ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
III-llllllllllllIll.-l.-III.-IllllllllllllllIII-IlllllllllllIII-lllllllllllllllllllllllllllllllIl-IlllllllllllllllllIII-Illlllllllll
A papírpénzforgalom és alpénzszükséglet.
Circulatt'o'n fiducia'ire et le besoin dlargent.
A mai Magyarország csak egészen jelen—
téktelen nemesérckészlettel rendelkezik, tör—
vényes fizetőeszközének szerepét kizárólag a papírpénz tölti be. A űzetőeszközök forga—
lombahozatalának mértékét rendes körülmé- nyek között a gazdasági élet pénzszükséglete szabja meg. Az ércfedezet nélküli papírpénz—
zel való gazdálkodás mellett azonban az ál- lamjegyek forgalmának nagysága a pénz érté—
kelésére befolyást gyakorol, a pénzjegyek értékének változása pedig úgy az államgazda- ságban, mint a magángazdaságok termelő tevékenységében megrázkódtatásokkal jár, en- nélfogva a pénzforgalom kérdését a mai Magyarországnál és általában oly államoknál, melyek pénzfedezetül számbavehető nemes—
érckészlettel nem rendelkeznek, nem lehet csupán a gazdasági élet közvetlen igényei szempontjából megítélni. A kérdés közérdekű volta és gazdasági hordereje a pénzviszonyok folytonos romlása következtében most foko—
zottan előtérbe nyomul, célszerű lesz tehát a megfelelő adatok alapján jól megvizsgálni, hogy a mai Magyarország pénzforgalmában a pénz értékeléséhez, illetve vásárló erejéhez vi- szonyitva, továbbá az ország háború előtti, valamint más államok jelenlegi pénzforgalmá—
hoz képest egyrészről milyen arányú és más- részről mely tényezőknek a hatása alatt meg—
nyilvánuló eltolódások mutatkoznak.
Magyarországon az államháztartás leg- takarékosabb irányítása és az ország fizetési mérlegének egyensúlya iránt messzemenőleg tett intézkedések dacára sem volt elkerülhető a pénz értékének nagyfokú hanyatlása s így többszörösen előállott a papírpénz szaporítá- sának olyan kényszere, amely elől már nem lehetett kitérni. A papírpénzforgalom névérték szerinti összege ennélfogva csaknem állan- dóan és elég nagy arányban emelkedett, a gazdasági, élet pénzszükséglete szempontjából inkább mérvadó tényleges értékösszege azon- ban, melyet a koronaárfolyam változása is lényegesen befolyásolt, egészen másként ala—
kult. Az eltolódások jellemző megvilágítása céljából szokásos és helyes ezért a kibocsá—
tott pénzmennyiség névleges értékösszege mel- lett annak a megfelelő koronaárfolyam sze—
rinti, jóvalutájú értékét is figyelembe venni.
A pénzforgalom tényleges értékének a kifeje—
zésére, mint a legszilárdabb valuta, a dollár
volna elsősorban megfelelő, amely mintegy
90/o-kal magasabb árfolyamot tart a svájci
frankkal szemben ma, mint a háború előtt, értékének az aranykorona értékéhez való közelsége és pénzünkhöz való értékarányának ismertebb volta alapján azonban a dollárral szemben ugyan kissé gyengült árfolyamú, de azért a nemes valuta általános kellékeivel ren—
delkező svájci frank a legalkalmasabb.
Az állami jegyintézet kimutatása szerint 1923. június hó 30-án az államjegyforgalom összege 154996 millió korona, vagyis a koro- nának az említett napon jegyzett 0065 cen- time-os zürichi árfolyamával átszámítva 101 millió svájci frank volt. Ezek az adatok csak
közvetlenül a folyó évi június 30. körüli idő-
pontra nézve mérvadók, miután úgy a kibo- csájtás összege, mint a pénz árfolyama rend—
szerint már rövid időközökben elég jelenté—
kenyen változott. Az Osztrák-magyar bank bankjegyeí lebélyegzésének időpontjától, 1920.
