4. szám
-——308——
1937
Mezőgazdaság.
Agricoltum.
Riassuuto. Daí dati pubblicati dalPlstitulo Internazionale d'Agricollura, fondato su inizíativa dí S. M. Vittorio Emanuele III, si rileva ehe in Italia, malgrado l'aumento considerevole degli ultimí 10 anni, Ia pto'duzíone agricola e Palleva- mento del bestiame non poteuano coprire ancora le esigenze della popclazíone. In Ungheria invece nella ?magyíor parte dei prodottí agrícoli nota un'eccedenza che non sípuó valorizzare all'ínterno.
La deficíenza di prodotti agricoli in Italia, —
! guale appare neí dati in esame —— é originata dalla densítá relativa della popolazíone e dalla insu/fici—
enza di estensioni coltívabili. Mentre invece la sovraproduzíone agrícola ung'herese deriva dall'aib—
bondanza dí compi, dalla minore densílá della po- polazione e dal carattere specialmente agrícolo del Paese.
Il rapporto fra l'Italia e IjUngheria conside- rato in base a 100 abitanti, da alliUngheria affec—
cedenza dí: 109'4% dí tetreno lavoratívo, 36'8% dí produzíone granaria, 19'1% dí bouini. Matica al contrario nel nostm Paese [a coltura del riso e síamo anche assai indietm in con/fonto delFItalía
nelltallevamento delle pecore.
Uagrícoltura ungherese giá in passato metteva a dísposízíone delltltalia i suoi prodotlí agricoli, il suo bestiame e i sottoprodoití animalí. Era acguirente invece delfltalía per riso, verdura pri—
matíccia e agrumi.
A mezőgazdasági termények termés- eredményéről és a termenyszükséglet nagy- sága felől a jelen század elejéig megbíz—
ható, hiteles nemzetközi adatok nem állot- tak rendelkezésre. Az érdeklődők kizárólag egyes magánszemélyeknek (Broomhall, Beerbohm, Dornbusch és másoknak) időn- kinti közléseire voltak utalva. Ezek a köz—
lések azonban, amelyek az_akkori közfel—
fogás szerint a terniényárak alakulására befolyást gyakoroltak, többnyire egyoldalú számításokon vagy pedig önkényes becslé- seken alapultak és ezért a valóságos ter—
méseredme'nyek adataitól sokszor lényege—
sen eltértek.
A hivatalos statisztika nemzetközi szer—
vezettség hiányában és az egyes államok adatgyüjtéseinél követett módszerek külön- bözőse'ge miatt a magánbecslések kiküszö—
ből-ésére akkor még nem volt alkalmas.
Ilyen körülmények között a nemzetközi for—
galomban szereplő termények árképződése ebben az időben nem volt egységes és az áringadozások sokkal nagyobbak voltak, mint azt a tényleges helyzet indokolta.
Épen azért, hogy a termelőknek, a keres- kedőknek és a fogyasztóknak is megbízható, hiteles adatok álljanak rendelkezésükre és a közreadott terméshíreket megfelelően el- lenőrizni lehessen, III. Viktor Emánuel 1905 elején egy olyan nemzetközi in—
tézmény létesítését kezdeményezte, amelyik a politika teljes kikapcsolásával legfőké—
pen a mezőgazdasági termények mennyi—
ségére vonatkozó hivatalos hírszolgálat el- látásával foglalkozzék. Az uralkodó egyben az intézmény költségeinek fedezésére mint—
egy 300 ezer aranylira jövedelmű két if'öld—
birtokának használati jogát és jövedelmét is felajánlotta.
Ennek (az akciónak eredmvényeképen lé- tesült a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Rómában, mely az olasz kormány által ell-enszolgáltatás nélkül rendelkezésre bo—
csátott palotában (Villa Umberto 1.) helyezkedett el. Az 1905. év derekán elfogadott nemzetközi konvenció értelmé—
ben a növényte'rmel—ést és az állattenyész- tést érdeklő tudósításoknak és adatoknak, ezek között is különösképen a mezőgazda- sági termények és cikkek termelésére s forgalmára vonatkozó nemzetközi adatok—
nak gyűjtése, feldolgozása és közzététele az intézet legfőbb feladata.
Az olasz nemzet uralkodójának és kor- mányának támogatásával (életrehívott Nem- zetközi Mezőgazdasági Intézet a tagállamok hivatalos szerveitől begyűjtött anyagot ki—
adványaiban (havomk'int, évenkint vagy időszakonkint) hozza nyilvánosságra.
A következőkben Olaszország mezőgaz- daságát, állattenyésztését és erdészetét a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetnek ezek—
ben a kiadványaiban közzétett és az olasz hivatalos statisztikai közleményekben nyil- vánosságra hozott adatok alapján ismer- tetjük.
a) Mezőgazdaság.
Az 1930—ban Olaszországban —— az er—
dőgazdaságok nélkül —— összesen 4'2 millió mezőgazdasági üzem működött. (l. az 1.
számú kimutatást). Ezeknek az üzemek- nek 21'7%—a l kat. holdnál (fél hektárnál)
4. szám _. 309 — 1937
1. A mezőgazdasági üzemek 1930-ban. — Aziende ag'ricole nell'anno 1930.
Az üzemek — Aziende in Italia Az üzemek — Aziende in Ungheria
oltre — 50 hektáron
felül — ettam 46.639 1'118,956.661 41'5
Összesen _ Totale 4,196.266100-o 45,617.655100'0
N k leliülledle) 2) N kterülketed
agyságesoport Száma 0 a— 0 A el agyságesoport száma 0 at- 0_ 0
Area numero /0 511522?ze /o Area numera /0 511152ng ig /0
catastali1)2) catastalí
Olaszországban Magyarországon
fino a, —— 1 kat. holdon alul — jug. cat.
fino a—O'SO hektá— (sotto—0'57 hektáron
ron alul — eü.. . 909.782 217 345376 08 alul — ett.) . . . 551714 345 286.575 18 1—2 kat. holdig
jug. cat.
