6. szám
mények között egyforma impulzusokat nyer, ezért ugyanazt akarja, ami tehát az akaratszabadsággal nem ellenkezik. A sta—
tisztikának azért tiltakozni is kell az ellen, hogy hatalmas és tanulságos számoszlopai az akaratszabadság ellen bizonyítsanak.
Mert azoknak sokszor szimmetrikus volta csak annak következménye, hogy a legtöbb ember nem unicum, nem solitaire, hanem csak egy hosszú seriesnek, sorozatnak egy példánya, egy eleme, egy atomja, akiknek cselekvését egyugyanazon tényezők moz- gatják. Ugyanazon okok, ugyanazon okozatok. Akaratuk bár egyforma, de tel—
jesen szabad. A statisztika tükrében a tö—
megjelenségek természetszerűen sokszor majdnem változatlanok, csekély hullámzást mutatnak —— rebus sic stantibus —— mert hiszen a tömegek nagy része homogén ele- mekből áll, az akaratuk által előidézett tömegjelenségek tehát szintén homogé- ,nitást, szabályszerűséget mutatnak, bár akaratuk szabad elhatározásának nin—
csen gátja. A statisztika tanulságaiból nem vonható eszerint következtetés az akarat—
——-— 497— 1940
szabadság hiányára. Akik tehát az akarat-*
szabadságot tagadják, jobban teszik, ha nem a statisztikától kérik a bizonyítéko—
kat elméletük megerősítésére, A sta-
tisztikusok pedig az adatokban nyilvánuló szabályszerűségek okozta kábultságból fel- ocsudván, exakt természetű munkájukat t'üggetleníthetik kétes elméletektől.
A statisztika az induktív módszer kép—
viselője. Az esetek bizonyos számából akar törvényeket és fogalmakat konstruálni, de nem szabad soha elfelejteni, hogy az induk- ció nagymesterei Solcrates, Bacon, Spencer figyelmeztettek arra, hogy ezt a módszert csak nagy óvatossággal kell alkalmazni és kifejtették a veszélyeket, melyeknek e módszer alkalmazói ki vannak téve. Egyes statisztikusoknak az akaratszabadságra vo- natkozó negatív állásfoglalása is egy esete a, nem eléggé alapozott következtetés-—
nek, a tények nem szigorú mérlegelé- sének (,,Ungenau beobachtete Tatsachen").
Földes Be'la dr.
A könyvtermelés nemzetközi és hazai adatai.
La production du livre e'n Hongrie et a liétmnger.
Résumé. L,Office central r, h. de statistigue a dressé le tableau récent de la production—inter- nationale du livre, en se servant des articles parus dans la reuue ,,Droit d'Auteur" du Bureau de I'Union internationale pour la protection des oeuvres litte'raíres et artistigues et en s'inspirant des métho—
des appliguées a ce genre de guestíon en Hongrie.
Pour les résultats de la production du livre en Hongrie et a Budapest pendant Fannée passée, it a puisé sa documentation —— comme de eoutume ——
dans la revue bibliographigue ,,Magyar Könyvészet"
(Bibliographie Hongroise) des Édíteurs et Libraires
Hongrois.
Le Tableau 1 indigue les chiffres de la pro- duction internationale du livre djapre's les dernie- res informations, celles gut se rapportent d I'année 1938, en les rapprochant de ceux des trois années préee'dentes.
Le Tableau 2 résume les chiffres de la pro- duction du livre en Hongrie au cours des troís derniéres années.
Le Tableau 3 fait connaítre la production du livre á Budapest pendant ltannée 1939.
*
, Külföld.
Az egyes országok sajtótermelésére vonatkozó adatokat a berni Nemzetközi Szerzőjogvédelmi Iroda gyűjti össze a leg—, jobb forrásokból, melyek azután a beérke- zés sorrendjében a Droit diAuteur című' folyóiratában látnak napvilágot. Ez a—
folyóirat szolgált eddig is forrásul a nemzet- közi könyvtermelési adataink összeállításá—
nál, ennek a folyóiratnak közlései alapján egészítettük ki a nemzetközi könyvterme—E lésre fényt vető 1. számú táblánkat az egyes országok legújabb —-—— 1938. évi —— adataival , is. A táblában közölt adatoknak azonban, nem mindegyike egyezik forrásunk adatai-' val, nem pedig azért, mert —— miután a ma- gyar adatgyüjtés csupán a tiszta könyv-.
termelést veszi számba —— az összehason- líthatóság érdekében a nemzetközi könyv—
termelés adatainak megállapításánál is figyelmen kívül kellett hagynunk a forrá—
sunk adatai közt legtöbbször szereplő, de a tiszta könyvtermelésnél számba nem vehető egyéb nyomtatványokat. (Folyóiratok, zene-
művek, térképek, képes ábrázolások.) Ezt 33
6. , szám
az eljárásunkat azonban évről-évre azonos szempontok szerint hajtottuk végre, ezért áttekintő táblázatunk az utolsó 10 év nem- zetközi tiszta könyvtermeléséről meglehető—
sen megbízható képet nyujt.
