/
EGYÉB [§
A könyvtermelés nemzetközi és hazai adatai.
Données internationales et hongroises de la production ola livre.
Re'sume'. D'apre's le D 1 o ii (PA u t e 11 r,
pe'riodiaue de l'Institut International de Cooperation Intellectuelle, nous présentons (tableau 1) la pro- duction mondiale du livre. Antant gu'il étaíi possible, on a ea-clu, 'des données, les ouvrages de musigue.
les cartes et les revues, pour nlindiauer (lue les livres proprement dits,
Sí les données relatives a la Hongrie, puisées dans Corvina, hebdomadaire de I'Assoeiation des Iibraires et e'díteurs hongrois, n'offrent pas une ide'e complete de la production totale du livre, c'est surtout parce gue les bibliographies parues dans ce bulletin portent en premier lieu sur les oavrages mis en vente dans les librairies. Les releve's publiés (l cet égard dans les anne'es préeédentes ont été compléie's (tableau 3) des chiffres relatifs au nombre des pages des livres, groupe's par matieres.
au total 477163 pages, les oeuvres littéraires occu—
paient la premiere place tant pour leur nombre (re——
prósentant 2.*'5%) (lue pour le nombre des pages ('30'3%). Des ouvrages publie's en 1931, ceux de Ianyue hongroise représenlaient 93'3% (les traduc- tions en hongrois, 14-2%); les ouvrages de langue allemande, 3'4%; les ouvrages par-us en (font!-es langues, 3'3%.
za:
Külföld.
A Nemzetközi Szerzőjogvédelmi Iroda ,,Le Droit WAuteur" című folyóirata minden évben begyűjti ós leközli a könyvlormelés nemzetközi statisztikai adatait.
Ez adatok felhasználásával készült 1.
táblázatunk, amelynek adatai azonban némileg el—
számú
térnek az említett folyóiratban az országok adal-
En 1930, on a publié 3403 livres en Hongrie; közléseinek összefoglalásáúl évről—évre közzétett en 1931, 3169. Panni ces dernier-s, (lni eomprenaienl kimulatás adataitól. Táblázatunkban ugyanis a
1. Egyes államok könyvtermelése. —— Production da livre en guelgues pays.
10.000 lélekre A megjelent könyvek számu — Nombre des lit-res parus lgiggígg ($$$
0 r s Z a g
% szerintl
P . Igomf 10.0027115-
a 8 ; A itants en 93
9 [ 1922 [ 1923 1924. 1925 1926 1927 1928 1929 1930 oudansmm
3 [ . ,, ,, ,1__,—, 4€"'7liéfe§,a?wé?§
. . . ' l :l
1. Amerikai Egyes. Allamok [. !? § ?]
Etals-Unis . . . . 7.252[ 7.517 7.297 8.018 8.279 8.799 8.692 8.393 8.233[[ 0-7
2. Belgium _ Belgigue 1.393 2.143 2.061 2.514 2.209[ 1.689 . * . § . [ J']
3. Brit-India — Empirr de . .
lllnde . . . . . [ 13.663; 13.755 16.089 17.030 . [ 17.393 17.147 . . ; 0'."
4. Bulgária — Bulgaria [ . [ 1.997 2.472 2.558 2.760 2.379 2.775; 2.595 2.696 4-4
5. Cseh—Szlovákiai —— Il-heco- [ [ [
Slovagm'a . . . . . . [ . 0.269 4.007 . * 4.720 . . 6.864 . 4-7
6. Dániel) — Dam-inari- . , 3.419 4.281 3.606 3.752 3.270 3.293 2.898 3.257 3.241 9-1
7. Észtország v Estonie . * , . 799 768 . [ . 450 598 . 5-3
8. Franciaországl)2)-— l'i'ance [ 8.515 8.784 8.464 15.054 110953 11.922 11.548 11.096 9.176 2-2 9. Japán -— Japan . . [ 13.081 10.946 13.834 18.028 20.213, 19.967 19.880 . [ . 3-7
10. Kanada —- Canada . . 1.591 1.760 2795 2.891 3.161; 2.889 . . . 2-8
11. Lengyelország —— Polognu . . . . . " . , 3)12.084 73) 12.278 3-8
12. Lettország — Leíloníe . , . . 1.586 1.818 1.637 . . 8'6
18. Litvánia " Litmlnie . . — 190 228 846 471 . 2'0
14. Magyarországa—Hon— [ [ :
grie . . . . . . . . [ 1.819 1.556 2.000 3.421 3.6445' 3.879 3.439. 2.982 8.403 ?'9