(0'57—1'15 hektárig
O'50—1hektárig—ett. 581299 13!) 775638 1-7 ezt,) ,,,,, _ . 277391 17'4 427752 27 2—5 kat. holdig
jug. cat.
(1'15—2'88 hektárig
1—3 , ,, 1,272-590 30'3 4,167.583 9-1 ett.) ... 313189 19-6 1,034.504 65
5—10 kat. holdig jug. cat.
(2-88—5'75 hektáríg
3—5 ,, ,, 532827 12"? 3,635.718 8'0 ett.) . ... 200341 12'5 1,460.015 9'2 10—20 kat. holdig
jug. cat.
(5'75—11'51 hektár-
5—10 ,, , 492209 11'7 6,050.929 13'3 ig — ett.) . . . . 157061 98 2,240.607 14'0 20—100 kat. holdig
jug. cat.
(11'51—57'55 hek—
10—50 ,, ., 360920 8'6;11,685.150 25'6 térig — ett. 83.700 53 3,092.982 19'4 oltre —— 100 kat. hol-
don felül — jug. cat.
(oltre —— 57'55 hek- táron felül — ett.)
Összesen — Totale
14.250 09 7,389.983 46'4 l,597.646 100'0 15,932.418 100'0
1) 1 kat. hold ; 0'575465 hektár; 1 hektár : 1'737726 kat. hold — *) 1 jug. cat. : 0'575465 ett;
1 ett. :: [737726 jug. cat. 2) Erdőterület nélkül. — ?) Senza foreste.
kisebb, többnyire csak (épületből, a hozzá—
tartozó belsőségből és esetleg még némi szőlőből vagy tengeritermő területből áll.
Azok az üzemek, amelyeknek kiterjedése
az 1—2 kat. hold (1/2——1 hektár) között vál-
takozik az iizemlétszámnak 139, a 2——5 kat.
hold (1—3hektár) terjedelműek pedig a létszámnak nem kevesebb, mint 30'3'7o—át adj-ák. Ezek szerint tehát a mezőgazdasági üzemeknek 65'9%-a az 5 kat. holdat (3 hektárt) nem éri el.
Ugyanakkor hazánkbanl) az 5 kat.
holdnál kisebb gazdaságok az összes gaz—
daságoknak 71-5%-át tették. A törpeg—azda- ságok száma tehát mindkét országban elég
1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1031. 7. szá- mában Sajóhelyi István: Gazdaságaink nagyság- megoszlása e. tanulmányát. Az ott közölt adatok az erdőgazdasági üzemeket is magukban foglalják, a szántóföld vagy kert nélküli üzemekre ellenben nem terjedtek ki, úgyhogy az adatgyüjtés az or—
szág területének l'5%—át nem öleli fel.
nagy és nagyjából egyforma arányú. Az üzemek nagysága tekintetében az olasz ki—
rályság annyiban kedvezőbb helyzetben van, mert ott az 1 kat. holdnál kisebb és az 1—2 kat. holdas üzemek aránya kisebb, mint nálunk, ezzel szemben a minimális megélhetést inkább biztosító 2—5 kat.
hold kiterjedésű üzemek aránya már erősen felülmúlja a hazai mértéket. Hasonlóképen a többi üzemnagyságcsoport aránya is ked- vezőbben alakul ott, mint minálunk. A 2—5 kat. holdas nagyságkategóriától eltekintve, amely erősen kiugtrik magas részesedési számával, az idevonatkozó adatok azt mu—
tatják, hogy min-él nagyobb az üzem-ek te—
rülete, számbeli arányuk annál kisebb.
A területet nézve éppen ellenkező a hely—
zet; mert az említett csoportot nem szá- mítva a nagyságkategória növekedtvével az üzemek kiterjedése és térfoglalásuknak ará—
nya is növekedik. Az 5 kart. holdmál kisebb törpeüzemekhez Olaszország területének
4. szám —— 310 —— l937
2. A terület mívelési ágak szerint.
Superficz'e per gualitá di coltura.
Olaszország " Italia ! Magyarország — Ungheria területe — superfície
A míveléü ág az összes az összes
" , ) 100 lék , —- 1001 k .
