A szántóföldi termelés értéke megyénként 1957-ben

216

13. tábla

A múanuagfeldolgozd vállalatok számának és termelésének megoszlása*

Az A A feldolgozott elké;

válla- műanyag "m

latok termé-

Ipar számá- kek

Mk mennyi- érté- érté- ségének kenek kémek

megoszlása (százalék) Minisztériumi . . . 46,0 74,9 71,8 62,5

Helyi ... 15,0 9,2 10,1 8,6

Szövetkezeti . . . . 39,0 15,9 18,1 28,9 Szocialista ipar

összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

* 90 százalékos reprezentációt képviselő ada!- Eelvétel alapj án.

A vállalatok számarányából és a ter—

melési érték megoszlásából megállapít- ható, hogy nagyobb üzemekkel elsősor—

ban a minisztériumi ipar rendelkezik.

Ugyanakkor a minisztériumi ipar és a helyi ipar is a feldolgozott műanyagok értékének aránylagosan nagyobb hánya—

dából a termelési értéknek csak viszony—

lag kisebb hányadát produkálta. Ez arra enged következtetni, hogy a mi—

nisztériumi és a helyi iparban a kevésbé munkaigényes termékek részaránya nagyobb, mint a szövetkezeti iparban.

A műanyagipar és különösen a mű- anyagfeldolgozó ipar jelentős fejlődésen ment át a felszabadulás után. A nagy- arányú fejlődés ellenére nem lehetünk elégedettek műanyagiparunk jelenlegi helyzetével, technikai színvonalával. Az egész világon előtérbe került a vegyipar és ezenbelül döntő súllyal a műanyag—

ipar fejlesztésének kérdése. A Szovjet- unió Kommunista Pártja Központi Bi- zottsága Plénumának a vegyipar és a szintétikus anyagok termeléséről Hruscsov elvtárs beszámolója alapján hozott hatá—

rozata a vegyipar és különösen a mű—

anyagipar gyorsütemű fejlesztését úgy jelöli meg, mint a kommunizmus építé—

sének egyik fontos előfeltételét. A mű—

anyagiparnak az egész ipar és a népgaz—

daság fejlesztésében betöltött szerepét a további évek magyar iparfejlesztési poli- tikája is megfelelően figyelembe veszi.

FORRÁS :

A Magyar Vegyészeti Gyámsok Egyesületének éves jelentései

Macskdsu Hugi—Eine László: Mit kell tudni a műanyagokról. Budapest. 1957.

Macskdsy Hugó: A műanyagipar fejlődése a ka—

pitalista országokban. Budapest.

Statisztikai Havi Közlemények 1957. és 1958. évi számai.

Kunslsloffe 1956. és 1957. évi számai.

Chemische Industrie illívfi. és 1957. évi számai.

Herczog György

A szántóföldi termelés értéke megyénként 1957—ben

Hazánk területileg a kisebb "államok közé tartozik. Mezőgazdasági termelés szempontjából azonban ez a viszonylag kis terület is rendkívül eltérő sajátossá—

gokat mutat. Az egyes gazdasági növé—

nyeknek, illetve állatfajtáknak élesen el—

határolt termelési, illetve tenyésztési kör- zetük van. Egy—egy termény — például a szabolcsi alma, a kecskeméti barack, a szegedi paprika stb. — szinte világhírűvé tette termelési helyét. Ezeknek a terme—- lési tájaknak jellegzetes talaj- és éghaj- lati viszonyait figyelembe véve, az ún.

tájfajták továbbfejlesztésével az egész mezőgazdasági termelés eredményességét fokozni lehet. Érthető tehát, hogy a táj—

termelési problémák mindig a mezőgaz- dasági tudományos kutatás előterében állnak, és a tájtermelés adta lehetősége—

ket a gyakorlati szakembereknek is fi—

gyelembe kell venniök a mezőgazdasági termelés irányításánál, a felvásárlás meg- szervezésénél, az árak kialakításánál és számos egyéb mezőgazdasági operatív in- tézkedés megtételénél.

A termelési sajátosságok tájankénti vizsgálata —— a kitűzött céltól függően ——

többféle módon történhet. Legegyszerűbb az egyes termékek területi termésátlagai- nak alkalmazása. A mennyiségi adatokon túlmenően egy-egy termelőszektorra vagy művelési ágra vonatkozóan pénzértékben kifejezett mutatók is használhatók. A mezőgazdasági kutatók azonban ez utóbbi módszert a tájankénti eredmények Vizy gálatához ritkán használják.

