1. szám
kozik, hogy a létfenntartási költségindexet megreformálja, Ennek során a Hivatal bi- zonyára módot fog találni arra, hogy a létfenntartási költségszámításnak a ruház- kodásra vonatkozó részét a legújabb ta—
pasztalatok alapján az eddiginél is alapo- sabban kimunkálja,
Abban, hogy a megélhetés költségei Magyarországon az európai háború kitö—
rése óta nem emelkedtek számottevően, jelentékeny része van a kormányzat ener-
__34,._
1940
gikus intézkedéseinek és különösen az Ár-
ellenőrzés Országos Kormánybiztosa mű—
ködésének, melyek egyrészt preventív in- tézkedésekkel, másrészt az itt-ott jelentkező átemelő kísérletek letörésével megakadá—
lyozták az indokolatlan drágításokat. De az árfejló'dés az ország szilárd gazdasági hely—
zetének és annak a nyugalomnak is biz—
tató jele, amelyet a fenyegető veszedelmek közepette a lakosság minden rétege meg—
őrzött. Símoncsics Miklós dr.
A hitelválság 1935—1939. évi adatai.
Données de 1935-39 sur la arise du credit de Hongrie.
Résu'mé. Pendant la période de 5 ans dont nous parlons ici, les affaires ayant repris aprés la crise éclatée au début de la derniére décade, l'acti—
vité économiaue a fort progressé, pour diminuer ensuíte a plusieurs égards a cause de cireonstances délavorables. Cette période a vu des événements politigues internationaux extrémement graves, aui ont profondément change la marehe de Ilactivite' écanomiaue mondiale.
§ . Par chaaue événement arrivé dans la politiaue extérieure et inte'ríeure, les conditions (le credit f_urentí fort influence'es enf Hongrie. Les ilactuations causées par eux, on peut les constater par nos ta—
bleaux sur les nouvelles insolvabilite's (faillíies el concordats judiciaires), On y voit rIue le nombre de: no—uvelles insolaabilités a atteint son maximum en 1938 et son minimum en 1939 011 par l'effet de la guerre le capital eut á l'égard des dem-miles de crédit une attitude bien réserve'e. Pour ces 2 années, nous constatons, pour le total des actiis et (les passífs des insolvables, une augmentation extra- ordinairement grande, [es temps change's ayant ruiné mémc des entreprises (*onsiiléralües; Cette augmentation ressort également des moyennes indiguant ce aui revenait de llensemble des aetiís et des passifs a un cas d'insolvabilite',
Toutefois, ces demiéres années, la partie (les passifs couverte par les avoirs dépassait en général les chiffres correspondants des années précédenles. Cela semble indiguer (]ue les entreprises solides (lui ont fait faillite étaient devenues insolvables surtout parce auielles ne pouvaient pas [faire payer leurs de'biteurs.
Pour la fluctuation saisonniére des insolvabilí—
tés, on constate pour 1938 et 1939 (les changements notables. Autrefois, le nombre des insolvabilítéx tombait fort au milieu de cliague année pour gran- dir rapidement vers les derniers mois. Or, en 1938 et 1939, on a va le contraíre.
Les données sur les íaillites closes en 1939 sem—
blent indiguer gue les Tribunaurc cherchaient a faire en sorte gue ces affaires ne trainent pas en longueur. Celles (]ui ont été closes pendant les
5 derniéres années, avaient une durée moyenne de 35 a 39 mois. Les íaillites (]ui n'ont— pu étre termi—
nées au'au bout de 10 a 14 ans étaient peu nom- breuses; en moyenne, () peu prés 50% des faillites étaient closes en 2 ans.
Les faillites ont occasioné d'assez grands frais, guí augmentaient (le plus en plus ces derniéres atz—, ne'es. Du total des masses des faillis, on a pu affec-
ter a ces frais :;o-s% en 1937, 39-1% en 1938,
52'0%_ en 1939. Llimportance de ces dépenses ressort de ce fait gu'en 1936 elles n'étaient en moyenne auf:
de 1.590 Pengó's pour ] íaillite, contre 3.649 en 1937, 6.801 en 1938, 13899 en 1939. Aussi, les créanciers [font eu (Iulune petite partie de ce ()ui leur e'tait (lú. Par exemple, en 1937 les sommes ainsi recou—
vrées représentaient seulement 8'3% des cre'anees reconnues pour les faillites closes, contre 7'8% en 1938 et 0'5% en 1939.
Le nombre et la valeur des lettres de change proteste'es ne montraient pas des ehangements pa- reils a ceux constatés pour les autres insolvabilite's.
Par suite aussi des mesures prises pour la protec- tion des (lébiteurs, les cre'anciers accordaient avec une each-élne prudence des préts; il en était de méme non seulement pour les crédits personnels, mais aussi pour ceux garantis par des biens servant de gages absolument solides. C'est pourauoi il ;) avait moins de nouvelles lettres de change en eir- culation; et le nombre, ainsi aue la valeur, de celles gui ont été protestées aecusaient ehague année une régression, sur lilguelle nos tableaum et graphiaues oifrent des renseignements détaillés.
