A vas- és gépipar 1926-ban nemzetközi viszonylatban

IPAR

A vas- és gépipar 1926—ban nemzetközi viszonylatban.

Les industries du fer et des machines de Hongrie en 1.926, Résumé. En 1926 aussi, la situation a

été grave dans les industries du fer et des machines de la Hongrie, guoigue, par rapport a 1925 une certaine amélioration se son pro- duite, surtout dans la deuxieme moitié de l'année, amélioration gui eut pour cause dlune part, le/fet favorable de la grande grcte anglaise sur lindustrie lourde du continent,

el dautrc part, les iniestissements effectués par llEtat et les oilles.

Depuis la guerre, au détriment des pays producteurs de fer d'E'urope, un écart se pro- duisit, par rapport a la situation dlaoant—

guerre, dans la production du fer et de l'acier.

Cet éca rt slest produit surtout au profit de FAmé- rigue du Nord, oil la production de 1926 a de'- passé de 171 millions de tonnes celle de 1913;

mais ,pendant la guerre, la production du fer a été introduite dans certains dautres pa gs aussi dont la production dépasse maintenant largement celle d aoant——guerre, de sorte guils sont en mesure de couvrir une partie de leurs besoins en fer. Dans les grands pays européens producteurs de fer et dlacier, laproductiondu fer et de tlacier a relatioement diminué; pour

le moment. cela se compense par une forte

augmentation de la consommation d*acier.

En Hongrie, la situation des industries du fer et des métauo: s*est améliorée en 1.926, mais celle de la construction mécanigue a ftéchi. Dans les industries du fer et des mé- taux, le nombre des fabrigues sest éleoé aere contre 264 en 1925; la force des générateurs a augmente' de plus de 12 milleHP, la consom—

mation de charbon, de 1 million de (1; la valeur de la production, de 37'7millions de couronnes- or. A cause de la baisse des prix de fer et dlacier, la guantité de la production slaccrut encore davantage; toutefois, elle était in/éri—

leure de 36'80/0 d celle d*aoant-guerre.

En groupant, suivant l'eűpectif annuel mo-

yen dlouvriers, les principales données d'ex- ploitation et de production des établissements d'industrics du fer et des métauoc, nous pou- rvons établir trois groupes. Ils sont les suivants:

]" Petites fabrigues, occupant au plus 50 ouoriers. A ce groupe appartiennent 187 éta- blissements, dont la production peut étre éva—

luée, pour 1926, a 263 millions de couronnes- or (12'69/0 de celle dcs industries du fer et

en relation internationale.

des métauac.) 20 Fabrigues moyennes, occupant 51 a500 ouvriers; au total, 66 établissements, avec une production totale annuelle de 60 millions de couronnes—or. 30 Grandes fabrigues, occupant 55'5"/0 des ouvriers et fournissant

58'8"/,, de la production totale des industries du fer et des métaux.

D'aprés les statistigues de 1926, relatives a la construction mécanigue, le nombre des fabrigues y a diminué, de 18] en 1.925, a 172;

lefectif moyen douoriers a diminué de plus de mille ouvriers, la consommation de char- bon, de presgue de 200 mille 11, le nombre des HP, de prés de mille. Par contre, la valeur de la production slest élevée a 148'1 mille couronnes or (contre 132 7 mille en 1925);

cest une amélioration de 11 o."/(, Cette aug—

mentation de la valeur de la production fut contre balancée par la hausse de prix constatée dans l'industrie des machines, de sorte gulon peut établir gue la guantité de la production

a aussi diminué.

De la répartition par catégories d'ouvriers desétablisSements de construction mécanigue,il ressort gue les petites fabrigues y font 628 p. 1 00 des établissements et 24'10/0 de la production totale annuelle. Dans le groupe des fabrigues moyennes, on peut g faire entrer 49 établis- sements, produisant 20'5"/0 de la production annuelle totale. En/in, le nombre des grands

établissements y a été de 25; la production en forma plus de la moitié (55'40/0) de la valeur de la production de l'industrie des machines.

Az inflációs konjunktúra megszűnése után vas- és gépiparunk csaknem minden ágában a gyárak munkáslétszámának folytonos apadását látjuk, mely a mun- kaidőredukció mind szélesebb körre tör—

tént kiterjedése mellett kétségkívül a gyá—

rak foglalkoztatottságának fokozatos csök- kenését jelenti. Az 1925. évben ez a ha- nyatló irányzat, úgy látszik, mélypontját érte el, mert 1926-ban az üzemi és terme—

lési viszonyokat jellemző adatok már a helyzet kedvezőbbre fordulását jelzik.

A magyar vas- és gépipar termelési ne—

hézségeit elsősorban a hazai gazdasági

életre nehezedő súlyos viszonyok magya-

10. szám. —957 —

1927 rázzák. A magántőke, mely az inflációs

években kereste a lehetőséget, hogy mint áru meneküljön az elértéktelenedés elől.

"a pénz értékállandósulása után az ipari termeh'snek e tekintetben megszűnt tá—

masza lenni csak a magánépítkezések előmozdítása szolgálta még a vas- és gép- ipar előnyeit. Viszont a külföldi kölcsö- nök felhasználz'isáhil várt állami és városi beruházások lassan indultak meg, ked—

vező hatásuk a vas- és gépiparban csak az 1920. év második felében mutatkoz- hatott.

