ll...-IICCIIIIIIIIIOÚIIUIll-Illl'll....IllllIlll-I'llllillIII-IIICDIIIIll-...lnnnlll.U.I.-olhuuu-t'
a TERÚLET És NÉPESSÉG a
Budapest népességének 1930. évi több foglalkozási adatai.
(Előzetes eredmények.)
Domtées sur les principales professions exerce'es ezt 1930 a Budapest.
(Ohiű'res provisoires .) Késume. ()11 ne dispose pas encore de données
sur la répartition par pro/essions de la population de Hongrie en 1930, le dépouillement des documents n'étant pas termine', Mais on connait déja Ies clu'ifres provisoires relatifs a Budapest. D'apre's ceux-ci, I'accroissement, entre 1920 et 1930, de la population de cette ville se répartit inégalement entre les grou—
pes de professions. Le nombre des liabitants appar—
tenant aux groupes ,,dé/ense nationale" et ,,commu—
nications" a baissé de plus de 10.000 pour chacun de ces deux groupes; celui des lzubitants entrant dans les catégories ,,production du sol" et ,,mines et hauts fourneauxa a diminué guelgue peu. Par
contre, on constate de jortes uugmentations pour la
population de profession industrielle (% 43.251), les retraités et rentiers H— 29431), les domestigues (—I—
10.592), le groupe ,,autres professions et personnes de profession inconnue" (% 9.917), les journaliers agricoles et les autres journaliers (%— 7.507), le groupe des employe's publics, employés d'Eglises et pro—
fessions Iibérales (43.194). Le nombre de la po—
pulation active s'est éleve' de 489546 en 1920 a 573161 en 1930; celui de la population pass-íve est tombe', dans le méme temps, de 439450 a 433023.
Plus de trois guarts (75'80b) de la population appartenaient a Budapest, en 1930, aux catégories ,,mines", ,,industrie, commerce, credit, communica—
tions", ,,employés publics, employés diEglises et professions libérales".
Az 1930. évi népszámlálás anyagának a foglalkozási megoszlást feltüntető adatok
szerint való csoportosítása most van folya-matban a M. kir. Központi Statisztikai Hi-
vatalnál. Minthogy ez a feldolgozás a válla-lati statisztikával kapcsolatosan történik, és emiatt nem gépekkel, hanem csupán kézi erővel végezhető, a végeredmények publi-_
kálása legkorábban 1934 vége felé várható.
Tekintettel azonban arra, hogy különösen a székesfővárosban tömörült népesség fog—
lalkozáSi viszonyainak minél előbb való megismertetéséhez számtalan igen fontos érdek fűződik, a hivatal annyiban változ- tatott a feldolgozás eddig követett
rajzi) sorrendjén, hogy Budapestet vette elsőnek munkába és ezzel elérte, hogy a székesfőváros népességének foglalkozási
(föld- (
viszonyaira jellemző —— habár egyelőre csak ; előzetesnek tekinthető —— -- eredmények immár
kikristályosodtak. !
Az 1920. és 1930. között eltelt évtized az országban is, de különösképen a főváros— ' ban a népesség foglalkozási viszonyait te- kintve, oly rendkivül mozgalmas volt, hogy ahhoz egyetlen előbbi évtized sem hason—
lítható. A népességnek foglalkozási meg—
oszlása tekintetében az utolsó évtized alatt végbement rendkivül nagyarányú eltolódáso-
kat a statisztika nem kísérhette ugyan figye—lemmel, mert a foglalkozási megoszlásról csupán minden tíz esztendő végén rajzol keresztmetszetet a népszámlálás, de ma még élénk emlékezetünkben vannak az utolsó évtized gazdasági életében lázas ütemben egymást követő ellentétes és rendkívül he—
ves hullámverések, melyek természetszerű—
leg a népesség foglalkozási megoszlásában is gyors és igen változatos eltolódásokhoz vezettek. Gondoljunk csak az inflációs kor- szak szertelen konjunktúrájára, amikoris a nagybankok nem győzték alfelszaporodott munkát és ezrekkel meg ezrekkel szaporí—
tották alkalmazottaik számát, emellett a magánbankok és pénzüzérek gomba módra
szaporodtak. Az utóbb bekövetkezett de—
presszióra mindezek szinte nyom nélkül tűntek el a színtérről, hol rövid ideig olyan hangos szerepet vittek és más foglalkozási ágazatokban kerestek elhelyezkedést. Vagy gondoljunk a konszolidációs időszak erő- sen nekilendült építkezési konjunktúrájára,
mely 1928—1929—ben csúcsosodott ki, ezmás foglalkozási kategóriák erős megduzza-
dásával járt és a rákövetkező depresszió ittis lényeges átalakulást hozott magával.
Az 1930. évi foglalkozási statisztikai ada—
tok ebből a decennium közbeni heves hul—
lámzásból természetesen semmit sem mu—
tatnak és inkább az 1929-et követő lassú,
de tartós dekonjunktúra folyamatának egyik
fázisát rögzítik meg.
Budapest székesfőváros népessége az 1920. évi 928.9961)-ról 77.188 fővel szapo-
1) Lélekszám a Csepel és Budakeszi községektől átcsatolt rész nélkül.
57
11. szám. __ 8"
6 __ l933
1. Budapest népességének megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint 1920-ban és 1930—ban akeresők és eltartottak megkülönböztetésével.
Répartition de la population de Budapest ez 1920 et 1930, par groupes de pro/'essions, suioant la population active et passive.
Keresők és eltartottak
Keresó'k —— Populaííoa active hltartottak , Populaiions active et
Papa/alma passwe passive
! , - " O ('
loglalkozaSl fOCSOPOft 1 9 2 0 1 9 3 0 30313ng 1 9 2 0 1 9 3 0 1 9 2 o 1 9 3 ()
Groupes de professious " főcsoportban —*
S' , , m proporl. dans , , , ,
zam ( Szem ly; gum? depro- Szam Szam Szam Szam
En V" En o/o fexs. tanári,, 0/0 En 0/0 En o/o En ol" En ola
nombre: nombre; 1920 ( 1930 nnmbrex nombre: nombre; nombre:
I. Ostermelés —— Production du sol 5202 l'] 5.334 011; 44 2 49'3 6.554 1'5 5.490 11? 11.756 P.? 10.824 1'1 II. A) Bányászates kohászat - Mines
ci hauts fomneaux . 7l3 0-2 523 01 42'6 437 963 (W? 675 0-1 1.676 0'2 1.198 01 B) Ipar — Industríe . . . . 181864 384 234540 40!) ."12 57] 178364 40? l75.539 406 366828 5196 410079 40?
