A tőzsdei részvényekbe elhelyezett tőkék értékének változása

(1)

1924 —391— _{9— 10.} _szám.

Fontosabb államok kábelhálózata:

1913 1922

0 r S Z a g kábelek km. kábelek km.

. száma hossz száma hossz

Nagy-Britannia 508 261.882 580 272.398 Egy.-Allamok . 101 100.096 114 141.282 Franoiaorsz'ág. 102 43.677 126 65.030 Pacific Cable

Board . . . 5 14.539 7 17.426

Dánia ... 176 17.515 239 16.663 Japán ... 180 9.114 214 14.487 Hollandia . . . 67 6.177 60 13.230 Spanyolország. 24 5.803 34 6.613 Olaszország . . 59 3.024 97 5.833 Britt-India. . . 13 3.720 14 4.331 Norvégia. . . . 770 2.598 1.294 4.019 Németország . 114 43.294 108 3.275 Délamerikai

áll. és Mexikó 80 2.154 81 1.928 Ausztrália és

Új Zeeland 71 1.692 76 1.682

Svédország . . 106 557

236 907

donát képezik, alkotják a negyedik leghosz—

szabb kábelhálózatot. A fontosabb államok háború előtti és utáni kábelhálózatáról a bal—

oldali táblázat nyujt felvilágosítást.

1913 óta, a vezetékhosszat tekintve, a legnagyobb percentuális emelkedést (1140/0) Hollandia mutatja, mely keletindiai hálózatát jelentékenyen kiépítette. Olaszország, Svéd—

ország és Japán fejlesztették még az utolsó békeév óta nagyobb mértékben kábelháló—

zatukat.

Németország, mely 1913—ban_43.300 km.

hosszúságú kábelvezetékkel az országok között a harmadik helyen állott, a versaillesi szer—

ződés értelmében kb. 37.000 km.—t vesztett

s jelenlegi részesedési aránya a világhálózat—

ban elenyészően csekély.

A leghosszabb tengeralatti kábel a Vancou- vert— és a osendestengeri Fanning-szigeteket

összekötő 6400 km. hosszúságú vonal, a

,,Pacific Cable Board" birtokában van.

A tőzsdei részvényekbe elhelyezett tőkék értékének változása.

Changements de la valeur des capitaua: places en actions cotées a la' Bourse.

Résume'. KOffice central de Statistigue établit mensuellement en nombres—indices la formation de la valeur de la fortune nationale enoagée en actions, par rapport ol l'état

du 31 décembre 1913.

A lloccasion du calcul de Pindice d'actions l'Office central roy. hongrois de Statistigue a, contrairement aux méthodes employees jusgu'á présent, mis en ligne de compte, lors de la constatation des fluctuations du ca—

pital social, les frais provenant de l'cxercice du droit de pre'empion et la valeur de llaug- mentation des actions gui pourrait étre obtenue par les droits de préemption. Les indices d'actions sont établis a partir du 1" octobre et! pour le premier jour de chague mois, cependant a l'occasion de la premiere publication, ils sont publie's rem ontant jusgu'au 31 décembre 1920, au 31 décembre 1923 et au 1" juillet 1924. La base avec laguelle les nombres-indices furent comparés est toujours llétat diavant—

guerre, celui du 31 décembre 1913. Ainsi les nombres—indices ne furcnt établis gue pour les 97 actions gui se trouvaient enregistrées a la Bourse de Budapest des le 31 décembre 1913. A lloccasion des travaux de calcul on a relevé en méme temps les données gui présen-

tent une image claire et caracte'ristigue des apports provenantde l'augmentationet de rémis—

sion des actions, de la proportion des divi- dendes et de la valeur du cours, concernant la valeur des Sociétés anonymes, calculée suivant le cours et la guantité des actions et relativement a la participation de la fortune engagée en actions dans les auymentations des actions. Ces chi/fres sont résumés dans un tableau particulier.

Le nombre-indice démontrant la formation moycnne des valeurs des actions á la Bourse de Budapest fut le 1" novembre courant 10'9, soit, les actionnaires ont subi, par rapport a l*e'tat du 31 décembre 1913, une perte de 89'10/0. Si l'on prend pour base gue la valeur des actions cote'es a la Bourse de Buda- pest représentait suivant les cours de 1913:

44 milliards de couronnes-or, tout en consi- dérant, gue ce montant comprend d'autre part la réitération de certaines valeurs du capital social, et gue le cours ne se forme point suivant le nombre total des actions enregistrées, mais d'apres le nombre des actions se présen—

tant efectivement dans le tra/ic de la Bourse, enfln nlomettant pas, gu'une certaine guotc- part des actions ne fait point la partie de la

(2)

9 10. szám. ——-392—— 1924 fortune nationale, parce gu*elle se trouve en

possession des propriétaires étrangers, nous évaluons la fortune hongroise engayée avant la guerre en actions cotées a la Bourse a 25 milliards de couronnes-or. Sur la base du nombre-indice correspondant on peut établir par contre, gue ce montant baissa jusgulau 1" novembre et. a 250 millions de couronnes- or. La formation de l,indice d'action est tres differente pour certaines catégories dbactions.

Les capitauoc actions des établissements de credit, des sociétés d'assurance et des entre—

prises de communication ne s*approchent gue par la proportion de 4 a 70/0, tandisgue les actions eles entreprises industrielles par une part de 15 a 20% a la valeur gui corres- pondrait aux placements des capitauoc suivant te cours a la fin de 1913 y compris les ver- sements faitcs a l7occasion oles changements des capitauoc actions.

Le nombre des actions enregistre'es a la Bourse de Budapest fut a la fin de 1913:

77, le ]" novembrc courant: 150'7 millions, cependant cela ne veut point dire, gue les sociétés anonymes de 1913 ont fait accroitre le nombre de leurs actions dans une si forte mesure, parce gu"en 1913 il n7y avait gue 167 entreprises avec des actions enregistrées,tan- disgu'au Zef novembre de l'année courante il y en avait 297 entreprises. Les 7'7 millions actions susmentionnées, se sont auymentées a 49 millions par les nouvelles e'missions, pendant gue la partie prépondérante des 101 millions dlactions ne fut enregistrée et mise en circulation guaapres la guerre.