évi április hó végétől rendelkezésünkre álla—
nak a magyarországi pénzforgalom nagyságát feltüntető időszaki hivatalos kimutatások, me—
lyek alapján az államjegyforgalom utolsó három év alatti alakulásának alapos és vilá- gos áttekintését nyujthatjuk a túloldali táblá- zatban.
Azország gazdasági életére nézve a túloldali adatokban megnyilvánuló legfontosabb jelen—
ség az, hogy papírpénzforgalmunk jó valu- tájú értéke két év óta a rövid időközönként fel- és lefelé egyaránt észlelhető ingadozá—
sok mellett az egyes nagyobb időszakok egymásutáni-ában állandóan csökken. A kimu- tatott havi adatoknak félévi átlagokba való összefoglalásával ez a körülmény számokban megvilágítva áll előttünk. Az 1921. év első felében 274, második felében 204, az 1922.
év első felében 190, második felében már csak 141, végül 1923. első felében mind- össze 118 millió svájci frank volt a magyar államjegyforgalom átlagos értéke, vagyis foko—
zatos visszaesés mellett az utolsó félévben 56'90/u-kal kisebb, mint az 1921. év első felé—
ben. Természetes következménye ez annaka körülménynek, hogy a papírpénz rendszerint nem szaporíttatott olyan mértékben, ahogy a korona árfolyama hanyatlott. Az árfolyam- hanyatlás és pénzszaporítás arányának disz—
paritása ennek az utolsó három évet meg-
1023 ——183—— 5
"33-11,
6. szám.
Magyarország papirpénzforgalmának alakulása 1920. április 30- tól _— 1923. június 30--ig.
Formatt'on de la circulation du primer monnaie de la Hongrie d'avril 1.920 (a win 1923.
. .,, §
§ § Aípapirpénzforgalom
§) § §iösszoge—So1ltnzede
§ ; la circulation fidu—
E E § ciaíre
e s ' __
Idő ont ígíva- van.
p :: i %s
E [) o a M e §?) i Egg Ek?
es §*§ EE
Ess '§§ m$?
E9§ 228; 2"*
§§N § 843 §: ":
1920 ápr. —— atril 30 250 8.500 213 ,, okt. —— octobre 23 155 11.983 186 ,, dee. —— de'eembre 31 ; 115 14.308 165 1921 jan. —— jamzier 311 120 15.206 182 febr. —- fe'vrt'er 28 118 15.571 184 márc. — mars 31 175 15.650 274 51er — (wril 30 220 13.114 289 11111]. — mai 31 245 13.686 335 jún 4—— juin 30 210 § 18.096 380 júl —— juillet 31 1'55 4 15.799 245 aug. _ aoüt 31 158 17.326 265 szept.—septembre 30 080 § 20.845 167 Okt. — oetobre 31 § 0'68 ; 23.648 161 nov. — novembre 30 s 070 § 24.742 173 dee. — décembre 31 085 25.175 214
* jan. —- janm'er 31 0'771/2§ 25.680 199 febr. —— fe'vrier 28 073 26.758 195 márc. — mars 31 057 ! 29.327 167 ápr. — (wril 30 067 § 30.580 205 máj. — mai 31 064 § 31.930 204 jún. —— gum 30 051 § 33.600 171 _]úl. —— Jmllet 31 029 1_ 38.357 111 aug. —— aoút 31 0-27H'2f3 46.242 127 szept. — septembre 80 0211 2§ 58.458 126 okt. —— octobre 31 022 70.005 154 nov. w— novembre 30 0'223/4 72.016 164 dec. —— décembre 31 0'213,4 75.887 165
; jan. — jlmvicr 31 § ();201/1 73.717 149
febr. — fe'vrier 28l 018 75.135 135
márc. _ mars 31 10 til/v- 82.205 92
ápr. —— atrril 30 É0'1014 100101 103 máj. — mai 31*0*101,9 119285 125 jún. —— jutm :lO § 0'061/eí 154398 101
haladó időszaknak két szélső időpontja között több, mint 100 százalékos, a forgalomba bo—
csájtott papírpénz koronaértékű összege 1920.
április 30-tól folyó évi június hó 30-ig ugyanis 18—szorosra emelkedett s ez alatt a korona árfolyama 1/38-ad részre szállott le.