C) Kereskedelem és hitel —— Com—
merce et crédít. . 82.859 M'!) 91.153 159 19 3 544 85.182 19'4 76.077 17' 168041 18'] lő7.230 [6-6 D) Közlekedés- Communications 31.824 625 27.073 47 4?'4 43'8 414576 9'5 34.702 8' 73.400 79 6l.775 6'1
Ill. Polgáriés egyházikozszolg. stb. _,
Services publics (m ecclesiasli—
gues, etc. . . 63.357 12' 65.765 11'5 52"? 531 57.324 13" 58.110 13'4 120.681 13' 123875 12'.?
IV. Véderő ——- DJ,/last nationalc'm . 16.846 .?'4 7.406 1'.' 674 010 8.148 1'9 4.730 Z'l 24.994 27 12.136 1-2 V. Különböző gazdasági és k.
n. napsz. —Jomnalíns agríco/ts
et (mives jonmahers . 5.502 1'1 10.411 11 59'2 610 3.794 ()'9 6392 16 9.296 1' 16803 17
VI Nyugdíjasok tőkepénzesek stb .
Retraités, renlíers, erc. , 24.616 5— 40.915 72 53'9 54'5 91.046 46 34.178 79 45.662 4'9 75093 76
VII VIII. Egyéb es ismeretlen tog— y
lalkozásuak — Autres et pmso/z— *
nes de profession inconmae 18.588 ?"8 26.747 4'7 356 431) 33.604 76 35.362 8'2 52.192 5'6 62.109 (i'!
Házicselódek —— Donutsíiaucs 52.175 M 7 63294 11" 93'7 970 2. 295 (1'5 1.768 04 54.470l 58 65.062 6'5
Összesen — Total . E489546100'í (378.161í100'( _ t — 4139350É1000; sas.aaetzoo-ol 1,006.184100-0
rodva 1,(l06.184—re növekedett meg. Ha
ezt a szaporodást foglalkozási főcsopor—
tok szerint vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak nem oszlott meg ez a szapo-
rodas egyenletesen az egyes foglalkozásilőesoportok népessége között, de eléggé szél—
sőséges ellentétek mutatkoznak. A véderő—
höz, a közlekedéshez tartozók száma több
mint 1(l—————l() ezerrel fogyott, továbbá az ős
termeléshez, a kereskedelem— és hitelhez és abányászat—kohásza—thoz tartozók száma is apadt még valamivel. Ezzel ellentétben erő- sen megszaporodott az ipari foglalkozásúak (4- 43251), a nyugdíjasok, tőkések stb.
H— 29431), a házi cselédek H— 10.592), az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak (Jr 9.917), a különböző gazdasági és k.
m. n. napszámosok H— 7.507), továbbá a polgári, egyházi közszolgálatú és szabad—
foglalkozású H— 3.194) egyének száma. Idáig a keresőket az eltartottjaikxkal együtt vet- tük figyelembe az egyes foglalkozási főcso- portokban, de ha külön-külön vizsgáljuk a szaporodás mértékét megint éles ellenté-
tokre hukkmunk A keresők száma ugyanis az 1920. évi 489.546- ról 573.161——re emelke—(lett, az eltartottak száma ellenben az 1920.
évi 439.450-ről 433.()23l—1'a hanyatlott.
Minthogy az eltartottakn—ak ezt az apadá-
sát a munkabiró korban levők szaporodasan
kívül más demografiai jelenségek nem in- dokolják, az apadásnak gazdasági magya—
rázata van, mely abban keresendő, hogy az eltartottaknak egy jelentékeny része, mely az előző évtizedben még a családfő kielé—
gítő keresete folytán a családi körön belül csupán mint fogyasztó talált elhelyezkedést.
ma már kereső foglalkozás vállalására kény—
szerült. Az első számú (összeállításban, mely Budapest népességének foglalkozási meg—
oszlását tünteti fel foglalkozási főcsoportobk
szerint 1920-ban és 1930—ban, az egyes fog- lalkozási főcsoportok keresőinek 1920. évi és 1930. évi arányszámai is bennfog f'laltat—
nak. Ott látszik meg, hogy az efyyedüli véd- erőt kivéve, minden foglalkozási főcsoport—
ban, még ott is, ahol számbeli megfogyat-
kozásuk mutatkozik, emelkedett a keresőkarányszáma
A keresőket az eltartottakkal ismét e"by-
befoglaltan vizsgálva, Budapest lakosságá-
nak több mint háromnegyede a II. és III.foglalkozási főcsoportban tömörül.
Eltolódás 1920. és 1930. között itt any—
nyiba jelentkezik. hogy 1920-1'61 1930—ra
e két főcsoport népességének arányszáma78'7%-ról 75'8%—ra szállott alá. Nagyobb
aránylagos eltolódás csak két foglalkozási főcsoportnál mutatkozik, még pedig a véd-
erőnél. mely főcsoport a Város népességének
l 1. szám.
__. 837 1933
1920—ban még 2'7 76-én, 1930-ban ellenben már csak 1'2%—át tette, továbbá a VI. fő—
esoportnál, melyhez tartozók 1920—ban a vá- ros lakosság—ának 4'9%-át, 1930-ban pedig 7'597—át alkották. A véderőhőz tartozók
számbeli és aránylagos erős megapadásának oka a trianoni békeparancshoz való kény-
szerű alkalmazkodás, a VI. főcsoport szám—beli és aránylagos megduzzadását az 1920.
és 1930. közötti időben államgazdasági kény-
szerből történt rendkivül nagymértékű nyug-díjazások számlájára lehet írni. Érdekes, hogy az általános gazdasági leromlás elle—
nére a fővárosban a házi cselédek száma és aránya is megnövekedett, igaz viszont, hogy 1920—ban abnormálisan alacsony volt a házi
cselédek száma, de abban az időben a vidékiőstermelő népesség is-m— ahonnan a házi cse—
lédek zöme regrutálódik ——-— lényegesen jobb gazdasági viszonyok között élt, mint a mai rendkívül alacsony terményárak idején.
A második szánni táblázaton Budapest népességének a foglalkozási főesoportok kő—
zőtt való megoszlását a foglalkozási viszony szerint való részletezésben is bemutatjuk az
1920. évi állapottal egybevetve.
Budapest őstermelő kereső népességének tekintélyes hányada (45'0%-a), 2.061 lélek.
az őstermelési foglalkozás egy különleges
ágazatában, a mű- és kereskedelmi, a zöld—.ség— és konyhakertészetben foglalatoskodik, további 1.002 lélek (18'7%) pedig a 20 kat.
holdnál nagyobb birtok tulajdonosa vagy bérlője, ilyen nagykiterjedésű birtok pedig a
ráros határában nem igen van, vagyis ezeka birtokosok és bérlők nem a 'áros terüle-
tén, hanem másutt űzik foglalkozásukat scsak itt laknak, vagy csupán a népszámlá—
lás időpontjában tartózkodtak a főváros- ban. Szoros értelemben vett VárOsi földmí- velő népességnek tehát a várOsban összeírt őstermelő kereső népességből a kertésze—
ken kíviirl ——- csupán egy harmadot lehet tekinteni.