Le prix moyen des actions enregistrées se chi/fruit le 1" novembre courant par 5 *9 írancs suisses, leur prise était en 1913: 576 francs suisses. Le prix moyen des actions notées avant la guerre était de 13'1, celui des actions note'es apres la guerre : de 24 trancs suisses. De la sorte l*abaissement du niveau des prix moyens cause par les actions enregistre'es apres la

yucrre, est tres frappant.

L'afaiblissement des cours peut étre im- puté a la circonstance aussi, guba lloccasimv

de l'auymentation des capitauoc actions, les actionnaires nlobtiennent gidune certaine guote- part des nouvelles actions, car il est compré—

hensible gue, si le taux de la participation en fortune devient incertain, cela se fasse sentir également dans la lermation des cours. Sui- vant les données publiées sur les auymenta—

tions des capitaui: actions des sociétés ono- nymes, leffectif des actions de la fin de 1913 participait en moyenne, iusgiiau 1" novembre 1924, par 560/0 [: la guantité des actions émi—

ses a l'occasion des augmentations des capi—

taucc actions, ce gui veut dire, gue llactionnaire gui a use' des droits totaucc de préemp-

tion, a le 1" novembre 1924 une proportion

de 21' % plus mauvaise par rapport a la guantite' totale oles actions gula la fin de

l*année 1913. Parmi les 321 entreprises figu—

rant olepuis la fin de 1913 il y a 57 entreprises dont l'e/fectif total des actions émises a l'occasion de Faugmentation des capitaux actions est devenu la possession des anciens actionnaires. Mais il y a aussi bien oles cas, ou llactionnaire gui possédait a la fin de 1913 les 100/0 des actions totales de l'entreprise, ne dispose, le 1" novembre et., méme s'il a eccercé tous ses droits de préemption, gue du 0'80/0 des actions totalcs.

Bien gulil soit évident gue la valeur des entreprises n,est pas conforme a la valeur calculée sur la base du nombre et du cours des actions, ces derniers permettent pourtant de faire des évaluations relativement a la valeur cles entreprises. En prenant ces éva- luations pour base, ce fut en novembre ct. une exploitation miniere gui représentait l'entre—

prise indigéne de la plus haute valeur, de celle de 469 millions de francs suisses. Au mois de décembre de l7anne'e passée c*e'tait une usine sidéruroigue et de construction de machines gui représentait la valeur la plus élevée de 147'3 francs suisses. Avant la yuerre c'étaient guelgues établissements de crédit gui occupaient le premier rang. Con—

tre ces entreprises (Tune si haute valeur, il y—a parmi les actions note'es a la Bourse, plusieurs dont la partie prépondérante pourrait étre acguise par 25 a 40 milliers de

francs suisses. ,

Bien important est le montant procur par les entreprises au marché financier par l7émission de nouvelles actions. Pendant la

guerre, la somme versée aux capitautc ac—

tions des nouvelles sociétés anonymes repré—

sente 879 millions de francs suisses et la plus grande partie de ce montant, 613'4 millions de francs suisses reviennent a laug—

mentation des capitauoc d'actions des établis- sements de cre'dit. Aprés le commencement de Fannée 1.921, les entreprises dont les actions furent notées ala Bourse, avaient pro- curé 349'5 millions de francs suisses par Paugmentation des capitauzc d'actions, dont 300 millions reviennent auoc entreprises de la Hongrie, ou d'origine hongroise. Il ne re—

vient de ce montant gue 400/0 aux augmentations des capitauoc d9actions des bangues, daautre part des sommes importantes furent

(3)

1924 ——393—— ^9—10. ^szám.

empruntées par les — fabrigues de machines, les entreprises de l'industrie olu bois et les entreprises miniéres. La proportion revenant pour les entreprises est la suit/ante: usines sidérurgigues et fabrigues de cons/ruetion de machines: 45, entreprises de l"industrie olu bois : 34'1, entreprises minieres: 21 5 millions de franes suisses. Chague action émise apres la guerre pour l'augmentation des capitaux actions, n'a signifiée a l'entreprise .gu7un apport de 25 a 3 franes suisses.

Le fait, gue les entreprises e'taient dispose'es diémettre des actions pour (les sommes aussi modigues, prouve, combzen elles e'taient eontraintes a comple'ter leurs lonols dans la mesure du possible sur le marché financier.

Les calculs relatifs a la dividenole font ressortir gue le placement des capitauec en actions n'assure pas un revenu convenable.

La dividende (le l"année 1923 ne représen- tait, en moyenne, gue 11 "A, de la valeur com- merciale du 31 tle'cembre 1923. Cepenolant il est a espe'rer, gue la proportion de la divi- dentle s'auamentera tres prochainem—ent ehez les entreprises, ou le nouveau systeme projete' des balances présentera un état (les acti/s et passifs rassurant. La proportion se fait déja _sentir en moz/enne, en tant gue la dioidende de 1924 représente déja les 3'20/0 de la valeur eommerciale du mois ele novembre.

A Magyar Statisztikai Szemle több olyan ismertetést és statisztikai táblázatot hozott már nyilvánosságra, melyek a részvényekben fekvő nemzeti vagyon értékének alakulásáról tájékoztatást nyújtanak. Az a kétségtelen je—

lentőség, melyet termelésünk és bizonyos tár—

sadalmi rétegeink vagyoni helyzete szempont- jából a részvényvagyonnak tulajdonítanunk kell, kívánatossá teszi a szóbanlevő kérdés állandó megfigyelését. Nyilvánvalóan az emlí—

tett szempontból vezéreltetve szándékozott a Népszövetség magyarországi pénzügyi főbiz- tosa a pénzügyi szanálás gazdasági hatásait jellemző adatok sorába a részvényértékek változását jelző számadatokat felvenni. E ki—

vánság folytán vált a m. kir. központi sta—

tisztikai hivatal feladatává, hogy ezeket az indexszámokat havonként megállapítsa, úgy hogy most a f. évi október és november hő

1—re és egyes korábbi időpontokra a háború

előtti, 1913 december 31—i viszonylatban ki—

számított részvényindexek rendelkezésünkre állanak.

A magyar részvényindex kiszámításánál nem követtük azokat a számítási módszere- ket, melyek a rendszeresen közölt indexszá- mok megállapításánál alkalmazást nyertek.

