A gyáripar 1926-ban

IPAR

Ill.-l.! llllllll III.-III IIlllllIII."!IIIIIIIIIIIIIIIIII Ill-IIIIIIIIIIIOIIIIIIIll-I'll. . I'll-III null-luc Inn-ll- IIIIIIIIIIIIIIIIIIII

A gyáripar 1926—ban.

L,industrie manufacturiere de la Hongrie en 1926.

Résumé. La crise de la production in—

dustrielle continua a slétendre en 1.926, se faisant sentir de plus en plus sur le marche' du travail d 'Europe. En Angleterre, elle devint particulierement grave par suite de la greve des mineurs de charbon, gui eut sa répercussion sur tout le continent, et indi- rectement, aussi sur la production manufac- turiere hongroise.

Eannée 1.926 s*ouvrit par une grande crise de credit, laguelle s'est manifestée aussi dans le nombre croissant des insolvabilités et dans le ralentissemcnt de l'augmentation des dépőts d'épargne; en janvier 1926, l'e/fectif

de ceux-ci a diminué méme de 0? million

de couronnes-or. Cependant, des la fin du premier trimestre, la crise commenga a atte- nuer, et Faugmentation du mouvement du com—

merce exte'rieur montre également l'améliora- tion de la capacité de consommation.

Toutefois, en raison des difficultés de vendre, des graves charges d*assainissement et des obstacles mis a l'exportation, Findustrie hongroise a été, méme en 1926, dans une situation di/ficile. Bien gue le nombre des fabrigues se soit élevé de 3043 a 3105, une partie en a été obligée de réduire llex- ploitation, ce gui s'est fait surtout par la reduction de la journe'e du travail. En raison de l'accroissement du nombre des fabrigues, l'effectif des ouvriers a augmenté legerement (3'10/0); clest dans la céramioue et l'industrie des 'brigues gulil s*est accru le plus (17'50/0), par suite de la reprise de la construction. Le chőmage a decru: a la fin du dernier trimestre, les syndicats profes- sionnels ont relevé 22.300 sans-travail, contre 30.900 au premier trimestre.

La condition des ouvriers montre une légére amélioration. 0uoigue les salaires n'aient augmenté gue dans guelgues branches d'industrie (par exemple, dans l'industrie du fer et des machines, le salaire moyen a été porté de 7155 couronnes a 7344 par heure), le niveau de la vie slest amélioré par suite de labaisse, de 1'38 a 126, de l'indice du cout de la vie. Le montant des salaires paye's par Findustrie manufacturiere peut étre fixé a 2306 millions de couronnes-or contre 217'3

millions en 1925, de sorte gue, y compris les traitements des employés, les fabrigues ont paye' prés de 300 millions de couronnes—or a

leur personnel.

Llapprovisionnement en combustibles des fabrigues devint meilleur; la guan- tité de la production intérieure de charbon sléleva de 5'10/0 (en valeur de calorie, de 6'20/0). Mais en raison des difficultés géné- rales de l9industrie, la consommation de char- bon nlaugmenta gue tres peu (SO/u), de sorte gue c'est dans la diminution de texcédent , des importations de charbon gue se montre lle/fet de Faceroissemcnt de la production.

Pour l'industrie lourde, un événe- ment important fut lladhésion, en decembre'

1.926, des fabrigues hongroises a l'En—

tente internationale de l'acier. — La production de fonte ayant atteint, en 1926, 98' % de cette dlavant-guerre, et la production dyacier 73'20/0 (contre 4932, respec- tivement 520/0 en 1925), on y voit du progres

par rapport aux années précédentes. Copen-

dant, l'amélioration de la situation de l'in—

dustrie lourde ne peut étre attribuée a la greve charbonniére angtaise, mais, surtout, a la reprise des constructions, aux investisse—

ments et aux commandes de pays des Balkans.

Les constructions ayant fort repris dans la deuxieme moitié de Pannée, la fa brica- tion de brigues a aussi pris un vif essor, et les brigueteries de *Budapest ont

vendu environ 90 millions de brigues, plus

En raison des dificultés de l*exportation de farines, l'industrie agricole la plus importante de la Hongrie, la minoterie, fut dans une situation tres grave; la production en diminua de 15 a 120/0. Le rendement des autres branches de l'industrie agricole a e'ga—

lement fléchi, a l'exception de t'industric des spiritueux et de la fabrication du tabac; cette derniere a été favorablement influence'e par Faccroissement (5200 de la production de tabac.

Le développement de l'industrie tex—

tilc, leguel prit de grandes proportions de—

puis 1.921, a diminué en 1.926. Toutefois, sauf llindustrie du jute, les fabrigues de

8. szám.

textile étaient, en général, _bien occupées, sur—

tout dans la deuxiéme moztié de llannée.

En résumant les résultats, on voit gu'en 1926, la valeur de la production manufacturiere a été de 1854 millions de couronnesor, contre 1698 millions en 1.925. Si llon tient compte de la crise econo—

migue européenne, cette angmentation fait ,preuoe d'un grand rendement, montrant gue llindustrie hongroise a pris sa part dit relé—

roement du pays.

Az ipari termelési válság, mely a háború utáni esztendők gazdasági zavarai s a ki—

egyensúlyozatlan politikai és közgazdasági viszonyok nyomán támadt, az 1926. évben tovább terjedt s mint a fogyasztás csökke- nésének, a fogyasztópiacok összezsugorodá—

sának közvetlen kísérője a háborút győz- tesként befejező államokban is mind na—

gyobb méreteket öltött.

