A magyarországi hitelintézetek az 1930. évben

a ÁRSTATISZTIKA És PÉNVZÚGY e

"UOUOO

III.-lluln-llonnun--l'un-..lll-nlulInnin-cucl-c-ull-llnllIll-llllllucnnl'un-ulne-Inlantunl-llllllco

A magyarországi hitelintézetek az 1930. évben.

Les établissements de credit de Hongrie en 1930.

Résume'. Les chifires relatifs a la situation des établissements de credit en 1930 refletent les premiers symptómes de la crise écanomigue, et bien (Iu'ils nlaccusent pas de régression, ils montrent, (!

plusieurs égards, au lieu du développement constaié depuis des années, une tendance a la stagnation.

Les bilans font ressortir, en fin de compte, un actif de 6'7 milliards de pengős, soit une augmen—

tation de 600 millions sur le chiffre correspondant de 1929, gui accusait une augmentation bien plus

íorte (plus de 1 milliard). Les nouvelles émissions ayant été peu importantes, les capitaux appartenant en propre aux établissements ont augmenté peu con- sidérablement, s*élevant de 6672 a 7086 millions de pengős; encore, cet accroissement était-il fiú, pour la plupart, aux réserves provenant des béné- fices de 1929.

Les tableaux ci-dessous donnent les cliiffres relatifs aux principales branches d'a/faires. Il suffit de faire remarauer ici gue les dépóts dtépargne ayant, malgré les circonstances de'favorables, con- tinué a augmenter, guoiaue dans une proportion inférieure () celle des années précédentes, sféleverent de 1.021'7 a 1.074'9 millions de pengős. Les données concernant les affaires de comptes courants mon-' trent, par contre, une stagnation complete. Le porte—

feuille commercial —— y compris les effets ré- escomptés —— slest élevé de 2'1 a 23 milliards de pengős; le montant des obligations foncieres, de 580'0 (: 677'3 millions. Les créances sur Iiétranger, ainsi gue les deties ertérieures, ani dépassaient fort les premiéres, ont en général diminué.

Les établissements ayant [ait des bénéfices ont [ait ressortir, () ce titre, 64'7 millions de pengős; les

établissements ayant subi des pertes ont perdu au total 22'6 millions. A cet égard, la situation (: con- sidérablement empiré, car [*année 1929 s'est solde'e par 80'3 millions de pengős de be'né/ices contre seu- lement 6'2 millions de p. de pertes. Ainsi les béné-

fices nets ont diminué de 741 millions en 1929 a

421 millions en 1930.

Az 1930. évben a magyar pénzintézetek helyzete jóval kedvezőtlenebbül alakult, mint az előző évek- ben. A később oly páratlanul kiéleződött világvál- ság kifejlődése már tulajdonképen az előző évben megkezdődött és gazdasági helyzetünk fokozatos le—

romlása nem mamdhatott nyom nélkül hitelinté—

zeteínk státusában sem. Abszolút értelemben vett

visszaesésröl ugyan nem beszélhetünk, a stagnálás tünetei mindazonáltal sok ponton észlelhetők.

Ha az összes magyarországi hitelintézetek va- gyonmérlegének alakulását tekintjük, a mérleg vég—

összege az utóbbi években a következő volt:

Változás az A vagyonmérleg előző évvel

összege szemben 0/0 m i l 1 i 6 p e n g 6

1926 2.499'8 — ——

1927 3.661'0 1.161'2 4- 46'5 1928 4.924'4 1.263'4 4- 34'5 1929 6.063'6 1.139'2 %— 231

1930 6.703'5 639'9 %— 10'6

A magyar pénzintézetek mérlege tehát a tű—

összeg szerint 639'9 millió pengővel volt magasabb 1930-ban, mint 1929-ben. Ez erösen megcsökkent arányú gyarapodás, mert a növekedés 1926 óta min—

den évben meghaladta 2 milliárdot, tetőpontját 1928—ban érve el, több mint egy és egynegyed mil——

liárddal. Az adott viszonyok közt azonban az 1930.

évi 10%-ot meghaladó növekedést aránylag még kedvezőnek mondhatjuk.

A királyi törvényszékek cégjegyzékei szerint a bejegyzett magyar hitelintézetek száma az 1930. év ,, végén 1.801 volt s így folytatódott az a folyamat, mely az intézeteknek még az inflációs idők alatt alaposan megduzzadt számát évről-évre csökkenti., Az utolsó nyolc évben a bejegyzett hitelintézetek;

száma ugyanis a következő volt:

Bejegyzett inté- Csökkenés az zetek száma év folyamán

1923 2.574 —

1924 2.533 41

1925 2.481 102

1926 2.350 81

1927 2.183 167

1928 1.941 242

19 '9 1.844 97

1930 1.801 43

Az adatok szerint az életképtelen intézetek tör—

lése nagyrészben már megtörtént s 1928 ota a tőr—

lések száma csökkenő. Az 1923. évvégi helyzethez viszonyítva a magyar hitelintézetek száma közel SOO-zal, vagyis az akkori állománynak nem egészen harmadával csökkent. Az 1930. év folyamán a csök- kenés 2'4%—nak felel meg.

A magyar hitelintézetek nagyobb része hitel—

szövetkezet volt, a részvénytársasági alapon mű—

ködő bankok és takarékpénztárak száma a nyilván—

_ 39 _ 1932

l. A magyar hitelintézetek vagyonmérlege az 1929. és 1930. évben.

Bilari des établissements hongrois de cre'dit en 1929 et 1930.

a) Vagyon. — Actif.

Magyarország — Hongrie Budapest

Tételek —— Postes 1929 XII. 81. 1930 XII. 31. 1929 XII. 31. a. 1930 XII. 31.

