9. szám. —857— 1927 sz. táblában is szerepelnek, itt a jogcímek
megfelelő csoportokba vannak összefog- lalva, tovabba százalékos részesedésük is ki van mutatva. A pénzértékre vonatkozó adatok hasonló módon vannak beállítva.
Az adatoknak további következteté- sekre való felhasználását megnehezíti az a körülmény, hogy az adatszolgáltató telek- könyvi hatóságok nem választják külön a l'öldbirtokokra, illetőleg a házakra vonat- kozó adatokat, hanem együttese? közlik azokat a statisztikai hivatallal. lgy akár a földbirtokok, akár a házak megterhelésére vonatkozó adatokkal óhajt valaki külön foglalkozni, csak egy érzésbeli számítás
alapján indulhat el. Hogy aztán az így nyert adatok fedik—e a tényeket, vagy leg-
alább megközelítik-e azokat, az természe—
tesen nagyon kérdéses. Az ilyen százalékos megoszlás kiszámítása még azért is ütközik itten nehézségekbe, mert a legtöbb város—
ban székelő járásbíróság hatásköre a szom- szédos falvakra is kiterjed, tehát nehéz egy olyan százalékos kulcs megállapítása, ame- lyik a városokban, vagy a nagyközségek—
ben működő járásbíróságok telekkönyvi ügyforgalmának a házakra, illetőleg a földbirtokokra vonatkozó arányát megkö- zelítőleg megállapítaná.
' Sajóhelyi István.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet távirati jelentései;
Renseignements télégraphigucs de l'Institut International d'Agriculture.
Egyesült-Államok: Tavaszi búza 88,859.000 g, árpa 56,478.000 (], zab 172,981.000 (], lenmag 6,080.000 a, tengeri 623,991.000 g.
Németország : Búza 30,929.000 (], rozs 72,716.000 árpa g, 26,'Z21.UOO (; és zab 63,092.000 g.
Kanada: Búza 124,851.000 (1.
III.-Ill Ill-'ll-IIIIIIIIIIIIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIIII.-lllllllIll-IIICUIIIIl-lill-...-IIIIIIIICIIIIIUIIIII II.-I'll... III-Illlllllllll
oIP AR.
Argentinában a búza vetéshelyzete jó, a lené közepes. Vetések esőt kívánnak.
Nyugat—Ausztráliában kitűnőek, Dél—Ausztráliá—
ban állandóan javulók a vetéskílátások. Viktoria tar—
tományban a helyzet kedvező, némely vidéken azon- ban bő esőre lenne szükség.
A magyar textilipar az 1926. évben.
L'induslrie textile de Hongrie en 1926.
Résume'. Clest én 1921—1925 gue l5in- dustrie textile de Hongrie se développa. Le
nombre des fabrigues s'éleva alors de 114 a 228; la valeur de la production, de 47 mil- lions de couronnes-or a 215 millions.
Mais en 1926 le développement fut arrété par la arise de la consommation et llincerti—
lutte causée par les négociations de traité de commerce el de douanes, et le nombre des exploitations de caraetere manufacturier (limi- nua a 223. Úependant, ce sont surtoul les moindres exploitations peu viables gui tom- berent, les fabriaues bien pourvues de capitaux eontinuaient a se forti/ier, ce gui ressort du fait gu'en 1926 Fefeetif moyen des ouvr—iers s9éleva il 32.300, contre 31.458 en 1925. En 1.926, les fabrigues textiles payerent 28'8 millions de eouronnes-or de salairos. Le sa- laire annuel moyen fut de 914 couronnes-or, '5'70/n de plus milen 1925 ; cepenolant, 'en rai—
, son de la baisse de llindice du eoút de la vie,
le niveau de vie des ouvriers en textile slamé—
liora de 18'30/0.
Ouant aux installations mécanigues, les données de 1926 montrent peu de diférence par rapport aux années préeéclentes. Liimpor- tation eles machines (llinduslrie textile ayant oliminué de 58.000 (1 en 1924 a 47.000 en 1925 el a 38.000 en 1926, se ralentit le déve- loppement de la capacité de production des fabrigues.
En 1926, la valeur de la production de l'induslrie textile fut de 2239 millions de eouronnes—or, (lépassant ele 3'89/0 llannée pré- ce'dente; et comme les objets fabrigués y ont baisse' de 10 a 159/0, la (juantité de la pro—
duction augmenta, en tout cas, dans une mesure plus grande. Dindustrie du eoton pro- duisit (le 5'4 millions de oouronnesor de plus gulen 1925 ; au point de oue du poureentage, e*est lfindustrie du lin gui se développa le plus (55'90/0). L7industrie de l'apprélage (y
9. szám. —-858——
1927 M
compris le ohinage, le blanchiment et Fimpres—
sion en couteurs) a fléchi ; celle du jute encore dauantage (la production de cette der- niere a diminué de 33'50/0).
Dévolution de Pindustrie textile a eu pour résultat la diminution de l'importation textile.
Entre 1924 et 1926, Fimportation de tissus de coton a baissé de 19'90/0 en guantité et de 24'60/0 en valeur; la valeur des fils de laine importés, de 30'80/0. En revanehe, les entrées de matieres premieres et de demi-pro—
duits ont augmenté. Celles de coton brut (29.602 g en 1924) se sont e'leoées (Tt 52.061 9 en 1925 et it 54.615 9 en 1.926 ; les importa—
tions de fils de eoton et de laine se sont égale- ment accrues ; mais, en raison du fléehissement de Findustrie du jute, les guantités de jute brute importées en 1926 ont été infe'rieures it lonnée 1925.
