A gyáripar helyzete 1936-ban

^{G IPAR G}

A gyáripar helyzete 1936-ban.

Dindastrie manufacturiére hongroise en 1936.

Résumé. Én 1936, la situation économiaue mondiale a été caractérise'e surtout par une reprise notable de la production industrielle, et il en a été de méme en Hongrie, ou dlailleurs les cireonstanees économiaues étaient en général favorablesl

Dans l'industrie manufaeturiere hongroise, le nombre des établissements a fort augmenté en 1936.

Bien au'on n'ait iondé gue 37 nouvelles fabriaues ou usines (contre 52 en 1935), le nombre des entreprises (lui, ayant agrondi leur exploitation, sont devenues des établissements manufacturiers, a monté, de 185 en 1935, a 274, Les établissements ont cu á faire face, pour soutenir la concurrence,

;: de grands problemes. A cause de celle—ci, un nombre relativement grand (179, contre 141 en

1935) en ont cessé (Pelister ou, ayant re'duit l'ex—

ploitation, ont été rayés du registre des usines et ]abrigues. Somme toute, le nombre des établisse—

ments en aetivité a monté a 3546, s'acrroissant

de 185. Sur les 83 établissements aui n'e'taient pas en activité, on a également des données de sta- tistiauel

liaugmentation de l'actívité de l'industrie ma—

nu/acturiére ressort de ce [ait aue liefíecti/ ouvrier sjy est élevé (; 243'3 mille, siaccroissant de plus de 27 mille. Le temps (lieacploitation a augmenté de prés de 1()% par rapport ("1 1935; Ie rendement des ouvriers a monté de !) millions de journées de travail, comprenant 75'7 millions dlheures de travail, Malgró cela, et bien (]ue les patrons aient paye' 34'4 millions de pengés de plus de salaires garn 1935, la condition des ouvriers ne siest pas

améliorée; elle a méme empiré, car le coüt de la

vie a uugmenté. La moyenne des salaires horaires nominaux (calculée (Papres les salaires payés et les heures de e/fectuées) était,

liannée précédente, de 44 fillérs, mais celle des

travail com me

salaires horuires réels a baissé de 48 íillérs a 46, par suite de ([uoi les ouvriers ont subi une perte repré—

sentant en moyenne 46 pengős par rapport a 1935 et 93 par rapport () ce guiils gagnaient en 1934.

La valeur totale de la production, représentant 2.555'0 millions de pengős, accuse un accroisse—

ment de 16'1% sur celle de l'année pre'ee'dente.

Les usines et iabriaues, ayant plus de travail, ont utilisé davantage leur capacité de produire. Plu- sieurs ont méme augmenté essentiellement cette capacité, en complétant leur outíllage pour faire de nouvelles sortes djarticles. [Yaprés les établis—

sements n'lanuiacturiers, on sly est mis a produire.

en per/'ertionnant la fabrication, 359 artieles de,

cette sorte, pour la plupart desguels le pays était auparavant tributaire de lie'tranger. La valeur moyenne de la production s'est élevée par iabriaue ou usine a 7205 mille pengés, montant de 10'0% par rapport a 1935; elle a uugmenté de 28'9% pendant les 3 derniéres années.

Les dépenses (llezrploítation et de production ont grandi du fait de la haus-se des matieres premiéres;

a cause de cela, les nouveaux établissements s'e/for-

gaient de. faire des économies auant aux dépenses de personnel et de eombustible. Alors gue la valeur totale de la production a monté de 16'5% par

rapport a lianne'e précédente, les frais de matieres premiéres ont ungmenté de 19'3%; mais les dé- penses de personnel ont kmonté de 11'5% seulement, et les frais de combustible et d'éclairage, de '7'5%.

Ifaugnientation des principales dépenses (fex- ploitation et de production a été une charge sensible;

cela res-sort aussi du rapport de ces dépenses a la valeur de la production, leauel s*est élevé, de 71'5% lülnnée précédente, a 71'8%.

*

A világgazdasági helyzet további javu- lása s a termelés erőteljes-ebb fokozása állapítható meg 1936—ban, azonban nem—

csak azokban az országokban, ahol már egy-két év óta mutatkoztak a gazdasági fellendülés tünetei, hanem ott is, ahol az évekig tartó pangás után 1936-ban még gyors javulásra számitani nem lehetett. Kü- lönösen az ipari termelés fokozódott s a régebb idő óta tartó javulást most már

gyorsabb ütemű t'elélénkülés követte, sőt

egyes iparágakban a termelés megerősö—

dési folyamatát határozott prosperitás vál-

totta fel.

Pedig a külpolitikai helyzet a termelés- hez szükséges nyugodt légkör kialakulá- sára nem volt biztató. Olaszország afrikai háborúja a szankciók életbeléptetésével fo—

kozottabb veszélyt jelentett, a spanyol pol—

gárháború fellángolása pedig újabb várat—

lan események felidézésével és a nemzet—

közi kereskedelem megzavarásával még nyugtalanabbá tette a világgazdasági hely- zetet. Az ipari termelés felélénkülésére azonban az így keletkezett bizonytalanság nem hatott hénitólag s a vállalkozási kedv- nek, illetőleg a termelés fokozására irá- nyuló törekvéseknek nemcsak, hogy nem

9. szám ———803 —— ₁₉₃₇ szegte útját, sőt inkább tápot adott azok-

nak, mert a fegyverkezések szükségessé—

gére és sürgősségére irányította a figyel- met s ezzel kapcsolatban a gazdasági fej- lődés követelményein messze túlmenőleg olyan beruházásokra vezetett, amelyeket az állambiztonság legfőbb célkitűzése sza- bott meg.