Oualitá di coltum kat" how Dig 211133!) esni! kafa kat' how (),/zefflllíllítn esiÉ Égi-a jugeri in % della hold _]l'g' jugerí in % della hold—juga;
catastali superfície mi. P" 190 catastali sunerficie cat. 3757/1296;
complessiva abztanh complessíva abztaniz
Szántóföld — Scminati'vi . 22,302.889 .41'4 52'3 9,740.831 60'2 1095
Kert és szőlő ._ Orti e m'ti 4,931.553 92 116 557470 34 6'3
Rét és legelő —— Pratt e pas-coli 10,727.997 19'9 252 2,857.945 17'7 32'1
Erdő —— Boschi . . . . . . . . 8,611.117 16'0 20'2 1,911.552 118 215
Egyéb és nem mívelt terület —— Altri
1
ed incoltí produttivi . . . . . . . . . 2,983.697 5'5 7'0 55.710 04 06 i Terméketlen (földadó alá nem eső) területek
Superfz'cie improduttiva (esentata dalla
tassa agram'a) . . . . 4,330.084 80 102 1,049.119 6'5 11'8
Összes terület —— Superficie totale: 53,887.337 1000 1265 16,172.627 100'0 181'8
erdők nelkül 11'6%-a, az 57100 kat. hoUby a hazai adatok az erdő§azdaságokat hold (2'88—57'55 hektár) terjedelmű üze—
mekhez az összterületnek 469, a 100 kat.
holdnál (57-55 hektárnál) nagyobb gazda—
ságokhoz pedig 41'5%—a tartoúk,
A területnek gazdaságnagyságcsoportok szerint való tagozódása nalunk nagyjából hasonló, csak az 5————l()0 kat. hold kiterje—
désű üzemek némileg kisebb, a 100 kat.
holdat meghaladó terjedelmű gazdaságok pedig valamivel nagyobb arányban szere—
pelnek. Ha azonban figyelembe vesszük,
A TERÚLET MlVELÉSl ÁGAK SZERINT.
SUPERFICIE SECONDO RAM! m couwzxzuonr
'z
ousznnszts
lTALiA
MAGYARORSZÁG UNGHERIA
is magukban foglalják és hogy az erdőknek 89%—a nálunk 100 kat. holdas és ennél na-
gyobb üzemeknek képezi részét, megálla- píthatjuk, hogy a 100 kat. holdon felüli üzemek Olaszországliian aránylagosan is nagyobb területet foglalnak el, mint ha—
zánkban.
Az említett 456 millió kat. hold terü—
letnek 57'5f70—án a tulajdonosok, 12'7 76—án a bérlők, 15'8%—án telepesek gazdál- kodnak, l4-(%-ot pedig vegyes gazdálko- dási mód szerint kezelnek.
A területi adatok szerint (1. a 2. szánni kimutatást) Olaszországnak ——— gyarmatok nélkül —— 53-9 millió kat. hold kiterjedésű összes területéből mintegy 41'4% szántó—
földi termelés céljaira szolgál; 100 kat. hold terjedelmű szántóföldre ott 1911, nálunk pedig 914 lakos jut. Ez a két arányszám megfelelően kifejezi azt, hogy Olaszország, nagyobb népsűrűsége következtében és mert szántóföldjének aránya a mi, európai Vi—
szonylatban második helyen állót) (GO-270)
magas arányszámunknak lényegesen alatta marad, szántóföldekkel Viszonylag elég gyengén van ellátva és így a belföldi szár—
mazású termelv—ények mennyisége a szűk—
ségleteknek jóval kisebb hányadát fedez—
heti, mint hazánkban,
A szántóföldi termelés adatai arról ad—
Szánlo'told Erdő
%, Sammanw Boschi nak számot (l. a 3. sz. kimutatást), hogy a
: Ort!Kenesszúlöe vm Egyebésnem mivelllemlel az al á ' 1)" Én v !, 7 s ' ' " "
Dwersi ed tl'lEOlll produltwn g d 5 gi OVL yek Egye cseportJal kOZul
Ré! és tegetó Termeketten terulet
. . Pratxepascoti . Superílcleimpruduttwa 1) Az első helyet 61'7%—os szántóterületi ará-
M, St. 51, 1937. R! 3! utan nyával Dánia foglalja el.
4. szám —3ll— 1937
3. A bevetett terület. — Superficie coltivata.
Olaszország Magyarorszag Italia Ungheria bevetett területe 1935-ben superjicie coltívata nel 1935
A termény neve
a 315332 $$$
Prodotto §: §§:s §: §§::
* 3533 máb§g§$t mágik-
1333 az,:ssu ?:lc.§
" xNÚ, m'oügx'xv, m—cxg
: x—85 iga—073: ;GS ses-—
a' 3338 $$$—"3 $$$ geci-É
; Gabonaneműek összesen
Cereali : ... 10.200 45'7' 5.221 53'6' , Ebböl — di cm';
' búza — frumento 8.697 390 2.966 305 i rizs — riso ... 238 1'1 —— ——
Kapásnövényekből
( Ptantc sarc/miatt?; l
" tengeri —— granoiurco . 2.560 11'5 2.049 210 , burgonya — patata . . 705 32 498 5'1
cukorrépa - barbabíetola
da zucchero 160 , 0"? 83 09
_ összesen — totale 8.425 15'4 2.630 270 _.— Kereskedelmi növények-
ből —— C'ollivaziom
; industriali
dohány — tobacco . . 61 0'3 27 0.3 1 kender és len — canapa .
e lino . . . .. . . . . 123 _03 39 04 összesen —— toíale 184 08 66 O'?
