EWORDUIOINK
ñ /MŰSZAKI és
TEFW1É5ZETTUDO/V1Á N YOKB/l N
1987
/MŰSZAKI ÉS TEfVMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK
szcNETséee
Évfordulóink
a műszaki és természettudományokban
1987
Budapest, 1986
A z é v fo rd u ló n a p tá rt
az M T E S Z S ajtó titk ársá g a készítette,
az M T E S Z T u d o m án y - és T ec h n ik atö rtén eti B izottság án ak kö zrem űködésével.
A könyv ö sszeállításában és szerkesztésében részt vettek:
E N D R E I W A L T E R G A Z D A IS T V Á N JA K A B Á G N E S P A L L Ó G Á B O R S IP K A L Á S Z L Ó
M űszaki szerkesztő:
K U N -S Z A B Ó G Y U L A
B ibliográfiai lektor:
G A Z D A IS T V Á N
Á ltalán o s lektor:
P. K Á R O L Y I Z S IG M O N D
A cím lap o t tervezte:
W ID E R K O M M E R V IN
A cím lapon
az 50 éve N obel-díjjal k itü n te te tt S zent-G yörgyi A lb ert lá th a tó . IS S N 0231-1992
K iad ja az M T E S Z Sajtó- és P ro p a g a n d a T itk ársá g a F elelős k iadó: M Á N D I S Á N D O R
T artalomjegyzék
Oldal
BEVEZETÉS 5
NAPTÁR 8
Lexikon I. 8
Lexikon II. 15
CIKKEK 41
Az állatorvosi felsőoktatás kétszáz é v e ... 42
A „Kölber Testvérek” kocsigyára... 45
A magyar postaügy nagy éve: 1887 ... 48
Százéves a pesti villam os... 52
Teleki Samu kelet-afrikai expedíciója... 55
Szent-Györgyi Albert N obel-díja... 57
Magyar repülő Dél-Amerika felett... 59
Az űrkutatás magyar eredményei... 62
Aranka György a tudományszervező és művelődéspolitikus (Szék, 1737. szeptember 15. - Marosvásárhely, 1817. március 11.)... 64
Beke M anó (Pápa, 1862. április 24. - Budapest, 1946. június 2 7 .)... 67
Beszédes József (M agyar-Kanizsa, 1787. február 13. - Dunaföldvár, 1852. február 2 8 .) ... 69
Bogdanich Imre Dániel (Verőce, 1762. november 5. - Pest, 1802. január 3 1 .)... 73
Fekete Lajos (Torda, 1837. június 18. - Selmecbánya, 1916. június 29.)... 76
Gillemot László (Budapest, 1912. október 7. - Budapest, 1977. augusztus 20.)... 78
Gyulai Zoltán (Pipe, 1887. december 16. - Budapest, 1968. július 1 3 .)... 80
Hajós György (Budapest, 1912. február 21. - Budapest, 1972. március 17.)^... 82
Haraszthy Ágoston (Futak, 1812. augusztus 30. - Nicaragua, 1869. július 6.)... 84
Kertai György (Budapest, 1912. augusztus 21. - Budapest, 1968. május 1 1 .)... 87
Kotlán Sándor (Szomolány, 1887. július 14. - Budapest, 1967. december 2 2 .) ... 89
Láng László (Pozsony, 1837. június 13. - Budapest, 1914. január 1.)... 91
Pólya György (Budapest, 1887. december 13. - Palo Alto, 1985. szeptember 7.)... 94
Stein Aurél (Pest, 1862. november 26. - Kabul, 1943. október 19.)... 96
Széchenyi Béla (Pest, 1837. február 3. - Budapest, 1918. december 2 .)... 98
Szőkefalvi-Nagy Gyula (Erzsébetváros, 1887. április 11. - Szeged, 1953. október 14.)... 100
Thurzó János
(Lőcse, 1437. április 30. - Nagybánya, 1508. október 10.)... 102
Tóth Ágoston Rafael (Marcali, 1812. október 28. - Grác, 1889. június 6 .)... 106
Vigh Bertalan (Nagykálló, 1887. május 24. - Budapest, 1959. április 1 6 .)... 109
Wenzel Gusztáv (Lukau, 1812. január 19. - Budapest, 1891. november 2 2 .)... 112
Zichy Jenő (Szentmihály, 1837. július 5. - Merán, 1906. december 26.)... 114
IRODALOM... ... 117
TEMETŐI TÁJÉKOZTATÓ... 120
NÉVMUTATÓ... 122
FÜGGELÉK... ... 125 Kiegészítések és helyesbítések
az „Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1986” c. kiadvány
hoz.
BEVEZETÉS
K ö szö n tjü k az O lvasót!
Ö n az 1983-tól évente m egjelenő „É v fo rd u ló in k a m űszaki és term é sz ettu d o m á
n y o k b a n ” cím ű kiad v án y ö tö d ik ö nálló k ö te té t ta rtja kezében. K iad v á n y u n k célja az, hogy felhívja a figyelm et a hazai m űszaki és term é szettu d o m án y o k eredm ényeire, esem ényeire, ezek m űvelő d éstö rtén eti szerepére, hiszen m indez szerves részét képezi k u ltu rális és történ elm i h ag y o m án y a in k n ak . M ú ltu n k m egism erése, értékeink m egőrzése: jö v ő n k alapja.
T ek in tsü k á t röviden a k iad v án y szerkesztési elveit és a felhasználást m egköny- nyítő tudnivalókat!
K ia d v á n y u n k b a n a m ag y ar, illetve m agyarországi v o n a tk o z á sú jelen tő seb b m űszaki vagy term észettu d o m án y i, v alam in t tu d o m án y - és m űvelődéstörténeti eredményekre, eseményekre (talá lm án y o k , felfedezések; intézm ények, gyárak, iskolák, m ú zeum ok stb. alap ítása ; sza k la p o k indítása; szakm ai egyesületek létrehozása stb.) és az e szak területeken m ű k ö d ő jelen tő seb b személyekre em lé
kezünk. M ag y ar, illetve n á lu n k tevékenykedő szem élyeket, hazai v o n atk o zá sú esem ényeket szerepeltetünk; nem ta rtju k sem célszerűnek, sem m éltán y o sn ak a m űszaki és tu d o m án y o s élet külföldi nagy jain ak és esem ényeinek terjedelm i okból is szükségszerűen k o rlá to z o tt (és ezért csu p á n k ira g a d o tt) em lítését.
A rra tö rek sz ü n k , hogy a létesítm ényeket á lta lá b a n a befejezés (á ta d ás, üzem be helyezés), a sz a b a d a lm a k a t a benyújtás d á tu m á n á l em lítsük. E ttő l n éh a elté
rü n k , a fo rrá so k h ián y a vagy egyéb o k o k m iatt.
Az időrendet tekintve; 25 év (1962) az időben h o zz án k legközelebbi, figyelembe vett id ő p o n t, és ezt köv ető en az időben visszafelé halad v a, 25 éves lépcsőzéssel vizsgáltuk az év fo rd u ló k at. Ú gy g o ndoljuk, hogy célszerű eltek in ten ü n k - a kellő tá v la t érdekében is - a 25 évnél ú jab b keletű, v alam in t a (széles k ö rb en elfo g ad o tt) 25 éves id ő ren d i lépcső k ö zö tti esem ényektől.