15. Nagvaritannia _ Gr.—Bre— [ .
tagne . . . . . . . [ 10.842 12.274 12.706 13.202 12.799[ 13.810 14.399 14.086 15.398 3-3 16. Németalföld —— Pays-Bus [ 8.310 4.614 4.953 5.086 4.822 4.835 5.006 5.259 5.496 6-8 17. Németország31—Allenmgne [ 30.804 27.000 23.082 81.595 80.064. 31.026 27.794 27.002 26.961 4) 4-2 18. Norvégia — Norvége . [ 1.061 1.159 1.160 1.228 1.204; 1.238 1.155 1.620 1.774 6-3 19. ()laszországlu —— [talie [ 5.561 5.364 5.585; 5.105 5.283." 5.687 5.962 6829 9.426 2-2 20. Oroszország 1) — Russia , . . . ' . 24.772[ 24.118 24.500 29.474 34.195 2-9
21. Palesztina —— Palestine . . . . . 368 417 . , 4-0
22. Portugália —— Portugal 1.195 1.628 1.189 1.356 1.379[ 967 1.322 1.199 2.171 3-3
23.8panyolország1) —— Es- [ [
pagne . . . . . . [[ 1.096 2.377 1.341 2.754 2.134? 2.184 2.180 2.322 2.427 1-0 24. Svájc — Suisse . . [ 1.419 1.504 1.610 1.748 1.823[ 1.909 1.922 2.009 2.095 5-1 25. Svédország — Suede . . [[ 2.698 3.015 3.058 8.114 2.744: 2.652 2.723 2.687 2.660 4-3
26. Uruguay . . . . . [! 518 819 1.066 1.003 956[ 894 907 . . 4-8
[
1) Megállapíthatóan zeneművek nélkül. — Non eomin'is les ouvrages de musigue.
2)Megá11apíthatóan térképek, metszetek stb. nélkül. —— Non compris les caries, gnwm'es. etc.
3) Zeneművek, térképek, metszetek stb.—vel együtt 1929-ben 12.566, ebből 4 lapon aluli terjedelmű füzet 8.994; 1930—ban az összes 12.850 műből 9.520. —— En 1929, 12.566 (y compris les onwages de musigue, tartos, gravnres, etc./, dont 8.994 brochm'es de moins de 4 pages ; en 1.930, 12.850. dont 9.520 broehm'es de moins de 4 p.
4) A Németországon kívül német nyelven megjelent könyveket is beleszámítva; a 10000 lélekre eső arányszám ezért
—— amely csupán Nemetorszag lélekszáma alapján számíttatott — nagyobb a valóságos arányszámnál. —-— Y compris les lívres de langue allemande pants á llétranger; par conséaaent, la proporlían pour 10.000 habíiants, calcnlee d'apres la population de ítélik-magno, dépasse la proportion re'elle.
10. Szám. —— 854 — 1932
2. Magyarország könyvtermelése tárgy szerint a Corvina alapján.
Production du livre par mat'iéres en Hongrie, d'aprés Corvina.
Összesen E b b ő 1 —— D a n t
, Total 53 R 48 oldalon , , —— §?