A vas- és gépgyártás termelési nehéz—

ségeinek vizsgálatánál azonban nem kis mértékben figyelembe kell vennünk az ál- talános európai gazdasági válságot, főleg az ipari termelés és fogyasztás terén, s a nehéziparnak a háború utáni viszo- nyait is.

A vas- (s gépgyártás helyzetének tükre elsősorban a gyárak foglalkoztatottságá—

nak mérvét mutató munkáslétszámada—

tok s a vas- és acéltermelés mennyiségé- nek alakulását feltüntető adatok. A nem—

zetközi munkapiac az 1926. évben súlyo—

sabbra fordult, a munkanélküliség külö- nösen az év első negyedében emelkedett.

az ipari termelési válság továbbterjedésé—

nek hatásaként a magyarországi szerve- zett munkások körében 2309 ezer munka—

nélkülit tartottak nyilván az 1925. év utolsó negyedében számbavett 28 ezerrel szemben.

A háború utáni évek a nehéziparban a termelés alakulását illetőleg lényeges változásokat mutatnak. Azok az államok.

amelyek a háború előtt a világ vas— és acéltermelését túlnyomólag képviselték, mint hadviselő felek termelőképességüket kizárólag a hadiszükségletek kielégítésére fordították s annak ellátása céljából fo- kozták. A világszükséglet kielégítése te—

bát részben oly államok feladatává lett,

amelyek vas— és aeéltermelése addig csak kis hán'adát tette a világtermelésnek, a

nem vastermelő államok is kénytelenek voltak tehát vas— és aeéliparukat fejlesz- teni. mert a hadviselő államoktól nem kaptak nyersanyagot. Bár a szükséglet, különösen az acélfogyasztás nagyarányú emelkedése folytán a háború utáni évek—

ben jelentékenyen megnövekedett a hábo- rút megelőző évek acélfogyasztásával szemben, az európai vas— és acélgyártás túlméretezettsége következett be, amely azokkal a struktúrzn'áltozásokkal, ame—

lyek a vasiparban a békekötések területi változásainak következményeiként ismerete- sek, az európai ipari termelési válság egyik legfőbb tényezőjévé lett. Legszembett'i—

nőbb hatása az európai vas- és acéltermé-

lés nehézségeinek Észak-Amerika térfog—

lalása a vas— és acélipai'ban, vagy még in- kább a világpiacokon. Míg ugyanis a ví—

lágtermelés nyersacélban 1926—ban 173 millió tonnával nagyobb volt, mint 1913—

ban, Európa acéltermelése 1926-ban csak- nem 2 millió tonnával csökkent, míg Észak—Amerika termelése 171 millió ton- nával meghaladta az utolsó békeévben el—

ért termelést, ezenkívül az acéltermelés háború utáni emelkedésében jelentős része van Ázsiának és Ausztráliának, amelyek termelése a békebeli állapottal szemben meghatszorozódott.

A világ acéltermelését az 1924—1926.

években szembeállítva az 1913. évi ter—

melést feltüntető adatokkal. termelőálla—

ntok szerint részletezve ezer tonnákban

az [. sz. táblázat mutatja be:

l. A világ nyersacéltermelése ezer tonnában.

Production mondiale d'acz'er brut en mz'lliers de tonnes.

Megnevezés 1913 192131925!—1926 Dészgnatwn években — années

.' !

Észak—Amerika — Amé— ;

rigue du Nord 32.8623919934/1'886 50.000

Kanada — Canada 1.060 660; 766 790 Amerikai Egyesült Ál— * '

lamok — Etat f- Unis 31.802 38.539 46.120 49 210 Európa —— Europe . 43.361 3762841365 41.450

Nagy-Britannia —— ;

Grande-líretagne . . 7787 8.332 7517 3.620

Németország — Alla .!

magno. . 12.236 9.885112194 12.340 Sam—vidék —— Tomi

toire de la Sarro . 2.080 1.447 1.573 1.730 Franciaország —

France . . . 6.973 6 900 7.415 8.386 Belgium — Belgigue . 2.467 2.875 2.549 3.374

Luxemburg — Lua'em- —

bourg . . . 1.336 1886 2.084 2245 Olaszország —— Italie. 9341 1358 1.533 1.610 Cseh- Szlavákia —— §

Tehéco—Slovaguie 1.229 1.350, 1.500 1.660 Lengyelország — Po- *

Logne 1 861 682 782 790

Oroszország —— Russia 4.212 1.139; 2.149 3.120

Svédország _ Suéde. 749 550; 518 550 Spanyolország — Es— , %

pagne . . . 242' 545 626 650 Egyéb országok —

Auires pays 1.455 729 923 1.435 zsia — Asie . 346. 1.639 1 800 1.900 Oceánia —— Oce'am'e. . Mt 302 4691 500

Osszesen

10. szám.

Az 1913. évi termelést feltüntető alda- tokkal való összehasonlításnál megjegy- zendő, hogy az 1913. évben csaknem re- kordtermelést mutatnak az adatok, mert a háború alatti évek rendkívül fokozott acéltermelése egy évben sem haladta meg lényegesen az utolsó békeév termelését.