Mint a nemzetközi táblánk mutatja, 13
ország adatai állnak rendelkezésre az 1938.
évről. E 13 ország közül 9-nek a könyvter- melése mutat emelkedést, 320rszágé pedig csökkenést a megelőző évivel szemben, míg egy országban w— Svédországban —, érdekes véletlen, teljesen azonos az 1938.
évi könyvtermelxés az 1937. évivel. Úgy lát—
szik, hogy a nemzetközi könyvtermelésben 1938-cal egy újabb kedvező fejlődés indult meg a javuló gazdasági viszonyok függ—
vényeként. Az irodalmi termelés érzéke- nyen reagál a gazdasági élet változásaira, azért bizonyosra vehető, hogy ezt a fejlődést a háború meg fogja akasztani és az 1938.
évi könyvtermelési javulást az 1939-es háborús év már nem fogja tudni felmutatni.
A tapasztalatok szerint az elmúlt világ- háború is kedvezőtlenül befolyásolta világ—
szerte, de különösen a résztvevő államok—
ban, az irodalmi termelést. Legnagyobb
——498—
'zetközi
1940 mértékű emelkedést adataink szerint a megelőző év könyvtermelésével szemben Finnországé mutat (16'3%), majd Bul—
gáriáé (10'4%—os), azután pedig Lengyel—
országé (9'5%), míg a csökkenés Nagy—
Británniában volt legszámottevőbb (6995).
A különböző országoknak különböző mód—
szerrel készült irodalmi termelési statisz—
tikái tartalmi szempontból, terjedelem és példányszám tekintetében, ha mondanak is valamit, összehasonlításra nem alkalmasak, így táblázatunkhan csak a nyers terme—
lési adatokat szerepeltethetjük, melyek pedig az egyes országok könyvkultúrájáról nem sokat árulnak el. Miután pedig a nem—
statisztikai adatok egymásmellé állításának célja mindíg az Összehasonlítás, közöljük ezúttal is táblánk utolsó rovatá—
ban a könyvtermelési arányszámokat, me—
lyek egyéb lehetőségek híján az egyes országok irodalmi kultúrájára vonatkozóan összehasonlítási alapul szolgálhatnak, mert azt mutatják meg, hogy az egyes országok könyvtermeléséből 10.000 lélekre mennyi könyv esik. A könyvvel való el—
látottságnak ez az ismérve, ha nem is 1. Egyes államok könyvtermelése. —— Production du livre en guelgues pays.
10.000 lélekre A megjelent könyvek száma —-— Nombre des liures parus utolsó adat
() ;- S z é, g szerint
' ,. Pour m.oaoha—
bitanfs, d'u rés
P a y 3 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 z.. ami.
