A gyáripari termelés 1934-ben

9 IPAR.

onnon-I-un-IuclnnononunI-o...-I-n-uo-nul-lc-unc-.log-nullcno-no-nll-uunnnu-tunni-on-o-unuulncooi-n

A gyáripari termelés 1934—ben.

L'industrie manufacturiére hongroise en 1.934.

Résumé. La situation économiaue du pays slest Iégérement améliorée en 1933. Pour 1934, on con- state une amélíoration plus grande, gui a été parti- culiérement vive dans la production industrielle.

Én 1934, on a créé 148 fabriaues, et 113 éta- blissements ont perdu le caraeiére manufacturier.

Le nombre des fabriaues augmem'a de 35 établis—

sements, slélevant plus gulen 1933 (28). Des 3.387 fabrigues, 159 ne travaillaient pas. Ce dernier chiffre, accusant une diminution eonsidérable sur celui de 1933 (197), montre gue les fabriaues avaient plus de travail gue pendant llannée précédente.

Le nombre des journées et heur'es dlexploitatíon et de tmvaíl a augmente': les établissements ont mieua: employe' leur capacité de production. Le nombre des journ—ées d'exploitation a augmenté de 4'5%—; celui des heures dlecrploitation, d'e 7'8%;

celui des ouvriers, de 11'2%; celui des heures de travail, de 15'6%.

Le nombre des ouvriers ayant augmente', le chómage a décru. Mais le niveau de vie des ouvriers a baissé, car [es salaires ont diminué. Bi'en aue le nombre des heures de travail ait augmenié, le salaire an'n—uel moyen d'un ouvrier est lo—mbé, de 1.185I pengős en 1933, a 1.125 pengős. Le salaíre horaíre moyen a baissé de 51 a 43 fillérs. Le salaire horaíre réel, oalcule' en tenant compte de l'indice du coüt de la vie, a été en moyenne de 148 fillérs, contre 56 en 1933. Il est donc évident gue le niveau de vie des ouvriers a diminué.

La capacité de production des machines a été mieux utilisée (]ulen 1.933; cela ressort surtout d'es chi/fres relatifs aux combustibles employ—e's. La consommation de charbon siest élevée a 328 mil- lions de a, accusant une augmentation de 5'1% par rapport ú 1933. Les établissements utilisent de plus 'en plus des moleurs électrigues á la place de ma' chines á vapeur el de moteurs d combustion in- terne; on coustate, sous ce rapport, un développe—

ment notable pour 1934.

Par rapport á 1933, parmi les principaux frais de production, les trailements

augnzente' de 0370; les dépenses en salaires, de 10'4%x; les frais de combustible, de 7170; les de'—

pens'es en matieres premiéres, de 13'2%.

(Ilenzployés out

La valeur de la production manufacturiére a été de 19 milliard de pengős, accusani um; augmen- taiíon de 10'8%l par rapport a 1933. Caleulée en pengős dfun pouvoir (l'acliat d'avant-guerre,

l'aug-mentalion est plus forte: 11'3%.; donc, elh réulité, l'accroissement dépassaii celui indigué par les données de la valeur de la production. Dans toutes les catégories industrielles, ez surtout dans la sidérurgie, la méiallurgie et la construction mé—

caníaue, la valeur de la production slest élevée en:

1934. Dans lyíndustrie Iourde, llame'lionation était duc a la reprise de la construction et a Paugmen—

tation des dépenses en travaux ei outillage publica.

On a va également augmenter, considérdb—lemeht, en 1934, la production des industries connexes aa.

báliment: industrie de la pierre, poterie, verrel—i.e;

il en a été de méme des industries du bois et de los. (Pest Ia production de Pindustrie chimigue"

(lui a le moins augmenté.

L'es dépenses de personnel, ainsi gue les frais de matieres premiéres et de maiiéres dlexploitatíon, ont représenté ensemble 70'3%: de la valeur de la production manufacturiére, contre 70'1% en 1933.

On voit pur za gue les établissements, malgré les difficulie's au'ils rencontraient pour sJapprovisionner en rnatiöres premiöres, ont trouvé leur compte.

-k

A Világgazdasági helyzet alakulásáról közzétett adatok már 1933—ban javulási tü- neteket mutattak. A javulás 1934—ben szé- lesebb körben folytatódott azonban az 1934. évi tünetek is csak a fellendülés le—

hetőségéről beszélnek; komolyabb Változás a gazdasági helyzet alakulásában nem kő- vetkezett be.

Javulástünetek a hitelpiac terén a nem—

zetközi bizalom némi megerősödése, a va—

lutáris helyzet megnyugtatóbb alakulása, 5—

a termelésnek különösen a gazdaságilag expanzív országokban látható fellendülése.

A mezőgazdaság helyzetében könnyíbést jelentett a mezőgazdasági termékek érték- emelkodése, mely a rosszabb termésered- mények mellett is, növelte az agrárnépes- ség fogyasztóképességét. Az agrárollónak a mezőgazdaság javára történt változásával pedig rentabilisabbá vált a termelés. A kül- kereskedelem pangása nem enyhült, de—

mellette élénk belpiaci kereskedelem fejlő- dött ki, főleg a nyersanyagpiac terén.

A legszembeszökőbh javulás képét az ipari termelés fellendülése mutatta. Az ipari

11. szám.

termelés felélénkülését a nyersanyagraktá—

rak kiürülése mellett a niunkanélkü'liség csökkenéséről közzétett adatok jelzik, míg a javulás irányát a fogyasztási javak ter—

melésében egyre lassúbb menetű, a terme—

lési javak előállításánál ellenben erősen fO—

kozódó teljesítmény mutatta.