Anglia 1926. évi termelésének nagy csök- kenése a hét hónapig tartó angol szénbá- nyászsztrájk következménye volt, az angol termelés csökkenését azonban a többi európai állam termelésének emelkedése kiegyenlítette. Ugyanis Olaszország acél- termelése 72%-kal, Luxemburgé 68%-kal, Belgiumé 37%-ka1, Cseh—Szlovákia terme- lése 30%-kal, Franciaországé 20%-kal na-

gyobb volt, mint 1913-ban, Spanyolország termelése pedig csaknem meghárbmszoro-

zódott, s valamivel meghaladta Németor-

szág acéltermelése is a háború előtti ter- melésizmennyiséget. Európa acéltermelése azonban, mely a háború előtt a világter—

melés 56%-át tette, 1926-ban 44%-ra esett

vissza, szemben Észak-Amerikával, ahol

1913-ban a világ acéltermelésének csak 43%-át állították elő, míg 1926-ban ez az arány 53%-ra emelkedett. A világ vas- és acéltermelésében Észak-Amerika javára

történt eltolódás a mellett szól, hogy a vas- és acéliparban megállapítható terme- lési nehézségek főleg az európai vaster- melő államokat sujtják, s egyben bizony- ságul szolgál arra is, hogy az utóbbi évek termelése akkor, amikor a vas- és acél—

szükséglet hatványozottan fokozódik, a háborúokozta pusztítások újjáépítésénél s az elmaradt állami és városi inveszticiók- nál és reparációknál elsősorban a vas- és acélipar foglalkoztatására van szükség, mert az acél ma már mindjobban elfoglalja a fa, kő és cement helyét, az európai álla—

mok termelése nem mutatja azt az intenzi—

tást, melyet a szükséglet emelkedése indo- kolna.

A világ vas- és acéltermelésében az európai vastermelő államok részesedésé- nek aránya tehát az 1924—1926. években egyre csökken, s az új vastermelő álla- mok alakulásával elvesztett piacok mel- lett még súlyosabbá vált az amerikai ter- melés egyre fokozódó aránya. Az 1926.

évben ugyan ennek az irányzatnak kiala- kulási képét elhomályosítják az angol szénsztrájk okozta hatások, melyek a kontinens vas- és acéltermelőinek nagy fejlődési lehetőségét nyujtottak, mint azt fentebb láttuk, több állam termelése

—958— 1927

azonban 1926-ban is lényegesen a béke- beli szinvonal alatt maradt. Ezek között

van a Saar-terület, Oroszország, Svédor-

szág és Lengyelország mellett Magyar- ország is, melynek 1926, évi nyersvas- és acéltermelése ugyan erősen felülmulta az 1925. évi termelést, az utolsó békeév ter- meléséhez viszonyítva azonban a vaster- melés 98'5%—0t, az acéltermelés pedig csak 73'2%—0t tett,

Az angol szénsztrájk megszűnése után ismét fellendült a vas— és acr'űtermelés Angliában, a jobb helyzet azonban csak addig tartott, míg az angol fogyasztók a sürgős szükségletet fedezték. Már május—

ban korlátozni kellett a vastermelést, öt olvasztót üzemen kívül helyeztek, majd augusztusban további 9 olvasztó szüntette

be a munkát, másokban redukált-ák az

üzemet, s az acélgyárakban is a nyomott árak következményeként számos Martin- olvasztót helyeztek üzemen kívül, úgy—

hogy az acélgyárak kapacitásuk 20——

30%-át kihasználni nem tudták. Bár az acéltermelés Angliában még mindig na—

gyobb, mint a háború előtt —-— 1927. július-

ban 687.100 tonna, augusztusban 644500 tonna volt, míg 1913-ban az augusztus

havi termelés 638.600 tonnát tett —— a vi—

lágfogyasztás emelkedésével szemben a

termelés kedvezőnek nem mondható, amit

a külkereskedelmi adatok is igazolnak, mert a vas- és acéltermékek behozatala egyre emelkedik, míg a kivitel inkább csökkenő irányzatot mutat.

A főbb vastermelő államok nyersvas- és nyersacélkivitelének alakulását 1924-ben és 1925-ben a háború előtti exporttal össze- hasonlítva azt látjuk, hogy a kontinentális államok főleg Európába exportálnak, míg Anglia részére az európai piac kevésbbé jelentékeny, vas- és acélgyártmányának alig egyötödrésze jön Európába, az angol termékek legfőbb piaca a távol kelet. A német export 1925-ben 109'4%-kal volt

nagyobb, a francia 37'5%-kal volt maga-

sabb az előző évinél, Belgium és Luxem-

burg vas- és acélkivitelénél azonban már 6'0%-os csökkenést látunk, Anglia kivitele pedig 3'1%-kal maradt az előző évi export mögött, s az angol kivitel a háború előtti exportnak csak 75'1%-át, az északame- rikai pedig csupán 57'7%-át tette, amia termelési adatok figyelembevételével külö- nösen az északamerikai vas- és acélfogyasz- tás jelentős megnövekedése mellett szól. Az

Egyesült Államok fogyasztása 1913-ban

_ 10. szám.

36 millió'tonnára tehető, amely 1925-ben 54 millió tonnára emelkedett, tehát 507—

kal növekedett, a békeállapothoz viszo- nyitva.

Az ipari termelési válság leküzdésére, különösen a vas- és acélgyártásnál, a há- ború utáni években megállapítható terme- ,lési nehézségek csökkentése—céljából a vas- termelő államok a termelés racionalizálását s a piacok biztosítását tekintették a legfőbb feladatnak. így jöttek létre Németország—

ban a nehézipar racionálisabb termelését és kereskedelmi céljait előmozdítani tö- rekvő kartellek, Angliában nagyobb arányú í'úziók, Franciaországban a valamivel la- zább szervezetű koncentrációk, melyekkel szemben Amerikában az amerikai acél- egyesülés irányítja a nehézipari termelést.