A mezőgazdaság termelésének értékét a Központi Statisztikai Hivatal minden

SZEMLE

217

évben -——- a nemzeti jövedelemszámitások keretében _ rendszeresen megállapitja.

A számítás népgazdasági szinten orszá- gos átlagszámokkal történik, társa- dalmi szektorok és termelési ágak sze—

rinti csoportosításban. Az össztermelés kiszámítása részletes és átfogó jellegénél fogva sok segítséget nyújt egyéb irá—

nyú vizsgálatokhoz. A megyei eltérések feltárására eddig mégsem történtek kí—

sérletek, jóllehet az alapadatok— külö—

nösen 1957 óta —— részletes megoszlásban az érdeklődők rendelkezésére állanak.

Összevontabb termelési ágak vagy ter- melő szektorok elemzéséhez ezeket az adatokat is jól fel lehetne használni.

A megyénkénti termelési eredmények bemutatására kiszámítottam a szántóföldi termelés 1957. évi értékét megyénként.

Számításom fő célja az eltérő termelési sajátosságokból adódó különbözőségek feltárása volt. Ezért a megyei termés—

mennyiségeket nem a tényleges megyei árakkal, hanem egységesen a Központi Statisztikai Hivatal által a nemzeti jöve—

delem számításoknál alkalmazott 1957.

évi országos átlagárakkal értékeltem. Ál—

talánosan ismert ugyanis az a körül—

mény, hogy egyes bánya- és iparvidékek mezőgazdasági üzemei főleg a nehezeb—

ben szállítható gyümölcsöt és zöldség- féléket, tojást és tejtermékeket

gosnál magasabb áron tudják értékesí—

teni, mert a bánya— és iparvidékeken tö- mörült ipari dolgozók szükségleteit ezek—

ből a cikkekből a központi árualapból nem mindig tudják megfelelően kielégí- teni. Ezenkívül a felvásárló szervek is bizonyos termelési körzetekben az expor- tálható elsőrendű áruért többet fizetnek.

Igy az árak különbözősége is befolyásol—

ná a termelési érték alakulását, pedig ebben az esetben azonos termékeknél a magasabb érték nem jelent feltétlenül nagyobb termelési hozamot.

1957—ben a mezőgazdasági árrendszer- ben lényeges változás történt. A kötelező beszolgáltatás megszüntetésével a beadás alól mentesült cikkek átlagára jelentősen emelkedett. Az állam rendezte a korábbi aránytalanságokat, amelyek az egyes cik- kek árai között fennálltak. Évek óta elő—

ször fordult elő, hogy az állami és a sza—

badpiaci árak közelebb kerültek egymás- hoz. Természetesen az árak kiegyensú- lyozottabb alakulására az 1957. évi jó ter-

az átla— '

més is hatott. Végeredményben a kiala- kult országos átlagárak számításomhoz megfelelőnek látszottak.

1. tábla A szánlólőldí termelés értéke 1957—ben

megyék szerint

Termelési érték

Szántó— ___—"—

terület - egy kat.

Megye (ezer kat. (121353? holdra hold) forint) számítva

(forint) Baranya ... 441,9 1397,9 3168 Bács—Kiskun ... 796,3 2364,1 2969 Békés ... 765,6 2350,0 3070 Borsod-Abaúj-

Zemplén ... 585,4 1722,6 2943 Budapest . . . . . 53,8 173,6 3225 Csongrád . . . . . . 504,3 1656,1 3284 Fejér ... 495,7 1626,2 3280 Győr—Sopron ... 426, 7 1 424, 4 3388 Hajdú-Bihar ... 658,9 2097,4 8188 Heves ... 327,4 1053,1 3217 Komárom ... 207,9 659,5 3172 Nógrád ... 201,1 6483 3224 Pest ... 589,3 2030,2 3445 Somogy ... 538,6 1839,2 3415 Szabolcs-Szatmár . . 4 707,6 2565,3 3625 Szolnok ... 6922 2107,2 8044 Tolna ... 417,5 1437,5 3443 Vas ... 327,4 1066,2 3257 Veszprém ... 374,5 11118 2985 Zala ... 251,9 824,1 8272

Magyarország összesen 9364,0 30160,7 3221

A vetésterület és a termésmennyiség megyei adatait a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelenő ,,A vetés—

területi összeírás eredménye 1957. május 31." és ,,A szántóföldi növények termés- eredménye 1957." című kiadványokból

vettem.1 Azoknak a növényeknek vetés—

területét, amelyeknek a termésátlagát a kiadványok nem tartalmazzák, négy cso- portban összesítettem, és a nemzeti jöve—

delem számításoknál alkalmazott, a meg- felelő csoportra vonatkozó egy kat.

holdra jutó termelési értékkel szoroztam.

