4. szám — 368 — 1937
Hltelmtézetek.
Istituti di Credito.
Riassunto. La specializzazione per círcoli di piacere si riscontra l'aumento dei deposit!" e si svi—
attivitá del funzionamento delle imprese ilaliane per gli afiari concernenli il credílo, castituísce una ca- ratteristica degna di atlenzione nella vita banca'n'a dell'ltalia. Ne! provvedere alla circolazione del de—
naro e neí riguardí al sosienimento del valore della moneta la parte piú importante é assunta dalla Banca d'Italia. La sua importanza, dalla ri/orma dell'anno 1936 in poi (? ancora pill accresciula, dal momento che il controllo statale delle banche é svolto nel guadro di essa.
NelllAlba presso il Ministero delle Finauze per iI 19314 fígurano 2947 istituti di crediio, nu—
mero che é di gran Iungo inieriote a guello del 1930, allando le imprese per affari creditizi íurano 3.571. In guesti istitatí, sedondo i dati del 1934, furono concentraíi capitali per unkmtitá tonda di 72 miliardi dí Iire. Considerata la proporzione demografíca, vísle Ie I'elazioni del valore reale
che passano tra la lira e il pengő, guelfimporto corrísponde press'a poz'o al patrimonio capitale degllistituti finanziari ungheresi.
Corris—pondentemente alla suddivisione risul- [ante da un bollettino della Banca dlltalia, i 2.947 islituti finanziari italiani sono ripartibili in ? differenfi gruppi. ln tale ripartizione, il prima gruppo, secondo Pelencazione data nel supple- mento ordinario del numero del 22 marzo 1937 della Gazzetta Ufficíale, % formato dai 5 isliiuti finanziari riconoscíati, da enti di caratiere di dirítto pubblico, nom-hé da enti morali, i gualí, anche se dal punto di vista (lel capitale da essí rappresentata non occupano dei posti dominanti, sona sempre fautorí ímportantíssimi nella m'ia del credito in Italia. II gruppa pia ímporiante % costi- tuíto (Iallc socieia per azioni ordínarie che si oc—
cupano di afiari concernenti il credito. Circa la
metá dei capitali propri del lotale delle imprese (li credifo (? (]uasi la metil dei capitali esteri si trovano in deposíto presso guestí istituti. II totalc dei capitalí (propri ed esterí) di guesti istituti, alla fine del 1935 fu di 31'1 miliardi dí lire, 2
miliardi meno (lel suo ammoniare dell'anno pre—
cedenie. A testimonianza pen) del numero citaio della Gazzetta U/ficiale nell'oltobte del 1936 il
patrimonía generale presentó tendenza all'aumento, van 31'8 miliardi (li Iire. In (luesti istituli Ia par—
h'ta aitíva di piü grande impartanza (? il patrimonio cambiario (li teurlenza al ríalzo in altesti alíími
anni e nell'ottobre del 1936 ammoniale a 10 mi—
liardi di lire, nonché la partiia ammontante a ben 8 miliardi dei crediti in conto corrente. In gene- rale i dati dell'ottobre 1936 [anno rísultare una rifioritura 'iavorevole della vita a/faristica, Con
luppano delle javarevoli previsioni circa il rendi—
mento degli affati bancan'. Il movimenlo (? sfato notevolmente amneniato dalla svolgimento finale) delle operazioni militari, nonclzé 'dalle aumentate possibilitá dí af/ari che i nuoví lerritori coloniali
promettono. In jatto di prouvedere poi di isiituti di credito í territori occupati, si sono giá eseguiti
dei passi considerevolíssimi. ?
Sono fattori sign—iiicanti della vita eco-namica italiana le casse di risparmio, iI cui patrimonio capitale alla fine del 1935 era di 23'7 miliatdi, i depositi a risparmio di 16'3 miliardí, impotto suddi—
viso su circa 5-5 milioní di libretti. Llimporto media per Iibretto fu di 2.972 Iire. A guanto poi risulta dalla fuvola della pay. 158 del Annaario Steffi—V siíco Italiano, lo stalo di guerra ha esercitalo una' influenza paralizzatrice sul morvímento dei depo—í siti, tztttavia i fenomeni promettenii della vita eco-I nomíca in ripresa dapo la fine delle astílita,
secondo i dati dell'ottobre 1936, sí verificano pure gui. Di grande ímportanza sont) anche le came di risparmio po—stali con la lato attiuitá tendernek—
a pmmuovere il concentramento del risparmio na-í zionale; nel 1935 in tali istituii autorizzati per il titiro dei depositi, in numero di11.263, si trava—
vano depositati ben 20 miliardi di lire.
Il lotale complessivo dei deposili giacenti mai, vari istituti finanzíari sul fim're dell'anno 1934 am-x monlö a 59—2 míliardi di lire. Secondo í dati r'i-r guardanti la riparlizione tetriton'ale dei depositi;
sono degni della massima attenz'ione guelli allaf
Lombardia e al Lazio. Su guesto punto in lineaí
generale (? constatabile che i ris'altati ra'ggiuntí nel campa del risparmio dalla popoIazíane delle pro——
vincie meridionali non sono cosí favorevoli, came guelli della papolazione delle provincie deWAlta Italia.