Az európai vastermelő államok a kartell- szerű alakulatok céljainak nemzetközi biz- tosítása végett és az amerikai verseny ellen- súlyozására 1926. szeptember 20-án további tömörülést szerveztek meg, mely nemzet- közi acélegyesülés néven Németország, Franciaország, Belgium és Luxemburg kö- zött jött létre s amelybe utólag Lengyel- ország, Cseh-Szlovákia, Ausztria és Magyar—

ország is belépett.

A magyar vas- és acéltermelés alakulá- sára tehát lényeges kihatással van a nehéz- ipar nemzetközi helyzete, azonfelül, hogy az általános termelési és fogyasztási válság hatása az ország közgazdaságának minden ágában, így a magyar nehézipari termelés—

ben is mindenkor érezhető. Az 1926. évben a nemzetközi munkapiac súlyosabbá vá- lása következtében a magyar vas- és gép- ipar is fokozottabb nehézségek elé nézett, különösen az év első hónapjaiban, amikor a nyomasztó l'iítelválság tünetei mutatkoz- tak. Ilyen viszonyok között rendkívül ked—

vező eseménynek kell tekintenünk a bol- gár államvasutak vágányszállítási megren- delését, melyet az 1926. év első felében a diósgyőri vasgyár nyert el a nemzetközi kartellel szemben s így a körülbelül 1.800 vagón vasúti sín előállításával a magyar ipar foglalkoztatását nem kis mértékben biztosította.

Bár a vas— és gépipar foglalkoztatásá- nak egyik fokmérője: a vas- és gépgyárak- ban alkalmazott munkásle'tszám alakulása az 1926. évi helyzetet fölötte kedvezőtlen- nek tünteti fel, a,,termelési és üzemi adatok arról tanuskodnak, hogy az 1925. évvel szemben a magyar nehéziparban már az

1926. év első felében enyhülés következett be, mely az év második felében határozot- tabb javulás képét mutatta. A fővárosban és környékén levő vas- és gépgyárakban alkalmazott munkások száma ugyanis a vas- és gépgyárosok országos szövetségé- nek adatai szerint, amelyek az ország ösz—

szes vas- és gépgyári munkáslétszámának mintegy 90%-át a fővárosi és környéki vas- és gépgyárak munkásainak tüntetik

fel, alkalmaztatási minőség szerint részle- tezve az 1926. évben negyedévenkint a II. számú tábla szerint alakult.

II. A fővárosban és környékén levő vas— és gép- gyárak munkáslétszáma 1926-ban.

Effectif d'ouwiers,en 1926, des fabrigues de fer et (le machines de Budapest et de ses environs.

[ a. i 33 l , ;

g 5 gi §, e ! .g l

,. k 'a w 9. w * __

Idoszak §§§§§ Ég %% ɧ ÉN

Epogue ÉÉ—É 5515 335 ÉS on 3-3

assume a§.:§E§-me

$G§$$§ És ÉN §?! :581 1926

1. 385535; 12.150 5.568 10.319 561 2.097 30.695

II. ,, 12.496 5.554 8.991 524 2.047 29 612 III. ,, * 11.608 5557 9.709 550 1.868 29.292 IV. ,, 12.030 5.666 10 364 550 1.913 30.523

!

Az 1923—26. évekről rendelkezésre álló ugyanezekből az adatokból készült évi átla- gok a munkáslétszám emelkedésének (H, vagy csökkenésének (——-) százalékos ará- nyát is feltüntetve, csaknem minden mun- III. A fővárosi és környéki vas- és gépgyárak munkás létszámának alakulása 1924—1926—ban Formation, en 1924—1926', de l'efentif d'ouwiers des fabrigues de fer et de machines de Budapest et de

ses environs.

A budapesti és környéki vas- és gépgyárakban alkalmazott — Fabn'gun de fer el de machines de

§) Budapes! et de Se: environs

*; . é ge'-ás ag áá: ' %;

§ gli-magas a: "á'N'E %.: EM

seggűssá "Sa: gl§ %% sss

"* üa-É Ses: %% Sz'—És És $$$:

! áxgsigzmÉ ám: 5301: S:: %xos

évi átlagos létszáma az emelkedés (—l—) vagy csökke-

; nés (_) O/o-ának feltüntetésével — szectz'fannuel moyen avn

"m indication, m 0/0, de l'accroíssem. ($) ou de la dt'mz'nut. (—-)

1924 15 150 5.956 13.884 769 2.865 38.624 0/0 — 10'2— 4'1 — 14'0— 9'0—1— 2'3— 9'9 1925 12.284 5.118 10.803 490 2.108 30.803 0/0 — 18'9— 14'1 — 22'2— 36'3— 26'4— 20'2'

1926 12.071 5.586 9.846 546 1.981 30.080 0/0 —— 1'7—i— 9'1 —— 8'94— 11'4— 6'0— 2'5

66

_,

10. szám. _- 960 __ —— 1927;

IV. A szén-, vas- és acéltermelés a nehézipar átlagos szénfogyasztásához és termeléséhez viszo- nyítva, 1923—1926-ban.

Production du charbon, du fer et de l'acier par rapport a la consommation moyenne de charbon et a la production de l'industrie lourde, 1923—1926.