Des données de la production manufactu- riere et du commerce emtérieur, it ressort gue Z'industrie textile honoroise se fortifiait merne dans les années de crise; et les fondations de fabrigue, gui ont repris en 1927, montrent gue l'ame'lioratíon de la 'situation a permis un nouveau développement.
A világhábort'it követő évekre esik a ma- gyar textilipar kifejlődésének korszaka, melyet a gyáripari adatgyüjtés megindulá- sától, 1921—töl kezdve kísérhetünk figye—
lemmel. Az Ausztriától való elszakadás folytán lehetővé vált önálló vámvédelem, a különböző behozatali korlátozások és tilalmak az alapját vetették meg a textil—
ipar kialakulásának. A fejlődés okai azon- ban nem csupán a vámpolitikában kere- sendők, a háború utáni rendkívüli viszo—
nyok, a politikai és gazdasági feszültségek és e miatt a fokozott önellátás szükséges- sége egyaránt közrehatottak a magyar textilipar megteremtésében. A fejlődést az infláció okozta pénzbőség is elősegítette, egyrészt a fogyasztás, másrészt a tőke- kínálat növelésével, ami a gyáralapítás elő- mozdítására vezetett.
Annak a gyáralapítási tevékenységnek,
mely a textiliparban 1921 óta mutatkozott,
mértékéiil szolgálhat a textilgyárak számá—
nak az emelkedése. Míg 1921—ben csak 114,
1925—ben 228 telep tartozott a gyári jellegű üzemek közé, öt év alatt tehát a telepek
száma megkétszereződött. ;
Hasonló növekedést mutat az I. számú tábla tanusága szerint a munkáslétszám is, mely az 1921. és 1925. évek között 13.300—1'61 32.348-1'a, tehát az 1921. évi létszám 1432
in
l. A magyar textilipar fejlődése 192l——1926.1) Développement de l'industrie textile de Hongrie,
1921—1926.
§ ;. e. - %; ÉÉ § . §§§
§" ** N " -—___ a) ?S ';
Ev aki E É 5330; 353§trőa
Ea s'; Emese :; sw
, Én Ez: Magna—.a (83532?
Annee * § %,_?o___ ÉEZHNÉÉ §o§sá§
§§ $$$ isa§§§ 'aegs.§§
: gazsi Be,—%s:; SEM-Sa
Dá Sax—_. (n....xF-llax. 4 x'ax—n
!?
1921 114 13.300 85 _l 47.111
1922 134 17.667 9'1 1 85.219
1923 176 23.967 114 H 142488
1924 199 28.665 14'5 j 223362
1H25 228 32.348 159 ! 215 584
1926 223 33.269 160 i 223337
1) Az 1921—1924. évek adatai végleges, az 1925—1926. éviek előzetes eredmények. —— Pour
1921—1924,donne'es dé/initives; pour 1925—1926, do; - ne'es prooisoires.
százalékára emelkedett. A textilipar relativ jelentősége is megnövekedett ez idő alatt, úgyhogy munkáslétszáma 1921-ben még csak 86, 1925—ben csaknem 16 százalékát képviselte az összes gyáripari munkáslét- számnak.
Néhány vonással jelezvén csak a fonó—
és szövőipar kialakulását, meg kell még emlékeznünk a termelés kibontakozásáról, az 1921. évi 47 millió aranykoronát kép—
viselő textilipari termelés ugyanis erőteljes emelkedés után 1925—ben a 215 millió aranykoronát is meghaladta. A mellékelt grafikonok különben szemléltető képet ad—
nak a textilipar 6 évi fejlődéséről.
A kedvező viszonyok között azonban a textilipar nemcsak termelőképessége't te—
kintve gyarapodott, hanem belsőleg is meg- erősödött, úgyhogy a nehezebb idők elkö—
vetkezte idején már kellő ellenállóképesség—
gel rendelkezett. Az 1925. és 1926. években ugyanis a textilipar is küzdött a válságos viszonyokkal, ha a fogyasztási válság nem is sujtotta olyan mértékben, mint más ipar—
ágakat.
A statisztikai eredmények ismertetése előtt, melyek a fonó— és szöVőipar helyzetét az utóbbi két esztendőben feltárják, emlé- kezzünk meg azokról a fontosabb esemé—
nyekről, melyek ez iparág fejlődésére jelen- tőséggel bírtak. Minthogy a textilipar a vám—
védelemre leginkább rászoruló iparágnak, fejlődésére a Vámpolitikai események vál— * tották ki a legnagyobb hatást. Az autonom
vámtarifa (1924. évi XXI. t.-c.) 1925 január
9. szám. 1927
" l
A TEXTILIPAR FEJ LODESE 1921 "1926.
Déveioppement de l'indusrrie textile,1921 "1926.