SOHO pure degní d'ailenzione i vari isiitati che si occupano di crediti agrari. [ prestiii datí fla guesti istz'luíi per investimenli aziendalí, bonifica integrale, irrigazioni ecc. nel 1935 sommavano a (]uasi ] miliardo di lire. Analoghe operazioni sono svollc dai istituti privilegiali, come la Banca del Lavoro e il Consorzio Nazionale, presso ifjuali la somma dei prestili in parola nel 1935 ia superiore di parecchie centinaia di miliom' dí Fire al íolale degli altri isiitufi di credito agrario.
Lo sviluppo della produzione industriale é pm—
singoli
mossa principalmente (la crediti a media seadenza' daií dalFIstíluto Mobiliare e dal Consorzio per sovuenzíoni su valori industriali, collegato al primo. Ouest'ultimo presenta una prosxperítű dopo
[a cessazíonc dell'atmosfera di guerra, che merita
4, szám 1937
tutta la migliore atlenzione per il suo (1110 sí—
yni/icuto, ingucmtocché il proprior patrimonio capi- talc che risultaua sul finire dell'anno 1935 di lró' miliardí, costituisee circa iI (loppio di guello pre—
sentato l'anno precedente. Ai nni dí provvedcre a tutte le esigenze che si prescntano nel campo delle o/Terte di credili a media scadcnza, secondoi (lati suesposti, il patrimonio rapitale all'uopo desti—
nato [% ancom alguunío esiguo, ma prentlendo in cmisiderazione le relazioni esistentí da gueslo lato con yl'ímportantí fautorí del mercato capitalistico,
?: supponibile un ulteríorc aumento yiü nel pros—
Simo avveníz'e 6 in misum sempre piú elevala, di tuli capitali.
Olaszország hiteléletének szervezete, mi- ként majdnem minden állam hitelszerve—
zete, a gazdasági életnek főként a politikai viszonyok vz'íltozásai nyomán bekövetkezett átalakulz'isaival nyerte el azt a kiformáló-
dást, amelyben ma előttünk áll. Ez a szer-
vezet "mai alakjában meglehetős erősen ki—
domborítja a SPEClílllZálÓdáS elvét, nem—
csak a pénzügyi kormányzat mostanában érvényesülő intei'iciói, hanem történelmi adottságok folytán is. Olaszországban a világháború utáni első évekkel végződő né—
hány évtized folyamán egy ideig 6, majd 4, illetve 3 bankjegykibocsájtó intézet műkö- dött és csak újabban lett a bankjegykibo—
csájtási jog egyetlen intézet kiváltsága. Az emissziós intézetek sokáig legfőképen az állami hiteligények kielégítésével kapcsola- tos feladatokat szolgálták, de emellett, fő- ként akkor, amikor az állampénzügyek ja—
vulása meglazította a kapcsolatokat közöt- tük és az állam között, bizonyos más bank- ügyletek lebonyolítói is lettek a nagy cent—
rumokban, míg az efféle ügyletek tekinte- tében a szűkebbkörű helyi igények kielé- gítése különlegesen ilyen irányban működő helyi, vagy körzeti jellegű intézetek kezébe került. Egyes különleges hitelintézeti ága—
zatok művelése, így a megtakarítások ösz—
szegyüjtése és gyiimölesőztetése, a közép- lejáratú hitel, a főldhitel nyujtása, a kézi—
zálogüzlet stb, leginkább a csak külön- külön efféle feladatokra szervezett intéze—
tek tevékenységi körében alakult ki.
A specializálódás jelentős adottságokat teremt abban a feladatkörben is? amely a pénzintézeti tevékenység adatszerű regisz- trálását szolgálja. Miután az intézetek mű- ködésük köre szempontjából egymástól elég
"szigorúan elhatárolt kategóriák szerint osz- lanak meg, természetesen a pénzintézeti te—
vékenység megrögzítését célzó statisztikai
munkálatoknál nem érvényesülhetnek na—
gyobb mértékben egységes szempontok. Az olasz hivatalos statisztika évkönyveiben ép—
pen ezért csak két olyan táblázatot találunk, amely a pénzintézetekről azok összességét felöl-elő beállításban nyujt adatszetrű tájé- koztatást. Az egyik táblázat a mérlegálla- potról szól, de azt nem eléggé kimerítő tel- Jességgel és részletességgel, hanem csupán egyes összefoglalóbb tételekben mutatja be.
A másik táblázat a pénzintézetek betétállo—
mányára vonatkozó adatokat mutat ki.