Különösen súlyossá vált 1926—ban a ter—

melési válság Angliában, az ötnapos általá- nos sztrájkot követő s nyolc hónapig tartó szénsztrájk nyomán, melynek hatását nem—

csak az angol munkapiac, de egész Európa közgazdasága súlyosan megérezte. Angliá- ban a szénbányásztrájk alatt a tizenkét mil—

liónyi ipari munkásságnak 13'5%—a volt munka nélkül, akikhez ha hozzáadjuk a sztrájkoló bányászokat, a dolgozó népesség egyötöd része állott munka nélkül, miáltal az ipari termelés 1926-ban 12—20%—kal

volt kisebb, mint a normálisnak tekinthető 1925. évben.

Az 1926. évben általában rosszabbodott a nemzetközi munkapiac helyzete. Már az 1925. év végén általában erősen felszökött a munkanélküliek száma, 1926 januárjá- ban pedig több államban további emel—

kedés következett be. így Németország—

ban, mely az európai niunkapiac helyze—

tére Anglia mellett a legjelentősebb, csak a szervezett munkások között már 1925 decemberében 7062 ezer munkanélküli

volt, azaz három és félszer annyi, mint az előző negyedév végén, 5 az 1924. év vé- gén munka nélkül állók arányát is két és félszeresen feliilmulta, s 1926. januárban további 1,5'5%—os emelkedés következett.

De növekedést látunk Angliában, Olasz- országban, Ausztriában, Lengyelország- ban, Németalföldön s Svájcban is. A mun- kanélküliség, mely Angliában a szén- , bányasztrájk következtében oly nagymé-

"retü volt, az európai államok csaknem 'mindegyikében jóval magasabb volt az

—- 759 —— 1927

1926. év első tíz hónapjában, mint az 1925.

év megfelelő hónapjaiban, csak az utolsó évnegyed végén mutatkozott javulás, ami- kor az angol bányasztrájk nyomása is meg- szűnt. Csupán Franciaországban, hol elő- zőleg jóformán ismeretlen fogalom volt a munkanélküliség, fordult 1926 december- ben rosszabbra a helyzet s a segélyezett munkanélküliek száma 571-ről 17.178-ra szökött fel, mely az újabb adatok szerint a következő év januárjában 56.275—re, feb- ruárban pedig 80.941-re emelkedett, jeléül annak, hogy a nemzetközi munkapiacot lenyűgöző gazdasági válság az 1926. évben mind szélesebb területeken volt érezhető.

Az ipari termelési válság továbbterjedé- sének nyomasztó hatását nem kis mérték—

ben megérezte a magyar ipar is, mely 1926-ban még külön erős küzdelmet foly—

tatott az ország pénzügyi újjáépítéséből rá—

háramló terhek viselése s a súlyos külkere- reskedelmi viszonyok folytan, melyeket az új vámszerződések, vagy azok hiánya állí- tottak a magyar ipar elé. A nyomasztó gaz- dasági viszonyok az 1925. év végén nálunk is szembetűnőek voltak, az 1926. év első hónapjaiban pedig súlyos hitelválságként mutatkoztak. A fizetésképtelenségek szá- mának növekedése 3 a takarékbetétek ala—

kulása élénken mutatja a hitelviszonyok rosszabbodását az 1926. év első hónap-

jaiban. '

I. Fizetésképtelenségek száma és a takarék- betétek alakulása havonkint.

Nombre des insoloabilite's et formation des dépóts d*épargne par mois.

Fiz éské n ' Takarékbetétek

száfnta % lexbffíűg (koronabetétek) , ínsolvabilz'lés ; ;DePPtS d epargne

Ev, hónap ; (deposes en courormes)

: j növekedés ($)

Anne'e, %a § ; Összege v. csökkenés (-——)

MlOiS (,, *L *a!) 3 § 3 i l l havonkmt—Accfmf—

,u a: g 333 _a .a 0 a stment ($) ou dum:—

Ég § gggg ;; § nuiíon(—)par mais

? "§ § EPÉE % "§ millió aranykoronában

** (* 'i': 9 * *** millions de couronnes-or

1925 X, 53 114 167 1057

HH

XI, 53 141 194 117'1 , XII. 39 173 212 1192 1926 I, 67 292 359 118'5 II_ 67 280 347 1192 III. 51 228 279 1256 IV. 29 237 266 1297

V, 15 233 248 1395

VI. 38 211 249 146'6 VII. 14 158 172 157'7

VIII 12 127 139 1637

IX. 15 88 103 1667

X. 22 118 140 1715

XI. 13 92 105 1782

H

^{t t i t t t t}

t t t t l t t t s a e w a e s a e e a e w e e

XII. 12 84 96 1857

8. szám. —760 — 1927 Az 1926. év tehát a felsorolt adatok sze—

rint súlyos gazdasági viszonyok között in- dult, a depresszió azonban már az első ne- gyedév végén enyhült, s némi javulás kö—

vetkezett, mely az 1926. év második felé—

ben már határozottabb jelleget öltött. A külkereskedelmi mérleg passzivitásának 1926-ban bekövetkezett növekedése is rész—

ben a javuló közgazdasági viszonyokban találja magyarázatát. A külkereskedelmi forgalom 9'1%—os megnövekedése folytán ugyanis a behozatal 7397 millió arany- koronáról 8202 millió aranykoronára, a kivitel pedig 700'1 millió aranykoronáról 7497 millió aranykoronára emelkedett, a behozatali többlet tehát 1926—ban 71 millió aranykoronát tett az 1925. évi 396 millió aranykoronával szemben. A külkereske—

delmi forgalom megoszlása azonban gaz- dasági ágak és rendeltetés szerint már né—

mileg a belső fogyasztás javulása mellett szól, tehát a fogyasztási válság valamelyes enyl'iiilését jelzi, az ipar körébe eső áruk behozatali forgalmában pedig a nyers- anyagok és félgyártmz'myok értékösszegé—

nek növekedése az ipar javuló irányát mu- tatja. Különösen az állami beruházások voltak jótékony hatással, s enyhítették azo-

kat a súlyos terheket, amelyek a szanálás

kapcsán a közterhek nyomása s a legszéle- sebb kőrben alkalmazott takarékosság elve folytán megszorított t'ogyasztáshiany miatt oly bénítólag hatottak az ipari termelésre.