*
Az elmult évtized első éveiben lezajlott világgazdasági válság, amely hazánkat sem kerülte el, a hitelélet minden vonatkozásá—
ban éreztette hatását. Ezt a romboló hatást láttuk a tizete'sképtelenségek alakulásában is, amelyeknek a száma különösen az 19319 év őszén rekordmagasságot ért el; amelyet
1. Új fizetésképtelenségek 1939-ben. — Nouvelles inolvabiltte's eu 1939.
Nombre des
Az összes új-,
Az összes új—, magán- és kény- Bíróságnál nyitott, 0. H. E. — i11,P.K.— magán— és mény. szeregyessé. §
nál bejelentett szeregyességek geknel (;
coucordats kényszer— Aux uouveame És
§ csődök kény_ * á egyességek — "'*'" eoucordatsdfux— §
. . , ' ' ' : . . mag n- . , ves ou u cz-
Foglalkoeam főcsoport 'S fazllttes ;;ng príves cogzgitfgats aktívái 935521" airgs : §:
§ ' Acttfs F'AW'Á s! 3
, - '*' e a 170.H.E. Passí s e eset— 33
Grandes categories § TriZZZaux [ideig,/ait P.K.1) f egy GSEt gr); jut *: §
' * be §: u re jut passzí— át;
?! ,professwnneltes (3 .,; ÉN? , § 505 iÉ d aktíva va ;: s
"e :; -_ § _3 . — :, __ es nouveaux - ' . N %
NN og 's 23 *grighgg caazcoudats. aetzjs Pa331f5 ggg
8—3 %% §? egvességek wc: % ; Wii/6159" "_"WM" ag
Ég x'ö 55—33 EE)? ._- ww ]ltdtCtatt'eS pour uu cas 573.
mg mm száma meg es
?: E az ;. 3 83 % ': N % ezer pengő ezer pengő §: §-
me —mgazw —%Eg"* 'n' (1 All. d a;
(Ez (l)—g y_oa omgogg en mi tefs 6 mm: wys : %a.,
0 E *— a *— ** 9- E *" %. pengos pangas fü
l. Bányászat, kohászat —— Mines et hauts
' journeaux . . . . . 1 1 — — —— —— -— —— -— —
ebből Budapest —— dont a Budapest 1 l — —— —— —— — —— — ——
II Mező azdaság. _ A riculture ,
1 Földbigrlokos —— Progí'ietaíres fene. 3 2 l - — , 388 218 337 218 1547
2 Földbérlő — Fermiers. . . 2 — 2 — — 122 304 61 152 403
11. Összesen— Totaux . . 5 2 3 _ —— — 460 522 158 174 8191
ebből Budapest — dont [; Budapest . . 2 1 1 —— —— 338 218 338 218 1547
111. Ipar. ——- Professious industrielles 1, Vas— és fém.; gépgyártás —— sidérurg.
et métallurg. ; fabr. de machines . 2 1 — — 1 77 153 77 153 503
2. Kő-, föld-, agyag— és üvegipar _ de
.,; la pierre peteríe, verrerie . . —— -—— —— — — —— ——' -— —— —
8. Fa-ees csontipar __ du bois et de ! os —— — —— 2 246 301 123 150 , 81'8
** 4. Bőr-, sörte-, szó!-, stb ipai — du
-_ cuir, du erin, du poíl, etc. — _— —— — w — —- _—
5. Fonó—szövöipar — textiles 1 —— —— 1 "- 300 530 300 530 :ző'g'
* 6. Ruházati ipar —— de l'habíllement 7 1 2 — 4 333 571 55 95 58'd
*— 7, Papirosipar — du papíer — —— — w — — —- _ -— ——
m 8. Malomipar — memzen'e . . 3 1 l — 1 58 64 29 82 908
9. l'gyéb élelm és élv. cikkek gyárt. ,
:: de ! alimentatíon ete. . . . . . 4 l —— 3 59 73 20 24 816
" 10. Vegyészeti ipar —— chimiaues . 1 _ —— — l '22 , 26 22 26 1341
'n 11. Epitőipar —— du Dátímeut 6 3 3 72 184 24 45 037
§ 12. Sokszorosító- és műípar —— poly- _ _
graphigues . 2 — — — 2 16 25 8 12 6 ';
'*' 13, Szállodás—, vendéglős- és kávésipar _ _ _
hótels, restaurants, cafes . , 0 -— —— — 5 111 177 22 30 H'!
, 14. Egyéb ipari foglalkozás —— autres _
* professions índustr . 1 — —— —— 1 2.233 2.254 2.233 2.205 9.9
111 Összesen — Jotam: 34 7 3 1 23 3.527 4.303 131 ' 160 8111
ebből Budapest —— dont (; Budapest. 10 2 —- 1 13 3.076 3.760 220 269 *81'8 IV. Kereskedelem.Professiouscommerc.