1.000 P % ii 1.000 P % 1.000 P % 1.000 P %

Készpénz —— Espéces en caisse 77.486? 18 82.890 12 58.508 1'2 63.534 1'2 aluták és devizák —— Mormaies et

devises étrangéres-123395 20 141474 21 120960 25 138257 26

és pénzintézeteknél elhelyezett tö- .

kék — Uapitaum place's en d'autres

établissem de credit. . . 349141 5'8 333240 5'0 332130 70 317554 6'0 rtékpapítállomány — Portefeuille-

'tres . . 260282 4'3 251232 3'7 241470 5'1 231'818 4'4

ulönféle alapok és alapítványok ér—

tékpapírjai — Valeurs de dzű'e'rerits

: fomts et fondutions . . 44.442 07 56.284 08 44.113 09 56.012 1'1

áltóállomány (a viszont leszámítolt !

váltókkal együtt) — Portefeuille )

commerczal ( y compris les effets " ** !

ráescomptes) . 2,089.304j 34-5 2,216.179 33—0 1,111.860 234 1,168.810l 22'0

őlegek értékpapírokra, egyéb zálo- %

gokra és tözsdeireportüzlet——Aoan- !

ces sur titres et sur autres gages; ; ; l

affaires de report boursiéres . . . 300691 05 19.120 ' 03 28.870 06 17.642 03 edezettfolyószámlahitelek -— Comp- ! !

tes courants débiteurs couverts . 775536? 1283! 809688 12] 721814 15'2 750618 14'2 edezetlen tol) ószámlahitelek § "

Compcourants de'bifeursrwncouverts 402..139] 6'6 393550 59 348266 7'3 346065 6'5

elzálogOs kölcsönök (az átruházások . ;

kalegyutt) — Prets foneiers (liupothec ) 3 '

(y compris les préts fonczers cedes 1 ,.005 4061 166, 775.246 11") 969366 204 738670 1539 törvényhat, közs. és közhasznú mü- '?

vekre adott kölcsönök átruházások-

kal együtt —— Emprunts accorde's ü .

des comitats, uitles autonomes, com— §

munes et oeuvres dutilite' publ.,y !

compris les emprunts erdés- 64.569§ 11; 68.006 10 63.675 14 65.317 1'3 ölesönökkötelezvényekre(kezesség ?

mellett)— Préts sur obligations (avec §

arantie). . . . ( 42.241; 0'7§_ 44.953 0"? 6.932 01 7.166 01

rúk —— Marchariclises . : 20.557? 033 10.454 02 19.215 04 9.359 02 ngatlanok — Immeubles . . 125103? 211? 149462 22 85.804 18 108497 2'0

e nem fizetett részvénytőke — Capi- j

tal nori appelé . . 4.902É 00. 5.124 01 4.570 01 4.669 01

ülönféle követelések- Diterses cré— ' %

armes ... 627.916É 10'4l 1,310.879 19'6 579300 12'3 1,253.811 23'6 őre fizetett kamatok— Intéréts ver £ ; :

sás e-n anticzpation 6.958 01; 4.863 01 4.016 01 2.794 00

e nem folyt kamatok — Interets non l ; ,

... . . . . . ( 0'1' 8.228 01 7.158 071 7.182 01

_eszteség : Pertes . . l 6.228! 0'1j 22.621 01? 2. 070 00 20.032 051

Összesen — Total 6,003.01011oo—(t 6,703.493 100 al 4, 750097 1000, 5,307.so7 1oo-o

ok szerint 655 volt. Az összes intézetek közül dőnek volt jelezve 1.663, felszámolás alatt 1112, csődben, vagy kényszerfelszámolás alatt pedig 26. *A Magyar Nemzeti Bank és a Posta—

ékpénztár adatai sem ezekben, sem az alább

*:tetendű adatokban nem foglaltatnak bent. Meg- endő, hogy azok az intézetek, melyek az el—

irekben ,,Külön törvény alapján működő hitel-

szövetkezelek" címe alatt voltak összefoglalva, az 1930. évtől kez-dődőleg ,,Különleges működési körű hitelintézetek" tétele alatt szerepelnek, miután az előbbi elnevezés már nem illett rá az itt szereplő minden egyes intézetre.

Az intézetek saját tőkéje a tárgyalt évben csak igen kis arányú emelkedést mutat s ami volt, az is inkább az 1029. évi eredményekből folyó tartalé-

' 1. szám.

__40— ₁₉₃₂

1. A magyar hitelintézetek vagyonmérlege az 1929. és 1930. évben.

Bilan des établissements hongrois de credit en 1929 et 1930.

b) Teher — Passif.

Magyarország — Hongrie B u d a p e s t

Tételek _ Postes 1929 XII. 31. 1 1980 XII. 31. 1929 XII. 51. , 1930 XII. 31.

!

1.000 P § % 1.000 P 0/0 1.000 P % ll 1.000 P 0/0

l ! l

. , .. . l a ' 1 '

Sajat toke ——Propre capital !

Alapszabályokban megállapított Lész ;

vény- , részjegy-, törzsbetét—, alap- és ' üzletrésztőke — Capitanxactions, de *

part sociale, de dépűtsorigin., capitamc ; , * ,

soc. et de parts da/fai'res statntaires 453389 7'51 461247 6'9 336826 71 340982 6'4 , Tőketartalék — Réserve de capital 122832 2'0i 126091 1'9 100318 21 ; 104459 2'Oií

Értékcsökkenési és egyéb tartalékalap I * *

Amortissements et autres fonds de ' .' ;

reserve . ... 85.603 143 104358 11? 67.633 1'4! 80.996 15 _

Nyugdíjtartalék— Reserve de retrmtes § 5.417 01§§ 16.873 032! 4.747 01 15.525 03 f Összesen — Total . 667241 110 708.569 10'61 , 509524 10? 541962 1039;

Nyugdíjalap, különbözö idegenalapok ' '

és alapítványok —— Fonds de retraites, , ' ; v ,

divers fonds et fon'iations 47.561 08; 64648 09 41.482 09 56.802 1'1 í Takarék-, törzs , heti- és pénztárjegy- ' É

betétek — De'póts d'épargne, dépúts . ; , . "

origin, hebdoniad. et de bons de caisse , 1,021.701 169; 1,074.876 1601 629827 13'3 657886 1241

Viszontleszamitolt váltók —— Rées— 5 f §

compte du Portefenille ... 699715 115 748368 1132! 225619 48 230128 431;

Záloglevelek és egyéb értékpapírok —— _ § ;;