T á, 1 g y , Ev de langue ɧ § § comprenant § v, § § ÉÉ . gb
3 * E 55, 342 3 4 335 "239 316 %A
_ _ , __, " 4.— v; __ o.)—— _.__.. __ __ , § _ _ : 7—4— ;
Matzeres Armee Eg 0/ ág ÉÉÉÉ ;; 313533 É'É 833 ÉÉÉ ggg $$$
§§§
Nm_" §; %%; % §32ɧ 33 Eg 1" " egg 523?-
" _— _66 Ez...—. , , avn—.. $$$-3
* ** nyelvu 0 48 pages k1adas ; x
1929 287 9-6 263 12 12 280 7 226 61 290 7 277 10
Általános és vegyes munka—; 1930 327 9-6 301 17 9 324 3 223 104 313 14 320 7 0111/7935 généraux et mixtes 1931 315 9-9 290 16 9 314 1 233 77 310 5 315 _
1929 30 1-0 28 2 — 27 3 16 14 29 2 29 1
Bölcselet — Philosophie 1930 21 00 19 — 2 17 4 18 3 20 1 21
1931 29 0-9 28 1 — 28 1 20 9 26 3 23 1
1929 202 68 178 5 19 173 29 126 76 173 29 191 11
Vallás — Religion. 1930 323 9-5 293 6 24 234 89 153 165 292 31 308 15 1931 309 9-8 266 15 23 237 72 146 163 232 27 302 7
Tarsadalomtudomany, _10g,koz- 1929 204 6'8 194 5 5 191 13 135 69 176 28 198 6
igazg — Sociologie, droit::; 1930 225 6'6 210 5 10 223 2 173 52 205 20 215 10
administration. 1931 381 120 360 11 10 366 13 245 136 371 10 363 18
1929 34 1—1 32 1 1 32 2 31 3 33 1 34 _—
Hadügy —— Art milítaire 1930 32 019 31 1 — 32 —— 25 7 26 6 32 ——
1931 24 0-3 23 1 __ 24 —— 22 2 22 2 23 1
1929 151 5-1 142 4 5 140 11 131 20 129 22 150 1
Tankönyv —Mmmels scolaires ) 1930 128 3'8 119 8 1 112 16 104 24 109 19 128 ——
1931 201 6'3 183 11 7 194 7 142 59 163 38 193 8
Közgazdaság,mezőgazdaság— 1929 164 55 157 2 5 159 5 92 72 154 10 154 10
conomie polítígue. agri- % 1930 170 50 159 5 6 168 2 106 64 160 10 160 10
culture . . . , 1931 243 7-7 214 12 17 213 25 129 114 237 6 235 3
, ! 1929 103 30 37 s 13 95 13 67 51 106 2 105 3
Ipar,kereskedelem—Indush'te, 1930 170 50 130 17 23 159 11 101 69 161 9 167 3
commerce - - - 31 1931 67 2—1 59 6 2 64 3 42 25 62 5 65 2
, , , J 1929 112 3-3 103 2 7 101 11 83 29 106 7 108 4
Nye1ve_szet, 909310!!! — Lm- 1930 143 4-2 135 2 6 133 10 37 56 137 6 130 13 guzshaue, httemtm'f - - 41 1931 107 3-4 93 4 10 105 2 68 39 99 8 96 11
( 1929 60 2-0 56 1 3 53 7 33 27 55 5 56 4
Természettudomány— sciences; 1930 75 2.2 61 8 6 7 5 45 29 74 1 72 3
naturalles — . - -1 1931 32 20 30 2 — 81 1 49 33 75 7 31 1
, _ , ; 1929 44 1-5 44 —— — 44 — 29 15 35 9 44 _
Technologm — Technologte . x 1930 32 0.9 32 __ __ 32 __ 22 10 30 2 31 1
1 1931 62 1-9 58 1 3 62 _ 33 24 59 3 61 1
Orvostudomány, közegészség ( 1929 147 4-9 139 4 4 142 5 92 55 133 14 137 10 ügy — Médecím; hvgime ( 1930 139 4-1 129 5 5 135 4 91 48 123 16 130 9
Publífme - - - 1 1931 97 3—1 34 7 6 83 14 59 38 37 10 94 3
" , ( 1929 63 2-1 62 1 — 57 6 31 32 61 2 59 4
Muveszet — AriS . — ( 1930 115 3-4 110 4 1 102 13 73 42 112 3 114 1
1 1931 90 28 86 2 2 87 3 52 33 86 4 87 3
! 1929 60 2-0 60 — — 57 3 43 17 56 4 58 2
Sport szórakozás — 5170" 1 1930 70 2-1 69 1 — 69 1 53 17 64 6 69 1
dit/HHWWW - 1 1931 95 3-0 91 3 1 90 5 69 26 39 6 93 2
'; 1929 339 231 831 6 2 423 416 756 33 767 72 838 1