A bányászat—kohászat és iparforgalmi népességből a bányászat-kohászathoz vajmi
kevesen tartoznak, ezeknek is erősen túl—nyomó részük (73'2%) a bánya— és kohó- vállala—tok budapesti központi irodáiban al—
kalmazott tisztviselő.
A főváros népességének legjellegzetesebb foglalkozási főosztályában, az iparban 1920- ról 1930—1'a az önállók számának erős (15'4%—os) visszaesését, ezzel szemben azonban az ipari tisztviselők számának igen nagy (621396 —os) és az egyéb segédszemély—
zet számának is tekintélyes (32'6%-os) meg-
gyarapodását figyelhetjük meg. Az Önálló t'éríinépesség visszaesése legnagyobb a ru—
házati iparban és a vas- és l'émiparhan, ehhez képest azonban sokkal nagyobb ará- nyú a női Önállók visszaesése a ruházati iparban. A tisztviselők száma erősebben emelkedett a gépgyártásnál, a fonó— és szö- Vőiparban, az élelmezési iparban, vegyé—
szeti iparban és építőiparban. A segédsze—
mélyzet száma rendkívül erősen megnöve—
kedett a fonó— és szövőiparban, továbbá a ruházati iparban (itt különösen a női segéd—
személyzet száma). A ruházati iparban meg- esökkent számú önállók tehát 1930-ban már
csak mint segédszemélyzet találtak megél—hetési lehetőségeket. Erős emelekedés mu—
tatkozik még az építőiparban, vas- és fém—
iparban, valamint a sokszorosító iparban alkalmazott segédszemélyzet számánál is.
Az ipari segédszemélyzet számának meg—
növekedésében azonban az ipari munkások elitje, a művezetők, előmunkások nem ré—
szesedtek, ezeknek a száma még valamivel meg is apadt, az ipari tanoneok száma pe—
dig 1930—ban is majdnem teljesen változat—
lanul ugyanaz, mint 1920-ban volt.
A tnlajdonképeni kereskedclcmnél is megfogyatkozott a férfi önállók száma, emel-
kedett ellenben a női önállóké, utóbbiaké kiváltképen az élelmezési, valamint a fonó- és szövőipari árukkal való kereskedelem—ben. A tisztviselők száma a kereskedelemnél is erősen megnövekedett, különösen az egyéb alatt összefoglalt kereskedelmi ágazatok-
ban, továbbá a vas— és fém-árukkal, valaminta fonó- és szövőipari árukkal való kereske—
delemben, visszaesett ellenben az állatokkal
és az élelmezési cikkekkel való kereskede—
lemben. Ugyanitt, to 'ábbá még inkább a fonó- és szövőipari árukkal való kereskede- lemben emelkedett legjobban a kereske—
delmi segédszemélyzet száma. A nem tulaj—
donképeni kereskedelmi ágazatok közül az ügynökök és alkuszok számában emelke—
dést s a, kofák, piaci árusok, házalók számá—
ban csökkenést látunk. Jelentékeny vissza—
esés hapasztalható a pénz—, hitel— és bizto—
sításüggyel foglalkozók számánál minden foglalkozási viszonylatban.
A bányászat—iparforgalmi foglalkozások közül a közlekedés az egyedüli, melynek kereső népessége általánosságban is meg- gyérült; az tapadás a foglalkozási viszony- lat minden változatán végigvonul. Az álta-
lános csökkenés mellett azonban egyetlenközlekedési ágazat népessége, a közúti for-
galmat lebonyolító keresők száma emelke—57*
11. szam. —
838 ——
1983 2. Budapest népességének foglalkozási megoszlása 1920-ban és 1930.ban. (a) Keresők.)
] Kereső]; 1920—ban és 1930—ban _
, _ " ,, Önállók % 'I'ísztvíselők
A foglalkozas foosztalyok ; Indépemlants ] Employe'x
és föcsoportok megnevezése 1_ férfi ) m'; ]fem " nő '
suxx masa. ] sexe fém. sem mas 3 sem fém.
( "_ , 1020 1930 ]] 1020 ];jéxo ) 103) 11110 .] 1920 ..1930
1 2 3 ]) 4 ] ) )) 7 ?] s 9
I. Östermelés:
A) Mezőgazdaság és kertészet . :] 1.445 1.302 504 )F2 401 420 46 40
B) Erdészet, vadászat, szénégetés — — _. _. 19 11 1 1
C) Méhészet, selyem- és haltenyésztés . : 6 3 __ —— 8] 2 4 2
D) Halászat . . . ; 45 6] _ , 2]W,...g]__:.__u:_1
I. Östermelés összesen 1.496 1.311 562 430] 435 51 43
II. Bányászat, ipar és forgalom
A) Banyaszat és kohászat 14 6 __ _ 345 295 98 87
B) Ipar a) Iulajdonképcni ipal:
[. Vas- és fémipar
2.227 1.890 67 77 1.075 1.362 370 458 11. Gépgyártás és közlekedési eszközök gyár-
tása stb. . . 1.870 1.932 61 77 3.204 4.952 908 1145
III. Kő—, föld- , agyag, aszbészt— és üvegipar 214 248 9 13 355 524 101 157
IV. Fa— és csonlipar . . . 1.460 1.450 45 40 679 589 196 180
V. Bőr—, sörte-, szőr-, 1011, stb. ipar 416 353] 20 33 289 541 101 191
VI. Fonó- és szövőipar 595 725] 554 614 400 1.708 183 702
VH. Ruházati ipar 8.748 8225 14.626 9.776 376 821 349 608
VIII. Papirosipar 202 165 27 38 184 335] 8) 138
IX. Iilelmezési és élvezeti cikkek gyáltása 1.884 1.706 196 212 1.879 2.960 7415 1.464 )
X. Vegyészeti ipar 23?) 164] 17 28 1.330 2.311 579 850
XI. Építőipar . . 2.311 2.568 66 72 664 1.298 162 299
XII. Sokszorosító és műipai 748 697 124 90] 629 885 278 357
XIII. Szállodás—, vendéglős és kávésipar . . 2.482 1.902 1.187 1.081 804 596 837 816 XIV. Egyéb és ismeretlen ipari foglalkozások 33 97) 6 117; 78 320 13 60
) ]
a) 'Iulajdonképeni ipar összesen ]23.425 22.122]17.005 12.268] 11.446 19.186] 4.905) 7425
b) Házi— és népípar . . . 8 12 14 45 —— —— ' — ——
c) Vándoripar . . . _. . . ] 256 9 3): ..— _ __ ——
B) Ipar összesen
23.689 22..242]]17.028 12.316 11.446 19.136 4.905 7.425
]
C) Kereskedelem és hitel ] ]
]
a) Tulajdonképení keresk. ]
,
! Állatokkal stb . . 953 725] 291 248 1.167 929] 627 391
II. Fával és egyéb eidei teim stb . ] 813 870] 159 284 571 781 250 247]
m
in. Vas—
IV.és fémárukkal . § 1.164 1.079] 104 128 1.093 2.108 542 869?