Obligations foncze'res (hypothe'caires) ;, § (

et autres titres . . ... 579986 96 677288 10'1 579986 12'2 677288 Községi kötvények —— Obligations com-

mnnales . . 21.416 04 44.237 07 21.416 05 44.237

Fedezett folyószámlatartozások — ) 1

Comptes courants cre'ditenrs. couverts 81.163 1'3 79.826 1'2 67.924 14 65.142 Fedezetlen folyószámlatartozások ———;

Comptes courantscre'ditenrs non convertsli 1, 656. 628 27 '3 1,677.741 25'0 1,523.581 321 1,546.830 Átruházott jelzálogos kölcsönök _— i

Préts fonciers (hypothecaires) cédés . ( 176538 29 167860 25. 148395] 3'1 139574

Átruhazott törvényhat, közs és köz ' 1 *—

hasznú művekre adott kölcsönök —— ' %

Emprnnts ce'de's, accorde's ;; des comi— '

tats, oilles ant, communes et oeuvres § § '

d'ntilité publ ... ' 7.126 0'11' 7.139 01 7.057 0'] 7.016 0'

Adótartozasok — Impóts ... ; 2.472 0-1; 2.099 0- ; 1.723 0-0 1.396 0— '

Különf_tételek— Comptd'ordreetdivers fi 964676 1559 1,336.572 199; 896.897 18'9 1,262.835 23' Előre befolyt kamatok — Intéréts ver-

se's en anticipation ... ;, 43.629 0? 39.523 * 06 25.872 05; 23.051 0'

Hátralékos kamatok — Arrérages din— *

térets . . ... . . . 13.427 02 10.032 02 13. 0181 03 9.429 0' Nyereség — Béne'jices ... 80.331 18) 64.715 10 57. 776; 12 44.231 0' Osszesen —— Total ... 6,063.610 1001! 6,703.493100'0 4,750.097100'0 5,307.807 100-

kolásoknak a következménye volt, mert az új ki- bocsátások 1930-ban természetszerűen a minimumra redukálódtak. S miután a saját tőkék növekedési aránya a vagyonmérleg főösszegének kis arányú növekedése mögött is elmaradt, a saját tőkék aránya a mérlegben tovább csökkent s a saját és idegen tőkék aránya ismét az előbbiek hátrányára tolódott el, ha nem is nagy mértékben. 1927-ben még 13'9%,

1928-ban 12% volt a saját tőkéknek aránya a mér legekben s ez az arányszám 1929-ben 11%-ra, 1930:

ban pedig 10'6%-ra csökkent. Már több ízben vol alkalmunk rámutatni a M. Stat. Szemle hasábjain, hogy mily kedvezőtlenül alakul a magyar pénzin zetek helyzete a saját tőkék szempontjából s ne csak azt ismételjük, hogy 1913-ban a saját tők aránya meghaladta a 18%-ot.

__41__ 1932.

íz összes saját tőkék összegének és az alap—

knek alakulása az utolsó négy évben a követ—

Összes saját Ebből alap— (rész— Az utóbbi tőke jegy, részvény stb.) tőke Ole-a

millió pengő

1927 5100 345'8 67'8

1928 5928 4195 69']

1929 6672 453'4 680

1930 708'6 461'2 651

"Az adatok nemcsak az alaptőkéknek, hanem a alékoknak is rendkívül lassú növekedését inu—

ák. 1930-ban mindenesetre az alaptőkék összege podott a legkevésbbé, miután új kibocsátások fordultak elő. Az összes hitelintézetek minden—

kiin alaptőkéje ez évben mindössze 78 millió övel növekedett, ami mindössze 1'7%-nak felel

—. Ha tekintetbe vesszük, hogy az összes intézetek ,tőkéinek növekedése 1929-ben 439 millió '7%), 1928—ban 63'7 millió pengő (18'4%) volt, _,zt n kidomborodik az 1930. év kedvezőtlen viszo-

nak a befolyása.

A részvénytársasági alapon működő intézetek ' 1930-ban mindössze 43 olyan akadt, mely ,énytőkéjét növelte, holott adataink az előző ti még 103, 1928-ban pedig 196 ilyen intézetet atták ki. A kibocsátott új részvények száma és ke 1927 óta a következőképen változott:

Darabszám Névmérték Átvételi ár m i 1 1 i 6 p e n g 6

1927 1,790.943 509 7 5'8

1928 1,678.868 45'6 629

1929 894229 29'5 43'3

_ 1930 175409 3'5 4'2

MAGYAR HITEUNTÉZETEK FőBB ADATAI .

iu— print/halas rele/íves sux e'fab/lssfmen/s de erőd/7 de Hang/ze.

múl/il? ' mil/mus ,,a— 24250

Par/eféw/le com/nem' /

2.000

, _a_, 1 D 50

[am így www/s

% '*ziébí'geum

1.500

Vál/dráma l

1 2 5 O

' ..co

' — VI?" 4 000

o'-

— (Fagin?/s dehsfyne

;! 950

!

)l'og/dszám/afa/Iazás

'!

"ll

'; ! 500

[ vo'É/(are'káeféfe/z

' 250

191451st

A MAGYAR HlTElrlNTE'Zt-ZTEK VAGYONMÉRLEGE es SAJAT m KEJ E.

Ei/an el,,pmpres"sa,aifaux des éfsblfssemen/s de cre'd/f de Hongrie.

