A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi helyzetéről és a kulturális ellátottságáról 1958-ban

SZEMLE

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről,

a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1958-ban

A hároméves tervben kitűzött célok- nak megfelelően a tervidőszak első évére vonatkozó 1958. évi népgazdasági terv az ipari termelés szerkezeti átalakításának megkezdését és ezzel egyidejűleg az ál- lami ipar termelésének az 1957. évi szín- vonalat 7 százalékkal meghaladó növelé—

sét irta elő. A külkereskedelemben a terv kiviteli többlettel, a kivitel 22 százalékos növelésével és a behozatal 13 százalékos csökkentésével számolt. A terv a beruhá- zások összegének 3 százalékos, a kiske—

reskedelmi eladásnak 7,5 százalékos nö- velését írta elő. Mindezen feladatokat oly módon kellett megvalósítani, hogy emellett az 1957—ben nagymértékben megnövekedett reálbérek és reáljövedel- mek színvonala stabilizálódjék és a hároméves tervben a terv1dőszak végére előírt 6 százalékos reálbéremelkedés el—

érhető legyen.

1958—ban a népgazdasági tervben elő—

írt ezen főbb feladatok megvalósultak, sőt a legtöbb területen a tervezettnél nagyobb mértékben valósultak meg. Az állami ipar a teljes termelési, tervét 4 százalékkal túlteljesítette; a külkereske—

delmi forgalom kiviteli többlete jóval meghaladta a tervben előírt mértéket. A beruházásokra fordított összeg —— a beru—

házási keretek évközbeni felemelése folytán —— 5—7 százalékkal több volt, mint amennyit. a terv előírt. A kiskeres—

kedelmi forgalom meghaladta az előző évit, de nem érte el a tervben előirány—

zott mértéket. A munkások és alkalma—

zottak egy keresőre jutó reálbére —— az előzetes számítások szerint —— az 1957.

évi szinten mozgott, mivel azonban a foglalkoztatottság nőtt és a béreken felül

900 millió forint nyereségrészesedést fi- zettek ki, a munkás— és alkalmazott csa—

ládok reáljövedelme több volt, mint 1957—ben.

1958-ban a népgazdaság, az egészség- ügy és a kulturális élet alakulását rész- leteiben a következők jellemzik:

Ipar

1958-ban az egész ipar teljes termelése 12 százalékkal, ezen belül a szocialista iparé 11 százalékkal. az állami iparé 12 százalékkal volt több, mint 1957—ben.

Az ipari termelés szerkezeti átalaku—

lása 1958—ban megkezdődött. Ez az át—

alakulás elsősorban a meglevő termelő- kapacitásoknak, a tervnek megfelelő különböző mértékű kihasználása révén jött létre. 1958—ban az alapanyag— és energiatermelő ágazatok 18 százalékkal, a gépipar 17 százalékkal, a könnyűipar 10 százalékkal, az élelmiszeripar 4 szá—

zalékkal termelt többet, mint 1957—ben.

Az alapanyaggyártó ágazatokon belül a bányászat termelése 19 százalékkal haladta meg az 1957. évi színvonalat.

A széntermeiés (24 millió tonna) 14 szá—

zalékkal, a kőolajtermelés (829000 tonna) 23 százalékkal nőtt. A villamos—

energia—termelés 19 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A kohászat és a vegyipar termelése 18—18 százalékkal nőtt. A vegyiparon belül elsősorban a gyógyszeripar, a szénfeldolgozóipar és a műtrágyagyártás termelése emelkedett.

Az építőanyagok termelése 14 százalék—

kal haladta meg az 1957. évi színvona—

lat.

SZÉHILE

A gépipari ágazatok közül 1958-ban nagyobb mértékben nőtt a munkaigénye—

sebb termékeket előállító ágazatok ter- melése. A hiradástechnikai ipar 29 száza- lékkal, a műszeripar 18 százalékkal ter- melt többet, mint 1957-ben.

A könnyűipar termelésének 10 száza—

lékos növekedése mellett, a textilipar 9 százalékkal, a ruházati ipar 12 százalék—

kal termelt többet, mint 1957-ben.

Az egyes fontosabb iparcikkek terme—

lése 1958—ban a következőképpen alakult:

1958. évi termelés

Az Az

Meny- 1957. 1955.

Termék nyiség— évi évi

ben százalé- százalé- kában kában Szén, millió tonna ... 242 114 109 Villamosenergia, milliárd

kWó ...

Kőolaj, ezer tonna

Bauxit, ezer tonna . Acél, ezer tonna. . . . . . Hengerelt acél, ezer tomi . Alumínium, ezer tonna. . . . .