Hogy az olasz hitelüzleti élet újabb álla—
potáról ezúttal egészen általános Vázlatban adni kívánt tájékoz'tatónkat az olaszországi viszonyokat közelebbröl nem ismerő olvasó—
előtt eléggé áttekinthetővé tegyük, csopor- tosítást kell adnunk a hitelrendszer kereté- ben ezidőszerint megkülönböztethető spe- ciális ágazatokról. Az olasz hivatalos sta—
tisztikai évkönyv annak a táblázatnak egyik jegyzetében, amely összefoglaló adatokat ad a pénzintézetek mérlegállapotáról s ame—
lyet már fentebb említettünk, az olasz nem-
zeti bank jelentésére való hivatkozással az 1934-ben fennállott 2.947 hitelüzleti válla- latnak ? csoportját különbözteti meg, Ezek:
l. közjogi jellegű intézetek és erkölcsi testü—
letek, 2. hitelügyletekkel foglalkozó közön- séges részvénytársaságok, 3. korlátolt fele- lősségű szövetkezeti társaságok, 4. korlátlan felelősségű szövetkezeti társaságok, 5. me—
zőgazdasági hitelintézetek, 6. takarékpénz—
tárak, valamint első- és másodosztályú zá—
logintézetek, 7. egyéb banküzlelek. Ezzel a fel—osztással kapcsolatban csupán azt kíván- juk megjegyezni. hogy amennyiben a kifej—
tett tevékenység tárgyi és területi vonatko—
zású megnyilvánulásait vesszük alapul, másirányú és messzebbmenő kategorizálás—
nak is helye volna.
Azoknak a hitelüzl—eti vállalkozásoknak a száma, amelyek a pénzügyminisztériumnál vezetett lajstromban nyilván vannak tartva, amint már említettük, 1934-ben 2.947 volt.
Itt néhány évi visszatekint-és mellett elég je- lentékeny visszaesést látunk, 1933-ban 3.120, 1930—ban pedig 3.571 ilyen vállalkozást mu—
tatott ki a pénzügyminisztérimni nyilván—
tartás. E vállalatoknál az összesített mérle- gekről rendelkezésünkre álló 1934. évi ada—
tok szerint kereken 72 milliárd lira tőke volt koncentrálva. A népességi arányt te- kintve, a líra és a pengő reális értékviszo—
nyának figyelembevételével ez az összeg kö—
rülbelül megfelel a magyarországi pénzin—
tézetek mérlegszerinti egész tőkeállományá—v
o
4. szám
nak. A saját tőkék álladéka 1934 végén 79 milliárd lira volt; a magyarországi pénzin—
tézeteknél a saját tőkének az összes tőkék- ből való részesedése érdemlegesen nagyobb mértékű. A legjelentékenyebb tehertételt a betétek képviselik, amelyeknek egész álla—
déka 1934 végén 38'7 milliárd lira volt. Ez- után a folyószámlás tartozások összesített tétele következik 182 milliárd lira végösszeg—
gel. Elég számottévő még a viszontleszámí- tolt váltóknak 22 milliárd, valamint az elő—
legeknek és passzív reportoknak 2'1 mil- liárd lirás összege. Az aktív tételek sorá—
ban a váltótároa vezet 204 milliárd lirás összeggel. A következő legtekintélyese—bb té—
telt jelentik a saját tulajdonban lévő címle- tek 171 milliárd lírával, azután az előle—
gek, garantált folyószámlák, jelzálogkölcsö- nők és aktív report-ok együttesen 13'6, kö—
vetkezőleg a folyószámlás és egyéb. adósok 93 milliárd lírával.
Az olasz pénzintézeti életben, mint a ban—
kok bankja, nagyjelentőségű szerepet tölt be a jegykibocsájtó intézet, a Banca diltalia.
Ennek az intézetnek a pénzforgalom ellá- tása és a pénzérték fenntartása körüli sze- repe a jelen ismertetés tárgyán kívül esik.
A hitelüzleti tevékenység egyéb vonatkozá- saiban a jegybank csak közvetett és csak korlátozott tevékenységet lát el, úgyhogy az idevonatkozó adatszerű tájékozódásnak nincs nagyobb jelentősége. Legújabban és-
——370—
, 1937—
pedig az 1936. évi bankreform hatályba lé—
pése óta különleges állást foglal el a Banca d'Italia az olasz hiteléletben, főként annak folytán, hogy az említett reform kapcsán szervezett bankfelügyeleti hivatal a jegyki—
bocsájtó bank elnökének vezetése alatt és e bank keretében működik. Az említett bankreform kapcsán érvénybe lépett törvé- nyes rendelkezések nagyon messzemenő irá- nyitó és ellenőrző feladatkörrel ruházzák fel a bankfelügyeleti hivatalt.
A pénzintézeteknek működési körük szempontjából megkülönböztettett első kate- góriájába, mint említettük, az úgynevezett közjogi jellegű intézetek és erkölcsi testüle—
tek tartoznak. A Gazetta Ufficiale 1937 már—
cius 22—i számának rendes mellékletében közzétett hivatalos statisztikai adatok "sze- rint 5 intézet tartozik ebbe a kategóriába;
a Banco di Napoli, a Banco di Sicilia, a Banca Nazionale del Lavoro, az Istituto S.