A javulás tünetei 1934-ben a magyar gazdasági életben is szélesebb körben mu- tatkoztak, a pénzügyi és hitelviszonyok, a forgalom és a termelés terén egyaránt. A tőkeképződésről, a munkanélküliségről, a

munkaközvetítésről, a vasúti és postafor—

galomról, a széntermelésről s a VilláHlOb—v energia fogyasztásról közzétett havi adatok a gazdasági felélénkülés képét mutatták, míg az ipari vállalatok az üzemi. és terme—

lési viszonyok határozott javulásáról sza—

moltak be, ami a vállalkozási kedv megnö- vekedésével járt. Különösen a faiparban s a textiliparban látható .a gyáralapítási tevé—

kenység hatása, de az új gyárak között ta—

lálunk vas- és fémipari, ruházati ipari te- lepeket, kőbányát, bőrgyárat, papírárugyá—

rat és áramfejlesztő telepet is. Az új gyári wlapításo—k, valamint a gyárrá történt üzem—

kibővítések útján létesült 148 új gyártelep- pel szemben, 113 iparvállalat szüntette be 1934—ben az üzemet, illetőleg korlátozta oly mértékben tevékenységét, hogy a gyári jel—

legű ipartelepek sorából törölni kellett. A gyárak száma tehát 1934—ben 35 ipartelep—

pel szaporodott s így a magyar gyáripar 3.387 gyártelepből állt, melyek közül 3.228 gyárban folyt a munka, míg 159 ipartele—

pen az üzem szünetelt.

A gyárak közé sorozott "148 ipartelep közül 32 létesült 1934—ben, tehát az új ala—

pítások száma növekedést mutat, mert

1933-ban csak 22 gyáralapítás történt, 1932-ben pedig csupán 18. De az 1934—ben létesült új gyárak jelentőségben is megha—

ladják az 1933. évi gyárazlapításokat, mert már üzembehelyezésiik első évében csak- nem 7 millió pengő értékű termelésről sza- moltak be, míg az 1933-ban felállított 22 új gyár az első üzemévben félannyi terme- lést sem ért el. A gyáriparnak 148 iparte—

leppel történt kibővülés—e több, mint két és félezer gyári munkásnak nyujtott munka—

lehetőséget, s a gyáripari termelési értéket több, mint 24 millió pengővel emelte, ami

a gyáripar 1933. évi megerősödésével szem—

ben, amikor csak 123 gyári szaporulatról s 21 ezer új munkahelyről, a termelési ér- tékben pedig az új gyárak révén csupán 174 millió pengő értékű többletről számol—

——999— 1935

tunk be, az ipari vállalkozásoknak már erősebb fellendülését mutatja, annál is in—

kább, mert a gyárak közé sorozott új ipar- telepek átlagos munkáslétszáma és termelési értéke is nagyobb volt1934—ben,mint .az előző évben, amit a gyárankinti átlagos munkás- létszámnak ugyan csak 9'4%—os, a terme- lési értéknek ellenben 38'495—05 növekedése még szembetűnőbbé tesz. A gyáriparnak, valamint a gyáralakulásoknak és megszü—

néseknek iparcsoportok szerinti tagozódá—

sáról egyébként az 1. számú táblázat nyujt áttekinthető képet.

A gyári jelleg elvesztése miatt törölt ipartelepek túlnyomó része már 1933-ban sem fejtett ki gyári jellegű tevékenységet.

Sem a munkáslétszámuk, sem a termelé—

sük nem volt jelentős s csak azért .nem es- tek ki már korábban a gyárak sorából, mert az üzem kisipari jellegűvé történt átszerve-

zése, a gépek leszerelése, a gyárhelyiség szűkítése stb. csak 1934-ben következett be. A gyárak sorából 1934—ben törölt 113 ipartelep között csak 4 jelentősebbet talá—

lunk, amelyek még 1934—ben is számotte—

vőbb működést fejtettek ki, —— köztük az egyik közel 200, a többi 60—40 munkást foglalkoztatott, ——- míg a megszűnt gyárak túlnyomó része már 1934—ben 10 munkás- nál kisebb létszámmal dolgozott. A gyár- ipar vesztesége tehát az 1934—ben törölt ipartelepek révén sokkal kisebb, mint azt a megszűnt, illetőleg gyári jellegüket vesz- tett ipartelepek számaránya mutatja.

A gyáripar 1934. évi helyzete, mely a főbb üzemi és termelési adatok alapján megállapítható, lényegesen jobb volt az előző évinél. A vállalkozási kedv felélénkü—

lése nemcsak a gyáralapítások terén, ha—

nem az üzemkibővítések mellett a teljesítő—

képesség jobb kihasználásában is jelentke- zett. A munkáslétszám 10'6%—os emelése-

vel, különféle beruházásokkal, főleg villa- mos mótorok és villamoserővel hajtott munkagépek beszerzésével jelentős arány—

ban növekedett a gyáripar teljesítőképes—

sége, míg az üzemi és munkaidő emelése, valamint a szénfogyasztás növekedése a teljesítőképesség jobb kihasználására mu—

tat. A munkáslétszám 11'2 % -os növeke—

dése mellett ugyanis a teljesített munka—

órák száma 15'6%-'k—al emelkedett, ami az 1933. évben teljesített munkaórákkal szemben 659 millió munkaóratöbbletet je- lent. Az üzemi és munkaidő 1934. évi ala- kulását a 2. számú tábla adataiból figyel- hetjük meg.