A négy csoport a következő: a dohány, a fel nem sorolt egyéb zöldségfélék, az egyéb takarmányfélék, valamint az egyéb vegyes növények. (Az összes területben a vetetlen terület is szerepel termelési érték nélkül.) Adatok hiányában nem tudtam figyelembe venni a köztes— és a szegélynövények, valamint a másodveté—

sek értékét. A melléktermékek közül a

1 A vetésterületi összeírás eredménye 1957. má- jus 81. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1958. — 262 old. —— A szántóföldi növények terméseredménye 1957. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 1958.

132 old. (Statisztikai Időszaki Közlemények sorozat 9. és 10. szám.)

218

szalmafélék és a kukoricaszár mennyisé—

gét az országos arányszámok segitségével állapítottam meg. (A szalma és a szár szemterméshez viszonyított aránya: ke—

nyérgabona és rizs 1,6, takarmánygabona 1,5 kukorica 2,0.) Az így megállapí—- tott mennyiség és a megfelelő átlagár szorzatából nyert értékkel növeltem a fő—

termék értékét.

A megyéket területi és értékadatok alapján sorbaállitva, Békés megye pél- dául területileg a második, a termelési értéket tekintve a harmadik, az egy kat.

holdra jutó termelési érték szempontjá—

ból azonban csak a tizenhatodik helyre kerül. Hasonló a helyzet több más me—

gyénél is.

. 2. tábla

A megyék sorrendje a szántóterület, (] termelési érték és az egy kat. hold számára jutó termelési

érték nagysága szerint

Sor- Egy kat. hold

szóm Szántóterület Termelési érték szántó—ra jutó termelési érték 1 Bács—Kiskun Szabolcs— Szabolcs-

Szatmár Szatmár

2 Békés Bács—Kiskun Pest

3 Szabolcs-

Szatmár Békés Tolna

4 Szolnok Szolnok Somogy

6 Hajdú-Bihar Hajdú—Bihar Győr-Sopron 6 Borsod—Abaúj-

Zemplén Pest Csongrád

7 Pest Somogy Fejér

8 Somogy Borsod—Abaúi- Zala.

Zemplén

9 Csongrád Csongrád Vas

10 Fejér Fejér Budapest

11 Baranya Tolna Nógrád

12 Győr—Sopron Győr-Sopron Heves

13 Tolna Baranya Hajdú-Bihar

14 Veszprém Veszprém Komárom

15 Vas Vas Baranya

] 6 Heves Heves Békés

17 Zala Zala Szolnok

18 Komárom Komárom Veszprém

19 Nógrád Nógrád Bács-Kiskun

20 Budapest Budapest Borsod-Abaúj-

Zemplén

A termelési érték abszolút nagyságát a megyék szántóterületének nagysága erősen befolyásolja, ezért a területi és értékbeni sorrend között nincs lényege—

sebb eltérés, de az egy kat. holdra jutó termelési érték már jelentős különbsége- ket mutat.

A területi és az értékadatok közötti különbségek a százalékos megoszlás te- kintetében is megmutatkoznak. Bács—

Kiskun megye területileg 85 százalékot, értékben azonban csak 7,9 százalékot, mig Szabolcs-Szatmár megye területileg

SZÉMIE

7,6 százalékot, értékben viszont 8,5 szá—

zalékot képvisel az országos eredmények—

ben. Ez nemcsak az egész szántóföldi termelésre, hanem ezenbelül a külön- böző növényekre, illetve növénycsopor—

tokra is vonatkozik.

A terület és a termelési érték megosz—

lásában fennálló eltéréseket szemlélteti

—- összevont növénycsoportonként —— a 3.

tábla.

Az egy kat. holdra jutó termelési érték a természeti adottságok hatására az egy—

ségnyi területen elért hozam nagyságán kívül a belterjesebb művelési módot is mutatja. A legjobb tájékoztatást az utóbbi mutató szerint végrehajtott cso—

portosítás adja.