A zt a fe la d ato t, hogy ö sszeállításunk az M T E S Z által képviselt valam ennyi tudományággal foglalkozzék, v álto za tlan u l úgy igyekeztünk m egoldani - p o n to s definícióra törekvés helyett g y ak o rlati m egközelítéssel hogy a d a tsz o lg á lta tá s
ra felk értü k az M T E S Z tagegyesületeit, tö b b m űszaki és term észettu d o m án y i m ú zeu m o t és o k ta tá si intézm ényt, s v álasz aik at te k in te ttü k k iin d u lá su n k a la p an y a g án ak . U g y a n a k k o r figyelembe v ettü k m ás intézm ények ja v a sla ta it is, mivel oly an k iad v án y t a k a rtu n k készíteni, am ely általánosabb érdeklődésre is szám ot ta rth a t. N a p tá ru n k te h á t nem egy M T E S Z -n a p tá r, h an em egy, az M T E S Z által k ö z re a d o tt tu d o m án y - és tech n ik a tö rté n eti é v fo rd u ló k a t ta rta l
m azó, válogató jellegű összeállítás. (A hazai gyógyászat egyéniségeinek év fo rd u lói közül - a M O T E S Z -tő l m egkért összesítésből - pl. csak az o k ét tarta lm az za, ak ik a ro k o n alap tu d o m á n y o k területén is eredm ényesen d o lg o ztak .)
A jelen k ö te t összeállítása, szerkesztése id ő sz a k á b a n folyt az 1986. aug. 4-9. k ö zö tt B udapesten rend ezett „M agyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” elnevezésű k onferencia előkészítése. A z ehhez k ap cso lódó k iad v án y o k közül, jellegéből ad ó d ó a n , a „M agyarok a természettudomány
és technika történetében” c. k ö te t tö lt be az „É v fo rd u ló in k . . . ’’-hoz hasonló fu n k ció k at. E n n ek és a jelen k ö te tn e k a m u n k á la ta i so rá n term észetesen k ölcsö
nösen felh aszn áltu k egym ás d o k u m en tu m ait.
M eg kell jegyeznünk, hogy h a az em lített k iad v án y tervezett k ib ő v íte tt v álto za ta elkészül - te h á t lesz egy jó l h asz n á lh a tó „m ag y a r m űszaki életrajzi lex ik o n ” - , az „ É v fo rd u ló in k . . köt et ek m entesülnek az egyszerű életrajzi cikkek zöm étől, és n ag y o b b hely m a ra d az á tfo g ó b b összefüggéseket vagy érdekesebb részletkér
déseket tárg y a ló íráso k szám ára.
A K IA D V Á N Y FEL ÉPÍT É SE
A bevezetést k övető naptári rész elején - L exikon I. - az o k a t az esem ényeket soroljuk fel (id őrendben, a legrégibb d á tu m tó l k ezdődően), am elyekről csak évnyi p o n to sság g al van in fo rm áció n k . E z u tá n - Lexikon II. - havi b o n tá sb a n , n a p ra ta g o lta n következnek az esem ények, az egyes n ap o k h o z ta rto z ó a n , szin
tén id ő ren d b e n . A h ó n a p o k elején közöljük a csak h ó n ap n y i p o n to sság g al ism ert esem ényeket.
A d á tu m m ellett az esem ény rö v id leírása, illetve a személy életrajzán a k néhány fo n to sa b b a d a ta találh ató . A z ism ertetés u tá n ren d szerin t u ta lá s tö rté n ik - álta lá b a n rö v id ített jelöléssel - a felhasznált iro d alo m ra .
Szem élyek év fordulója esetén m egadjuk születésük és h alálo zásu k helyét, évét, h ó n a p já t és n a p já t (ha v an erről p o n to s inform ációnk). A születés a d a tá t *jellel, a halálozásét t jellel tü n tetjü k fel. H a az évforduló a születésre vonatkozik, a név u tá n a születes helyét közöljük, a leírás végén pedig a halálozási a d a to k a t; a halálozási év fo rd u ló n ál értelem szerűen fo rd ítv a. A M ag y a r T u d o m án y o s A k a dém ia m últbeli levelező és rendes tag jait az egyszerűség kedvéért egységesen a k a d ém ik u sk én t em lítjük. H a rö v id ítü n k , a k k o r csak á lta lá n o sa n elfo g ad o tt, egyértelm ű rövidítéseket alk alm azu n k .
A k ö te t h a sz n á lh a tó sá g á t to v á b b ja v íta n d ó - Bogdán István ja v a sla tá ra - a L exikon I. résznél, az egyes évszám okhoz ta rto z ó szócikkek u tá n „(L ásd még L exikon I I .:...) ” h ivatkozással felsoroljuk a z o k a t a d á tu m o k a t, am elyeknél az a d o tt évszám hoz fűződő in fo rm áció ta lá lh a tó . Ez a m egoldás m egkönnyíti az egyes évekhez tarto z ó a d a to k visszakeresését. * A k ö te t to v á b b i részében n éh á n y fo n to sa b b esem ényről, illetve jelen tő s a lk o tó ról rövid cikkben, tan u lm á n y b a n is m egem lékezünk; a n a p tá ri rész - Lexikon I., II. - a d o tt helyén („ C ik k ü n k az X. o ld a lo n ”) közléssel u ta lu n k erre. E lőször az esem ényekhez kap cso ló d ó íráso k szerepelnek, id ő ren d szerint, m a jd a szem é
lyekről szolok következnek abc-ren d b en . (A rra törek szü n k , hogy az u tó b b i cikkek zöm e születési év fo rd u ló h o z k ap csolódjék.) A z egyes ta n u lm á n y o k - a to v áb b i tájék o zó d ás m egkönnyítéséért - n éh á n y tételes irodalom jegyzékkel fejeződnek be.
A cikkek u tá n következő Irodalom cím ű összeállítás a n a p tá ri részben rövidíve szereplő iro d alm i h iv a tk o z á so k a t részletezi; kiegészítve n éhány összefoglaló m ű ad atáv al.
E zu tá n a k ö te tb e n szereplő, eg ykor B udapesten eltem etett évfordulós alk o tó k sírjáról k ö zlü n k a d a to k a t - Temetői tájékoztató cím en.
K ia d v á n y u n k a jelenlegi k ö te tb e n szereplő évfordulós személyek nevét ta rta l
m azó Névmutatóval zárul.
A z 1986-os k ö teth ez fű z ö tt észrevételek alap já n - am elyeket ez ú to n is m egkö-
sző n ü n k - és a nyilvánvaló sa jtó h ib ák k ijavítása érdekében készült a Kiegészíté
sek és helyesbítések . .. cím ű függelék.
K iad v á n y u n k k al azt is szeretnénk elősegíteni, hogy - egyéni és h iv atalo s kezde
m ényezések alap já n - az illő kegyelet m egnyilvánulásaként, áp o lják nagy előde
ink sírját (N em zeti P anteon!), és nevüket, m u n k ásság u k a t pl. utcaelnevezéssel, em lék táb lák elhelyezésével is tegyék ism ertté. E nnek elő m o zd ítását v árju k a tisztelt O lvasó k tó l és az M T E S Z szervezeteitől.