Az egyik, a számítás egyszerűségénél fogva gyakran alkalmazott eljárás a részvénydara- bok különböző időpontokban jegyzett árfolya—

mainak egy alapul vett időpont árfolyamához viszonyított százalékos, vagy más arányszá—

mait adja indexek gyanánt. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár részvénydarabjainak ár—

folyama —- a budapesti értéktőzsde árjegy- zése szerint —— az 1913. év végén 17.800 korona, 1924 október 1-én 2,880.000 korona, Vagyis 187 aranykorona volt7 tehát az 1913.

évi utolsó árfolyamot IOO-zal egyenlősítve, az előbb említett számítási mód szerint a folyó évi október 1-i aranyparításos részvényindex 1'1 volna. Egy másik számítási módszer egyes időpontokra nézve a lajstromozott összes rész- vényeknek az árfolyamokkal való szorzatából keletkező értékösszegeket állapítja meg, az alapul vett időpontra kapott értékösszeghez viszonyítja a többieket s ezáltal nyeri az indexszámokat. Ezzel a számítással a Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1924 október 1-i aranyparításos részvényindexe az 1913 decem—

ber 31-i lOO—as alapindexszel szemben 131 Rendszerint sem az előbbi, sem ez a jelző- szám nem alkalmas a részvényekbe helyezett tőkék értékében beállott változások kimuta- tására. A részvényekben levő tőkék értéke ' olyan részvényeknéll melyeknek alapján tőke- változásoknál új részvényekre elővételi jogot lehetett gyakorolni, lényegesen függ egyrészt a biztosított elővételi jogok költségeitől, más- részt az elővételi jogok alapján elérhető rész- vénygyarapodás értékétől. Az eddig közzétett indexszámok megállapításánál e tényezőket a Magyar Statisztikai Szenilén kívüli források rendszerint űgyelmen kívül hagyták, amit fő- képen az adatok beszerzésével és összeállí- tásával járó munka terjedelmes és bonyolult voltának kell tulajdonítanunk. A tőkeváltozá—

sok költségeire és a részvénytulajdonnak a tőkeváltozásokből származó módosulására ki—

terjeszkedő számítással a Pesti Hazai Első Takarékpénztár részvényeibe 1913 december

31-én elhelyezett tőke értékét lOO-nak véve,

e tőke 1924 október 1—i értéke 67. Ettől az indexszámtól az előzőleg példaképen megálla—

pított 1'1-es, illetőleg 13'l-es indexszám igen nagy eltérést mutat. Azok az indexek tehát, melyekkel most a budapesti értéktőzsde for- galmában elhelyezkedő részvénytőkék értéké- nek alakulását szemléltetjük, egészen újsze- rűek és az eddigi adatokkal szemben ezek a mérvadó jelzői a tőzsde részvényeibe befek- tetett tőkék értékeltolódásainak.

A részvényindexeket f. évi október hó 1-től minden hónap első napjára vonatkozó-

(4)

9—10. szám.

lag állapitja meg és hozza nyilvánosságra a m. kir. központi statisztikai hivatal. Szüksé- gesnek tartottuk az első alkalommal vissza- menőleg néhány olyan időpontra nézve is az indexszám megállapítását, amelyekkel az ősz- szehasonlítás különösen érdekesnek mutatko- zik. Három ilyen időpontot választottunk ki:

1920 december 31—ét, a budapesti értéktőzsde háború utáni megnyitását néhány hónappal követő évzáró napot, 1923 december 31—ét, azt az évzáró tőzsdenapot, amelyen az ár- folyamok a háború utáni legmagasabb nivó-

hoz elég közel állottak és végül 1924 július

l-ét, Magyaroszág pénzügyi szanálásának kezdő időpontját. Miután az alap, melyhez az index—

számok viszonyítva vannak, a háború előtti és pedig az 1913. december 31—i állapot, a számításnál csak azok a részvények voltak figyelembe vehetők, melyek ebben és a vi- szonylatba hozott későbbi időpontokban a tőzsdén jegyezve voltak; az általános index

ebből folyólag 97-féle részvény árfolyam— és

tőkeváltozásainak számításba vételével készült.

A részvényindexre vonatkozó munkálatok kap- csán összeállítottnk azokat a statisztikai adatokat is, melyek a részvényszaporításról, a részvénykibocsájtásokból származó tőkebevé—

telekről, az osztalék és az árfolyamérték ará- nyáról, a részvényvállalatoknak az árfolyam és a részvénymennyiség szerint kiszámított értékéről és a részvénybirtoknak a tőkeeme—

lésekben való részesedéséről áttekinthető és jellemző képet nyújtanak. Ezeknek az ada- toknak a részvények tőzsdei árjegyzőlap sze- rinti csoportosításában készült összesítéseit külön táblázaton közöljük. Az új részvény—

indexeket az említett érdekes adatokkal egy- bevetve fogjuk vizsgálni, ezuttal a részvény- tőkék értékében tapasztalható változások je- lentőségét és okait.

Azon az 1913. évvégi alapból kiinduló

skálán, melyet a budapesti tőzsdei részvény- értékek átlagos alakulását jelző százalékszá- maink képeznek, a szemlélhető legutolsó, és

pedig f. évi november 1-i index 10'90/0-ot

mutat, vagyis ez év november 1-én átlagosan 89'10/0—03 veszteséggel zárult az 1913 december 31 -t' állapottal számot vető részvényes mér- lege. Hogy a veszteségnek ez a százalékszáma a magyar nemzeti vagyonra nézve milyen ősz—

szeget jelent, azt az egyetlen alapul kínálkozó

számadatből, az 1913 december 31-én lajstro—

mozolt összes részvénydarabok számának a megfelelő árfolyamokkal való szorzásával ka—

pott értékösszegből kiindulva, csak nagyon hozzávetőleges becsléssel tudjuk megállapí- tani. Az árfolyamoknak az összes részvény—

——394—— 1924

darabokkal való szorzata a budapesti érték tőzsde 1913 december 31—i árjegyzőlapja szerint 4.416'8 millió aranykoronát ad. Ez az, összeg bizonyos tőkeértékek ismételt beszá—

mítását foglalja magában azáltal, hogy egyes részvények értékelése nemcsak a saját ár- folyamukban, hanem az illető részvényeket tárcájukban tartó idegen vállalatok részvé—

nyeinek árfolyamaiban is kifejezésre jut. Nem szabad továbbá szem elől téveszteni, hogy az árfolyam tulajdonképen nem a lajstromozott, ősszes részvények, hanem a tőzsdei forgalomban tényleg jelentkező s a lajstromozott—

nál sokszor lényegesen kisebb részvénymeny- nyiség értékelését jelenti. Végül azt is figye—

lembe kell venni, hogy a budapesti értéktőzsde lajstromába bevezetett részvények nem mind alkatrészei a magyar nemzeti vagyonnak, mert bizonyos hányaduk külföldi tulajdonban van.