Jelentősebb mozgalom a gyári vállalko- zások terén 1926—ban az ipar egyik ágában sem mutatkozott. Az év folyamán alakult uj gyárak száma meghaladja a megszün—

tek számát, sőt ha hozzávesszük az üzem- kibővítés folytán történt gyárráalakuláso- kat, több mint kétszerannyi új gyári jellegű iparteleppel találkozunk 1926—ban, mint ahány üzemredukció folytán gyári jellegét elvesztette, illetőleg csőd, haláleset miatt vagy más okból megszűnt. A ll. tábla ada—

tai iparesoportonkint részletezve szemlélte- tik, hogy 1926—ban a gyáralakulások és megszűnések a gyári jellegű ipartelepek számának megoszlását az 1925. évi hivata- los statisztika előzetes eredményei alapján miképen módosítják.

A végleges statisztikai eredmények azon- ban a gyárak számát feltétlenül módosítani fogják, mert a gyári jelleget alig elérő vál- lalatok egy része kiesik, minek folytán az 1925. évi adatoknál előreláthatólag mintegy 8—100/5—05 csökkenés várható, s így termé—

szetesen a gyárak száma az 1926. év végén szintén módosulni fog. A gyári vállalatok ' számának megállapitz'isáni'il még figyelembe veendő, hogy az üzemredukció következté—

ben gyári jellegüket elvesztett ipartelepek közül csak azok szerepelnek a megszűnt gyárak között, amelyek véglegesen kis üzemmé alakultak át, a munkahiany miatt történt üzemredukeió azonban, mely a gyá—

II. A gyárak száma 1925-ben és 1926—ban.

Nombre des fabrigues en 1925 et 1926.

A gyárak Új alaku- A gyárak

. ,, száma 1925- lások Meg- száma 1926-

Iparifocsoport ben szünések ban

G r 0 a P e s d' i n d u 8 t r i e Nombre des Nouvelles Cessa— Nombre des

" f'abrigucs en forma- t' fabrzgues en

1925 tions "m 1926

l

1 Vas— és témipar — Fer et métauz' ? 264 3 2 265

II/a) Gépgyártás, stb. —— Construc ion mécanz'gue, etc. 181 2 2 181 II/b) Közhasznú elektromos áramfejlesztötelepek —

Coummt électm'gue dutiltte' publigue . 159 15 1 173

HL Kő-, agyag- és üvegipar —— lndustrie de la pierre,

céramigue, ver—verzes. . . . . . . 478 19M 5 492

IV. Fa- és csontipar -—- Bois et os . . 339 15 9 345

V. Bőr-, sörte—, toll- stb ipar — Cuir,poils, plu

mes, etc.. . . 81 3 1 i 33

VI. Fonó és szövöipar —— Textile 228 7 7 ? 228

VII. Ruházati ipar — Vétement 98 4. 2 100

VlIl. Eapírosipar — Papeteries . . 56 2 2 , 56

IX. Élelmezési ipar — Alimentation . 854 37 . 14 5 877

X. Vegyészeti ipar —— Industr. chimigue . 202 5 8 l 199

XII. Sokszorositó— és műipar —— Imprimerzes, etc., et

mdustrie ri art . . . . . . . 103 3 — 106

Összesen _ Total 3.043 115 . 53 1 3.103

8. szám

rak üzemmenetében számos iparágban az 1926. év első felében még nagyobb mére- teket öltött, mint 1925—ben, csak a gyári jelleg szünetelését okozta s így a gyárak számának alakulását nem befolyásolta.

A munkáslétszám csökkentésévelake- resztiilvitt üzemredukció helyébe, mely az elbocsátott munkásokra nézve teljes mun- kanélküliséget s így keresetnélküliséget je—

lentett már 1925-ben, 5 még inkább 1926—

ban a részleges munkanélküliség lépett, a napi munkaórák leszállítása s különö-

— 761 —— a -1937__

sen a szakmunkások és a betanított nap—

számosok csoportjában emelkedett a rö—

vid munkaszakaszos munkások száma. A munkanélküliség 1926. évi alakulásáról a szociáldemokrata és a keresztényszociálista szakszervezet keretébe tartozó munkásokra vonatkozólag rendelkezésre álló adatok szerint azonban az 1926. év második felé—

ben javulás mutatkozott. A szakszervezetek ' körébe tartozó munkások közül munka nélkül állók számát negyedévenkint a III.

számú táblázat mutatja.

lll. Munkanélküliség a szakszervezetekhez tartozó munkásság körében.

Chómage parmi les onw'iers syndignés.

A munkanélküliek száma — Nombre des chómeurs

Megnevezés 1925! 1926

Dész'gnatzon IV" ii 1- i 11- i IH- i IV-

negyedében — trimesh'e — ezrekben —— milliers

! Szocialdemokrata szakszervezeti munkások között—

Parmi les onvm'ers des syndicaís soma! de'mocmtes 267 292 256 * 198 20"?

Keiesztény szociálista szakszeivezeti munkások között , '

Parmz les oumiers rles syndzmts socialistes- chre'tíens 1'3 1'7 1'5 1'5 1'6

Együtt — Ensemble 28—0 ; 30-9 [ 27—1 , 21-3 ) 22-3

A gyári üzemek számának az 1926. év- ben történt némi emelkedése folytán tehát a gyáriparlmn alkalmazott munkások 1926.