9.000 rm/Y/fzí !? m/7/ID/73 de ,a, 9.000

lágya/Wide; /

e 000 "?? ,, r—— 6.000

.(Sg/a/Ioke

* Prnpres cap/Tau /

5 000 —— 5 000

4000 4000

3000 3000

2000 2000

1000 '! OOO

Msvsnm annuus

Az új részvények névértéke 1930-ban tehát alig több, mint tizedrészét tette ki az 1929-ben kibocsá- tott új részvények névértékének, átvételi áruk pedig még ezt az aránytsem érte el. És míg az 1929-ben kibocsátott 894229 részvényből 204610—61, vagyis 22'9%-ot sikerült külföldön elhelyezni, az 1930. évi kibocsátású új részvényekből csak 11.072-t, vagyis ' 6'3%-ot vett át a külföld, ami a külföldi tőke teljes tartózkodását mutatja. Egy-egy újonnan kibocsátott részvény átlagos névértéke mintegy?!) pengő. át- vételi ára pedig 24 pengő volt. Az előző évi meg- felelő adatok a névértéket 32, az átvételi árat pedig 48 pengőnek mutatják s így ezen a téren is jelentős eltolódás következett be. . (

Áttérve a tartalékokra, adataink a helyzetet a következőnek mutatják

Tnlajdonképeni Tőke- Nyugdíj—

tartale'k tartalék tartalék m i l l i 6 p e 11 g 6

1927 33'4 127'3 3'6

1928 521 126'5 4'8

1929 856 122'8 5'4

1930 1044 126'1 16'9

A tulajdonképeni tartaléktökékhez tartoznak a rendes, rendkívüli, értékcsökkenési stb. tartalékok.

A tartalékok összegének gyarapítása az 1929. évi nyereségekből történvén, az alaptőkéhez viszonyítva még elég számottevő növekedést mutat, különösen jelentős volt a nyugdíjtartalék emelkedése, ez azon—

ban különleges tényezők befolyására vezetendő vissza (Pénzintézeti Központ). A tulajdonképeni tar- talékok összegének 18'8 millió pengős emelkedése

1. szám.

22%-nak felel meg s ezzel a tartaléktőkéknek az alaptőkékhez viszonyított aránya 22'6%-ra emelke- dett az előző évi 18'9% és az 1928. évi 12'7%-kal

szemben.

A saját tőkéknek most vázolt lassú emelkedése következtében nem igen változhatott persze a tőkék—

nek megoszlása a hitelintézeteknek főkategóriái sze—

rint sem. Az összes saját tőkéknek ezek szerint való megoszlása ugyanis változatlanul azt mutatja, hogy a tőkék túlnyomó részével ez évben is a r.—t. bankok és takarékpénztárak rendelkeztek s igen jelentős tőkék állottak a különleges rendeltetésű hitelinté—

zetek számára is, míg a hitelszövetkezetek tőke—

álladéka nagyon jelentéktelen volt. A bankok és takarékpénztárak ősszes saját tőkéje az 1929. évi 522'3 millió pengőről 564'5 millió pengőre emelke—

dett s így az ide tartozó intézetek kezelték az ösz—

szes magyar pénzintézetek saját tőkéinek 79'7%—át.

Az összes hitelszövetkezetek együttes saját tőkéje viszont nem volt több 41'7 millió pengőnél, mely összegből 281 millió esett az OKH kötelékében működő szövetkezetekre, míg a köteléken kívül álló szövetkezetekre csupán 13'6 millió pengő. A szövet—

kezetek összes saját tőkéje az előző évben 369 millió pengő volt s így a gyarapodás nem érte el az 5 millió pengőt. 1930—ban az összes hitelszövet- kezetekre a magyar pénzintézetek saját tőkéinek mindössze 5'9%-a esett és az egy év előttihez viszo- nyítva a helyzet még romlott is valamivel. Hitel—

szövetkezeteink e csekély tőkeereje és ezidőszerint minimális fejlődőképessége legjobban rámutat agiái- népességünk szomorú gazdasági helyzetére.

A magyar hitelintézetek által kezelt idegen tő—

kék közül a mi viszonyaink között elsősorban a takarékbetétek alakulása számíthat legnagyobb e'r—

deklődésre. A takarékbetétek gyarapodása az 1927.

évben volt a legnagyobb, onnan kezdve azonban úgy

__42__ '1932

abszolút, mint relativ értelemben véve lassúbb üte- műve' vált, a nélkül azonban, hogy a betéteknek pénzünk stabilitásának helyreállítása, vagyis 1924 közepe óta megindult növekedése megszakadt volna.

Xz utolsó öt év adatai szerint a takarékbetétek álla—

(léka az Összes magya! hitelintézeteknél —— kivéve

;! postatakaiékpénztáiat —— a következő volt:

()sszeg az Az évi nőve- Az évi növe- év végén kedés összege kedés U/fv-a

millió pengő

1926 499'6 190'4 61'6

1927 7070 2074 41" 5

1928 894'7 1877 :26' 6

1929 1.021'7 1270 142?

19230 1.074'9 532 5' 2

Az utolsó évben tehát a takarékbetétek összege csak 53'2 millió pengővel emelkedett, ami nem több, mint az 1929. évi álladéknak 5'2%-a. A csekély nő- vekede's egyrészt azt mutatja, hogy a tőkeképződés az 1930. év folyamán már megakadó félben volt, másrészt pedig a fokozódó bizalomhiányra vall, mely —— különösen az év őszén —— erős betétkivoná—

sokhoz vezetett. Ez utóbbiak akkor ugyan időlegesek voltak, de az őszi pánik elmúltával mégsem lehet arról beszélni, hogy a bizalom teljesen helyreállott volna, hiszen az 1931. év súlyos eseményeinek elő- szelei már számos téren fokozódva éreztették ha-

tásukat. ,

Ha a takarékbetétek évi forgalmát tekintjük.

azt találjuk hogy az év folyamán elhelyezett összes új takarékbetétek 1.2208 millió pengőt értek el, az előző évi 1.279'8 millió pengővel szemben, míg a kivett tőkék összege 1.201'8 millió pengőről 1.227?

millió pengőre emelkedett. Az új betétek összege tehát 4'6%-kal csökkent, míg az elvonások 2'1%—kal emelkedtek. A forgalmi adatok szerint tehát az a helyzet, hogy az 1930. évben az elvont tőkék tulaj- 2. Takarékbetétek. — De'póts d'épargne.

May sá ——H "§ Buda t

Megnevezés —— Désignation _ g; aror Z— g ongrw§ lpes

7 7777" 1929 § 1930 tí, 1929 7§ , " 1930 ,, _

a) Betéti könyvek darabszáma — Nombre des livrets d'épargne.