6,5 119 119

829 123 52

1053 115 85

1627 118 100 1076 121 122 39,5 152 107

Autóbusz, db ... 1414 144 105 Tehergépkocsi, db ... 3683 123 101 Csúcseszterga, db ... 1858 96 113 Motorkerékpár, ezer db . . . . 55,8 159 337 Televíziós vevőkészülék,

ezer db ... 37 583 ——

Kénsav, ezer tonna ... 130 114 106 Nitrogén-műtrágya, ezer

tonna ... 153 192 254 Tégla, millió db ... 1416 102 118 Cement, ezer tonna. ... 1302 132 111 Pamutszövet, millió négy—

zetméter ... 218 105 94 Gyapjúszövet, millió négy-

zetméter ... 252 106 98

6867 108 136

15,2 116 123

16,9 139 149

Hús, ezer tonna .. 157 108 122

Sör, ezer hl ... , 3067 112 130 Cigaretta, milliárd db ... 15 96 111 Kötöttáru, tonna ...

Bőrcipő millió pár . . . ..

Vai, ezer tonna . ..

A termelés növeléséhez hozzájárult, hogy az egész ipar 1958-ban mintegy 60000 dolgozóval többet foglalkoztatott, mint 1957—ben és hogy az egy munkásra jutó termelés az állami iparban 8 száza—

lékkal volt több, mint az előző évben.

A termelékenység a nehéziparban 12 szá—

zalékkal, a könnyűiparban és az élelmi—

szeriparban 5 százalékkal nőtt.

Az ipar anyagellátása az év folyamán kielégítő és egyenletes volt, a meglevő készletek biztosították a termelés folya—

matossá'gát.

1958—ban valamelyest javult az ipari termelés minősége, technikai színvonala,

199

bővült a termékek választéka. A szén—

bányászat elsősorban a feketeszén és a minőségi barnaszén termelését növelte.

A gépiparban számos új gyártmány ter—

melését kezdték meg. Elkészült pl. egy új automatikus vezérlésű fúrógép és maró—

gép prototípusa. Új közlekedési eszközök az 555-ös farmotoros autóbusz, a 6 köb—

méteres dumper, az 1300 tonnás Duna—

tengerjáró hajó. Több új gyártmány ter—

melését kezdte meg a híradástechnikai ipar a műszeripar és a vegyipar is. A textiliparban és a ruházati iparban jelentősen bővült a termelés választéka és javult a termékek minősége.

A gazdaságosabban előállítható termé—

kek termelésének fokozottabb növelése, valamint a takarékossági határozatban kitűzött feladatok megvalósítása azzal járt, hogy 1958-ban általában csökkent az ipari termékek önköltsége és a terme- lési költségszint alacsonyabb volt, mint amennyit a terv előírt.

Az elért jelentős eredmények mellett az ipar munkája nem mindenben volt kielégítő. Egyes cikkekből, választékok—

ból, méretekből a tervet a szükségesnél nagyobb mértékben túlteljesítették.

Ugyanakkor néhány cikkből egyes idő- szakokban hiány mutatkozott. Az ipar legtöbb területén voltak eredmények a műszaki fejlesztésben, de az egyik leg—

fontosabb műszaki fejlesztési feladatot,a dieselesítési programot nem hajtották végre maradéktalanul.

Beruházások — építkezések

1958-ban a termelési és a külkereske- delmi terv túlteljesítése lehetővé tette már az év folyamán a beruházási kere—

tek felemelését. Ennek folytán 1958—ban

—— az előzetes számítások szerint — 8—10 százalékkal volt több a beruházásokra fordított összeg. mint 1957-ben.

Az év folyamán több beruházást he—

lyeztek üzembe. mint 1957—ben. A szén—

bányászatban 5 új aknát és 2 új külszíni fejtést helyeztek üzembe. Megkezdte a termelését a Tiszapalkonyai Erőmű két újabb 50 MW tejesítőképességű gépegy—

sége. 1958 közepén a gépi hibák kijaví—

tása után véglegesen üzembehelyezték a Borsodi Vegyikombinátot, mely az év végén már az ország összes nitrogén—

műtrágya-termelésének több, mint a felét adta. Elkészült a Chinoin Gyógyszer—

200 szam

gyárban egy újabb antibiotikumot elő—

állító üzem, a Kőbányai Gyógyszeráru—

gyárban az új B——12 injekciót gyártó üzem. Megkezdte termelését a Dunai Vasmű kokszolóművének vegyiüzeme.

Bővítették a Budapesti Tűzálló Téglagyár samottüzemét. Sztálinvárosban egy fésűs- fonodát helyeztek üzembe. A Magyar Viscosagyár új perlonüzemmel bővült.

Uzembehelyeztek 4 új kenyérgyárat, tej—

és sajtüzemeket stb.

Átadták rendeltetésének a 30 millió

forint értékű győri vasútállomás épüle—

tét. Sárospatakon elkészült egy 200 va—

gonos új tárház. Szekszárdon 20, Török—

szentmiklóson 8 tantermes általános is—

kola; Celldömölkön 12 tantermes gimná—

zium. Nyíregyházán 20000 fő befogadá—

sára alkalmas sportstadion épült.

Előzetes adatok szerint az év folyamán mintegy 35000 lakás épült. Az új laká- sok több, mint fele két— és többszobás.

A beruházási és felújítási építkezése- ket kivitelező építőipari vállalatok ter—

melési értéke 1958—ban 5 százalékkal, ezen belül az állami építőiparé 7 száza—

lékkal volt nagyobb, mint 1957—ben. Az állami építőiparban 5 százalékkal keve—

sebb építőipari munkás dolgozott, mint egy évvel korábban.