_, 'l'akarmánynövények
Foraggi ... ))4190 188 1331 137 , Egyéb termények— Allm—
prodotti ... l)l.897 8'5 263 27 ) Ugar — Megyesi . . . 1)2.407 1025 228 2'3
* Osszes szántóföldterü—
let — Totale del semi—
nativo coltivato . . . . 22.303
1000
9.739 1000 1) Hozzávetőleges adatok. — Dati approssimativi.
a gabonaneműek a legnagyobb jelentősé- gűek. Az idetartozó termények ugyanis leg- utóbb a szántóföldterületnek 45'7%—át le—
kötött-ék. Ezek sorában is a búza termelé- rsére szolgál a legnagyobb terület, termőte- rülete ugyanis a szántóföldnek nem keve- sebb, mint 39'0%—át veszi igénybe s emel- lett az utóbbi években még számottevő mértékben terjeszkedett is. (1935-ben ki—
terjedése 489 ezer kat. holddal nagyobb volt, mint 1925-ben.)
A búzaterületnek ez az előretörése a ,,Battaglia del grano" (búzacsata) sikeréül tudható be. A területnövelésen kívül azon—
ban főleg a gépek fokozottabb kihasználá- sával, jobb trágyázással és kellő talajmeg—
munkálással volt elérhető a termésmennyi—
saégnek olyan mérvű fokozása, hogy a búza
beviteli többletének mennyiséggel) az 1921—1925. évi átlagos 246 millió méter—
mázsáról az 1926——1930. évek átlagában 6-1 millió métermázsára, 1933-ban 28, 1934-ben pedig 2'4 millió métermázsára csökkent.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 1931—1935. évi átlagos búzatermés alapul- vétele mellett a búzatermésből 100 lakosra Olaszországban 171 (1, nálunk pedig 234 (;
jutott; búzafeleslegünk egy hányada ezért értékesülhet e baráti államban.
Igen fontos gazdasági növénye az or- szágnak a rizs is. Bevetett területe ugyan a szántóföldterületnek csak l'-1%—át foglalja
el, ennek a terménynek termelésével Euró- pában mégis az első helyen áll. Vilagré—
szünk rizst-ermő területének 61'7%—a ott található. A kedvező ter'mézseredmények kö- vetkeztében e terinónyből jelentős (16—20 millió (1) kivitele van, amelynek egyrészét (50 ezer—1170 ezer (Il) _ Magyarország veszi át.
A többi gabonafélét szintén aránylag kis területen termelik, ezértkazután rozsból évenként mintegy 50—150 ezer, árpából 250—950 ezer, zubból pedig nem kevesebb mint 10—11) millió méte'rmázsát külföld- ről kell beszerezni. Az importra kerülő mennyiségből hazánk az utóbbi években mindinkább növekvő mértékben részesedik.
A részben takarmányozásra, részben pedig kenyxérpótló eledelként használt ten—
geri vet-ésterülete a szántóföldnek 11'5%-án foglal helyet. A termésmennyiség a belföldi szükségletek kielégítésére általában nem elegendő, a mutatkozó hiányt "rendszerint tetemes (évenkint 04—74 millió (1 között váltakozó) mennyiségű bevitellel kell pótolni. Hazai mezőgazdaságunk a hízlalási tevékenység kiterjedt volta miatt és mert a tengeritermés nem minden évben sikerül megfelelően, csak elvétve jut abba a hely—
zetbe, hogy termésfeleslegével az olasz me—
zőgazdaságot kisegítse.
Amint a legfontosabb termények ter—
méshozamának alakulását .bemutató ada- tokból kitűnik (l. a 4. sz. kimutatást), az átlagos terméseredmény Olaszországban általánosságban kedvezőbb, mint minálunk.
A mutatkozó többi—etet azonban nem lehet kizárólag a viszonylag megfelelőbb termé—
szeti adottságok javára elkönyvelni, mert a különbözet kialakulása több tényező ösz- szeműködésének a következménye. így,
1) Liszttel együtt.
24
4. szám
4. A hét tőtermény terméseredményei.
Produzione delle sette principali colti'vazioni.
———3l2———
Olaszország Magyarország
— Italia Ungheria
A termény neve 1921__ 1921._ [
1925. évi 1925. évi
Prodotto átlag 1935 átlag 1935
media ! media
mmm: annua
Termésmennyiség 1000 (4.
Ouanlitá dí produzione 1000 :]
53.904 76.955 16.242!22.922 1.549 1.592 6.818 7.277 Búza — Frumento. .
Rozs — Segale
Árpa. — Orzo . . . . 2.206 2.000 4.833 5.564 Zab -— Avena . . . . 5.482 5.152 8.287 2.459 Szemes tengeri —— Gra—
noturco ... 24.081 25.197 14.823 14.188 Burgonya —— Patata .
Cukorrépa ——Barbabie- tala da zucchero
17.984 21.591 15.495 13.927 24.003 23.247 9.839 7.690
Átlagtermés kat. holdankínt (;
Produzionc in 41 per jug. cat.
Búza —— Frumento . . (Mt 90 619] 79 Rozs — Segale . . . 71 78 61] 6'?