Ezeket a megállapításokat az adatok részletes átnézése után elsősorban még annak a meg—
figyelésnek a leszögeze'sével kell kiegészíte—
nünk, hogy a gazdasági forgalom a papírpénz—
ben fizetési eszközül felhasználható értéknek néha olyan gyors és erős egy—ge y hónap alatt a kimutatott adatok szerint 36— 371/ -ot
*is elérő visszaesésével kénytelen szamolni, ami a pénzárfolyamban és az államjegyszapo—
ritásban történt eltolódások említett nagy szélsőségei mellett sem következnék be az eltolódások egyenletesebb időrendi kialakulása esetén. A valutaárfolyam azonban sokszor ugrásszerűen csúszik le s ezt az új kibocsájtás értékkiegy enlitő jelentkezése rendszerint las- san és óvatosan, a legtöbb esetben újabb ártolyamcsökkenéssel megzavarva és még inkább ellensúly ozva követi.
Papírpénzforgalmunk értéke a legutóbbi években az ismertetett eltolódásokkal 380 és 92 millió svájci frank között mozogva, a jelentkező pénzszükséglethez közelálló, vagy annak megfelelő tartósan nem lehetett. A gyakorlat tapasztalatai mutatják meg, hogy a pénzsziikséglet a pénz milyen értékösszegének forgalombantartását kívánja, a kozelmult évek azonban elég tartós, kellőképen kipróbált tapasztalati adatot erre nem szolgáltatnak. A háború előtti bankjegyforgalom még nem mozgott lényegesen eltérő határok között és általában a pénzszükséglet követelményeihez alkalmazkodott. A békebeli állapothoz képest e követelmények ugyan lényegesen megvál- toztak. azonban a viszonyok módosulásának egyidejű megvizsgálása esetén a mai pénz- forgalom értékösszegének a háború előttivel való egybevetése még sem lesz céltalan.
Nemcsak a mai, hanem az egész háború előtti Magyarország papirpénzforgalma is csak az Osztrák-magyar monarchiara nézve egy- ségesen kimutatott adatokból beeslésszerűleg állapítható meg. Az Osztrák-magyar bank egész bankjegyforgalma 1913. december 31-én 2.494 millió korona volt. Ebből a mai Magyar—
országra eső összeg megállapításánál leg-§
helyesebben a lélekszám szerinti arányt vehet—
jük alapul. Igaz ugyan, hogy a monarchia gazdasági erejének a lélekszámarányt meg—
haladó része jutott annak idején Ausztriára, a pénzforgalom nagysága azonban nemcsak a gazdasági erők nagyságától, hanem a gaz—
dasági élet berendezkedésétől, vagyis attól a körülménytől is függ, hogy a forgalom mennyire tudja magát a készpénzhasználattól függetleníteni. Figyelembe veendő továbbá, hogy ezúttal Magyarországnak nem a háború előtti, hanem a mai területére esö részese—
dését keressük. Erre a területre az Osztrák—
magyar banknak az utódállamokban lebélyeg—
zett bankjegyeiből 189 százalék esik, tehát 4'1 százalékkal több mint a hány százaléka a mai Magyarország lakossága az egész monarchia lakosságának. A háborús viszo- nyokból és a bankjegylebélyegzesel( időpontja körüli bankjegyátszivárgásokból származó el- tolódások mellett is tehát a lélekszám szerinti
5—6. szám. ——-184— 1923
hányad, mint a bankjegyforgalom minimális összege, nyugodtan elfogadható. Eszerint a bankjegyállomány értéke a mai Magyar-
országon 1913. december 31-én 369 millió korona, vagyis svájci frankban 388 millió volt.