Álladék az év elején — E/fectif au de'but de lanne'e 982295 § 1,017.719 471663 498629 Újonnan kiállított —— Nouvellement établis 305306 305458 175128 § 181286 Kiegyenlített (megszűnt) -— Salde's . . - . 266900 264894 154838 * 154479 Álladék az év végén — Effecti/a la fin de lanne'e 1,020.701 1,058.283 497953 § 525436

b) Takarékbetétek összege 1.000 pengöben Montam des dépóts d'épargne en milliers de pengős.

,Álladék az év elején — Eűectif au de'but de l année 886395 § 1,027.870 531661 _ 639637 _, ,Új betét —— Nauveaua: (lépózs . . 1,279.779 1,220.808 § 873875 § 827907

* A betét után jaro kamatok — Intóéts rles de'póís 66.599 61.443 38.028 § 34.124

* ; Vísszaüzetett tőke — Capitaur rembourse's 1,201.84O 1,227.216 § 807333 ; 838579 Kifizetett; kamatok —— Intérets paye's . . . 9.032 8.029 § 5.804 5.103 Álladék, az évVégén —— Efectz'f a la fin de lamwe 1,021.701 1,074.S76 , 629827 § 657886

_43__ ₁₉₃₂

pen felülmúlták 64 millió pengővel az újon- ethelyezett tőkék összegét s hogy a betétek vég- e mégis emelkedést mutat, az tulajdonképen tőkésített kamatoknak köszönhető, melyek 61'4 millió pengő volt, 5'2 millió pengővel ebb, mint az előző esztendőben. Igaz, hogy m a visszafizetett kamatok összege is csökkent lió pengőről 8 millió pengőre. A tőkebef'lzeté- ől 827'9 millió pengőt fizettek be Budapesten, a visszafizetésekből 838'7 millió pengő esett a osi hitelintézetekre. A tőkésített és kifizetett tok összegének csökkenése elsősorban a ka- . csökkenésére vezetendő vissza, miután az v végén letört magas kamatlábak után az vben a kamatlábak színvonala általában vé—

alacsonyabb volt. így pl. az 1929. évi adatok t a 6%—os vagy annál alacsonyabb kamato- takarékbetétek összege csak mintegy 150 millió volt, 1930-ban azonban több mint 760 millió zzel szemben viszont a 8—10%—kal kama—

étek állaga, 500 millióról 80 millióra csök—

,takarékbetétek egész állagából a részvény- gi alapon működő bankok és takarékpénztá—

írtokában az 1930. év végén 1.013'3 millió rtékű betét volt, tehát ezek az intézetek k az összes betéteknek 94'2%-át. A tavalyi -os) arány tehát alig változott s így az összes intézetekre a takarékbetéteknek most is csak keesett. Az OKH kötelékébe tartozó hitel- kezetek betétálladéka 34'3 millióról 38'3 mile ngőre emelkedett. Jóformán semmi fejlődést

* tattak azonban a községi takarékpénztárak- ,élhelyezett amúgy is igen csekély értéket kép- betétek, melyek 1930—ban is, úgy mint 1929- lig haladták meg a 7 millió pengőt. Meg kell i, hogy a községi takarékpénztárak között rosi községi takarékpénztár nem szerepel, mi- :: utóbbi részvénytársasági formában működik.

A forgalomban levő takarékpénztári könyvecs- darabszáma 1929-ről 1930—ra 1,020.70l-ről 83-ra emelkedett. Az év folyamán kiállított, nt az év folyamán megszüntetett könyvecs- ama csaknem pontosan annyi volt, mint az

évben. '

a—L most a takarékbetétek után az

'mlás üzletágat tekintjük, visszaesést az év- dékoknál itt sem észlelhetíink, annál inkább st, mely egyébként ennél az üzletágnál.

lt mozgékony tőkéi a konjunktúraváltozások kkal érzékenyebbek, már az 1929. évi adat atz—teljes mértékben kidomborodott. Az utolsó

*dőben az összes magyar hitelintézeteknél bö ő' folyószámlákon elhelyezett összegek lehet tehát a pénzintézetek fedezett és fede- folyószámlatartozásait) a következő képet

intézetek

Összeg Az évi gyarapo- Az évi növeke—

az év végén dás összege dés aránya

millió pengő %

1926 9408 957 113

1927 1.315'8 3750 399

1928 1.691'4 3756 2235

1929 1.737'8 464 2'7

1930 1.757'6 198 II

A két magas konjunktúrájú esztendő, 1927 és. ' 1928 után, mely években a folyószámlákra elhelye- zett összegek évente több száz millió pengővel gya- rapodtak, a növekedés hirtelen megáll. Az 1929. évi 46'4 milliós és az 1930. évi 198 milliós szaporulat jóformán csak azt mutatja, hogy az intézeteknek egyelőre sikerült még ez években ezt az üzletágat az eddigi keretekben fenntartani. Körülbelül ha- sonló képet kapunk az intézetek által folyósított folyószámlás hiteleknél is, melyek összege a kö- vetkező volt:

Az évi növeke—

Összeg Az évi gyarapo—

az év végén dás összege dés aránya

millió pengő %

1926 7748 1395 22'0

1927 1.048'3 2735 353

1928 11758 127'5 122

1929 1.177'7 1'9 02

1930 12032 25'5 22

Az 1930. év itt valamelyes emelkedést hozott,, a nélkül azonban, hogy számottevő lenne. Az emel- kedés kizárólag a fedezett folyószámlás követelé- seknél jelentkezett, mig a fedezetlen tételek álla- déka némileg csökkent.

A folyószámlás üzlet évi forgalma úgy a tarto- zásoknál, mint a követeléseknél egyenkint valamivel több volt, mint 49 milliárd pengő, mintegy másfél milliárd pengővel haladva meg az előző évi for—

galmat.

A magyar hitelintézetek váltótárcája az igény- lések növekedését mutatja. Az összes intézetek váltóállománya (a viszontleszámitolásokkal együtt) 2.352'5 millió pengő értéket képviselt, ami 263"?

millió pengővel több, mint az előző évi 2.089'3 mil—

lió volt. Az emelkedés 12'6%-nak felel meg. Annál inkább rámutat ez azokra a nagy igényekre, melye- ket a közönség az egyre súlyosodó gazdasági viszo—

nyok közepette hitelintézeteinkkel szemben támasz- tottak, mert az előző évben a váltótárca növekedése-

csak 1522 millió pengőt tett ki (7'9%). Mind a két év azért természetesen elmarad az 1927. és 1928.