1957-ben országos átlagban egy kat.

hold szántóra 3221 forint termelési érték jutott. Az egy kat hold szántóra jutó ter—

melési érték legalacsonyabb Borsod-Aba- új-Zemplén megyében (2943 forint), leg- magasabb Szabolcs—Szatmár megyében (3625 forint). A megyék a következő négy csoportba sorolhatók (lásd az ábrát

a 219. oldalon):

Az egy kat. holdra jutó

termelési érték Megye

(forint)

—-3100 ... Borsod-Abaúj-Zemplsén, Bács—Kis—

kun, Veszprém, Szolnok, Békés BIOO-43200 ... Baranya, Komárom, Hajdu—Bihar M ... Heves, Nógrád, Vas, Zala, Fejér,

Csongrád, Budapest

Győr—Sopron, Somogy, Tolna—, Pest.

Szabolcs-Szatmár

A két szélső határ között a különbség jelentős: 682 forint. Az országos átlagtól való négyzetes eltérés nagysága 195 fo—

rint, a szóródási együttható 6,05 százalék.

Kétségtelen, hogy az egyes megyék ter- mészeti adottságai különbözők. Azonos növényeknél egyforma művelési mód mel- lett a talaj— és éghajlati viszonyok miatt a termésátlagok lényegesen eltérhetnek.

Éppen itt kerül azonban előtérbe a me- zőgazdasági termelést irányító szervek feladata, hogy a táj jellegének megfelelő növényféleségeket és fajtákat honosítsa—

nak meg. Átgondolt, megalapozott terve—

zési munkával sokat tehetünk a jövőben a mezőgazdasági termelés jövedelmezősé- gének fokozása érdekében, mert jelenleg az egyes megyék termésátlagai között nagy az eltérés. Bár fontosabb szántóföldi nö—

vényeinknek vannak kialakult tájfajtál, de a tudomány segítségével újabb tájfaj—

ták kitenyésztése volna szükséges.

SZEMLE

219

. 3. tábla

A szánlóföldi növényesoportok velésterülefe'nek és termelési értékének megoszlása megyék szerint 1957—ben Kenyér- Takarmány- Ipari Burgonya és Egyéb vegyes Ö

gabona félék növények zöldségfélék növények sszeg

. - _ - ta r- - -

megye vetéS' Áífé- vetés- Ágfé- vena- 132125- Vetés- mglé- vehés- ufeexré- Més- nigé-

terü- _ terü- - _ terü- - . terü- - , terü— - _ terü- _

si ér 51 ér s! ér s! ér sx ér si ér

lete téke lete béke lete béke lete téke lete téka let ték Baranya ... 4,1 4,7 5,6 5,8 2,9 2,7 3,1 2,9 3,8 3,3 4,7 4,6 Bács-Kiskun . . . . ... . . . 9,3 8,1 8,2 8,1 6,7 5,4 9,3 S,3 7,6 6,0 8,5 7,9 Békés . . . . , . . . ... . . . . 8,3 8,1 8,7 8,9 12,2 12,2 2,9 2,9 7,1 8,9 8,2 7,8 Borsod—Abaúj—Zemplén ... 6,4 6,5 6,5 6,0 6,5 6,4 6,2 5,0 5,1 3,1 6,3 5,7

Budapest . . . O,?) 0,3 0,6 0,5 O,1 (),0 1,2 1,0 1,2 0,9 0,6 O,6

Csongrád ... 5,9 5,4 5,3 5,6 4,5 4,0 6,4 5,8 3,8 5,2 5,4 5,5

Fejér . . . ... 4,3 5,0 6,0 6,4 5,4 4,3 3,8 3,7 5,6 5,0 5,3 SA Győr-Sopron . . . ... 4,2 4,8 4,8 5,0 4,1 4,3 3,5 3,9 5,5 5,3 4,6 4,7 Hajdú-Bihar .. , ... 6,7 6,9 7,0 7,2 11,8 12,6 4,2 4,2 8,4 8,1 7,0 7,0 Heves ... . . . . . ... . . 3,5 3,6 3,6 SA 3,4 3,6 4,0 4,0 2,7 2,8 3,5 3,5 Komárom ... . ... . . . 1,8 1,9 2,4 2,3 1,3 1,2 2,4 2,4 2,8 2,4 2,2 2,2