E körülményekre való tekintettel a fent ki—

számított 4'4 milliárd aranykoronáből hozzá- vetőleg csak 21/2 milliárd aranykoronára be- csüljük azt a magyar vagyont, mely a háború előtt a tőzsdén jegyzett részvényekben talált elhelyezkedést s ez az érték a változására nézve megállapított f. évi november 1-i index-

szám alapján körülbelül 250 millió aranykoro—

nára olvadt le. Ha most már kiegészítjük ezt az egész nemzetgazdaságunk szempontjából elég sajnálatos helyzetképet azzal, hogy a november 1—i indexszámot az egyes korábbi időpontokről rendelkezésünkre álló index- számokkal összehasonlítjuk, az összbenyomás még kedvezőtlenebbé válik. A szanálási mű—

velet kezdő időpontjára, július l'ére még valamivel magasabban, 11'40/0-kal jelzi az index a részvénytőkék értékét az 1913 de—

cember 31-i viszonylatban, 1923 december 31--re pedig sokkal jobban, és pedig 32'6

% -kal. pltt mindjárt meg kell azonbanjegyez—

niink, hogy a mult év vége beleesik abba az időszakba, midőn a budapesti értéktőzsde ár- folyamait a pénz értékromlásátől való félelem és az ezzel kapcsolatos spekuláció nagymér- tékben befolyásolta. A mult év végét meg- előző időszakról egy indexszámunk van, az 1920 december 31—i, mely szerint a részvény—

tőkék értéke a háború előtti állapothoz viszonyitva 92'10/0-kal csökkent. Az idézett indexek a részvényértékek általános hullámzását ugyan csak néhány kiszakított időpontra vonatkozó- lag adják meg, miután azonban ezek a szél—

sőségeket kifejező időpontok, már az ismer—

tetett számokből megállapítható, hogy a rész—

vényvagyon elértéktelenedésében ma még nem jutottunk alája annak a legmélyebb pontnak, ahol a háború után már jártunk, de ahhoz

(5)

1924 ——395— 9—10. szám.

meglehetősen közel vagyunk. Ha a stabil korona mellett is olyan részvényárfolyamok alakulnának ki a budapesti értéktőzsdei), ami- lyenek a mult év utolsó tőzsdenapján jegyez- tettek, ezzel ugyan a háború előtti színvonal- hoz viszonyitva csak körülbelül egyharmad—

részig volnának kiértékelve a részvények, de már ezáltal számításaink szerint mintegy 500 millió aranykoronával több vagyoni értéket lehetne a magyar részvénytőkében kimutatni.

*A részvénytőkék értékalakulásának indexe a részvények egyes esoportjainál nagyon el- térő. A pénzintézetek, biztosítók és közleke- dési vállalatok részvényei november 1-én csak 4—7, az iparvállalati részvények ellenben

15—20 százalékos arányban közelítik meg

átlagosan azt az árfolyamot, amely az 1913.

évvégi árfol yam mellett'történt tőkebefekte—

tésnek a tőkeváltozások figyelembevételével megfelelne. Élesen megnyilvánul tehát az ér- tékalakulásban a valorizáció kérdésében jobban és kevésbbé érdekelt vállalatok helyzete

közötti különbség

Több oldalról elhangzott már az a fel- fogás, hogy a részvények kedvezőtlen érték—

alakulásában a részvények nagymértékű sza- porításának lényeges szerepe van. Az ü. n.

részvényinfláciő kétségtelenül súlyos helyzet elé állította a felvevőképességében meggyen- gült tőkepiaeot. A vállalatok a nagyarányú kibocsátások indokolása gyanánt a rendkívüli tőkehiányra hivatkoznak, melynek kielégítet- lensége a termelő munkát bénította volna meg. E kérdés tökéletesebb megismerése cél- jából célszerűnek látjuk a részvények szapo—

rításának adatait alaposabban megvizsgálni.

A budapesti értéktőzsdén lajstromozott rész-

vények száma az 1913. év végén 77, f. évi

november hó 1—én 1507 millió volt, tehát 11

év alatt körülbelül 20-szorosra növekedett.

Ez nem jelenti azt, hogy a részvénytársula- tok ilyen arányban szaporították részvényei—

ket, f. évi november hó 1--én ugyanis 297,

1913 december 31 én azonban csak 167 vál- lalat részvénye volt lajstromozva. Az 1913.

évvégi árjegyzésben szereplő 167 vállalat részvényeinek száma 1913 december 31-től

1924 november 31-ig 77 millióról 49 mil-

j liőra, tehát 7-szeresre emelkedett, mig 101 millió darab részvény, tehát a lajstromban

;— f. évi november 1-én kimutatott 150 millió

részvény kétharmad része új, túlnyomóan há—

ború utáni bevezetések alapján lett a budapesti értéktőzsdén forgalomképes. A részvény—

piae árúmennyiségének emelkedésében tehát sokkal nagyobb szerepet játszanak azok a vállalatok, melyeknek részvényeit a háború

után vették fel a tőzsde lajstromába, mint azok, amelyeknek a részvényei már a háború előtt jegyezve voltak. A budapesti tőzsde ve—