rpa —— Orzo . . . . 55 5-9 63 7'5
Zab —— Avena . . . . 6'5 70 60 70
Szemes tengeri — Gra-
noturco ... 90 98 87 7'1
Burgonya —— Patata . 304 306 34'5 28'5 Cuk orrépa — Barbabie—
tola da zucchero 163'6' 1454 1053 940
többek között a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a mívelhető terület ugyanakkora darabjára egyidőben Olaszország határain belül mintegy 20—30
%-kal több állati trágya jut, mint hazánk
területén. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy ott a műtrágyafogyasztás mértéke erősen felülmúlja hazai eredményeinket, amennyiben az olasz mezőgazdaság — a termőterületet alapul véve —— az 1926—1930. évek átlagában háromszor annyi, 1934—ben pedig nem kevesebb, mint tízszer annyi műtrágyát használt fel földjei termő—
erejének ilyenképen való pótlásánál, mint a [hazai gazdaközönség. Természetes követ- kezménye ez annak, hogy Olaszország, a mezőgazdasági terményeket tekintve beho- zatali állam lévén, a t—ermre'nyárakat a gaz—
dasági válság éveiben is megfelelő színvo—
nalon tudta tartani. Ezzel szemben orszá—
gunk termésfeleslegekkel rendelkezik 5 jó- részben a kiviteli értékesítésre van utalva, a terményárakat ezért kezdettől fogva nem lehetett nálunk a behozatali államok szint—
jén állandósítani. Mezőgazdaságunk tehát, a termelési költségek leszállítása végett a gazdasági válság ideje alatt a műtrágya használatát erősen csökkentette,
1937
Emellett Felső—Olaszország vízierőinek kihasználásával létesített elektromos áram—
fejlesztő te'l-epek a Villamos energiát vi—
szonylag olcsón tudják a fogyasztók ren- delkezésére bocsátani. Ezért az olasz mező—
gazdaság öntözés útján aránylag eleg nagy területeken növeli szántóföldi termelvé—
nyeinek terméshozamát. Adataink szerint 1934—ben a mezőgazdaság elektromos áramfogyasztása 110,272.000 kilówattórát tett. Ez a mennyiség ugyan az áramterme—
lésnek mindössze 1'2%—át vette igénybe,
hazai viszonylatban azonban ilyen eped—
ményt nem tudunk felmutatni.
A mezőgazdaság áramfogyasztásából az öntözés céljaira szolgáló vízduzzasztó tele—
pek 46-0%-ot, a lecsapoló telepek 33'1%—ot, az egyéb módon történt felhasználás pedig együttvéve 20'9%—ot igényelt.
Az öntözött terület .az ország egész terü—
letén az 1930 körüli években összesenl) 24 millió kat. hold volt. Ugyanakkor hazánk- ban az adatok csak mintegy 15 ezer kat.
hold rendszeresen öntözött területről adtak számot.
A szőlő és a kert az ország területéből 49 millió kat. holdat (9270) foglal el. Ez a két mívelési ág nálunk a területi arányt te—
kintve nem ilyen nagy fontosságú, ameny—
nyiben az országterületnek csak 3'4%—a tartozik hozzájuk. Megjegyzendő még az is, hogy statisztikai forrásműveink az olasz- országi kertekben és szőlőterületeken csak a gyümölcs-, olaj- és a szőlőtermelést szá- molják el, a nálunk kertekben is termelt főzelék- és zöldségféléket ellenben kizáró- lag a szántóföldi termelésnél mutatják ki.
A szőlőművelés módja a mienke'től erő- sen eltérő. Ott a huzatos, magas (kordon—
lugas-) művelést űzik, amelynél a szőlő—
tőkék egymástól jóval nagyobb távolság—
ban vannak elültetve, mint a hazai szőlők- ben, ahol az alacsony, karós művelés a szokásos.
Az olasz királyság területén a szőlőtő—
kék sorában gyakran eper- és olajfákat ültetnek el, amelyekre a huzalokat kifeszí- tik. Előfordul, hogy a szőlőtőkék sorai között még valamilyen másféle növényt, rendszerint tengerit is termelnek, ilyen ese- tekben között-es művelésről van szó, mely termelési mód ott meglehetősen elterjedt, nálunk ellenben a termelők azt nem alkalm 1) L. a M. kir. földmívelésügyi minisztérium—
nak az ,,Öntözésről" című 1931. évi 1. sz. kiad—
ványát,
4. szám ——313— 1937
mazzák. Az olasz gazdák a szőlőt főter- ménykíént 1,719.ÖOO kat. hold, közöttesként pedig 5,121.000 kat. hold területen ter- mesztik. (L. az 5. számú kimutatást.)
5. Szőlőtermelés.
Coltt'vazione delle viii.
Megnevezés Olasz— Megyer-
orszag orszag
Denmninazt'one Italia Ungheria
Szőlöterület Super/ide di una Főterményként mívelt ter. __-
Coltwato come coltura §
specializzata ... § 1,719.808 Közöttesként mívelt ter. T',
Coltivato come coltnra §
promiscug ... ;; 5,1-20.854 . Osszesen x l)2,318.995 s)367.75r') Bortermő terület
Snperjtcie di nna, da vino Föterme'nyként mívelt ter. §.
Coltt'vato come coltnra §
specialízzata, ... § 1,676.527 Közöttesként mívelt ter. T',
Coltz'nato come coltnm §
promiscnn ... Le 5,111.660 .
Osszesen _ _ ) J—x 1)2,274:.683 329335 Bortermelés hl. — Prodnzz'one
di vine hl ... 30,549.230 2,290.000 Átlag termett kat. holdankint
hl. —— Produzione media in
hl. per jug. catas. 100 71)
Csemegeszölő terület Snperficie di nna da tat-ola Főterményként mívelt ter. N.
Colti'vato come coltura §
specializzata ... §: 43.281
Közöttesként mívelt ter. §.