Vicente:
1. Amerikai Egyesült Államokl) —
Etats-Unis . . . . . . 10.187 10.027 10.307 9.035 8.092 8.198 8.766 10.436 10.912 11.067 08
2. VoltAusztria -— Autm'chc . . . . . . 1.510 1.489 . 2-2
3. Bulgária —— Bulgaria . . . . 2.595 2.696 2 407 2.488 2.077 612009 012269 6)21'305 2.491 2.750 4'3 4. Volt Cseh-Szlov. — Tchéco-Slov. . . . 7.233 3) 10.077 5) 9.958 5) 9.218 5111.467 5) 10.994 . 72
5. Dánia _ Danemark . . 3.257 3.241 3.138 3.142 3.306 3.188 3.243 3.541 3.423 95
6. Észtország —— Estonia . . . 598 . . . . . . . . . 527
7. Finnország —— Finland: . . . 1.563 1.466 1.529 1.661 1.772 1416 1.337 1.555 40
8. Franciaország?) —- France 11.096 9.176 9.822 12.170 12.842 11.998 10.268 16.679 14.479 15.343 3'6' 9. Japán —— Japan . . . . . . 21.111 22.476 23.110 22.104 24.025 . 39.050 4? 570 7)41_;32 _ 5-9 10. Lengyelország95) — Pologne . . — . 5.657 5.899 5.692 6.683 7.460 7971 8.006 8.769 2-5 11. Magyarországba) — Hongrie 2.932 8408 3.109 2.842 2.563 3.920 3.216 3.392 3.328 3.186 34 12. Nagy-Britannia —— Gr.-Brezagm: 14.086 15.393 14.668 14.834 15.022 15.628 16.110 16.572 17.286 16.091 33 13. Németalföld —— Pays—Bus . 5.259 5 496 6.041 5.598 5.463 5.829 6.118 6 100 5.896 6.172 7-0 14 Németország) — Allemagna 27.002 26.961 24.074 21.452 21.601 20.852 23.212 23.654 25.361 25 439 4132
15. Norvégia —— Norvég: . 1.425 1.607 1.593 1.817 1.831 1.961 1.922 2.147 . . 6'6
16. Olaszország?) —— Italia 6.829 9.426 10.067 10.199 10.428 10.344 10.481 10 060 9.999 9.786 Z'l
17. Oroszország?) — Russia . . . . . . 43.587 42.698 43.348 . . 2'4
18. Pnrtugáliaa) —— Portugal. 1.199 2.162 2.709 2.228 3 079 8.142. . . . . 4'4
19. Románia???) —— Raumaníe . 4.292 8) 4.617 6) 4.554 !) 4.1275) 4.619 a)5924 "16.430 06.600 7.066 3'5
20. Spanyolország?) — Espague 2.322 2.427 2 486 2.448 3.194 2.566 3.246 . . . 1'3
21. Svájc _ Suisse . . . . . 2.009 2095 2.049 2.444 1.967 1.965 1.952 1.979 2.119 2.162 5-1 23. Svédország —— Suéde . 2.637 2.660 2.643 2.505 2.600 2.784 2.869 2 886 2.834 2.834 44
23. Törökország —— Turguíe . . . . . . 1.468 1.618 . . . 1'0
!) A külföldről behozott, művekkel együtt, Azok nélkül 1929: 8.398, 1930: 8393. A későbbi évekből hiányzik. —- Y compris les uuvrages imporhís de l'éu'ranger. Sors ces ()!11)!";')1)th, les domm'l's sont
íeuximnr phrase du texle honor—uis dr celle note. A partír de 1931, ')n n'n pas de chi/Yres de délaill
!) Megállapíthatóan zeneművek nelkül. —— Non compris les uuuragrs de musione
'1 Megállapithatóan térképek metsmtek. stb— nelkül. ..— N-m compris [es carles, gravures. etc.
4) A Németországon kívül némel nyelven megjelent
:; részletezés indíouées dans la
könyveket is beleszámítva; a 10 000 lélekre esd arányszám ezért
—— amely csupán Németország lélekszáma alapján száznlltamtt —— nagyobb a valóságos arányszámmál, _— Y compris les (iures de langue allvmande pal'lls á l'f'lrannelpC'esl pourmwi la proporlion/culculée pour 10.000 lmbilanls. d'aprés la population de l'Allemngnr') dépasse la pm nrlion réelle.
5) Zeneművekkel. míg 193z ben ze xevnűvek nélkül. — Y compris les composz'líons musicales (sauf 1932).
0, Helyesbített adatok. —— Chiffres rectí/íés.
7, Megközelítő adat. —— Chijfn approximatif,
6. szám
—--499 _ 1940,
jelenti az Olvasás mértékét és a nemzeti műveltség színvonalát, az egyes országok könyvkultúrájára mégis enged következ—
tetni és éppen azért nem is minősíthető semmitmondó ,,játékos számítgatás64-nak.
A megjelent könyveknek a lakosság számához viszonyított aránya, csupán az 1938-as adatok figyelembevételével, Német- alföldön (7'0), Svájcban (5-1) és Svéd- országban (4'4) a legkedvezőbb, Magyar- ország 3'4-es arányával meglehetős közép helyet foglal el ezúttal is, míg népszámá—
hoz viszonyítva legkisebb volt a könyvter-
melés az Északamerikai Egyesült Államok-
ban (08).Magyarország.
A magyar könyvtermelés legújabb, 1939.
évi adatait, mint a korábbi években is, a Magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos egyesülete által kiadott Magyar könyvészet című bibliográfiai folyóirat közlései alapján állította össze a Központi Statisztikai Hivatal könyvtára. A könyv—
termelés statisztikai adatgyűjtésének ez a módja —— tudjuk jól —— nem kifogástalan.