Agyag— és iivegipar, készítm. ( §;%; 155 128 16 2 88 152 82 47
V, Fa és faragott árukkal § 1.003 660 158 151 555 735 265 301 .
-
VI. F()nó- és szövóíp. árukkal . % 2.596 2.246 273 449 1.099 2.393;! 535 1.067]
VH lilelmezési és élvezeti cikkekkel . ? 2908, 2.566 1.19) 1.711 2.201 1.671 1.170 935 VIIIIX. Gyógy-Könyv— ésésVngéSZeUműker. áiukkal. .. ] . 525271 588276 4366 12654 355716 772996 244654 3419758
X——XVIII. Egyéb kereskedeiiiiiifőcsoportok . 979 1.188 218 389 21.387 5.537 2.485 3.881
a) Tulajdonképení keresk. összesen . ] 11367 10.321] 2.513 3.569] 11.162 16.074 6.802 8.845
) :)
) ) )
) ] § ,
11.
szám.Répartition par professions, em 1920 et 1930, de la
———839——
Population active en 1920 et 1930
1933
population de Budapest. (a) Populatíon active.)
i. !
Egyiéb segédszemélyzet 11 Összesen . _ _
Autre personnel aum'liairc Total Prmczpales classes projesszmmelles
fém ! nő férfi nő et groupes de professiows
sexe mase. , sexe fém. sexe mase. ! sexe fém.
1920 __1930 1 1920va 1930 1920 73930 [ 1920 1930 ; 7
10 11 1 12 13 14 15 1 16 17 ! 18
1a,
; § !. , I. Production du sol:
2.241 2.652 383, 269 4.087 4374: 933 871 A) Agriculture et Iwrtículture
54 30 _ —— 73 41 1 1. B) I'xploit forestiéres chasse carbonísa-;
* ' (' tion de bois §
8 5 3 — 22 10 7 2 C) Apiculture, séríciculture, piscículture. f
343; 277 _ s __ ; _ 78 35. 1 — ., D) Péche *
2.334 2.717, sso eco tea/t 44611 942 3745 1. Production du sol, au totat
. II. Mines industrie, commerce, etc.
250 132 6 3' 609 4331 104 90 A) Mines et hauts fourneuuc
B) Industrie ..- a) Industrie propr dite:
13.299 15.580 1045 1.041 16.601 18.832 1.482 1_576 1. Side'rurgie et me'tallurgie
II. Construction mécanigue, fabricat. de.
24.272 24.190 1.270 1.379 29.946 31.074 2.239; 2.601 moyens de transport, etc
' 2.329 3.628 797 869 2.898 4.400 907; 1.039 III. Céramígue, ind. de I'asbeste, verreríes 7.057 8.317 444 401 9.196 10.290 685* 621 .Ind. du bois et de Pos
. IV. Ind du cuir, du crin du poiI des
1.681 2.031 495 648 2.386 2.925 616 872 plumes etc.
1.584 5.663 1.347 6213 2.579 8.096 2.084? 7'5291 VI. Ind. textilc
' 14.184 19.793 9.840 18.152 23.308 28.839 94 81a( 28.536 VII. Ind. du vétement ' 724 1.013 1.129 1.916 1.110 1.513 1.2894 2.092 VIII. Ind. du papíer . . 11.523 14.456 3.715 4.472 15.286 19.122 4656 6.148 IX. Fabrication d'objets (Palímentcztion§
et de boissons, etc.
2.611 2831 908 916 4.176 5.306 1.504 1.794 X. Ind. chimigue 8.084 12.935 287 188 11.059 16.801 515 554 XI. Ind. du bátiment
5.329 6.025 2.147 2.554 6.706 7.607 2.549 3.001 XII. Ind. de la reproductíon et (l'art 7.546 8.530 5.904 6.117 10.332 11.028 7.928 8.014 XIII. Ind. hótel'íére, restaurants et cafés
680 2.093 550 1.473 791 2.510 569 1.650 XIV. Autrcs et personnes de profession industr. inconn.
100.903127.085 29.878 46.334135774168343 51.788 66.027 a) Total de lyindustrie propr. dite
2 —— 2 1 10 12 16. 46 b) Ind. á domicíle et ind. du peuple
9 1 2 —— 265 109 111 3 c) Ind. ambulante
100914 127086! 29.882 46.335 1360491684641 51.815 66.076 B) Industries, au total
! 1 13) Commerce et crédit
_! . a) Commerce propr. dit:
801 828! 442 423 2.921 24823 1.360 1.062 1. Comm. des animaux, etc.
1.363 17141 110 72 2.747 8365 519 603 II. Comm. du bots et des autres prov
" ; (Iuits forestiers, etc.
1.748 1.989! 103 163 J.935 5176 749 1_160 III. Comm. des artícI. en fer et en métal 263 237 50 41 506 5171 98 117 iV. Comm. des articl. céramigues et des
3 ; articles de verreries
1212 1.257? 834 301 2.770 2-652( 752 753 V. Comm. des articl. en bois et des
§ ; ouvrnges sculplés
3.471 6.234? 956 1.764 7.166 10.873! 1.764 3.280 VI Comm. teartile
4.602 5 4951. 1.224 1.108 9.711 9.7321 3.589 3.754 VII. Comm.deenhjetsdyalimentat.etdesboissom 895 1.176? 181 193. 1.775 2.531! 491 668 VIII. Umm.d63 artíct.pharmaceuí. et chim'ílmes 783 8983 472 5343 1.720 2.172. 1.169 1.346 IX. Comm. des Iivres et des ouvr. de
? i musigue
3.191" 3.823 793 1.169 7.557§10.548! 3.489 5.439 X-jV—XVHL Autres groupes corzzrr'lercíaux 18.279 23.651! 4.665 5.768 40 808 50.048113980 18.182 21) Commerce propt. dit, au total
H E É
'É % a
11. szám. — 840 —— 1933
(Folytatás.)
Keresők 1920—ban és 1930-ban ——
, _ ,, , Önállók ) Tisztviselők E
A foglalkozas; fooszlalyok Indépendams Employés *
és főcsoportok megnevezése "' %;ígmw" (Unis " 0755" "**"'"—"n"Ö—**"§
sexe masc. SCXB fém. sex: mase. sexe fém.