; _5 .g Gyárankinii %% :: §§

É 'S a % § § ÉE § §, átÉÉÉÉSÉÉÉ' 5533 3—3 § :

; V 3 § 'S § % *3 aa ** % Consommat. 825 §xmhz

5 31 § e 53-33 5 § 135'8 Znogáennede 533§§§§

, 0 Na:: §

Ame ;; H a: m .a 0 . ; I— 4 "1 Omnia?

_a v- a e a

m ' t e I' m á z s 11 b a n —— g § " " a.... § u

1923 . . . 68,949.587 7,930.746 76.980333 1,244.446 2,830.455 29.443 2.981 1924 . . . 63,421.402 7.443 941 70,865.343 1,155.019 2,385.361 35.801 2.284

1925 . . . 55,186 073 8,050.499 63.236572 931295 2,311.402 28.073 2.318

1926 . . . 58,222.986 8,269.01;0

káskategóriában a létszám fokozatos apa- hazai széntermelés fellendítésében, minek dását mutatják. folytán ugyanis vas- és gépgyáraink olcsóbb

Az angol szénsztrájk kedvező hatása a hazai szénnel termeltek. A széntermelés ala-

kontinens vas- és acéltermelésére kétség- kulása egyébként különösen a nehézipar—

kívül érezhető volt nálunk is, elsősorban a ban a gyárak termelési viszonyaira jel- V. A vas- és fémipari gyárak állapotára és üzemi viszonyaira vonatkozó főbb adatok.

Donne'es principales sur la situation des fabrigues des industries du fer et des métauac.

* - "" cu: :: u k . . .

. , , 233531; Az ü7em— § ! 33 Munkanapok % 313 § M u n k a s ] ert s z a m Iparl fo- es alcsoport BMW napok 8 35-i száma § § § § oktober ho 1-en

Száma és megnevezése "'?'"me 53.273 § E .: § EE :; Ejfectif d'ouvríers au 1" act.

, . . . ""M""— ' § §": **; Aombre des § 5—3 2

Numero et designation —————————— a" ;.g , ; g ; :. , . " __

des rou es et des sous- á 1, 53? 53— Journees de E %" § 3 fe r f! no egyutt ' 9 p . SZ ma _ "M " 607— 7: travail 537: e : hommes femmes ensemble

groupes d'zndustrie m "12 ** kN * "*

11925I1926] 19251 1926 19251925 1925 1 1926 192511926 19251 1926 192511ng 1925 1926

1. Vas— és acélgyártás —Fabri—

, cation defer et d'acíer . 2101 2.132 300 305 3,487.246 384225 295 315 11.701 12.067 407 42 12.10812.487 x 2. Vas- és acélöntés —— Fon-

deries de feretdacier .. 17 18 4.526 4.949[ 266 275 422077 531368 266 285 1.422 1.954 66 102 1.488 2.056 3. Kovácsolt árúk, stb. gyártása

—Marchandísesforgées,etc. ! 39 37 10.781' 10.730 276 290 1,786.447 1,568.74 287 254 5.414 5.32312971034 6.711 6.357

4 Drótkötél, stb. gyartasz. — 1 *

; 13 13 3.947 383 303 295 366614 427753 281 29 1.104 1.223 256 360 1.360 1.583 Cábles, cordes menni., etc. ;

5. Zumáncedények gyártása—

11

1.526 1.524 305 305 399883 383719 296 277 946 901 596 5101; 1.542 1.411

)

11 Vaisselles émail. . .. ..

7. Kések, ollók, sebészeti osz-

5 4 1.319 1.076 264 26 50.439 19.014 238 264 145 68 63 17; 208 85

ki _

)

01 v:

közök — Couteaux, viseaux, appar. d'opération . ..

8.Epü1et és múlakatosság ——

Serrureríe en bátz'ment et .

d'art .... .. '; 52 521481415008 235 290 587.493 62556 260 282 2.298 2.428 181 20712479 2.635

9. Vas- és rézbútorok gyártása ; H

_Aíeublesenfer eteneuiv. 1 13 12 3.736 3.490 287 291 117.243 13322 275 291 345 400 51 471 396 447

11.Nemcs es nem nemes fé- § u'

mekből félgyártmánvok —— .!

Objets mi-fabfigue's en mé— 1

1.(.

11

(

tala: pre'c. et non précieux ! 7 8 1.963 2.022 280 253 145796 155277 272 27 486 556 26 421 512 598

12. Arany- és ezüstáruk — Ar. ' 11

ticles d'or et d'afgent T 18 17 5.287 4.992 294 294 115.435 97.902 280 286 300 262 100 66 400 328

_ 13. Rézművesipar — Objets en 1 ,1

cuim'e. .. .. .. § 4 3 1.200 903 300 301 18.219 8.014 276 286 71 36 4 —— 1 75 36

14. Fémöntészet — Fonderíe ; 1;

de métaux .. .. .. .. ' 17 13 5.082 3.772 299 2901 124.197 89.653 299 27 396 264 67 321 463 296

15. Csillár- és lámpaárú — 11

Lustres, lampísterie . 15 16 4.243 4.666 285 2931 241.180 235.747 263 27 689 694 298 2272' 987 921

16. Bádogos- és szerelőipar —— ' 1

Imi. de ferblanterie et de ;:

montage .. _1 .. .. .. .. .. 23 33 6.731 9.734 292 295 346.025 42846 284 26 991 1.319 391 498; 1.382 1.817

17,18, 19. Fémárúk, stb. gyár-

1

tása —— Articles me'talligues, ,

etc." .. .. .. 1 29 34 8.422 9.848 290 290 462572 451020 275 263 1.145 1.1796561 530 1.706 1.709

Összesen — Zotal .. .. 264 272 76.678 783761 287 28? 8,630.866 S,997.727 285 28127453 28.674 4.364 4.0!) 31.817132.766

. !! 1

10. szám —961-—— ._192722 lemző, mert a nehézipar szénfogyasztása

mindenkor tájékoztató a vas— és gépgyártás i'oglalkoztatottságára nézve.