Forrásunk a könyvkereskedelem céljait szolgálja elsősorban s így a statisztikai szempontokra nem lehet figyelemmel. Leg- tnagyobb hibája, hogy teljességre nem is törekszik, feladatának inkább csak a könyvkereskedelmi forgalomba került köny- vek számontartását tartja. Anyagi eszkö—
zeinek elégtelensége folytán azonban még ezt sem tudja tökéletesen megvalósítani.
Megbízható könyvtermelési statisztika csak a kötelespéldányszolgáltatás alapján volna összeállítható azon könyvtárak egyike által, melyek teljes kötelespéldányjogosultságot élveznek. Könyvtárunk is ilyen, ide is befut a törvényes rendelkezések alapján 1934 óta minden Magyarországon előállított sajtó—
termék, így a lehetősége megvolna egy tökéletes nyomtatvány statisztika össze- állításának, sajnos azonban a személyzeti és az anyagi viszonyai egyelőre nem nyujta—
nak erre módot. Tudatában voltunk mindig annak, hogy a magyar könyvtermelés nagyságáról a Magyar könyvészet alapján rajzolt kép a valóságot nem fedi, attól messze elmarad. Most közvetett úton —— az Országos Széchenyi-könyvtár által nem—
régiben _kiadott ,,Magyar könyvészet 1936"
e. munka révén — módunk van azt is meg—
állapítani, hogy a Magyar könyvészet (folyó- irat) alapján közzétett adataink mennyire, közelítették meg a valóságot. Az érdemes
könyvről Szemlénk megelőző számában bővebben megemlékeztünk, azért itt csak az 1936. év magyar könyvtermeléséről megállapított számadatait idézzük a köny—
vesek Magyar könyvészete alapján köz—
zétett eredményeinkkel való egybevetés céljából. Ezek szerint a Széchenyi—könyvtár kötelespéldányok alapján 7974 könyvet és különnyomatot kapott 1936—ban, 538444 lapnyi együttes terjedelemben. Az önálló művek száma 6402, a különnyomatoké pedig 1572 volt. Egy könyv átlagos terje- delmét 84 lapban, a 10.000 lakosra eső könyvszámot pedig 8'0-ban állapították meg. Ezzel szemben a könyvkereskedelem céljait szolgáló folyóirat alapján az általunk ugyanerről az évről számbavett könyvek és különlenyomatok száma 3.392 volt, 479079 lapterjedelemmel. Ebből önálló mű volt 3.274, különnyomat pedig 118, a könyvek átlagos terjedelmét 1460 lapban, a könyv- termelési arányszámot pedig 3'7-ben álla—
pította meg könyvtárunk. A kötelespéldá- nyok alapján megállapított ,1936. évi könyvtermelésnek darabszám szerint csak az 52'9%-át, terjedelem szerint azonban
88'9%—át vette számba a könyvesek folyó—
irata alapján végrehajtott adatgyüjtés. Bár a kétféle adatgyüjtés eredményei a külön—
lenyomatok különböző szerepe miatt (ná- lunk 3—5, a Széchenyi-könyvtárnál 19'7%
a különnyomat) teljességgel nem hozhatók közös nevezőre, annyit a közölt adatok egybevetéséből, különösen, ha a külön—
nyomatokat figyelmen kívül hagyjuk, mégis megállapíthatunk, hogy az, általunk járt statisztikai adatgyűjtési úton a magyar ' tiszta könyvtermelésnek darabszám— szerint csupán a fele fogható meg. Miután azonban könyvtermelésünknek ez a súlyosabbik fele kerül könyvárusi forgalomba s így a köz- műveltségre ez van nagyobb hatással, más—
részt pedig mert a könyvtermelésnek erről a feléről részleteiben is be tudunk számolni, addig, amíg a kötelespéldányok alapján a tökéletes könyvtermelési statisztikai adat—
gyűjtésre nem lesz módunk, annál is ke- vésbbé nélkiilözhetjük adatgyüjtésiinknek e közvetett módját, mert az ez úton nyert eredmények, ha nem is adnak teljes képet a magyar könyvtermelés nagyságáról, an—
nak keresztmetszetét— mégis megbízhatóan
tükrözik vissza. ?