K érjü k a tisztelt O lv asó k at, hogy a jelen k iad v án n y a l k ap cso lato s észrevételei
ket és a következő évi összeállításra v o n a tk o z ó ja v a sla ta ik a t az M T E S Z S ajtó titk á rsá g á ra (B udapest II., F ő u. 68. - P ostacím : B udapest, Pf.; 451, 1372) szíveskedjenek m egküldeni.
K Ö SZ Ö N E T N Y IL V Á N ÍT Á S
Az é v fo rd u ló -n a p tá r összeállításak o r a következő szervezetek, intézm ények és személyek d o k u m en tu m ait, segítségét h a sz n o síth attu k : Bolyai Já n o s M a te m a ti
kai T á rsu la t, B őr-, C ipő- és B őrfeldolgozóipari T u d o m án y o s Egyesület, B uda
pesti M űszaki Egyetem , E rdészeti és F a ip a ri Egyetem (S opron), É p ítő ip ari T u d o m án y o s Egyesület, G eodéziai és K a rto g ráfia i Egyesület, G é p ip a ri T u d o m án y o s Egyesület, H íra d ástech n ik ai T u d o m án y o s Egyesület, K ertészeti Egye
tem , K özlekedési M úzeum , K ö z p o n ti B ányászati M úzeum (S opron), L áng G ép g y ár, M ag y a r B iológiai T ársaság, M a g y a r E lek tro tech n ik ai Egyesület, M a gyar E lek tro tech n ik ai M úzeum , M ag y a r Elelm ezésipari T u d o m án y o s Egyesü
let, M a g y a r É pítőm űvészek Szövetsége, M a g y a r F öldrajzi G yűjtem én y (É rd), M ag y a r K a rszt- és B a rla n g k u ta tó T ársu la t, M ag y a r M ezőgazdasági M úzeum , M ag y a r O lajipari M úzeum (Z alaegerszeg), M ag y a r O rvostörténelm i T ársaság, M ag y ar Vegyészeti M úzeum (V árp alo ta), M ag y a r Vízügyi M úzeum (E szter
gom ), M ag y a rh o n i F ö ld ta n i T ársu la t, az M T E S Z Békés m egyei szervezete (B ékéscsaba), C so n g rád m egyei szervezete (Szeged), v alam in t H a jd ú -B ih ar m e
gyei szervezete (D ebrecen), N ehézipari M űszaki Egyetem (M iskolc), O rszágos Erdészeti Egyesület, O rszágos M ag y ar B ányászati és K o h á sz ati Egyesület, O r
szágos M űszaki Info rm áció s K ö z p o n t és K ö n y v tá r, O rszágos M ű szak i M úze
um , P ostam ú zeu m , T extilipari M űszaki T u d o m án y o s Egyesület, T IT C SB K C sillagászattörténeti A d a tg y ű jtő C so p o rt; to v á b b á B átyai Jen ő (Szeged), C sőre Pál (Sződliget), D u n k a S á n d o r (D ebrecen), H egedűs L ajos, Horváth Gábor - a lexikális rész ala p a n y a g á t állíto tta össze Kapronczay Károly, K e m p ler K u rt, M ak á d i Ján o sn é, N agy F erenc, P etneházy Z alá n , Próder István (Várpalota), Steer János, T riff V iktor, V ajd a Pálné, Z sigm ond János.
K ü lö n m egköszönjük, hogy ifj. Bartha Lajos, Bogdán István, Csiky Gábor, Hrenkó Pál, Jelinek István és Lambrecht M iklós szakm ailag ellenőrizte k ö n y vünk egyes fejezeteit.
(M egjegyezzük, hogy értelem szerűen nem v eh e ttü k figyelembe a b e k ü ld ö tt, de a k ö te t időrendi tag o ló d ásá tó l - 25 év - vagy szakterületétől eltérő, illetve alap v e tő en helyi jelentőségű ja v a sla to k a t; to v á b b á n éhány egyesület helyett a szak terü let m úzeum a k ü ld ö tt be ja v a sla to k a t, ezért felso ro lásu n k b ó l az egyesü
let term észetesen hiányzik.)
M egköszönjük m in d azo n em lített és m eg nem nevezett szem élyek és intézm é
nyek k ö zrem űködését, ak ik , illetve am elyek lelkiism eretes m u n k á ju k k a l h ozzá
já ru lta k a k ö te t elkészítéséhez. . . jL. I
A szerkesztők
NAPTAR
LEXIKON I.
1037 A bakonybéli bencés apátság részére I.
István király által kiadott adom ányle
vélben, a b irtokhatárok leírásában elő
ször szerepel egy barlang - illetve b a r
langos sziklahegy - magyar neve: Od- vaskő. (A több átiratban fennm aradt oklevélszöveg ugyan 1230 körül ké
szült ham isítvány, de a ham isítók felte
hetőleg eredeti oklevelet „bővítettek ki” további jogokkal és kiváltságokkal, így a benne szereplő m agyar földrajzi nevek az eredeti datálással elfogadha
tók.) - K arácsonyi János; Szt. István király oklevelei. Bp. 1891. 134. o.; P an
nonhalm i rendtörténet, V III. köt. 224.
0.
1262 A mesterséges erdősítés első írásbeli nyoma Magyarországon. Ez évben em
lít oklevél egy erdőt, amely „emberi kézzel vetett m akkból” fejlődött ki. - M on. H ung. Hist. XX. köt. 519. o.
1462 Az első m agyar nyelvű verses cisió (ka
lendárium ) kelte. M egtalálható a Thu- róczi-kódexben. - Csapodi Csaba:
A „m agyar codexek” elnevezésű gyűj
temény. Bp. 1973. 8. o.
(Lásd még Lexikon II.; ápr. 30.) 1487 (Lásd Lexikon II.; dec. 26.)
1537 Sárvárott, N ádasdi Tam ás (1498-1562) birtokán megkezdte m ű
ködését Sylvester János (1504-1551 után) nyomdája, mely 1541-ig állt fönn.
F ő feladata az oktatásban szükséges könyvek előállítása volt. Első ismert kiadványa egy m agyar nyelvtan lati
nul, mely 1539-ben készült. - R M N Y 1. 86. o.; Fitz 114. o.
M egjelent K rakkóban, H. Vietoris nyom dájában Székely István tö rtén et
író és ref. prédikátor összeállításában az első m agyar nyelvű n ap tár és cisio
„Calendarium magiár nielwen” címmel.
- R M N Y I. 86. o.; G azda-M arik: 46.
o.; Borsa Gedeon: A m agyar csízió ki
alakulásának története. O SZK Év
könyve 1974-75. Bp. 1978. 265-347. o.
1562 Elkészült a francia Etienne T ab o u ro t (aki rajzolta) és az olasz G iovanni An-
tonio Vanosino (aki festette) közös m unkájaként, IV. Pius pápa rendeleté
re a vatikáni Loggia della Cosmografia (a térképek folyosója) falán a M agyar- országot ábrázoló részletes térkép. Ez művészi faldekorációként született freskó, de a szerzők a k o r tudom ányos színvonalán dolgoztak, és így m unká
ju k - a művészet- és m űvelődéstörténe
ti értéke mellett - térképtani, földrajzi értéket is képvisel. (Vegyük figyelembe, hogy akkor a freskó-térképeket úgy használták, mint m a egy közhivatal fa
lára kifüggesztett nagy falitérképet.) Az alkotók közvetlen forrása G erhard M ercator egy k orábban megjelent lap
ja volt.