; 1. Állatokkal, mezőgazd. term. — des _
, animaux et des produits agric. . 2 1 .— - l 63 99 63 99 029
?. Fával és egyéb erdei term — du
bm's et des autres produits forest. 11 2 — —— 9 436 780 48 87 55'9
3. Vas-, fém és műszaki cikkek ——des
articles eujereten d'autr. metaux ete 22 —- —— 1 21 369 529 17 24 69'8
4, Agyag— üveg ,téglag mész— cement ' ;
** des poteríesfb des verreries, des bri— _
(, ues, de la chaux, du címem. 12 —— 1 1 10 1.324 1.548 110 129 So'ő
5 a- és faragottáiúk — des articles ,
* en bms et des ouwages seulptés. 2 —— —— — 2 26 46 13 23 56'5
e 6. Bőrárúk —— des articles en cuw . 60 1 —— 30 29 889 1.680 * 15 28 52_'9
7, Cipőkereskedés — des ehaussures . 17 —— 1 — 16 520 781 31 46 06'6
5 8. Különböző ruhá7ati cikkek — des
articles d' habillement. 350 2 4 52 292 6.945 11.305 20 32 61'4
§ 9. Élelm. és elv. cikkek —— des abjets
a d alímenlatíon, etc. . 96 1 1 1 93 11.384 12.627 120 133 90'2
10. Gyógy- és vegyészeti árúk-—— des
U articles pharmaceut. et chimígues . 18 l 2 —-— 15 142 207 8 12 68")
11. Könyv—, papír—, írószerv műkexesk —
des lit/res, du papier, de ce gut est _
nécessaire ;; e'crire, des oeuvr. a art 16 l l —— 14 388 466 23 31 12'5
. 12. Vegyeskereskedés — mereen'es . 57 7 7 —— 43 1.680 2.454 84 , 49 68'4
13. Szallitók és bizományosok — trans—
porteurs et commissionuaires . . . 6 l —— — 5 617 763 123 153 80'9
14. Egyéb keresk. —— autres commerces . 1 1 —— — —— —-— — —— — —
IV. Összesen —— Iotaux . 670 18 17 85 550 24.738 33.285 40 54 74'3
ebből Budapest —— dont a Budapest . 14!) 5 — 3.9 105 16.666 20.464 116 142 816
! V. Pénz-, hltel és biztositásügy
' hlonuaíe, crédít, assurances 7 1 —— — 6 11.896 11.542 1.899 1.924 98"?
ebből Budapest —— dvut a Budapest. 3 1 — -_ 2 9.283 9.460 4.642 4.730 98'1
j VI. Egyéb foglalkozás———Autresprofessíons 12 8 3 —— 1 63 202 16 50 741
* ebből Budapest — dont á Bu lapest . 7 (i l — —— 4 3 4 3 151"?
) 1— VI. Mindössze —— 'Iotal general . . 729 37 26 86 580 40.179 49.859 58 [ ') 80'6
] ebből Budapest —- dont pour Budapest. 178 16
2 40 120 29.367 33. 905
181 1 20!) 86 6 ) 0 H E..._ Országos Hitelvédő Egylet (Association pour la protection des mte'rets des créaucters); P. K. :: Pénzintézeti Központ (Institut LBHIV des t,sm'íe'tés finaueie'res).
'):u ()
1. szám
1932—ben és 1933-ban zuhanásszerű vissza- esés váltott fel. Ez az egyik évről a másikra való nagyarányú eltérés érthető kísérőjelen- sége a válságnak. A hitelek hirtelen megvo—
nása, a kintlévőségek behajthatatlansága, s általában a gazdasági bizonytalanság a ke]—
lően meg nem alapozott vállalkozások egész sorát borította fel, a gyenge vállalatok ki- selejteződésével pedig a fizetésképtelenségek száma visszaesik s a megelőzőleg is okos üzleti politikával vezetett vállalatok mellett csak ritkábban fordulnak elő olyan válla—
latok inzolvenciái, amelyek a hosszúra nyúló dekonjunkturális állapotot nem képe- sek átvészelni.
A mult évvel lezáródott 5 éves ciklus egy olyan időszakot ölel fel, amelynek a kez—
dete a gazdasági válságból való egyre erős—
bödő kibontakozásra, közepe ennek a fej—
lődésnek elméletileg elképzelt kulmináló pontjára esik, a vége pedig a világkonjunk- turális helyzetben mutatkozó romlási folya—
mat egyik fázisával esik egybe. Ez a perió- dus azonkívül magába zár olyan előre nem látott, egészen rendkívüli nemzetközi ese- ményeket, amelyek magukban is alkalma- sak arra, hogy a gazdasági élet normális hullámzásának menetét erőszakosan befo- lyásolják és rendkívüli megrázkódtatáisokat idézzenek elő.