11. szám. _ 1000 —— 1985

!. A gyárak száma, üzemszünetele'sek, gyáralakulások és megszűnések 1933— és 1934—ben.

Nombre des fabrigues; établissements ayant cessé le travail; nouvelles fabrigues; établissements ayant définitivement ferme' leurs portes. 1933 et 1934.

Nombre des fabrigues N 0 m 17 r 5 d e s

""" Megszűnt, ill.

A Gyári jelleget gyári jelleget

I ' föcso ort száma és "Az SZüne' Uj gyúlt [132313]??? ?ngltteit—igtzí '

parl p , A $$$], telő osAíe Index alakmáSOk établissements blissem. ayant megnevezese , ayant s! ísl Indices nouvelles fáj?/gut dig)??? fdéfínátivemení

Numéro et dési nation des e? . , cessé 1.6 a" 0 a 1933: fübfülws ', "l' a "me ,mrs """

grandes catégoríeg (l'industm'es amwe m'w'l 100 cmígíifárggm' íísrggtélrfg'ngnfí

faciu—n'er

gyárak száma 1934—ben s z a m a

e" 1934 1933 [ 1934 ] 1933 ( 1934 ; 1933 ] 1934

I. Vas- és fémipar — Sidémrgie et

métallurgie ... 251 9 260 96'30 —— 5 10 -— 7 15

Ha. Gépgyártas —— Construction méca-

m'gue ... 147 2 149 97'39 —— —— 1 4 10 8

Hl). Közhasználatú villamos áramfei—

]esztő telepek — Usincs d'électr.

(l'utillté publigue ... 287 —— 287 9965 —— 2 2 — 5 3

III. Kő-, agyag- és üvegipar —— Ind.

de la merre, poterie et verrerie 445 78 523 9943 — 1 23 11 —-— 15 IV. Fa— és csontipar — Imi. du bois

et de llos ... 300 10 310 10231 4 6 9 14 19 13 ,

V. Bőr—, sörte-, tollipar — Ind. du

mir, du crm et de la plume 78 4 82 94'25 3 1 2 — 3 6

VI. Fonó- és szövőipar — Imi. textilt: 299 8 307 102'68 12 6 i 7 9 8 7 VII. Ruházati ipar — Imi. du vétement 149 3 152 9.935 —— 4 ) 8 3 3 8

VIII. Papirosipar — Imi, du papier 70 2 72 100'—— —— — 8 3 3 3

IX. Elelmezésí ipar — Alimentation

et boissons . . . . — ... 861 80 891 10336 —— 5 24 54 17 30

X. Vegyészeti ipar — [ml. chimigue 231 13 244 10563 2 2 11 13 1 2

XII. Sokszorositó- és műipar —— Imi. 110 —— 110 10185 1 —— 1 5 5 3

polygmphz'gue ...

Osszesen ——— Total . . . 3.228 159 3.387

jellegű ipartelep összesen 8875 ezer napon át dolgozott, átlag egy ipartelepre tehát 275 üzemnap esett, az 1933-ban teljesített 269 üzemnappal szemben. A gyárak foglalkoz—

tatottságának a javulását mutatja egyéb—

ként a szünetelő ipartelepek jelentős csök—

kenése is. Míg ugyanis 1933—ban 197 ipar—

telepen állt a munka, 1934—ben mindössze 159 gyár szüneteltette üzemét. Az üzemne—

pok számának emelkedésével természetsze—

rűleg együtt járt az üzemórák számának növekedése is. Az üzemnapoknál azonban a növekedés 4—5 (Já-ot ért el, az üzemórák

számában pedig 7'8%-os emelkedés jelent- kezett, ennélfogva az ipartelepek napi üzemideje is növekedett. A napi átlagos üzemidő egyébként az utóbbi években emel—

kedő irányzatú volt; 1932—ben ugyanis egy ipartelep átlag 11 óra 29 percig, 1933-ban már 11 óra 38 percig, 1934—ben pedig már kereken 12 órán át dolgozott, tehát az ipar- telepek kapacitásának jobb kihasználása az üzemi idő megnyujtásából is kitűnik.

Hasonlóképen emelkedést mutat a gyári munkások munkanap- és munkaóratelje—

sítménye is. Az összes munkanapok száma, melyet a gyáriparban dolgozó munkások 1934-ben munka-ban töltöttek, (az 55'6 mil- liót meghaladta, tehát 1934—ben 64 millió—

val emelkedett a munkanapteljesítmény, vagyis a munkások átlag 276 napon át dolgoztak, míg az előző évben átlag csak 273 napon át voltak foglalkoztatva. Mun- kaórateljesitményük ugyanakkor 422'5 mil—

lióról 488'4 millióra növekedett. A munká—

sok átlagos napi munkaideje ezek szerint 8 óra 49 percben állapítható meg, míg 1933-ban csak 8 óra 39 perc, 1932-ben pe—

dig 8 óra 32 perc számítható átlagos napi munkaidő gyanánt. Amikor tehát a nagy ipari államok a 40 órás munkahét tör—

vénybe iktatásáért küzdenek, nálunk a 45 órás munkaidő is kevésnek bizonyult. Az, ipar számos ágában a napi átlagos munka—

idő a 9 órát is meghaladta, így a textilipai—

ban 9 óra 23 perc, a papirosiparban 9 óra 19 perc, a faiparban 9 óra 13 perc, a Vt:—

ll. szám. —— lOOl — 1935 gyészeti iparban és a kő-, föld-, agyagipai— zet alakulása a különböző iparágakban ban is 9 óránál több s általában növekedő milyen nagy eltéréseket okozott. Olyan irányzatú volt.

