12 80 —— ; 80

17 Órás . . . . , . . . 20 — 20 1 —— 1 21 4— 21

18 Napszámos . . , . . . . . . 25 8 33 19 11 30 44 19 63

Villamosipar

19 Elektrotechnikai munkás . . . . 6 40 46 4 — 4 10 40 50

20 Villanyszerelő (vill. bevez. épületnél) 21 —— 21 22 —— 22 43 —— 43 21 Víllanyszerelő (villanyáram-

elosztásnál) . . . 42 — 42 63 — 63 105 —— 105 ,

22 Napszámos (villanyáramelosztásnál) 16 — 16 53 3 56 69 3 72,

[(ő—, föld-, agyag- és üvegipar

23 Téglavető . . , , . . , . . 3 — 3 19 —— 19 22 — 22

24 Kályhás . . . , . 25 —— 25 —— — — 25 M 25

25 Uvegfúvó . . . , . . —— — — 56 8 64 56 8 64§

26 Napszámos ; . . , . . . . . 3 —— 3 8 8 16 11 8 19

Fa- és csoniipar

,

27 Fűrésztelepi munkás , . , . . . 31 —— 31 22 "— 22 53 —— 53

28 Épületasztalos . . . 42 —— 42 4 —— 4 46 M 46

29 Műasztalos . . . , , . . , . 117 —- 117 35 4— 35 152 —— 152

30 Csiszoló (politúrozó) . . . , 13 35 48 —— 5 5 13 40 53

31 Napszámos . . . 43 ' —— 43 36 6 42 79 6 85

l

!

Bőr—, sörte-, szőr— és tollipar

s

32 Bőrgyári munkás , , . , . . . 33 76 109 54 20 74 87 96 183

33 Tímár . . . —— — — 36 —— 36 36 ——— 36

34 Ruggyantagyártó . , . . . 51 33 84 ; —— —— —— 51 33 84

35

anszámos . , . . . , . . . 4 1

5 28 1

29

32 2 34'

7. szám. — 501 —- 1933

kozásonkínt 1932 október 1-én.

1" octobre 1932, suivant les professions.

Nombre d'ouvriers et sala/iras.

Átlagos órabér penngöfxllérekben

Salaires moyens par heure, m jilléfs (centieme partie du pengő) 1 d i . §,

,. _

B u a a p e s t Vidék — Province MÉÉÉÉÁ (25155? " " 8 * e s "§

fél-ü nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt P r 0 f e s s i 0 % s "3

SBXB Sexe en- SEXC sexe C'H— 36278 sexe en— 2

mase. fém, semble masa. fém. semble mase. fém. semblc

12 13 7 14 15 16 17" 18 19 l 20 21 22

nincs el haute four-"eaux-

—— —— —- 67 -—-— 67 67 —— 67 Pígueuts . . 1

-— — —— 49 — 49 49 —— 49 Autres ouvriers aufond . . 2

—- -— —— 37 24 87 37 24 37 Mazweuvres (á la surface) 3

Sidéruryíe el mélalluryie

100 56 93 —— —— -— 100 56 93 Orfévres et ouvriers en argenterie 4

77 -—— 77 58 —- 58 75 — 75 Ferblantíers . 5

81 —— 81 65 —— 65 80 —— 80 Sermriers du bátíment . 6

78 —— 78 67 -— 67 75 _ 75 Serruriers de machine . 7

82 —— 82 70 —— 70 80 — 80 Monteurs et tourneurs . 8

96 —— 96 63 —— 63 78 —— 73 Mécanicíens et monteurs de much. 9

80 — 80 48 — 48 66 ——- 66 Forgerons . . . . 10

49 40 49 26 26 26 43 31 42 Manoeuvres 11

Construction me'cantaue

70 __ 70 83 _— 83 78 __ 78 Fondeurs . . . . . 12

81 — 81 75 -— 75 76 —— 76 Modeleurs 13

88 54 87 __ __ __ 88 54 87 Armuriers . . . 14

70 __ 70 __ __ __. 70 __ 70 Charpentiers de vaisseau . 15

75 __ 75 64 ___ 64 74 __ 74 Opticiens . . . . . 16

73 __ 73 40 __ 40 71 __ 71 Horlogers . . . . . . . 17

43 29 40 40 36 38 42 33 39 Manoeuvres 18

Industria de l'électrícue'

62 45 47 82 — 82 70 45 50 Ouvriers électm technigues . 19

93 _— 93 63 __ 63 78 __ 78 Monteurs électticiens (installation 20

( d'électr.) . . .