Szépirodalom _ Belles-lettres ( 1930 307 237 300 6 2 432 375 709 93 743 64 805 2 1 1931 744 23-5 733 4 2 431 263 626 113 648 96 740 4
_ 1929 214 72 210 3 1 193 21 112 102 134 30 214 _
IggfjgliaiÉ—ZZÉLÉE Garam! 1930 263 7-7 262 1 _ 206 57 171 92 218 45 263 —
' ' 1 1931 32 20 31 1 — 64 18 67 25 68 14 31 1
_ , 1929 184 6-2 172 4 8 176 s 117 67 169 15 165 19
lgggggífgflefféiz 113101]?! 1930 242 71 224 7 11 227 15 153 34 232 10 225 17
' ' 1 1931 160 5-0 162 3 6 154 6 96 64 154 6 150 10
_ 1929 79 2—7 66! 5 6 73 6 49 30 77 2 76 3
FSÉÉZÉÉS'maZáS_ Ge'fg'f'ph'gjí 1930 121 3-6 110 7 4 102 19 88 33 116 5 113 3
1 1931 31 2—6 70 7 4 64 17 62 19 73 s 80 1
6 § 1923 3.439100 3.263 94 31 2.339 349 2.607 831123761: 462 3.337 101 sszesen _ TOM 1929 2.982100 2.826 65 91 2.410 566 2.159 823 2.721 201 2.893 89
? 1930 3.403100 3.194 99 110 2.777 626 2.406 997 3.133 268 3.308 96 1931 3.169 100 2.936 107 106 2.713 431 2160 1.009 2.911 253 3.037 32 .,, 5 1928 100 _ 94-9 27 2-4 34-0 16-0 75-3 24-2 860, 13-4 97-1 29
" 1929 100 — 94-8 22 3-0 31-0 19-0 72-4 27-6 912 3-8 97-0 3-0
? 1930 100 —— 93-9 2-9 3-2 810 134 70-7 29-3 92-1 79 97-2 28 1931 100 _ 93-3 3-4 3-3 85-8 14-2 68-2 31-12 91-19 8-1 97-4 26 1) Másutt is, főleg folyóiratban megjelent mü. —— [Ouvrages parus ailleurs aussi, principalement dans les 720123.
10. szám. _ 80.—
5 — 1932
tiszta könyvtermelést igyuekezünk kimutatni amennyire lehetséges volt, kiküszöböltük ,a tiszta könyvtermelésbe egyik—másik országban helekevert.
valójában azonban oda nem való termékeket (ze- neművek. képes ábrázolások, időszaki sajtótermé—
kek).1l
Az adatok szerint a rendelkezésre álló utolsó adatsor (1930) inkább növekedést, mint csökkenést jelez az előző év (1929) adataival szemben. Feltű- nőbb eltérések azonban az előző évhez viszonyítva sem 1929-ben. sem 1930-ban nincsenek. Az adatok részletesebb méltatására ezért nem térünk ki, de
8
különben sem volna szabad a könyvek puszta száma alapján az egyes államok irodalmi színvona- lára s a könyvszám változásából ennek megfelelő változására csalhatatlan következtetéseket levonni.
A könyvtermelési statisztika ilyszerü kövekezteté—
sekre csak akkor lesz alkalmas, ha a részletekre (lapszám, példányszám stb.) vonatkozó adatok szélesebb körben fognak rendelkezésre állni.
De ha ettől még messze is vagyunk, örömmel kell megállapítani, hogy a kultúrstatisztika ez ága minden esztendőben jelentős lépést tesz előre. Az egyes államok statisztikái újabb teldolgozásokkal bővülnek s a Droit d'Auteur közlése szerint már több állam (Bulgária, Izland, Magyarország. Nor- végia, Spanyolország, Oroszország, részben Dánia és Franciaország) használja adatfeldolgozásának alapjául Lucien Mrtrchnak a Nemzetközi Statiszti—
kai Intézet kairói kongresszusa elé terjesztett sé—
máját. Eszerint a könyvtermelési statisztika egyike a nemzetközi statisztika ama területeinek, amelye- ken a Nemzetközi Statisztikai Intézet egységesítő törekvéseit máris siker kiséri.