A magyar széntermelés, nyersvas- és acélgyártás alakulását, valamint a vasiparba tartozó ipartelepek gyárankinti átlagos szén—

t'ogyasztását s minden 100 (] szénfogyasz- ásra számítható termelését a legutóbbi öt évben a IV. sz. tábla tárja elénk.

Vas- és fémiparunk 1926. évi állapotát és a gyárak üzletmenetét ismertető főbb adatok az 1925. évvel szemben tehát hatá- rozott javulást mutatnak, az adatok ipar—

ágak szerinti vizsgálatánál pedig kitűnik, hogy a gyárak foglalkoztatottsága kivált—

kfépen az építkezésekkel kapcsolatos ipa—

mknál volt kedvezőbb.

A vas- és fémiparba tartozó gyárak és VI. A vas- és fémipari telepek termelőképességére és termelésére vonatkozó fontosabb adatok.

Downe'es principales sur la capacité de production et la production des industries du fer et des métauac.

Az ipartelepek — Elablissemeuls industriels

__ e

,

erőgepemek lgelz-ióessggá'ateurgomw des szénfogyasztása termeleséneg §)???

saját — avec source idegen —— avec source g-bant 1333fiát;"; de la

Ipari fö- és alcsoport száma d'éuergie propre d'éuergíe éíraugére consommahou de Product" millíers

, , e r 5 f o r 1. á s s a 1 charbou, ? de couronues-or

es megnevezese Ang , _a: _ ._gg . — Ang _

13353 isggfg vgígg J.:íg'g

Nume'ro et désiguatíou des % gif-§ % ÉÉÉ—g § ÉÉÉ'É % Éi—Ég

groupes et des sous-groupes 3§ §1§ 83.33: %%.É—L§ gE-ÉJ/É

dlindusm'e 1926 %% § sí; 1926 %% § az; 1926 5.3 § st.: 1926 553 § $$$

b: unk _ mom—_ : 5-0 ot.-__ _ bout—"___ :

$§T§§§ $§T§§§ $§7§§§ $§T§§§

::.§§§ ::.§§§ :: ..§:—§ ::...§§—§

:ÉNF'Ékm 285?'§k§ igs?'csu :guex'üano

1. Vas— és acélgyártás—Fabri ,

cation de fer et d'acier 122026 4— 71 30.757 —l— 10? 6,863.799 %— 142 92.759 Jr 16'9 2. Vas- és aeélöntés —— Fon-

derie de fer et d'acier. . 1 672 4— 101 1.417 —— 21 33.760 — 31'4 7.493 4— 31'3 3. Kovácsolt árúk, stb. gyár-

tása —— Marchandises for-

gées, etc. . . . . . . 58.182 4— 03 3.596 — 2'3 1,074.386 %- 6'7 37.408 4— 18'7 4. Drótkötél, stb. gyártása —

Cábles, cordes métall., etc. 878 %— 1'6 3.972 4- 61 91.160 —— 19 16.178 4- 382

5. Zománcedények gyártása —— —

Vaisselles e'mailte'vs 174 %- 16'0 425 —l— 304 153.935 4— 1017 7.194 4- 73 7. Kések, ollók, sebészeti esz—

közök- Cauteaum, ciseaux,

_appareils d*opération . . 24: 00 24 —— 52'0 — — 1000 160 — 502

8. Epület- és mülakatosság ——

Sermrem'e en bátimeut et

(l'art. . . . . . 719 Jr 5'3 783 — 231 18.001 — 13'9 10.131 %- 198 9. Vas- és rézbútorok gyár-

tása —— Mcubles en fer et

en cuivre . . . . . . 38 — 727 171 4— 800 1.053 —— 506 1.602 %— 77 11. Nemes és nemnemes fémek-

böl félgyártmányok — Ob- jets mi—fabrígue's eu métaux

précieux et non precieux . 1.686 —— 40 2.315 4—— 56'1 93.833 -l— 19'4 11.914 4- 78'1 12. Arany— és ezüstárúk _—

Articles d'or et diament . —— —— 238 —§— 2'6 337 -— 43'0 2.199 —— 1'4 13. Rézmüvesipar — Objets en .

cuiwe . . . . . . 8§ 0'0 7 — 844 73 — 84'8 154 —— 48'7

14, Fémöntészet — Fondem'e de %

mptaum . . . . . . . 81 00 289 — 135 660 -l— 102 2.243 — 7'2

15. Csillár- és lámpaárú —

Lustres, lampisterie 1.615 %— 01 165 %— 21'3 15.110 — 19'1 3.809 —— 05 16. Bádogos- és szerelöipar —

Imi. de ferblanterie et de

montage . . . . . . 459 —'— 5'6 526 4— 318 24 246 4,— 4'9 9.857 %— 72'1

17, 18, 19. Fémárúk, stb. gyárt. § '

Articles me'talligues, etc. . 4.041 4— 1'7 ] 602 4— 83 29.549 — 00 6.405 —l— 21'7

Összesen — Total

lt). szam. _—962— 1927

munkások megoszlását az üzemnapok és munkanapok feltüntetésével iparágak sze- rint 1925—ben és 1926-ban az V. sz. tábla mutatja.