A Magyar könyvészet 1939. évi folya- mában leltározott könyvek feldolgozásának eredményeit a megelőző két év eredményei- vel egybevetve a 2. számú táblázatban mu-
83*
6. szám —500—-——
2. Magyarország könyvtermelése tárgy szerint a Magyar Könyvészet alapján.
Production du livre en Hongrie, par matiöres, d'aprés le ,Magyar Könyvészet".
Művekösxz.——O;wtr7 Az összes művekből—Dont
ges parns, au o a ,
w—————————,——————v ouvmgupnl'hi: ouvrages 'a 4, 0 ' 'o 'a
. . terjedelem ——,_——————-— _ _ 9 .cm § ": ;, 3.
"azt"!!! szerint—suí— § 53 § ;; § ; § 5 Én Én); Én Ég § ggg. É?—
T U gy
, _ *§ nombres "WWW
contenues%% 3'3
0'83'
;— __s?
e '*'—""-.,
rD'É
?59
- ":§ ET;
")!"§ 33399—
__,"Matteres § 0 y 33 §§§$ Ek ga agg; 73 Eg %% §É§§§l
** xc
wav-na.s. 2...
.33
___93 "33 64 139
"'a-,.._§ 33:
n.93
x-v—63531—
; aut—§! "; pro- ÉÉ a. 0/0 kladogt művek 1 ű %% m:: c§ 273; "c' Ha
A:: [_ % V 0 432 E "É
*; E? 172; 32 .; m Sting? abs. nye ; a E a ;: 3.3 alá) ""3
, , 119 36 29.376 61 100 15 4 110 3 2 4 118 1 1
ÁMMOS eSI'Éx'áyes munk? '" 61 19 16.373 3-4 53 7 1 57 — 3 1 69 2 Ouwages gmmux 61 "MW 98 32 14.406 3-5 31 12 5 87 5 4 2 97 1
40 12 6.434 1-1 31 9 37 1 —— 2 35 6
Bölcselet —- Philosophie . Ég ?; $$$ ág %% g 32 _.2 _; : §? ;
231 % 35.294 ? 209 109 3?) s 2 2 235 27
—Rl" 61 — 31.214 -9 196 69 7 3 —— 1 2 6
vallás "510" 695 127 41.465 191 231 145 380 7 3 5 346 49- 366
- - -6 '. - 3 5
ɧ?:gt?;zm*l*d§$§2?agi$,gaffá, %% íí-g- 223138 26 %% 33 423 § 1 § % %? %?
administration pubban! , , 360 11-6 50.566 123 280 71 344 6 10 _ 347 13 340!
42 13 6.179 1-1 33, s 41 — 1 —— 41 1 39
Hadügy _ Ari mihtaire . §; §; ggg; gi Ég ;; Ég — : _1 §; § il)
_ 203 62 23.261 4-8 144 64 198 3 1 6 206 2 163
Tanköwv, nevelés '.— Manuds 201 6—4 21.794 48 163 39 195 7 6 3 193 3 166
scolazresmédagnge. 244 79 26.719 6'3 191 53 226 3 3 12 244 —- 139
Közgazdaság.mezőgazdaság—', 182 55 19.313 4'0' 131 46 173 6 3 — 181 1 173
anno—mig politigue gt agrícul-! 158 5:l 18.794 4'1 1339 27 149 4 1 4 157 1 147
nm, _ , _ , , , _ , _ 166 5417559 4—3 136 32 162 1 2 3 166 2 156
[ ar, kereskedelem, közlekedés 163 4'9 22.150 4'6' 139 23 154 2 2 5 162 1 154
ndustrt'e,commerce,transports 165 52 17.095 3'8 147 18 152 4 4 5 161 4 153
et voies de communic. . . . 163 523 19.630 4'8 144 19 161 — —— 2 161 2 152
. . 152 4'618.154 3-7 109 34 136 5 5 6 149 3 136
"MW—Pm,guzsugue :! latterature"*?díüom "- L'"'- - 150151 4-34-9 20.74120.506 4-55—0- 100113 3243 118110 42 149 2619 146149 43 136139
97 - . -5 2
Természettudomány —Scímces 60 ;; %% 5.0. ;; § %; g % ; § ; §;
MWGWS— - - - - - - 94 301016; 25 62 31 79 4 9 2 92 2 91
27 0-8 10.654 21 25 2 _ 27 — 26 1 21
Technológia — Technologíe. 23 08 5.205 11 20 3 —— 23 — —- — 22 1 17
32 10 3.687 08 29 3 -— 32 — — 30 2 30
Orvostudomány, közegészség. 105 3'2 14.944 31 90 12 3 103 2 — 104 l 92
ü y—Médecz'ne et hygz'énepu- 64 21 10.188 22 56 8 -— 61 3 —— —- 59 5 56