_" _ 25 ,.Ezer ' Miiíe __ "__—"___.__,_2 ;
200 __ ", 77"— _Hi 200___Mítlio arany M "
' ", Millions :e cour, —or'
150 _ _ __ 7; // Z lsom_____7__
% 7 "ff/"f,
wo "* — v. 77/—_ //__/'/ sea
10 __ / __ //__',/'//'/
sn b_— — / ,/ 50.—
s —— — 4—2;
7'/
O O 0
1921 2 3 4 5 6 1921 2 3 5 S 1921 2 3 4 S E
GYÁRAK SZÁMA. MUNKASLETSZAM DKT.1.-EN. A TERMELES ERTEKE.
Nombre des fabrígues. Effectíf des ouvriers au1erocr. Valeur' de la production.
:,1.s:.s;.1927.
l—én lépett életbe, s mint az első rendszeres
Vámpolitikai alkotás, mely speciális magyar érdekeket tartott szem előtt, ellensúlyozta azokat a nehézségeket, melyeket a behoza- tali korlátozásoknak 1924 július óta történő fokozatos felszabadítása okozott. Az 1925.
évben meginduló vz'lmtárgyalások azonban bizonytalan helyzetbe hozták az ipart, kii—
lönösen a cseh vámszerződés előkészítése váltott ki nyugtalanságot, a tárgyalások elhúzódása miatt azonban a tárgyalt két évben a szerződés nem jött létre. A megkö- tött kereskedelmi szerződések közül az osztrák és a francia szerződések gyakorol—
tak nagyobb hatást a textiliparra. Az előbbi, mely 1926 aug. 14—én lépett életbe, bár a textilárúknál nyujtotta a legtöbb vám- mérséklést, a fonó- és szövőiparra mégsem volt oly nagy hatással, mint az 1926 február 21—én életbelépett francia szerződés, mely különösen a selyem- és finomgyapjúipart sujtotta.
A vámmérséklések miatt újraéledő kül- földi verseny és a belföldi fogyasztás csök- kenése (ez utóbbi különösen 1925—ben.mu—
tatkozott) az ipar reorganizációjának kér- dését is előtérbe helyezték. A külföldi or- szágokban egyre erősödő racionalizálási mozgalom nálunk is mind nagyobb jelen- tőséget nyer, és hasonlóképen, mint a kül- földön, fúziókra és kartellalakulásokra ve- 'zetett. Az utóbbiak között legnevezetesebb a kartonnyomógyárak kartellje volt, mely
abban az iparágban szüntette meg az ár—
harcot, ahol az a termelés túlméretezése
miatt leginkább kiélesedett. Elősegítette_a gyárak közötti megállapodásokat a hitel- viszonyok rosszabbodása is, a textilkeres—
kedelemben nagyszámban előforduló fize—
tésképtelenségek a gyáraknak ugyanis nagy károkat okoztak.
A textilgyárak számának alakulását fel—
tüntető adatok az 1925. évben még nem tükröztetik vissza az iparra nehezedő vál-K ság hatását. A gyárak száma 40-nel emel- kedett-ez évben, melyek nagy része még 1924-ben megkezdett építési, ill. berende- zési munkálatok után, csak 1925-ben be—
lyeztetett üzembe. Az 1926. évi előzetes eredményeken már jelentkeznek a válság tünetei, a gyárak számának emelkedése ugyanis megállt, sőt 228-ról 223—ra való csökkenés mutatkozik. Különösen nagy a visszaesés a pamutipar csoportjában, ahol az előző évi 55 helyett 48 telep volt üzem- ben. Hasonló csökkenést mutat, bár kisebb mértékben, a kikészítő- e's jutaipari telepek száma is, míg a többi alcsoportokban stag—
nálás, illetve kisebb mértékű emelkedés jelentkezik. A csökkenés azonban főleg a
kisebb üzemek, konjunkturális alakulatok
megszűnését jelzi, míg a tőkeerős vállalatok fejlődése a nehéz viszonyok ellenére is tovább tart. Ezt bizonyítja, hogy a gyárak számában beálló csökkenés dacára az évi átlagos munkáslétszám tovább emelkedett
9. szám.
.__ 860 ;—
1927
(31.458-ról 32.300—ra), mely ha csekélyebb
mérvű is, mint az előző években, az ipar belső ellenállóképességéről tesz tanuságot.
Különösen figyelemreméltó, hogy a gyárak számának csökkenése ellenére a pamutipar is több (9073) rnunkást fogkúkozuúoü
1926—ban, mint az előző évben, mikor 8.358 volt a munkáslétszám. Biztató emelkedést mutat a gyapjúipar munkáslétszáma is,
mely 4.505-ről 4.999—re emelkedett, viszont
a jutaipar az előző évi 2.067 helyett csak 1.699 munkásnak adott kenyeret.
A (textiliparban kifizetett munkabérek összege a munkáslétszám emelkedésének megfelelően 288 millió aranykoronára nö- vekedett az 1925. évi 272 millió arany K.