A világgazdasági helyzetet tehát 1936—

ban legfőképen az ipar konjunkturális fel—

lendülése jellemzi. A termelés fokozódása elsősorban a beruházási iparok erősebb foglalkoztatottsága révén jelentkezik, amely már olyan méreteket kezdett ölteni, hogy egyes államokban az 1929. évi ta—

pasztalatok alapján el akarván kerülni az esetleges túlméretezéssel járó káros követ- kezményeket, a pénz- és tőkepiac korláto- zásával már az ipari termelés továbbfejlő—

dését fékező intézkedések történtek, hogy a túlfeszültség idejében levezethető legyen.

Magyarország gazdasági helyzetében, mely 1936—ban általában kedvezően alakult, szintén az ipari fellendülés tünetei adják a legjellegzetesebb képet. De erőteljesebb ja—

vulás állapítható meg a gazdasági élet csaknem minden ágában.

A mezőgazdasági termelés lényegesen jobb eredményekkel zárult 1936-ban, mint az előző évben. A búzatermelés közel egy millió métermázsával meghaladta az 1935.

évi terméser—edményt, s a rozsot kivéve, ——

amelynél csekély visszaesés volt —— a ga- bonanemüek mind bővebb termést hoztak;

különösen jó volt a burgonya- és tengeri- termés is. Végeredményben a szántóföldi termelés értéke 1936-ban 53'2 millió pen- gővel multa felül az 1935. évi értéket s így a mezőgazdasági termelés kedvezőbb ala- kulása lényegesen hozzájárult a fogyasztás megerősödéséhez.

Emelkedett a szénteermelés is, mely 1936-ban 793 millió métermázsát ért el,

ami 5'2%-os növekedést jelent, míg a szén- fogyasztás 6'2%-kal múlta felül az előző évit. A Villamos—energia termelés mennyi- sége az 1935-ben termelt 8940 millió kilo- wattórával szemben 975'3 millió kilowatt- órára növekedett, tehát 9'1%—0s többletet mutatott, főképpen a mótorhajtásra fel—

használt villamosáramfogyasztás jelenté- keny megnövekedése révén. A gazdasági helyzet javulására vall a külkereskedelmi forgalom és a belforgalom emelkedése is.

A behozatali forgalom volumene ugyanis 1936-ban 8'8%-os, a kiviteli forgalomé 16'5%-os növekedést ért el, míg a behozott

árúk értéke 7'6%-kal, a kivitt áruké pedig l2'2%-kal volt nagyobb az előző évinél. A belforgalom megnövekedését jellemzi, hogy az utaskilométerek száma 5'2%—kal, a megtett tonnakilométereké pedig 7'8%-kal emelkedett.

A pénz— és hitelpiacon a takarék- és folyószámlabetétek fokozatos növekedése, a tőzsde állandó szilárdsága, az állami be—

vételek emelkedése, s a hitelbiztonság javu- lása jelzik a gazdasági helyzet további megerősödését. Az ipar foglalkoztatottsága jelentékenyen megnövekedett, az ipar- vállalatok a kedvező termelési lehetőségek folytán üzemkibővitéssel és új, addig főleg külföldről behozott iparcikkek előállítására való berendezkedéssel egyre növelték ipar—

telepeik termelőképességét, de állandóan emelkedett a kapacitás kihasználási szá- zaléka is. A munkapiacon pedig számottevő?

enyhülés következett be, melyet a nyilván- tartott munkanélküliek számánál megálla—

pítható 14'8%—os csökkenés szemléltet.

Az iparvállalatok iizemkibővítéséről és új Vállalatok alapításáról szóló kimutatás épúgy, mint a válságba jutott, üzemét re- dukálni, vagy teljesen beszüntetni kény—

szerült és megszűnt ipartelepek számának alakulása az 1936. évben mozgalmas képet mutat. Ez a kép azonban inkább kedvező, mert az ipari vállalkozások terén bekövet—

kezett Változások az ipar foglalkoztatott- ságának megerősödését, a vállalkozási kedv megélénkülését jelentik, s csupán a versenyképességet fenntartani nem tudó ipartelepek estek ki a gyári jellegű üzemek soraiból.

Ha az új gyáralapításokra, gyárrá tör- tént kibővítésekre vonatkozó 1935. és 1936.

évi adatokat összevetjük az ugyanabban az időben megszűnt vagy gyári jellegüket elvesztett iparvállalatokról rendelkezésre—

álló adatokkal, megállapíthatjuk, hogy 1936-ban a kedvezőbb termelési viszonyok inkább a középipari vállalatok üzemkibő- vitésére, fejlődésére nyujtottak lehetőséget, új gyáralapítás aránylag kisebb számban történt. Viszont a munka elnyeréséért 1936-ban erősebb verseny folyt, melynek következtében a gyengébb ipartelepek jelentékeny számban vesztették el helyüket a gyári jellegű üzemek sorában, honnan 1936—ban csaknem háromszor annyi tele- pet kellett törölni, mint az előző évben.

A gyáralakulások és megszűnések terén észlelhető mozgalomnak általában nincs nagy jelentősége a gyáripar helyzeté-

9. szám ———804—— ^l937 1. Gyáralakulások és megszűnések 1936-ban.

Fabrigues et usines crée'es ou supprimécs en 1936.