'zetősége a háború után az új bevezetések engedélyezésénél nem követte azt a konzer—

vativ felfogást, melyet a háború előtt tanusí—

tott. A háború vége óta állandóan tőkesze—

géuységben sínylődő közgazdaságnnk a rend- kívül kiszélesített részvénypiaccal szemben erőtlenül áll. Ebből a helyzetből f'olyólag a budapesti értéktőzsde az olcsó részvények piaca lett; a jegyzett részvények darabon—

kinti átlagára 1924 november 1-én mindössze 59 svájci frank, míg 1913 december 31-én 576 svájci frank volt. Az átlagos árfolyam szempontjából ma igen nagy a különbség egyrészt a háború előtt, másrészt a háború után bevezetett vállalatok részvényei között, az előbbieké 131, az utobbiaké 24 svájci frankot tesz. Világosan látszik ebből, hogy a budapesti értéktőzsde háború előtti forgal- mából ismert részvényekkel túlnyomórészben nem egyenrangú értékek azok a részvény—

tipusok, melyek a legutóbbi évek alatt vál- tak a tőzsdei forgalom tényezőivé. Azok az értékkategőriák melyekbe az újabb eimletek nagy része tartozik, mint láttuk, az árfolyamok átlagos nívóját erősen megrontják, amit viszont a komoly értékek árfolyamának alakulása szempontjából kedvezőtlen jelenségnek kell:

minősíteni. Egyes ilyen címleteknek az ár- folyama olyan alacsony, hogy a bennük tör- ténő egyszerü kötések már nem jelentenek gazdaságilag számottevő értékforgalmat. Az egyik tőzsdén jegyzett bankrészvényünk ár- folyamértéke például 14 svájci centime—mal egyenlő, tehát egy kötés mindössze 35 svájci frank értékü forgalmat jelent. Az ilyen értek—

forgalomnak a tőzsdén való lebonyolítása az értéktőzsde jelentőségét mélyen leszállítja.

A részvénytársulatok vagyoni és jövedelmi viszonyai alapján az egy-egy részvényre kiszá—

mitott úgynevezett belsőérték némelyek szerint a tőzsdei árfolyamokban nem juthat kifejezésre azért, mert a tőzsdén az úgynevezett kisebbségi részvények vannak forgalomban. melyek a részvénytársulat vagyonában és jövedelmében egészenmásképrészesülnek,mintazúgynevezett többségi részvények. A részvények többsége ugyanis rendszerint biztos kezekben van s ez a tőzsdén nem kerül forgalomba; szindikátusi jövedelmek és igazgatósági jutalékok címén a jövedelem egy része kizárólag ezeknek az_

úgynevezett fix kezeknek jut s gyakran csak egy bizonyos jövedelemrész kerül a részvény—

bírtok arányában mint osztalék. elosztás alá,.

Hátrányban— vannak az említett felfogás sze—

(6)

9—10. szám. ——-396— 1924 rint a részvénytöbbséget tartó biztos kezeken

kívüli részvénybirtokosok a vagyoni részese-

dés tekintetében is, miután a tőkeemeléseknél

a, kibocsájtott részvényeket gyakran nem a részvénybirtok arányában osztják el, hanem a részvények kisebb-nagyobb hányadát a a részvénytöbbséggel rendelkező kezek, mint szindikátusok veszik át, úgyhogy az ismétlődő tőkeemelések után a tőzsdén szerzett rész- vényre a társulati vagyon sokkal kisebb há- nyada jut, mint amekkora ez atőkeemelések előtt volt. Egészen természetes, hogy az ár- folyamokra a vagyoni részesedésnek a rész—

vénybirtok alapján megállapítható kulcsa be- folyással van, ha tehát ez a kulcs a tőke—

emelések folytán bizonytalanná és esetleg lényegesen kedvezőtlenebbé válik, ez az ár—

folyamok gyengülésére vezethet. A részvény—

társulati tőkeemelések nyilvánosságra hozott adataiból megtudható, hogy a kibocsájtott darabokból a régi részvényeseknek elővételi jogon mennyi engedtetett át. Ezekből az ada- tokból megállapítottuk, hogy a részvénytár- saságoknál az 1913. évi december 31-i rész- vényállomány az 1924. évi november 1-ig történt tókeemelések alkalmával kibocsájtott részvénymennyiségből hány százalékkal része- sedett. Az átlagos eredmény szerint a része—

sedés 56'20/0 volt. Ez annyit jelent, hogy 1913 december 31—e óta minden részvény- birtok abban az esetben is, ha időközben a részvényes az összes biztosított elővételi jogokat gyakorolta, átlag ma 21'90/0-kal rosszabb arányban áll az összes részvénymennyiséghez, mint amilyen arányban 1913 december 31-én állott. Az 1913 december 31. után először jegyzésre bocsájtott cimleteknél a bevezetés napján lajstromozott részvények a folyó évi november hó 1—ig történt tőkeemelésekben átlag csak 56'60/0-ig részesedtek. A tőzsdei árfolyamjegyzésben 1913 vége óta szereplő 321 vállalat között 57 olyat találunk, amely a tőkeemeléseinél kibocsátott összes részvé- nyeket mindig a régi részvényesek között a részvénybirtok arányában osztotta ki, tehát a vállalatoknak körülbelül egyötödénél maradt a biztosított elővételi jogokat teljesen kihasz—

náló részvényes birtoka az összes részvé- nyekhez viszonyítva abban az arányban, amely—

ben 11 év előtt volt. Súlyos példák vannak azonban az ellenkező eljárásra. Az egyik rész—

vénytársulatnál például az a részvényes, aki 1913 december 31-én 100 darab részvénnyel a vállalat összes részvényeinek 10'*/0-át sze- rezte meg, feltéve, hogy az Összes elővételi jogokat a tókeemelések alkalmával igénybe vette, 1924 november 1-én az összes rész-

vényeknek csak 0'80/o-ával rendelkezett. Ilyen esetekben egészen természetes, hogy az ér- téktőzsde lényegesen alacsonyabb árfolyamon fogja a részvényt értékelni, mint amekkora az úgynevezett belső értéknek megfelelne.

A fentiekből nyilvánvaló, hogy a részvény—

társulati vállalatok értéke nem egyenlő a részvények árfolyama és darabszáma alapján

kiszámított értékkel. Ezeknek az értékszámí—

tásoknak az eredményei ennek dacára érdek- lődésre tarthatnak igényt, miután a részvény—

vállalatokban levő vagyon becslésére mégis bizonyos alapot nyujtanak, sőt egyes vállala—

toknál a vagyon tényleges forgalmi értékéül is elfogadhatók. Ezen az alapon november 1 én a legnagyobb értékü belföldi részvény- társaság egy bányavállalat és pedig a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., melynek értéke 469 millió svájci frank ézután egy pénz—

intézet, a Magyar Általános Hitelbank követ—

kezik 40' 3 millió svajci frank értékkel. A mult évi december 31-én a részvényárak alapján a Ganz és Társa gyár képviselte a legnagyobb értéket 1473 millió svájci frankkal s ekkor még a Magyar Általános Hitelbankla nézve is magasabb értékösszeg volt megállapítható, mint a Magyar Általános Kőszénbánya Rt -ra vonatkozólag, az előbbire nézve ugyanis 183 8, az utóbbira 99'6 milliósvájci frankot kapunk a kérdéses értékszámítás eredménye gyanánt.