évi átlagos létszáma is valamelyes növeke-

dést mutat. A gyáralakulások és megszüné- sek alapján az 1925. évi gyári munkáslét- szám 1926—ban ipari főcsoportok szerint a IV. sz. tábla adatai szerint módosult:

IV. A gyári munkáslétszám 1925. és 1926—ban.

Efectz'f des onwiers de fabrigne en 1925 et 1926.

A , , _ Emelkedés (—H v. csökkenés(— ) gyíliéflslíálglgnkab- az előző évhez viszonyítva 1 p a I' 1 f ő 0 S 0 p 0 1' t Effzcítf des ouvríers átlaggáíttígggáj;ígizzié'íugfg

G 7 0 % p e s (fi n d u 8 t r i e defabrm'e Cédmíe

1925 1926 1925 1926

I. Vas- és fémipar —— Fer et métauw 30.426 32.800 — 265 0/0 —l- 62 % II/a Gépgyártás, stb. —— Construction mécanigue, etc.. 31.830 31.800 — 23'2 ,, —— 0'1 ,, II/ b Közhasznú elektromos áramfejlesztőtelepek —- Con-

rant électrigue dutilz'té publigue 5.553 5.600 —' 0'8 ,, 4— 08 ,,

III. 6, agyag- és iivegipar —— Industrie de la piewe, .

céramigne . . . . . 22.553 26.500 — 26'2 ,, —l- 17'5 ,,

IV. Fa és csontipar —— Bois et os . 10.366 10.400 — 285 ,, —l— 0'3 n V. Bőr-, sörte-, toll— stb ipar— Cuir, poils,plnmes, etc. 5.871 5.700 — 194 , — 2'9 ,, VI. Fonó- és szövőipar — Temh'le . . . . 31.458 32.200 — 88 ,, —i— 2'4 ,,

VII. Ruházati ipar — Vétement. 5.282 5.300 —— 27'0 ,, %— 0'3 ,,

VIII. Papirosipar —— Papeteríes . . 2.302 2.400 — 11'0 ,, —l— 43 ,,

IX. Elelmezési és élvezeti cikkek gyártása— Objets

dalimentation et boiSSOns . 34.609 33.900 — 303 ,, — 2'1 ,,

X. Vegyészeti ipar _ Industr. chimigue. . 8.413 8.500 —— 23'6 ,, —l— 1'0 ,,

XII. Sokszorosító- és műipar —— Impnmerirs, etc. et -

, industrie d'm . . . . . . . . 6.742 6.800 4— 1'6 ,, —l— 09 ,,

Osszesen — Total ll195405

8. szám.

A munkáslétszám tehát az 1925. évi na- gyobb mérvű üzemredukció folytán bekö- vetkezett 22 '6 % -os csökkenés után 1926-ban csaknem minden iparágban némi emelkedést mutat, kivéve a gépgyártást, bőrgyártást és a malomipart, ahol stagná- ciót, illetve kisebb irányú csökkenést lá- tunk. Szembetűnő a kő— és agyagiparba tartozó gyári munkástörzs 17'5%-os meg—

erősödése, melyet az építőipar és az útépí—

tés miatt a kőbányák nagyobb foglalkozta—

tása indokol.

A munkáslétszám 1926—ban a munkás- biztosító pénztárak adatai szerint is emel—

kedett, ugyanis a 6%—os járulékot fizető ta- gok létszáma 1926. év végén kereken 160 ezret tett, amely az előző év végén bizto- sítottakkal szemben 8'1%—os növekedést jelent. Nagyobb volt az emelkedés száza—

léka az év második felében, mint az első—

ben, mert az év közepén az előző évközépi létszámhoz viszonyítva a munkáslétszám növekedése szemben az évvégi 8 1%os emelkedéssel csak 5 7%- ot tett s nagyobb

arányú javulást mutatnak a női munká- sokra vonatkozó adatok, mint a férfi mun—

kásokról szólók, mert a férfiaknál csak 7'7%—os emelkedést találunk, mig a nők- nél 9'6%—os volt a növekedés.

A fővárosi és környéki vas- és gépgyá- rakban alkalmazott munkások számának 1926. évi csökkenése, melyet a magyar vasművek és gépgyárak országos egyesü- letének munkáslétszám—kimutatásából lát- hatunk, esak a gépgyártásnál alkalmazott munkások számának az országos statisz- tikai eredményekben is kiütköző apadását igazolhatja, mert a vasiparban a diósgyőri és ózdi vasművek nagyobb arányú foglal-

——762— 1927

koztatása mellett, a budapesti és környéki vasipari üzemek kedvezőtlen adatai számí—

tásba nem jöhetnek. A budapesti és kör- nyéki vas— és gépgyárakban ugyanis 1926—

ban alkalmazás szerint részletezve a mun—

káslétszám az V. tábla szerint oszlott meg.

Amíg tehát 'a munkásbiztosító pénztá—

rak adatai 1925-ben a biztosítottak létszá- mában — ide tartozik az egész iparfor—

galmi népesség, kivéve a máv. személyze- tét —, 6'9%-os csökkenést tüntettek fel, 1926—ban ezek az adatok 8'1%—os emelke- désről adnak számot. A fővárosi és kör—

nyéki vas- és gépipari gyárakban alkalma- zott munkások létszáma ellenben a meg.,- előző évi 8'6%—os csökkenés után további 3'9%—kal apadt. Minthogy azonban a vas iparban az 1926. év kedvezőbb volt a meg—

előző évnél s a gépiparban sem rosszab—

bodott lényegileg a helyzet, a fővárosi és környéki vas- és gépipari munkásság létszámában kimutatható csökkenés nyil—

ván a gyári jelleg határán mozgó kisebb vállalatokat érintette. A gyáripari válla—

latok összeségéről fentebb közölt munkás—

létszámadatokban mutatkozó 3100-es nö—

vekedés tehát a munkásbiztosító pénztárak adataival s a Nagy-Budapest vas— és gép—

iparáról rendelkezésre álló adatokkal való egybevetés után elfogadhatónak látszik.