A népesség aránya szerint 1912. december 31-én 438 millió, 1911. december 31—én pedig 395 millió svájci frank értéket képviselt a Magyarország mai területére eső bankjegy- készlet. Az 1913. december 31-i állapothoz képest a változás tehát 128, illetve 18 0/0;
e két százalékszám szembeállítva a folyó évi június hó 30-i és a két évvel előbbi, 1921.
június 30—i államjegyforgalom értékössze- geinek kilengését jelző 276 0/(,-kal, a háború előtti és utáni időszak között stabilitás szem—
pontjából fennálló különbséget erőteljesen világítja meg. Sajátságos jelenség egyébként, hogy a pénzkészlet értékében az utolsó két évre való visszatekintés körülbelül ugyanolyan nagy különbséget mutat, mint a háború előtti
időszakkal való összehasonlítás. Ez a körül- mény azt jelenti, hogy a pénzellátásnál Ma- gyarországon a közvetlen mult távlatában is a háborús megrázkódtatás szélsőségei teljes egészükben jelentkeznek.
Nagy fontossággal bír ezek után az a kérdés, hogy a pénzpiac kielégítésének ma- gyarországi válsága nemzetközi viszonylatban elszigetelve áll-e s általában a háborús át- alakulás, amely itt és más államokban végbe—
ment, milyen kapcsolatokat vagy ellentéteket mutat. Az idevonatkozó adatok megítélésénél mindenesetre szerepet játszik az a körül- mény, hogy az egyes államok a papírpénz—
forgalomhoz viszonyítva megfelelő nemesérc- tartalékkal rendelkeznek—e, ezért az alábbi táblázatban az egyes államok papírpénz- forgalmának és nemesérctartalékának háború előtti és háború utáni adatait együtt és az át—
tekinthetőség kedvéért a svájci frank egységes nevezőjére visszavezetve mutatjuk ki.
Egyes államok papirpénzforgalma és nemesérctartaléka a háború előtt és a háború után Circulatz'on [idacz'aire et reserves métalligaes des differents pays avant et aprés la guer're.
Papírpénzforgalom —— Circulatíon _űducíaire Ne?;ffe?t$ÉZ-l;§g;g§e_
háború előtt — dlavant— háború után —— aprés
Nem la WW" háború előtt háború után
A 1 1 a [11 összesen átlag egy összesen látlag egv avant la aprés la
. . lakosra , , lakosra—
P a y 5 millió — proportíon mlllló —.— propartian guerre guerre
íotal mtl- moyenne' total 1ml- moyenne !
zum , %%i'tatifi kons 273255; millió _ millions
svájcifrank—defrancssuisses
Magyarország —— Hongrie .' 3881) 511 103 l 13-0 243 —
Németausztria — Autriche . . . . 3381) 511 354 [ 56—i 212 (;
Csehszlovákia —— Tche'coslovaguie . . . . § 691*) 509 1.567 1 115'0 433 138
Románia —— Rouma'nie. . * 487 581 393 l 24'9 152 545
Németország —— Allemagne . 3.384 521 1.218 ; 206 1.439 1.132
Franciaország — France . . . . . 5.714 144'3 13.728 ; 8502 4.148 5.829
Nagybritannia — Grande—Bretagne , . . * 747 165 9.903 % 209-3 883 3.216
Amerikai Egyesült-Államok — Et.—Un. de , §
l'Am. du Nord. . . . . . . . . , 5.541 600 í' 18.067 1 1704 2.025 16.752
Olaszország —— Italia 2.783 770 5.135 1 1322 1.709 1.415
Dánia — Danemark. 211 660 493 i 149'9 101 317
Svájc — Suisse . . . 314 83'6 915 1 2369 191 639
Hollandia ——- Pays-Bas. . 652 990 2.193 5 320'6 333 1.231
] §
X) Az osztrák'magyar bank kimutatott bankjegyállományának összegéből a népesség számaránya szerint megállapítva. — Constate' saivant le nombre de la population de la somme de l'e/fectif de billets de bangue démontré par la Bangae aastro-hongroise.
