Svájc

3: szám,

—239—— 1927

Insoluabilités termine'es en février 1927.

A befejezett E b b 6 l _- D a n t A befejezett összes

,. fizetés- üzetéskeptelenségek

osszes az OHE ill. pK Insolvabilítés lolales

képtelen- a bíróság előtt befejezett által lebonyolított íerminées Foglalkozási főcsoport ségek száma kényszer m-gán_és kényszer-

- csődök ' e ességek — con—

Groupe de professzons Nombre d_e faillites coígeYÉÉ—glfác egoyrdats prívés zt aktivai passzivái

toutes les tn- Judfc actifs passtfi

sowaéüités terminés aux tribunaux Higgpfígtggal'gigígí

_ termtnées s z a m a — n o m b r e pengőben — pengős

Mezőgazdaság — Economie

mrale . . . —— — — — —

Ipar —— Industrie . . . 9 5 1 3 3) 172. 577 3) 304661

Kereskedelem — Commerce. 57 17 6 34 *) 768. 718 *)1492193

Penz,h1tel,b1ztosntas Cre'dit, ;

assurance . . . —- — — — —— —

Egyéb —— Antres . . . . ; —— ——- — _ —-—— ——

.. ' !

Osszesen — An total 66 22 7 , 37 % 941295 1,796.754

Budapest 21 7 _— g 14 ! 365518 821349

1 1 !

1) Association généraleponr to protection dn credit. — 1) Centrale des établissements de credit —— 3) 4 eset—

ben aktíva, passzíva ismeretlen. —— Dans 4 cas, l'actif et le passif sont inconnns. — ')9 esetben aktíva, pasz sziva ismeietlen —— Dans 9 cas, lactif et le passif sont inconnus.

rülmény arra mutat, hogy a tárgyalt hónapban Budapesten az eddigieknél általában kisebb, a vidéken pedig átlag nagyobb státusú fizetés—

képtelenségek fordultak elő.

A befejezett esetek száma az egyes hóna- pok folyamán a bejelentett esetekével pár- huzamos csökkenést mutat, bár ez a csök- kenés nem szükségszerűen azonos arányú a bejelentett inzolvenciáknál jelentkező eséssel, hanem ettől eltérő arányokban alakulhat az

egyes hónapok folyamán az esetek elintézés időtartamának különbözősége szerint.

A befejezett eseteknek a táblázatban fel—

tüntetett aktívái és passzívái nem képviselik a tényleges összes státust, miután a befeje- zett kényszeregyességeknél (2 eset), de külö—

nösen a megszüntetett csődöknél (7 eset) közadós státusa nincs megállapítva, ami főleg a vagyonhiany miatt megszüntetett eseteknél fordul elő.

'Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:

1 s _ 1 e .; e , 1 _- e

._. r * 1 _. : :: _. _ ...

Államneye ic Állam nexe !;50 Állam neve ;Ld O Allam neve %; O

! j-

Amerikai Egyesült- ( 11 Dánia .t .. .. .. .. .. ; 1925 420 Lettország . .. , 1 1925 372 Oroszország . _. ., 1:1925 117 llamok .. .. .. ij 19261 703 Észtország _. _. .. 1926 534 Mexikó .. § 1926 634 Románia . 1 1926 317 Ausztria . .. U1926 573 Finnország.. ,. 1926 759 Nagy—Britannia ; 1925 98 Sz. H. Sz állam ' 1925 506 Bajai-orszá; A 926! 465 Franciaorszag .. .. 1926 709 Németbirodalom l t 1926 371 Spanyolország i11925 424 Bulgária. t. .. . l§19263 526 Kanada .. ,. .. .. 1 1926 110 Norvégia .. .. 1925 421 Svájc .. ..5: 1926 470!

Cseh- Szlovákia 1928; 223 Lengyelország .. .. 1 1925 370 Olaszország .. .. . i) 19271 Törökország ' 1926 322 i

l

Svájc. —— Suisse.

A berni m. kir. követség gazdasági jelentéseaz 1926 évről.

Az 1926. gazdasági év eseményei arra mutatnak, hogy a háború utáni válság elmult ugyan, azonban Svájc teljes gazdasági érvényesülése még nehéz küzdel- met s az erők teljes megfeszítését fogja igényelni.