Nombre des Többlet vagy nyereség (J,—), hiány vagy veszteség (—)

*e—T—W'f—E—í—ÉS _. Augmmlation, nna—air; gainH—H, ou dimínuííon,

Ipari főcsoport száma és $$$-§ §:§§_ §§§3 ; C eSt'a'd'rí ímet ;) :: § _ __

Wh— ; ,:* "rve (an—' _ a ie , %;-

megnevezese §§ §§ § ga; $$$—f §§ ÉÉÉÉ § § pour elgeíombre ÉÉÉÉÉ

' ' ' ' - :; % 5— ; ? 25 i'; § % 313: , ,a— ———--—————-—-————————— _!-

mgN *3 s : m,, s: _ — az:-g __ desmmnees des hrurcs .. N : ;s-a": ON? 0 43" ***" EE ÉÉ Ég ; ; d't'xploitat. de travail ; §: §3 §

ipartelepek száma § 3.335: § ?: Kg Szá,nában _— elfrctuées mig %% § I. Vas- és fémipar —— si(lérur-—

( gigue et mélallwwgigue . . 5 41 30 %— 16 %— 668 4— 5.940 4— 1,649.668 %— 3.560

IIa. Gépgyártas, stb. -—— des _

machines, ete. . . . . . 2 8 7 4— 3 4;— 224§ %— 1.259 %— 545084 %— 1.109 llb. Közhasználatú vill. áramfej—

u lesztő telepek —— Usines

électr. d'utilité publigue —— 2 3 -—— 1 %— 4 — 431 %— 19448 —— 65 III. '*' Kő, föld-. agyag-, azbeszt—

és üvegipar —4 de la pierrc,

* poterie, md. de l'asbeste,

verrerie. . . . . . . . . 2 34 28 %— 8 4- 500 Hl— 5.944 Jr 1,008.l44 4— 1.280

lV. * Fa- és csontipar ... du bots :

(,, et de los . . , . . . . 4- 26 20 47 10 4;— 550 A]— 3.307 %— 1,187.1l.57 4— 1.987

V. Bőr—, sörte-, szőr-, toll- stb. 3

: ipar — du cuir, du win, *'

du poil, de la plume,,ete. . 8 9 2 4— 10 4;— 143 —l- 3.042 'l" 363198 -l_— 1.546 Vi. % Fonó-,és szővőipar—tcmtz'le 7 17 9 4— 15 4;— 481 4— 4.978 j'" 1,362.716_ 4- 3883 VII, Ruházati ipar—du vétement 5 20 15 _p 10 —l— 452 %— 34123— 1.105175 %— 6665 VIII. : Papirosípar —— du papirt" . 1 10 4 —,L— 7 JT— 239 JT— 2.184 4; 661.948 Jr— 300

IX. Elelm. és élvezeti cikkek :

._. gyárt. — de l'alimenta— § _

timi et des boissons . . —— 84 44 J,— 40 ..g, 537 %—16.284 J., 1588 89?) J;- 194119 X. Vegyészetiipar— chimigue 8 17 8 _l— 17 %— 177 —t— 5.741 %— 417.()83 4; 4 251

XII. Sokszorosító és műipar —— ,

polygraphigue . , —— 6 3 4— 8 — 15 4— 1.0904— 1 823 —— 837

Összesen _ 1936-ban—pour 1936 . 37 274 173 %— 138 4;— 3.960 %52.740 t10,110v996l % 42.748 Total - 1935—ben —pour 1935 . 52 185 141 4— 104 _t. 3.718 —.L— 36.070 4; 9,559.437§ Jr 36 872

nek megítélésében. A változások túlnyomó része olyan ipartelepek számának az el—

tolődásaból származik, amelyek tern'ielő—

képességük révén a gyári jelleg határán állanak, s ezért munkaslétszámuk, terme- lésük távolról sem éri el az atlagos gyári munkáslétszámot és termelési értéket. Az új alapítású ipartelepek között ugyan többnyire vannak olyan számottevő üzle—

mek is, amelyek bekapcsolódása a gyár- ipari termelésbe a gyáralakulasok és meg- szűnések egyenlegében rendszerint erőseb—

ben feljavítja azt a többletet, vagy nyere- séget, mely a főbb üzemi es termelési ada- tok összevetéséből mutatható ki. A gyár- alakulások a gyáripari termelés ősszes érte—

kének emelkedésénel 1935—ben 36'9 millió pengő, 1936-ban pedig 427 millió pengő többletet jelentettek.

Adatokkal világítva meg az elmondot—

takat megállapíthatjuk, hogy 1935-ben, amikor a gyárak atlagos munkáslétszama

64 főből állott, s egy—egy ipartelepre átlag 655 ezer pengő lermelési érték esett, a gyá- rak kőzül törölt ipartelepek ezt a színvona- lat meg sem közelítve átlag csak 14 mun—

kást, s mindössze csupán 74 ezer pengő atlagos teri'nelesi értéket mutattak ki. Az év f()l_iain;'11'i alakult, illetőleg gyari nzemmé kibővült ipartelepek jelentősége sem volt sokkal nagyobb a törölt telepeke- nél. holott közöttük friss tőkével indult új gyárak is szerepelnek. Ezek átlagos munkaslétszáma mégis csak 23 főből állott, átlagos termelési értékük pedig csu—

pán 1941 ezer pengőt ért el. Az 1936. évi adatok szerint. ——-— minthogy 1936-ban az előző évi 52—vel szemben csak 37 új gyár kezdte meg működését ,," a gyáralaknlasi és megszűnési n'iozgalom jelentősége még jobban csökkent. A gyári üzemek közé so- rozott ipartelepek nguvan'is átlag—csak 18 munkást foglalkoztattak s mindössze 1861 ezer pengő atlagos termelési értéket jelen-

9. szám —805—— 1937 2. A gyárak száma, munkáslétszáma s az üzemi és munkaidő alakulása 1936-ban.