Coltinato come coltnra g
promiscucj ... 33 9.194 . Osszesen ** l)44.312 21.880 Csemegeszőlő mennyisége (1.
guantitá dell'nva da tavola g. 1,178.890 ——
Átlag termett kat. holdankínt cl. — Prodnzione media in
9 per jng. sam-st ... 25'4 ——
1) A közöttest az ,,Annuaire International de Statistigue Agrieole 1934—35" kötetében közölt terü- letének 11'7 o/o—aval számítottuk at fötermenyre. ——
La coltnm promiscna abbiamo calcolata tn coltura specializzata in base at 11"?% della snpezficte comn—
nicata nell' ,,Annnaire International de Stattsttgue Agn- cole 1934 —-35". —— 2) Ezenkívül ideszámítandó a még nem termő fiatal szőlők és az amerikai anyatelepek és szőlöiskolák együttes területe (15.940 kat. hold). 7 Oltre a ció si denono agginngere ami le giovant mtz ancom non producenti e i territort' complessivt delle madre colonia americane e delle scuole viticulton'.
(15.940 jng. cat.)
*a csemegeszőlő termelésénél
A bortermelésr—e szolgáló terület nagy-- jából hétszer akkora, mint az azonos ha- zai terület. A termésmennyiség már több mint tízszerese a magyarországi eredmé- *
nyeknek és jótermésű évben az 50 millió hektolitert is megközelíti, mert az átlagos terméshozam főleg a termelési módban mutatkozó említett különbségek és a ter- mészeti adottságok következtében jóval na- gyobb, mint hazánkban. Az ottani szőlők bortermésének átlaga az 1926—1930 évek
átlagában 84'8%-kal, 1934-ben pedig 43'0%-kal felülmúlta a magyar bor hoz—a- mát. Az olaszországi termésátlagok kiválló—
sága valószínűleg még a műtrágya fokozott használatával is összefügg.
A minőségre vonatkozó összehasonlító adatok nem állanak rendelkezésre, de koz- tudomású, hogy a közönséges asztali (pa—
faszt—) borok nem csak nálunk, hanem olasz földön is a termésnek tekintélyes há- nyadát szolgáltatják. Egyébként szesztar- talomban az olasz, a zamatot tekintve pe—
dig a hazai borok tarthatnak elsőségre szá—
mot.
A bor Olaszországnak jelentős kiviteli cikke, a legutolsó időben évenkint mintegy 800 ezer—l'ő millió hektoliter bort szállí—
tott ki külföldre. Évenkinti borexportunk
a 200 ezer hl körül szokott állni, így tehát az olasz és a magyar származású bor he—
lyenkint mint versenytárs jelenik meg a nemzetközi piacon.
Borból a belső fogyasztás jelentős, eb—
ből a szempontból azonban messze az ola—
szok mxögött állunk. Az adatok szerint az 1930—1934. évek átlagában a fejenkinti borfogyasztás ott 83 liter, nálunk pedig 32 liter volt. Köztudomású azonban, hogy a borfogyasztás fejkvótáját tekintve, Olasz—
ország világviszonylatban közvetlenül Franciaország után a második helyen kö—
vetkezik.
Az olasz szőlőg'azdaság' területi fölénye már nem olyan nyomasztó, mint azt a bortermelés adatai mutatják. A csemegeszőlő területe
!alig kétszerese asztali szőlőink kiterjedé—
É sének. A két ország ennek a cikknek kül- ) földi értékesítésénél is némileg versenyez
; egymással. '
24'
4. szám — 314 —— 1937
Jelentős termelesi ága az olasz mező- b) Állattenyésztés.
gazdaságnak az olívaolaj és a citromfélék , " , ,
termelése. A 3-2 millió kat. hold terjedelmű Olaszorszag temletenek 19'9%'af az
kertekben 1934-ben 156 millió (; oliva- olaj, 3-8 millió (; citrom, 3-6 millió (1 na-
rancs és mandarin, továbbá összesen 18'5 millió (1, többnyire határainkon belül is termelt különféle más gyümölcs termett.
Az olajtermelésből mintegy 300 ezer (1 külföldön értékesül, de ugyanakkor nagy- jából hasonló mennyiség szerepel a be- Vitelben is, úgyhogy ebből a cikkből a statisztika egyik évben némi beviteli többletet, máskor pedig ugyancsak szűk keretek között mozgó kiviteli többletet mutat ki.
Az .olasz mezőgazdaság gyümölcster- mwéséből évenkint 24—27 millió (; citro—
mot, továbbá 600 ezer—_l'4 millió (; na—
rancsot és mandarint értékesít a határo- kon túl. Ezek szerint a citromtermósnek 39'3—62'8%—a, a narancs és mandarinter—
mésnek pedig már csak 11-8—42'496-a külföldi fizetési eszközökhöz juttatja ltá- liát. Ezek a gyümölcsök hozzánk is jelen- tős mennyiségben eljutnak.
A kedvező éghajlat lehetővé teszi, hogy még az olyan gyümölcsféle is,amely hazánk—
ban is megterem, pl. a cseresznye, a korai beérés következtében, mint újdonság má- jus második felében nálunk is meg szokott jelenni, mint ahogyan a koraérő főzelék—
fés zöldségféle egy része (pl. karfiol, zöld—
borsó stb.) a hazai termés beérése előtt utat talál hozzánk.
állattenyésztés céljait szolgáló rét és legelő területek foglalják el. Ezenkívül még a szántóföldnek 18'8%-a is mint mester- séges takarmánytermőterület, az állatte—
nyésztés szolgálatában áll. Az állatállomány eltartására azonban a belföldi takarmány- termés nem elegendő, a hiányzó mennyisé—
get tehát a külföldön kell megvásárolni.