81 —— 81 68 _ 68 73 _— 73 Monteurs électtíciens (distribution

d électrícíté) . 21

65 —— 65 38 25 37 44 25 44 Manoeuvres (distribution d électrí—

cité) . . . . . . . . 22

Industria de la pierre, céramiaue el ver-rerum

82 —— 32 36 —- 36 36 —— 36 Duvriers de briguetterie . . 23

101 —— 101 -— __ _. 101 _. 101 Fumistes . . . . . . . 24

—— —— — 52 12 47 52 12 47 Souffleuts de verte . . . 25

40 — 40 17 20 19 24 20 22 Manoeuvres . . . . . . . . 26

Industria du bots el (les os

46 —— 46 43 — 43 45 ——- 45 Ouvriets de scierie 27

74 —— 74 57 —— 57 73 —— 73 Menuísíers du bátimeni . 28

81 —-— 81 46 —— 46 73 — 73 Ebe'nistes . . . . , . . . 29

72 59 63 —— 14 14 58 54 58 Polisseuz's . . . 30

87 — 37 16 9 15 27 9 *26 Manoeuvres . . . . . . . 31

Industria; du vuir, du vrtn, du poil et des plumes

44 32 35 67 35 59 58 33 45 Ouvriers de iabn'gue de cuir . 32

—-— —- —— 59 —— 59 59 —— 59 Tanneurs 33

57 41 51 —— —— — 51 41 51 Ouvriers du cuoutchouc . 34

51 12 42 43 30 42 44 21 42 Manoeuvres . 35

7, szám. —— 502 —- 1938

A munkások száma, —— Nombre d'ouvrz'ers

Ú z e m ,

§ B u d a p e st Vidék —— Province Mggggíirgoeízísigríg

§ S z a k m a férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt

0 SÉXE 38538 en— SZJ—'e 35758 871. SCXE 36136 611,—

W _— mase. __ fém. semble masa —fém. semble mase. fém. semble

1 2 3 4 5 ; 6 7 —,w 8 9 10 11

Fonó— és szövőipar 3

36 Fonó— és szövőmunkás , . . . . 42 55 107 43 75 123 90 140 230

37 Gombkötő és paszományns . . . 8 81 89 3 6 9 11 87 98

38 Gyapjúfestő . . . , 29 22 51 5 1 6 34 23 57

39 Gyapjúfonó, gyapjúszövő _ _ . _ 34 51 85 : 32 32 : 64 GB 83 149

40 Kehnnfcstő . A , . . . . , . 35 14 49 52 12 64 87 26 113

41 Kárpitos . . , . , , . . . , 18 — 18 6 1 7 24 1 25

42 Napszámos _ _ _ _ _ _ _ _ _ 43 26 69 34 27 61 77 53 130

3 Ruházati ipar

,

43 Cipész . . . , — w— — 99 76 175 99 76 175

44 Kalapos . . . A , . . . : 51 112 163 —— —— —— 51 112 153

45 Férfismbó , . . . § . . . . " 80 -—— 80 19 1 —- 19 5 99 —— 99

46 Nöisznhú . . . . . , . . . 20 100 120 — ' —— —— ' 20 100 120

47 Szűcs . . . . . . . . 18 15 33 _ —— — 18 15 33

Papirosipar

_

48 Papirgyári munkás . , . . A . ** ' —— —— 80 24 104 80 24 104

49 Könyvkötő . . , , . . . 11 15 26 ' 8 2 5— 14 17 31 ;

50' Napszámos —— — ; —— 28 4 32 28 4 32

Élelmezési ipar

51Pók 54 1 55 18§—-118§72 173

52 ; Napszámos . . , . , . _ , . 27 21 48 , —— _! — —— 27 21 48

3 Építőipar

§

53 Kőműves . . , . . , . , . . 66 —— 66 28 _ _ 28 ; 94 —— * 94 _