Nombre des usines et fabrigues; e/fectif ouvrier et variation des journe'es et heures d'emploitation et de travail en 1936.

(_ ii ? 438 ; §

É—É "§ ,. wx§ Éli § §

$st m -.uz - ' S:: 'T'om z.:

Ipari főcsoport azama és 333 ::3 Aíapáiín üzeiiiőrák ggg) $$$; (131321; munkgórák

megnevezese ,, m$, %: !?arnée; Henres Ek; § § 5, § Jonrnées chres de

ami § - _ !; , _ __ ;: N.: _ , ,

Numéros et désignation des %ÉÉ § §: (11255? digitá? ;, ! § ÉÉ §É de travml trawzl grandes catégories d'indastries 33 :, Z %% ggg § § Év:?

esetem

Mt

233?

32 3 át;—5 száma __ leurnombrc Éld—)— 3 4 35 3 száma —— leur nombre

! ,

I. Vas— és fémipar —— side'rar- i l i

gigue et métallurgigue 271 2 78.872 701.634 38.632 ZH 711,557.712 97,107.669 Ha. Gépgyartas, stb ___ des ma—

chmes, etc . . 164 —— 48.699 408.856 28.969 120'3 8,435.147 72,088.968 Hb. *) Közhasználatú villamos áram-

fejlesztő telepek —— Usines

"* électr. (l'atz'líte' publiflue . 279 —— 101.566 2,048.374 6.808 1041 2,178.356 18,893.205 III. Kő-, föld-,ag'yag— aszbeszt- és

E" üvegipar — de la merre, po—

w terie ind de á'asbeste ver—

rerie 536 35 121685 l,905.622 24.909 1142 6,777.419 61,963.2ö2

IV. 0, Fa— es osontípar _ du buis

** et de los 323 4 85.349 772.685 11.359 113"! 3,265.596 28,057.453

V. 3 Bőr—, serte-, szőr—, toll- stb.

ipar— du cm'r, da crin, du

% poíl, de la plume, etc. . 99 1 28.957 253.073 9.283 109'2 2,773.624 237874571

VI. Fonó- és szövőipar —— temtile . 341 6 96577 1,176.498 59.566 1094 17368465 160,886.544

Vll. § Ruházati ipar — du vétement 168 8 46.405 395.875 7.606 1271? 2,184.843 18302 340 VIII. Papirosipar —— da papier 83 — 24.780 241.671 4.655 117"! 138/1809 12,592.278

IX. H Elelm. és élv, cikkek gxart.

de l'aliment. et des boissons 984 28 267114 2,922.055 31.343 1036 9,158.535 80,902.834 X. Vegyészeti ipar— chimiguc . 267 73.130 904.715 13.121 109'2 3,869.356 35,360.877 XII. Sokszorositó és müipar —

polygr'aphigue . . 114 — 34.242 274388! 7.003 1021?! 2,105.820 13,828.790

Összesen . ] 1936- ban —— pour 1936 . 3.620 83 l,007.326112,005.906 243259 112 li 71,054.691 623,721.276 Total , ! 1935-ben —— pour 1935 . 3.401 130 930954 10,949,854 216023 1000 62,067.867 541943623 Növekedés (ul—), csökkenés (—) o/o-ban

AugmentatioM—Hou diminuti0n(—)en"/O 4—40 —46'2 —j— 8)?! %— 9'0' %— lfl'b' Jr— 121) —l— 14'5 —t— 138

l .,

tettek be, tehát még kisebb üzemek voltak, mint az előző évben felvett ipartelepek.

A megszüntek pedig átlag alig, 9 munkas—

sal dolgoztak s csupán 874 ezer pengő

értékű átlagos termelésről szz'unoltak be,

tehát szintén kisebb jelentőségűek voltak, mint az 1935. évben törölt ipartelepek, holott 1936—ban a gyáripar átlagos munkáslétszama (%)-re, a gyárak átlagos termelési értéke pedig 7205 ezer nengőre

emelkedett, ami a munkáslétszámnál 7'8%-os, a termelési értéknél 10096 —os ja-

vulást jelent.

A gyári jellegű ipartelepek száma 1936- ban —— főkép az üzemkibővíte'sek követ- keztében gyarra minősült: ipartelepeknek a gyárak közé történt besorozása folytán w— 3.629-re emelkedett, tehát a gyárak szá- mának az előző évben megállapított 3 1% -os novekedeset tovibbi 40%— os sza—

porodás követte, A gyárak közül $$$-ban

szünetelt az üzem, míg 1035—ben 130 ipar—

telep jelentett be teljes üzemszünetelóst, s így az üzemben volt gyarak száma 1936- ban 185—tel gyarapodott, ami .) 5/6 -os emelkedésnek felel meg. Legnagyobb volt a szaporulat az élelmezesi es élvezeti ipar—

ban, valamint a kő—, föld—, agyag- és üveg- iparban, amennyiben az előbbiben 47, az utóbbiban 42 iparteleppel több dolgozott

1936—ban, mint az előző évben. Ezenkívül

a vegyészeti iparban 19. a vas— és fémipar-

ban 18, a fonó— és szövőiparban 15, s a

bőr-, sörte— és tolliparban ll iparteleppel találunk többet a dolgozó üzemek között.