Az itt felsorolt államok között mindössze három olyan van, melyeknél a papírpénz állománya a háború után kisebb értékű, mint a háború előtt; ezek: Magyarország és Német- ország, melyeknél ez az érték erősen, végül Románia, ahol némileg csökkent. A hanyat- lást mutató államokhoz számítandó továbbá
Németausztria, melynél a háború előtti ada—
tokat az Osztrák-magyar bank bankjegy- állományának lélekszám szerinti megosztásával állapítottuk meg hiteles támpontok hiányában és mert a monarchia két másik utódállamá- nál, Magyarországnál és Csehszlovákiánál ugyanezt az eljárást kellett követnünk. Való-
1923 —185——— 5—8. szám.
szinű azonban, hogy a Németausztriára eső háború előtti bankjegymennyiség értéke, meg- haladva az emlitett számítás szerinti összeget, legalább 400 millió frank volt. A magyar állami jegyintézet tesak számba nem vehető, a németausztriai jegybank pedig aránylag csekély, mindössze 6 millió svájci frankos nemesércfedezeti alappal rendelkezik. A Né- metbirodalomban ez az alap a háború óta 21'3 o/o-kal csökkent," Romániában pedig a nemeséretartalék elég tetemes növekedése dacára következett be a papírpénzforgalom értékének némi visszaesése.
Általában az adatok a papírpénzforgalom igen nagyarányú értékemelkedéséről tesznek tanuságot. Nagyon különböző mértékben, de lényegesen emelkedett ez a forgalom az összes jó valutájú államokban is. Ezek között ebben a tekintetben legelöl Nagybritánnia jár, ahol l3-szoros szaporodást látunk. Az Amerikai Egyesült—Allamok, Svájc és Hollandia a háború kezdete óta megháromszorozták papírpénzforgalmnk értékét, sőt ez az érték a pénznek nem egészen jelentéktelen rom- lása dacára Franciaországban és Olaszország- ban is a háború előttinél jóval nagyobb, az elsőnél közel 3-szoros, a másodiknál csak- nem 2-szeres lett.
A háború előtti állapotot az 1918. év- végi állapottal hasonlítva össze, a bankjegy—
forgalom értékének nagy arányú emelkedé- sét látjuk az egész Osztrák—magyar monar- chiánál, tehát Magyarországnál is; az akkor forgalomban volt bankjegyekből a lélekszám szerint Magyarország mai területére eső
bankjegymennyiség 1604 millió svájci frankot
ért, vagyis négyszer annyit, mint a háború előtti bankjegyforgalomból a népesség ará—
nyában a mai Magyarországra eső részösszeg.
Számos győztes és semleges állam az ére- fedezet gyarapításában is nagy haladást mutat- hat fel, különösen az Amerikai Egyesült—
Allamok, ahol az aranykészlet értéke a háború előttinek 8-szorosára emelkedett.
A pénzforgalom általános értékemelke- désének egyik oka kétségtelenül az egész világon tapasztalható drágulás nyomán jelent- kező nagyobb pénzszükséglet. Miután a drá- gaság emelkedését jelző számokat a legtöbb országra nézve ismerjük. érdemes lesz össze- hasonlitani, hogy ezek a bankjegyforgalom értékének emelkedését jelző számokkal milyen arányban állanak. A háború előtti árakat, valamint a bankjegyforgalom háború előtti ér—
tékét minden országra nézve lOO-zal egyen—
_ lősitve, az összehasonlítás eredménye a kö- vetkező:
A bankjegyforgalom és az árak alakulásának indexszámai svájci frankérték szerint 1923 ápr.
végén egyes államokban. (Háború előtti álla- pot : 100.)
Circulatt'on fíduciaire et les Nombres—Indices de la formation des prix suivcmt la valeu/r m francs smsses á la Én du mois d'avm'l 1923 dans les diffe'rents pays.
(Etat d'avant-guerre : 100.)
sss .
ELNÉ Az
A l ] $$$ u árak
a m §2§§ Prix
'C' "* §";
P a, 3; s 4 "
háborúutáni index- száma — Nombres- Indiglaprfsfguerre
Magyarország —- Hongrie . 27 66 Németausztria — Autriohe ! 105 133 Csehszlovákia —— Tche'coslovagme 227 160 Németország — Allemagne' . . 56 98 Franciaország — France . . . 240 152 N agybritannia — Grande-Bretagne 1.326 163 Amerikai Egyesült-All. —— Etats-
Um's de l'Ame'rigue du Nord 326 168 Olaszország — ]talie . . . . 185 150
Dánia —— Danemark . 283 152
Svájc —- Suisse . . . 291 187
Hollandia — Pays-Bas .