A tárgyalt időszak első éve az azt meg- előző 1934. évvel együtt a válságból való kilábolás jeleit, az általános fellélegzés tü- neteit mutatta. Ez visszatükröződik az új fizetésképtelenségek számának alakulásában is. A hitelkínálat megélénkülése, a pénzfor- galom zavartalansága, a kedvező termés—
eredmények stb. mind olyan körülmények, amelyek új vállalkozásokat hívtak életre s új konjunkturális folyamat megindulását tették lehetővé. Ezzel kapcsolatban a fize- tésképtelenségi esetek száma is szerény mér- tékben emelkedett. Ez a megállapítás külö—
nösnek hangzik, de kétségtelennek mond- ható, hogy egy egyébként kedvezőtlen tii—
netből —— a fizetésképtelenségek növekedé—
séből (megfelelő elővigyázatossággal) ——-— a, gazdasági élet élénkülése olvasható ki. A megelőző depresszióból való felszabadulás sokaknak, akikre ösztönző hatással van még a hitelnyujtások megszigorítottságának némi enyhülése is, új és talán könnyű kereseti lehetőségeket mutat. Az ilyen Vállalkozások azonban a szolid hiteléletben nem mindíg életképesek s könnyen megbuknak.
Az adatok arra utalnak, hogy ennek a szabályszerűségnek az érvényesülése a hitel-
———36-—
1940 nyujtások óvatossága mellett kis körre szo—
rítkozik. A tárgyalt 5 éves ciklus folyamán sehol sem láttunk olyan nagyarányú kilen—
géseket, mint a megelőző időkben. A mult tapasztalatain okulva a hitelnyujtások na—
gyobb körültekintéssel történtek .s gazdasági életünk megkötöttsége a komolytalan Vál—
lalkozásokat, az ü. n. ,,gründolásokat" csak nagyon kis mértékben tette lehetővé. Az új fizetésképtelenségek száma ugyanis az 1933..
évtől kezdve —— amikor a legkisebb volt az elmult 10 esztendő során — a következő hullámzást mutatta:
v, , Fizetés— atoms
E v ! képtelenségek aígfggyfágez szama o/o—ban
1933 § 550 i ——
1934 685 _;— 15-4
1935 ; 788 [ 4— 24-1
1936 ; 746 l —— 5-3
1937 765 ! 4- 2-5
1938 ; 950 ; * 24-2
1939 729 ————— 233
Az esetek számának emelkedése tehát csak 1935-ig tart s azután némi visszaesés mutatkozik. A következő két évben jelent—
kező árnyalatnyi csökkenés és utána ismét emelkedés magában véve nem nyujt ele—
gendő alapot messzebbmenő megállapítá- sokra, inkább a normális mederben folyó gazdasági vérkeringés természetes hullám—
zását mutatja. Ezekben az években a kellő—
leg meg nem alapozott cégek aktíváinak és, egyéb tartalékainak felhasználása okozta azt, hogy fizetési kötelezettségeiknek nem tudtak eleget tenni. Fizetésképtelenséget még számos oly ok is idézhet elő, amelyek semmi vonatkozásban sincsenek a gazda—
sági élet törvényszerűségeivel, vagy a Vállal—
kozó egyéniségében rejlő előnytelen voná—
sokkal (betegség, halál, váratlan kötelezett—
ségek, stb.).
A konjunktúrakutatás azonban már ebben az időszakban, különösen az 1937.
évre, a világgazdasági fellendülés megtorpa—
násának jeleiről számol be. Az 1937. év első felében még kedvező és még mindíg fejlődő gazdasági viszonyok a nyersanyagárak meg-—
szilárdulására vezettek, ami a kereskedel—
met fokozottabb árubeszerzésre késztette., Az év közepétől kezdődőleg azonban a lakosság vásárlóképességének csökkenése észlelhető. Ezenkívül az Országos Hitelvédő Egylet megállapítása szerint az agrárfoglal—
kozású népesség, amely a válságidőszak—
l . szám
AZ ÚJ leHÉSKÉPlELENSÉGI ESETEK SZÁMÁNAK HAVUlKlNTl VÁÚÚZÁSI.
mmm)" PAR mms ou NOMBRE nes nouvmfs msmammzs
Január ] 100 Janne: '
140 _,— mo
izc'm 120
100 100
80-
80
4020
0
1935 1936 —' 19'37 19'30 : 1939
! St s: ma R " usr m:
ban elmaradt fogyasztási javak megszerzé—
sének pótlását az 1934—1936. években vé- gezte el, az 1937. évtől 'kezdődőleg felesle—
geit inkább ingatlanberuházásokra, esetleg vagyonállag gyarapítására fordította. A fo- gyasztóközönségnek tartózkodó magatartása pedig természetszerűleg érzékenyen érez—
tette hatását elsősorban a kereskedelemben, de az iparban is. Ez a hatás megmutatko—
zik az 1937. év folyamán bekövetkezett fize- tésképtelenségi esetek idényszerű hullámzá- sában is. Az eseteknek minden év őszén és télelején szokásos megduzzadása 1937-ben sokkal markánsabb volt, mint egy évvel azelőtt. Kétségtelennek látszik, hogy az érintett dekonjunkturális tünetek, a fo- gyasztóképesség és az árukínálat egyen- súlyának kezdődő felborulása volt hatással a csődök és kényszeregyezségek vázolt
alakulására.