Svájcban is szükség lesz arra, hogy a racionalizálás

kérdésben s az ipari és kereskedelmi organizáció- nak a jelen követelményeihez való alkalmazkodása kérdésében erélyesebben foglaljanak állást, mint eddig.

Az elmult év gazdasági életében a külföldi valutastabilizácíók következményeihez, a reparációs

3. szám.

kérdések rendezéséhez és az új kereskedelempolitikai

viszonyokhoz való fokozatos, természetes alkalmaz,

kodás egyforman megfigyelhető. Evvel párhuzamosan időnkint a hosszadalmas alkalmazkodási processzus nehézségei és a latin szomszédok növekvő valutaris konkurrenciájának fenyegető jelenségei is mutatkoz—

tak, még pedig oly mérvben, hogy a lefolyt év java- része a depresszió jegyében állott, melyből csupan az utolsó negyedév folyaman sikerült az orszag köz—

gazdaságának kivergődnie.

A lefolyt gazdasági évet alabbi, 1921—1925-re szóló jelző szamok jellemzik a leghívebben:

1; v _ Éífátleíiítt (magasan,, Wyss.

* frankban * átlaga , delmi index

1921 9566 939 1965

1922 845-9 168 167—7

1923 9082 263 1799

1924 8820 354 1757

1925 9325 227 1629

1926 8068 ; 2-52 ; 1482

l A behozatal §? ,A kivitel

Részvényindex § ——————_—-;'————vw———

1 ; értéke WML

;i

1921 821 ! 22963 21401

1922 792 ; 19145 17616

1923 950 22431 1.760-2

1924 s- 1033 2 5045 4 20701 1925 116'6 ; 2.634'2 2.038-7 1926 1400 ; 2.416-4 1.836-6

l

Cement— ; Árúfelvétel a H Munkanélkü- fogyasztás szovsfasggáfas'ii liek havi

(1000 wlggon) — (millió tonna) ;, . atlaga

il —

1921 304 § 11-27 58.466

1922 321 _; 13-13 66.995

1923 41-4 14-59 92.605

1924 484 16 60 14 692

1925 441 16-44 11.090

1926 450 16-80 14.118

A diszkont megközelítette az 1923. e'vit. A csök- kent bankjegyforgalomban az alacsonyabb árnívó, valamint az a körülmény jut kifejezésre, hogy a nyil—

vanos hitel a jegybankot kisebb mértékben vette igénybe. A részvényindex a legállandóbb emelkedést mutatja. Az 1926. évi árnivó 24'60/0—kal alacsonyabb az 1921. évinél és Bo/o—kal az eddigi legalacsonyabb 1925. évinél. Az export— és importértékek alakulását természetesen erősen befolyásolja az árnivó. de a lefolyt év az előzővel szemben kétségtelenül mennyi.

ségbeli csökkenést is mutat. A cementfogyasztás némileg az építőipar helyzetét illusztrálja, mely 1924-ben kedvezőbb volt, mint 1926-ban. A munka- nélküliség a lefolyt évben átlagban ugyan 1/4-del volt nagyobb, mint az előző évben, de még mindig az 1924. évin alul maradt. Az arúfelvétel a szövetségi vasutaknál az utolsó három évben meglehetősen stabil volt. Az ipar fcglalkoztatottsága általában kielégítő volt;

——240—

Fontosabb gazdasagpolitikai eseményekben az el—

mult év nem volt gazdag és csupán a gabonamono—

púliumra vonatkozó december 5-i népszavazás. tovabba a Németországgal és Ausztriával kötött kereskedelmi, illetve a "Törökországgal megkötött barati szerződé—

sek emlitendők meg.

Östermelés.

A mezőgazdaság szempontjából az időjáras 1926—

ban nem volt mindig kedvező. A vegetáció korai fejlődését a késői fagyok és a hűvös idő károsan befolyásolta, a nyarelő pedig túlnedves volt. A kam- kat a nagy nyári meleg nagyban mérsékelte.