bigue . . . . . . . .. 90 2-912723 3-1 83 7 — 83 4 2 1 89 1 84
87 2—6 8.984 1—9 72 11 4 67 3 11 6 81 6 85
Művészet —- Arts 81 2'6 11.853 26 73 6 2 71 1 3 6 76 5 80
58 1-9 9.055 2-2 43 12 3 55 2 1 — 56 2 54
, 28 0'8 . 0—5 2 6 27 —— 1 —— 28 —
SPD", .szm'mZáS _ spomfdíverttssement. . . . . . . 3225. 1-0-08 3315132492 0-906 5420 s5 —_ 2820 44 _1 ——_ 3125 _1 ?24
999 30-1166289 34-2 673 102 24 992 2 4 1 606 393 937 Szépirodalom —— Benes-zmns. 947 30—1163601 35-9 970 62 16 934 3 '3 7 646 301 379-
767 24—7117.181 28—5 661 80 26 762 2 1 2 551 216 722
. . . 105 — . —9 7 1 105 — —— 17 92
IfJúságl "94an " Ou'U'f—ls' 3 106 % %% 5-8 3; 17 1 105 — 1 —— 328 14 97 Pound "Mme ' ' ' ' ' 114 37 14.417 3-5 99 11 4 112 _ — 2 106 s 106
. . . _ 144 4-3 26.125 5-3 90 45 9 123 7 10 4 131 13 138
lgfotéfglefgéaletfaiz"H'5'0W, 130 5-3 29.922 64 124 51 5 167 3 9 11 172 s 177
! " " ' ' - ' 133 4-3 27.333 (5-8 94 36 3 119 5 5 5 127 6 129
. ., 114 3-3 16.607 34 80 30 4 106 2 6 1 104 10 102
Ffjdgaif; "mas—Gáűgmfh'e' 113 3-7 16.979 3-7 95 2 6 102 4 4 3 106 7 101
3'5 ' ' ' ' ' ' ' ' 111 3—6 14.446 3-5 76 29 7 104 — 5 2 105 6 101
_, 1937 3.328100'0486.412100-0l2.608 633 37 8.169 53 54 47l2.307 5213.060 3.264 233 Osszesen— Total 1939 3.136 100-0 464363 1020 2.624 459 2.974 47 46 69 2.731 406 2.903 3.035 2148
1939 3.096100—0 410967100-0 2.394 610 2.926 47 60 632.781 315 2.768 _ .
1937 100 — 100 __ 78'4 19-0 952 M 1 7 1-4 842? 157 91-9 ' 0/9 1.938 100 —— 100 —. 83'7 14'6 94-9 1-5 15 2-2 1970 13-17 93—0 96'8 665
1939 100 __ zoo _ 77-3
19-7 945
1—5 19 2-1 89'8 10-2 90-1 '
6. szam —— 501 — 1940 tatjuk be. Amint ebből látható, a magyar
Y könyvkereskedelem közlönye 1939—ben
§ 3.096 művet vett számba, 410987 lap ter- ' jedelemben, míg a korábbi évben 3.136 munkát, 454868 lapszám terjedelemmel.
Ha forrásunk teljességét mindkét évben azonos mértékűnek tételezhetnénk fel, úgy azt állapíthatnánk meg, hogy'jelentésünk évében a magyar könyvtermelés ismét
' csökkent, mégpedig szám szerint 3%-kal,
; terjedelem szerint pedig 9'6%—kal. A ma—
gyar könyvtermelés, adataink alapján, 1936 óta állandó csökkenést mutat s ha ez a viszonyok ismerete alapján indokoltnak is látszik 1938-ig, érthetetlennek tünik fel 1938-ról 1939-re. Ekkor n. i. már az örven—
_' detes teriiletgyarapodásnak is éreztetni kel- lett volna hatását a könyvtermelésiinkben, meg egyéb, a könyvtermelést kedvezőtlenül f befolyásoló okok sem igen hatottak ez év—
ben. Nem is könyvtermelésiink visszaesése az oka annak, hogy 1939-ben kevesebb könyvet vehettünk számba a megelőző évi- nél, hanem az időszaki lapok terjedelmének korlátozásáról kiadott kormányrendelet, mely forrásunkat, a könyvesek Magyar könyvé-
! szetét, egyideig szünetelésre késztette. Szüne- telése alatt elmaradt könyvregisztrálások pótlására újbóli megjelenése után csak részben volt módja s ennek a következmé- nye az, hogy 1939—ben kevesebb könyvről számolhatunk be, mint a megelőző évben.