Ez a helyzet 1938-ban számos új té- nyező jelentkezésével még bonyolultabbá vált a hitelbiztonság szempontjából. A fo—
,gyasztóközönség vásárlóképességének növe- lésére kétségkívül jó hatással volt a tiszt- viselők fizetésemelése és az, hogy az ipari munkabérek is emelhetők voltak. A vásárló—
képesség e növekedésének normális hatása azonban nem tudott megmutatkozni a maga zavartalan formájában. A sok és jelentős behatást eredményező esemény közül ki- emelkedik Ausztriának a Németbirodalomba való bekebelezése, mint egy olyan külpoliti- kai esemény, amely alkalmas arra, hogy a gazdasági életben nyugtalanságot, bizonyta—
lanságot keltsen. Nyomon követte ezt hazánk belé-letében a beruházási kormányprogramm bejelentése, amely az elérendő cél érdeké—
ben a termelési iparok produktivításának fokozódását eredményezte, bizonyos mér- tékben a fogyasztási iparok rovására. Ennek következtében egész ipari termelésünk ilyen értelmű átállítása megint csak a nagyközön—
___37_
1940 ség fogyasztásának normális alakulására volt hatással, ami viszont a hitelbiztonsági viszonyokban is kifejezésre jutott. Ezt köve- tőleg a májusi cseh mozgósítás, az egész nyáron át húzódó szudétanémet tárgyalá- sok, a müncheni és bécsi döntések, végre az országgyarapodás mind olyan esemé—
nyek, amelyek átmenetileg ugyan a biza- lom megrendülését, a hitelek eldugulását, a követelések befagyását, de végül a bi- zalom erősödését s a vállalkozói kedv fel—
lendülését idézték elő. Ezek az okok _—
amelyek nem kizárólag jelölhetők ugyan a hitelbiztonság alakulását változtató kö- rülményeknek, de a legelhatározóbbaknak mondhatók —— a fizetésképtelenségek szá—
mának olyan idényszerű hullámzását ered—
ményezték, amilyenre az utóbbi 10 év folya—
mán nem volt példa. A fizetésképtelenségek számának alakulásában régen felfedett sza- bályszerűség, hogy az őszi és téleleji hóna- pokban általában a legmagasabb, .s a nyár folyamán a legkisebb az inzolvenciák száma. Az 1938. év folyamán pedig azt lát—
juk, hogy míg az év elején követi a régi szabályt, addig az év közepén felszökik ma- gasra s az év végére fokozatosan visszaesik a fokozatos emelkedés helyett. A számok alakulása szinte korrelatív összefüggést mu—
tat a nemzetközi eseményekkel. Az ebben az évben lezajlott és úgyszólván mindegyik váratlanul bekövetkezett esemény hatása—
képen a fizetésképtelenségek összes száma erősen felszökött (24'2%-kal) s a legmaga—
sabb volt a tárgyalt 5 esztendő folyamán.
Az 1939. év a világgazdasági helyzet to—
vábbi leromlásának jegyében telt el, ame- lyet mesterségesen fokoztak az ebben az év- ben bekövetkezett események. A magyar gazdasági életet azonban ezek az események már nem találták felkészületlenül, az élet rendje a fennforgó adottságok mellett va- lamivel normálisabb mederbe volt irányít- ható. A hitelek nyujtása józan óvatossággal történt, különösen az év második felében bekövetkezett háborús izgalmak hatására.
Mindezek a körülmények éreztették hatásu—
kat az új fizetésképtelenségek számában is, amennyiben 1939-ben 729 új kényszeregyes- séget és csődöt jelentettek be, ami 2337-
kal volt kevesebb, mint 1938—ban. Ezzel az új fizetésképtelenségek száma olyan ala- csony szintre szállott alá, amilyen nem volt az utolsó 5 év folyamán.
Az elmult időszakban a hitelválság kér—
désének alakulására az esetek számán kívül főleg a státusadatok hullámzása vet fényt.
1. szam ....38— l 940
AKTIVÁK ÉS PASSZIVÁK.