A széna- és sarjúhozam általában mennyiségilegr kielégítő, a széna azonban minőségileg a sok csa- padékot megszenvedte. A bun/anyatermést kerek (i,100.000 rumi-ra becsülik, ami a normalis termés 800_U—

anak felel meg és l,300.000 mm.-val kevesebb az 1925-i termésnél. A zöldség és a kapások hozama a normális atlagnak felel meg. A gabonaneműek ter- mése (96.296 ha. megművelt területen) 1,932.00U mm.

A gyümölcstermés az előző évinél jobb, A borterműs különösen német Svajcban, nem kielégítő, mig francia Svájc egyes vidékein (Genf-Neuchátel) a hozam ren- des. Az össztermést 450—500000 hektolitcrre becsülik s igy az kerek 100000 hektoliterrel kevesebb az 1925. évinél. A me'hészei rosszul zárta le az évet; a tavaszi termés gyönge, a nyari még gyöngébb volt.

Az állatámk állandóan estek: a vágóállatok árában;

még mindig eső tendencia uralkodik. A kínálat az egész év folyamán tetemesen nagyobb volt a keres—

letnél. A tejtermelés 1925-tel szemben állandóan emel.

kedett; a sajttermelés a háború előtti idővel szemben atlag lO%-os többletet mutat. A sajt— és konzervtej—

kivitel emelkedett.

A svájci mezőgazdaság jövedelmének főforrasa az állattenyésztés és a tejtermelés, miért is ezen két termékben beállott áresés káros hatásokat fog kival- tani. Különösen nehéz lesz a helyzete azoknak a kisgaz- dáknak, kik birtokukat túlfizették. Egyelőre semmi sem jelzi, hogy a mezőgazdasági valsag enyhülésére volna kilátás.

A svájci mezőgazdaság 1926. évi nyers összlioza- mat 1.436 millió t'rankra, tehát az előző évinél 100, millió frankkal kevesebbre becsülik.

Ipar.

Az egyes iparágak helyzetét alábbiakban vazel—

hatjuk:

Selyemkelmeszó've'szet. Az 1926. év nem volt kedvező; az angol piac egymaga majd 1()%-kal keve—

sebbet vett, mint 1925-ben. A francia és olasz valuta, valamint az ottani alacsonyabb bérek is éreztették

hatásukat. Ez iparág helyzetét általában bizalommal

tartani, aminek a francia és olasz valuta stabilitása a főfeltétele.

3. szám.

——'24l——— 1927

A selyemszalagipar ugyanoly kedvezőtlen diszpo- zioiók közt zárta le az évet, mint ahogy azt meg- kezdette volt. A ;mutatkozó javulasnak véget vetett a sztrájk s azóta a helyzet még nem javult.

A puma/iparban több cikkre (calico, mousseline, de nehezebb árút-a is) részben a pamut túlprodukciója következtében kedvezőtlen idők jártak, úgyhogy sok gyár a munkaidőt csökkenteni kényszerült. A haus- se—ra való spekuláció az év végével kissé élénkebbé tette a piacot.

A. hímzó'iparban élénkülés jelei mutatkoznak, különösen a kézi himzéseket illetőleg. A vevők közt első helyen még mindíg Anglia áll, a második és harmadik hely lndiáé és az Egyesült Államoké. A kontinentális fővevök Spanyolország és Németalföld.

Az iparág helyzete, az érdekeltek minden erőlködése dacára, még mindig nehéz.

Gyapjúipar. Az 1925-ben beállott válság a lefolyt évben meg kiélesedett. Dacára a nyers gyapjúár sta—

bilitásának, a helyzet alíg kielégítő, mert a kedvezőt- len időjárás, s a valuta-konkurrencia károsan befolyá—

soltak az üzletet. A panasz főleg az, hogy a rende- lések elégtelen árak mellett történnek.

A cserzó'ipart 1926-ban is a nyersanyag drágast'iga7 a készárú alacsony ára és a gyönge valutájú orszá.- gok erős versenye jellemezte. A bőr árának emelke- dését jórészt Németország nagy vasarlasaira vezetik vissza.

A cipőiparbon a helyzetnek várva várt javulása még nem következett be, mert a helyzet labilitása, valamint a folyton változó divat következtében a ke—

reskedelem rezerváltan viselkedik a hosszúlejáratú rendelésekkel szemben, Egyes gyárak detail-üzleteik kibővítésével igyekeznek termékeiken túladni és ter—

melésiiket stabilizálni. A kivitelbe vetett reményeket az 1926. év nem igen valósította meg.