A vas— és fémipar intenzívebb foglal—

koztatottságát azonban nemcsak az ipar- telepek és iizemnapok számának növeke- dése, valamint a ,munkáslétszámnak és a teljesített munkanapok számának emelke—

dése mutatja, amellett szólnak a gyárak termelőképességének fokozását és a szén- fogyasztás megnövekedését, valamint az évi ' termelés értékének emelkedését feltüntető adatokat is.

A gyárak saját erőforrással hajtott erő—

gépeinek lóerőszáma 84 ezer lóerővel, a szénfogyasztás kereken egymillió g-val, a termelés értékösszege pedig 37 '7 millió aranykoronával volt a vas- és fémiparban 1926-ban nagyobb, mint az előző évben. A termelés intenzitását jelző főbb adatoknak iparágak szerint részletezett megoszlása az 1926. évben az előző évhez viszonyítva csaknem azonos képet mutat a gyárak üzemmenetéről tájékoztatást nyujtó tábla adatai 'al.

Vas— és fémiparunk termelési értékének növekedésével javult az arány, mellyel a nehézipar az ország gyáripari termelésé- ben 1925—ben részesedett, bár még mindig messze alatta maradt annak a jelentőség- nek, melyet az ország ipari termelésében a háború előtt betöltött. A vas- és fémipari termelés ugyanis a gyáripar termelési össz- értékének, mely 186 milliárd aranykoro- nára emelkedett, 1926—ban, 11'2%—át tette, míg 1925-ben az 1'70 milliárd aranykorona értékű össztermelésnek csak 101 százalé—

kát érte el.

A vas- és fémipar körébe tartozó gyári jellegű ipartelepek 1926. évi állapotát s üzemi és termelési viszonyait feltüntető főbb adatokból láttuk tehát, hogy 1926—ban 272 gyár volt üzemben, amelyek évi átla- gos munkáslétszáma 31.350 főből állott, egy -egy ipartelepre pedig átlag 101 férfi és 14 nőmunkás számítható. A gyárak ter- melőképességéről tájékoztatást nyujthatnak az átlagos munkáslétszám mellett az instal- lált erőgépek lóerőszámát feltüntető ada—

tok, melyek szerint 1926—ban egy—egy gyár átlag 871 lóerővel dolgozott, melyből 704 lóerőt a saját erőforrással hajtott erőgépek szolgáltattak. Egy-egy gyár a vas— és fém—

iparban 1926-ban 'i'/"0.000 aranykorona ér- tékű iparcikket állított elő, 21-9%—kal töb—

bet, mint 1925-ben. A vas- és fémipari ter- melés intenzitásának javulása 1926-ban, ha figyelembe vesszük az ipari anyagok és termékek nagykereskedelmi indexének az 1925. évi átalakulással szemben beállott még nagyobb arányú 10'O%—os csökkené—

sét, az 1926. évi termelés Összértéke 159'7 millió, gyárankint pedig átlag 5871 ezer bé—

kebeli koronaértékű iparcikk előállítását jelenti, ami az 1925. évi termeléssel szem—

ben 31'570-05 emelkedésnek felel meg.

Vas- és fémiparunk termelőképességét ezeknél az adatoknál sokkal közelebbről világítják azonban meg a gyárak számát, valamint a. kapacitásukat és a termelés ér—

tékét feltüntető, de a gyárban alkalmazott munkáslétszám alapján csoportosított ada—

tok. Az ipartelepeket ily alapon hat kate- góriába osztva, külön vizsgálhatjuk meg a kis gyárakat, amelyekben az évi átlagos

létszám alapján legfeljebb 20, vagy ennél

kevesebb munkás dolgozik és megfelelő gépi erő van alkalmazva, továbbá a 21 50 munkással dolgozó kisebb ipartelepeket, a középgyárakat, amelyek 51—től too—ig, illetve 101 őOO-ig terjedő átlagos munkáslét- számmal dolgoztak, végül a nagy ipartele—

peket 501—1000-ig, illetve ezeren felüli munkáslétszámmal. Az első kategóriába 11-i gyár esik, tehát a vas- és fémiparba tartozó ipartelepek 41'9%—a. E gyárak ösz- szesen 1.240 lóerős gépek alkalmazásával 1926-ban 61 millió aranykorona értékű iparcikket állítottak elő. A 21 50 átlagos munkáslétszámmal dolgozó ipartelepek közé 83 sorozható, melyek termelése az összesen 3.674 lóerőt képviselő erőgép üzembeállí- tásával 20'2 millió aranykoronát tett. Az első két kategóriába eső kis gyárak legfőbb adatainak megoszlását iparágak szerint a Vll. sz. tábla mutatja be.