ACllFS El PASSlFS
50 _milló P —— millions de pengös 50
Passzwák — Passifs
40 40
kttvak — ,Actifs,
30 30
20 20
40 10
0,
,, 11935 1936 1937 1938 1939
M. St. 51, 1940, R H,:teSUSdD.
A tárgyalt időszakban az aktívák'és a pasz- szivák változása a következő volt:
Aktívák ! Passzívák Egy esetre jut xísigg;ík
É V aktíva ] passzíva a passzí-
összege millió P ím?! vak/Lim
1935 13-6 21-5 18 29 ] 633
1936 130 22-2 18 32 ; 586
1937 15-6 24-3 21 33 ! 62'9
, 1938 220 34-7 24 es * 635
1939
402 !49-9 .
!55 68 1 806
Ezek az adatok érdekesen mutatják azo—
kat a hullámzásokat, amelyeket a fizetés—
képtelenségek alakulásában a vázolt esemé—
nyek előidéztek. Az aktívák 13—16 millió, a passzívák 21—25 millió P között mozog—
tak a három első évben. A negyedik évben
bekövetkezett váratlan események növelték nagyra ezeket a tételeket, amelyek az el—
mult esztendőben még jobban megnöveked—
tek. Az 1939—ben bejelentett új fizetésképte—
lenségek aktívái és passzívái több mint meg- kétszereződtek a tárgyalt ciklus első évéhez viszonyítva. Az aktívák és passzívák vég—
összege azonban nem tartott minden eszten- dőben lépést az esetek számának váltakozá-
saival. Amíg ugyanis az esetek száma, 19364 től 1938—ig folyamatosan növekedett és 1939-re visszaesett, addig a státusérle'kek 1938-ig párhuzamot mutattak az esetek számának alakulásával, de 1939—ben az ese—
tek visszaesése mellett az értékek erős ut,- rása mutatkozik. Az esetek száma ugyanis 1939-ben 23'3%—kal volt kevesebb, mint az előző évben, a passzívák összege azonban
43'5%-ka1, az aktíváké pedig 82-7%—kal
volt magasabb. Az esetek és a státusértékek nem mindenütt párhuzamosan mozgó vál—
takozása kiegyenlítődik azokban a számada- tokban, amelyek az egy esetre jutó aktívák és passzívák átlagos értékét mutatják. Ezek a sorok mindkét. értékben törés nélküli állandó emelkedéstmutatnak. Amíg 1935—
ben egy esetre 18 ezer P aktíva és 29 ezer P passzíva jutott, addig 1938—ban 24, illetve 38 ezer P—re, 1939—ben pedig arány—
talanul magasra, 55 ezer, illetve 68 ezer P-re rúgott fel az átlagos é'rtékszám. Két—
ségtelennek látszik, hogy ebben a két utolsó évben néhány nagyobb vállalatjutott fize—
tési zavarok közé, míg az előző években ki- sebb vagyonú vállalkozásokat sodort el a hitelválság szele.
Ami pedig az aktiváknak a passzívákhoz való viszonyítását illeti, az aktívák összegé—
nek relatív emelkedését mutatják a statisz—
tikai feldolgozás eredményei. Ez az emelke—
dés némi hullámzással mérsékelten jelent—
kezik 1938—ig, a következő évben erősen fel—
ugrik 80'6%—ra s ekkor volt a legnagyobb az utolsó 12 év folyamán. Az 1939. év rend—
kivüli viszonyai, úgy látszik, több olyan vállalatot rendítettek meg, amelyek számot—
tevő aktívákkal rendelkezhettek 5 rendes körülmények között nem is kényszerültek volna egyességet kérni. Feltehetőleg nem annyira az aránytalan eladósodottság, mint inkább a kintlévőségek behajthatatlansága kényszerített egyes nagyobb vállalatokat erre a lépésre. Mindenesetre az adatokból kitűnőleg a hitelezői érdekeltségek az 1939.
évi inzolvenciákkal kapcsolatban inkább ju—
tottak kielégítéshez, mint a megelőző esz—
tendőkben, habár átlagban akkor is meg—
kapták követeléseiknek jóval több,, mint a
felét. '
Mélyebb betekintést nyerünk a hitelvál—
ság 1935 1939. évi alakulásába, ha az inzolvenciát szenVedetteket foglalkozás sze—
rinti csoportosításban tesszük vizsgálat tár- g *ává. Az esetek összes száma foglalkozás szerint az utolsó 5 évben a *következőképen oszlott meg százalékosan:
1. szám
í 1935 1 1936 ?
1937 í 1933 ] 1939, _
Östermelés . . 1-0 0-9 — 0-3 0-8
Ipar ... 79 93 86 8-1 ' 4'7
Kereskedelem [ 88 3 870 884 889 919
Pénz és hitel [ 05 041 01 06 10
Egyéb . [ 23 24 30 21 1'6
Összesen. ( 10001 1000 ! 10001 1000- ' 1000
A kereskedelem részesedése ezek szerint az összes inzolvenciák sorában nagyon ki-
ütköző, és domináns szerepe 1936-tól kezdő-
döleg egyre erősebb. Amíg a kereskedelem részesedése —— visszatekintve egészen 1931—ig, amikor a legsúlyosabb volt a válság hatása az inzolvenciák tekintetében —— mindíg 80—
90% között mozgott s ezt a határt nem
lépte át egyik irányban sem, addig 1939—
ben már a 90% fölé emelkedett a keleske—
delem aránya az összes esetek sorában.