A gépipar helyzete sem javult 1926. évfolyamán.

Az év elején a gyárak jól voltak foglalkoztatva, de később a rendelések megesappantak és sok gyár személyzetét redukálni volt kénytelen. A magas svájci munkabér, a nyolcórás munkaidő tulságosan meg- drágítja a svajci terméket a külföldével szemben:

ehhez hozzájárul még a külföldi gépipar fejlődése és a. vámvédelem, melyet az élvez. Ily módon a svajci gépipar kilátásai igen rosszak.

Villamosipar. Ezen iparág helyzete a szövetségi vasutak villamosítása folytán 1926-ban nem volt ked—

vezőtlen. Az elektrifikálási programm azonban vége felé közeledik és a svajci villamosipar csak úgy biztosíthatja maganak régi pozícióját a nemzetközi piacon, ha prima minőségü árút termel és önköltsé—

geit le tudja szállítani, vagyis olcsóbban f ;; expor—

tálhatni. A kivitelt különben a francia- és olasz valuta is megnehezítette,

Óra'ipar. Ama nehézségek, melyekkel a svájci óraipar 1925—ben találkozott, kedvezőtlenül hatottak a lefolyt évre is. miért is ezen branche szövetkeze

tei behatóan foglalkoznak mind a tovabbi áresés, mind az iparág .reorganizacíójának kérdésével. A svájci óraipar kivitele az elöző évvel szemben újra csökkent s termékeinek ára továbbra is esö tenden—

ciat mutat, ami annál szomorúbb, mert az átlag—

árak —— az árú minőségét tekintve ——— határo—

zottan túlalaesonyak s így a jövedelem nem áll arányban a termelésbe invesztalt tőkével. Öregbiti ezen iparág nehézségeit az óratokokra vonatkozó külföldi verseny is. A svájci óraipar legjobb kliensei az Egyesült Államok, Japán, Anglia, Németország, Kina, Ausztria, Cseh—Szlovákia és Franciaország voltak. A luxusóraiparra nézve a lefolyt év 'keil- vezö volt.

Vegyészeti ipar. A lefolyt üzleti év nem teljesen igazolta az optimista previziókai. A festékekben es pharmaeeutikus termékekben elért exporttöbblettel alacsony árak állanak szemben, melyek a kiviteli többletet az évi mérlegben előreláthatólag kompen—

zálni fogják. Anglia, az Amerikai Egyesült Államrk, Olasz- és Spanyolország mindinkább elzárkóznak a behozatal elől. A festékgyarak foglalkoztatottsága.

1926—ban az előző évinél jobb volt s nehézségek csak az indigó körül mutatkoztak. Tekintettel arra.

hogy a gyárak az áresést többtermeléssel igyeksze- nek kipótolni, a túltermelés mind szembeötlőlib, egyelőre azonban vsak egyik-masik r—ikknél valt érezhetővé.

A csokoláde'ipar helyzete újra rosszabbodott. A bel—

földi üzlet állandóan jó ugyan, de a kivitel tetemesen csökkent, s minthogy a nyersanyag megdrágult, a nyereség minimális maradt.

'I'észtanenn'iek, Az össztermelés elérte az 1923.

évi 26.000 tonnát, ami a termelóképesség őtJO/o—ának felel meg.

A szállodaipar (elsösorban a luxusszállodaiparl a lefolyt évvel kevésbbé van megelégedve. Az idegen—

forgalmi idény aránylag rövid volt s az idegenforga—

lom gyöngébb maradt az előző évinél, amit különösen a berni felföld, Wallis és a genti tó vidéke szenvedett meg, míg a tessini és olasz tavak vidéke —— a másutt kedvezőtlen időjárás következtében — jó évre tekint vissza. Az 1925/6i téli idény Graubündenre és a berni felvidékre nézve kedvezően alakult.

Kereskedelem és közlekedés.