Paolo di Torino és a Monte dei Paschi di Siena. Ezek az intézetek, melyeknek egy része korábban emissziós bank volt, régi te- kintélyes tényezői ugyan az olasz hitelélet- nek, de azért a pénzintézetek összességében a saját és az idegen tőkeerők nagysága szempontjából domináló helyet nem foglal- nak el; ezért a mérlegüket és forgalmnkat feltüntető adatok az olasz pénzintézetek ál- talános helyzetének megítélése szempontjá—
ból nem lehetnek mérvadók. Összesített
1. A közjogi jellegű hitelintézetek tőbb mérlegadatainak alakulása.
Principali voci di bilancio degli Istz'tuti dl Crediio di Diritto Pubblico.
Principali voci di bilancz'o
Főbb mérlegtételek
Al 31 dicembre Otlobre
364 _mi_ , 19§a_ juga
december 31-én október
Ezer lira —— Il/[íglíaía dí life
a) Fontosabb vagyontételek — Principali voci dell'attivo :
Pénztári állomány és más intézeteknél elhelyezett tőkék — Cassa e
somme disponibíli presso altri Istztuti ... 587300 754846 1,1964610 Váltóállomány —— Portafoglio ... l,650.538 1,944.169 2,065.197 Előlegek — Anticipazioni ... 1,016.448 751.970 663.650 Folyószámlakövetelések —— Conti correnti di corrispondenza e c/c con
le seziom' ... 997467 1,636.663 3,061.149 Értékpapirállomány —— Valori dell'azienda ... 1,531.892 1,410.510 1,750.588 Részesedések —— .Partecipazioní ... 260310 282900 287347 Kezességek és elfogadványok —— Avalli e accettazio'ni ... _ 65.933 68.741 79010 Aktív reportüzletek — Riporti attim' ... 280029 138021 239672
b) Fontosabb tehertételek — Principah' voci del passivo:
Alaptőke — Capitale ... 890000 890900 890000 Rendes és rendkívüli tartalék — Riserva ordinaria e straordina'ria . . 895194 888154 970616 Betétek —— Depositz' űducíari ... 2,844.980 2,900.82O 3,800.67O Folyószámlatartozások — Conti carrenti di corn'sponilenza e e/c con le
seziom' ... 2,169.050 2,442.54O 4354920
4. szám —— 371 -— 1937
mérlegeik főbb tételeit az 1934 és az 1935
december 31-i, valamint .az 1936 október 31-i állapotok szerint az 1. sz. táblázat mutatja.
E mérlegek egyetlen'főbb aktív tételénél, az előlegekne'l mutatkozik az 1934 decem- ber és az 1936 október végi időpontok szembeállítása mellett érdemlegesebb csök- kenés, egyébként mindenütt, különösen a fo- lyószámlás természetű követeléseknél erős emelkedés észlelhető. A lényegesebb pasz—
szív tételek természetesen ugyancsak emel- kedő irányzatúak ebben az időszaki Össze- hasonlításban. Nagyon tekintélyes a folyó—
számlás passzívumok emelkedése, de szá—
m—ottevőbb emelkedés látható a betéteknél is. A tartalékok adatai ugyancsak erősödés—
ről tesznek tanuságot.
Úgy a saját, mint az idegen tőkeállomány
nagysága szempontjából a fentebb megkü—
lönböztetett hitelintézeti kategóriák között a legjelentékenyebbnek mondható a bank- ügyletekkel foglalkozó közönséges társasá—
gok csoportja. Az összes hitelüzleti vállal- kozások saját tőkeerőinek körülbelül a fele, s az idegen tőkeerőinek is közel a fele van
ezeknek az intézeteknek az állományában.
Az 1934 és az 1935 decemberi, továbbá az 1936 október 31-i állapot szerint összesített mérlegeiknek fontosabb tételeit a 2. számú táblázat foglalja magában.
E táblázat adatai szerint az összes tőkék állományában 1934—ről 1935—re jelentéke- nyebb csökkenés következett be, amely az aktív mérlegoldalon főképpen a folyószám—
lás természetű követelések, azután a váltó- tárca, kisebb mértékben a más pénzintéze- teknél látra elhelyezett tőkék és az aktív re—
portüzletek visszaesésével van Összefüggés—
ben. A teheroldalon a befektetett saját tőkék álladéka csak kisebb mértékben hanyatlott és kisebb mérvű a betétek csökkenése is; a folyószámlás tartozásoknál jelentékenyebb—
hanyatlást lathatunk. Ezek a kedvezőtlenebb irányú változások természetes következmé- nyei a minden háborús gazdálkodás idején jelentkező körülményeknek. Az 1936 októ—
beri mérlegadatok azonban már az üzleti életnek lendületbe való átmenetelé'ről tesz- nek tanuságot. Különösen örvendetes—en ta- pasztalható a betétállománynak figyelemre—
2. A hitelügyletekkel foglalkozó rendes részvénytársaságok főbb mértegtételeínek alakulása.
Situazione delle principali voci di bilancio delle Societá Ordinarie per azioni aventi per oggetto l'eserm'zio del credito.