Nógrád .. .. . .. . .. . . .. . . 2,2 2,3 2,0 1,8 1,2 1,6 2.8 3,0 2,4 1,9 2,1 2,1

Pest ... . . 6,3 5,8 6,2 6,4 2,8 2,7 11,2 10,7 4,8 4,4 6,3 6,7

Somogy ... . . . . 6,0 5,7 5,7 5,6 4,4 4,6 6,3 8,5 5,6 5,4 5,8 6,1

Szabolcs-Szatmár ... . . 7,6 7,3 5,6 5,5 16,4 19,6 15,1 13,5 8,9 8,7 7,6 8,5 Szolnok .. . . ... . 7,7 8,1 7,3 6,8 7,1 6,6 3,4 3,2 10,0 16,0 7,4 7,0 Tolna. . . . ... 3,8 4,2 4,8 5,2 5,3 4,7 4,2 4,5 4,7 4,0 4,5 4,8 Vas ... 3,9 4,1 3,3 3,2 2,0 1,9 3,6 4,5 3,8 3,4 3,5 3.5 Veszprém . . . ... 4,3 3,9 3,9 3,6 1,5 1,3 4,5 4,5 4,5 3,6 3,8 3,7 Zala . . . ... 3,4 3,3 2,5 2,7 0,4 0,3 2,9 3,5 1,7 1,6 2,7 2,7 Magyarország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

!

Megjegyzés: Az egyes csoportokba! a következő növények tartoznak:

Kenuérgabona: búza és rozs.

Takarmányfélék: árpa, zab, kukorica, takarmányrépa, lucerna—, lóhere—, badtacímn

Burgonya és zöldségfélék: burgonya, egyéb zöldségfélék.

zabosbükkönyszéna és csaola'mádé.

Ipari növények: cukorrépa, napraforgó, rostkender és dohány.

zöldborsó, fejes—káposzta, paradicsom, dinnye és Egyéb vegyes növények: rizs, mák, hüvelyesek, takarmány és kertima—gvak, egyéb fel

nem sorolt növények és vcbetlen terü—let,

Az egy kai. hold szántóra jutó termelési érték megyénként. 1957-ben (országos átlaaáz'on, forint)

IIIIIIIII'W/////

15700

5 700 "

3200

fo

3200-

5500 17 /

3500—

/* /'

220

A két legnagyobb vetésterületű szántó- földi növényünknél, az őszi búzánál és a kukoricánál 1957-ben a legalacsonyabb és a legmagasabb megyei termésátlagok

vénycsoportok egy kat. holdra jutó ter—

melési értéke 1957—ben országos átlag—- ban a következő volt:

között a következő eltérések voltak: "NÉNÉM" Forint

" ' ' ' " Kenyérga na ... 2094

aznosm bUZánál' ÉmEIynEK veteStemlete Takarmányfélék ... .. SMS

az osszes vetésteruletnek 23 százalékát [pad növények ____________________ 5232 tette ki, az eltérés 2,1 mázsa volt (8,2 és Burgonya és zöldségfélék ... 9135 10,3 mázsa kat. holdanként); Egyéb vegyes növények ... 2402

a kukoricánál pedig, amelynek vetés—

területe az összes vetésterületnek 25 szá—

zalékát tette ki, az eltérés 2,4 mázsa volt (12,6 és 15,0 mázsa kat. holdanként).

Az egy kat. holdra jutó termelési ér—

téket a termésátlagok nagysága mellett:

lényegesen befolyásolja a vetésterület struktúrája. A 3. táblában szereplő nő-

A 3. tábla azt mutatta, hogy az egyes"

növénycsoportok területe és termelési ér—

téke hogyan oszlik meg a megyék között, a 4. tábla viszont a megyék területének és termelési értékének növénycsoportok szerinti megoszlását, vagyis a vetésterü—

let szerkezetét mutatja.