évek emelkedési aránya mögött, mikor az évi növe- kedés megközelítette a félmilliárd pengőt. Csakhogy akkor a gyorsan emelkedő termelés és forgalom növekvő szükséglete hatott vissza a váltótárcara s akkor ezzel arányosan növekedett a hitelintézetek saját és idegen tőkeálladéka is, míg rossz viszonyok között a forgótőke- és általában a pénzhiány követ—

keztében duzzad az intézetek váltóállománya.

Az egész váltóállományból 1930-ban 748'4 millió pengő értékű váltó került más intézeteknél viszont-

1. szám.

_44— ₁₉₃₂

3. Váltóleszámitolás. — Escomptes (lle/fels.

e/fets escomptés au cours de Lanne'e

B u d a p e s t

, , . . ? Huzevie §,

Megnevezes—Deszgnatzon § 3—9 r _

§; 1929 § 1990 § 1929 ; 1939

a) A v á l t o k (l a r a b s z a m a — Nombv'e (les efeis

Váltóállomany az év elején —— Peitefeuille au délmt de § §

! année . . . § 1,790.010 1 947. 867 709..219§ 796754

Ebből viszontleszzimitolt váltók — [)mrí rjfzts ;éeseompíls . . . ! 639256 627. 784 ll 192. 988 . 183879

Váltóállomány az év végén —— Portefeuille a la fin de § §§ §

l'anne'e § 1,946.204 2,031.673§ 800 940 795.886

Ebből. _; Dont. ; , § §

a) viszontleszíunitolt valtok — cikis ruescomplás § 605846 627814 156836 ; 152881 17) jelzálogilag biztositott váltok -— tmítes garantícs par hvpothégm § !) 612555 § 2) 447544 § 1) 111841 § 2) 95.746

b) A v á l t ó k é rtó k e 1. 000 p e n g 6 b e n — Valeur des effets en milliers de pengőt;

Váltóállomány az év elején — Portefeuillc au de'but de § '

lanne'e . . . § 1, 922 692 2,084 8982 1, 041. 496 1 ,118. 827

Ebből viszontleszámítolt váltok — Dont ejfets iécsmmpfés ; 694. 863 § 691. 814,4 %9 533 ! 225. 968

Leszámítolt váltók összege az év folyamán — Montam des

tt

Magya! orsz;'w

;

8,427.640§ 8,813.067 4,781.653§ 4,994:799

! l l

!

Ebből viszontleszámitolt váltók — Dont etfets récscompiés . 4,975.445 § 4,680.082 1620559 2,280.085

Behajthatatlan (leirt) váltók —— Eű'ets non recouvrables (radiés) 1.048§ 2.018, 422. 1.285

Váltóállomany az év végén — Portef'euille a la fin de [* i

l'anne'e . . . 2,.089 304§ 2,352.539§ 1,111.860§ 130259?

Ebböl -— Dont. § §

a) viszontleszamitolt valtok —— effet—'s nescomptés A 699715 § 748368 225.619 230.128 ' b) jelzálogilag biztosított valtok —- haites gamntics pur hjpothugue 1) 847020 ; 1) 640333 1) 294238 § 2) 29l.307 '

l) A viszontleszámítolt váltókkal együtt. — Y compris les c/fets 'réescomptes.

*) A viszuntleszámitolt váltók nélkül. —— Non compris les effets re'escompte's.

leszámítolásra. ltt jelentősebb eltolódás észlelhető nem volt, mert a viszontleszamítolások egész érték- összege az előző két esztendőben is 700 millió pengő körül mozgott.

Az intézetek által az egész év folyamán le—

számitolt váltók értékösszege az 1929. évi 84 mil- liárd pengőről 8'8 milliárd pengőre emelkedett. Igen erős növekedést látunk a hátralékos váltóknál. Ezek darabszáma két évvel azelőtt, 1928-ban, mindössze 308 milliót tett ki, 1929—ben azonban már 50 mil—

lióra, 1930-ban pedig 65'7 millió darabra emelkedett, összes értékük pedig 1928—ban 533 millió, 1929-ben 89'3 millió, 1930—ban pedig 1274 millió pengő volt.

Két év alatt tehát a hátralékos váltók darabszáma 113'3%-kal, értéke pedig 139%—kal emelkedett. Még

nagyobb az emelkedés aránya, ha az óvatolt és a perelt váltók értékösszegét tekintjük. A hátralékos váltók közül ugyanis 1928-ban az óvatolt váltók értéke 109 millió pengőről 283 millió pengőre, a perelt váltók értéke pedig 14'5 millióról 4315 millió pengőre emelkedett, ami 1596, illetőleg 200'7%-os növekedésnek felel meg. 1930-ban tehát csaknem pontosan háromszor annyi váltót kellett pénzintéze- teinknek perelni, mint két évvel azelőtt. Figyelemre- méltó, hogy a vidéki intézetek perlései nagyobb arányban növekedtek, mint a fővárosiaké. A vidéki intézetek által kimutatott váltóperlések értékösszege ugyanis e kétesztendős időszak alatt 229%—kal nö- vekedett, míg a fővárosi intézeteknél ez az arány—

szám csak 152'2% volt. 1930-ban az összes perell váltóknak csak 29'9%—a, tehát nem is harmadrésu esett a fővárosi intézetekre.

A záloglevelek forgalombahozatala az 1930. én

kedvezőtlen viszonyai között sem szünetelt, bár a

kibocsátások összege természetesen jóval kevesehl volt, mint az előző években. 1926 óta a forgalomba:

levő záloglevelek összege a következő változás!

mutatja:

Az egész Az évi szaporulat álladék összege

milliópengó §

1926 1019 869

1927 2155 1136

1928 3949 1794 §

1929 5800 185'1 ' 3

1930 6773 973 '

Az utolsó évben tehát a forgalomban levő zálo levelek szaporulata az előző évinek csak valami

több mint felét érte el. A záloglevelek legnagyo részét 1930—ban a különleges működési körű hit intézetek bocsátották ki, melyeknél az álladék e év alatt 214'4 millióról 2796 millió pengöre em kedett. Ezek tehát zálogleveleiket 652 millió pen_

vel gyarapították, az 1929. évi álladéknak 30470 val. A szaporulat többi része a részvénytársas bankokra és takarékpénztárakra esett, mig a fö' hitelintézetek a tárgyalt évben nem bocsátotta saját számlájukra új zálogleveleket.