A gyáripar foglalkoztatottságának emel- kedését nem kis részben az építőiparban megállapítható javulás indokolja. A ház- adómentességnek az 1934. év közepéig be—

végzett építkezésekre történt kiterjesztése lendületet adott az építőiparnak, különö- sen a magánlakóházak építkezésénél 5 en- nek folytán 1934-ben 14.184 új lakóház épült, 1394—gyel több, mint 1933-ban. Hoz- zájárult még ehhez az épülettatarozási és karbantartási munkálatokra fordított 50——

60 millió pengő beruházási költség, amely az építőiparral kapcsolatos iparágak pres.

peritáwsánra—k szintén jelentős előmozdításá—

val járt. A vas— és gépiparban észlelt fel- lendülést az építkezéseken kívül az állami és magánberuházási tevékenység lfokozó- dása magyarázza, míg a fogyasztási ipa- rokban mutatkozó javulás a fogyasztóké—

pesség emelkedésével indokolható.

Az üzemi és munkaidő 1934. évi alaku—

lását az előző évi állapotot feltüntető ada—

tokkal iparcsoportok szerint összehason—

lítva a 3. tábla tünteti fel. Ebből érdekes képét látjuk annak, hogy a gazdasági hely- 2. Územnapok és üzemórák 1934-ben.

iparágakban, amelyek 1933-ban sokkal ked—

vezőtlenebb körülmények között dolgoztak, mint Laz előző évben a gyárak foglalkozta—

tottsága telén nagyobb arányú. feljavulás mutatkozott, másoknál ismét, amelyek 1933—ban fellendülést mutattak, 1934—ben ellanyhulás következett be. Az üzemi idő 1933-ban csökkent a vas— és fémiparban, a gépipanban, a villamos áramfejlesztő—

iparban, a kő-, föld-, agyagiparban, az élelmezési és a sokszorosítóiparban, viszont

1934-ben mindezeknél az üzemórák száma elég jelentős mértékben növekedett. Pl. a kő-, föld—, agyagiparban 1934—ben 26'4%-os emelkedés következett be az előző évben megállapított 12'2%-os csökkenéssel szem—

ben, míg a textiliparban, hol 1933—ban az üzemórák szaporulata 17'7 %—ot tett, az 1934. évi emelkedés már csak 8'1%-ot ért el. A munkások munkaórateljesítménye ál—

talában véve lényegesen nagyobb növeke- dést mutatott 1934—ben, mint az előző év—

ben, a növekedés aránya azonban az egyes iparok között nagyon eltérő volt. A vas- és fémiparban az 1934. évi összes munkaóra- teljesítmény 249 %—kal múlta felül az előző

—— Journe'es et heures d'emploitation m 1934.

Územbenvoltgyárak __ Egy gyárra átlag esett

Ipari főcsoport száma üzemnapok száma üzemórák száma

száma és megnevezése Nombre des fabrigues NO'bepil-áfá'gm NZTÉÉÉOZÚÉZÚS

Nume'ro et désignation des grandes en (zatu/tte e n m oy e n n e 17 a r fa b r i g n e

catégories diindustries _ index- indexe index—

osszesen száánban összesen szátrínban összesen szazríriban

tC S m ICES

mal (1533 31300) mal (15.333 :6100) mal (1933 : 100) I. Vas— és fémipar —- Side'mrgie et

métallurgie . ... 251 96'91 286 104'00 2.580 107228

Ila. Gépgyártás —— Construction méca—

nigue ... 147 9866 288 10141 2.369 10445

lIb. Közhasználatúvillam.áramfejlesztő tel. —— Usines d'électm'cite' duti-

lité publiaue - - - 287 99—65 362 10028 7.235 104-99

III. Kö- , agyag— és üvegipar—— Imi de

la pierre poterie et verrm'e . 445 108'54 221 10905 3.319 116-42 lV. Fa- és csontipar —- Imi. du bois

et de iOS - - 300 104'53 258 10119? 2.373 106'41

V. Bőr-, sörte ,tollipar— Ind. du cuir,

du m'n et de la Plume . . . 78 93—38 288 10286 2.568 109'84

VI. Fonó- és szövőipar — Imi. textile 299 10240 282 10143 3.408 105'61

VII. Ruházati ipar— Ind du vetement 149 9868 282 10108 2.341 101-34

VIII. Papirosipar —— Incl. du papier . 70 100'——— 298 101'74 2.9l1 99'56 IX. Élelmezési ipar —— Alimentation

et boissons . ... 861 10311 267 10191 2.954 1019?

X. Vegyészeti ipar— Imi claimigue 231 103'59 279 10372 3.398 103'63

Xll. Sokszorosító— és műipar — Imi

polygraphigue . . . . 110 101'85 288 9762 2.692 9952

Összesen — Total. . . 3.228 102—31 275 10223 3.303 105-39

11. szám —— 1002 —— 1935 3. Munkaidőteljesitmény 1933-ban és 1934—ben.

Joumées et heures de travail eliectuées en 1933 et 1934.