Táblázatunk utolsó rovata a könyvtermelési adatoknak az országok lélekszámához való viszo- nyt—tásával nyert arányszámokat közli. Ezek az arányszámok országok közti összehasonlítások téte—
lére már alkalmasabbak. Mig a puszta könyvszám alapján az országok sorrendjében Oroszország (34.195), áll elől s utána Németország (26.961) kö-
vetkezik, addig a 10.000 lélekre eső évi könyvter- melési arány alapján a sorrend így alakul: Dánia 9'1, Lettország 8'6, Németalföld 6'8, Norvégia 63.
A könyvkultúrában tehát az északi államok ve- zetnek,
Magyarország.
A magyar könyvtermele's statisztikai feldolgo—
zásának alapjául, mint eddig 1931—re vonatkozóan
is a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Or—
szágos Egyesülete hetilapjának, a Corvinának az újonnan megjelent könyveket felsoroló bibliográ- fiája szolgál. Tudvalevő, hogy ez a bibliográfia 1) Hasonló módszerrel Szemle'nk 1930. évi 6.
sz. 564. lapján közöltünk táblázatot a nemzetközi könyvtermelésről.
nem kimerítő s főképen a könyveknek könyvárusi forgalomba kerülő kategóriáját törekszik felölelnir Addig is azonban, amíg rendszeres és teljes ma—
gyar bibliográfiával nem rendelkezünk, ezek az adatok jó szolgálatot tesznek. Különösen becsesek az adatgyüjtés részleteredményei, mert az a ke—
resztmetszet, amelyet mutatnak, nagyjában az egész magyar könyvtermelés keresztmetszete.
A Corvina új könyvek rovata 1931—ben is ki—
mutat térképeket, képeket stb. (24 drb.) és folyó-—
iratokat (63 drb.). Ezek levonásával a tiszta könyv—
3. Magyarország könyvtermelése lapszám szerint 1931—ben. _ Production du livre en Hongrie en 1931,
suivant le nombre de pages.
Nm arra;
T á' l' g y Könyvek Terjedelem
Matibres des lim'es publie's ,
Él % stika %
Általános és vegyes m.
— Ouwages ge'némuw et "
mímíes. . . 315 99 41.949 8'8 Bölcselet — Philosophie 29 09 2.996 06 Vallás —- Religion . 309 98 33.514 70 Társad. tud. jog. közig.
— Sociologie, droit, ad—
ministration publigue . 381 120 73.579 15'4 Hadügy —— Art militm're 24 08 4.497 10 Tankönyv — Manuels
scolaires . . . . 201 63 26.238 5'5 Közgazdaság, mezőgazd.
—— Economic politzgue,
agricnltnw'. . . 248 7"? 30363 6'4 Ipar, kereskedelem ——
Industria, commerce . 67 2'1 7-003 1'5
Nyelvészet, irodalom — ,
Linguistiguc, liitérature 107 3'4 14-922 3'1
Természettudomány — ,
Sciences naturelles 82 26 10—304 2'2 Technológia — Technolo-
gie. . . . . . . . 62 2-0 6.879 14,
Orvostudomány,közegész- '?
ségügy — Médecine,
hygiéne pnblz'gue . 97 B'] 13-734 2'9;
Művészet — Arts. 90 2'8 7.964 I'?
Sport, szórakozás — ,
Sports,dive1tissem. 95 30 10-683 2'2' Szépirodalom —— Belles-
lettres . . . 744 23'5144.646 30'3 Ifjúsági irodalom — Láttá-
rature pour la, jennesse 82 26 9.257 19 Történelem. életrajz —
Histoire, biographie . 160 50 25.003 5'2' Földrajz, utazás —— G'e'o-
_ graphie,1myages 81 25 13.631 29
Osszesen — Total 3.169100'04771631000
termelés 3.169 darab, szemben az 1930. évi 3.403 darabbal; a csökkenés 6'9%.