A középgyárak csoportjába esik a vas—

és fémiparba tartozó ipartelepek 24'€3%—a és pedig 35 gyár az 51—10() munkáslét—

számmal, 31 gyár pedig a 101 500 mun- káslétszámmal dolgozó üzemek kategóriá—

jába. Az elsőben a gyárak erőgépeinek ka—

pacitása csak 2.383 lóerőt tett, a második csoportban azonban már 39'601 lóerőt kép—

viselt s az évi termelés is az előbbinél csak 13'3 millió aranykorona értékű, míg az utóbbinál 467 millió aranykorona értékű iparcikk előállítását eredményezte. A nagy eltérést nyilván az magyarázza, hogy a kö- Zépgyárak első kategóriájába tartoznak a nagyobb lakatosipari, bádogos és szerelő

10. szám. —963— 1927 vállalatok, melyek inkább a gyári munka—

helyen kívül dolgoznak, míg a második ka—

tegória a vas— és vasárugyáraink nagyobb részét öleli fel, amint azt a VIII. sz. táblá-

ból láthatjuk.

Végül a harmadik csoportja a vas— és fémiparba sorozható ipartelepeknek az 501-től 1000-ig és az ezeren felüli munkás- létszámmal dolgozó nagy telepek, ame- lyekbe összesen 9 vállalat sorozható, de ezeken a telepeken dolgozik a vasipari munkások 54-9%-a s ebbe a két kategóri- ába esik a vas- és fémipari termelés értéké- nek 58'8%-a is. A nagy gyáraink közül négynek volt ezeren felüli munkáslétszáma, ezek közül három a termelése alapján a

vas- és acélgyártás körébe, a negyedik a kovácsolt áruk, szerszámók és csavarok gyártásával foglalkozó ipartelepek közé sorozható. A nagy vas- és fémipari telepek iparágak szerinti megoszlását a IX. sz.

tábla mutatja be.

A vas- és fémiparba tartozó gyári jel—

legű ipartelepek munkáslétszámkategóriák szerint csoportosított főbb adatai alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a gyáraink túlnyomó része, 72'4%-a kis gyár, melyek egyenkint átlag 21 munkáslétszámmal és 25 lóerővel 1926-ban 134 ezer aranykorona értékű iparcikket állítottak elő. A közép- nagyságú ipartelepeink számaránya az ősz—

szes telepekhez viszonyítva 24'3%, átlagos VII. A vasés fémipar körébe tartozó kis ipartelepek főbb üzemi és termelési adatai.

Dorme'es principalcs sur lexploitation et la, production des petits établissements d'industrz'es du fer et des métamv.

Etablz'ssements occupant

140 II

B unkáslétszámma ...

dolgozó ipartelepek — ouvrie * (0

erőgép. lóer. erőgép. lóereje

9. Vas és rézbútorok gyártása

11, Nemes és nem nemes fémekböl félgyártmányok —— Objets mi—

fabrz'gue's en métauw pre'cieux

14. Fémöntészet — Fonderie de 15. Csillár— és lámpaárú— Lus- 16. Bádogos- és szerelőipar —— Imi.

17, 18, 19. Fémáruk stb. gyártása

U ! l . C) l !

Ip a I' 0 S O P 0 ft § ÉS—ÉÉ for:zd.Hle.gin. ÉÉÉ § § $$$ force deHPd.gz'n. 32.515).

tn u " f*w _ l o _. m * —;._———— . D _,

Groupes dyindustm'e § EÉE §t__ :; 25435; § EÉÉ 33_ s. 334343

§ :: el!—_Skl;_,u gx5§ ; § :, 333. Igy—. %%Sh

; ális 133353: 3§4§g ! SW 'É?§3§'§*3§3§3

,, gg§a§TM§É Mg; a se;—: §? s'asÉ saru

s %a Sam.—2333 sas,—§ s más; szaga—44 segg—§

*: $$$ sss-se "s %s%s seg-§:

"* ** erőforrással ** '" "5 erőforrással "

2. Vas--és acélöntés —— Fondem'e , .

de fer el duacz'er . . . 7 66 14 39 195 4 123 196 58 295

3. Kovácsolt áruk stb. gyártása _

Marchandzsvs forgács, etc. . . 15 168 128 248 738 12 460 596 297 1.841

4. Drótkötél stb. gyártása —— , ,

Cábles, cordes métalligueá, etc. 5 40 — 15 147 — — — — _—

5. Zománcedények gyártása ——

Vaisselles e'maille'es . . . . — — —— —— _ 1 23 — 13 178

7. Kések, ollók, sebészeti eszkö—

zök — Couteaum, ciseauw, appa-

reils d opération . . . . . 3 43 — 24 93 1 29 24 —— 67

8. Épület- és mülakatosság ——

Serrurem'e en bátimentbet (1 azt 17 144 36 93 484 22 724 106 293 3.003 Meubles en fer et en cuiwe . 3 39 —

et non précieua: . . . 3 33 —

12. Arany- és ezüstáruk — A7ticles

dior et daryent , . 11 122 —-—

18. Rézmiívesipar —— Objets en

cuívre . . . 3 28 8

métamc ... . 9 89 12

tres, lampisterie ... 10 115 — de ferblanterie et de montage. 9 111 3 Articles métallígues. etc. . . . 19 255 22

10 156 5 165 10 44 753

63 1.116 3 183 595 577

85 472 5

6.821 149 _— 138 1.535 7 154 — — —— —— ——

178 475 2 75 4 73 647 59 387 4 146 35 88 824 32 620 16 488 100 116 3.393

169 1.067 8 262 101 210 862

Összesen — flotal