Magyarországon a rét es a legelő az összterületnek 17-7%—át teszi, de ezenfelül
még a szántóföldnek is mintegy 13'7%—át szálastakarmányfélékkel bevetik. A szemes takarmányokból feleslegeink vannak, ame- lyeket a határokon túl értékesítünk. Állat—
tenyésztésünk végeredményben a takarmáv nyozás tekintetében kétségtelenül jobb helyzetben van, mint az olaszországi állatt- tenyésztés.
Főképen ennek és az ottani nagyobb nép—
sűrűségnek tudható be, hogy bár vala—
mennyi állatfaj létszáma nagyobb, mint nálunk, egyes állatfajoknak a népességhez viszonyított sűrűsége arányainktól megle- hetősen elmarad. Más állatfajoknál pedig a helyi viszonyok időzik elő a létszám és a sűrűség tekintetében mutatkozó jelentő- sebb eltéréseket.
A szarvasmarhaállomány (l. a 6. sz.
kimutatást) összesen 71 millió db, több mint négyszerese a hazai létszámnak; a la- kosság ezrére ott mégis 1.5'8%—kal keve- sebb ilyen haszonállat jut, mint határain-
6. Állatállomány.
Consistmza del bestiame.
Olaszország — in Italia
Consislenza del bestiame nel 7930
Magyarország —— in Ungheria
; Állatfajta
állatlétszáma ]930ban ,
' Spec-ze. degh. ammalz. . — calcolata su1 k ***—Mi?",—calcolata su
szám szerint egy ka-re ezer a 05* szám szerint egy king—re Pl" a 05"
numero _ km2 er—lgalíZ-O numero " —_I_e_1119 _ _ íaígígí
számítva számítva
Szarvasmarha — Bazini ... 7,103.766 229 1730 1,7844633 1932 ! 205'5
LÓ —— Cavalli ... 942475 30 22'9 860379 972 991
Sertés — Suini ... 3,318.075 10"? 808 2,361.568 25'4 271'9
Juh —— Ovini ... 10.268.119 33'1 250'0 1,463.834 15'7 168'6
_Szamár —— Asin'i . ... 904525 29 220 4.294 00 05
Oszvér — Mali e bardotti 456.466 15 111 1.242 ' 00 01
Kecske —— Caprim' ... 1,892.736 6'1 46'1 22.184 02 * 2'6
4. szám ——315—— 1937
a) SZÁM szam
Numeri Olaszország milíió- mittomD
40 9
M, St Sz. 1937.
OLASZORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG ALLATALLOMANYA
CONSISTENZA na BEST'iián'" ITALIA E IN UNBHERlA
Magyarország m Ungheria
(hmm....
... me
" WSzamár
...i.i....Öszvér
b) 1000 LAKOSRA SZÁMITVA su 1000 abitanti
400 200 300
...Szarvasmarha A ,
Buvum
... Senés
Suini
Juhmm
Asin:
Muti
... Kecske
Capnm
R. St L 1937.
kon belül. Ennek következményekópen évenkinit 80—160 ezer darabot importálni kell külföldről s a bevitel egy tekinté—
lyes részét éppen Magyarország szállítja.
Emellett azonban a népesség hússzükség-
leteinek kielégítése céljából még nagy
mennyiségű (évenkint 300—500 ezer (]) marhahús, főleg fagyasztott állapotban, be—
vitelre kerül.
Az ország lóállománya darabszám sze- rint 9'5%—kal meghaladja lóállományun—
kat, ezer lakosra mégis mindössze ne—
gyedannyi ló jut, mint hazánkban. Az ottani terepviszonyok miatt és mert a takarmányok csak szűkreszabott—an állnak rendelkezésre, a takarmányozás szempont- jából kevésbbé igényes, de a hegyi terep fáradalmait is jól biró, tekintélyes lét—
számú öszvért és szamarat használnak igyavonásra.
A juhállomány (103 millió db.) közel hétszer, a kecskelétszám (1-9 millió db.) majdnem ötvenötször akkora, mint nálunk.
A takarmányozás tekint—etében egyik állat- faj sem válogatós, másfelől viszont a gyapjú—, tej- és l'n'isszolgáltatás miatt min- denütt nélkülözhet—etlenek. A belföldi terme- lésű gyapjú az olaszországi textilipar szük- ségleteit még így sem tudja fedezni, éven—
kint 400—800 ezer (] mosatlan és ESO—450
ezer (1 mosott gyapjút idegen országokban kell bevásárolni.
A sertéslétszám 40-5%—kal meghaladja állományunkat; a lakosság ezrére azonban harmadannyi sertés sem jut, mint hazánk- ban. A Lakosság egyébként ott nem zsírral, hanem főleg olajjal főz. A szükséglet sertés—
ben változó, amennyiben egyes években kiviteli. máskor pedig beviteli többlet mutatkozik. Leölt állapotban évenkint 30—- 49 ezer (1 sertés kerül a határon túl értéke—
sítésre.
Az állattenyésztés kisebb fontosságú ágazatai közül a baromfitenyésztés mére- teit nem ismerjük, de köztudomású, hogy az idetartozó termékekben a belső termelés a szükségleteket teljes mértékben nem tudja fedezni. Ennek következtében élő és leölt baromfit, valamint újabban tojást is viszonylag jelentős mennyiségben rendsze—
resen szállítunk az ottani piacokra.