Ismerve a felsorolt vállalatokat, az itt egy rövid időszakról kimutatott változások alap—

ján megállapítható, hogy a tőzsdei értékelés- ben az aránylag rövid időközönkint változó vélemények is elég nagy eltolódásokat okoz- * nak. Az értékelésnek a mai és a háború előtti adatait hasonlítva azonban össze, szembe fog- nak tünni az olyan változások, amelyek mélyre- hatőbb okokra, a gazdasági viszonyok tény—

leges nagy átalakulására vezethetők vissza.

A háború előtt a nagy pénzintézetek sokkal magasabb értéket képviseltek a tőzsdei becs- lés szerint, mint bármely ipari, vagy egyéb vállalat. Az 1913 december 31—i tőzsdei ár- jegyzés szerint számítva a Pesti Magyar Keres—

kedelmi Bank 261 millió svájci frank értékkel vezet, ezenkívül még két pénzintézetnél 150 millió svájci frankot meghaladó értékösszeget kapunk, míg az egyéb csoportokba tartozó vállalatok között a részvények árfolyama szerint egy sem értékelődik olyan magas összegre, mint az említett három nagy pénzintézet, amennyiben a Rimamurány—salgótarjáni vasmű

rt. 134'8 millió frank értékkel szerepel az

első helyen. A háború és a forradalmak sokkal nagyobb romlást okoztak a nagy pénzintéze—

tek, mint a nagy iparvállalatok gazdasági

(7)

1924

—397—

9—10. szám.

helyzetében, ennek a körülménynek megfe—

lelően tapasztalható a részvényektőzsdei árá- ból kiszámított vállalati értékeknek az előbb vázolt átcsoportosulása.

Feltételezve, hogy a jegyzett tőzsdei ár- folyammal, vagy néhány százalékkal ennél magasabb árfolyamon az egyes vállalatok összes részvényei, illetőleg részvényeinek nagy többsége megszerezhető, meg kell állapita- nunk, hogy több, a budapesti tőzsdén rész—

vényeit jegyeztető vállalat a nemzetközi érték—

viszonyokhoz mérten úgyszólván jelentéktelen áron tulajdonba vehető. A november '1-én jegyzett árfolyammal számítva, némely vállalat részvényeinek többsége 25———4O ezer svájci frankért vásárolható össze, tehát olyan össze—

gért, amelyet egy kisebb külföldi tőkés is befektethet. Az ilyen vállalatok normális Vi- szonyok között nem tartoznak a tőzsdei rész- A vénytársulatok sorába.

Nagyon jelentékeny az a tőkefelvétel,

melyet az értéktőzsde árjegyzésében szereplő

részvénytársulataínk az elmult években ,az alaptőkék emelése révén a tőkepiacról eszkö- zöltek. A háború alatt a tőkéknek ez az összegyűjtése a gazdasági életre nézve nagyobb megterhelést nem jelentett, az akkori pénz- bőség mellett a részvénytársulatok újonnan kibocsátott részvényeibe tehát igen jelenté- keny összegek helyezkedtek el. A háború után a pénz értékromlásától való félelem kö—

vetkeztében vonzódtak a tőkék a részvényekbe való elhelyezkedés felé s a vállalatok ezt a hajlandóságot felismerve, gyakran hajtottak végre tőkeemeléseket. Arra nézve, hogy a kérdéses tőkeemelések címén a részvénytársu—

latok a tőkepiacról milyen összegeket vontak el, érdemes egy hosszabb időszakról tájékozódást szerezni s éppen ezért a m. kir. központi statisztikai hivatal a tőzsdén jegyzett részvé- nyekben történt tőkeemelésekre az 1913. év vége óta befizetett összegekről begyiijtötte az adatokat. Tekintettel arra, hogy a háború után a tőkepiac részéről eszközölt befekteté- sek különös figyelmet érdemelnek, az ezekre vonatkozó adatokat elkülönítve is megálla-

pítottuk. *

A háború alatt az új részvénytársulati tő- kékre befizetett összeg igen jelentékeny, 879 millió svájci frank. Ennek az összegnek túl—

nyomó részét, 6134 millió svájci frankot a pénzintézetek tőkeemelései vették igénybe.

Az említett összegek igen nagy erőgyűjtést jelentenek, melyeknek alapján a részvénytár- sulatok és főkép a pénzintézetek nagy gaz—

dasági izmosodását kellene feltételezni. E tő- kék azon'ban nem találhattak olyan elhelyez—

kedést, amelyben a háború utáni gazdasági

válságokkal értékük alapos leromlása nélkül

megküzdhettek volna; a legértékállóbb va- gyonba, ingatlanokba csak egészen jelenték- telen részük helyezkedett el, a készpénzbeli követelésekbe fektetett rész a pénz értékrom- lásával együtt elértéktelenedett, az árúvagyon egy tetemes része a hadviselés céljait szol—

gáló, vagy ilyennek minősített cikk volt, me—

lyeket a forradalom és az ellenséges rekvi—

rálások kártételei között kellett a vállalatok——

nak elkönyvelni.

A háborús és forradalmi veszteségek által súlyosan megrongálódott részvénytársulati vagyont a tőkepiac a további tőkeemeléseknél befizetett összegekkel az adott viszonyokhoz képest elég jelentősen istápolta. Az 1921. év eleje óta 3495 millió svájci frank új tőkét szereztek a budapesti tőzsdén részvényeiket jegyeztető társulatok tőkeemeléseik által.