1920 W1930 1920 1930 1920 1930 1920 1930 ..
1 2 32 4 5 6 7 s 9
!
b) Kofák és egyéb piaci és utcai árusok 3.398; 2.759 3.359 2.840 3 4 1 4
c) Házalókereskedők . . . 761 607 293 258 -— ] ——- ——
d) Ugynökök és alkuszok . 2.750 3.594 81 157 441 135 138 70
e) Pénz—, hitel- és biztosításügy 559 227 8 12 9.381 7.558 3.768 2.240
[) Közraktári vállalatok 7 —— — — —- 18 29 2 3
C) Kereskedelem és hitel összesen 18.835 17.510 6.254 6.838 21.005 23.801 10.706 11.162 D) Közlekedés
I. Közutak 1.582 1.186 154 203 100 205 28 66
11. Vasutak . . . . . . . . . . — _ l —— 3.324 2.632 753 406
III. Kikötői és folyamszolgálat, hajózás 2 5 —— —— 807 612 160 107
IV—VI. Egyéb közlekedési főcsoportok 406 210 — 2 2.233 2.197 3.557 1.658
D) Közlekedés összesen 1.990 1.401 154 205 6.464 5.646 4.498 2.237
II. Bányászat, ipar és forgalom összesen 44.528 41.159 23.436 19.357 39.260 48.878 20.207 20.911 III. Polgári és egyházi közszolgálat, stb. 6.249 7.032 2.292 1.961 21.841 22.955 15.061 15.585
IV. Véderő . . . —— —— —— — 3.967 2.168 —— ——
V. Különböző gazd. és k. m. n. napszámosok — —— -—— — —- — ——- ——
VI. Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. . . . 10.245 20.878 14.371 20.037 — -— —— _—
VII—VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 2.524 2.965 3.761 5.313 80 101 49 76
Házicsele'delc az l—VIII-ban -— — — — — -— —— -—
!
Budapest szfőv. összesen . 65.042 73.345 44.365 47.230 65 578 74.537 35.368 36.615
! §
(lett, ami az autóközlekedés térlnödítász'mak
tudható be.
Minthogy a bányászat—iparforgalom ke—
reső népessége a főváros kereső népességé—
nek közel kétharmadát alko—tja, érdemes lesz
legalább nagyjából a foglalkozási alcsopor—
tok szerint is részletezve vizsgálgatni a tíz esztendő alatti változásokat és legalább is rámutatni azokra az alcsoportokra, me-
lyeknek a kereső népessége nagyobb mér—tékben (legalább 500 lélekkel) szaporodott vagy fogyott 1920 óta. Ilyen értelemben sza—
porodó iparágak: I. a vas- és acéleszközök gyártása, az épület— és műlakatosságl)
(1397), bádogipar, H. automobilgyártás
(1.567), elektrotechnikai cikkek gyártása (3.297), közhasználati villamosáramfejlesz—
tőtelepek, orvosi műszerek gyártása, III.
tégla- és tűzállóanyaggyártás, IV. asztalos—
ipar (1.961), VI. gyapjúipar (1.530), len-.
1) Jegyzet: zárjelben a kersők számának növe- kedése vagy (——) fogyása, ha az 1000-et megha- ladja.
kender-, fonó- és szövőipar (4.389), kötött—' és szövöttáruipar (1.871), hímze'tt- és csipke—r
áruk gyártása, kelmenyomó, kékfestő- ésfehérítőipar (1.150), kárpitos, VII. szabó—
ipar (2.899), szűcsipar, fehérnemű- és ágy—
neműxkészítő, nőidivatárukészítés, varrás
(1.236), borbélyipar (2.660), VIII. papiros—
árugyártás, IX. sütőipar (2.099), kakaó- (s esokoládékészítés, hentes (1.7 72), sajt—, túró—
(s vajgyártás (1.461). X. kőolajfinomítás,
XI. építészet (l.083),kőműves (1.099), szo-
bafestő (1.309), köztisztasági vállalkozó.
XII. nyomdaipar (1.621). XIII. vendéglős—
szállodásipar. vendéglői és szállodai segéd—
személyzet k. m. n., és végül egyéb ipari foglalkozásúak az iparág k. m. n. (2.800).
Csökkent ezzel szemben legalább BOD—zal
a keresők száma a következő alcsoportok—ban: I. töltény/gyártás (majdnem teljesen
megszűnt). II. gép— és kazángyártás (— 3.314), hajógyártás, vasúti műhelyek ( ————— 1.121), IV. fűrészárugyártás, VII. mo- sas— és vasalás, lX. n'ialomipar. Végül XII.
kávéházak (———— 1.111).
11. szám. — 841 —— 1933
(Sm'ie.)
Population active en 1920 et 1930 ))
Egyéb segédszemélyzet Összesen "; . . _
Autre personnel aum'liaire l Total Prmczpales classes professzonnelles
férfi nő ' férfi !; nő ; et groupes de professions
sexe mase. sem fém. sexe mase. ;) scxe fém. *.
" "1920 1930 741920 A "3930 ;19207371930 ) 1920 1930 ) _
_ 10 11 12 ] 13 ) 14 15 I) 16 17 18
212 223 176 139? 3.613 2.986 3.536 2.983! b) March. des guatre saisons, autres
; débitants de marchés et de rues
14 19 5 12 775 627 298 27 c) Marchands ambulants
131 25 7 3 3.322 8.754 226 230 d) Placiers, commis 0. et courtíers 2.154 1.719 189 131 12.094 9.504: 3.960 2.383 e) Monnaie, crédil, assurances
196 145 31 9 214 174 33 12 f) Entreprises d'enlrepóts 1.
20.986 25.782 5.073 6.062 60.8261 67.095 22.U33 24.060 C) Commerce et crédít, au total
! D) 'l'ransports
4.719 5.871 15 12 6.401 7.262 197 281 l. Routes
8.782 7.177 403 308 12.106 9.809 1.156 714 II. Chemins de fer
1.113 1.137 22 18 1.922 1.754 182 125 III. Services de ports, services [Iuviaux, navigation
3.459 2.959 205 102 6.098 5.366 3.762 1.762 IV—VI. Autres groupes de transports
!
' ! 4—7, . -..,
18.073 17.144 645 4401 26.527 24.191 5.297 2.882 D) Transports, au total
140223170144 35.606 52.84 224011260181 79.249 93.108 II. Mines, industrie, Mmm., etc., au total 11.875 12.32 6.039 5.9]; 39.965 42.307 23.392 23.458 III. Services publics et eccle'siast., etc.
12.879 5.238 —— — 16.846 7.406 — —— IV. Défense nationale
3.391 7.653 2.111 3.75. 3.391 7.652 2.111 2.759 V. Journalíers agricoles et autres journ.
— —— _— — 10.245 20.878 14.371 20.037 VI. Rettaite's, rentiers, etc.
2.835 3.7 5 9.339 14.527 5.439 6.831 13.149 19.916 VII—VIII. Autres et personnes (le profess.
inconn.
1.280 1.662) 50.895 M.GBM 1.280) 1.662 50.895 61.632 Domestítlues dans les catégories I————VIII.
174817 203495104376 137939L 05.437 351377 184109 221384 Total général
t ) '
. !