544cs... 26— 26 28,——É28'54 — 54

55 (Homöntő ,, . . . , . . . . 21 — 21 —— " —— — 21 —— 21 _

56 Vasszerkezeti munkás . . . 58 —— 58 2 1 '— :, 2 f 60 _ 60 '

57 Betonmunkás . . , . . . . . 23 8 81 — ——- _— _ 23 8 ? 31

58 Mázoló és szobafestő , . . . 24 * 24 7 —— 7 31 "— 31

59 Napszámos . . . . , , . . 74 26 100 12 ; —— 12 , 86 26 112

Sokszorosílóipar

, § , (

60 Kémmö . . . _ . , , . _ 40 _ 40! 11 —— 11 51 — * 51 :

61 Gépszedő . , . , _ , , _ _ _ 27 ——— 27 10 — 10 ' 37 _ 37 ,

62 Gépmesber . . . , _ 17 —— 17 4 — 4 i 21 M— 21 ;

63 Nyomdai segédmunkás , . , . . ! 20 12 32 8 —— , G 26 12 _ 38 __

* Szállítóipar § [

, _

4 9 1

64 kocsxvczető (közúti vasútnál) . , 20 —- 20 —— —— " —— 1 20 _ 20 i

65 JegysZedő (közúti vasútnál) , . A 20 —— 20 —— —— —— 20 — 20

66 Gépkocsivezotő , . . . 57 —— 57 14 ; —— 14 , 71 —— 71 ,

67 Kocsis (egylovas árúszúllíló

' 7

kocsinál) . . , . , . . . , 17 —— 17 13 —— 13 ? 30 _ 80

68 Hordár (vasútnál) , . . , . . 30 —— 30 8 — 8 38 "M 38 .

69 Pályamunkás (vasútnál) . . . . _, 95 —- 95 í 53 1 54 , 148 1 149 '

Községi szolgálat

70; Napszámos . . . . . , , . . 88 4 42 _ — _ i 38 4 42

7. szám, — 503 —- 1933

Átlagosórabér pengőfíllérekben

Salaíres moyens par hez/rre en jillérs (centíeme partie du pengő) [ d

, n u 5 t r i e s §

B u d a p e s t ) Vidék —— Pmm'm ) Mgfgggáígoegzggé §

férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt P r o fe s s i a % 3 'n

36278 58556 en- 35258 Söxő en- sexe 56256 BW' ,9

mass. fém. semble masa. fém. scmble mase. fém. semble (

12 13 14 15 _ __ 16 17 18 19 20 _1 21 , 22

Industríe tewtile

60 40 48 45 31 36 52 35 42 Uuuriers de flaiurcs et de tissages 36

48 36 37 32 27 29 43 35 36 Passementiers . 37

64 34 51 31 31 31 59 34 49 Ouvríers teínturiets de laine . 38

55 51 53 44 34 39 50 44 47 lileurs et tisseurs de laine . 39

61 37 56 52 21 46 57 29 51 ()uuríers leinturiet's d'étoffes . 40

68 — 68 46 24 435 62 24 61 Tapissiers . . . , 41

32 19 27 27 16 22 30 17 25 § Manoeuvres . . , . . . 42

Industrie du vélelnent

-— — —— 55 28 43 55 28 43 ( ordonniers 43

66 38 47 —- —— — 66 38 47 (hapeliers . . . 44

76 — 76 62 —— 62 73 —— 73 ; Tailleurs pour hommes , 45

93 51 58 — — 93 51 58 Tailleurs pour dames 46

89 67 79 — w— —— 89 67 79 Fourreurs 47

Industria du pupíer

—— —— — 60 32 53 60 32 53 ()lwriers de f(lbtígue de papier . 48

100 50 71 114 42 ( 85 103 49 73 Relieurs 49

_— —— —— 39 29 1 37 39 29 37 Mmzoeuvrcs 50

Industríe de l'alílnenlatian.