A gyáriparl'mn tehát 1926-ban a mun- kásság elhelyezkedése kétségkívül kedve- zőbb volt, mint 1925-ben 5 ha ligyelembe vesszük azt, hogy a megélhetési viszonyok 1926—ban valamelyest javultak az előző évvel szemben —— a megélhetési index ugyanis az Összes árukra vonatkoztatva aranykoronában 1'38—ról 1'26—ra csökkent _ a munkabérekben itt-ott megállapít—

V. Nagy-Budapest vas- és gépipari munkássága.

Ouvn'ers des industries du fer et des machines 21 Budapest ( bcmlieu comprise).

Munkáslétszám —— E/fectif d ouvm'ers Emelkedés (—l—) V-

, . " , csökkenés (_) az

Alkalmazas minosege 1925 1 9 2 6 líífgáífgfiííí'üf)"

Désig'nation de l'emploi lV. I. ! II. ! III. [ IV. poaurLf-ÉZZÉ? [(g—Zé

negyedében —— trimestre %

Szakmunkás — Ouvriers professionnels.12.470 12.150 12.496 11.608 12030 -—— 3'5 Betanitott napszámos — Journaliers en—

seignés . 5.553 5.568 . 5.554 5.557 5.666 Jr— 2'0

Tanulatlan napszámos -— Journaliers non-

enseignés. . 5.721 5.505 5.374 5.172 5359 — 2'7

Női munkás -— Ouvriéres. 5.351 4.814 3.617 4.537 4.795 — 10'4

Tanonc —— Apprentis . . . . . 2.128 2.097 2.047 1.888 1.918 —— 9'9

Ifjúmunkás -— Jeunes ouvn'ers. . . . . 532 561 524 550 550 4— 34.

Összesen —— Total 31.750 30.695 29.612 29 292 80.523

8. szám. _ ható emelkedés folytán a munkáskereseti

viszonyok általában esett némi javulásáról kell szólnunk. A vas— és gépiparban az át- lagos kereset 1926 októberben, az ifjú—

763 — 1927

zás 'minősége szerinti összes kategóriák—

ban meghaladta az előző évi októberi ke—

reseti viszonyokat, de a megélhetési index csökkenése folytán javulást mutatnak a munkások csoportját kivéve, az alkalma! reálmunkabérekre vonatkozó adatok is.

VI. A vas- és gépipari munkásság kereseti viszonyai az 1925. és 1926. években.

Salaz'res dans les industries du fer et des machines en,1925 et 1926.

Átlagos kereset R e á 1 m 11 n k a b é r

Salaire moyen __ S a l a á r e r 6 e l

Óránkini jelzöszámok- alétfenntartási költségek a megélhetési viszony- , _ ,, , _ , "b _ - _ alapján (a. m. kir. közp. számok alapján (Dálnoki

A 1 k alm a z a s m 1 n o s e g 6 u lheure an _ " m statisztikai hivatal ada- Kovács Jenő adatai) —

, . . , . dwes tai) —— sur la base du 5th la base des nombres

D 6 s tg % a t Z 0 n d e l e mp l 0 'L K (19141. fele _ goútlyge l_a vág (donnéás páfopoi'ídg 60321; dám pie

cowonnes moitié : 1) e áfa-555015 e (Dofí'iífíkf kivá?

j (1914 I. fele — moitie' : 100)

I' i '—

1920 1926 ; 1925 ; 1926 1925 1926 1925 1926

" i

Szakmunkás — Ouwiers profes—

sionnels. . . . . . . . . 9.898 10.062 13.940 14.172 83 84 90 92

Betanitott napszámos — Journa—

liers enseígnés . . . . 7.791 8.098 18.025 13.717 79 , 81 84 89

Tanulatlan napszámos —- Jour-

naliers mm ensc'igne's. 5.206 5.309 14.070 14.349 83 85 ; 91 93

Női munkás — Ouwiéres . 4.577 4.757: 14.803 14.868 84 88 92 96

Tanonc -— Apprmtis . . 1.624 1.630j 13.533 18.583i 80 81 87 88

Ifjúmunkás — .]cmzes ouwiers . 3.375 8221! 16875 16.105; 100 1 95 1 109 104

Munkások átlaga — Moyenne des i ;

oum'z'ers. 7.155 7.344 13.880 14.348; 82 ? 85 89 93

A vas- és gépgyári munkásság átlagos

órabére tehát 1926—ban mindössze 7———15%-

kal maradt a háború előtti keresniények szintje alatt, de figyelembe kell vennünk, hogy a vas- és gépiparban még 1926-ban is, amikor a magyar gépipar további legyen- güléséről kell számot adnunk, a munkabé- rek általában véve jobbak voltak, mint az iparok legtöbbjében.

A gyáriparban az 1925. évben kifizetett munkabérek összege 2173 millió arany- koronát tett s így 5'3%-kal több volt a

gyári munkásság 1924. évi összes keresmé- nyénél. Egy-egy munkás átlagos évi ke- resménye, mely 1924-ben 846 arany- korona, 1925-l)en pedig?1112 aranykorona volt, a vas- és gépiparban megállapított béremelkedés aránya szerint nem vehető 1926—ban többnek, mint általában 1145 aranykoronának, melynek alapján a gyá- rak által 1926-ban kifizetett munkabérek Összege 2306 millió aranykoronára te- hető. Ha ehhez az összeghez hozzászámít- juk a gyári tisztviselők fizetését, mely 1925-ben a munkabérekhez viszonyítva 29—'7%-ot tett ki, a munkabérek és fizeté—

sek összege mint a gyáripari, termelési és

üzemi költségek egyik f'őtényezője 1920—

ban megközelítette a 300 millió arany—

koronát.