A gazdag helynévanyagot feltehetően Lázár deáktól kölcsönözték, m ert egy
részt az ő térképei ekkor m ár közkézen forogtak, m ásrészt az addig O laszor
szágban ismert Roselli-féle lapnál 130- cal több helynevet közöltek.
A térkép azt jelzi, hogy az akkori világ egyik szellemi központjában a legis
m ertebb tíz ország k özött M agyaror
szágot szám on tarto tták . (A helységek egy része mellől hiányzik a helynév, m ert egy későbbi restau ráto r m ár nem tu d ta azokat azonosítani.) - F o d o r I.
38-41. o.
1587f Laskai Csókás Péter (G yulafehérvár), a tíz nyelvű A. Calepinus-szótár (Wit- tenberg, 1585.) m agyar részének szer
zője. M int világjáró diák több ízben já r t a nyugati egyetemi városokban, így 1585-ben W ittenbergben; itt és ekkor készítette m agyar szószedetét. (* Las- kó, 16. sz. közepén) - Szily Kálmán:
K i volt Calepinus m agyar tolmácsa?
Bp. 1886. 19 o.; Zoványi, 363. o.
Ez évből való a legrégibb képi ábrázo
lás hazai malombelsőről, amely a tatai Ö reg-tó gátjában épült 9 vízimalom egyikét m utatja. (A többi nyolc malom létéről okleveles forrásokból és Bonfini útleírásából értesülünk.) Az Öreg-tó teljes egészében középkori eredetű, mesterséges tó. - P. K árolyi Zs.: A m a
gyar halászat-tógazdálkodás a késő középkorban. H alászat, 1982. 8-10. o.;
M T K II. 409. o.
1637
1662
1687
1712 1737
1762*
W ittenbergben megjelent a m agyar szerzőtől származó első utazási elmé
let, Forgách Mihály (1565-1603) „O ra- tio de Peregrinatione . ..” (Beszéd az utazásról és annak dicséretéről) c. mun
kája. - M agyar utazók 49. o.; Szabó—
H ellebrant I I I /l. 227. o.
Lásd Lexikon II.; júl. 3.
Megjelent az első, magyar szerzőtől származó rovartani értekezés; Horváth András természetvizsgáló, reform átus teológus munkája: „D isputatio physica de insectis” (Értekezés a rovarok ter
mészetéről), kiadási helye: W ittenberg.
Ez világviszonylatban is egyike volt a legkorábbi entom ológiai m unkáknak, jóform án csak A ldrovandi műve előzte meg (1602). - Szinnyei IV.; H anák Kér.
János: Az állattan története és irodal
m a M agyarországon. Pest, 1849.
I. Rákóczi G yörgy (1593-1648) Lam- kereken (Sebes szék) és Nagyenyeden (A lsó-Fehér vármegye) papírm alm ot alapított. - M TK II. 463. o.; Bogdán 75. o.
N agyszom batban (Pozsony vm.) meg
jelent az első magyar nyelvű mezőgaz
dasági szakkönyv: Lippay János Ca- lendarium oeceonom icum perpetuum c. műve. - M TK II. 482. o.; Gazdasági könyvészet 31. o.
(Lásd még Lexikon II.: jan .)
P roberger Jakab serfőző létrehozta az első pesti serfőzőházat a tö rö k ö k ki
űzése után. - Serfőzés 640. o.
Bősinger Ferenc Ignác m egalapította - a törökök kiűzése után - Buda első gyógyszertárát, az A rany Sas patikát.
Lásd Lexikon II.: febr. 22.
K olozsvárott megjelent Jánosi Miklós jezsuita m atem atikus (1700-1741)
„Trigonom etria plana et sp h aerica...”
cím ű m unkája. (J. G ooden angol tudós művének átdolgozása), amely elsősor
ban földm érők és csillagászok szám ára készült. Nevezetessége a részletes és tel
jes szögfüggvény táblázat. - Szinnyei V.; Szénássy 33. o.
(Lásd még Lexikon II.: szept. 5., 15.) Körmöczi János (K issáros, Sáros vm.), unitárius püspök, a kolozsvári unitári
us kollégium m atem atika-fizika ta n á
ra. H angoztatta, hogy a fizikát kísérleti bem utatások nélkül tanítani nem lehet.
T öbb tanügyi reform fűződik a nevé
hez. (-(-K olozsvár, 1836. dec. 14.) - M É L I. köt. 1004. o; G ál Kelemen:
A kolozsvári unitárius kollégium törté
nete. 1. köt. K olozsvár, 1935.
M egnyílt az első postahivatal Budán. - Bp. enc. 503. o.
Forgách Antal megalapította a gácsi posztógyárat, hazánk egyik első és so
káig az ország határain túl is ismert textilüzemét. - TTSZ. X II. köt. 269. o.
(Lásd még Lexikon II.: júl 7., aug. 26., nov. 5.)
1787* Halász Gáspár (Szilasbalhás), vízépítő m érnök. Beszédes József (1787-1852) m unkatársa a Sárvíz szabályozásánál, m ajd a N ádorcsatorna T ársulat igaz
gató főm érnöke. Jelentős vízhasznosí
tási m unkálatokat végzett. ( + Szilas
balhás, 1859. jan . 2.) - Zichy J.: A N á
dorcsatorna T ársulat m onográphiája.
Székesfehérvár, 1896.
* Kölber Jakab (Pest), kocsigyáros. Az apja által alapított üzemet gyárteleppé fejlesztette, fiai pedig „K ölber Testvé
rek” néven folytatták az ö t generáción á t kocsikat gyártó, külföldön is számos kitüntetést nyert vállalkozásukat.
( + Pest, 1843.)
(Cikkünk a 45. oldalon.)
M egkezdődött hazánkban az állator
vosi szakoktatás: állatorvosi tanszéket hoztak létre a pesti orvosi karon.
(Cikkünk a 42. oldalon.)
Lembergben megjelent Martinovics Ig
nác fizikája, a „Praelectiones Physicae Experim entális” cím ű tankönyv. - Zemplén II. 265. o.
P árád o n tim sógyár létesült. - M TK II.
köt. 597. o.
Pozsonyban üzembe állították az első hazai pam utfonógépeket. - Endrei M egnyílt az első pesti postahivatal. - Bp. enc. 504. o.
Born Ignác (1742-1791) mineralógus felfedezte a földiviaszt, az ozokeritet. - vö. I. Born: M etallurgie on l’amm alga- tion de mineraux m etode d ’extraise pár le mercure. Bern, 1787.; Tibensky 295. o.
Chudy József pesti zeneszerző (1753-1813) feltalálta az optikai és akusztikai távjelzőt - egy, a zenei han
gokon alapuló hírtovábbítási rendszert - , melyről operát is írt. (1796.) - H ír
közlés 117. o.; Fejezetek a m agyar zene történetéből. Bp. 1967.; Lósy-Schm idt Ede: C hudy József optikai és akuszti
kai távírója. Bp. 1932.