338 167
Kivéve tehát Magyarországot és Német- ausztriát, a fizetőeszközök szaporodása az áremelkedéssel mindenütt nemcsak lépést tar- tott, hanem azt — néhol, mint Nagybritán- niában, igen erősen — meg is haladta.
A pénzforgalomba ennélfogva újabb érté—
keket nem csupán a drágulás hozott be.
Némi szerepet játszik itt az arany- és ezüst- érméknek a forgalomból való eltűnése és a készpénzzel való fizetések gyakoribb alkal—
mazása. Van továbbá egy számottevő tényező, amely a nemesvaluták forgalmát erősen fo- kozza és ez e valuták elterjedése azokban az államokban, ahol a pénz értéke hanyatlott, ahol tehát a közbizalom a belföldi pénztől ezekhez a pénznemekhez fordult. Az egyik külföldi folyóiratban megjelent tanulmány sze- rint Hollandia papírpénzforgalmanak egy- negyedrésze az ország területén kívül van.
Nézzük már most, az itt felsorolt ténye—
zők Magyarországon milyen hatással jelent- keznek és itt a pénzforgalomnak milyen irá—
nyú alakulását kívánják. Az áremelkedés eddig nem tartozott a háború előttinél nagyobb pénzigényeket támasztó tényezők közé, miután nálunk eddig az árak a békeparitás alatt mozogtak. A békeszínvonalú árakat körül- belül most érjük el, eddig tehát azoknak ala- csonyabb voltával a háború előttinél kisebb pénzszükséglet volt bizonyos mértékben iga- zolható. Különös tünet azonban, hogy nálunk a pénzforgalom értéke hosszabb idő óta az
13
5—6. szám. ——186——— 1923
árakkal ellentétes irányban változik. Az álta- lános áralakulásra vonatkozólag hivatalos ada- taink nincsenek; egy közismert magánjellegű forrás, Dálnoki-Kováts Jenő idevonatkozólag megjelent indexszámainak és az államjegy- forgalom értékadatainak alábbi szembeállítá—
sával fogjuk tehát az emlitett ellentétes moz- gást szemléltetni:
Az államjegyforgalom és az árak alakulása Magyarorsz gon 1921. decembertől l923.májusig.
Circulation fiduc'iaire et la formation des prim dans la Hongrie de décembre 1921 d mai 1923.
Dálnoki—Kováts Jenö szerint a svájci frankban kife-
jezett árak Az államj egy-
forgalom értéke svájci frankban
I d 6 p 0 n t indexszáma (a há—
Valeur de la ború előtti ár : 100 E P O 9 M e circulationjídu- Nombres-Indices
des prix en francs sm'sses d'aprés M.
Dálnoki-Kováts (avant guerre : 100) ciaire en mil—
lions de fmm's sm'sses
1921. dec. — décemb. 214 " 51'6
1922.jan. — jamm'er 199 550
,, febr. -— février 195 55'3
,, márc. —— mars 167 46'9
,, ápr. — awil . 205 549
,, máj. — mai 204 532
,, jún. — juin . 171 54'9
,, júl. — juillet . 111 490
,, aug. —— aoüt . 127 450
,, szept. — sept. 126 476
,, okt. — octobre 154 546
,, nov. -— novemb. 164 56'1
,, dec. —— décemb. 165 557
1923.jan. — janvier 149 59'2
febr. — février 135 558
,, márc. — mars 92 582
,, ápr. —— avrz'l . 103 656
,, máj. — mai 125 79'9
A nemesfémeknek a fizetőeszközök sorá—
ból való eltűnése és a késziizetések sűrűbb alkalmazása Magyarországon talán még in- kább jellemzi a háború utáni viszonyokat a háború előttiekkel szemben, mint a külföldön, ebben az irányban tehát hiába keresünk magyarázatot arra, hogy itt a papírpénzfor- galom értéke másként alakult.