A gyáripari üzemi kiadások másik, nem kevésbbé jelentős tényezője az ipar—

telepeknek fűtőanyagokkal való ellátásá—

ból származik. A legfontosabb fűtőanyag- nak, a szénnek beszerzését lényegesen megkönnyítette a széntermelés emelke—

dése, mely 1926-ban nemcsak guantitativ volt nagyobb, mint 1925—ben, de még jobb volt gualitatív, azaz kalóriaértékben kife- jezve. A magyar szénbányák termelése ugyanis 1925-ben és 1926—ban szénmeden- cénkint részletezve mennyiség és fűtőérték szerint a VII. sz. táblázat adatai szerint oszlott meg.

A' széntermelés tehát 1926—ban az előző évvel szemben 5'1%, illetve 6'2% javulást mutat s a mai Magyarországon az utolsó békeévben termelt szénmennyiségnél csak 6%-kal, kalóriaértékben pedig 7 -2%-kal volt kisebb. A széntermelés emelkedésé- hez hozzájárult az is, hogy 1926 szeptem—

ber 15-én megszűnt Magyarországnak a békeszerződésből folyó az a kötelezett- sége, hogy Jugoszáviának reparációs szám-

8: szám. ——764— 1927 VII. Széntermelés szénmedencék szerint.

Production de charbon selon 'les bassi'ns de char-bon.

S é n e (1 Széntermelés — Production de charbon

z m e n c e . . , .u 6 k 1. , . , ! kb.

B a s s l " s d e 6 h a 7 b o n metermazsakban _ 9 niiiílllioní %Éacecilíngn

1925 1 1926 1923" t 1923

Tolna—baranyai feketeszénbanyák —— Houilléres

de Tolna—Baranya. . 8,050.499 8,269.061 4,830.300 4,961.437 Tata—eszterg. _budapesti eocénbányáak — Mines

de le'océne de 1'—ata Eszterg. ——Budapest . 23,996.579 26,600.897 11,470.087 12,838.082 Salgótarjáni alsómediterránbányák — Mines me'-

diterr. infér, de Salgótamán. . . . . . 11,986.854 11,991.017 4,637.795 4,645,929

Sajóvídéki felsőmediterránbányak — Mines me'-

diterr. supe'r. de Sajóvide'k . . . . 18,080.597 13,492.842 4,732.278 4,889 812 Egyéb barna kréta és eocénbányák — Autres

mines de craíe brum: et de lf'ocenc 4,199_808 4,418.812 1,800.167 1,899.026

Lignitbányák — Mines de lignite 1,922.285 1,719.481 422892 378286

.. 1 t

Osszesen — Total % 63,236.572 66,4921110 ? 27,898.519 29,612.572

lára a pécsi szénbányákból kőszenet szál— sági terméseredmények következtében a lítson, mégis a szénfogyasztás 1926-ban

í'eketeszénben csökkent, s barnaszénben is csak 3-()%-kal emelkedett, mert a nehéz termelési viszonyok, mellett az ipari fo—

gyasztás megnövekedése nem következhe—

tett be. A széntermelés javulása a külke—

reskedelmi mérlegre hatott ki inkább, mert a szénbehozatali többlet 354 millió aranykoronáról 314 millió aranykoronára csökkent. Sőt az angol szénbányászsztrájk következtében új piacot is talált kivite- lünk, Olaszországot, hova 280 ezer ci kö—

szenet exportáltunk. A szénfogyasztásra vonatkozó adatok negyedévi hullámzását a VIII. sz. tábla adatai mutatják.

VIII. Szénfogyasztás negyedévenkínt 1925 és 1926-ban.

Consommaiion de charbon en 1925 et 1926, par t'rimestre.

Consommajlion

Negyedév $$$? $$$-22??? müsíiízíííín

TTWWSWC fogyasztás ezer min—ban — mzlliers de 4

1925 I 1926 II 1925 1 1923 H 1925 I 1926 1. 3.167 3.526 13.519 13.553 16.686 17.094 II. 2.975 2.588 11.118 10.551,14.093 13.139 111. 3.868 3.48912.073 13.419 15.941 16.908 IV. 5.042 4.470 16.826 17.597 21.868 22.067 OSSÉÉZ'ÉÉ 15.052 14073 531536 55.125 68.588 69.198

A szénbeszerze's terén mutatkozott ja- vulás mellett, a főbb nyersanyagoknál kii—

lönösen a vas— és acéltermelés emelkedése folytán a vas- és gépipar nyersanyag- beszerzés'énél s az 1926. évi (mezőgazda-

mezőgazdasági iparok nyersanyag-szükség- letének kielégítésénél lényeges enyhülés mutatkozott. A gyáripari termelés meg—

ólénkiilésére azonban a hitelviszonyok megjavulása , a bankkamatlábnak előbb 7, majd (%%—ra való leszállítása sem veze—

tett. A magyar ipar helyzetére ugyanis a nagyipari államokban egyre szélesebb te—

rületeken mozgó ipari termelési válság az 1926. év folyamán is éreztette hatását, s mind általánosabbá lett az a felfogás,

hogy az ipari termelési válság megoldása csak az egész európai ipar reorganizálása mellett volna lehetséges. A háború előtt Összetartozó gazdasági egységek és vámte—

rületek Önkényes szétszakítása és gazda- ságilag helytelen határok létesítése ugyanis, az államok fokozódó elzárkózására veze—