Schrottenbach Lipót nagyszom bati gyógyszerész privilégiumot kért nagyü
zemi kénsavgyártási eljárásra. A talál
m ány az ólom kam rás eljárás egy válto
zata volt, és több szem pontból felül
m últa a külföldön használatos eljárá
sokat. - Szathm áry László: A kénsav- gyártás fejlődése és Schrottenbach Li
pót nagyszom bati gyógyszerész tervei.
Pápa, 1935.; M agyar K ém ikusok L ap
ja , 1962. 12. o.
(Lásd még Lexikon II.; ja n . 6., febr.
13., ápr. 2., máj. 10., okt. 21.) 1812* Batthyány Tódor (?) nagybirtokos, m ű
szaki-gazdasági terveiről ism ert haladó szellemű főúr. Nevét elsősorban az 1793-ban szabadalm aztatott, az ár el
len haladó, állati erővel h ajto tt lap át
kerekes hajója fémjelzi. Ismeretes a D una-Száva-K ulpa szabályozására vo
natkozó terve. B orostyánkőn hazánk első vegyészeti gyárát hozta létre az 1780-as évek közepén, amelynek a kén
sav volt a fő terméke. T extilm anufak
tú rát is alapított. (*?, 1729. okt. 16.) - Közlekedési M úzeum Évkönyve, I.
köt. Bp. 1971. 239-264. o.
* Pantocsek Leó Valentin (Kielce, Len
gyelország) orvos, pirokém ikus. H a
zánkban elsőként foglalkozott daguer- rotípiával, majd fényképészettel. M int a zlatnói üveggyár vegyésze 1849-ben feltalálta a hialoplasztikát. Ezzel az el
járással készítette üvegpénzeit, am e
lyekkel az első párizsi világkiállításon aranyérm et nyert. A 60-as évek végén feltalálta a szivárványszínekben játszó irizáló üveget. ( + Zlatnó, 1893. szept.
1 1 . ) - V ajda 313. o.
M egkezdte működését gr. Dessewffy Sámuel vencsellői (Szabolcs vm.) gyap
júüzem e. - M TK II. 629. o.
K om lón megkezdték a kőszén „üzlet
szerű term elését.” - Babics, 14. o.
Befejeződött a Hámori-tó Fasola F ri
gyes tervei alapján készült kiépítése.
A G a ra d n a patak ra telepített völgyzá
rógátas rendszerű tározó az újm assai
nagyolvasztó vízszükségletének bizto
sítását szolgálta. - Vízgazd. Lex.
1837* (Lásd még Lexikon II.: jan . 19., febr.
3., 26., máj. 3., júl. 25., aug. 30., okt.
24., nov. 16.)
Lingel Károly (Pest), nagyiparos, az el
ső m agyar faáru- és bútorgyár alapító
ja . ( + Bp. 1 9 1 1 .) - M É L II. köt. 75. o.
* Murmann Ágoston (Pozsony), m atem a
tikus és csillagász. Bécsben tanult, m ajd az ottani egyetemi obszervatóri
um ban dolgozott, utóbb adjunktus és ta n á r volt a prágai K ároly Egyetemen.
1871-től az Országos M eteorológiai és Földmágnességi Intézet adjunktusa.
Jelentős m unkát végzett a kisbolygók és üstökösök pályaszám ítása terén.
A kolerajárványban halt meg. ( + Bu
da, 1872. okt. 22.) - TTSz. V III. 95. o.;
Szinnyei IX.
* Oetl Antal (Buda), vasöntöde- és gép- gyár-alapító. Az Oetl testvérek 1862- ben alapított kézművesműhelyéből fej
lő d ö tt ki a m ai G áb o r Á ro n V asöntöde és Gépgyár. ( + Bp. 1910. nov. 13.) - M É L II. köt. 313. o.; M T K III. köt.
730. o.
M egalakult az első dunai árm entesítő társu lat „Paks-faddi Árm entesítő T ár
sulat” néven, amely megyei irányítás mellett m ár 1838-ban 16 km hosszú védtöltést épített. - Vízgazdálkodás.
M egalakult az O lt-szabályozási T ársu
lat.
M egkezdte m űködését gr. Esterházy Pál esterházai cukorfőző üzeme.
1837 Megkezdte m űködését gr. F orgách A n
tal kolcovai (G öm ör vm.) papírm alm a.
(Lásd még Lexikon II.: jan . 1„ 6., febr.
1, 5., 14., márc. 11., máj. 31., jún. 13.
18. 30., júl. 1. 5., aug. 15., 25., okt. 14., dec. 24.,)
1862* Adda Kálmán (Borcsány, Trencsén vm.) geológus. Előbb egyetemi tanárse
géd a selmeci akadém ián, m ajd a F öld
tani Intézet osztálygeológusa. G eoló
giai felvételeket folytatott K rassó- Szörény vármegyében, Temes-Kövesd és Lukorecz környékén, a Beregszó völgye és a Béga közti területen, Zem p
lén- és Sáros vármegyében. Foglalko
zott a századforduló időszakában ki
bontakozó kőolaj-kutatásokkal is. ( +
Pozsony, 1901. jún. 26.) - Földtani K özlöny, 1902. 1-5. o.
Faragó Zsigmond (N agyvárad), m ér
nök, szakíró. Kezdeményezője, szakér
tője és kiadója volt az első m agyar geo
déziai folyóiratnak, az 1892. március 1-én indított „K ataszteri K özlöny ”- nek. ( + Bp. 1922.) - G eodézia és K a r
tográfia, 1969. 4. sz.
Kardos Árpád (Pest), kertész. Jelentős m unkát végzett a m agyar díszkertészet és a kertészeti szakirodalom fejlesztésé
ben; kertészettörténeti ad ato k a t tárt fel, s megkezdte a m agyar kertészeti könyvészet összeállítását. Ornitológiá- val is foglalkozott. ( + H atvan, 1939.
okt. 24.) - M ÉL I. köt. 859. o.
Ebben az évben indult el Vámbéry Ár
min közép-ázsiai kutatóútjára.
A L ondoni V ilágkiállításon a m agyar finomlisztet elsőrendűnek m inősítet
ték.
A ninán (Krassó-Szörény vm.) m eg
kezdték a koksszal való vasolvasztást.
A Riggenbach-féle fogaskerekű vasút
rendszer szabadalm at kapott. - M TK III. 730. o.
M egkezdte a termelést hazánk első, mesterséges trágyát előállító üzeme, az óbudai Festetich-féle „guanógyár” . - Léderer Emma: Az ipari kapitalizm us kezdetei M agyarországon. Bp. 1952.
253. o.
Perczel László (1827-1897) irányításá
val elkészült az a földgöm b, amivel az 1881. évi velencei Nemzetközi F öldraj
zi K ongresszuson aranyérm et nyert.
A 132 cm átm érőjű földgöm böt kömlő- di birtokán készítette. - A m brus- Fallenbüchl Zoltán: M agyarország leg
nagyobb földgömbje. G eodézia és K ar
tográfia. 1963. 1. sz.
Schlick Ignác budai vasöntő engedélyt k ap o tt pesti vasöntőgyár felállítására.
(Váci út - G yár u. sarok) - Császár, 43.
o.
A pesti egyetem m egkapta a tanári ké
pesítést adó oklevél kibocsátásának jo gát. - Sinkovics István (szerk.): Az F L TE története 1635-1985. Bp. 1986.