Összegről. Egy-egy munkás átlagos évi ke- resete 914 arany K-t tesz, ami 5'7%—05 emelkedésnek felel meg az 1925. évi 865 arany K-hoz viszonyítva. Ez a javulás an- nál jelentősebb, mert a textilipari bérnívó mindig alacsonyabb, mint a többi iparágak által nyujtott kereset. Az 1925. évben pl. az összes gyáripari munkásság 1.112 arany K átlagos keresetet ért el, a textiliparra nézve fentebb kimutatott 865 arany K-val szem- ben. A létfenntartási index csökkenésének arányában átszámított békebeli vásárló értékű K-ban már nagyobb javulást mutat- nak a munkásság kereseti viszonyai. Az át- lagos kereset ugyanis a két évben 660-ról, 781 békebeli vásárló értékű K-ra emelke- dett. tehát 18'3%—kal javult.
l
Legjobbak a kereseti viszonyok a kiké- szítötelepeknél, ahol 1.295 arany K volt az átlag kereset. Ez az iparág ugyanis a legnagyobb mértékben foglalkoztat férfi- munkásokat; míg a textilipar többi ágainak 70'0%—a női munkásokból áll, addig a ki- készitőipar csak 27'3%—ban foglalkoztatja'
az olcsóbb női munkaerőt. A legalacso—
nyabb átlagos munkabért a selyem- és kenderiparban fizették.
A textilipar termelőképességének meg—
ítélésére a munkáslétszám mellett legfonto- sabbak a gépi berendezésre vonatkozó ada- tok, melyek szintén azt mutatják, hogy a textilipar termelőképessógének fokozása 1926—ban meglassult, amint az a III. számú táblában közölt adatokból kitűnik.
A gépi berendezéslegjellemzőbb adatai- nak, a t'onóorsók és szövőgépek számának 1924—25. évi emelkedése oly nagyméretű volt, hogy még az előző évek fejlődését is felülmulta, az 1926. év végére vonatkozó adatok azonban már nem sok különbséget mutatnak fel az előző éviekkel szemben. A kimutatott csekély emelkedés főként a szó vőgépek számára vonatkozik, míg a fonó- orsók száma a legtöbb iparágban Változat- lan volt.
A textilipar által használt erőgépek ló- erőszáma tovább emelkedett. A III. számú táblázatban ki nem mutatott ipari alcsopor—
tokkal együtt a textilipar összes saját erő- gépeinek teljesítöképessége az 1925. évi 38.973 lóerővel szemben 1926—ban 44.132 ll. Telepek száma és'munkásviszonyok a textiliparban.
Nombre des établissements et conditions des ouoriers dans Mndnstrie temttle.
Telepek —— . Évi átlagos Kifizetett munka- Egy munkás Ipari alcsoport száma %fembnapsk SÉama munkáslétszám bérek ezer a. K keíggágsaevg
our— . . . . - '
Sons- ron es Nombre des om ,re es; . Elfectzf moyen Salazres pages, Sala"? "107?"
d'ingnstrlte établissements neeademploztat'zon annueldesouoriersumilliers de conr.—or 773333?th- 1925 [ 1926 1925 [ 1926 1925 [ 1926 11 1925 ! 1926 1925 5 1926
" 1 ! 1 !
Pamutipar — Coton . 55 48 1 15.189 ; 13.542 8.358 9.073 7.332 8.221 877 906
Lenípar —- Lin 9 10 2.434 2943 1.622 1.851 1.072 1.429 661 771
Kenderipar—C/zanvre 23 25 ; 5.861 * 6.358 ; 2.650 2.878 1.748 2.043 660 710
Jutaipar —— Jute . . 4 3 : 994 : 767 ?; 2.067 1.699 2.040 1.505 986 885
Gyapiúipar —— Latne 30 31 7.634 ; 8.187 4.505 4.999 4.410 5.160 979 1.032 ISíelyemipal' —— b'oie . 9 9 2.604 * 2.636 2.773 2.455 2.097 1.702 756 693
ötő- és kötszövőipar ' ?
Articles trtcotés et : § ? '
S ttsse's á maille . 45 45 * 12.212 . 12.689 5.194 4.930 3.608 3.960 695 803 zalag-, csipke— és pa-
* szomántárugyártás
Rubans, dentelles,
Kíassements . . . 21 23 § 6.222 6.597 1.704 1.953 1.401 1.580 809 809
i észitöipar—App- ;
rétage, chinage, etc. 32 29 H 8.902 8.087 1 2.585 2.462 ] 3.517 5 3.190— 1 361 1.295
Textilipar összesen : _ .
Ind. temtile au total: 228 [223 (32.052 61.806 31.458 32.300 27.225 28.790 865 914
x .
9. számu; —— 861 — . ' 1927
III. 'A fonó és szövőgyárak berendezése.
Inszallation des filatures et des tissages.
Az erőgépek lóerőszáma —— Nomhre l -
. , , des HP des magma moífim Fonóorsók száma § Szövőgépek száma lparag megnevezese _ a source cnergígegen _ Nombre des fuseaum Nombre des Désignation des branchcs saját — propre 1 étnmgére á filer métiers á tisse'r
d'mdustm'e erőforrása
1925 1 1926 1 1925 1 1926 1924 1 1925 1 1926 1 1924 1 1925 : 1926
Pamutipar —— Coton.10.821 ] 12.823 3345 § 4214 79.228 105792 105792! 7362 7835 8750
Lenipar — Lin 2.279 2.739 852 516 5.000 8.208 8.208 746 813 917
Kenderipar —-— Chomme.1 6.800 6.888 48 384 11.992 12.440 12.440 282 284 295 Jutaipar — Jute . 3.370 3.410 21 _ 8 10.408 11.048 11.048 700 700 588 Gyapjúipar — Laine . ! 3.196 4.396 4218 § 4279 31.630 48.955 50.189 946 1293 1335 Selyemipar —— Soie . . § 772 , 789 1 1827 S 1830 9.076 9.076 9.076 561 664 728
1, .
lóerő volt, míg az idegen telepről táplált vil- IV- Textilipari gepek behozatala.
lamos motorok lóerőszáma a két évben Importatwn de maohmes dűndustrie temtzle.