A 2. számú táblázat a tiszta könyvtermelést tárgyi (tartalmi) csoportok szerint részletezi. Leg-
10. szám,
—-—856— 1932
4. Magyarország könyvtermelése a kiadás helye szerint.
Production du livre m Hongrie, suivant le lieu de la publication.
1 9 3 O 1 9 3 l
7 ()uwagcs publiés % (')uvmges publiés
Ézj— ___; lesse %us'ggg ?
, ' ' tiz. : 13 gx : agg; $$$- *?v. §__ *—
Uff—W es §§ is segg—§ es s—aí'; %% 63
*. ":: Os- WS "***" * 'a *5— "0 sori—ÉS %% É**
Mumu" Esés És §§ §: §; fizum gs es 33
1—M__ kiadott művek ! _Élífligígiiik—
száma — nombres i c'lo srima —— nombns i 0/0
Általános és vegyes m. _ Ouwages ; K É
généraux et miwtes . . 247! 73 3 : 4 327 755 246 68 — 1 315 781
Bölcselet — Philosophie . 16' 4 — 1 21 76": 18 11 — ——- 29 621
Vallás —— Religion . . 197É 122 3 1 323 610 195 110 3 1 309 631
Társad tud. jog. közig. ——Sociologz'e, *
droit, administration publigue 182 40; — 3 225 809! 2921 83 3 3 381 766
! Hadügy — Art milita'ire . . . 19: 13; — 3 _ 32 59'4 21 3 —— —— 24 87'5 , Tankönyv —- Manuels scolaires . . 67 ( 60: 1 §—— 128 523 151 49 1 —— 201 751
% Közgazdaság, mezőgazd. —— Economic , :
politigue, ogriculture . . . 129 40; — _ 1 170 75'9' 195 48 — — 243 802 Ipar, kereskedelem — Industria com— * %
merce . . 153 16 — ; 1 170 900 62 5 — -— 67 925
Nyelvészet, irodalom ——Linguistigue,
litte'rature . 92 41 8 1 2 143 643 63 43 1 —— 107 ' 58'9
Természettudomány—— Sciences natur 56 19 —— — 75 747 61 20 1 —— 82 744
Technológia — Technologie . . . 26 6 —— — 32 813 47 15 —-— — 62 758
, Orvostudomány, közegészségügy ——
í Médecine, hygiene publigue . 119 20 — 139 856 88 9 —— — 97 907
; Művészet — Arts . . 91 23 — 1 115 791 70 20 — — 90 77'8
; Sport; szórakozás— Sports, dwertzssem 64 6 — 1— 70 91'4 81 10 3 1 95 85'3
; Szépirodalom —— Belles lettres 706? 89 11 * 1 807 875 590 144 10 —— 744 793
: Ifjúsági irodalom — Litte'rature pour *
*' la jeunesse . . 195 68 —— ;— 263 741 76 6 _ _ 82 927
Történelem, életrajz— Histozre, biogr. 166 70 3 ( 3 242 686 116 42 2 —— 160 725 Földrajz, utazás — Gécgr., voyages 97 20 4 i— 121 802 62 15 4 — 81 , 765 Összesen —— Total . .622 730 33 18 3.403 7702434 701 28 6 3.169 768
0/0 770 21'5 10 05 1000 768 221 0-9 02 1000
nagyobb csoport az idén is a szépirodalom, mely jellemzőbb a könyvkultúrára, mint a könyvek a könyvek 23'5%—át foglalja magában. Erősebb puszta száma. Az egész 1931. évi könyvtermelés
csoportok még: társadalomtudomány, jog, közigaz— 477163 lapra rúg, amelyből 144646 lap a leg- gatás 12'0, általános és vegyes munka 9'9, vallas
9'8, tankönyv 6'3%. Az előző evvel szemben na- gyobb emelkedést mutat a társadalomtudományi és a tankönyv-csoport, nagyobb esés van az ipar—
kereskedelmi csoportban és az ifjúsági irodalom terén;
Az 1931 évben kimutatott 3.169 könyvből 2.956 f(93'3%l jelent meg ma gyar nyelven; a magyar—
nyelvű munkák aránya tehát az előző évhez képest egy árnyalattal esett, viszont a német nyelvűeké emelkedett (2'900-1'61 3'4%-ra). Oka ennek a szép- irodalmi művek fordításának nagy megcsoppanása
(1930: 375, 1931: 263, az eredeti szépirodalmi míi—
vek száma ezzel szemben 432—ről 481—re emelke—
dett). A más nyelvről fordított művek száma 18'4
%-ról .l4'2%-ra csökkent, a 48 oldalon aluli kiad—
ványok (füzetek) aránya 29'3-ről 31'8-re javult.