Az Erdészeti L apokat (eredetileg E rd é
szeti L apokat), m int az Országos Erdé
szeti Egyesület hivatalos közlönyét, eb
ben az évben indította meg W ágner Károly és Divald Adolf. A havonta (1907—17 között havonta kétszer) meg
jelenő lapot 1871-ig W ágner, ettől kezdve 1900-ig Bedő A lbert szerkesz
tette. A lap 1944-48 és 1950-52 között szünetelt, m ajd 1952. óta „Az E rdő”
néven jelenik meg. - Hiller, 127. o.;
129. o.
M egépült a Tisza védtöltésével együtt Szolnokon a milléri, Tiszasüly h atárá
ban pedig a sajfoki zsilip. A milléri m űtárgy m a is meglévő m űszaki emlék.
- Vízgazdálkodás.
(Lásd még Lexikon II.: jan . 2., 16., 31., febr. 22., ápr. 8., 11., 24., máj. 6., jún.
2., 6., 9., 12., júl. 19., aug. 1., szept. 1., okt. 12., 16., dec. 1., 2., 18., 21., 22.) 1887 A hazai távközlési infrastruktúra fej
lesztésének jelentős éve; Baross Gábor végleg egyesítette a távírdát és a telefont a postával. A m agyar állam megvásá
rolta a Puskás-testvérek létesítette bu
dapesti távbeszélőhálózatot, azonban az alapító-szervező engedélyeseknek, illetve Puskásék örököseinek további 30 évre bérbe adták. Baross G ábor megszervezte a postam érnöki szolgála
tot, és m érnökökre bízta a távbeszélő
rendszer fejlesztését.
(C ikkünk a 48. oldalon.)
Az Egger Béla és T ársa cég ebben az évben egy nagyobb gyártelepre, a VII.
kerület H uszár u. 7. sz. alá költözött.
Itt m ár gyáripari termelés folyt, és ex
p o rtra is dolgoztak. Ú ttö rő jellegű m unkájuk volt 1887-ben a Moszk- va-R jazan közötti 280 km-es vezeté
ken egy beszédátviteli kísérlet. Ennek eredménye: a kísérletek a latt a m ikro
fonok és jelzőcsengők jó l m űködtek, a beszéd tisztán és hangosan volt hallha
tó. - M H É 25. o.
A G anz-gyár m egvásárolt egy csődbe ju to tt Bécs melletti, leobersdorfi üze
met. (Az üzemmel átvett m otorkészlet piacképessé tétele, átalakítása volt a fiatal Bánki D o n át és C sonka János egyik első közös m unkája.)
E lindult Déchy Mór negyedik, K auká- zus-kutató expedíciójára az angol Freshfield társaságában. - Schafarzik F.: D échy M ór, Bp. 1922. A kadémiai
emlékbeszédek X VIII/5.; M agyar u ta zók. 129. o.
K olozsvárott Vegykísérleti Á llom ást hoztak létre, amelynek feladata első
sorban a növénytermelés, az állatte
nyésztés és a mezőgazdasági iparm űve
letek kémiai ellenőrzése volt. - Szabad- váry-Szőkefalvi, 212. o.
M egalapították a borgoprundi (Besz
terce vm.) papírgyárat. - Bogdán, 79. o.
Létrehozták Budapesten a V etőm ag
vizsgáló Állom ást. - M T K III. köt.
779. o.
Mauthner Mihály, testvérével társulva, Ú jpesten, a Váci út 40. szám a la tt meg
alap íto tta a M A U T H N E R TESTV E
R E K és TÁ R SA I R t. bőrgyárat, a mai Újpesti Bőrgyár elődjét.
Than Károly definiálta a gázok moltér- fogatának fogalmát. - Szabadváry F e
renc; T han Károly. Bp., 1972.
Haggenmacher Károly szabadalm az
ta tta a róla elnevezett síkszitát, amely forradalm asította a m alm ászati őrle
mény osztályozását. - M űszaki nagyja
ink I. köt. 475. o.
Megjelent Konkoly Thege Miklós (1842-1916) világviszonylatban is kie
melkedő munkája, a csillagászati fény
képezésről; „Praktische A nleitung zűr H im m elsphotographie, nebst einer kurzgefassten A nleitung zűr modernen photographischen O peration und Spektralphotographie im C abinet”
(Halle). Ez volt az első m unka, amely részletesen tárgyalta a csillagászati fényképezés eszközeit, módszereit, munkalehetőségeit, de emellett a fény
képezés laboratórium i m unkálataiba is bevezetést adott. K ülföldön egyöntetű elismeréssel fogadták, annál is inkább, m ert a szakirodalom addig csak két hasonló, de sokkal kisebb terjedelmű m űvet ism ert - Bartha L .-V ajd a P.:
A csillagászati fényképezés m agyar ú t
törői. F otó, 1979. 10. sz.
Wolgner József főhadnagy, katonais- kolai tan ár elkészítette és sorozatgyár
tásra is alkalm assá tette a M agas-Tátra 1 : 25 000 m éretarányú dom bortérké
pét. Ez a m unka a m aga ko rán ak egyik legkiemelkedőbb, kereskedelmi forga
lom ba kerülő dom borm űvű térképe volt. - F o d o r, II. köt.
Lanfranconi Gracioso Enea pozsonyi földm érő m érnök B udapest Székesfő
városnak ajándékozta gazdag rajz-, festmény- és metszetgyűjteményét, amely Pest és Buda X V -X IX . sz. k ö zö tt készült térképeit és látképeit tartal
m azta. (A gyűjtemény utóbb szétszóró
do tt, egyes darabjai m a az Országos Széchényi K önyvtárban és m ás intéz
m ényekben lelhetők fel, zöme azonban pótolhatatlanul elkallódott.)
Megjelent Linhart György (M agyaró
vár, 1844. jún. 16.-1925. jan . 25.) „Ma
gyarország gombái” c. munkájának utolsó kötete is. A m agyaróvári tan ár
nak - aki később az o ttan i növény- és kórélettani állomás igazgatója lett - e nagyszabású, négy „centuriá”-ra fel
osztott alkotása hazai és külföldi vi
szonylatban is e tárgykörben kora egyik legjobb műve.
M egalakították - a Földművelésügyi M inisztérium keretében, a halászati fe
lügyelői m unkakör továbbfejlesztésé
vel - az Országos Halászati Felügyelő
séget, a közvizek halászata és a m ester
séges halgazdaságok előm ozdítása ér
dekében. Első vezetője L andgraf Já nos, m ajd Répássy M iklós volt. A felü
gyelőség 1951-ig m űködött, és 1961-től ism ét megszervezték, mivel a halászat fejlesztése központi irányítást igényelt.
- Vízgazd. Lex.; M ezőgazdasági útm u
tató . Bp., 1918. II. köt.
Megjelent - Péch József szerkesztésé
ben - az első Vízrajzi Évkönyv, a m a
gyar vízrajzi szolgálat m a is évente megjelenő kiadványa. Az évkönyv egy- egy év vízrajzi adatait, valam int azok
nak a gyakorlat szám ára feldolgozott idősorait tartalm azza. - Vízgazd. Lex.