Al 31 dicembre Ottobre
'Fő'bb merlegtételek . * ííÉé; ] ult—:(?Nééfw 1936":
Prmcipali voci di bilancio ___—_decem—bgr31-énm___0_1§_'5§ber
Ezer lira — Miglíaz'a dí life
Összes aktívum — Totale dell'attivo ... 33,047.307 31,109.828 3l,768.621 a) Fontosabb vagyontételek: —— Principali voci dell'attivo:
Pénztárállomány —— Cassa ... 1,143.753 1,105.422 "(97.868 Más intézeteknél elhelyezett tőkék —— Somme dísponibili a vista presso
altri Istituti ... 3,959.858 ö,627.310 4366641 Váltóallomány _— Portafoglio ... 9,513,952 9,175.554 9,909.162 Viszontteszámitásba vett váltók — Eff'etti riscontati ... 1,962.445 1,975.756 1,887.397r
Előlegek —— Anticipazioni ... 167258 218364 199589
Folyószámlakövetelések M Conti correnti, c/c di corrispondenza, c/c
agrari e c/c ccm le Filiali ... . ... 8,008.610 7,593.384 8,007.024 Aktív reportüzletek —— Riporti attivi ... 1,081.396 738384 1,158.178 Ertékpapirállomány —— Valori dell'Azienda ... 3,472.469 3,4974856 3,448.684 Részesedések —— Partecipazioni ... 487525 434168 425978
b) Fontosabb tehertételek: —— Principali voci del passivo :
Részvénytőke —— Capitals versato ... 2,785.108 2,641.949 2,579.428 Tartaléktőke — Riserve ... 599180 595432 610506 Betétek —— Depositi fiduciari ... 8,447.418 8,165.169 8,894.928 Folyószámlatartozások —— Conti correnti di corrispendenza c/c agrari e
c/c con le Filiali ... 14,239.049 12,983.473 14,170.360 Elölegtartozások —— Anticipazioni passive ... , ... 1,233.503 1,532.922 841866 Passzív reportüzletek — Riporti' passivi ... 180.251 79.410 159.953 Forgalomban lévö pénzutalványok —— Assegni in circolazione ... 522485 621347 564978 Kezességek —- Avalli fideiussioni ... 691136 587812 601348
4. szám
—— 372 — , 1937
3. A bankügyletekkel foglalkozó rendes részvénytársaságok mérlegtételeinek százalékos megoszlása a részvénytőke nagyságkategóríáí szerint 1935—ben.
Ripartizione percentuale dell' ammontare totale di ciascuna voce di bilancio delle Societü ordinarie per aziom' aventí per oggetto l'esercizz'o del credito, secondo i gruppi di capitale versato nell'cmno 1935.
§ 3 ág Égs slag És; §s§
,, , , 3'36 zg§ :%É "%S TÉÉ: ISÉÉ ! § ' 3.3 §
.FOPb .meflégtéwlek . ess §§§§ §§§ %% ese %% §
Prmczpalz UO'Z da bzlcmmo 8. § § 8§$a§ágn§ '§L'§§§SSK§§§N§§o—g§ §_§ És 35
See §;sc 8530—es égei gigei ássa eset sass— ge
nm § ... m, ... [La _ :
Összes aktívum — Totale dell' attivo . 1'22 1'62 4'13 212 1043 992 8'03 67'53 100'00 Fontosabb vagyontételek: — Principali roci delly attivo:
Pénztárállomany —— Cassa. . , . , . 0'79 § 1'21 8'35 § 1'54 ' 9'14 10'55 1'91 71'51 100'00 Más intézeteknél elhelyezett tőkék —-
Somme disponibili a vista prea-so
altri Istituti . . . i . 035 029 044 - 081 295 142 1'33 9241 10000 Váltóállomány —— Porta/oglz'o 1'40 178 306 1'99 929 839 2'29 7180 10000 Víszontleszamításba vett váltók ——
Effetti ríscontatz' . . 053 064 6'59 ; 212 083 382 § — 85'57 100'00' Elölegek — Anticipazioni . . . . . 3'01 §13'81 1224 1593 §32'26 §20'68 * 007 200 10000 Folyószámlakövetele'sek —— Conti co'r— * "
rami, c/c di corrispondenza, c/c ag- ;