tett, s a vámhatároktól való függetlenítés végett intenzívebbé vált iparfejlesztési po- litika 1926-ban is mind súlyosabbá tette a békeszerződések nyomán megindult piac- háborút. Az ipar, újjászervezésére irányuló tevékenység már több államban hataro- zottabb jelleget öltött, így különösen Né- metországban már nagyobb szervezeti Vál- toztatások történtek a legfőbb cél, a ratio- nalizálás érdekében, melyek között nagy- szabású koncentrációk, képe rajzolódik elénk. Ilyenek például a ,,Stahlverein", mely 6 nagy német iparvállalatot foglal össze s évi termelőképessége szenben 372 millió (1, nyeisvasban 92 millió (1, acélban 78 millió (1, vagy az Internationale Roh—

stahlgemeinschaft, mely felöleli a német, francia, belga és luxemburgi vasipart, te—

hát együttműködést teremtett az új ország.,-

8, szám. —765— 1927 határ által kettészakított ruhrvidéki és

lotharingiai vasipar között. E vállalat ter—

meloképessége 345 millió,,(l, a világ ter- meloképességének 276%-a. Az 1926 év decemberében e vállalatba bekapcsolódott többek között a magyar vasipar is 214 millió (1 évi termelési kvótával. Az új kon—

szernek alakulása s a fúziók egyre nö- vekvő száma elsősorban az ipari termékek elhelyezésének megkönnyítésére irányuló

enged következtetni, az ipari termelésnek szabta korlátok fölé.

oly átszervezésére mely lehetővé teszi a békeszeződések emelkedését.

A magyar vas- és acéltermelés 1926, évi alakulásáról szóló adatok a vasiparban lényegesebb javulásról adnak számot. A nyersvas— és acéltermelés alakulását 1926—

ban, összevetve a háború utáni esztendők s az utolsó békeévnek, 1913-nak termelé—

törekvésre mutat, de a gazdasági életnek sével, a IX. sz. tábla adatai szemléltetik.

IX. Nyersvas— és acéltermelés.

Production de fonte et rtlacier.

,, ;; )Nversvastermelés P 7" o rt % 0 t i 0 n d "a, e i e r _

E V ;; __,,,Lm—dud' de fonte ; ; ; Az 1913 év1

;— 737705?" Mm ; my egektro ; összes,? termeffsjaban

Amtéc ,;metermázsá 111 tagadsz;- alban ; Wolt e e ectro jazz tof,,,— ; ez; Int ; 11231?

;? 'o a , . . , , 171'OZIC.B .

; 7 7Woducl.del.l13; aeeltermeles metermazsaban — (1 ;!

1913 ;; 1,904.436 ; — 8,939.940 19 880 19.850 ; ')8 979.170 ; ——

1921 ;, 714299 37'5 1,618.540 ; 2.161 45.669 ; 1, 661.370 ? 375

1922 ; 981175 51'8 2,513.640 ; 965 58.452 2, 578057 5830

1923 , 1,245.946 ; 65'5 2,749.676 926 79.853 2,830.455 640

1924 ;; 1,156.028 ; 60'8 2,801.525 ; 573 83.268 2,385.361 538

1925 , 932828 49 2 2,229.528 81.874 2311402 520

1926 ; 1,878.129 ; 98'5 3,121.925 124871 ; 3,246.798 73'2

;

1) Ezenfelül 415. 880 (] Besszemer és 37 090 (1 kavaró pest acél —— En plus de cela, 415. 880 (1 d'acz'er Besszemer et 37. 090 (] datier putldle'.

A vas— és acéltermelés emelkedése a bulgár sínszállítások és az építkezésekkel kapcsolatban megnövekedett szükséglet következménye, tehát aligha áll vonatko-

zásban az angol acéltermelési válsággal, hiszen a közelebb fekvő Németországban az angol szénsztrájk idején a nyervas- és acéltermelés általában az 1925. évi átlag—

termelés mögött maradt. A magyar vas- ipar a nemzetközi vaspiac "1926. évi ár- hullámzásaitól is mentes maradt, a kartel- lálás előtti éles verseny által leszorított árakkal szemben az árak a magyar vas- piacon nem csökkentek s viszont, azután

sem emelkedtek. A vas- és fémipar foglal-

koztatása 1926—ban termelőképességének

(30%-ára emelkedett, az előző évi 50%—ról, s a kovácsolt árúk, zománcozott edények gyártása, valamint a bádogos- és szerelő—

ipar termelése érték szerint 2()——30%—kal,

a kábelgyártás és fémárúk gyártása pedig 40%—kal meghaladta az előző évi terme—

lési értéket. —

A vasipari termelés javulására is kiha- tással voltak az 1926. évi építkezések, még inkább éreztették azonban hatásukat a téglagyártásnál s az épiiletköiparban, azt űtburkolókövek termelésére pedig a be—

ruházások következtében fokozott útépí- tések hatottak kedvezően. Az 1926. év ele—

jén uralkodó gazdasági depresszió az év első felében az építkezéseknél is lanyhu—

láss-al járt, csupán a főváros által megkez—

dett 1.600 kislakás építése adott munkát, míg a vidéken alig számbajövő építkezés folyt. Az 1926. év második felében azon—

ban fellendülés tapasztalható mind az ál—

lami, mind a magánépítkezések terén, úgy—

hogy 1926-ban a budapesti téglagyárak mintegy 90 millió téglát adtak el, több mint kétszeresét az 1925. évben eladott mennyiségnek, a vidéki téglagyárak ter—

melése pedig az előző évi terméssel szem- ben mintegy 20—30%-kal fokozódott. Ja- vult a mész- és cementipar, a mészégetés 12 ezer vagónról 18 ezer vagónra, a cement- gyártás 22 ezer vagónról 30 ezer vagónra emelkedett, úgyszintén javult az aszbeszt—, pala— és magnezitipar; ez utóbbi kapacitá- sának csaknem teljes kihasználásával dol- gozott s közel 15%— kal több értéket ter-

melt az előző évinél. A kőbányászat pedig kétszeres munkáslétszámmal az 1925. évi termelési értéknek kétszeresét produkálta.