A szünetelő üzemek közül azonban a leg—

több szintén a kő-, föld—, agyag- és üveg—

iparba és az élelmezési és élvezeti iparba tartozott. Az előbbi főesoportban levő ipar- telepek között 35. az utóbbiba tartozók között pedig 23 telepen volt teljes üzem—

9. szám

szünetelés, s így a két főcsoportra esett a szünetelő ipartelepek 69'9%—a.

Az ipar foglalkoztatottságának jelentős mértékben történt emelkedése maga után vonta a gyárak munkáslétszámának növe—

tését, mellyel a gyáripar átlagos évi munkáslétszáma az 1935. évben elért 216 ezer főről 2433 ezer főre emelkedett, vagyis 273 ezer munkanélküli gyári mun—

kásnak nyílt lehetőség 1936-ban állandó munkavállalásra. Mert a gyári üzemek erősen fokozták a munkamenetet, több na—

pon át, s naponta több órán keresztül vol—

tak üzemben mint az előző évben 5 a munkások az üzemi időt meghaladó munkaidőteljesítinényt értek el. A gyárak számának, munkáslétszámának_ s az üzemi és munkaidőnek alakulásáról a 2. számú táblázat nyujt részletes tájékoztatást.

Az üzemben volt gyárak számánál meg- állapítható 5-5 %-os növekedést jóval meg-

haladó arányban, 8'2%—kal emelkedett az

iizemnapok száma, ami a gyáripar ősszes teljesítményénél 76 ezer nap többletet jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy 1935—

ben is növelték a gjárak az iizemmenet int—enzitász'it, az iizcmnapok számának

emelkedése azonban csak 4'9%—ot ért, el,

tehát az üzemben töltött napok száma mindössze 44 ezer nappal szaporodott. az iizemnapok számának 1936. évi megnöve—

kedéséből a gjáripar foglalkoztatottságz'i- nak lendületes megerősödését kell meg—

állapítanunk. Az 1934 év folyamán egy ipartelep átlag 267 napon át dolgozott 1 935- ben az üzemben töltött napok száma már 277-re emelkedett, 1936-ban pedig a munka további fokozódásával 284— et ért el. De nemcsak az üzemben töltött napok számánál látható növekedés, hanem a napi üzemi időt is emeltek a gyárak, amellyel 1 1 millió üzemóra--ny ereséget szereztek.

Ehhez az átlagOS napi üzemidőnek csupán 9 perces felemelesere volt szükség;

vagyis 1936- ban egy egy gyár átlag 11 óra 55 percet töltött munkában míg 1935- ben a napi átlagos üzemi idő 11 óra 46 percet ért el.

Agyári átlagos nmnkáslétszám 12'6%-

kal emelkedett. míg a munkások által t-el- jesített munkanapok száma 621 millióról 71'1 millióra növekedett, tehát 9 millióval haladta meg az előző évi teljesítményt, ami 14 5%os többletet va_fyis a munkaerők ki—

használásának további fokozását jelenti.

Valóban az utóbbi években a konjunkturá- lis felélénkülés óta ismét erősen emelkedik

——806— 1937

a munkások átlagos munkaórateljesít- ménye. A gyári munkásság ugyanis 1933—

ban átlagosan még csak 2.397 órát dolgo—

zott, 1_934—l)en az átlagos munkaórateljesít—

ménye 2.492-re, 1935—ben 2.537—re, s 1936—

ban 2.564-re emelkedett. A munkások fokozatosan erősödő foglalkoztatása azon—

ban 1936-ban már nem jelentette a pihe- nésre szükséges idő további csökkenését, mint azt az előző években láthattuk, mert megállapítható, hogy a munkások napi átlagos munkaórateljesítme'nye, mely az 1932. évi 8 óra 32 percről állandó növeke- déssel 1935—ben már 8 óra 50 percre emel—

kedett, 1936-ban —— bár a munkások évi munkaórateljesítménye emelkedett —— 8 óra 47 percre csökkent. Messze van ez még a napi 8 órás munkaidő általános beveze—

tésétől, még messzebb a 45 órás munka—

hétre irányuló törekvések megvalósulásá—

tól, de a szándék úgylátszik már érezteti, hatását a napi munkaidő kialakulásában.

Egyes iparágakban különösen magas még a munkások napi munkaórateljesítménye.

így pl. a textiliparban még mindig (ll/, óra az átlagos napi munkaidő, de a kő—. föld-_

agyag— és üvegiparban, a papirosiparban és a vegyészeti iparban is meghaladja a 9 órát. Legalacsotpabb viszont a sokszoro- sító iparban, hol a munkások addig 637;

órát kitevő napi átlagos munkaórateljesit—

ménye 1936—ban 614 órára szállt, le.