mm e c/c con le Filiali . . . . . 065 145 4'67 ' 1'91 11'18 1834 251 64'29 100'00 Aktív reportüzletek — Riporti atlivi . 081 256 707 5'43 19'72 15'33 14'75 34'83 100'00 Ertékpapírállomány - Valam' dell'Azienda 2'70 292 749 310 21'77 17'07 8'96 35'99 100'00 Részesedések —— Partecipazioni 059 002 010 — 4'23 2'72 —— 92'34 100'00
§ § §
Fontosabb tehertételek: — Principali voci del passí'vo;
Részvénytöke —— Capitale versato 1'01 § 0'98 3'81 § 8'93 l12'64 11101 606 l60'56 100'00 Tartalékok —— Riserve , . . 4'24 § 3'67 § 5'70 § 4'02 §18'52 § 7'73 5'66 50'46 100'00 Betétek — Depositi fiduciarz' , . 2'99 § 3'61 § 6'21 § 292 51847 §15'87 862 4631 10000
Folyószámlatartozások— Conti corrmti § § § § '
di corrispondenza, c/c ugrom; e c/c § ;
con le Filiali. . . . . . . . 0'21 § 087 297 § 1'17 § 765 8'47 - 295 7581 10000 Előlegtartozások— Anticipaziom' passive 0'57 0'58 1'22 0'90 § 5'15 § 6'30 — 8528 10000 Passzív reportüzletek— Ripani passivi 4'02 § 2'36 §45'38 § 9'52 §22'55 § 4'60 —— 11'57 100'00 Forgalomban lévő pénzutalványok —— § § ; ) ;
Assegni in circolazione , §. . . 0'02 § 0'36 * 0'82 § 0'25 § 3'66 § 740 204 8545 10000 Kezességek —— Avalli fidelussioni 0'83 § 0'04 § 0'27 § 0'56 § 1'87 § 3'99 3'59
8935 100'00 méltó növekedése. Az 1936. évi üzleti álln—
pot alapján tehát az olaszországi banküzlel jövedelmezősége tekintetében a jövőre nézve kedvező kilátások bontakoznak ki. Megbíz- ható források szerint a jövedelmezőség ki- látásait nagymértékben fokozza az a körül- mény, hogy a bankapporátus racionalizá—
lása terén komoly munka megy végbe. A hitelszervezetek technikai felkészültsége már az 1935. év folyam-án érdemlegesen lecsök- kentetett. Jelentókenyebh számban történtek beolvadások s a külföldi szervezeteknél is, különösen a nagybankok egyiptomi és ame—
rikai fiókjainál és leányintézeteinél erös apasztás történt. Emellett természete—
sen a haszonkulcs fokozása 1936—ban első- sorban a forgalom megnövekedése köve!—
keztében vált lehetővé. A forgalmat lénye—
gesen emelte a hadművelet—ek befejez—ése, az egész világgazdasági konjunktnra javulása és az új gyarmati területen kibontakozó na—
gyobb üzleti lehetőség. Az új keletafrikai te—
rületeknek bankapparátussal való ellátása már is megindult és az egyik németországi napilap közgazdasági rovatában megjelent közlésből megállapíthatóan az ottani forga- lom nem jelentéktelen.
Az olasz statisztikai évkönyv táblázatosan kimutatja. hogy a hitelügyletekkel foglal- kozó közönséges részvénytársaságok össz-e—
sitett mérlegtételei miképen oszlanak meg szazalekosan a szóhanlóvö kategóriába tar—
tozó intézeteknek a befektetett tőke nagy—
saga szempontjából megkülönböztetett egyes csoportjai között. Az idevonatkozó táblázatok 1935. évi adatait a 3. sz. táblán foglalt összeállítás tartalmazza.
Ebből az összeállításból megállapíthatóan a mórlegz'illadék végösszegéből 67'53% esik.
azokra az intézetekre, amelyeknek befekte—
tett tőkéje a 100 millió lírát meghaladja.
Az összes reszvónytökókből ezekre az intő
4. szám
4. A rendes takarékpénztárak főbb mérlegtéte- leínek alakulása.
Principalt' voci di bilancio delle Casse Ordinarie di Risparmz'n.