91 25 90 51 —— 51 81 25 80 Boulangers '51

52 40 47 —— —— —— 52 40 47 Manoeuures 52

Dudush-ie du hátiment

72 —— 72 60 _ 60 68 —— 68 Magons 53

75 —- 75 57 —— 57 65 —— 65 (.harpen,tiers 54

138 —— 133 w — —— 133 —— 133 Plombíers . . 55

68 — 68 51 — 51 67 —— 67 _ Ouvriers de construction de fer . 56

55 29 48 -—— —— —— 55 29 48 'Ouvriets du béton 57

70 — 70 52 —— 52 66 —— 66 Peintres en báliment 58

33 22 30 27 —— 27 32 22 30 Manoem—rcs 59

Industrie graphígue

197 —-— 197 113 —— 113 ! 179 — 179 Compositeurs ("1 In main 60

244 — 244 160 — 160 221 — 221 Compositeurs ("1 la machine . 61

176 —— 176 130 —— 130 167 —— 167 ; (Jonducteurs de machines A 62

108 77 97 57 — 57 96 77 90 ()uvriem auxíl. (Pimprimvrie . 63

Industria du transport

63 — 63 — -— — 63 — 63 Wattmen (de tmmways) . 64

59 — 59 — w— _— 59 —— 59 Receveurs (de tramways) . . , 65

66 — 66 68 — 68 66 —- 66 Chan/fears d*aut0m0b. i 66

54 —-— 54 39 —- 39 48 —— 48 (ochers (de camions d 1 Chou.) 67

42 —— 42 22 ———- 22 38 — 38 Facteurs (de gate) . 68

25 __ 25 36 30 36 29 30 29 ()uvrier 3 de la voic (chem. de fer) 69

Servicl's communnuw .

55 54 55 —— —— — 55 54 55 meeuvres 70

2

7. szám. —— 504 *-—:— 1933 2. 'A munkások száma kor, családi álla-

Nombre des ouwiers suivant l'á'ge, l'état

A munkások közül — Parmí les

§ a g é s d e §, ] Szak—

9 —— § : ' munkás

-- .c: 33 1 S 0

U Z e m § § § § E E u, § § Ouvrz'ers

§ U, ! ;" ** ** § § 75 gualifiés

Szakma g.§2§§$$13§§§swgő%§

m I 1 f a r 1 m Egis-:wua-ás; §,

(§

^§ Ég;

ÉÉwcmooowgrő—üá'SÉÉÉ-Éuá

—-4 (N N co w xo §§ x::uísag—maÉ'BTGTÉÉÉ

,a

, a) g,, 10 $ 9) :: '"