Az 1926. évi kereskedelmi mérleg normális, ameny—

nyiben a behozatalt 76"",,-ig fedezi a kivitel, ami körülbelül aháborúelötti aranynak felel meg. Ennek ellenére az 1926. év külkereskedelme nem volt kielé—

gítő, amennyiben úgy érték, mint mennyiség szein- pontjából az 1925. évi számok mögött marad. Azonban az utolsó negyedévben a depresszió helyébe fokozatos emelkedés lépett, úgyhogy az év mégis kielegiti;

kilátásokkal zárul.

A külkereskedelmi következők :

forgalom főeredményei a

——242— 1927

Behozatal ii Kivitel

Hónap millió frankban

1925 ) 1926 l 1925 1926

Január 2230 i 2008 1645 1242

Február 197'6 ? 2002 1715 1443

Március 222 6 2087 168.5 1603

Április 200 3 1821 1647 1450

Május 1861) 1914 * 1910 1473

Június 1979 2006 2092 1487

Július 2056 2204 1531 1481

Augusztus 2121 [ 1949 1533 1482

Szeptember 2290 ; 181 9 1810 153 5

Október aes-7 § 208'7 1706 1685

November 2394 [ 207'5 1 1543 1739 i December k 252'0 ; 2192 j 157'0 ! 174'6

Svájc 1926. évi behozatala 2.416'4, kivitele 1.836'6 millió frank értéket képvisel, ami az előző évivel szemben a behozatalnal 218 milliós, a kivitelnél pedig 202 milliós csökkenést jelent. A kivitel fonto- sabb tételei a következők voltak : selyem 323 (1925 ben 379) millió frank, pamut 264 (328) millió, óra 239 (283) millió, gépek 166 (185) millió, élelmiszer 139 (142) millió, aluminium 55 (51) millió és konfekció 45 (67) millió frank.

A kivitel csökkenésének többféle oka van. Első- sorban 1925-ben az új vámok életbelépése elött az angol piac alaposan ellátta magát áruval, midőn pedig készlete felemésztődött, a szénsztrajk éreztette hatá—

sát. Hasonló volt a helyzet a vámtarifanovellára való tekintettel Németországot illetőleg, hol a mult évben kötött kereskedelmi egyezmény csak 1927 folyamán fogja éreztetni hatását. Másodsorban a francia valuta—

konkurrencia s harmadsorban pedig a fascista import—

ellenes , gazdasagi politika éreztette hatását Ily körülmények közt örvendetes, hogy a belföldi piac a háború előtti idövel ';szemben mutatkozó aranylag tetemesen magasabb jelentőségét 1926-ban is meg—

tartotta.

, A szövetségi vasutak pénzügyi és forgalmi eredmé- nyei 1926 végén kevésbbé kedvezőek. Az év eleje óta a :bevételekben visszaesés volt megallapithato, még pedig főleg az arúforgalomban, mely a bevétel főforrása. A személyforgalomban sem folytatódott az előző évben mutatkozó emelkedő tendencia, ami főleg valutaris viszonyokban és az idegenforgalmat ugyan.

csak károsan befolyásoló kedvezőtlen időjárásban leli magyarázatai. Az autóforgalom fejlődése sem volt kedvező a szövetségi vasutakra nézve, miért is a szö- vetségi vasutak igazgatósága mint részvényes belépett a ,,Sesa" autobusz- és kamionazs-vallalatba. Az adott helyzetben a szövetségi vasutak a kilátásba vett tarifaleszállitasról egyelőre lemondtak. A teherarúfor.

galom 16'8 millió tonna, a szállított személyek száma 1016 millió volt. A forgalmi bevételek többlete 121'4 millió frankra rúgott, amely összeggel kamat, amor—

tizációs kvóta és speciális levonások címén 132'7 mil-

lió frank áll szemben, úgyhogy az 1926. év végered- ménye 11'3 millió frank deficit.

A posta helyzete sokkal kedvezőbb. A forgalom további fejlődést mutat az előző évvel szemben, úgy- hogy itt legalabb is az 1925. évi tiszta jövedelemre lehet szamitani, mely kerek 12 millió frankot tett ki.

A távíró e's távbeszélő bevételi többlete 29,238.886 frankot tesz kiaz év első 11 havában, míg 1925 ugyanazon időszakában 26,120.981 frank volt.