Al 31. ottobre
1935 I 1936
októbefgeéLW
Főbb mérlegtételek Principali voci di bilcmcio
Ezer lira
Migliaia di lire Osszes aktívum —— Totale
dell'attivo 18,763.899 17,163.939 Fontosabb vagyontételek:
Principali voct' dell'attz'vo :
' Pénztárállomány — Cassa . . 273217 133997
; Más intézeteknél elhelyezett tő—
, kék —— Depositi presso altm'
!: lstitut'i ... 792.2291,286.595 Váltóállomány —- Portaf'oglio . 721848 470874 Harmadik személyektől viszont-
leszámitásba vett váltók —-
C'ambiali riscontati presso terei 7 5.635 7.855 _ Előlegek és folyószámlakövete-
lése—k —- Anticipazioni e conti
, correnti ... 369378 510540 Reportüzletek — Riporti . . 221908 108441 Cimletek —— Titoli ... 7,644.505 7,134.236 Könyvhitelek — Creditt' Chiro-
.. grafam' . . ... 3,572.359 3,334.626 ( Jelzalogkölcsönök —— Crediti
ipotecari . . . . . 1,260,4461,160.597
! Fontosabb tehertételek:
? Principali 'voci del passivo :
, Betétek —— Depositz' fiduciar'i . 13,961.807 14,182.405 Folyószámlatartozasok —— Conti
' correm'i passiv'i e debiti con
fh corrispondenti . 1,160.662 365860
;_ Cimlettartozások — Anticipa-
§ ziom, passive m titeli . . . 559550 113129
§ Passzív reportüzletek — Riporti
; passim' ... 22.600 15.758
zetekre (SO-5670 jut. Még két csoportnak van kiemelkedőbb részesedése a hitelügyl—etekkel foglalkozó közönséges részvénytársaság—ok mérlegélhde'kának végösszegében, és pedig a 10——25 millió lira közötti, továbbá a 25——
50 millió llltl közötti saját tőkével bíró in—
tézet—ek csoportjának. Mind a két csoport
részesedése 10% körül mozog. Az a cso- port, amelynek saját befektetett tőkéje 50 millió liránál nagyobb, de 100 millió lira- nál alacsonyabb, már jóval szerényebb ré—
szesedést képvisel. Különösen domináló, a mérlegálladékok végösszegében képviselt arányt is meghaladó a 100 millió liránál na- gyobb saját tőkével működő intézetek sze—
Pepe a váltók és a részesedések aktív, to- vábbá a kezességek, az előlegek és a for- galomban lévő pénzutalványok passzív té-
1937
teleinél. A kisebb intézetek tökearányukat jóval meghaladó mértékben vannak képvi- selve az aktiv oldalon az előlegek alloma- nyaban, míg a passzív oldalon a reportok és a betétek alladékánál jelentkeznek erő—
sebben azon a határon felül, amely saját tőkeerejüknek az összes tőkeerőkhöz való viszonya szerint adódik,
Igen jelentékeny tényezői az olaszországi pénzintézeti tevékenységnek a takarékpénz- tárak, amelyeknek teljes 'tőkeállománya az 1935. év Végén 23'7 milliárd lira volt, tehát nem állott nagyon messze (a részvénytársa—
sági alakulatú közönséges hitelintézetek tőkeálladékainak végösszegétől. Megfelelően a tevékenységi körnek, ez intézetek passzi—
váinak túlnyomó része betétekből áll, me- lyek összege 1935 végén 1813 milliárd lira volt. A rendelkezésre állott tőkékből tig—ot
meghaladó rész, 89 milliárd címletekben,
47 milliárd, tehát körülbelül 1/5 rész könyv-
adósoknál, 18 milliárd jelzálogos adósok—
nál, 14 milliárd pedig váltóhitelekben volt elhelyezve. Az itt tárgyalt kategóriába tar- tozó pénzintézetek száma 1935 végén 96 volt. Mindezeknek az intézeteknek összesí—
tett m—érlegállapotáról évenkint, 18 ilyen in—
tézet mérlegállapotáról pedig havonkint ké- szíttetnek statisztikai kimutatások. Az 1936 október végi állapot szerint már rendelke- zésünkre állanak a 18 intézet (összefoglalt mérlegadatai. Ha ezeket az előző év októ- ber végi megfelelő mérlegadataival vetjük egybe, azt látjuk, hogy az egész álladék eb—
ben az időszakban még érdemlegesen csök—
kent; 1935 október Végén 18'8 milliárd,
1936 október végén pedig 172 milliárd volt a 18 intézet mérlegeinek végösszege. Dacára a mérlegz'illapot ilyenirányi'i eltolíidásániake mérlegkép általában mégis megnyugtatőmak és biztatónak mondható, mert a betét állo—
mány 1936 októberében valamivel nagyobb volt, mint az előző évnek ugyanebben a hó—
napjában.
A takarékpénztáraknak az 1935. év vége szerinti 18'6 milliárd lira betétállomanyúból 16'3 millió lira volt könyvbetét. amely 5,480.283'darab könyvre volt elhelyezve. Az egy—egy könyvre jutó átlagos betétössz—eg te—
hát 2.972 lira. Magyarországon a takarék- könyvre elhelyezett betétekből egy-egy be- téti könyvre átlag 935 pengő jut. Ennek az összehasonlításnak a mérlegelésénél termé—
szetesen figyelembe kell venni, hogy míg Magyarországon az egész takarékbetéti ál- ladékot és az összes betéti könyveket, addig az olaszországi viszonylatban csak az inté
4. szám
zetek egyik —— betéti szempontból minden—
esetre fontos —— csoportjának a betétállomá- nyát és betétkönyveit vettük számításba.
A betétüzlet terén lényegesebb tevékeny- séget fejtenek ki Olaszországban az intéze—
tek eddig tárgyalt csoportjai mellett az úgy—
nevezett Monti dí Pegni gyűjtőnév alatti pénzintézeti kategóriának az I. osztályába tartozó intézetek is, amelyeknek egész be—
tétálladéka az 1935. év végén 6159 millió lira volt, továbbá a postatakarékpe'nztar.