A kereskedelem egyes alcsoportjai kö-
zí'ml megszaporodtak a keresők a II. szénke- reskedés, a III. varrógép- és kerékpárkeres—
kedés, a műszaki cikkekkel való kereske- dés, a VI. ukézmű- és rővidárukereskedés
(4.039), a divtatárukereskedés, a VII. fűszer—
kereskedés (1.084) ágazataiban, továbbá a szartóesok, a dohányárusok, VIII. az egyéb vegyészeti és gyógyárukkal való kereskedők, IX. 3 könyv— és zeneműkereskedők és az egyéb alatt összefoglalt kereskedelmi ágak keresői; rendkívül erősen megnőtt a keres- kedelmi ág külön megjelölése nélküli ke—
reskedők száma (6.367), ez utóbbi azonban csupán annak tulajdonítható, hogy 1930- ban igen sok kereskedőnél az egyéni szám—
lálólapról nem volt megállapítható az hogy a kereskedelem mely ágazatz'ilioz tartozik.
Meggyérült a keresők száma: I. a ter- ménykereskedésnél, VII. a fogyasztási szö- vetkezeteknél (——1.304), a közélelmezési vál- lalatoknál (———1.322), (ez utóbbi kettő majd- nem teljesen megszűnt). A nem tulajdon—
képeni kereskedelmi ágazatok közül erősen elnéptelenedtek az élelmiszerkofák, egyéb
árusok és kofák, valamint a cserekereskedők,az utóbbiak majdnem teljesen el is tűntek.
A pénz—, hitel- és biztosításügy minden áge- zatában megapradt a keresők száma, legin—
kább a takarékpénztáraknál ( 3.007), de
a magánüzérek, illetőleg alkalmazottaik száma is felére csökkent.
A közúti forgalomban eltűnőben vannak a bérkocsisok és helyükbe a személygépko—
csiszállítás keresőt léptek, kiknek száma
1920 óta is majdnem 1000-el emelkedett, a közúti teherszállítz'tsnál ellenben csökkenés mutatkozik a teherautók személyzetében.
Még a közkoesivállalatoknál is a gép, az autóbusz térhódítását jelenti az ilyen válla- latoknál alkalmazottak számának emelke- dése. A városi villamosvasutak személyzete szaporodott, a gőzerejű vasutak és a posta személyzete ellenben erősen megapadt
(—— 3.464, illetve —-—2.665).
Habár itt csupán azokat az alcsoporto—
11. szám. — 842 —— 1933
(Folytatás)
2. Budapest népességének foglalkozási megoszlása 1920-ban és 1930-ban.
(b) Segédszemélyzet részletezése.)
"% Keresők 1920—ban és 1930—ban
Az "egyéb segédszemélyzet" között volt —- , _ ,, , 7 segítő családtag §§ művezető, előmunkás,
A foglalkozam foosztalyok űembblres dea/dying alxszt; conlrcmaítrcsw segéd, munkás, napszámos
és föcsoportok megnevezése _a,ggígí'ífhíujg'gí? wc eísonséggíűrűzínr §§ mum mmm" atjoumaliers ferfi nő férfi 110" § férfi ' nő
SMNÉÉÉE sem fém. sexe mase;— sexz fém sexe masa. sexefém.
* 5120 1930 1920 1930 1920 1930 19201990§ 1920 1990 1920 1930
19 """"" * 20 21 22 23 21 25 26 27 28 29 * 30 31
§ 1 1 ; ' § 1
I. Óstermelés. § _ . , .
A) Mezőgazdaság és kertészet . . 256 179 74 40 47 391— 1 1.417 2.037 282 : 209
B) Erdészet, vadászat, szénégetés. —— — —— ——§ 16 9 —— — 28 3 —— ——
C) Méhészet selyem- és haltenyésztés — —— ,. — 2 13 ——— —— 4 2 3 —— '
D) Halászat . . . ',_1.1__ —— —— —— —X l_,_ —— § -— —— 29 24 —— -——
[. Östermelés összesen 256 179 74 40; 66 491 __.2 1 1.473 2.066 1285 209 II. Bányászat, ipar és forgalom.
§
A)Bányászat és kohászat _— -— _— '— 88 38 —— — 128 45 2 ——
B)Ipar a) Tulajdonképeni ipar
I. Vas- és fémipar . . . 8 8 7 6 603 (38 4 8 10.015 13.257 962 984
II. Gépgyártás és közlekedési § . —
eszközök gyártása. . . . 10 3 8 —§ 1.152 1.069 12 18 18019 18.674 1.097 1.234
111.Kő-, föld—, agyag-, aszbeszt- ! ' '
és üvegipar . . . 3 1 —— m 169 141 — 5 1.950 3.211 781 853 IV. Fa- és csontipar . . . . 8 7 3 1 269 186 6. 2 5.752 7.269 405 378
V. Bőr- sörte-, szőr-, toll-, §
stb ipaf. . . 2 4 8 2 53 611 _; 7 1.360 1.649 462 620
VI. Fonó— és szövőipar . . . . 2 15 5 13 97 410 31 25 1.266 4.416 1.189 5.936 VII. Ruházati ipar . . . 18 58 94 103 299 117 89 2111024 16.506 6.76815.099
VIII. Papirosipar . . 2 4 3 3 65 42 17 15 554 745 1.039 1.782
IX. Élelmezési és élvezeti oik— ;] §§ §
kek gyártása . . . 26 35, 103 86 704 624§ 66 40 8.274 10.339 3.374 4.095 X. Vegyészeti ipar . . . 1 1. —— 1 209 401" 20§ 18 1.730 1.869 847 828
XI. Építőipar . . . . 1 6§§ ] 1 506 506 5. 3 6.544 10.992 180 102
XII. Sokszorosító- és műipar . . 2 3§ 2 6 560 318 14? 8. 4.259 4.785 1.956 2.262 XIII. Szállodás— vendéglős— és §'
kávésipar . . . 134 189 413 277 877 576 88 42 4.260 5.763 1.458 1.740
XIV. Egyéb és ismeretlen ipari § ' _
foglalkozások . . . . . 1 _a —— — 19 19§ 1; 1§ 579 1.946 537 1.455
a) Tulajdonképeni ipar összesen . 218 334- 642 499 5.638 4.958 348 208 75.586 101.421 21.055 37.868
12) Hází— és népípar . . . . _ __ 1 __
c,)Vándoriparwr. . . —— —— —— —— —— —— —— —— 4 1 2 ——
l ? i l
iI
11) Ipar összesen . 214 334 642 500 5.688 4.958 318 208 75.591 101.422 21.058 37.967;
())Kereskedeiem és hitel
a)'1'ulajdo11képeni keresk.
I.Állatokkal stb. való keresk. . 21 38 22 27 54§ 86 5 3 404 463 343 309 II Fával és egyéb erdei term. 11 40 5 19 90 68 —— w 1.016 1.282 88 45
való keresk. . . .