Ennek az összegnek körülbelül 40'l/o-a jutott.

már csak a bankok tőkeemeléseire, jóval kisebb hányad, mint a háború alatti tőkeeme—

léseknél. Az említett 3495 millióból mintegy 300 millió jutott a magyarországi, vagy magyar eredetű vállalatoknak; a közgazdaság rendkívül nehéz helyzetét méltányolva a réSz—

vénytársulati tókéknek ezt a háború utáni kiegészítését igen jelentősnek kell tekinte- nünk. A pénzintézetek mellett tőkéiknek rész—

vénykibocsátások által történt szaporításával elég tekintélyes eredményt értek el a vasmű—

vek és gépgyárak, amelyek 45 millió svájci frankot vételeztek e címen be az 1921. év eleje óta. Figyelemreméltó eredményt mutathatnak még fel ebben a tekintetben a háború után je- lentőségükben megnövekedett faipari és bánya—

vállalatok; az előbbieknél 341, az utóbbiaknál 21'5 millió svájci frank új tőkét hoztak a kibocsá- tott részvényekre történt befizetések. A rész—

vényszaporulat adataiból láttuk, hogy e tőkék mozgósítása érdekében milyen rendkívül nagy- tömegű részvénydarab jött forgalomba; a tőke- szaporitás érdekében kibocsájtott 1—1 darab részvény számításaink szerint átlag hozzávető—

leg 2'5—3 svájci frank új tőke bevételezését jelentette a vállalatoknak, melyek kétségte- lenül nagyon rá voltak szorulva arra, hogy a saját tökéjiíkben mutatkozó hiányokat az

adott viszonyok közt legolcsóbb pénzt nyujtó

részvénypiacon a lehetőség szerint kielégít—

sék, ha a megállapított aránylag kis tételek—

ben is készek voltak új tőkéket átvenni rész—

vénykibocsátás ellenében.

A részvényárfolyamok javulásának egyik legfontosabb feltétele, hogy az osztalékok a mai színvonallal szemben emelkedést mutas—

(8)

——398f— 1924

A budapesti értéktőzsdén lajstromozott '

Principales données des actions enregxistrées'í

Folyószám

A részvénycsoportok megnevezése

A lajstromozott rész- vények száma — Nom-

bre des actions en- registrc'es

pont- ogueducommencementdela

az1913XII/31.utántörténtbevezetésidő cotationapresle31décembre1913 jában—o'l'ép

A tókeemeléseknél kibo- csátott részvén ekb. elö- vételijogon 19 XIII-ig háng %kal részesodtek es actions émíses a loccasion de l'augmentation des capitaux, la participation sur la base du dfoti de pre'cmption en combien d! % rea/init—

elle jusgu'au I novembre 1924 aux actions mreg ish'ées

nu-

jegyzésre yeknélabe —concernan

31décembre1913 bevezetettrészvén Pján nsémisesafindeco tationaprésle31déccmbrc 1.913dujourdelacotatíon vezetésna

az1913XII/31—én——le lesactio

az1913XII/31.után

Az összes luistro- Valem' totale des ac-

1913XII/Bl-én—le31décembre1913 1920XII/31-én—-—le-31décembre1920

§1913XII/Bl-én—le31décembre1913 D.

§. s .

_§1924XI/l-én_—le1novembre1924

lajstromozott részv. ezer svájci frank —— mil-

Bankok.'

1913 dec. 31-én már lajstr. részv.

1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen

Takarékpénztárak.

1913 dec 31-én már lajstr. részv.

1913 dec. 31. után ,, ,, Összesen Biztosító-társaságok.

1913 dec. 31. után _,, ,, Összesen

Gőzmalmok.

1913 dec. 31—én már lajstr. részv.

1913 dec. 31. után ,, ,, Összesen

Bányák és téglagyárak.

1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen Könyvnyomdák.

1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen

Vasművek és gép- gyárak.

1913 dec. 31- én már 1ajstr.részv./

1913 dec 31. után ,, ,, Összesen

- 22.750 40.425 63 175

4.857 4.857

185 100 285

2 763 1.873 4.636

2.702 1.642 4.344

1.160 1.475 2.635

513 513

40'0 40'0

99.752 19.237 118.989 1,850.877

1,850.877

402.960 11.857 402.960 11.857

118.503 2.875 118503 2.875

67.816 22.961

_ 1.372

67.816 24.333

68 497 68.497 317750

311750

3.282 3.282 20.984

20.984

236378 236373

(9)

1924 ————399——

részvények fontosabb adatai.

á la Bourse de Budapest.

9—10. szám.

. . A tökeemeléseknél _; 0:

mozot't részv. ért. az a'rf. szennt befizetett összeg _ § § §

nous totales suwant Sommes verse'es á ! N S l'occasz'on de l'aug- $$$

% le 1 juillet ] le 1 nov. mentation des capi- :; § .,

§ taua: :; :— § §

_. 1 9 2 4 . § u** §

§ _ o '3 § b

'*' ... §: 1— :

§ ln : lo : §; % § "3

8 "T' § ": a § a' 5 . . §)

% §... So §"; §§ Dészgnatwn des groupes §

N N a

;;

§)

§ % § 3? "' d*actions "3

N N a: §

, . a 8 3 elem ' " l a

VII/l-en XI/l-en __ % §; _, -o az zs _; "6

P

.g a §3 ae §2 §§ :'§ ..

_. : : N" 0'

*

23 § % § % % § " " §

C') 03 O:

'*' "' "' árfolyamért. 3

liers de francs suisses szazalékaban %

; §

4 § Bangues. 1

570 084 190243; 191074 605.173 89.749 — ——

232799 107065; 100112 24 982 20.962 —— —

802883 297308 291186 630155 110711 17 49 Total

Caisses d'épargne. 2

145.754 47'329 40.937 115.171 21.253 —— —

145.754 47.329 40.937 115.171 21.253 03 13 Total

Sociétés d'assurance. 3

14.763 7.167! 5.247 2.887 784 -— —

— 431 422 — — —— —

14.763 7.598 5.669 2.887 784 02 05 Total

Minoteries. 4

45.728 20771; 22.823 40.037 7.553; *— _

14.867 5.003; 6.939 3.307 2.753 _ _

60595 25.774 29.762 43.344 10.306 2'1 4'2 Total

Mines et brigueteries. 5 289-633 108743 104.985 78.308 17.668 —— *—

20—445 5.914 3.846 3.844 3.844 — "—

310078 114657 108.931 82.152 2I.512 0-5 1-4 Total

lmprimeries. 6

22.525 7 259; 7.410 7.515 3.841 — —

5.377 1.840! 1.803 881 881 — —

27.902 9.090' 8.713 8 390 4 722 0-4 0—8 Total

Forges et ateliers de con— 7 structions mécanigues.