A Magyar Általános Hitelbank megala
pította a Brassói Kőolajfinomító Rész
vénytársaságot. A finom ító vállalat Brassón, öt erdélyi kisüzem felszámo
lásával jö tt létre, azon kedvezmények h atására, melyekkel a m agyar állam a finom ítóipar fejlesztését igyekezett elő
segíteni. Á Brassói Kőolajfinom ító Rt.
m odern berendezéssel rom án kőolajat dolgozott fel. - A dám y B éla-N ém eth A ndrás: A m agyar kőolajfeldolgozói
p ar története az államosításig. Bp., 1968.
A G anz és Társa R T m egkezdte a papí
ripari gépek gyártását.
M egalakult a M agyar Fegyver- és m u níciógyár R t., amely a m ai Szerszámi
pari M űvek (SZIM ) Esztergagépgyárá
nak elődje volt. - Ulbrich, 145. o.
M egépült Kisköre m ellett M agyaror
szág leghosszabb Tisza-hídja, amely fa- szerkezetű volt. Teljes hossza 748 m, mely három 48 m nyílású, m agas fa
járm o k o n nyugvó, Howe-szerkezetű m ederhídból és 30-30, egyenként 10 m nyílású ártéri hídból állott. - Mihailich.
(Lásd még Lexikon II.: jan . 9., 14., 15., 19., 26., febr. 1., 4., 22., márc. 5., 19., 20., 25., ápr. 1., 11., 27., máj. 10., 14., 24., jún. 6„ 25., 26., 29., júl. 4., 5., 14., 22., 27., aug. 1., 7., 14., 16., szept. 7., 15., 20., okt. 5., 10., nov. 12., 16., 20., 25., 26., 28., dec. 13., 16., 17.) 1912* Simon László (M unkács), pedagógus,
geográfus. 1949-ben megszervezte és vezette a Földrajzi K önyv- és T érkép
tárat, amely a m agyar földrajzkutatás központja lett. ( + D ebrecen, 1968.
aug. 26.) - M ÉL III. köt. 698. o.
L étrejött a H ofherr-S chrantz és Clay- ton-S huttlew orth Rt. budapesti cég, a későbbi Vörös Csillag T raktorgyár elődje.
A G anz és Társa D anubius Gép-, V a
gon és H ajógyár Budapesten is meg
kezdte a dízel-m otorok előállítását. (A leobersdorfi gyárában 1901-ben kezdte meg.)
A Láng László G épgyár R t. üzembe helyezte 800 LE-s dízelm otorját az Ó budai G ázgyárban.
Bláthy Ottó Titusz szabadalm aztatta az indukciós fogyasztásm érők stro- boszkópos ellenőrzési eljárását.
M egnyílt a Posta műszerész tanoncis
kolája. A nagy hírnévre szert tett iskola szabályzatát és tanrendjét az ip aro k ta
tás szerveivel egyetértésben a Posta ja vítóműhelyeinek vezetősége készítette elő. Az iskola oktatói általában posta
m érnökök voltak. Az o k tatást jól fel
szerelt műszer- és készüléktár segítette.
Az iskola otthonnal is rendelkezett. - Postam érnök, 276. o.
A P osta Kísérleti Á llom ás ebben az évben költözött át mai helyére, a Bp.
IX ., Gyáli ú t 22. szám alá. Egy időben (1919-1924) a csepeli rádióállom ás ve
vőállom ása is itt volt. - PSz, 194. o.
Állami kezelésbe került az utolsó, még magánkézben lévő városi távbeszélő
hálózat K ism artonban.
Létrejött a Fővárosi Sörfőző Rt.
M egalapították a Szolnoki Cukorgyár R t-t, és a Sarkadi C ukorgyárat.
M egalapították „K isperkátai Szesz
gyár és F inom ító” bejegyzett név alatt a mai Szabadegyházai Szeszipari V álla
lat jogelődjét.
M iskolcon drótgyárat alapítottak; jo g utódja a mai D ecem ber 4. D rótm űvek.
-A z O M B K E Jubileum i Évkönyve, 1972.
M egalapították az Á llatorvosi F őisko
la járványtani laboratórium át, ahol vi
lágviszonylatban elsők között foglal
koztak a sertéspestis elleni szérum elő
állításával. E részleg később Phylaxia néven vállalattá alakult. - M olnár Jó zsef: A Phylaxia Állami O ltóanyagter
melő Intézet 50 éve (Kézirat)
M egkezdődött Budapesten a központi m űködtetésű utcai időjelzés, felállítot
ták a villanyórákat.
Debrecenben m egalapították a REX Gyógyszervegyészeti Gyárat. Jogutód
ja a Debreceni Gyógyszergyár lett, amely 1960-ban egyesült a Hajdúsági G yógyszergyárral, B IO G A L néven. - Vegyipari üzemek ismertetője. Vesz
prém , 1968. 109. o.
Ez év óta gyártanak hazánkban gépko
csiabroncsokat. (Tauril pneum atik) - M M M , 158. o.; G um iipar, 12. o.
M egépült Sajóládon a három nyílású, 84,2 m hosszú, többtám aszú, vasbeton
tartó s Sajó-híd, amely az első hazai nagyobb tám aszközű vasbetonhidak egyike volt. Dr. Zielinszki Szilárd m ű
egyetemi tanár, a m agyar vasbetonépí
tés m egalapítója tervezte. - M ihailich- Haviár.
Kereken 320 000 kh társulati területen m egalakult a Pest megyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat, amely 1925-31 között m egépítette a D una- völgyi. F őcsatornát, a 198 km hosszú ún. „Á tokcsatornát” . - Vízgazd. Lex.
(Lásd még Lexikon II.: jan . 1., 11., febr. 3., 5., 21., m árc. 2., 8., 9., 12., 19., 23., 26., ápr. 1., 20., 21., máj. 4., 5., 20.,
23., 29., jún. 20., júl. 7., 26., aug. 20., 21., 26., 30., szept. 2., 9., 27., okt. 7., 13., dec. 6.)
Az Egyesült Izzó megkezdte a kripton- töltésű izzólám pák gyártását.
M egjelent Zechmeister László és Chol- noky László: „Die chrom atographische A dsorptionsm ethode” cím ű könyve, mely a krom atográfiának világméretű elterjedését m ozdította elő.
A budapesti Ericsson M agyar Villa
mossági Rt. vállalatot felszám olták, és az a Standard Villamossági Rt. tulaj
do n áb a m ent át épületeivel és berende
zéseivel együtt. (Ez a BH G jogelődje volt.) - M H É , 52. o.
Angliai tanulm ányút alapján az Egye
sült Izzó és az O R IO N közös televíziós laboratórium ot létesített, és fél éven belül m ár állóképek továbbítását érték el. - M H É , 50. o.
A S tandard Villamossági Rt. a székes- fehérvári rádióállom áson két d arab rö vidhullám ú, szélessávú (C arter rend
szerű) rom busz antennát létesített észak- és dél-amerikai irányítással (az ottani m agyar településeknek szóló adások céljára). - Postam érnök, 157. o.
Á tad ták a forgalom nak a közism ert, 45 m tám aszközű, könnyed, levegős, fel
sőpályás, vasbeton ívhidat, a veszprémi völgyhidat, amelyet Folly R óbert ter
vezett.