III. Vas- és fémárukkal való 13 20 8 17 129 105 —— —— 1.136 1.304 80 125
kereskedés .
1V.Agyag— és üvegípar készíl— 2 14 2 1 18 15 1 1 179 150 46 35
ményekkel való kelesk. . . ! § **
V. Fa— és faragott árúkkal 12 24 11 80 38; 44 4 1§ 871 899 290 242
való keresk. . . . .
VI. Fonó— és szövőipari árúk- 29 100 38 61 58 211 4 12 2.668 4.609 854 1.470
kal való kereskedés . , .
§
11. szám.
Répartí-tion pur professions, en 1920 et 1930, de la population de Budapest.
(b) Répartltion du personnel auxiliaire.)
843 _- 1933
Population active em 1920 el 1930
Dans le groupe "autre personnel auxíliaíre", il y amit:
; szolga (gazdasági, üzleti, házi cseléd)
tanonc , Prmcipales classes professiommlles
. domestmues (y compr. les garcons
apprentts d'agn'c. et les serviíeurs de magasinj et grgupes de professions
férfi nő w— férfi nő
sexe mase. sexe fém. sexe mase. sexefém.
1920 1930" 1920 1930 1920 1935" 1920 ""1930
sz), 33 34 35 36 '737 38 " 39 [ 40
- É ]. Production du sol:
96 43; 8 4, 425 354 19 15. A) Agriculture et hortieulture
— -— _ — 15 18: __ —— ÉB) Exploit. forestiéres, chasse, carbonísa-
% ** iion de bois
1 ——— —— — 1 2 - —— C) Apiculture, sériciculture, piscículturv
—— — . —— — 1 3 —— — D) Péche
97 43 8 4 442 *) 377 19 15 1. Production du sol, au total
II. Mines, industrie, cunune'rce, etc.
*— —— — —— 89 *) 49 4 3 A) Mines et houis fourneaux
B) Industria a) Industrie propr. dile:
2.351 1.514 52 31 822 263 20 17 I. Sidérurgie et méíallurgíe
II Construction méeanigue, fabricat. de
4.143 3389 45 24 948 1.055 108 103 moyens de transport, etc.
56 128 2 3 151 147 14 8 III. Céramigue. ind. de I'asbeste, verreries
!
757 717 10 9 276 188 20 11 IV. Ind. du bois et de ros
175 208 23 13 91 109 7 6 V, Ind. du cuir, du crin, du poíl, des
plumes, etc.
127 490 116 201 92 332 6 38 VI, Ind. terüle
2.617 2.751 2.851 2.876 226 361 38 53 VII. Ind. du vétement
58 112 65 112 45 110 5 4 VIII. Ind. du papier
912 1.295 20 29 1.607 2.163. 152 222 IX. [fabrication (l'objet; dValimentalion
, et de boissons, elv.
58 17 3 2 558 543 38 67 X. Ind. chimigue
322 625 1 5 711 806 100 72 XI. Ind. du bűtiment
822 684 138 251 186 235 37 27 XII. Ind. de 11 reproducíion et d,att 376 354 14 3 1.899 1.648 3.936 4.055 XIII. Ind. hóteliére, 'reslaurants ef caíés
49 38 11 15 36 90 1 2 XIV. Autres et personnes de profession
' industr. inconn. _
12.318 12.822 3.351 3.574 7.148 8.050 4.482 4.685 a) Total de Findustríe propr. dite
—— —— 1 —— —— —— —— —— b) Ind. () domicile et ind. du peuple
" , 577 — —— —- — —— —- —— c) Ind. ambulante
12.323 12 322 3.352 8.574 7.148 ')8.050 4.482 4.685 B) Industries, au total C) Commerce et credit.
a) Commerce propr. dit:
12 6 47 70 3101 235 25 14 I. Comm. des animaux, etc.
13 5 —— 1 2331 319 17 7 II. Comm. du bois et des autres pro-
1 duits forestíers, etc.
213 186 3 8 2571 374 12 13. III. Comm. des ariicl. en [er et en métal
?
23 10 2 3. 411 48 —— 1 IV. Comm. des articl. céramigues et des
( articles de verreries
103 60 10 171 188' 2301 13 11 V. Comm. des articl. en bois el des
ouvrages sculptés
341 606 46 192 3803 708 14 29 VI. Comm. textile
(Suite)
11.
szám.——-844— 1933
(Folytatás)
! Keresők 1920-ban és 1930-ban
Az ,,egyéb segédszemélyzet" között volt —— '
_ , _ ,, , "JV—"segitő családtag ! művezető, előmunkás, H _
A foglalkozam foosztalyok ráemtblmshde amílle altlítszt-[E contremaítres, segéd, munkás, napszámos
' ' 1 J' ' .. . . . .
és töcsoportok megnevezése Lu ;;nsegoíftreajvü'zm e c 33115 65: 11533sz aldes, (mmm/s "joumalws
férü nő férfi nő férfi nő
sem mase. sexe fém. sexe mase. sexefém. sexe mase. sexefém.
1920 5990 1920 1930 1920 1930 19201930 1920 1930 1920 1930
19 20 '21 22 23 24 25 M 20 27 *"2s'm 29 30 a;
VILÉlelmezésí és élvezeti cík— (
kekkel való kereskedés . 100 238 166 252 209 166 7 9 3.027 3.413 967 750 VIII. Gyógy— és vegyészeti árúk-_
kal való kereskedés . . . 2 22 6 14 24 41 3 1 539 742 158 141
IX. Könyv— és műkereskedés . 1 8 8 11 22 82 7 8 290 385 181 228.
X—XVIII. Egyéb keresk. főcsop. . 16 21 8 31 184 159 23 7 2.037 2.558 632 1.026 a) Tulajdonképeni keresk. össz.. 207 525 269 463 826 977 53 37 12.162 15.805 3.640 4.371
b) Kofák és egyéb piaci és utcai .