262458 74 504 60.203 61.934 24.910 —— ——

87.819 27.814 25.021 20.060 20.060 — —— §

350277 102.318 85.224 81.994 44 970

03 14 * Total

(10)

9—10. szám. —400—— 1924

üg

Zolyós

19

A részvénycsoportok megnevezése

le31décembre19131

1 9 1 3 X I I / S l x - é n

A lajstrouiozott rész- vények száma

bre des actions en—

registrées

jában——ál'épogueditcommeiicementdela le31decembre1913 az1913XII/31.utántörténtbevezetésidőpont— cotatizm41)st

Nom-

1924XI/l-én—le1novembre1924

A tőkeemeléseknél kiba csátott részvényekb. elő—

vételi jogon 1924 XI l—ig hány Ulo-kal részesedtek

— Des actions émises a lloccasioii de l'augmen—

tation des capitaiix, Za participation sur la base du droit de préempíion en combíeu de 0/o i'euient- elle jusgu'au ] novem-

bre 1924 aux actions em'eg istrées

% :!)le

" ÉÉÉÉM

*a) ._.uN

] NS§§E

Ég3tma nm fix§v3§

*DN :Oug'g_§

'c: a? 52——

HH 9.31290

CD 5; (Ugh

De) .Ncwvag

M$ —xg:$§_r§ N

N ._. gugmgu : _.ch "§

to g 733 33;

HW mm.?f— :

GPG —N——§.3.0

_. maa c-

s; ng3§§

N ?

48 es N

Az összes lajstro—

Valeur totale des ac-

?3 8

% 9)

N N

§) §)

E— §

% VC

: §

ED §)

.a .a

he 's

_.

§ %

2 2

:.

§) *?

" ÉS

CV.)

D ;)

H P—

M N

CD O v"! 01

G? 6?

H H

ezer db — mille pifces lajstromozott részv. ezer svájci frank — mil.

9 i

101

11

12

13

14

Faipari vállalatok.

( 1913 dec. 31—én már lajstr. részv.

' 1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen

Közlekedési vállalatok.

1913 dec. 31-én már laistr. részv.

1913 dec. 31. után ,, , Összesen Cukorgyárak.

1913 dec. 31—én már lajstr. részv.

1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen

Élelmezési ipar.

1913 dec. 31—én már lajstf. részv.

1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen . .

(Ház és Villamossági vállalatok.

1913 dec; 31—én már lajstr. részv.

1913 dec. 31. után ,, ,, ,

Összesen

Olajművek.

1913 dec. 31-én már lajstr. részv. ;;

1913 dec. 31. után ,, ,,

Összesen

Sörgyárak és szesziparí vál- lalatok.

1913 dec. 31. után ,, ,, Osszesen

29'5

2.500 6 2.500'6

33

'! 33

173 173

10 10

2.201 2.201

_350 350

889 889

844 844

1.356 1.356

70 70

200 11.743 11.943

4.7 49 700 5.449

9561 889:

1.845

2120 2.420

680 3.875 4.555

10 470 480

974 3.960 4.934

75-1 —

_ 58—5

751 585

644 —

_ 100-0

644 100-0

905 —

90-5 —

100—0 —

__ 61-9

100-0 619

608 ——

—— 51'8

60-8 518

100-0 —

_ 392

100-0 39-2

560 _—

_ 538

56—0 538

21.113 21.113

968365 968365

88.451 38.451

13.856 13.856

86.130!

86.130

3.518 3.518

16.646;

56.676 73.322;

77.696E

7 7.696"

2.473;

5.887

8.360;

1.623 -

712 2.338

9.983!

635;

10.618;

"5.572;

5.572?

(11)

1924 —— 401 —— 9—10. szám,

mozotf; részv. ért.az árf. szerint ÉGÉZÉÉSÉÉÉSSÉÉÉÉ § § § tzons totales suwant Sommes versées á ] N S l'occasion de l'aug— § vu

% l: 1 juillet ; le 1 nov. mentation des capi— 15 : É

3; M— taux És § § §

: 1 9 2 4 § %% §

is ; N ; N ... §. § ;

§ % _...g .aoá %% §?

§ :;53 És) §§ § § Désignation des groupes :

R M a M 37 2 ds t "G

§) !, ," ac tons

N § § % § —! § :

! VII/l-én XI/l-én : § §: : § a: 33 _1 § %

.s ., "$ % % 3 3 ?. §§ :§

v—'( "' % A) —-'4 79 a) ÉS ;! § m

3 2 És 5—3 $ ga... ; * e

a asus, §a§ az: aa .:

a %% ag § 33" 33" §

c: az m , '

H H ** arfolyamert.

;

: liers de francs suísses szazalekaban ?

* lndustrie du bois. 8

55.141 21.791 26 860; 23.703 8.000 — — 84.592 23.580 29.728; 33.686 31.089 -— —

139.733 45.371 56.588 57.389 34.089 22 65 Total

_Communicat. et transport. 9

151.184 60.765 58.857 88.947 34.749 ——-— —

15.263 6.334 7.140 607 607 ——- -—

166.447 67.099 65.997 89.554 35.356 19 49 Total

Sucreries. 10

150.125 55.301 52.254 13.614 7.518 — —

62.605 24.086 20.505; _ — — _

212.730 79.387 72.759 13.614 7.518 0 7 20 Total

Industr. de l'alimentation. 11

— _— _ 336 — —— _

18.615 19.899 12.985i 6.332 6.226 — _

18.615 19.899 12.985 6.668 6.226 05 0 7 Total

Gaz et électricité. 12 40.018 12.178 16.546l' 11.536 3.135 — ——

4.720 1.165 1.149! 896 896 —-— —

44.738 13.343 17.695 12.432 4.031 04 1 1 Total

Huileries. 13

_ _.. __ 1.525 202 — ——

6.144 2.187 1.847 4.050 3.084 —— —

6.144 2.187 1 847 5.575 3.286 03 1'2 Total

Brasseries et disti'l— 14

Ieries.

27.624 16.298 18.615, 13.376 6.256 — ——

6.584 2.638 2.698; 2.597 2.597 —— —

34.208 18.936 21.313 16.973 8.853 09 l'? : Total

27