Ezzel szemben az ipari foglalkozású fizetés-
._.39—
1940 ,
képtelenek csoportja erre az évre vissza—
esett, körülbelül éppen annyival, amennyi- vel a kereskedőké emelkedett. , Egészen más képet mutat azonban a foglalkozás szerinti megoszlás, ha nem az esetek számát, hanem a passzívák végössze—
gét vizsgáljuk. A passzívák összegének 11
megoszlása százalékosan a következő volt;
! 1935 [ 1936 [ 1937 [ 1938 1 1939
! 0-8 *
Ostermelés 9 4'3 —— 1 0
Ipar ... 12 1 156 223 145 s 6 Kereskedelem . * 31-0 784 72-7 778 668 Pénz és hitel 3-9 1-3 31 6'2 232
Egyéb ! 2 1 0-4 1-4 0-7 04
Összesen ) 1000; 100-0r 100—0r 1000! 1000
A fenti Összeállításból nyert kép már sokkal változatosabb. Itt is kimagasló a ke- reskedelem szerepe, de már távolról sem olyan markáns. mint az esetek eloszlásánál.
2. Fizetésképtelenségek foglalkozási főcsoportok szerint.
[nsolvabilitás par grandes catégories profeesionnelles.
l i ' § l , , ,
. , - ,. , 1. II. III. IV. V. Vi. VII. XIII. IX. A. M. XII. E-
EOglalkozaÉI fecsoportf GY Jam). líFévr. Mars Avr. Mai .lm'n .lm'll. Aoút. Sept. ()cl. Nov. Déc. össszleg
Grandes categories professzon— __ Au
nelles et années h 6 n a p total
A flzetésképtelenségi esetek száma —— Nombre des insolvabz'lités
1935 1 1 _ — -— —— 2 1 1 -— 2 — 8
őstermexés 41333 ::::;:333,É:317
Production du sol . ki 1988 _ __ 1 __ 1 __ __ 1 _ : __ __ 3
1939 __ ,, _ 1 1 — _ _— —— 3 1 — 6
( 1935 7 6 6 5 10 3 1 4 4 7 4 5 62
__ 1936 15 3 3 3 11 5 5 5 1 7 7 4 69
Ipar —— Industria ; 1937 5 4 7 9 2 6 2 2 2 6 12 8 65
1938 10 7 6 10 17 s 5 5 7 — 5 4 1 77
1939 4 6 2 2 5 ;, 3 2 2 1 3 2 2 34
1935 77 52 58 48 63 75 49 43 33 51 65 82 696
K k dl _ 1936 107 50 57 56 37 48 40 32 31 50 56 85 649
eges 8 em : 1937 90 64 49 59 43 44 38 24 33 58 66 103 676
"mmerce ---- * 1938 87 56 54 57 64 92 1 56 57 81 79 80 844
1939 110 64 86 73 48 51 38 20 34 60 52 34 670
1935 1 — _— 1 __ __ _ _ — 2 _— —— 4
Pénz és hitel : §g§§ : : : : : : : : : j : _1 §
Monnaie et crédit Lu 1936 _ __ __ 1 § 1 _ __ _ 3 1 __ 6
1939 — — 2 — 2 1 —— — 1 1 _- — 7
I 1935 —— 3 1 —— 1 3 3 —— 3 1 2 1 18
a 1936 —— 1 —— —— 1 1 5 2 3 1 3 1 18
Egyéb — Autres . ," 1937 2 -— 3 4 2 4 1 2 2 1 1 1 23
1938 2 4 7 1 1 1 —— —— — 1 1 2 20
1939 1 — 2 1 2 1 —— —— 1 —-— 1 3 12 _
; 1935 86 62 65 54 74 81 55 48 41 61 78 88 788
_. _ 1936 122 54 60 59 49 54 51 41 36 62 66 92 746
Osszesen — Total . . ; 1937 97 68 59 72 47 54 41 28 38 65 79 117 765_
1938 99 67 68 68 84 99 86 64 57 90 85 A 83 950
1939 115 70 92 77 58 56 ! 40 22 37 67 56 39 729
l
1. [szám _40__ 1940
3. Fizetésképtelenségek foglalkozási főcsoportok szerint.
Insolvabilite's par grandes catégories professionnelles.
I.
Jam).
lI.
Fém'.
Foglalkozasx főcsoport, ev MarsIII. IV.
Auf.
; IX.
Sept.
X.
Oct.
XI.
Nov.
VII.
.lm'l.
V.
Mai VI.
Jm'n
VIII.