Az 1926. évi ipari termelésre általában véve kedvező hatással voltak az 1925/26.

8. szám. —766— 1927

;

évi mezőgazdasági terméseredmények, amennyiben a létfenntartási index csök—

kentésére feltétlenül kihatottak. Az 1925/26.

gazdasági évben ugyanis gabonaneműek—

nél és a szálastakarmányféléknél a ter- méseredmény határozottan kedvezőbb volt, mint az előző gazdasági évben; csupán a kapásnövényeknél —— tengerinél, burgo- nyánál volt lényegesebb, a rozsnál és a zabnál kisebb —— visszaesés. A búzatermés

4'5%-kal volt jobb, mint 1924/25-ben s

minthogy az új gazdasági év beköszönté- sekor az előző évről nagy készletek ma- radtak, a malomipar foglalkoztatása az év második felében az előző év hasonló idö—

szakához viszonyítva emelkedett, a búza—

áraknak augusztus—szeptember hónapok- ban bekövetkezett csökkenése folytán azonban az őrlemények értéke nem érte el a malomipar előző évi termelési érté- kének színvonalát s így a malomipari ter- melés értéke 1926—ban jóval kedvezőtle- nebb képet mutat, mint 1925-ben, dacára annak, hogy a cseh elzárkózás a magyar liszt behozatala iránt még nem éreztette hatását, sőt az új cseh vámtételek életbe—

lépte előtt az ottani kereskedelem nagyobb arányú bevásárlásai folytán 1926-ban át—

meneti javulás is mutatkozott. A malom- ipar helyzetére élénken rávilágítanak a külkereskedelmi adatok is, melyek szerint lisztexportunk 2'1 millió (ti—ról 1'6 millió (j—ra csökkent, míg búzakivitelünk 22 mit- lió (I-ról 40 millió g-ra, rozskivitelünk pe- dig 1-2 millió g—ról 22 millió g-ra növe—

kedett 1926—ban az előző évhez viszo- nyítva. A malomipar 1926-ban 8.000 mun- kást foglalkoztatott s mintegy 400 ezer aranykorona értékű őrleményt állított elő, a munkáslétszámban és termelési értékben tehát egyaránt 12—15%-os csökkenés ál- lapítható meg.

A mezőgazdasági és azzal kapcsolatos iparok többi ágában, a dohánygyártást ki—

véve, a rosszabb termés hatása mindenütt érezhető volt. A cukorrépa-termés 5'4%—os visszaesése kapcsán a cukortermelés

1,885.'220 g—ról 1,778.090 g-ra csökkent, a tengeritermés 13'0%-os apadása következté-

ben pedig, drágulván a húsfeldolgozóipar nyersanyaga, ez iparágba tartozó üzemek produkciója is csökkent. A kapásnövények rosszabb terméseredménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás, a betakarítás idején esett sok eső következménye volt, ami fő- leg a burgonyatermésben okozott kárt, az elpusztult burgonya egy része azonban a

szesziparhan még felhasználható volt s így a szeszkontingens felemelése mellett, ez a körülmény is előmozdította, hogy az 1926. évi szesztermelés az előző évi 3161 ezer hektoliterről 321'6 ezer hektoliterre emelkedett, amelynek több, mint ia fele külföldön értékesíttetett. Viszont a sör- gyártásra az 1926. évi esős nyán kedvezőt—

len volt, mert a sörfogyasztást igen le- csökkentette s így a termelt sör mennyi- sége az előző évi termeléssel szemben kö—

rülbelül 5%—kal csökkent. A szálastakar- mányfélékben a kedvező terméseredmé- nyek pedig a tejtermelésre s így közvetve a tejfeldolgozóiparra gyakoroltak előnyös hatást. Az 1925/26. évi mezőgazdasági

terméseredmények legszembeötlőbb hatása azonban a dohánygyártásnál mutakozett, a dohánytermésnek 52%-os megnöveke- dése — valamint a dohánybebozatalnak megkétszereződése _ folytán ugyanis a háború óta visszaesett dohánygyártás 1926—ban csaknem békebeli színvonalra emelkedett.

Az intenzívebb mezőgazdasági terme—

lés maga után vonta a műtrágyagyártás fejlődését, mely 1921 óta évről-évre fokn- zódva főleg a kénsavgyártó és foszt-áttel- táró berendezések modernizálása folytán 1926-ban már 850 ezer g-ra tehető. A mű- trágyatermelés tehát 1926—ban csaknem 14-szer felülmúlta az 1921. évi termelést, s így az ország szükségletének 7()%—át hazai termelés fedezte. Ugyancsak emet- kedett a rézgálietermelés is az 1925. évi 56 ezer (I-I'Öl közel 8 ezer g-ra. Javult a keményítő— és növényolajgyártás 10—1500- kal, a festék- és lakkipar 5—10%—kal s va- lamivel kevesebbet, de javult a gyógyszer- vegyészeti ipar s a szappangyártás is. Az ásványolajfinomítók csaknem 20%kal több nyersanyagot dolgoztak fel 1926—ban, mint az előző évben, az építkezésekkel kapcsolatos vegyészeti iparágakban, így az aszfalt— és kátrányiparban szintén kö- zel 2070-es javulást állapíthatunk meg. A felsorolt kedvező tünetek mellett azonban 1926-ban is a vegyészeti iparba tartozó több, bár kisebb jelentőségű üzem be- szüntette működését, a nagyobb s a leg- fontosabb szakmába tartozó üzemekben pedig ——4melyek a mai országterülethez viszonyítva túlméretezettek —— tovább folyt az üzemredukció. A külföldi verseny ká- ros hatását különösképen fokozta a fran- cia kereskedelmi szerződés, mely a vegyé-