§??? * 'I 4. tábla

A vetésterület és a termelési érték százalékos megoszlása az egyes megyékben szántóföldi növénycsoportok szerint 1957—ben

Kenyér- Takarmány- Ipari Burgonya és Egyéb vegyes Ö

gabona félék növények zöldségfélék növények 35135

/ ' e - - - - t - -

Megye vetés— nfelxé- vetés— ufglré- vetés- 11339 vetés- 11335 vetés- mál-§ vetés— 1335 tcrü— si ér— terü- si ér- terü- si ér- terü- sí ér— terü— si ér- terü- sí ér- lete téka lete téka lete téka lete téke lem téke let ték Baranya ... 27,1 20,4 59,0 59,4 2,3 3,5 4,4 11,9 7,2 4,8 100,0 100,0 Bács-Kiskun ... 34,0 20,7 47,6 49,6 2,9 4,2 7,4 20,3 8,1 5,2 100,0 100,0 Békés ... 31,5 20,9 52,7 54,5 5,6 9,6 2,4 7,3 7,9 7,7 100,0 100,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 31,6 22,9 51,4 49,9 3.9 6,8 5,7 16,8 7,4 3,6 lO0,0 100,0 Budapest ... . 14,3 10,9 52,2 44,7 (LG 0,6 13,6 33,6 193 103 100,0 100,0

Csongrád .. 84,0 19,6 48,4 493 3,1 4,5 8,1 20,3 6,4 6,4 100,0 100,0

Fejér ... 25,4 18,9 56,4 56,8 3,8 4,8 4,9 13,3 0,5 6,2 100,0 100,0

Győr—Sopron 28,4 20,5 52,0 50,6 8,4 5,5 5,3 15,9 10,9 7,5 100,0 100,0

Hajdú-Bihar .. ... 29,4 19,8 49,5 49,6 6,3 113; 4,1 11,7 10,7 7,8 100,0 100,0 Heves ... 30,9 20,7 50,7 45,9 3,6 6,2 7,8 21,8 7,0 5,4 100,0 100,0 Komárom ... 25,0 17,5 54,3 50,8 2,2 3,4 7,3 21,1 112 7,2 100,0 100,0 Nógrád ... 32,1 21,9 47,0 40,9 2,0 4,4 8,9 26,7 10,0 6,1 100,0 100,0 Pest ... 30,8 17,3 48,6 45,8 1.7 2,4 12,() 30,6 6,9 4,4 100,0 100,0 Somogy ... 32,0 18,9 48,9 43,7 2,9 4,7 7,4 26,7 8,8 6,() 100,0 100,0 Szabolcs-Szatmár ... 31,0 17,4 36,6 31,1 S,2 14,1 13,6 30,5 10,6 6,9 100,0 100,0 Szolnok ... 32,1 23,3 48.9 46,8 3,6 5,8 3,1 8,7 12,2 15,4 100.0 100,0 Tolna ... 26,3 18,0 53,3 52,8 4,5 6,0 6,4 18,1 9,5 5,6 100,0 100,0 Vas ... 34,9 23,2 46.1 42,8 2,2 3,3 69 242 9,9 6,5 100,0 100,0 Veszprém ... 33,3 21,0 47,7 46,9 1,4 2,1 7,5 23,4 10,l 6,6 100,0 lO0,0 Zala. ... 39,5 24,1 47,1 46,7 O,6 0,8 7,3 24,6 5,5 3,8 100,0 100,0 Magyarorszáy összesen 39,9 20,1 49,5 47,9 3,8 6,1 6,8 19,2

Terület és termelési érték szempontjá— Természetesen ennél az összehasonlítás—

ból a takarmányfélék aránya a legna—

gyobb. Az ország szántóterületének közel 50 százalékán termeljük az állattenyész-

tés céljait szolgáló szemes- és szálasta—

karmányokat. Mivel ezekből az egy kat.

holdra jutó termelési érték közel van az országos átlaghoz, az értékarány erősen megközelíti a területi részesedést.

Figyelemre méltó a kenyérgabona és a zöldségfélék termelési értékének össze—

hasonlítása. Egynegyedrésznyi területen közel akkora értéket lehet előállítani mint kenyérgabonából.

zöldségfélékből,

nál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a zöldségfélék ára még 1957—ben is viszonylag magas volt.

Ennek ellenére a kapott eredmény alkal—

mas arra, hogy az egy kat. holdra jutó termelési érték eltérő alakulását magya—

rázza. Szabolcs-Szatmár megye például magas burgonya— és zöldségtermelési ará- nyával került a megyék élére. Itt a leg- magasabb az ipari növények termelési aránya is. Szabolcs-Szatmár megyében a kenyérgabona és takarmányfélék a szántó—

terület 68 százalékát foglalják el, míg az

SZEMLE

ipari növények, a burgonya és a zöldség- félék területe 22 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a termelési érték közel azonos—

nak mondható, mert az előbbieknél 48,6, az utóbbiaknál 44,6 százalék az arányuk.