árusok . . . 99 125 135 93 1 —— —— — 83 79 38 44
c) Házalókereskedők . . 3 4? 1 9 —— —- ——- —— 7 13 4 3
d) ügynökök és alkuszok . . . 1 4 3 2 — 14 4 — ——l 57 7 1 2
e) Pénz-, hitel— és biztosításügy. —— —-— — 1 795 1.226 8 6 174 110 24 10
f) Közraktári vállalatok . —— -— — —— 26 17 — — 157 115 28 6
C) Kereskedelem és hitel összesen 313 657 407 566 1.662 2.224. 61 4312640 16.129 3.735 4.436
l))Közlekedés :! %
I. Közutak 57 84 — 1 69 112 — —- 2 244 867 6 6
II. Vasutak . . . — 2 —— —— 2.814 2.166! 7 28! 1.271 9070 93 46§
HLKikötői és folyamszolgálat, ' '
hajózás . . . —— —— —— ——-— 353 376 —— 1 213 379 3 2
IV—VI. Egyéb közl. főcsoportok . 1 — —— — 2.311 1.967 8 9 310 565 36 35
D)Közlekedés összesen 58 86 —— 1 5.547 4.621 15 38 4.038 2.718 138 89—
II. Bányászat, ipar és forgalom
összesen 585 1.077 1.049 1.067 12.880 11.841 424 289 92.397 120.314 24.933 41.893 III. Polgári és egyh. Icözszolg. stb. —— -— — —— 4.228 5.585 228351 1.188 1.032 431 1191
IV. Véderő . . . —— —— —— —— 4.096 2.297 —— —— ——- —— —- ——
V. Különböző gazd. és Ic. m. n. ;
napszámosok . . . —— —— —— —— —— —_ —— "— 3.391 7.652 2.111 2.759 VI. Nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. — ——1 — —— —— —— ) —— —— — —— —- ,-
VII—VIII. Egyéb és ismeretlen ). ,
foglalkozásúak —— — -— —— 29 37" 2 11 159 137 174 lőj.
Házicselédek az I-A—VIII-ban. — —; _— —— —— — — % ___. —— -— ——
Budapest szfőv. összesen: . 841 1.256 1.123 1.107 21.299 19.80916'54(6523986081131201 27.934 45.087;
1 ; l 73 l '
1) A házicsel—édek külön foglalkozási főcsoportot alkotnak és azért a táblázahmk szedésü számsorban külön mulattalnak ki.
a többi fog—
*) Ebből: az őstermelésnél 6, a bányászat- és kohászatnál 18, az iparnál 1489, a kereskedelem- 4 soffőr. Tisztán személyi szolgálatot teljesítő (:: házi cselédek sorában kimutatott) soflőr pedig 451
kat nagadtuk ki, melyekben a keresők szá—
mának emelkedése vagy apadása legalább 500 lelket tett, mégis eléggé változatos ké-
pet kaptunk azokról az eltolódásokról, me-lyek a főváros iparforgxalmi kereső népes—
ségében beállottak az 1920. évi helyzettel szemben.
A polgári és egyházi közszolgálat és sza—
badfoglalkozások főcsoportja már tömegé—
ben is a bányászat—iparforgalom főCISOpOI'ljí'f után következő legjelentékenyebb elem, de ennek a főcsoportnak a súlya inkább abban
rejlik, hogy kezébe van letéve a főváros éle—tének szellemi vezetése is. Nem lesz érdek—
telen ezért itt is egy kissé a részletekbe be- lepillantani annál is inkább, mert e főcso—
porthoz iartozók összes létszámában alig
mutatkozik jelentősebb eltérés az 1920. évi
11. szám. —- 845 —— 1933
(Suite);
Population active en 1920 et 1930
Dans le groupe "autre personnel auxiliaire", il y amit :
tanonc szelgMgaZdaSági ületi hálicselédm Principales classes professiomzelles
, domestigues (y compr. les garoons
aPPWWS dhagm'c etlesserm'teurs de magasin) et groupes de professions
férfi nő ; 1él'f1 nő
sexe mase. scxe fém. sexe mass. sexe fém.
1920 1930 1920 1930 1920 1930 1920 1930
32 ) 33 34 35 36 37 38 39 * 'ú'" 40 " m
;
VI1 . Comm. des objets- (L'alimentat.et des boísstms
457 495 21 17 809 1.183 63 80
VIII. Comm. des articl. pharmaeeut. el chimigues ki
210 157 8 22 120 214 11 15 §
38 27 1 1 382 396 280 282 IX. Comm. des livres et des ouvr. de
musigue
62 67 8 16 892 1.018 122 89 X—XVIII. Autres groupes commerciaux
1.472 1.619 146 3561 3612 4.725 557 541 a) Commerce propr. dit, au total b) March. des guatre saisons, autres
3 6 —— 1 26 13 3 1 débítants de marc-he's et de rues ?
— -— —- —— 1 4 2 —— —— c) Marchands ambulants
_ —- ——- —— i 56 11 4 1 d) Placíers, commis 1). et courtiers
—— — —- — 1.185 383 157 114 e) Monnaíe, credit, assurances
— —— —— —-— 13 13 3 ' 3 f) Entreprises dlenlrepöts
1.475 1.625 146 357 4.896 *) 5.11171L 724 660; C) Commerce et crédit, au total
; l)) Transports
1
22 15 — -— 2.327 4.793 9 51 'I. Routes
8 3 —— _ 4.689 4.099 303 2345 'II. Chemins de fer
III. Services de ports, services fluviaux,
3 1 —— —— 544 881 19 15 navigation
7 7 1 —— 830 420 160 58 IV—VI. Autres groupes de transports
40 26 1 — 8.390 *) 9.693 491 312 D) Transports, au total !;
13.838 13.973 .499 3.931 20.523 22.93. 5.701 5.660 11. Mines, industrie, comm., etc., au total
—— — —— —— 6.459 ') 5.703 5.380 5.380 III. Services publics et ecclésiast., etc.
—— —— -— _— 8.783 *)2.941 —— —- IV. Défense nationale
—— —- _ —— —— —— — —— 'V. Journaliers agricoles et autres jour-n.
-— —— —— —— — — —— —— VI. Relraítés, rentiers, etc.
; VII—VIII. Autres et personnes de profess.
—— 2 —— -— 2.647 *)3 589 91631 14.471 inconn.
—— —— — —- 1.280 51.662 50.895% 61.632 Domestígues dans les catégories I——VIII.
13.935 14.018
3.507 3.935 40.134 ")37211 711581 87.158 Total général
lalkozási főosztályra és föcsoportra vonatkozó számsoraiban nem szerepelnek, hanem az utolsó dűlt és hitelnél 609, a közlekedésnél 3.439 a közszolg állatnál 215, az egyéb és ismeretlen foglalkozásúaknál van. Összesen soffőr: 6231.
állapottól holott az egyes ágazatokban eléggé erőteljes eltolódásokra bukkanhatunk.
. Az ezen főcsoportokhoz tartozó férfi ke—
resőknek több mint a fele mindössze öt ága- zat között oszlik meg. Ez ágazatok az állami tisztviselők és díjnokok, a törvényhatósági Városi tisztviselők és díjnokok, az ügyvé—
dek. az orvosok és az egyéb közérdekű in-
tézetek alkalmazottai. Lássuk már most eztaz öt legnépesebb ágazatot aránylagos súlya—
szerint 1920-ban és 1930- ban
A főcsoport férfi keresőinek % a 1920 ban 1930 ban
Állami tisztv., díjnok . 27'8 202 ij. tisztv., díjnok . . . G'] 84 Ugyvéd . . . 8'4 9'1
Orvos . . 79 101)
Egyéb közérdekű egyesületi
tisztv. és díjnok 21 5'6
52'3 54'2