12.249 ill.13.744 lóerőt tett. , A behozott textilipari gépek)
A textilipari gépek behozatalának a IV. h V Macmfwf dWi- Wife ""Pomes számú táblán közölt adatai a gyárak _beren— An ne'e m;;gzggge eígíízrfzririlfigígyd§
dezése céljából folytatott beruházás tevé- : m—mázsa—g couromies—or
kenységet világítják meg. 1
E szerint a textilipari gépek behozatala ággá ÉÉÉÉÉ ,;
1924-ben volt a legmagasabb, mely evben 1924 58.130 14.584 kifejtett nagy beruházómunka az 1925. évi 1925 46.519 6.985
berendezési adatok emelkedésében jut kife- 1926 37-958 7-283
jezésre. Az 1925. évben már erősen csök- '
kent a behozatal, mely az 1923. évi meny— 1) Az 1922—23. évekre értékadatok nem állapít—
nyiség alá sülyedt. A csökkenés 1926-ban is tattak meg. — Pour 1922—1923, on Wa pas établi tovább tartott, a behozatal értéke azonban (le données de valam—.
V. Textilipari termelés és anyagfeihasználás.
Production et consommation de matiéros dans' llindustrie textile.
A felhasznált § ÉZÉÉÉÉ Egy—egy gyárra. esö
tüzelő— és világító nyersanyag, fél— fitermelt iparcikkek EÉNÉZ§ látllagos termeleslií Ipari alcsoport anyag— ,Con'ibus- %fgggfsnyrix- erteke 62" a- K § § ggww eggíííeíngxüw
tibles gt eclazrage demi—pradiZ'ts aie. Valeur des articles -— Éí§gí de la production
Souwmupes employes employés' industr. produits, áig § Ég pour 11 .abrigue,
, delustrie , , __ milliers de mun—or muag AN %. en mi 1375 e
t 7, 92127; ezzel;/15213; ggrgggrnor §É§ %% § samt—or
v—4 ÉÁ ___——
1925 [ 1926 ! 1925 t 1926 1925 I 1926 259 99454 1925 1 1926
Pamutipar — Cottm . . 1.805 2.148 39.566 43.072 68.527 71.995 4—8'2 1.210 1.499
Lenípar -— Lin . . . 414 349 4.165 5.475 7.069 11.030 —§—55'9 785 1.103
Kenderipar — Chanwe . 301 323 9.214. 7.320 14.592 14192 —2'8 634 567 Jutaipar —— Juto . . . 423 277 10.879 6.969 15.045 10.013 —33'5 3.761 3.337 __Gyapjúipar —— Laino . . 1.617 1.492 16.375 19.501 83.075 36.357 4—9 9 1.103 1.172
Selyemipar ——— Soz'e . . 770 652 7.869 7.709 16.167 16.461 4—1'8 1.796 1.828 9
Kótő- és kötszövőipar — . ;"
Articles tricote's et tisse's
a mailto. . . . 525 532 11.052 11.223 21.327 22.618 —§—6'O 474 502
Szallag, osipke—es paszo- !
mántárugyártás — Ru bans dentelles, passe-
ments . 258 324 3.483 4.162 7.590 8.800 -i—15'9 361 382
Kikészítőipar— Appre
tage, ohmage, eto . . 1.811 1.660 23.836 18.514 34.192 32.471 —5'0 1.069 1.119
Textilipar összesen: . - . '
Industrie textilt: au total. 7.924 7.757 126439 123945 219584 223937
--§-38 946 1.004
9. szám. ———862— 1927
növekedett, jelezvén, hogy ez évben értéke—
sebb gépek lépték át a vámhatárt.
A teljesitőképesség növekedésével kap- csolatosan a textilipari termelés összértéke is emelkedést mutat az 1926. évben. Míg ugyanis 1924 és 1925 között a termelés értéke 2234 millió arany K—ról 215'6 millió arany K-ra esett vissza, addig az 1926. évi
eredmények már
előzetes 2239 millió
%
* 16'2
1145
101
74
A termelés értéke.
Valeur de la production.
Pamutipar
Coton
X Gya 'úipar
§ Lami;J
Kíkészitőipar
impression en couleurs,
A TEXTlLlPA—R TERMELÉSE lPARl ALCSOPORTONKINT Production de l'industtie textile par sous—groupes d'industrie
augmentanon N(.a4—(J!
emelkedescsökkenés diminuh'on
A termelés értékének változása az 1925.évvelszemb.
Changement de la valeur de la production rapp.á1925.
Apprétage,chinage,blanchiment,
N Kötő—szövöipar'
% Articles rricotés er rissés á meine.
Szalag,csipke stb.ipan
Rubans,dentelles,etc.
arany K-ban állapítják meg a textilipar ter—
melését, mely összeg 3'8%-kal felülmulja az előző évi eredményt. Ez a csekély mérvű emelkedés is nagyobb jelentőséget nyer azonban :) textilipari cikkek általános ár—
siilyedésének figyelembevételével, a textil—
ipar készgyártmányai ugyanis 10—15%—ka1 ulcsóbbodtak 1925 és 1926 között. A ter—
melés mennyisége tehát —— melyre nézve
millió aran K
3
MPUN—JO—A
millions de COUl'É—OT
' Selyemipar Soie
W Éli???