Aoút
XII. Évi
Dés. összeg
Grandes catégories profession- nelles et anne'es
Au
b 6 n a p total
1936 078 94 72
Ipar _ Industrie . .
1938
. 1939 144 704 25 1935
1936 1937 1938 1939
1935 _ —- ---
Kereskedelem Commerce
Pénz és hitel
Mormaie et erédit 1938 __ __
1939 —— ——
1935 _ 339 _
1936 _. _ _
1937 s _ 20
1938 _ 17 17
1939 _ _ _
, 1935 1936 1937 1938 - 1939
%
w_
Egyéb _ Autres . .
N V
Összesen -—— Total
Amíg ugyanis az összes passzívákból 1935—
ben 81-0% esett a kereskedelemre, addig 1939—ben a passzíváknak kereken kéthar—
mada jelentkezett csak ebben a kategóriá—
ban. Az ipari passzívák legmagasabb aránya 1937—ben mutatkozott 22-8%—kal, a legala—
csonyabb pedig az elmult esztendőben. Leg- nagyobb ingadozást mutatnak azonban a pénzintézetek körében felmerült inzolven—
ciák passzíváinak részesedései. Ezeknél a legkisebb arány (1-3%) 1936-ban észlel—
hető, a legnagyobb pedig, az összes passzí—
Váknak majdnem egynegyede, az elmult esztendőben. Ezt az arányt két pesti hitel- intézet több milliós passzivájú kényszer-- egyezsége idézte elő.
A kereskedelemnek az inzolvenciákban általában elfoglalt nagy szerepe csak az ese- tek nagy számánál s a passzívák relatív nagyságánál fogva állapítható meg, de a ke- reskedelmi inzolvenciák súlyát jellegzeteseb—
A passzívák összege ezer P-ben —— Passifs en millám; de pengős
, 1935 _ _ —— ——
Östermelés ggg : : : :
Production du sol 1938 _ 51 ___
1939 _ _ ! — ——
, 1935 283 1872 46 173 1937 229 2821.4561.017
1936____
1937____
H á l l
2.135 1.392 1.458 1.971 3 648 1.195 1.104 1.433 2.673 1.677 3.013 3.212 3.815 2.929 1.718 2.202 2.984 2.830 3.743 2.827
_ a _ 118 15 _ _ 50 _ 183
_ _ 155 22 21 728 _ 25 951
240 _ _ _ _ _ _ _ 291
137 _ _ _ _ 335 _ _ 522
283 91 14 220 167 339 306 379 2.488 76 1671.616 181 18 166 240 207 3.451 151 96 103 94 49 1441751 163 5.534 765 208 145 569 _ 115 371 8 5.036 2.485 89 39 18 25 15 692 34 4.308
2.251 2.249 965 1.067 657 1.301 1.598 1.631 17.619 867 1.094 892 1.098 708 1.644 2.185 2.292 17.38 745 731 1.038 342 698 1.796 2.037 2.949 17.641 2.197 2.830 1.369 3.584 1.548 2.534 2.191 2.975 26.95 13.543 2.935 1.015 316 1.136 2.091 1.243 727 33.28
—— 765 — —— 793
297 _ — 297
—— —— —— 755
—-— 688 1.223 —— 2.133 9.460 328 ——-" —— 560 —— _ ——-— 11.542
_ 63 _ 33; _ _ _ 435
_ _ _ 16 _' _ _ 68 84
21 7 5 _ 34 _ _ 353
— _ _ _ 188 _ 24 246
3 133 _ _ _ _ 21 45 202
1
2.534 2.340 1.160 1.302 857 2.405 1.954 2.010 21.518 943 1.261 2.663 1.317 747 2.835 2.425 2.592 22.163 917 834 1.146 436 1.535 1.940 3.788 3.112 24.283 3.313 3.149 1.514 4.153 1.548 3.525 3.785 3.007 34.658 25.628 3.485 1.054 334 1.721 2.491 1.956 806 49.859
_5___.__
_ _ _ _ 755
111 111 _ _
ben fejezik ki azok a számadatok, amelyek az egy esetre jutó átlagos passzívaértéket tüntetik fel a foglalkozási főcsoportokkal való kombinációban. Az ilyen alapon szer- kesztett szembeállítást a következő táblázat tartalmazza (értékadatok ezer pengőben) :
1935 1 1936 : 3937 1 1933 , 1939
! -_v
Östermelés . . 46 158 _ 146 174
Ipar ... 48 58 99 73 160
Kereskedelem . 26 27 27 32 54
Pénz és hitel . 264 297 . 755 355 ; 1.924 Egyéb 1 87 42 1 50 i 61 § 51 Összesen. . § 29 §
32133; 38,
$ 72 Ezek szerint tehát a tárgyalt időszak minden évében az inzolvenciák által érin—tett kereskedelmi eseteknél mutatkozik aránylag a legkisebb átlagos passzívaérte'k, amely csak 1939-ben ugrott fel alacsony.