A munkáslétszám növekedését HM az ipartelepek számánál mutatkozó el'nelke—

(lesen felül a gyáripar erősebb üzem- menete, s az üzemkibővítésekből folyó- munkásfelvétel indokolják. Az üzemben volt ipartelepek számánál megállapított ()5%——os növekedéssel szemben, a gyáripar átlagos évi munkásle'tszáma 12 6% kal emelkedett, s így 1936-ban egy-egy gjárra átlag 69 munkás jut az előző évi 64 főből álló gyárankinti átlagos mm'ikz'islétszám helyett, ami 7 8?n —os növekedésnek felel meg. Az ipar foglalkoztatottságának emel—

kedésével rendszerint a teljesített munka—

órák számában mutatkozik legelőször és legnagyobb mértékben a növekedés, ezt követi kisebb arányban a munkanaptelje—

sítmény emelkedése, s csak azután észlel—

hető szintén csökkenő arányban a munkás—

létszám fokozatos gyarapodása. A munka—

órák száma 1935—ben 12'2%—kal növeke—

dett. a munkanapoknál az emelkedés

ugyanakkor 11'6%—ot ért el, míg a munkás—

létszám növekedése csak 10'2%—ot tett. Az iizemmenet további fokozásával 1936—ban

9. szám

_— 807 _"

a munkáslétszámot a gyárak már 12-67 -

kal emelték, a munkások munkaidőtelje—

sítménye ugyancsak meghaladta a munkás—

létszám szaporításának arányát, de a munkaórák növekedése már alatta maradt a teljesített munkanapok számánál történt emelkedésnek, ami amellett szól, hogy a munkások napi munkaidőteljesítményének további fokozása helyett inkább új munká- sok felvételével elégítették ki az iparválla- latok az erősebb üzemmenet következté- ben mutatkozó munkaerő szükségletet. Fo—

kozottabb kereslet volt tehát nálunk is szakmunkásokban, miként több külföldi államban, új probléma gyanánt vetve fel az előrelátható szakmunkáshiány meg—

oldásának kérdését. Ennek oka természe- tesen nemcsak az ipar konjunkturális fel- lendülésében keresendő, hanem főképpen a világháború alatti születések elmaradá—

sában, mert a munkapiacon most kezd erősebben mutatkozni a háborús korosztá- lyok szerfölött lecsökkent születési arány- számával magyarázható munkáshiány.

A munkáslétszám emelkedése minden iparcsoportban megállapítható, de a leg—

nagyobb arányú a vas— és gépiparban, a ruházati iparban és a papirosiparban volt.

A vas— és fémipari telepek 23'7%—kal, a gépgyárak 20'3%—kal, a ruházati ipari vállalatok 21-5%-kal, s a papírgyárak'

17'1%-kal növelték a munkáslétszámot. A

gyárankinti átlagos munkáslétszámban a 69 főből álló országos átlaggal szemben

még mindig a textilipar vezet átlag 178 munkást foglalkoztató gyárankinti lét—

számmal, bár a gépipar csaknem elérte azt, ugyanis erős lendülettel fejlődve 1936—ban már 177 főből álló gyárankinti átlagos munkáslétszámot mutatott ki. A munkás- létszám szaporításában kétségkívül a vas- és gépipari vállalatokat illeti az elsőség, mert az 1936. évi 272 ezer főnyi emelke—

désből 12-23 ezer a vas— és gépipari telepek munkáslétszámát növelte, ami annál jelen—

tősebb, mert a nehézipar már 1935-ben is

17'5%-kal szaporította a gyárak munkás-

létszámát, s így 82 ezerrel több munkás—

nak juttatott munkát.

A munkanélküliségnek a gyárak mun—

káslétszám emelése folytán bekövetkezett csökkenése a gyári munkásság helyzetében számottevő javulást jelent. amennyiben a gyáripar 1936—ban munkabér gyanánt 344 millió pengővel többet fizetett ki, mint az előző évben. A munkásokkereseti viszo- nyai azonban, amelyekről már 1935-ben is

meg kellett állapítanunk, hogy rosszabbod- tak, 1936-ban csak alig valamelyest javul- tak, sőt ha figyelembe vesszük a megélhe- tési költségek időközben történt emelkedé- sét, a munkásság életszínvonalának további leromlásáról kell beszámolnunk.

A munkások átlagos évi keresményének kiszámításánál a gyáripari statisztika 1936.

évi előzetes eredményei nyujtanak először módot arra, hogy a művezetők és otthon—

dolgozó munkások részére kifizetett munkabérek levonásával, tisztán csak a gyári munkások (előmunkások, szak—

munkások, betanított és tanulatlan nap- számosok, ifjú munkások, tanoncok) munkabére —— hozzászámítva a természet—

beni járandóságok egyenértékét is _ szol- gáljon a számítás alapjául. Az évi átlagos munkáskeresmények 1932-ben a dekon—

junkturális mélypont után lO'5%-kal csök- kentek, ami kétségkíviil sajnálatos, de ter- mészetszerű következménye volt az ipari termelési viszonyok leromlásának. A követ—

kező évben 1933-ban a gazdasági életben már itt-Ott javulási tünetek mutatkoztak, s az iparvállalatok munkabér—redukciós politikája enyhült, az átlagos munkáskeres- mények tovább romlottak ugyan, a csök- kenés azonban már csak 3'5%-ot tett, sőt

1934-ben, amikor a gazdasági élet határo—

zott megélénkülésére valló tünetek mutat- koztak, az átlagos munkáskeresmények további csökkentése már csak 0'8%-ot ért el. Számítani lehetett arra, hogy a kon- junkturális fellendülés bekövetkezésével, amikor a gyáripari termelés értéke már nagyobb arányú emelkedést mutat, a munkáskeresmények alakulása ismét ja- vuló irányt vesz. Ehelyett —————— sajnos ——

újabb visszaesés következett be s a mun—

kások 1.133 pengőt kitevő átlagos évi ke- resménye 1935-ben 1'3%—kal csökkent, ami a gyári munkásokra nézve átlag évi lö pengő veszteséget jelentett. Az 1936. évi át—

lagos munkáskeresmények 17 pengővel javultak ugyan, 5 így csak átmeneti vesz—

teségnek volna tekinthető az 1935. évi csökkenés, ha időközben a megélhetési költségek nem emelkedtek volna. A meg- élhetési index azonban 1936-ban az előző évi 9l-2—ről 96'2—re ugrott, miáltal az átla- gos évi munkáskeresmények összege a névleg mutatkozó 1'5%-os növekedés he—

lyett a valóságban 3'8%—kal visszaesett. A gyári munkásságot tehát 1936-ban újabb 46 pengőt kitevő veszteség érte, ami a meg—

élhetési viszonyoknak már súlyosabb le-

58

9. szám ——808—— 1937

m

3. Az átlagos évi munkáskeresmények alakulása 1936-ban.

Variation des salaires annuels moyens en 1936.