Magyarországon kívül adataink szerint a Németbirodalomban, _Németausztríában és Ro- mániában képviselnek a fizetőeszközök kisebb értéket ma, mint a háború előtt, tehát Ro- mánia kivételével a háborúban vesztes, azon—
ban kivétel nélkül olyan államokban, amelyek—
nek valutáját a háború befejezése óta az ér- tékromlás hosszú pályáján láttuk áthaladni.
A pénzforgalom értékének alacsony voltával e négy állam közül is kiválik Magyarország és a Németbirodalom, az a két állam, melyek-
nél a pénz nagyobb árfolyambanyatlasa ma is tapasztalható. Kétségtelen ezekután, hogy a pénzforgalomnak viszonylagosan alacsony értékét a pénz árfolyamromlásához tapadó—
jelenségnek kell tartanunk.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a valuta, hanyatlása a pénz forgalmát nagymértékben kiterjeszti, amennyiben az ilyenkor bekövet—
kező átértékelődések élénkülő csereforgalom kapcsán mennek végbe. Másrészről azonban a pénz értékének változása a pénz mozgását hihetetlenül gyorsítja, mert ilyenkor a pénz—
nek rövid ideig tartó pihentetése is jelenté—
keny értékveszteséget okozhat. A magyar állami jegyintézet az utolsó év leforgása alatt 416 millió darab különböző értékű elhasz- nált pénzjegyet vont ki a forgalomból; oly magas szám ez7 amely még a mai pénzjegyek aránylag rossz minőségének figyelembevétele—
mellett is a forgalom rendkívüli gyorsaságát bizonyítja. Csakis a forgalom nagy gyorsa- ságával magyarázható meg, hogy jelenleg fenn lehet tartani a piac ellátását azzal a 101 millió svájci frank értékű államjeggyel, mely már csak egynegyedrészét képviseli a háború előtti bankjegyforgalom értékének.
Abban az esetben tehát, ha koronánk ár—
folyamának hanyatlása megáll és így a gaz- dasági élet a pénz minél gyorsabb forgatására erős, ösztönzést nem érez, a pénzszükséglet nagyobbfokú kielégítése előreláthatólag sür- gősen szükségessé válik. Már a koronaárfo—
lyam időnkint jelentkező átmeneti stagnáció- jánál a tapasztalat és a bemutatott adatok szerint is a pénzszükséglet nagyobb erővel lépett fel, mint közvetlenül az árfolyamha- nyatlás alatt, mert ilyenkor a pénz forgatását gyorsító ösztön csökken. A pénzárfolyam emel—
kedése viszont a pénz tezaurálását vonja maga után, innen van, hogy 1921. első felében, midőn a forgalomban levő pénz értéke a, mainak 3—31/2—szerese volt, pénzbóség még sem mutatkozott.
A pénzszűke tehát a korona árfolya—
mának javulása, vagy stabilizálódása mel—
lett válhatik igazán aktuálissá és az itteni áttekintés után számításba kell venni, hogy körülbelül olyan mértékben, ahogy a gazda—
sági élet az állandó pénzárfolyammal számol, fokozatosan a háború előtti csaknem 400 millió svájci frank értékhez közel kell a pénzforgalmat emelni. Bekövetkezett ez Auszt—
riánál is, ahol a pénz árfolyamhanyatlása a mult év november havában megszűnt s ahol innen kezdve az addig inkább csökkenő ér- tékü pénzforgalom időszakonként a követke—
zőképen alakult:
1923
A pénzforgalom értéke volt millió svájci frankban 1922. szeptember 30—án 199,
1922. november 30-án 260,
1923. január 31-én 308,
1923. február 28-án 316, 1923. március 31-én 343, 1923. április 30-án 354.
Az osztrák példából is bizonyítva látjuk tehát, hogy a pénzpiac jobb pénzellátásának
—187—"
5—6. szám.kérdése mindig a valutaárfolyam stabilizáló—
dásával, vagy javulásával nyomul igazán elő- térbe és államjegyforgalmunk értékének mai alakulása olyan kóros tünet, mely csak át- menetileg, pénzügyeinknek és egész gazda- sági életünknek a nemzetközi viszonyokba való és már sokáig nem halasztható bekapcsolódá- sáig maradhat fenn. Szigeti Gyula dr.
Aranyparitás és élelmiszerdrágulás.