Egy munkás átlagos A m u n k a s o k e v i 6 s s z e s Rendezmmt moyen fun

0MvVi€V

Ipari főcsoport száma és munkanap munkaóra muígmlap nuggpbm

!

l a

megnevezese Journéea de travail Heureus de travail 773325; fgsurágsggf' ,

Nume'ro et désignation des grandes eff963531ng les efwígjíigígf lős gfectuées vagz 45726—

cate'gories d'industries aulfgá'ígedg míglufaí

teljesítménye—en

1933 ; 1934 1933 [ 1934 ! 1933 [ 1934 1933 I 1934,

I. Vas— és fémipar —— Side'ru/rgie et [

mélallurgie ... 6,351.682 7,668.581 51,877.4_O4 64,814.090' 268 286 817 8'45 IIa. Gépgyártás — Construction méca-

nigue ... 4,78l.669 5,767.155 38,779.811 48356124 277 284 811 8'38 Ilb. Közhasználatú villamos áramfej—

lesztő telepek — Usz'nes d'électr. *

Jutilite' publigue ... 2,112.483 2,037.750 18,261.605 17,541.029 317 314 8.64 8.61

IIL Kő-, agyag— és üvegipar — Imi. _

de la pierre, poten'e et verrerie 4,172.476 5.334389 36,699.011 48,200.854 255 265 880 9'04' IV. Fa— és csontipar — Imi. du bois

et de l'os ... 2,076.138 2,402.966 17,567.171 21,217.037 268 267 846 883 V. Bőr-, sörte—, tollipar —— Imi. du

cuir, du crin et de la plume 2,088.660 2,341.866 17,516.797 20,052.698 282 288 8'39 8'56 VI. Fonó- és szövőipar —— Ind. temtile 12,718.466 14,361.777 117,128.334 133,984.802 285 286 9'21 933 VII. Ruházatiipar—Ind. du vétement 1,510.997 1,676.980 12.588.895 14.128.741 278 288 883 843 VIII. Papirosípar ——— Ind. du papier 930,016 1,0l2,977 8,091.374 9,500.526 277 286 870 938 IX. Élelmezésiipar —— Alimentation et

boissons ... 7.741.193 7,972.879 66,764.961 69,477.363 282 281 862 871 X. Vegyészeti ipar —— Ind ohimigue 2,810.582 3,067.606 24,937.621 27,814,492 286 289 8'87 90?

XI. Sokszozositó- és műipar .— Imi. (

[olygraphigue ... 1,881.196 1,981038 12,303.098 13,284.841 2911 300 6'54; 6'71 Összesen — Total. . . 49,175.538 55,625.414 422,516.082 488372597 279! 284 8'59 8'78

! i

évit, amikor csak 7'1%-os volt az emelke- átlagos munkáslétszám tehát —— ha lesza-

dés. A gépiparban az 1933. évi 1-5%-os nö- vekedést 1934-ben 24'7%—os gyarapodás váltotta fel, a kő-, föld—, agyagiparban 10'6%-os csökkenést 31'3%—os emelkedés, a faiparban 8'6%—os növekedést 20'8%-os javulás követett, míg a textiliparban s a ruházati iparban csökkent a munkaóratel—

jesítmény növekedési aránya, jeléül annak,—

hogy az 1933. évi fellendülés 1934—ben né—

mileg ellanyhult.

A gyáripar helyzetének változásaira s az üzemmenet hullámzásaira mutatnak rá a munkáslétszám alakulásáról szóló ada- tok is. Október 1-én 2116 ezer gyári munk kás állt munkában, köztük 1378 ezer férfi és 737 ezer nő. A munkáslétszám növe- kedése az előző évi állapottal szemben 8'2%—os. Az 1934. év első felében azonban a gyárak jóval kevesebb munkást foglal—

koztattak, —— erre vallanak egyébként a munkanélküliségről , szóló havonkinti ada—

tok is, —— úgy hogy az 1934. évi átlagos munkáslétszám 1960 ezer főből állt. Az

mítjuk az otthon dolgozó munkások szá—

mát, mely csak október 1--én volt számba véve —— 122 ezerrel alacsonyabb az októ—

beri munkáslétszámnál.

Az átlagos évi munkáslétszámnak az októ- ber elejei munkáslétszámmal szemben meg- állaxpílth'ató nagyobb arányú növekedése vi—

szont arra vall, hogy az ipar foglalkozta- tot'tsága 1934-ben sokkal egyenletesebbé vált, tehát az üzvemmwenetben mutat-kozó hullámzások csökkenő irányt vettek. Az 1934.

évi átlagos munkáslétszáfmnak az előző évihez viszonyítoü növekedése ugyanis 11'2%—ot ért el, ami közel 20 ezerrel több gyári munkásnak jelentett 1934-ben állandó munkát, mint amennyi 1933-ban foglalkoztatva volt. Különösen a férfi mun- kaerő iránt javult a kereslet. A férfimun—

kások 1934. évi létszáma 1283 ezerre emel- kedett az előző évi 115'3 ezerről. Az 1933-

ban megállapított 0'3%—os csökkenést te- hát 1934—ben 11-3%—os növekedés váltotta

fel, ami az utóbbi évek racionalizálási tö-

1003 — rekvéseiből folyt munkáslétszámcsökken—

tési irányzattal szemben jelentős változás.