— l.
*;
Lenipar
Lin9. szám. — 863 —— 1927 nem állnak rendelkezésre adatok —— min— utaltságunk évről-évre kisebb mértékű lesz, denesetre nagyobb mértékben emelkedett, s bár textilbehozatalunk az árúforgalom- mint ahogy azt a termelési értékadatok fel
tüntetik
Az egyes ipari alcsoportok közül a ter- melés eredményét tekintve első helyen áll a pamutipar, melynek 72 millió arany K-t
érő termelése 32'2%—át alkotta az összter-
melésnek. A gyapjúipar termelési ered- ménye (364 millió arany K) már alig érte el ennek a felét, 16*2%-ot képviselve. A ken—der-, len- és jutaipar együtt 157, a kiké- szítőipar 14'5%—kal vett részt a termelő—
munkában.
Az előző évi termelést a legtöbb ipari csoport felülmulta 1926—ban, legnagyobb a termelési érték emelkedése a pamutiparv nál: 56 millió arany K, míg az 1925. évi termelés %—ában a lenipar fejlődése a leg—
nagyobb (55'9%). Figyelemreméltó a szalag—, csipke— és paszomántárúgyártás 15'9%—os emelkedése is. Jelentősebb csök—
kenés csak a kikészitőiparban (342 millió arany K-ról 325 millió arany K-ra) és a jutaiparban (150 millió arany K-ról 100 millió arany K—ra) jelentkezik. különösen _ feltűnő ez utóbbi'iparcsoportban tapasztal- ható 33'5%-os Visszafejlődés, ami egyéb—
ként már a munkáslétszámról elmondot—
takban is megnyilvánult.
Az egy-egy gyárra eső átlagos termelési érték 1924 és 1925 között 1.120.000 arany
K—ról 946000 arany K—ra sülyedt, 1926—ban azonban a textilcikkek árának csökkenése ellenére ismét 1,004.000 arany K-ra emel- kedett, ami szintén a textilipar intenzívebb munkáját bizonyítja. '
A textilipar teljesítőképességének növe- kedésével mind nagyobb mértékben látja el az ország szükségletét, úgyhogy külföldre-
nak ma is egyik legjelentősebb tétele, a textilipari készgyártmányok behozatalának csökkenése a magyar fonó-, szövőipar nö—
vekvő jelentőségére utal. A készáruk beho- zatalának ez a visszafejlődése még nagyobb jelentőséget nyer az összes ipari gyártmá- nyok növekvő behozatalával Összehason—
lítva, lévén ugyanis a behozatal értéke (ezer arany K-ban):
1924-ben 1925-ben 1926-ban ipari készgyárt—
mányokból 337838 353287 364653
textilipari gyárt—
mányokból 198960 185.753 168.117 Az ipari gyártmányok behozatalából tehát 1924—ben még 58'9%-0t foglalt le a textilipar, mely arány a következő évben 526, majd 1926-ban 46'1%-ra esett vissza.
A legfontosabb textilipari kész- és fél-.
gyártmányok behozatalát a VI. számú tábla mutatja be, melyből szintén kitűnik a tex—
tilimport megfogyatkozása.
A pamutszövetek behozott mennyisége 19'9%-kal esett vissza a két év alatt, a pa—
mut áresése miatt az érték még nagyobb mértékben, 24'6%—kal csökkent. A gyapjú—
szöveteknek az 1924. évben még 626 millió arany K—t tevő behozatala még jobban meg—
fogyatkozott, s 1926-ban már csak 432 millió arany K. volt, a csökkenés tehát 30'8%. A drágább gyapjúszövetek behoza- talának visszafejlődése azonban részben a válságos időkben az igények lefokozódásá—
nak a következménye.
Az 1925. évben még a fonalak behoza- tala is részt vett az általános visszaesésben, a fogyasztás csökkenése a gyárak kisebb anyagvásárlásaiban jut kifejezésre. Az 1926.
VI. A legfontosabb textilipari gyártmányok behozatala.
Importation des articles les plus importants d'industrz'e temtz'le.
A behozott áruk —— Articles importés
Megnevezés — Désignatz'on mennyisége ni.-mázsa—guanlité, :; valesítéffzűfgs 331323, _or
__ 1924 I 1925 I 1926 1924 ) 1925 I 1926
Pamutfonal és cérna —— Fils de coton et
fils [! coudre. 71.945 58.033 68.209 33.729 29.191 31.026
Pamatszövet —— Tissus de coton 119048 104.338 95.306 98.883 89.016 74.617 Gyapjúfonal — Fils de laine 19.985 25.880 31.037 19.241 13.623 15.124 Gyapiúszövet —— Tissus de lame . . 43.126 30.528 25.525 62.557 48.889 43.241 Selyem és selyemfonal — Soie et űls de soda 1.262 1.717 4.049 3.150 3.598 6.692
*Selyem- és félselyemszövet —— Tíssus de
saíe et de mi—soie. . . 1.949 1.153 1.543 9.031 8.909 11.218
Kötött- és kötszövöttárúk pamutból—— Ar-
ticles tricote's et tíssés a maille, en coton
4.700 3.376 2.891
8.203 10.079 8.309 60
ay
9. szám.