Debrecenben megjelent Korbély Jó
zsefnek a „Tisza szabályozása” című m unkája, amely először tekintette á t az addig elvégzett m unkálatokat, s a sza
bályozás eredményeinek és gyengéinek tudom ányos feltárásával kijelölte a fo
lyó szabályozásának további irányait, amely a későbbi m unkák vezérfonalául is szolgált.
M egjelent a M agyar Földrajzi T ársa
ság sorozatában Cholnoky Jenő „Bala
to n ” cím ű könyve.
Szent-Györgyi Albert N obel-díjat k a pott.
(C ikkünk az 57. oldalon.)
Ebben az évben alapították a vitorlázó- repülő-sportért legtöbbet tett szakem
berek szám ára az „ISTU S-gyürü" ki
tüntetést. Az első aranygyűrűt (kék m ezőben három fehér sirály) még eb
ben az évben R otter Lajos kapta. - Repülés, 368. o.
Ú jpesten a D una sor 16. szám alatt Leiner László és Tolnai G éza megala
p íto tta az A ngol-M agyar Vegyipari K ft-t, a későbbi Első M agyar Cserző
anyaggyár és a mai S Y N T A N Vegyi
anyag Vállalat elődjét.
Z agyvarónán vállalatot létesítettek M agyar Vasötvözetgyár címen a hazai ferroszilícium-gyártás céljára. A válla
lat m a Zagyvarónai Ö tvözetgyár néven m űködik. - Gajzágó A.: Á M agyar Vasötvözetgyár. Bp. 1962.
(Lásd még Lexikon II.: jan . 9., 21., 26., 31., febr. 4., 13., márc. 2., 12., ápr. 9., 28., máj. 6., 14., 22., 31., jún. 17., 20., júl. 1., 8., 9„ 14., 21., 29., aug. 3., 25., szept. 8., 9., 12., 23., okt. 1., 7., nov. 4.) 1962 Üzembehelyezték a M unkács-Sajószö-
ged-B p. (Zugló) 220 kV-os távvezeté
ket.
Üzembehelyezték a hazánkat Cseh
szlovákián keresztül a Szovjetunióval összekötő Barátság kőolajvezeték (130 km hosszúságú) m agyarországi szaka
szát.
M egindultak a kozm ikus geodéziai k u tatáso k a Budapest, Baja és Szom bat
hely állom ásokon N A F A és A F U típu
sú kam erákkal.
P ápán megnyílt az állandó jellegű kék
festő ipari kiállítás a K luge kékfestő
üzem helyreállított helyiségeiben. - O lajipar, 24. o.
M egalakult a M agyar Iparjogvédelmi Egyesület, az M TESZ tagegyesülete.
(Lásd meg Lexikon II.; jan . 4., 9., 10., 19., 20.. febr. 11., 18., 25., 26., márc. 21., ápr. 3., 4., 12., máj. 5.. 26., jún. 9., 15., júl. 5., 17., 31., aug. 18., 30., szept. 1., 24., 28., okt. 13., 31., nov. 2., 17., dec.
5-, 7.)
LEXIKON II.
JANUAR
1662 I. Lipót bányarendtartása szabá
lyozta a bányászok munkaidejét, s bevezette a három m űszakot. - M T K II. 481. o.
1937 M egindult a Magyar Tímár, az el
ső magyarországi bőripari szak
lap, amelyet először évente tíz, a háború alatt pedig évi négy alka
lom m al adtak ki.
1837 Pesten m egindult az Athenaeum cím ű irodalm i és tudom ányos fo
lyóirat, a reform kor művelődés- történetének a Tudom ányos Gyűjtem ény mellett jelentős d o kum entum a. Szerkesztői: V örös
m arty M ihály, Bajza József és Tol- dy Ferenc voltak. Ebben jelentek meg pl. Vásárhelyi P álnak a Pesti állandó híd és az A lduna-szabá- lyozás tárgyában íro tt észrevételei.
(M egszűnt 1843. decem berében.) 1912. A Földmívelésügyi M inisztérium
létrehozta a Sajó/csatornázási Ki- rendeltséget. A hajózhatóvá váló Sajón lehetőség nyílt a diósgyőri és a miskolci gyárak termékeinek olcsó szállítására is. - Vízügyi Közlemények, 1935.
f i 962 Szecsődy Miklós (Bp.), m érnök, geofizikus. Évtizedeken át foglal
k ozott az Eötvös-inga továbbfej
lesztésével; több elfogadott talál
m ánya van. (itg y h ázasszecső d , 1881. máj. 1 5 .)-M E L II. köt. 725.
o.
2. 1862 Megjelent a Gyógyszerészi Hetilap első száma. Éz az első m agyar nyelvű gyógyszerészi szaklap, amely fenn is m aradt.
4. 1962 A budapesti K lem ent G ottw ald (korábban G anz Villamossági, ma G anz Electric) gyárban elkészült az első magyar gyártm ányú 50 M W -os hidrogénhűtéses turbóge
n erátor. - M TK IV. köt. 1103. o.
6. " 1787 Irinyi János (Zsáka), mezőgazda és szakíró, az ism ertebb nevű ifj.
Irinyi János (a zajtalanul gyúló
gyufa feltalálója) édesapja, aki a nagylétai uradalm at és saját birto
kát - különösen állattenyésztési szem pontból - m intagazdasággá fejlesztette. A burgonya feldolgo
zására gőzerővel m űködő szesz
gyárat rendezett be. Kísérletezett vetőm agkiválasztással és az állat- állom ány nemesítésével is. A h o m okon szélfogó fasorokat ültetett (a talajerózió elleni védekezés
ként), amivel a környezetvédelem korai példáját adta. (tN agyléta, 1856. ápr. 15.) - M É L I. köt. 778.
o.
f i 837 Hochmeister Márton (Nagysze
ben), nyom dász, könyvkiadó, Nagyszeben polgármestere. O ala
p íto tta (1790) az ak k o r Erdélyben megjelenő egyetlen m agyar újsá
got - lényegében hetilapot az Erdélyi M agyar H írvivőt. A lap 1791-ben megszűnt. K iadója a k o rabeli Erdély kulturális és közéle
tének jelentős alakja volt, s m int bibliográfus, a tudom ánytörténet előkészítő adatszolgáltatója is lett.
^N ag y szeb en , 1767. ápr. 19.) - M ÉL I. köt. 726. o.; K ókay G yörgy (szerk.); A m agyar sajtó története. I. köt. Bp. 1979. 137. o.
9. *1887 Reich Ernő (G yőr), gépészmér
nök, feltaláló, több m int fél évszá
zadon keresztül a M agyar E lekt
rotechnikai Egyesület választm á
nyi tagja. M űszerekre, kisgépekre, szerelési anyagokra vonatkozó belföldi szabadalm ainak száma m eghaladta a százat, a külföldieké közel nyolcvan volt. Legismer
tebb, külföldön is elterjedt talál
m ánya az ún. Reich-fogó (1926):
villamossági mérőműszer, mellyel váltakozó áram ok feszültsége, áram erőssége, teljesítménye m ér
hető. A Reich-fogó szabadalm át a Siemens és a General Electric vi
lágcégek is m egvették és a készülé
ket gyártották. (fB udapest, 1965.
okt. 5.) - M É L II. köt. 495. o.
1937 A textiliparban bevezették a 48 órás m unkaidőt. - M T K III. köt.
945. o.