§ :: Én 6 v e s —— a 11 s 8 339 des deux sexes Égrgü'í gőg

1 2 314,5]6171819—10M11]!2113[14'15[16i17

_ l 4 J ! (

Bányászat és kohászat ! [

1 Vájár . . . — _ 25 22 68 47 30 1 22169 2 -——193 ——-193

2 Egyéb földalatti munkás 2 8 34 10 10 9 4 2 41 38 — — 6 —- 6

3 Napszámos (külszíni munkás) 5 9 9 8 23 9 9 5 26 48 8 — —— —— ——

Vas— és fémipar

4 Arany— és ezüstműves — 1 4 3 11 5 1 1 7 18 1 — 22 2 24

5 Bádogos . —— — 4 6 18 7 4 2 4 35 1 1 37 —— 37

6 Épületlakatos , —— —— 2 6 19 11 5 2 4$ 40 —— 1 45 —— 45

7 Géplakatos . . . . 2 6 28 54108 50 23 16 66 216 2 3277 ——277

8 Szerelő és esztergályos . 3 11 17 29 60 23 16 3 57103 1 1146 ———146

9 Gépész, gépszerebő —— —— 5 9 27 12 8 10 11 59 1 —— 62 —— 62

10 Kovács . . — 1 1 17 30 17 14 2 11 70 1 —— 67 —— 67

11; Napszámos 2 5 6 6 10 6 6 2 13 28 2 —— —— — *

! Gépipar

12 Öntő . . —— 1 13 10 31 23 12 4 19 75 — —— 38 — 38

13 Mintakészítő —— —— 1 8 4 3 2 m 3 15 —— —— 18 — 18

14 Fegyverműves — —— 3 8 13 11 5 10 14 35 1 ., 18 — 18

15 Hajó—ács —— —— — — 1 6 1 2 2 7 1 —— 7 —- 7

16 Műszerész 2 10 13 19 23 10 3 —— 37 42 _ 1 78 —— 78

17 Órás —— _— 5 10 4 2 _— — 12 8 — 1 21 -—— 21

18 Napszármos 1 9 6 12 17 8 8 2 20 40 3 — -— —— ..—

Villamosipar

19 Elektrotechnikai munkás . . . . 1 3 15 12 11 5 3 —— 23 24 2 1 5 1 6 20 Víllnnyszerelő (vill. bevez. épületnél) —— —— 5 7 20 6 ?; 2 10 33 —— —— 43 —— 43 21 Villaxnyszer-elő(villanyáramelosztásn.) 1 8 16 23 43 15 8 1 32 73 —— -— 74 —— 74 22 Napszámos (villanyáramelosztásnál) __ 1 14 20 18 11 6 2 18 52 2 —-— —— — _—

Kő-, föld-, agyag- és üvegipar

23 'l'églavetö 1 1 1 1 G 6 5 1 5 17 _ __ — _;

2415á1yhás —133944 1 520——19—19*

25 Dvegfúvó . . . . _ . . . 4 7 11 8 18 10 7 1 23 41 — —— 52 — 52

263 Napszámos 5 —— 6 3 2 1 1 1 10 5 3 1 —— — —-

Fa— és csontipar

2 lfűrésztelepi munkás . . " , . . —— 1 9 7 8 14 10 4 9 43 — 1 12 — 12 28 Epületasztalos . . . —-— 1 8 7 13 10 7 —— 16 29 —— 1 45 —— 45 29 Műasztalos . . . . , . . . . — 7 26 81 27 28 22 11 46 105 1 —— 183 —- 131 30 Csiszoló (politúrozó) . . . —— 3 7 10 22 7 4 —— 21 30 2 — 11 17 28 31 Napszámos . . . . . . . . . i 17 10 19 12 12 8 5 2 50 '5 __ —— —— —— _

Bőr-, sörte-, szőr— és tollipar

32 Bőrgyári munkás . !. . . 6 19 44 22 46 31 11 4 79 94 "9 1 31 5186

33 Tímár . . . . . . . . . . . —— 1 5 14 11 2 1 2 12 24 —— —— 36 — 36

34 Ruggyantagyártó . . . —— 4 15 10 34 9 8 4 26 56 2 — —-— —— -—

35 Napszámos . . . 1

—— 2 7] 10

6 5 3 7 26É 1 —— —l —— ——

7. szám. —— 505 —— 1933

pot és alkalmazási minőség szerint.

matrimom'al et la gualite' de l'emploi.

ouvrters, il y avait: A

1 . . k' k ,, ,,

bíígílágaggas Tanulatlan Ifjú !?lslgáslsao EbeI felnott napszámos) napszámos munkás osszesen munkás

agí'fzfáííís Manamvres James A73751" Dont adultes [ n d % s t ,. i e s

(manomfm'es non dressés otwríers das ouvriers

(175553) __ Professions §

M u ** § n u *) a ** §; "3

§ 3 6 3 3 6 35 3 ., § * 3 "f:; a ; *

TuagÖÉ—Tdagu—ÉT-DÉg—ST-aáuÉ"( 3313 §

awfcfulfaigg 33 113 ;3 ;

a§*8%3§a*2§3§35*8*3333523 35 3521 $$$ §

131191202112212324l251262728l29 30131132 63 34

1 ;

t I ' § ! ! "Mea rt huuu: faurneuuw

—- —- —— —— —— — — — _ 193! — 193 193 — 193 limwurs 1

55 ..1 55 16 _— 15 2 __ 2 79' — 79 77 __ 77 Autrcs ouvriers au [ami. 2

__. _ _ 59 3 72 5 _. 5 74 3 77 69 3 72 Manoeuvres (á la surface) 3

! Side'ruryíe el Inélallurylc

—-— 2 2 —— — —— — —— —— 22 4 26 22 4 26 ()rfévres et ouvricrs cn urgenteríe 4

4 — 4 —— —— —— — —— —* 411 — 41 41 —— 4.1 Ferblantiers . . 5_

—- —— —— — — — —— —— —— 45 —— 45 45 —- 45 Serruríers du batiment . 6

8 —— 8 —— — —— 2 — 2287 —— 287 285 —- 285 Serruriers (le machine 7

13 ——- 13 —-— — —— 3 -—— 3162 —— 162 159 —— 159 Montam et tonmcum . 8 9 —— 9 — -— —— — —— —— 71 —— 71 71 —— 71 Mécaniciens el monteuzs de much. 9