Az, hogy a lapszám terjedelemben jóval nagyobb arányú a csökkenés, mint a darab- számban, annak tudható be, hogy 1939-ben a könyvek átlagos terjedelme lényegesen kisebb volt (133), mint 1938-ban (145).
Az 1939. évi kereskedelmi forgalomba került köny'vtermelést részleteiben vizs—
; gálva, azt látjuk, hogy a könyvek tárgyi megoszlása nagyjában most is a szokott
* képet mutatja. Legnagyobb szakcsoport ezúttal is a szépirodalom, darabszám
szerint is (24'7%), meg terjedelem alapján
is (28'5% ), bár darabszámban is, meg lap- szám terjedelemben is lényegesen csökkent a korábbi évekhez képest az aránya. Az 1939. évi könyvkereskedői forgalomba ke- rült könyveknek már az % részét sem érte el, így könyvtermelésiink e része a korábbi túlzott belletrisztikai színezetélről sokat veszített a tudományos irodalom elő- nyére. Hogy e szakcsoport az összes köny- vek terjedelméből most is jóval nagyobb arányban részesedik, mint azok darab- számából, annak az oka ezúttal is az, hogya szépirodalmi művek lényegesen terjedel- imeseb'bek' (153), mint az átlagosak (133).
A szépirodalmi szakcsoportot darabszám szerint a vallásos művek csoportja követi, a terjedelem figyelembevételével azonban a társadalomtudományi szakcsoport. Az előbbi munkák átlagterjedelme u. i. jóval ! kisebb (105), mint az utóbbiaké (140).
Említésre méltó emelkedés állapítható még meg a tankönyvek csoportjában a megelőző évekhez viszonyítva,§ a többi szakcsoport részesedésében azonban ez évben is alig mutatkozik valamelyes eltolódás.
Az 1939. évi könyvtermelésből a vidék ismét nagyobb mértékben vette ki részét, mint a korábbi évben. A vidék 19'7%—os, meglehetős magas részesedéséb'en már a visz—
szacsatolt területek könyvtermelése is jelent—
kezik, bár egyelőre még csak 21 darabbal.
0'7%-kal. Magasabb a külföldön, nagyobb részt a még megszállt területeken kiadott könyvek aránya is (3%). a szokottnál. Mind a vidék, mind a külföld részesedésének emelkedése azt eredményezte, hogy az 1939—
ben számbavett munkáknak már csak 773
%-a volt budapesti kiadású, míg 1938-ban
83'7%, 1937-ben pedig 78-4%.
Az utolsó év könyvtermelésének nyelvi
arányában nem állapítható meg lényeges változás a korábbi évekhez viszonyítva. A fordított művek részesedése megtartva ko- rábbi csökkenő tendenciáját ezúttal könyv- termelésünknek már csak 10'2%—át mu- tatja. Csökkent az első kiadású művek ará- nya is, valamint a táblázatunk utolsó rova—
tában kimutatott 3 ívnél terjedelmesebb munkák részesedése is. Az előbbi 93'0%-ról
90'1%—ra, az utóbbi pedig 68'5%-ról 65'3
%-ra. Az önálló művek arányszáma ezúttal 97'2%—ra emelkedett 9G'S%-ról, ami annak következménye, hogy a forrásunkban szere- peltetett különlenyomatok száma egészen
lényegtelen (2'8'70) volt.
Budapest.
A 3. számú táblázatunkban az 1939. évi könyvtermelés Budapesten napvilágot lá- tott része'nek feldolgozási eredményeit mu- tatjuk be. Összevetve ezeket az országos eredményekkel, azt látjuk, hogy a buda- pesti és az országos könyvtermelési viszo- nyok részleteiket tekintve, nagyjából egve-
zőek. Valamivel terjedelmesebbek (144 oldal
átlagterjedelműek) a budapesti kiadású könyvek, mint az országos termelés könyvei
(133 oldal), ennek pedig az a következmé-
6. szám 502 —— 1940, 3. Budapest könyvtermelése tárgy szerint a Magyar Könyvészet 1939. évfolyama alapján,
Production du livre á Budapest, par matieres, d'aprés l'année '1939 du .Maoyar Könyoészet".