8 ,. 8_ Átlaggsyélbiélíg—resmn,l ,— 8_

Ipari főcsoport ÉaÉÉrÉeÉÉÁÉÉÉe ll át;?!ífyifgnggí ) tl belinvgggü %

száma és megnevezése 1000 pengő % ben(non1inálbér) § eüglbérf a,

, _ Montam d€§ " Salaírcsannuels " Salairesammels "

Nume'ros et déstgnatwn des grandes 24251225055355 ! § moyens m.;vm- § moyens en 17. § catégorzes d'mdustnes en mimefs d'e § § $$$-712412? § § dÉÉZZfÉÉZ'ZZf. § §

pangas % § % "e guerre (salaires va 'a

E S E 5, réels) E 3.

l. Vas— és fémipar — side'ruryigue

et métallurgigue ... 51.815 124'7 1.341 1008 1.394 956

Ha. Gépgyártás stb.— des machines, etc. 40.590 1223 1.401 101 '? 1.456 96'4 Ilb. u Közhasználatú vill. áramfejlesztő

telepek —— Usines e'lectr. d'uti-

'" lité publigue . ... . . 11.936 1028 1.758 988 1.822 93'6 III. Kő, föld-, agyag-, aszbeszt— és

3" üvegipar — de la pierre, pote—

N rie, ind. de Pas-beste, verrerie 19.725 1141 792 99"? 823 94'6 IV. Ha és csontipar —— du bois et

a de l'os ... 9 721 1197 856 1058 890 100'3

V. Bőr-, sörte—, szőr-. toll- stb. ipar : — du már, du crin, du poil, de

la plume, etc. . . . . . . 10.552 107'6 1.137 986 1.182 93'5

VI. e Fonó- és szövőipar —— temtile . . 56.244 1106 944 101'1 981 958

VII. Ruházati ipar —— du vétement 7.175 1282 943 1058 980 1000

VIII. : Eapirosipar — du papier . . . 5.192 1178 1.115 1005 1.159 953

IX. Elelm. és élvezeti cikkek gyart.

N —— de l'alimentat. et des boissons 30.808 107'5 983 1038 1.022 985

X. Vegyészeti ipar — chimigue . . 16.601 1104 1.265 101'1 1.315 958

XII. Sokszorosító— és műipar —— poly-

graphigue ... 15.652 101'2 2.288 990 2.321 9319

Összesen . . l936-ban— pour 1936 . . 276011 11472 1.135 1015 1.180 962

Total . . . ; 1985-ben— pour 1935 . 241618 1000 1.118 1000 1.226 1000

romlásával járt, hiszen az 1935—1936. lag szünt meg, a valóságban azonban években az átlagos évi keresni—ények reál-

munkabérben kifejezve 93 pengővel csök- kentek. A munkások átlagos évi keresmé—

nyének iparcsoportok szerinti megoszlását a nominál- és reálmunkabérek alakulása sze- rint egyébként a 3. számú táblázat ismer- teti.

Az átlagos évi munkáslétszám 12'6%-os növekedésével szemben a munkások részére kifizetett munkabérek összege 14—2,%-ka1 emelkedett, tehát a munka- bérekre fordított költség 1936-ban 34'4 millió pengővel több kiadást jelentett, mint az előző évben. Mégis a termelési érték

16'1%—os emelkedése folytán a munkabér-

költség 1936-ban kisebb terhet rótt az ipar—

vállalatokra, mert a termelési értéknek

csak 10'8%-át emésztette fel, míg 1935-ben a kifizetett munkabérek összege a terme- lési értéknek 11'0%—át tette. Az iparválla- , latok tehát a munkabérköltség terén 1936- ban további megtakarítást értek el, míg a munkások évről—évre csökkenő kereseti viszonyainak további romlása csak látszó—

számottevően rosszabbodott, ami életszín- vonaluk további süllyedésével járt, pedig ennek megakadályozására 1936—ban még többet dolgoztak, mint az előző évben, holott már akkor is megállapítható volt a teljesítmények fokozása.

A keresmények csökkenése ugyanis nem magyarázható azzal, hogy az átlagos napi munkaidő némi rövidülése folytán a munkások munkaidőteljesítménye is vissza—

esett volna. A munkaórák száma 1933 óta fokozatosan emelkedett s, 1936—ban átlag egy munkás már 167 munkaórával dolgo—

zott többet, a folyton csökkenő keresmé- nyek ellenében. Ha a munkások évi keres- ményét az év folyamán teljesített munka- órák alapján órabérekre számítjuk át, ki—

tűnik, hogy az átlagos órabérek 1932 óta a legutolsó öt év alatt fokozatosan csök—

kenve 50 fillérről 48 fillérre, majd 45 fillérre s azután 44 fillérre szálltak le. A megélhe—

tési index időközben történt változásai folytán a a reálórabérek alakulása csak annyiban módosult, hogy az 1932. évi 51

9. Szám — 809 -—— 1937

4. Átlagos órabérek a gyár-iparban 1932—1936. években.