15 — 15 — —— — —— — ———- 82 —-— 82 82 —— 82 Iorgerons 10

—— —-— —- 38 3 41 2 — 2 40 3 43 38 3 41 Manoeuures 11

* Construction mér,-antant:

56 —— 56 — —— — —— —- — 94 — 94 94 —— 94 Fondeurs . . . 12

— '— —— , -— — —— —— —— 18_ —— 18 18 -— 18 Modeleurs 13

30 2 32 —— _— —— —- —— — 48 2 50 48 2 50 Armuríers . . 4

3 8 — —- —— —— —— —- 10 — 10 10 —- 10 Charpentiers de vaisseau 15

—— —— — —— _ — 2 —— 2 80 — 80 78 —— 78 ()pticiens 16

—— —— —— —- —— — —— — —— 21É — 21 21 — 21 Horlogers 17

—— —— —— 44 18 62 —— 1 1 441 19 63 44 18 62 Manoeuvres 18

! Industria de Pekach-mim

5 38 43 — —— —— — 1 1 100 40 50 10 39 49 Ouvriers électto—technigues . 19

— —— —- —- —- —— —-— —— — 43 —— 43 43 —— 43 Monteurs—e'lecir. (install. d,électr.) . 20 30 — 30 — ——- — 1 —— 1 1051 —— 105 104 —— 104 Alonteurs électriciens (distribution 21

— ; d électricíté)

— —— —— 69 3 72 _ —— —— 69 3 72 69 3 72 Wanoeuvres (distribution délectri- 22

; cite')

; Induslrie de la pierre, ce'ramiaue

3 el verreriea

21 —- 21 —— — — 1 —— 1 22 — 22 21 — 21 Ouvriets de briguetterie 23

6 _. 6 _ .— _— —— _— 25 — 25 25 '— 25 Fumístes . . . 24

3 5 8 -— —— —— 1 3 4 56 8 64 55 5 60 Sou/fleuts de verte . . . . 25

—— —— ——- 6 8 14 5 —— 5 11 8 19 6 8 14 Manoeuvres . . . 26

; Industria du bots el des aa

41 — 41 — — — -—— —— — 53Á—— 53 53 — 53 Ouvriers de scierie . . . 27

1 _ 1 _ _. _- _ _ _ 46 _ 46 46 _— 46 Menuisiers du bátiment. 28 19 _ 19 _ —— —— " —— —152 — 152 152 — 152 Ebénistes 29 2 23 05 , _ _ _ _ —. 13 40 53 13 40 53 Pnlísseurs . 30

_ — — 64 4 68 15 2 17 79 6 85 64 4 68 Manoeuvres 31

1 3; Industria du cuir, du crin, du poil

; et des plumes

56 85141 —— — —- —- 6 6 87 96 183 87 90 177 Ouvríers de fabrigue de cuir . 32

—— — — —— —— — —— —— —— 36 36 36 — 36 Tanneurs . . . 33

51 33 84 —— —— —— — —— -—— 51 33 84 51 33 84 ()uvriers du caoutchouc . . . . 34

——l —— — 321 1 33 — 1

1 32[ 2 34 321 1 33 Munueuvres

35

7. míg. _ 506 — 1933

Wii":