Művekösszesen Az összes művekből—Dont
"ggwages parus, au totalmy ": ' a (
MW. _! __ .
szám szerint teglzeedfíiletm ouvrages. "' § %% § § % Ég %a]!
T 2 l' g y m nombres suivantlespages § § § ? Én; § :E míg ;? 33— Há; %%
Matiéres ymme'mes $$$" 5§£§ ÉÉ ÉR %% 3", 33: ÉÉ— §uga %%
% a : EB? üteg—iga !? 138 333 :a eti. Nem"?
- o/ a? §, :? §!
W 0 M ' 4- u§ O "**
%% rá;?- ggg nyelvü %% n %e?! —§ gi Éáaw—ÉÉ
Általános és vegyes
munka -— Ouvrages géné-
rauz et mimtes . . . . 81 3'4 12.600 3'6 70 5 -4 2 81 -— 78 3 81 — 72 9
Bölcselet ——- Philosophie . 30 13 3.015 0' 30 —— — ' 29 1 28 2 24 6 20 10 Vallás —-— Religion: _ . 231 96 25.310 7' 220 6 2 3 204 27 212 19" 225 6 116 115 Hreadalomtudomány, jog,
közigazgatás — Sociotog'ie,
droit, administration ;
ubiigue ... 280 117 43.202 125 266 6 8 — 267 13 262 18 268 12 166 114
adügy -— Art militatre 44 1'8 4.403 13! 44 -— -— —— 46 1 30 14 43 1 19 25
Tankönyv, nevelés—Ma-
nuels scolairesmédagoyie 181 7-5 19.577 5-7 164 3 3 11 181 __ 133 48 176 5 121 em
Közgazdaság, mezőgazda-
súg— conomiepoh'tigue V
et agriculture ... 136 5'7 15689 4'5 133 1 2 —- 134 2 123 13 130 6 70 66
Ipar. kereskedelem, közle- kedés —- Industria, com- merce, transports et votes
de communic. ... 144 6'1 17.652 5'1 142 —-— —— 2 142 2 134 10 142 2 83 61
Hyelvészet, irodalom ——
Linguistigue et littérature 100 4'2 16.065 4'7 71 1 6 22 98 2 89 11 96 4 79 21 Természettudomz'my -—
Sciences naturalles . . . 62 26 6.281 1'8 55 4 1 60 2 59 73 62 —— 2 40
Technológia—Technologie 29 1'2 3.899 1'01 29 —- — —— 27 2 27 2 28 1 15 14
Orvostudomány, közegész—
ségügy — Médecine et
hygiéne publigue . . . . 83 3'5 11.957 35 78 2 2 1 82 1 76 7 82 1 52 31
Művészet—Arts . . . . 43 1'8 8.299 2'4 41 1 1 — 41 2 39 4 42 1 35 8
Sport, szórakozás - Sports;
dívcrtissemmt ... 20 08 1.997 06 18 1 1 — 20 — 19 1 20 —— 12 8
Szépirodalom-Belles-lettres 661 27'6107.475 31'1 657 2 1 1 450 211 618 43 661 —- 586 75 Iüúsági irodalom —- Ouvm-
ges pour la jeuncsse . : 99 41 13.554 3'9' 97 —— _ 2 91 8 91 8 99 —— 85 14
Törbénelem, életrajz -— *—
H'istoire, biographies . . 94 3'9 23.044 67 80 5 5 4 88 6 90 4 89 5 77 17
Földrajz, utazás —
Géographie, voyages 76 3'2 11.800 3'4 71 — 8 2 72 4 67 9 , 70 6 47 29
Összesen— Total . . 2.394 100'0'345319 100012266 37 40 öl 2.110 284 2.175 219 2.338 56 1.677 717
"f., . . ——
— —— —-— 94'7 1'5 I'? 21 881 119 909 91 97'7 2'3 70'129'9 nye, hogy Budapest az ország könyvterme—
lésében a lapszámterjedelem alapul vételé—
Vel nagyobb arányban (84'0%) részesül, mint darabszám szerint
oka annak is, hogy a 3 ívnél vastagabb aránya is nagyobb (70'1%), mint az országosé (65370). A munkák budapesti
(77'3%). Ez az
többi vonatkozásban nem mutat említésre- méltó eltérést a könyvtermelés fővárosi és országos eredményeinek egybevetése. Majd—
nem teljesen egyező mind a két táblázatban az újabb kiadások, a fordítások és a keree- kedelmi forgalomba került különnyomatok