A munkáslétszámról szóló 5 a munka, bérekre vonatkozó adatokból egyébként a gyári munkásság kicserélődésére kell kö—

vetkeztetnünk. A munkapiaeon évek óta tartó nagy munkakínálart lehetővé tette.

hogy az iparvz'illal—atok átszervezzék a gyá- rak munkáslétszámát. A kevésbbé használ—

ható munkásokat elbocsátották, az olcsóbb munkaerővel helyettesíthetőlmt kicserélték s az üzemkibővítéseknél lehetőleg fiatal férfi munkaerőket vettek fel. Ezek mint kezdők kisebb fizetési igényekkel vállalták a munkát, de azonkívül a munkanélküli- ségtől félve, szorgalmukkal és igyekezetük- kel megbecsülésre törekedtek s csakhamar olyan munkakört töltöttek be, amelyik azelőtt csak jóval nagyobb órabérek mellett dolgozó munkásoknak volt fenntartva. En—

nek a fejlődési folyamatnak az igazolására szolgálhat az átlagos évi munkáslétszám—

nak és az október elseji munkáslótszám—

nak nemek szerinti megoszlását feltüntető adatok összehasonlítása, melyből kitűnik.

hogy az 1934. év folyamán a férfi munká—

1935

sok száma 113% -kal s a női munkásoké

10 8% kal tehát csaknem eCIbyenlő arány- ban növekedett, míg az év Végén az októ—

ber elsejei létszám szerint a női munkások- nál csak 617 —os emelkedés állapítható meg a férfi munkások létszámában bekö- vetkezett 9'2%-Os növekedéssel szemben.

Az 1933. évben a férfi munkások átlagos létszáma még csökkenést mutatott, az 1934.

év átlagában pedig már 11'3%-os gyarapo—

dást látunk náluk. Az átlagos férfi munkás- létszám növekedése a női munkásokkal egyenlő arányban történt, míg az év Vé- gén tehát az októberi munkásle'tszámnál már meghaladta a női munkáslétszám emelkedésének arányát. A munkáslétszám—

ban iparcsoportonkint mutatkozó eltoló- dásokat a 4. számú táblázatból figyelhet- jük meg.

A munkáslétszám tehát—— a villvanytele'peik kivételével, hol még 1934—ben is csökkentés volt _— minden iparesoportban növekedett.

A *kő-, föld-, agyagipar'ban az emelkedés 22'8%—ot ért el, ami az építőipari tevékeny—

ség felélénkülésevel s a kapcsolatos ipar—

ágakban történt gyáralapításokkal magya—

4. A gyári átlagos munkáslétszám alakulása 1934-ben ipari főcsoportonkínt.

Nombre moyen (Tonvriers mannfacturicrs en 1934, suimnt les grandes catégories industrielles.

Augmmiatíon (Jr—) ou dzmínníion

Átlagos munkáslétszám i—L Pm rapport ú lannée máté-

_ ,, dentc du nombre

_ lila!" fOCSOPOTt , Nombre moyen " *Á— msze's

szama es megnevezese A Égi Adísőí des ouvríers

Nnme'ro et désignalion des grandes , együtt ("WWW out/"WW viii/71555

catégories d'industríes fel!) ne des ouuríers írnunk—(Ék—twámemelkedése (4) vagy da? . def, et des csokkenese (_ ) az előző évhez 0111'1'167'5 Dul/"HÚS onvriáws viszgi/iyítva

[)

I. Vas- és fémipar -— Side'rnrgie _, '

et métallurgie 22.940 * 3.838 26.778 JT— ]2'6 %- 16 ? 4— 13'1

lla. Gépgyártás —— Construction mé i

canz'gw .. . 16.589 3.706 20.295 % 153 —i— 28'5 ! ——§—— 175

Hb. Közhasznalatú vill álamfejl. te- §

lep ek -— Usines :?e'lectricité '

d'utilite' publigne,. 6.415 82 6.497 —— 2'3 —— 8'9 —— 2'4

lII'. Kő—, agyag , üvegipar — lnd de

la merre, poterze et verreme 16.628 3469 20.097 J,- 201) l _; 34'7 %— 22'8 IV. Fa- és csontípar —— Ind. du bois

et de los .. . 7.913 1.098 9.011 —§— 171 j'u 14'6 —i— 108

V. Bőr, sörte tollipar —Tnd. fiu

cnn-, du crin et delaplume. 5.159 2.974 8.133 —i— 6.9 %— 152 —i— 95?

VI. Fonó— és szövőípar —— Ind. temtiie 17.778 32.430 50.208 4— 17' 8 i— .9'8 : %— 125 VII. Ruházati ipar—Imi. dni/element 2.669 3.151 5.820 4— 48 —i— 9'3 i Jr 71 VIII. Papirosipar —— Indi du papier 1.386 2.153 3.539 —i— 2'6 —i— 73! %— 54

IX. Elelmezési ipar M Alimentation

et bOiSsons .. 18.464 9.931 28.395 %— 3'7 —i— 32 4— 35

X. Vegyészeti ipar — Ind. chímz'gw 7.760 2.863 % 10.623 —i— 7'6 4— 93 %- 8'1

XII. Sokszorosító és műipar —— Ind ;

polygmphigne, 4.614 1.982 ; 6.596 —L 1'2 4— 3"? 4— 1'9

Összesen 1934-ben .

Total pour 1934 128.315 67.677 195.992 %— 113 ft— 108 _i— 11'2

11. szám.

ráz—ható. Hasonló okra vezethető vissza a faiparban .s a vas- és gépiparban megálla—

pítható munkáslétszá—mszaporulat "is. A kő-, föld-, agyagiparban s a vas- és gépiparban ez a növekedés azért is jelentősebb, mert az előző évben észlelt nagyob—bfokú csök- kenés után követk-ezett be. Jelentősebb mér—

tékben emelkedett a máunkáslétszám még a fonó— és szövőiparban is, hol a növekedés 12'5%-ot tett; de mivel 1933-ban a textil- iparban alkalmazott [munkásoknál 13'0 % —os létszámgyarapodásról számoltunk be, 1934- ben a munkáslétszám alakulásáról szóló adatok szerint a textiliparban a fejlődési lendület valamelyest alábbhagyott.