Pénzügy.

A svájci pénzpiac helyzetét a lefolyt évben kisebb-nagyobb likviditás jellemzi. Ennek okai a külföldi tőke tovabbi importjatól eltekintve, főleg az ipar és kereskedelem kisebb ígénylései. A magan, diszkont—tétel, mely az év elején 21/20/0 volt, március közepére 21/,.—ra esett, hogy azután az utolsó negyed—

évben a külföldi kamatszilárdulás, idényjelenségek és néhány külföldi kölcsön behatása alatt 31/20/0-ig emelkedjék. A fejlődés tehát éppen ellenkező irányú volt, mint 1925-ben. A svájci Nemzeti Bank hivatalos diszkontja október 20 óta változatlanul 31/2, a lomv bardkamatláb pedig 41/29/0 volt.

A pénzpiac helyzetét a Nemzeti Bank kimuta- tása is ecseteli. A gazdaság redukált igényeinek megfelelően a bankjegyforgalom 1926-ban az előző évhez képest csökkent. A fedezeti arany, bár az évi allomany is kevesbedett, normális. Abankjegyfedezet jelenleg 67'310/0 (1925 december 15-én 6991%).

A nagykereskedelmi index 1926 elejétől 1927 ja—

nuárjáig Bo/O—kal esett, mégpedig főleg az élelmicik- kek aranak terhére, melyek csökkenése nagyjában az altalanos indexével egyezik. A létfenntartási költsé- gek indexe csupan 30/0-kal esett.

Ami a nemzetközi árviszonyt illeti, a nagykeres- kedelmi indexet tekintve Svájc 13 ország közt 1925 elején második helyen állott, 1926 elején az ötödik helyre került s a fejlődés azóta sem kedvezőtlen. Az ország földrajzi fekvése és a külföldi infláció utóha—

tásai magyarázzák meg, hogy miért nem kerülhet Svájc a legalacsonyabb indexszámmal biró allamok csoportjába. Az izoláltan magas árnivó csökkentésére irányuló küzdelem az elmult év folyamán határozott eredményeket tud felmutatni, bar az jórészt a svajci mezőgazdaság terhére éreteit el.

Munkapiac.

A munkanélküliség az erősebb, vagy legalabb is egységesebb depresszió következtében 1926-ban tete- mesebb volt, mint az előző évben, de miután az év

vége felé a munkanélküliek száma aranylag lassab- ban emelkedett, mint 1925-ben, az 1926 év végi hely- zet körülbelül azonos az előző évvégivel.

Nagyfokú volt a munkanélküliség a segélypénz—

tárak kimutatása szerint a textiliparban s a nöi munkasok között. Miután az adatok javarésze a szakszervezeti segélypénzlaraktól származik, ezen

3. szám.

—243—— 1927

összehasonlitható s az összehasonlítás alapján a svájci helyzet aránylag elég kedvezőnek mutatkozik.

Mig ugyanis Svájcban szeptember végén a. szakszer—

. Ill.-IllIll-IIIIIIUII-lulllnulnl...-un..III-IIIIOI-IIIIIIIIIII llllllllIllllIl-IIIIIII

IRODALMI SZEMLE

vezeti tagok 2'80/0—3 volt teljesen és 4'50/0—a részle- gesen munka nélkül, Németországban azok 14, Nor- végiában több mint 20, Németalföld 7—8 és Angliá—

ban 13 —140/o-a volt munka nélkül.

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

Pfeiffer Miklós dr. : Magyarország halálozási és természetes szaporodási viszonyai. Budapest,

1926. 2l2 oldal.

Dr Nicolas Pfeiffer: Mortalite' et ucctoissement nulurel de la Hongrie. Budapest, 1926. 212 pages.

Résumé. Base' sur le déponillement par commu- nes des données officielles relatives a la moyenne des années 1920—1923, l'on'vrage a pour but de faire un tableau, propre a 3] tronver des remedes, de la situa- tion sanitaire de la Hongrie. Aprés avoir expose' par comitat, ville munícipale et arrondissement, la mortalité (mortalite eles enfants d'au-dessons d'un an, déces dús a la tnberculose et aux maladies infeotieu- ses), et cite' lú-dessns d'amples données communa—

les, l'antenr traite en detail la natalite' et l'aecrois- sement naturel de la population.