A záloglevelek között, melyek az utóbbi é

szanr

__ 45 __ ₁₉₃₂

oformán kizárólag dollar— vagy t'ontértékűek ak, ezúttal egy jelentős hányada svájci frank—

kben bocsáttatott ki. A svájci frank névértékű iglevelek 7%—os típusúak voltak, összesen 15 ió svájci frank névértékben. Kibocsátási árfolya- k Svájcban 9525 volt, Ausztriában 9660; Magyar- ágon pedig 9750. Magyarországon és Ausztriá- azonban együttesen is csak 448 ezer svájci kértékű került ebböl a tételből elhelyezésre, a bi 14,552.000 frankértékű záloglevelet a svájci (: vette fel. Egyébként ez évben is a dollár— és :) tértékű papirok domináltak, A í'ontértékű új iglevelek értéke egymillió font körül járt s ezek .gyobb része természetesen Londonban nyert lyezést, bár a magyar pénzpiacon elhelyezett tra szóló záloglevelek összege is meghaladta a 00 fontot. Az angol piacon elhelyezett zálog—

lek kibocsátása meglehetösen kedvezőtlen kö- lmények között történt, mert 7% %-os típus mel—

tt átvételi árfolyamok Sto—et sem ért el és a leg- yobb tétel (több mint félmillió font) átvételi olyama 87 volt. Tavaly a 7% %-os zálogleveleket nden általában 95%—os árfolyamon vette át, a yzet romlása tehát igen érezhető volt. Az Amerikai esült Államokban főkép 7011—es kamatozású glevelek bocsáttattak ki, melyek legnagyobb té- t, 4'6 millió dollár névértékben 8900—es árfolya- n'vettek át az amerikaiak.

A folyósított jelzálogos kölesönöknél, illetőleg tatisztikai hivatal által ezekre vonatkozólag meg- pított adatoknál zavarólag hatnak azok a téte- melyek a földbirtokreform útján földhöz jutta- k, valamint a vagyonváltsági földhöz jutottak okaira vonatkoznak. Ezek a jelentős tételek az 9. évben a jelzálogos kölcsönök között szere- ek, 1930-ban azonban célszerűbbnek látszott őket en kiemelni, miután kétségtelen, hogy ezek a kívüli tételek nem tartoznak a jelzálogos köl-

nök forgalmának normális Ennek

elembevételével a jelzálogos kölcsönök alaku—

az elmult öt esztendőben a következő volt (az úházott kölcsönök nélkül):

állagához.

Jelzátogos kölcsönök Évi szaporulat :tlladéka az év végén összege

millió pengő

1926 1009 —

1927 249'2 148'3

1928 471'8 222'7

1929 5935 111'7

1930 6074 289

E szerint itt is látni —— természetesen —— a vál- helyzet hatását. Két év előtt pénzintézeteink __ogos kölcsönálladéka még több mint 200 mil—

, növekedett, 1930-ban pedig már csak ennek zegnek alig több mint tizedrészével. Ez nem

iitöbbejt 4'1%-nál. Az egész álladéknak mintegy

002 millió pengő) a részvénytársasági alapon

működő hitelintézeteké volt, a másik fele pedig kö—

rülbelül egyenlő arányban oszlott meg a földhilel—

intézetek és a különleges működési körű pénzinté—

zetek között.

Az 1930. év folyamán folyósításra került jel—

zálogos kölcsönök egész összege 462 millió pengő volt (1929-ben több mint 150 millió), a törlesztések összege pedig 22'5 millió (1929—ben 382 millió) pengő volt. Ez az üzletág tehát a tárgyalt évben teljesen összezsugorodott. A helyzetre jellemző, hogy az 1930. évi tiszta szaporulatnak abszolút csekély—

sége mellett is annak nagyobb része nem a földbir—

tokokra, hanem a bérházakra folyósított összegekre esett. Az ezekre adott jelzálogos kölcsönök összege ugyanis 1930-ban 2975 millió pengőröl 244'9 millió pengőre, vagyis 151 millió pengővel emelkedett.

A bérházakra (és gyárakra) adott kölcsönök összege így elérte már az egész álladéknak 40'3%—át. A ház—

kölcsönök aránya egyébként a fővárosi építkezések erőteljes megindulása, vagyis 1927 óta állandóan növekvő volt. 1926 ; óta a jelzálogos kölcsönök álladékán—ak megoszlása a birtokkölcsönök és a ház-*

kölcsönök szerint a következőképen változott: ,

llázakra (és Az utóbbi Birtok- g ';irakra) adott .a ránya az kölcsönök _ kölcsönök előbbihez %

milliópengő

1926 88'6 12'3 13'9

1927 173'1 76'1 440

1928 300'3 171'5 57'2

1929 3587 229'8 650

1980 362'5 244'9 67'6

A házkölesönök tiszta szaporulata már 1929- ban is meghaladta a földbirtokra adott kölcsönök összegének gyarapodását.

A jelzálogos kölcsönök kamatozási viszonyait tekintve, a 7%%—nál magasabb kamatozású köl—

csönök némi csökkenését látjuk. Az 1930. év ala—

csonyabb kamattételei ez adatoknál csak igen kis mértékben éreztetik hatásukat, miután az állade'k legnagyobb része régebben folyósíttatott s különben is a jelzálogos kölcsönök kamattételei a mai viszo—

nyok között elsősorban a záloglevelek elhelyezési lehetőségeitől függenek, amik pedig —— mint láttuk

—— az előző évinél kedvezőtlenebbek voltak.

A jelzálogos kölcsönök által telekkönyvileg megterhelt birtokok álladéka 1930—ban 2,t76.50—l holdról 219236?) holdra növekedett.