Salaires horaires moyens dans l'industrie manufactuziéze en 1932—36.

. " _ , , Nominalórabérek 'Reálórabérek

Ipar! fOGSOPOTt szama es megnevezese Salaízes horairesnaminaux Salaíres homires zéels Numéros et designation des grandes f i 1 1 é r e k h e n __ e ,, f,- , , é 7 s

categories d indusme'i 1932 I 1933 i 1934 I 1935 ! 1986 I 1932 I 1933 ! 11134 ] 1935l 1986 l. Vas- és fémipar — sidéngigue et métalluzg, 58 56 53 53 53 59 62 60 58 55 lla. Gépgyártás, stb. —— des machines, etc. . . 61 59 58 57 56 62 65 65 63 58 llb. *) Közhasználatú vill. áramfejlesztő telepek

-s Usines élet-tr. dmtilité publigue 70 67 66 65 63 72 74 74 71 65 III. § Kő-. föld-, agyag—, aszbeszt- és üvegipar

de lapierre,pot., ind. de liasbcste, verrcrie 40 36 33 32 32 41 40 37 35 33 IV. ** Fa- és csontipar — du bots et de l'os . . 43 37 35 34 35 44 41 39 37 36

V. a Bőr-, sőrte-, szőr-, toll- stb. ipar —— du cm'r,

* du crin, du poil, de la plume, etc. . . . 51 48 46 45 44 52 53 52 49 46 VI. 3 Fonó— és szövőipar —— textilt: ... 39 38 37 35 35 40 42 42 38 36 VII. % Ruházati ipar —— du vétement . . . 46 42 40 35 39 47 46 45 38 41

VIII. Papírosipar —— du papier . . . 50 46 43 41 41 51 51 48 45 43

IX. § Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása —

_, defl alimentation et des boissons. 45 42 40 38 38 46 46 45 42 40

X. Vegyészeti ipar — chimvgue 55 52 49 47 47 56 57 55 52 49

XII. Sokszorositó- és műipar __ polygmphígue 119 115 113 112 113 121 126 126 123 117 Összesen —— Total ... 50 48 45 44 44 51 53 51 48 46 Indexszám —— Indices 1982:100 1000

órabér, tehát javulás követte; azóta azon—

ban a drágulás terjedése következtében az átlagos reálórabérek is visszaestek s 1935—

ben már csak 48 fillérben, 1936-ban pedig mindössze 46 fillérben állapíthatók meg.

Az átlagos órabérek 1932—1936. évi alaku—

lását egyébként ipari főcsoportok szerint részletezve a 4. számú táblázatban ismer- tetjük.

Míg tehát az átlagos évi névleges kere- setek összege nyolc iparcsoportban emel—

kedett, — köztük a fa— és csontiparban 47 pengővel, s a ruházati iparban 49 pengő—

vel —— a tényleges évi keresetek átlaga csaknem az összes iparokban csökkent:

csak a fa— és csontiparban volt 3 pengőt kitevő többlet, a ruházati iparban pedig vál—

tozatlanok maradtak a keresetek. Az évi átlagos tényleges keresetek csökkenése a legnagyobb volt a sokszorosító iparban, valamint a Villamosenergia termelő telepe—

ken, mely az előbbinél 152 pengő, az utóbbinál 124 pengő veszteséget okozott.

Ezzel szemben az átlagos órabérek alaku- lásánál, a nominál órabérek csak három iparcsoportban javultak: a faiparban, a ruházati iparban és a sokszorosító iparban.

Ugyancsak három iparcsoportban állapít—

ható meg az órabérck csökkenése éspedig a gépiparban, a villamosenergia termelő iparban és a bőriparban, míg a többi hat iparcsoportban a munkabérek változatla-

nul maradtak. A reálórabérek már az ősz—

szes iparcsoportokban csökkentek, kivéve a ruházati ipart, amely azonban különleges bérrendszere folytán az általános gyáripari munkabérek kialakulására nincs befolyás—

sal s a visszatekintő adatok szerint külön- ben is szintén csökkenő órabérekkel dol—

gozik. A gyáripar összességében tehát az átlagos nominál órabérek 1936-ban válto- zatlanul 44 fillérben állapíthatók meg s minthogy ugyanakkor a megélhetési index öt ponttal emelkedett, a reálórabéreknél 4-2% -os visszaesés mutatkozott.

A tisztviselői fizetések és munkabérek a gyáripari termelési költségek között a nyersanyag beszerzésre fordított kiadások után a legjelentősebbek, s a termelési költ- ségek alakulásánál a legfontosabb szerepet töltik be. A nyersanyagárak emelkedésével szemben az iparvállalatok legnagyobbrészt passzivitásra vannak utalva, s így a terme—

lési feltételek biztosítására csak három megoldás kínálkozik. Vagy át tudják hárí- tani a többletköltséget a fogyasztóra, vagy a személyi kiadásoknál elérhető megtaka—

rítással igyekeznek ellensúlyozni azt, vagy megelégszenek kisebb nyereséggel. Az ipar- cikkek árának emelésével csak a fogyasztó- képesség kedvező alakulása esetén 5 csak az iparcikkek egyes csoportjainál lehet a nyersanyag-drágulás folytán mutatkozó ter—

melési többletköltség némi csökkentését elérni. Sok esetben az is kétes eredmé-

58*