A legkedvezőtlenebb a helyzet Borsod—

Abaúj—Zemplén megyében, ahol az átla- gosnál alacsonyabb termelési értéket adó növénycsoportok vetésterülete meghaladja a 90 százalékot.

Az intenzív állattartásukról ismert me- gyékben a takarmánytermelés aránya meghaladja az 50 százalékot. Különösen kiemelkednek a dunántúli megyék és az Alföldön Békés megye. Budapest szántó- területén a városi népesség ellátása érde- kében főleg zöldségféléket termelnek.

Az összevont terménycsoportok to- vábbi bontása az egyes megyék jellegze- tes terményeit is megmutatja. Például a búza és a cukorrépa vetésterülete Békés, a kukoricáé Bács—Kiskun, a paradicsomé Pest, a napraforgó, a dohány, a burgo—

nya és a fejeskáposzta vetésterülete Szabolcs—Szatmár megyében a legna- gyobb. A rizs és a lucerna viszont Szol- nok megyében legjelentősebb. Borsod—

Abaúj—Zemplén megye alacsony terme- lési értékét a vetetlen terület aránya is

221

befolyásolja, amely ebben a megyébena legmagasabb: 2,8 százalék. (Országosan a vetetlen terület a vetésterület 1,6 szá—

zaléka.)

Területnagyság alapján azonban nem mindig határozható meg egy megye jel- legzetes, legfontosabb növénytélesége.

Legjobb példa erre a kukorica, amely—

nek 1957-ben Bács—Kiskun megyében volt a legnagyobb vetésterülete, de eb—

ben a megyében volt a legalacsonyabb az egy kat. holdra jutó termelési értéke, illetve termésátlaga. Ugyanez a helyzet a lucernaszénánál. A vetésterület alapján Szolnok megye vezet, termésátlagban azonban a dunántúli megyék jóval meg- előzik, és a kat. holdankénti 17,8 mázsás termésátlagával, illetve 1851 forintos ter—

melési értékével Szolnok megye az utolsó helyre került.

A felsorolt példák azt igazolják, hogy a szántóföldi termelés egy évre vonat- kozó eredményei alapján is tanulságos következtetéseket vonhatunk le, és hogy a megyénkénti eltérések vizsgálatánál a termelés értéki mutatóinak használata nagyon sok segítséget nyújt.

Szikszai Istvánné

Tanulmányút a Csehszlovák Statisztikai Hivatalban

1958. október 20-tól 28—ig kéttagú dele—

gáció1 tanulmányozta a Csehszlovák Köz—

társaság Állami Statisztikai Hivatalában a csehszlovák statisztikusok ipari, építő—

ipari és beruházási statisztikai munkáját, különös figyelmet fordítva az ipari át—

szervezés következtében előállott statisz—

tikai problémák megoldásának módjaira.

A küldöttség főbb tapasztalatairól az alábbiakban számol be.

1. Az ipar és az építőipar átszervezése

Az iparban — a magyar gyakorlathoz hasonlóan -— megkülönböztetnek minisz—

tériumi, tanácsi és szövetkezeti ipart. Az iparvállalatok nagy része 11 ipari tár—

cához tartozik, azonban kisebb iparvál—

' A .delegáció tagjai Lukács Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetők és Tar József, akKözponti Statisztikai Hivatal osztályvezetője vol—

lalatok más minisztériumok irányítása alatt is állnak.

Az ipar és az építőipar átszervezése csak a minisztériumi ipart érintette. Az átszervezés előtt 1400 vállalat volt, amelyek mintegy 10000 teleppel ren- delkeztek. (Telepen általában helyileg különálló üzemet, gyárat értenek, de elő—

fordul, hogy egészen kis üzemeket nem bontanak fel helyileg, hanem egy telep—

nek tekintenek, például a sütőüzemek egy megye területén egy telepnek számí—

tanak stb.) Megjegyzendő, hogy Magyar- országon a minisztériumi iparban a vál- lalatok száma 974, a telepeké 2733.

Az 1400 vállalatot iparigazgatóságok irányították. Az iparigazgatóságokat az átszervezés során megszüntették. és 391 egységet létesítettek, amelyek közvetle—

nül a minisztériumok irányítása alatt állanak. A 391 egységből 325 vállalat (amelyek vagy korábbi vállalatokból vagy azok összevonásából keletkeztek) és