Az 1931. évi feldolgozás kibővült egy igen fon- tos szempont: a lapszám szerinti statisztikai fel—
dolgozással (3. számú tábla). A lapszám sokkal
nagyobb csoportra, a szépirodalomra jut. Az egyes rsoportok terjedelem szerinti aránya és sorrendje természetesen másként alakul, mint a könyvek puszta száma szerinti arány és sorrend. A legna—
gyob csoportok kb. ugyanazok mindkét szempont- ból, de míg pl. a szépirodalom a könyvek száma szerint az egész könyvtcrmelósnek csak 23'5%-át teszi, e csoport jelentősége lapszám szerint jóval nagyobb:
aránynál
30'3%, Ugyanígy :! könyvszam szerinti magasabb a lapszám szerinti arány a társadalomtudomány,
ban is, ahol a lapszám szerin—ti
közigazgatás csoportjá- ikönysu'im szerinti arány 120, a
15'4'70. Az vegyes
munkák viszont terjedelem szerint csak 8'8%—ot képviselnek, szemben a könyvek száma szerinti 9'9%-os arányukkal. Jóval kisebb még a könyv—
szám szerinti aránynál a lapszám szerinti arány a vallás (98 helyett 7'0%), :! közgazdaság, mező- gazdaság (7'7 helyett 6'4%) s a tankönyv (6-3 he- lyett_5'5%l esoportjaiban is.
Jot-iv
általános és
10. szám.
A könyvtermelésnek a kiadás helye szerinti adatait már a mult évi feldolgozás is vizsgálta, de akkor a kiadás helyét tárgy szerint nem részletez—
tük. 4. számú táblázatunk most ezt a részletezést úgy 1930-I'Ól, mint 1931-1'ől bemutatja. Budapest—
nek a_könyvtermelésben elfoglalt jelentőségét tük- rözi az az adat, hogy Budapesten 1930—ban a köny—
vek 770, 1931—ben 76'8%-át adták ki. Egyes tar- talmi csoportoknál Budapest az országos aránynál jóval kedvezőbb helyet foglal el. így az ifjúsági irodalom 92'7, az ipari és kereskedelmi tárgyú könyvtermelés 92'5, az orvostudományi, közegész—
ségügyi csoport 90'7%—ban koncentrálódik Buda- pesten, Ezzel szemben igen alacsony a budapesti könyvtermelés aránya, a nyelvészet, irodalom eso-
—857— 1932,
portjában: 581), a bölcselet körében: 62'1 és a val-
lási tárgyú műveknél 63'1%.1) 1931—ben, mint az előző évben is, néhány külföldön kiadott könyvet is tartalmaz a Corvina bibliográfiája, amelyeket részben módszertani okból, részben azért, mert
túlnyomóan Magyarország számára készült, itt bi- zományba került munkák, a teldolgozásból mi sem;
kiiszöböltük ki. Számuk 1930-ban 51, 1931—ben 34
volt, az egész könyvtermelés 16, illetve 1'1%-a.
Túlnyomó részük az elcsatolt területeken adatott
ki- E D. dr.
1) A budapesti könyv— és időszaki sajtótermé- lésről lásd bővebben szerző Budapest irodalmi termelése e. dolgozatát, a Városi Szemle 1932.
XVIII. évf, 2. számában.
Az olimpiai játékok statisztikája.
La statistigue des Jeux Olympigues.