A méhészeti termelés egészen jelenték-' telen, a méhcsaládok száma nagyjából
két—két és félszeres-e a hazai létszámnak,
ezzel szemben a termelt méz mennyisége
legutóbb nálunk mintegy 10'5%—ka1 meg-
haladta az ottani termés—eredményt.
Sokkal nagyobb jelentősége van a se—
lyemtenyésztésnek. A termelt selyemgubó mennyiségével a világrangsorhan Olaszor-
4. szám
szág Japán és Kína után a harmadik he- lyen áll. Az 1929—1933. évek átlagában összesen 427 ezer (1, 1934-ben 289 ezer (1, 1935—ben pedig már csak 178 ezer (; se- lyemgubót termelt. A selyemgubó egy ré—
szét külföldön —— így nálunk is —— értéke—
síti, a termelt mennyiségnek azonban az export csak elenyésző kis hányadát adja, mert az oroszlánrészét a fejlett selyemipar dolgozza fel. Ennek az iparágnak termékei, a selyem— és a félselyemáruk már tekinté—
lyes mennyiségben értékesülnek külföldön, többek között hazánkban is.
e) Erdészet.
Az ország területének 16'0%-át elfog—
laló erdők közül (1. a 7. sz. kimutatást) tulajdonjog szempontjából 3'O% felett az állam és a Korona, 34'0% felett a közüle—
tek rendelkeznek, 63'0% pedig magánosok
kezén van. Nálunk a kincstár és a külön- féle közületek erdőbirtokai kisebb, a ma- gántulajdonban álló erdők pedig nagyobb arányban szerepelnek.
Az erdőterületnek 16'0%—át fenyvesek borítják, amelyek főleg az ország északi részének hegyvidékein helyezkedtek el. A tűlevelű erdők nálunk mindössze 6'O%—kal részesednek az erdőterületből, Olaszország tehát nemcsak számszerint, hanem visz—ony—
lag is sokkal jobban van fenyőerdőkkel el- látva, mint hazánk. Ennek következtében a műszaki fa termelésének aránya is kedve- zőbben alakul.
A kitermelt faanyag mennyisége 87 millió köbmétert tett, az erdőterületek ka—
taszteri holdyankinti átlagos hozadéka 0'9 köbméter volt. Magyarországon 1935-ben 34 millió köbméter különféle faanyag ke- rült kitermelésre. kat. holdankint tehát átlag 1-7 millió köbméter különféle válasz—
tékú faanyag termeltetett.
Nem szabad azonban elhallgatni, hogy Olaszországban a fatermelés a tárgyalt év- ben az évi növedék által megszabott kere- teket sem merítette ki. Ugyanakkor Viszont a magyar kormányzat a (kereskedelmi mér—
leg romlásának lehető meggátlása érdeké—
ben a rendkívüli faha—szniálatot az átlagosnál nagyobb mértékben engedélyezte. Az érde—
—316— 1937
7. Erdőterület és fatermelés. 1)
Superficie forestale e produzione legnosa dei boschi.')
Olasz- ország Italia
Magyar- ország Ungheria
Részletezés —— Specificazione
Erdőterület összesen kat. hold Superficie forestale in jug, cat.
100 lakosra jut erdő kat. hold.
juy. cat. di bosco su 100 abitanti
9,706.938 2,039.277
20'2 21'5 Erdőterület : —— Superfície fores-
tale :
a) tulajdonjogcimek szerint a.) secondo titoh' di proprietá
Állami birtokok kat. hold —
Passedimenti di stato in jug.cat.
Községi, közbírtokossági és részvénytársasági birt. kat. hold Passedimenti comunal'i, compos—
sessomti e delle soc. in azioml
in jug. cat ... 3,299.942 Magán-, egyházi és hitbizomá-
nyi birt. kat. hold — Poesedí—
menti privati, ecclesiastici e
fidecommessi ... 6,115.058 1,490.080 291338 107018
442179
b) fancmek szerint b) secundo generi
Fenyőerdő kat. hold —— Rosi- nose in ing. cat. ...
Lomberdö kat. hold — Lati-
foglie in jug. cat ... 8,158.410 1,915.761 1,553.528 123516
Kitermelt fa mennyisége m3 ——
(guantitá della produzione di
legname in m3 ... 8,746.000 3,413.856 Ebből: — dí cui:
müszaki fa — legname da opera 3,041.000 460871 tüzífa —— legna da fuoco . . .
5,705.000 2,952.985
1) Az adatokat részben az ,,Annuaire Interna- tional de Statistigue Forestiere ]933—85" évi köte- téből, részben pedig a "Magyar Statisztikai Évkönyv 1935" évi kötetéből vettük. —— 1) I dati abbiamo desunti in parte dal volume dell' ,,Annuaíre International de Statistigue Forestiére 1933—35' in parte dall' An—
mmrz'o Statistz'co Ungherese. 1935.
kelt erdőtulajdonosok azonban fatermelé—
sük mérlegét erdőgazdaságaikban később elérendő megtakarításokkal egyensúlyba hozni tartoznak. Az országnak ez a Vi- szonylag elég nagy mértékű fatermelése tehát csak átmeneti jellegű és az ál- talános gazdasági helyzet javultával az erdőkihasználás az évi növedék (kat. hol—
dankint 1—4 köbméter) által meghatározott mértékűre fog lecsökkenni.
Az erdőterületnek a lakosság számával