A postatakarékpénztár betéteki átvételére feljogosított hivatalainak száma 1935 végén 11.263 volt. Az itt mutatkozó álladék ugyan- ebben az időben kereken 20 milliárd lírát tett. A postatakarékpénztár tehát a megta—
karítások koncentrálásának és gazdasági felhasználásának egyik leghatalmasabb té- nyezője. A postatakarékpénztárnak szerepe van a külföldre vándorolt olaszok által tő—
kegyüjtésre hazaküldött pénz—ek kezelése kö- riil is. Az 1935. év végén 2'2 milliárd lira összegű ilyen pénz volt az intézet állomá—
nyában. Azok az adatok, amelyek e pénz—
küldeményekből évenkint befolyó összegek—
ről szólnak, az utóbbi idők folyamán bekö' vetkezett jelentékeny hanyatl'ásról tesznek tanuságot. Az 1933. évben még 147'3, 1934-
ben 520, 1935—ben 40'4 millió lira került
befizetésre ilyen címen az olasz postataka—
rékpénztárnál. A visszafizetések mind a há- rom évben lényegesen nagyobbak voltak, mint az elhelyezések. Az 1933—ban elhelye—
zett összegből több mint 2/3 rész az Ame-
rikai Egyesült Államokból származott, míg
1935—ben csak % rész. Jóval nagyobb össze- get vételezett be külföldre vándorolt olaszok pénzküldeményei címén 1935—ben a Baneo di Napoli; az itt kimutatott összeg 1284 millió lira, amelyből 108'2 millió az Ameri—kai Egyesült Államokból jött.
A bankügyletekkel foglalkozó összes olasz- országi il'itézeteknéL beleértve a postataka—
rékpénztárat is, 1934 végén a betétek összrs alladéka 592 milliárd lirat tett ki. Hogy ezek a megtakarított tőkék miképen oszla- nak meg az országnak az elhelyezés szem- pontjából mérvadó egyes tartományai kö- zött és e tőkékből átlagosan mennyi jut az illető kerületeknek 1—1 lakosára, arranézve az 5. sz. tábla nyujt felvilágosítást.
Amint ez az összeállítás mutatja, a betéti összegnek a népesség számához viszonyított nagysága tekintetében a vezető helyet Piemonte tartomány foglalja el, ami annál
——374— 1937
5. Pénzintézeteknél és a postatakarékpénztárnál elhelyezett betétállomány megoszlása tartomá-
nyok szerint.
Ripartizione per Compartimenti dei depositz' negli Istituti Finanzia'ri e nelle Oasse di Risparmio Postali.
P' . , Postam-
enztnte- karék- .;
zeteknél pénztár— :; ;
elhelye— nál elhe- .. ?; A;
" zett lyezett Osszesen ;: ;—
Keruletek hetetek betétek ng) §
(, . . 0297" 03533" 1" is 5
omparttmentz 252513 ;, úgy di 153351!) ggg
mm"; aap §§§
1934 december 31-én %% §
MÉM
millió lira —— mittom" di lére Piemonte 6.115'7 3.452'4 9.568'1 2.785 Liguria ... 1.629'2 1.251'6 2.880'8 2.005 Lombardia . . . . 10.010'8 1.933'611944'4 2.153 Venezia 'l'ridentina 747'1 98'8 8459 1.284 Veneto ... 2.984'2 911'0 3.895'2 945 Venezia Giuhanara 677'4 117'6 7951) 812 Emilia ... 3.871'1 724'8 4.595'9 1.428 Toscana ... 3.495'8 692'6 4.188'4 1.448 Marche ... 765'2 256'8 1.022'0 839 Umbria ... 403'7 147'5 551'2 794 Lazio ... 2.540'9 2.87452 5.415'1 2.271 Abruzzn e Molise . 458'9 721'7 1.180'6 788 Campania . . 1.318'1 1.602'2 2.920'3 836 Puglie ... 7522 7000 1.452'2 584 Lueania ... 121'8 298'7 4205 828 Calabrie ... 4446 6504 10947 656 Sieilia ... 1.914'7 1.287'2 32019 822 Sardegna ... 185'4 266'4 4518 464 Királyság — Reyna 38.436'5 17.987'5 56.424'0 1.370 A külföldön, a gyar—
matokon és a. hajó!
zási pénztárakban elhelyezett össze- gek — Depositi all' estem, neue colonie
enelleCasseNavali 296'5 2.439'2 2.735'7 Mindössze — Totale 38.733'0 20.426'7 59.159'7
figyelemreméltóbb, mert ennek a tarto—
manynak a terü leten kevésbbé vannak olyan nagy városi centrumok, ahol nagy Vállala—
tok székelnek. A Piemonte után következő Lazio és Lombardia tartományok területén feküsznek Róma és Milánó városok, érthető tehát, hogy itt a népességhez viszonyítottan a betétek összege igen jelentékeny. Általá- ban a déli vidék szóbaanlévő adatai jóval ked—
vezőtlenebb képet mutatnak, mint az észa—
kiaké.
Az olasz statisztikai hivatal legutolsó év- könyvének banküzleti vonatkozású részé—
ben adatokat találunk a mezőgazdaság hi- teligényeinek ellátását különleges feladat- ként szolgáló agrárhitelintézet—ek, földhitel—