A gyári munkáslétszám növekedése a munkanélküliség enyzhülését jelenti, a mun—

kásság helyzetében tehát javulásra mutat.

A keresmenyek csökkenése azonban, mely az iparvállalatok által kifizetett munka- bérek összegéből állapítható meg, a gyári munkásság megélhetési színvonalának to- vábbi süllyedéséről szól. A gyárak 1934-ben 3335 millió pengőt fizettek ki alkalmazot—

taiknxak, amelyből 261 millió pengőt tett a gyárvezetők javadalmazása, 833 millió pen- gőt a tisztviselők, művezetők és szolgák fizetése, végül 2241 millió jutott a munká- soknak. A személyzeti kiadások ezek sze—

rint 231 millió pengővel növekedtek, ami 7'4%—os emelkedést jelent, holott 1933-ban az iparvállalatok 1'1%-os megtakarítást mutattak ki e téren. A fizetésekre és munka—

bérekre fordított kiadásoknak a termelési értékhez viszonyított aránya azonban arra mutat rá, hogy a személyzeti kiadások 1934-ben is csökkentek, mert míg 1933—ban a tisztviselői fizetésekre és a m—unkabérekre fordított költség a termelési értéknek 176

%—át emésztette fel, 1934-ben már csak 171 % —át tette annak.

A tisztviselői fizetések költsége (gyár—

vezetők nélkül), mely 1932—ben 10'9%—kal

s 1933-ban 7'0%—kal csökkent, 1934—ben is csak 3'0%-kal emelkedett, ami a vállala—

toknak 1-7 millió többletköltséget okozott.

A munkabérkiadások ellenben .az 1932. évi 19'0%-os, illetőleg az 1933. évi 2'0%-os csökkenés után 1934-ben már 10'4%-kal növekedtek, ami .az üzemi költségeket 210 millió pengővel emelte. A kifizetett munka—

bérek emelkedésével szemben a munkások átlagos évi keresménye 1.125 pengőre apadt, tehát 4'8%-kal visszaesett. Az előző évi át- lagos keresményeknél megállapított 4'0% —Os csökkenés után az átlag 58 pengőt kitevő

—— 1004 —— 1935

veszteség ,a gyárakban dolgozó munkásságot nem kis mértékben sujtotta. Ha a munkás- l—étszám 11-7%-os emelkedése mellett az

iparvállalatok munkabérekre csak 10'47 —

kal fizettek ki többet, az átlagos keresmé- nyek csökkenés—ének kellett bekövetkeznie.

Meg súlyosabbá tesz1 a munkásság gaz—

dasági (helyzetének leromlásáról kapott ké—

pet az a körülmény, hogy az évi keresnie—

nyek csökkenése nagyobb teljesítmény mel—

lett következett be. A gyárak s a munkások foglalkoztatottsága emelkedett, emelkedett a termelés is, a munkások átlagos évi keres- ménye 1934—ben mégis 1.125 pengőre szállt le, az előző évben elért 1.183 pengő átlagos évi keresménnyel szemben, amely pedig már 49 pengővel kevesebb volt, mint amennyi 1932—ben jutott átlag egy-egy gyári munkásnak. A munkások munkaórateljesít—

ménye — mint láttuk —— 659 millió munka- órával gyarapodott, egy munkásra tehát át—

lag 2.492 munkaóra esett, ami 95 munka—

órával több, mint az előző évi teljesítmé—

nyük, az átlagos keres—ményük mégis 62 pengővel kevesebb lett. A munkabérek 1934.

évi leromlásának mértéke tehát átlag 230 munkaóratöbblet, illetőleg 103 pengő 60 fillér munkabérveszteség. A munkabérek alakulásáról és i—pancsoportok szerinti vál—

tozása'iról az 5. számú táblázat nyujt rész—

let-es adatokat.

Jelentős mértékben emelkedett tehát a munkabérrköltség a vas- és g'épiparban, va—

lamint a kő-, föld-, agyagiparban; .a mun- kások átlagos évi keresménye ellenben csak a sokszorosít—ó— és nyomdaipar—ban javult ——

38 pengővel —— míg (a többi iparosoportok—

ban mindenütt csökkent. Legnagyobb mér—

tékben apadt az élelmezési iparban, 87 pen—

gővel, azután a faiparban, ruházati és ve—

gyészeti iparban 81 pengővel. Érdekes tü-

net, hogy a keresmények csökkenése sok esetben együtt járt a munkaórateljesítmény

emelkedésével. így a papirosiparban 275, a

vas- és fémiparban 229, a bőriparban 159 órával dolgoztak többet a lecsökkent kere- setekért a munkások. A kő—, föld—, agyag—

iparban és igléfpiiparbnan is jelentős ez az el—

tolódás, az előbbiben ugyan az átlagos ke- reset 825 pengőről 788 pengőr-e szállt le, a végzett munkaórák száma ellenben 155 órá- val haladta meg .az előző évi teljesítményt.

A gépiparban pedig 12 pengő keresetcsök- kenéssel szemben 134 munkaónatöbblet ész- lelhető, ami főleg a fővárosban és környe-*

kén élő, tehát súlyosabb életviszonyok kö-

11. Saám

5. Az átlagos évi munkáskeresmények alakulása

— 1005 —— 1935

1934-ben a névleges és reálmunkabérek szerint.