A népjóléti és munkaügyi minisztérium egész—

ségügyi reformirodájának kiatlz'lsi'than, mint a Nép—

egészségiigy külön szama, de kiilö'nlenyomatban is jelent meg az [SHOW—1923. évek átlagára vonatkozó hivatalos statisztikai adatoknak tközségenkint való feldolgozasa útján készült munka. Célja, hogy az orszag egészségügyi viszonyairól részletes, s a viszo- nyok eredményes javítására alkalmas képet nyujt—

son, Szerző e célból lörvényhatóságonkint, azokon belül pedig jarasonkint a községi adatok gazdag idézésével ismerteti hazank halálozási és természetes szaporodási statisztikáját. A vármegyei, városi, já- rási, valamint községi arányszámokat az országos.

illetve 'a megyei atlagotkkal veti egybe és főleg az azoktól való eltérésekből következtet a helyi viszo—

nyok kedvező, vagy kedvezőtlen voltára.

A munka nagyobb részét a halálozási viszonyok ismertetése foglalja el: csecsemőhalandóság, gümő—

kérhailálozás, és fertőző betegségek alkotják kuta- tásai súlypontját. A természetes szaporodás és a cse- csemőhalandósz'tg adatainak illusztrálz'tsz'ira a natali- tasi viszonyszámokal is ismerteti, s különösen az egyke szerepének tisztázására törekszik.

Pfeiffer Miklós hangyaszorgalommal nyozta és dolgozta át a rendelkezésére gazdag

tanulmá- bocsátott figyel arra, hogy a viszonyok eltérőségéről lehetőleg,r pon-

anyagot . Fejiegetéseiben gondosan

los és teljes képet alkosson, a halandóság és szapo- rodás okainak kutatásánál azonban általában meg- elégszik a főokok kiemelésével, s a mélyebb demo—

gral'iai összefüggésekre, a közegészségügyet befolyi—

soló egyél) tényezőkre csak ritkábban mutat rá.

Csupán csak az 1920—4923. évi átlagaidatokat publi- kálja, úgy hogy a népmozgalom tárgyalt jelenségeinek fejlődéséről nem tájékoztatja az olvasót. Az elő- adottak, valamint az a körülmény, hogy az egész ország viszonyainak és a viszonyok ismertetéséből nyert tannlságoknak összefoglalásával —— az egészen

rövid bevezetőtől eltekintve —— adós maradt, inkább

leíró jellegű munkájának tudományos értékét csök- kentik. A nagy gondossággal ikészült munka ennek dacára is hasznos útmutatóul szolgálhat egészség—

ügyi közigazgatásunxknak, s népmozgalmunk háború utáni történetéhez is becses adalékokat tartalmaz.

Schneller Károly dr.: Magyarország városi és vidéki népessége. [. kötet, 1. rész.

Miskolci ev. jogakadémia tudományos érteke—

zéseinek tára. (Kiilö'nlenyomat a miskolci ev. jog- akadémia Berzeviczy Emlékkönyvéből.) Pécs, 1925.

l36 oldal.

Dr Charles Schneller: Les populations nrbaines et rurales de la Hongrie. Tome IH, partie [. Pécs, 1925. 136 pages.

Résume'. De eet ouvrage de M. Charles Schnelle r, oni ent le prim Kőrősy de l'Aeadémie Hongroise des Sciences, en 1918, scale lapremierepartie aparnjusgn'ici, en 1925; il y présente ades points de one nom/eaux, avec beaneonp de saeoir et eomplétement documente' sur les travaux analogues hongrois et étrangers, les popu—

lations nrbaines et rurales de la Hongrie. Commen- gant par définir la notio n de la oille, M. Schnel—

ler estimei one ni le nombre de la population ni le earactere administratif ne sont propres a établir le caractere de vitte, el one, pour calcnler le lama nrbain, signi/íeatif pour celui-lá, il faut prendre en considé- ratz'on les professions ewerce'es par la population, le nombre des habitants, la proportion des habitants ne's ailleurs et le nombre des maisons (( e'tage. Pour calcnler la 9 r a n d e a r des populations urbaines et