A munkások közül — Parmi les

§ á g e' s d e § 1 Szak-

% ———— § : munkás

033 : O [

U Z e m §§ %% E": § * Ouwz'ers

Ev, 322 "E; § § gualijés

S z a k 111 a ggg 3 § 831 35 3 513 $$$ Ég "ng; §; Ég ____._________

§ § 1 $ J; el A $ % ; § §

§; §§ H (N N 71; !" "T' %% cu J.CÉ zo; 'B'ü IÉÉÉÉ x%

f ** % "' sw) § aaa:

wo gége (3 v e s —— a n 5 %% des deux sexzs ÉS gű; $$$

T 2 3 4l51617i819 10 11112§13114151617

, ,, , ,,,,,, , - . ,

Fonó- és szövőipar

1136 Fonó— és szövőmunkás . 11 22 88 39 43 20 5 2 122104; 3 1 44 57101

737 Gombkötő és paszományos 2 6 34 21 26 5 8 1 50 47 1 — 8 88 41

2'38 Gyapjúfcstő . . 1 3 13 14 12 8 4 2 21 36 — — 7 — 7

139 Gyapjúfonó! gyapjúszövő —— 5 45 38 49 8 8 1 70 75 2 2 27 20 47

3140 Kelmefostö —— 4 23 22 24 16 19 5 41 66 6 —— 22 — 22

1541 Kárpitos —— 6 4 4 6 4 1 —-— 12 12 —— 1 22 1 23

3'42 Napszámos 1 30 15 32 16 14 17 1 5 80 49 1 —— * —-— —

Ruházati ipar '

Cipész 5 23 44 34. 40 17 11 1 85 83 2 5 73 24 97

Kalapos 2 11 63 32 32 16 5 2 104 53 6 — 27 86113

Férüszaxbó — 2 16 16 15 18 27 5 31 67 1 —— 99 —— 99

Nőiszabó 7 13 31 19 32 12 6 — 88 80 -— 2 20 93113

Szűcs 1 4 14. 4 6 4 —— -— 19 14 — —— 18 14 32

Papirosipar (

Papírgyár; munkás 2 7 18 24 35 13 3 2 33 69 1 1 14 —— 14

konyxkoto — 5 6 3 6 8 3 _— 1411 17 —— _ 14 17 31

Napszamns 1 3 8 5 10 2 2 1 13 18; 1 _— —— —— —

— ? Élelmezési ipar

Pék, —5112213s11 325471—72 17

Napszamos — 1 8 *3 10 8 12 6 20 21 7 —— — —-— —!

Építőipar ( _

Kőműves---...—-.Ö——1217351s18 311821—94—94

Áos ". ., . . . ; —— 2 4 6 15 9 13 5 9 44 1 — 54 — 54

Ó—lmnontó - . — — 2 2 9 5 2 1 4 17 —— _ 9 —- 9

Vasszerkezeti munkás 2 1 4 15 23 11 4 — 17 42 1 — 55 — 55

Betonmunkás . , . . . . —— __ 2 6 11 6 5 1 1 29 1 —— 10 -— 10

Mázoló és szobafestő . , . . . 1 —— 9 7 6 5 3 —— 12 18 1 —— 28 — 28

Napszámos ' 6 4 21 21 3 17 5 7 39 69 21 2 "( _— ——

Sokszorosítóipar

(

, Kéziázed'ő ( . . . —— —— 10 3 9 6 13 10 14 37 —— .. 51 — 51

Gépszedő . . A . _ . . . . — -— 2 2 8 9 13 3 6 31 —— —-— 37 -—— 37

Gpépmester , . . . —— -— 2 __ 3 9 5 2 2 19 —— ,— 21 -— 21 Nyomdai segédmunkás . . . ; —— —— 5 3 12 4 11 3 9 25 4 —— — —— ——

Szállítóipar

Kocsivezető (közúti vasútnál) . . ; — —— —— 2 10 6 2 -— 2 18 — —— 20 —— 20 Jegyszedő (közúti vasútnál) . . . —— — 1 7 9 3 — — 3 17 —- —— 20 —— 20 Gépkocsivczető ( . . . — —— 4 14 31 15 6 1 15 54 2 —— 71 — 71 Kocsis (egylovas árúszúllító §

kocsinál) " A . . . . . . . § — —— 2 3 13 3 6 3 1 29 —— " ——- —— ——

Hordár (vasútnál) . . . f —— — —— S) 7 1.5 ? —- 9 28§ 1 —— —— —— ——

Pályamunkás (vasútnál) . . . . —— 6 31 32 36 22 18 4 38'109 2 —— 78 —— 78!

Községi szolgálat ;

270 Napszámos . , . . , . . . . i -— 1 8 11 9 6 5 2 11 26 3 2 -— —— ——

' ( H