1896 óta négyévenkint találkoznak a művelt nem- zetek, hogy atlétikai és sportbeli képességeiket ösz- szemérje'k, mint régen Hellas fiai. A háború kény- szerű és elnyujtott szünetet okozott: 1920-ban mind- egyik legyőzött állam, 1924—ben pedig Németország hiányzott a versenyzők közül. Az utolsó két olimpia nagyméretűsége azonban nemi-sak arra mutat, hogy a népek sport iránti érdeklődése megnövekedett, ha—
nem remélni engedi azt is, hogy a mult évek el—
togultságai és előítéletei már nem állanak a nemes.
szabad és békés versenyzés útjában. S éppen ezért érdemes ezeknek a ma már nagyméretű és hatal—
mas tömegeket megmozgató eseményeknek az ered- ményeit olyan formában és módszerrel megvizsgálni.
ami egyébként az állami és társadalmi élet egyéb, nagyobb horderejű vonatkozásainak a boneolására szolgál, Azonban, ha politikai és egyéb akadályok nem is gátolják ma már az erők összemérését, ma- gukban az olimpiai játékok jellegében és formájá—
ban sok olyan szempont rejlik, ami nem ad módot az egyes országoknak arra, hogy egyenlő esélyekkel szerepeljenek. Elsősorban a versenyt rendező min—
dig előnyben van a többiekkel szemben, nemcsak a megszokott éghajlat, környezet stb. folytán, hanem azért is, mert sokkal nagyobb számban indíthat versenyzőket. mint azok az országok, amelyek az utazás és ellátás költségeivel megterhelve mérlegelik hogy hány versenyzőt bocsássanak útra. A versenyt rendező állam kedvező helvzetét különösen jól szem-
léltetik az 1896. és 1906. évi athéni olimpiák eredményei, továbbá kevésbé szembetűnően talán, de ugyanezt mutatja az 1904. és 1932. évi amerikai olimpia és az 1928. évi amszterdami.
Második és leglényegesebb körülmény az induló ország lélekszáma. Egy 100 milliós birodalom ered—
ményeit nem lehet ugyanazzal a mértékkel mérni mint egy kis országét. Végigtekintve az eddig le-
folyt olimpiai játékok eredményein, nem szabad szem elől téveszteni ezeket a szempontokat,
Ha időbelileg egybevetjük több olimpia ered—
ményeit, azt sem szabad elfelejteni, hogy azok mü sora az idők folyamán alaposan átalakult. A -ver senyek összetétele bizonyos irányban bővült: ígv a női atlétika térhódítása már a háború utáni időre esik, viszont annak idején a közérdeklődés előtere ben álló versenyek, mint futball és tennisz végleg elmaradtak. A téli sportoknak ugyanazon évben de szükség szerint más időszakban és más helyen megrendezett versenyeit itt nem vehetjük figyelembe.
Mindezek folytán szükséges, hogy amikor az összes lefolyt versenyeknek egy reális mérlegét akarjuk felállítani, olyan módszert igyekszünk ta—
lálni, ami lehetővé teszi minél több zavaró és visszás közrejátszó körülmény kiküszöbölését,
A versenyek legtágabb értelmű eredményét az jelenti, hogy ki szerzi meg az első helyet. E szerint aranyba állíthatjuk a nyert első helyek számát a versenyző nemzetek lélekszámával. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy igen gyakran a második, sőt a harmadik hely nyertesei is magukban véve kitűnő eredményeket érnek el. így, pontozással az előbbitől valamennvire eltérő statisztikát kapunk.
A pontozásra több módszer van, legáltalánosabb és a mi esetünkben a legcélszerűbb az első helyet há—
rom. a másodikat kettő, a harmadikat pedig egy pontnak venni, (A legtöbb versenyen még a döntő- ben is háromnál többen—küzdenek; hatan vagy an—
nál többen aligha. így tehát, ha a másik rendszer szerint a hat első helyet pontoznán'k, legtöbbször a legcsekélyebb eredménnyel szereplő utolsó ver- senyző is nyerne egy-egy pontot.) Az eredményeket abszolút számban, százalékban és az ország létszá- mához a-rányítot—t formában tartalmazza az eddigi tíz olimpia eredményeit összefoglaló táblánk.