A magyar hitelintézetek értékpapírállománya ——

beleszámítva az intézetek által kezelt különféle ala—

pok és alapítványok értékpapírjait is az 1929.

évi 3047 millió pengöröl 3075 millió pengöre emel—

kedett, tehát változást alig mutatott. Ami pedig a bankok értékpapír-forgalmi üzletágat illeti, a tőzsde pangás—a továbbra is visszahatott erre az üzletágra, mert az intézetek által vásárolt értékpapírok egész összege az 1929. évi 430'2 millió pengűről 3408 millió pengörc, az értékpapírokon elért nyereség

1. szám.

__45__ ₁₉₃₂

4. A magyarországi hitelintézeteknek a külfölddel szemben fennálló tartozásai és követelései az év végén 1929 ben és 1930 ban

Dettes et cre'anccs, á la, fin de 1929 et de 1930, des établissements hongrois de aze'/lit envers l'étrange'r.

Tartozás —— Dettcs Követelés — Créances

. t

0 r s z 0 g —- P a y 8 1929 1930 5 1929 1930

1000 "P % 1000 l? % 1000 l) % 1000 ;) 0/0

" pangas peugous ,. r_kpgngos ) _VPCHgOS W.,—

Ausztria. — Autriche.. .. 35.505 , 08 34.975 82 25.296 144 24.988 188 Cseh—Szlovákia —- Tehe'co--Slovaguie 9.199 " 1'7 ? 11.731 28 ! 15.149 8'0' , 8.561 64 Franciaország — France . . 28.798 56 26.034 5'4 5.568 3'1 * 4.587 3'5 Nagy-Britannia (Irországgal) — Gr. —Bre-

tagne (y compris llrlande) . . . 221591 42? 184168 492 25.708 14 6 * 25.338 19 1

Németalföld — Pays-Bus 15.596 30 6.218 15 1.728 1 0 1.422 1 1

Németország —— Allemagne 7.131 1'4 9.754- 2'3 18.533 106 5.762 4'3

Olaszország — Italie . . .. .. 6.193 1'2 6.019 14 2 988 1 7 2.399 19

Románia —— Roumam'e .. . 3 6.472 13 5.184 12 10.508 60 13.560 102

Szerb-Horvát-Szlovén állam —Royaume ' .

des Serbes, Croates et Slovénes .. 3.633 0"? 4.550 1'1 10.977 63 12.231 92 Svájc — -Sm'ssc . . .. . . .. 83.122 160 98.060 230 7.166 41 7.681 5-7

Egyiptom —— Egypte. .. . ; —— —— 2 00 7 00 —— ——

Amerikai Egyesült Államok -— États- f

Um's .. .. .. .. '* 99.222 191 37.626 88 45.979 26'2 23.170 174

Egyéb országok —Autres pays .. .. ;; 2.762 05 4.952 11 6.115 34 3.184 i 24

Összesen —— Total .. . É 519224 100-0 426273 10011 175722 zoo-o 132883 1000

' !

pedig 98 millióról 4'2 millió pengőre csökkent, míg ezzel szemben az értékpapírok eladásából származó veszteség 91 millió pengőről 92 millió pengőre emelkedett. Ez az üzletág tehát 1930—ban pénzinté—

zeteink számára jelentékeny, 5 millió pengőt meg- haladó veszteséggel járt.

Most még csupán a magyar hitelintézeteknek a külfölddel szemben fennálló tar'tozásairól, követe- léseiről kell megemlékeznünk. Ezekről most már négy esztendőre visszatekintő adatokkal rendelke- zünk, melyek a helyzetet a következőnek mutatják:

A követeléseknek ;;

Tartozások Követelések tartozásokhoz Viszo—

m i 11 i (3 p e n g 6 nyitott aránya 0/0

1927 351'3 1123 320

1928 4905 1362 27'8

1929 5192 175'7 33'8

1930 426'8 1329 31?

Tehát úgy a tartozásoknúl, mint a követelések—

nél, 1930—ban jelentékeny csökkenés állott be, mely

az előbbieknél 17'9%—ot, az utóbbiaknál pedig 2-1'4

%-ot tesz ki. Legfőbb hitelezőország 1930-ban is Nagy-Britannia volt 184'2 millió pengővel, azután Svájc (98'1 millió), az Egyesült Államok (376 millió), Ausztria (350 millió) és Franciaország (230 millió).

Legtöbb követelésünk szintén Nagy—Britanniávnl szemben volt (253 millió), utána következett Auszt- ria (250 millió), az Egyesült Államok (23'2 millió).

Románia (1315 millió) és Jugoszlávia (122 millió).

Jelentősebb aktivitásban a magyar pénzintézetek tulajdonképen csak Romániával és Jugoszláviával szemben voltak. Németországgal szemben ez a mér—

leg 1929-ben még szintén jelentékenyen aktív volt, 1930—ban azonban az ottani követelések erős csök—

kenése következtében a tartozások túlsúlyba ju—

tottak. '

A mérlegadatok szerint azok a hitelintézetek, * amelyek a tárgyalt évben nyereséggel dolgoztak,f összesen 64'7 millió pengő nyereséget értek el, míg ; a veszteséggel dolgozókat 2213 millió veszteség érte.

A nettó eredmény tehát 42'1 millió pengő volt. Az előző évvel szemben ez igen szomorú eredmény, mert akkor 803 millió pengő nyereséggel csak 62 millió pengő veszteség állott szemben s így az inté- ' zetek tiszta nyeresége 74'1 millió pengőt tett ki.

Az 1930. évi 22 milliós veszteséget csaknem kizáró- litf' a részvénytársasági ilapon működő bankok és takarékpénztárak könyvelhették el.

A nyereség felosztására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a nyereség csókkenését elsősorban_

a tartalékolások sínylik meg, így a rendes tartalékr dotálása, melyre az 1929. évi nyereségből még 19'3' millió pengő jutott, 1930-ban nem volt több 75 mil- lió pengőnél. A kifizetett osztalék ellenben csak 4251 millióról 39'1 millióm csökkent.

Szőnyi Gyula dr.