, ' ! : !
TEXTIUPARI NYERSANYAGUK ES FELGYARTMANYUK BEHOZATALA.
tmporrarion de matieres premier—es et de demi—produits d'industr-Se textile.
L iso, elere—millen
.f'Axx
70 , Av," x
uff X 'x/0
50 , [I' V ' *,
so "***—*Ax /c/," [f'-J
N_ ,
140 ./7/ d
30, , c/ /,Á"— Vix/V,? (**—9—, ——
:o z , M, / * Vr
(( V
1 o" i'i't/ tni—kő' '
o o—x-r—*-*'O"' 4
1921 22 23 24- 25 l 26
Oil—) o— - -——---0 0—0 o-x—x—x—x—o
nyer-spamu! Jura pamutfonal gyapjúfonal soron brut _jute fils de coron f'nls de láine M.Sr.$z.'l§27.
——'864— 1927
évben azonban a viszonyok javulásával és az Elhelyezési nehézségek lassú enyhiilésé- vel úgy a pamut—, mint a gyapjúfonalak behozatalában emelkedést látunk, az előbbi 292 millió arany K—ról 310 millió arany K-ra, a gyapjúfonal behozatalának értéke pedig 13'6 millió arany K—ról 151 millió arany K-ra emelkedett. Az árváltozások következtében még kifejezőbbek a mennyi- ségi adatok: a pamutfonal és -cérna beho- zatala 1925-ben csak 58 ezer, 1926—ban már 68 ezer métermázsa volt. Megemlít- hető még a selyemáruk csoportjában meg- nyilvánuló nagy emelkedés, mely azonban nemcsak a t'élgyártmányok, hanem a kész- áruk csoportjára is kiterjed, jelezvén a se- lyem használatának általános terjedését és egyszersmind a francia kereskedelmi szer—
ződés hatását is. _
A gyárak foglalkoztatottságának ja—
vulása az 1926. évben a nyersanyagsziik- séglet emelkedésében is megnyilvánul. A nyesanyagfelhasználás alakulása különösen a pamut- és jutaiparban kísérhető figye—
lemmel, mely iparágak nyersanyagfogyasz- tása teljes egészében kifejezésre jut az árú—
forgalmi statisztikában. Nyerspamutbeho—
zatalunk —— mint azt a VII. tábla mutatja
—— az 1921. évi rendellenes alacsony meny—
nyiségről (9.195 métermázsa) erőteljes emelkedést mutat, s az 1924. évi ideig- lenes visszaesés után annál hirtelenebb emelkedésnek indul. Az 1924. évi 29.602 métermázsát tevő pamutbehozatal a követ—
Vll. Nyerspamut— és jutabehozatal 1921—26.
Importations de coton et de jute bruts, á921—1926.
A behozott — Importations
E v (
: nyers pamut nyers juta
A n n é g coton brut juta brut
mennyisége métermázsa — guantíté, (]
1921 9.195 52.869
1922 22.186 53.290
1923 31.116 44.445
1924 29.602 66.602
1925 52.061 79.166
1926 % 54.615 56.149
!
kező évben már 52.061, 54.615 m.-mázsát tett.
A jutabehozatal, mely 1925—ben érte el maximumát 79.166 m.—mázsával, az 1926.
évben 56.149 m.omázsára esett vissza, ami a jutaipar fentebb ismertetett gyengébb foglalkoztatottsz'tgíwal is összhangban van.
A gyáripari statisztika előzetes ered- ményei révén adataink vannak a gyárak által felhasznált anyagok összértékéről (l.
az V. számú táblát). A tüzelő- és világító- anyag-felhasználás értéke 1926-ban 7'8 millió arany K-t képviselt, míg a nyers- anyagok és félgyártmányok értéke 1239 millió arany K-t tett, úgyhogy a textilipar Összesen 1317 millió arany K—t fordított anyagbeszerzésre. A fenti összeg mindkét tételénél csökkenés mutatkozik az 1925.
évvel szemben, minthogy azonban úgy a termelés: mint a behozott nyersanyagok mennyisége növekedett, az anyagérték csökkenése az árak olcsóbbodásában és nem a felhasznált anyagmennyiség csökke- nésében találja magyarázatát.
A gyártott iparcikkek Összérte'ke és a termelésnél felhasznált anyagérték közötti különbözet azt az értékemelkedést jelzi, amely a gyáripari termelő munka által elő- állott (Mehrwert). Ez a tiszta termelési ér—
téknövekedés a textiliparban 922 millió arany K-t tett 1926—ban, ami jelentősen na—
gyobb összeg az 1925. évi 812 millió arany K-nál. Ezt az összeget úgy tekinthetjük, mint amennyivel a textilipar a nemzeti jö- vedelem gyarapításához hozzájárult.