Parité dlor et hausse de prix des vivres.
A grafikon az aranyárfolyamnak és az élelmiszeráraknak a viszonyát szemlélteti, vagyis azt fejezi ki, hogy a korona fokozatos elértéktelenedésére miként reagáltak a bel—
földön az élelmiszerárak. Az aranyparitás a zürichi havi átlagjegyzés alapján számittatott ki, az élelmiszerár pedig tizenkét legelső—
rendű élelmicikk (marhahús, disznóhús, füstölt—
kolbász, füstöltszalonna, disznózsír,_ kenyér, burgonya, savanyúkáposzta, bab," cukor, tojás, tej) áralakulásának figyelembevételével hó- napról hónapra minden hó közepére kiszá—
mított indexszámokban van kifejezve, még pedig mérlegelt, vagyis az egyes cikkek tény- leges fontossága alapján megállapított átlagos indexszámokban. Az arányszámítás alapja az aranyparitásnál a békeparitás, az élelmiszer-
áraknál pedig az 1914. év június 30-ának
árviszonyai s ez a kiinduló pont mindkét esetben IDO-zal egyenlőnek vétetett.A grafikon szerkesztésére nézve meg kell jegyezni, hogy az aranyparitás és az élelmi- szerindex görbéit ú. n. logaritmikus ábrázo- lásban mutatja be, mert az általában szokásos egyenlőközű hálózatba rajzolt görbék nem szemléltetik az arányszámok változásának tényleges jelentőségét. Gazdasági szempontból ugyanis teljesen ugyanolyan jelentőségű, ha pl. az élelmiszerindex lOO-ről 200—ra, vagy 20.000—ről 40.000-re emelkedik, vagyis bizo- nyos időpontban megduplázódik, az egyszerű ábrázolásnál azonban az említett esetben ezt az azonos jelentőségű változást két rendkivül különböző hosszúságú vonallal kell kifejezni, melyek közül az egyik ZOO-szorosan mulja felül a másikat, úgyhogy az egyik vonal va- lósággal ponttá zsugorodna össze. Ezt az aránytalanságot küszöböli ki a most alapul vett logaritmikus ábrázolási mód, melynek alapelve az, hogy azonos arányú változások- nak a rajzban mindig azonos távolságok fe- lelnek meg. Ha az ábrázolandó szám bármily
időpontban 500/0-05 emelkedést mutat, ezt az
, 500/o-os emelkedést mindig ugyanolyan hosz—— szúságú vonal fogja bemutatni, akár IDO—ról
lőO-re, akár 40.000—ről 60.000-re történik az ábrázolandó számok emelkedése.
Mint az ábrából kitűnik, az élelmiszerárak az 1919. év őszéig állandóan az aranyparitás felett mozogtak s így volt ez nemcsak 1918-tól, hanem a háború első napjától kezdve, mert a háborús drágasággal nem tartott lépést a korona elértéktelenedése. A korona zuhanása azonban már az összeomláskor, az 1918. év Végén megkezdődött s hogy 1919—re az élelmi- szerárak emelkedése még rohamosabb iramot mutat, 'az a forradalmak által előidézett ínség"
következménye volt, de még ugyanazon év végén a korona gyors esése lényegesen a belföldi árak fölé emelte az aranyparitást.
,.100000
:ZZZZZ ii
_moa IF
_mva II
.W Pif—
._.40000
_M [J'
_,m, [ll/l
3350" ;
1553 l 1 1
__6000 , l !
_ma ! I
_.m I V
Ja,, - V
J'" ' 'ARAHYPARITÁS És
, ELELMISZERDRÁGULÁS.
PARITÉ o'oa ET tavasz a:
, _,m PRIX ors ornans
Jaa ' ' ALIMENTAIRES;
__eao ! [
_7W ! ,
_600 ; l . '
_soa 'lfh/A/ ARAHYPARITAS - PARITE o'on:
_wu
. —T__
,! mmtszmonsuús
—m HAUS_SE n: PRIX
[*] ors ornans Aumznumzs:
"" ..,
mo ! 1919 ; 1920 ! 1921 I 1922 [ tags—