Salaires annuels moyens em 1934, suivant le salaire nominal et le salaire re'el.

Egy munkás átlagos évi keresménye a Kifizetett munkabérek .S'alaire moyen aminel d'un ouwier

Ipari főcsoport száma és megnevezése Tomogíszefflaíres névleges r e ál

, , _ _ payés aux oum'íers Salaíre nominal " Salaire réel

Numero et designation des grandes munkabérek szerint

categories d mdustrws _ ezer index— index, index_

pengőben számban pengőben számban pengőben számban m milliers indices m pengős indices m pengős indices

de pengés (19333100) (19333100) (l938:100) I. Vas és fémipar — Side'rurgie et métallurgie 34.168 117'86 1.275 9945 1.488 101'42 Ila. Gépg yártás —— Construction mécam'gue 28.068 12190 1.382 9914 1.553 101'24 lib. Közhasználatú villamos áramfejlesztő tel.

Usines d' élect. d'utilzté pubtigue . . 11.499 94'61 1.770 9183 1.989 9307 III. Kő ,agyag- és üvegipar—Ind. de la pierre,

poterie et verreric ... 15.845 120'57 ? 88 9552 885 9725

IV. Fa- és csontipar —— Imi. du bois et de 1 os 7.372 111'93 803 9084 902 92'51 V. Bőr-, sörte-, tollipar MInd. du cuir, du

crin et de la plume ... 9.264 109'37 1.184 96'43 1.274 9823 VI. Fonó és szövöípar — Imi. temtile . . . . 49.813 11069 978 9495 1.099 9674 VII. Ruházati ipar —— Ind. du vetement 7.367 106'52 902 ;21'76 1.013 93'19 VIII. Papirosipar —— Inci. du papter 4.096 10.972 ],155* 97'55 1.298 9946 IX. Élelmezésiipar — Alimentatíon et boissons 27.947 9990 984 9188 1.106 93'6'5 X. Vegyészeti ipar — Imi. chimigue . . . 13.644 105'16 1.284 9407 1.443 95'88 XII. Sokszorosító- és műipar —— Ind. polygra-

phigue . . . . ... 15.019 106223 2.276 101'70 2.557 103'65

Osszesen -— Total 224103 110'36 1.125 9509 1.264 9693

zött lévő gépipari munkásság lényegesen megállapított reálórabérekkel szemben, ami nagyobb megterhelését mutatja. (Az áram-

fejlesztő telepeket ennél az összehasonlítás—

nal mellőztük, mert az energiatermelés te- rén erősebb ütemű racionalizálás fólyik, ami a telepek üzemmenetében csökkenő tüne- teket vált ki, anélkül, hogy .az áramterme- lés és felhasználás visszaesett volna, sőt e téren jelentékeny többte'rm—elés állapítható meg.

Az évi munkabérkeresmények és a tel- jesített munkaórák közti összefüggést lleg—

jobban megvilágítják az átlagos órabér—

számítások, amelyek eredményeként a gyár- ipiarban dolgozó munkások 1934-ben átla—

gosan csak 43 fillért kerestek óránkin't, az előző évben kapott 51 fillérrel szemben, ami az órabéreik további lemorzsolódását jelenti.

Az átlagos óratbérek 1931 óta, amikor 58 fillérben állapíttattak meg, évről—évre csök- kentek, 1932-ben 6'9%—ikal, 1933—ben 56

%-kal :s 1934—ben 15'7%-kal. De míg 1933—

ban a megélhetési költségek nagyobb arány- ban estek vissza, mint ahogyan .a munka- bérek apadtak s így a kereset a valóságban javult, 1934-ben a reálbérek is csökkenést mutatnak. Ugyanis a megélhetési költség alakulásának indexszámát is figyelembe véve, 1934—ben 48 filléres átlagos órabérek számíthatók, az előző évben 56 lil'l—érben

kétségbervonlhawtaltlzanul igazolja a munkások életszínvonalának leromlását.

A munkiaibérada'tokat .a 6. számú táblá—

ban részletezett adatok alapján iparcsopor- tonkint vizsgálva, mind a névleges, mind .a reálórabérek a ko'-, föld-, agyagripar kivéte- lével, az Összes iparcsoportokban számot—

tevő mértékben visszaestek. A legnagyobb csökkenés (a ruházati iparban látható, ahol a reálbérek 33'8%-ikal rosszabbodtak, míg az élelmezési és élvezeti cikkeket előállító iparban, valamint az áramfejlesztőtelepeken több, mint 20%-knal, a papiros és vegyészeti iparban pedig csaknem 20%—kal estek vissza. A reálmunkabérek szerint számított évi átlagos keresmény—ek a vas- és fémipar—

ban 5 a nyomdaiparban dolgozó munkások kivételével, akik valami csekély javulást éntek el, szintén csökkentek valamennyi ipari főcsoportiban. ,A csökkenés maximuma a fa— és csontiparb'an látható, alhol 7'5%—ot ért el, míg az energiatermelő telepeken, a ruházati iparban .s az élelmezési ipanban alkalmazott munkásoknál az életstandard közel 7%-os leszorításával járrt.

A munkásteljesí—tmény fokozása mellett a gyáripar teljesítőképesség—ének jobb ki—

használása céljából természetesen lényege—

sen megnövekedett a gépi erő munkája is.