A textilipar helyzetéről között statisz- tikai adatok híven visszatükröztetik a köz—
gazdaságra nehezedő válságos évek hatá—
sát. A t'ogyaszti'lshiány és a Vámpolitikai bizonytalanság visszatartotta a tőkét újabb beruházások létesítésétől, s így a nagy len—
clülettel folytatott fejlődés egy időre meg—
állt. sőt egyes iparágakban visszafejlődés 1926-ban pedig
9. szám.
mutatkozik. A bemutatott gyár-ipari terme—
lési és külkereskedelmi adatok azonban"
egyarántvazt bizonyítják, hogy a textilipar a nehéz idők dacára is még fokozni tudta termelő munkáját. Kétségtelen, hogy a vámtárgyalásoknál a textilipar más terme- lési ágak érdekében áldozatokat volt kény—
telen hozni, de a szerződések megkötése után a biztosabb kereskedelmi számítás lehetősége, párosulva a belföldi fogyasztó—
képesség növekedésével, újabb fejlődés le—
hetőségét nyitja meg. A magyar textilipar 'versenyképességébe vetett hit megerősödé- sét mutatja a vállalkozói kedv újraéledése, az 1927. év folyamán ugyanis ismét na- gyobb számú gyáralapítás és üzembővítés történt, melyek különösen a multban kissé
———865——— , 1927
háttérbe szorult fonóipar fejlesztését cé- lozzák.
Az 1927. év első felének külkereskedel—
mét feltüntető adatok ugyan a textilipari készgyártmányok behozatalának növekea déséről adnak számot, amennyiben 1926 első íiélévének adataival szemben a pamut- szövetek behozatala 438 ezer m.—mázsáról 516 ezer m.-mázsára, a gyapjúszövet- behozatal pedig 89 ezerről 11.5, ezer "m.—má—
zsára növekedett, egyszersmind azonban a nyersanyagok és félgyártmányok be—
hozatala is emelkedett (a nyerspamutbe—
hozatal pl. a két évben 213, ill. 352 ezer m.—mázsa volt),_ jelezvén ezzel, hogy a fogyasztóképesség növekedése a magyar textiliparnak is kedvezőbb helyzetet te—
remtett. '
Bene Lajos.
A főbb bánya— és kohótermékek vílágtermelése.
Production mondiale des principaux produits de mines et de hauts-fourneaux.
Kőszén. A világ kőszéntermelése a 1". év
első hónapjaiban kedvezően alakult. Míg a
mult évben a fő termelőországok együttes termelése CSak márciusban haladta meg va- lamivel a százmillió tonnát (103'6 milliót).
az idén január. február és március hóna- pok kitermelése 107'0——118'6 millió t kö- zött mozgott.
Nyersvas és nyersacél. A nyersvas- és nyersacéltermelés a f. év első felében igen megélénkült. Március, április és május hónapok termelése rekordszerű volt.
Réz. A réztermelés a folyó év legtöbb
hónapjában — bár kisebb mértékben ——
meghaladta a mult év havi átlagát, csupán február és június termelése volt ezen alul.
Az utolsó évek termelésének fokozódása itt is észlelhető.
Ólom. A világtermelés növekedő tenden-
ciát mutat. A f. év adatai igen jók, különö- sen március hónapban nagy a teljesítmény.
Cink. Az utolsó három évben a termelés szinte szabályszerűen emelkedett, évente kb.
10 százalékkal. A Vf. év termelése. előrelát—
hatólag ugyanilyen mértékben fogja meg- haladni a mult év termelését. *
I. A világ kőszén(feketeszén-)termelése.
Production mondiale de honille.
cd d . 1 .
. b!) §) "" UD "' %% %
N bo %% 'tt § wa 54 . ' on*—w
aal % LM § s. a § .. W. % urn—§ . 1
es ot? § s" Mr 7543 as suis av, M :: 915135. e
,. 2564 03 Em 58332; meno EEG ssgew g,;ax 5—3 gin-o § g
Idopont ag És §£o §§ 332 las—§ sa ait—ass ami $$$ ag "5.1! 532 a?
" § _.us de meg bus _Eu cm 01.52 o-r-x: §; a_zsfgss w's
Période E: É (Sam ;... [EM ÉM 29 B* öm? sb SW MO stb CEN őő
kőszéntermelése ——- Production de houille 1000 tonnában —— milliers de tonnes
§ é'É 1924 68 9.902 1.947 3.668 1.169 22.617 490 2.685 1.265 1.339 — 979 761 43.213 1.793 i 91.896:
§ 33 § 1925 '67 11.052 1.928 3.921 1.082 20.592 571 2.423 1.063 1.467 1.027 719 43.989 1.770f 91.671 a : w 1926 69 12.114 2.110 4.285 1.140 10.632 721 2.980 1 209 2.203 1.079 973 50.144 1.688; 91.347;
I. .. .. .. .. 74 13.356 2346 4.530 1.192 21.915 739 3.698 1.312 2.521 952 1.024 57.555 1.630; 1123503 H. .. 65 12.743 2.251 4.358 1.211 21.429 693 3.411 1.119 2.710 930 900 53.310 1 862 ; 106992 III. 68 14.045 2.477 4.725 1.289 23.986 794 3.002 1.176 2.883 1.015 1.069 60.097 2.023 l' 1186501 IV. 1 58 11.794 2.280 4.302 1.042 20.545 725 2.599 1.079 2.493 982 1.069 37.925 1.972 1 88.865.
V. 63 12.297 2.234 4.289 1.085 22.205 724 2.733 1.133 2.574 1.175 1.059 39.417 1.818; 92.806 VI. 56 11.820 2.263 4.227 1.071 20.111 742 2.772 1.134 2.442 1.075 2) 1.059 39.812 1.754; 903381,
! ,
1) Barnaszennel együtt. —— Y, compris le lígmte. — 2) Becsles. _ Evaluation.
60"