A beruházások és az építkezések terén még sok a hiányosság. Az építkezések a műszakilag indokolt időnél jóval hosz- szabb ideig tartottak. Az építőipar erői még mindig szétforgácsoltak: az év fo—

lyamán több építkezést kezdtek meg, mint amennyit befejezték. Az építőipari vállalatok sok esetben nem tettek eleget az építmények átadására vonatkozó szer—

ződéses kötelezettségeiknek. A beruházá—

sok még mindig nem voltak kellően elő—

készítve és többe kerültek, mint ameny—

nyit a költségvetések eredetileg elő—

irányoztak.

Mezőgazdaság

A növénytermelés eredményei 1958- ban a késői kitavaszodás és annak kö—

vetkeztében, hogy egyes időszakokban kevés volt a csapadék, a legtöbb növény- nél lényegesen alatta maradtak a kiemel—

kedően jó 1957. év terméseredményeinek és egyes növények terméshozama nem érte el a tervezettet, A felszabadulás utáni évek átlagát azonban a legtöbb növény terméshozama meghaladta:

Az 1958. évi egy kat. holdra jutó terméshozamok

Növén az 1946—1955.

y az 1957. évi évek átlagának százalékában

80 95

85 86

101 119'

69 98

. . . 78 98

Kukorica ... 89 119

Burgonya ... 96 157

()ukorrépa ... 87 122

Takarmányrépa . . . . 87 184

Napraforgó ... 90 113

Lucernaszéna ... 87 88

Vöröshereszéna 90 93

* Az Nők—1956. évek átlaga

A vetésterület szerkezete ——- a tervek—

nek megfelelően —— az 1957—1958. gazda—

sági évben kedvezően változott: a kenyér- gabona—vetésterület terhére megnőtt az ipari növények, az évelő pillangósok és az abraktakarmányok vetésterülete, Az 1958 őszén vetett növények közül a kenyérgabona vetésterülete, a tervelőírá—

sokkal ellentétben kismértékben ugyan, de tovább csökkent. A takarmánynövé- nyek vetésterülete jelentősen növeke- dett: őszi árpát 1958 őszén kereken 500000 kat. hold területen vetettek, ami 23 százalékkal nagyobb, mint az 1957. év őszén vetett árpa vetésterülete.

A szőlő— és bortermés mennyiségben és minőségben is kiemelkedő volt. A szőlő össztermése és termésátlaga 20 év óta a legmagasabb volt, a sokévi átlagnak csaknem kétszerese termett holdanként.

Gyümölcsfélékből —— a sárgabarack ki—

vételével — több termett, mint 1937—ben.

A növénytermelési eredményekhez nawmértékben hozzájárult az, hogy 1958-ban 4,6 millió (; műtrágyát használt fel a mezőgazdaság, 30 százalékkal töb- bet, mint 1957—ben.

Az állatállomány 1958. év folyamán növekedett, és az állati termékek terme—

lése is meghaladta az 1957. *évi szintet.

A szarvasmarhaállomány 1958 őszén meg- haladta a 2 millió darabot, a tehenek száma 906000 darab volt. Jelentős mér—

tékben növekedett a tehenenkénti tej—

termelés is. A hizlalási tevékenység ki- szélesedése nyomán a vágómarhák minő—

sége jobb és átlagsúlyuk lényegesen na—

gobb volt, mint a korábbi években.

SZEMLE

A sertésállomány 1958 októberében 7,5 millió volt, kereken 680000 darabbal volt több, mint 1957 októberében. A sertés- állomány csak 1955 hasonló időszakában volt nagyobb.

Az állami gazdaságok és vállalatok 1958. végén az ország szántóterületének 13 százalékán gazdálkodtak. Az előző évhez viszonyítva a kenyérgabona vetés—

területét csökkentették, a főbb ipari nö—

vényekét növelték. Megváltozott a takar- mánytermelés összetétele is. A lucerna és vöröshere vetésterületét 58000 kat.

holddal növelték, ugyanakkor 25000 kat.

holddal kevesebb kukoricát vetettek, mint 1957-ben. A kalászosok termés—

átlagaí nem érték el az 1957. évi magas szintet, de az egyéni gazdaságok ez évi termésátlagának másfélszeresét tették ki.

A szálastakarmányok termésátlaga to—

vábbra is alacsony volt.

Az állami gazdaságok szarvasmarha- állományukat ez évben valamivel csök- kentették. Az állami gazdaságok és hiz—

laldák sertésállománya az 1958. év folya—

mán lényegében nem változott. A hizlal- dák férőhelykihasználása (60 százalék körül) sem volt kielégítő. A juhállomány közel 100000 darabbal növekedett. Az egy tehénre jutó tejhozam meghaladta az évi 3300 litert, ami 250 literrel több.

mint az 1957. évi. Az állami gazdaságok 1958—ban 1380 tonnával több vágómarhát és mintegy 30 millió literrel több tejet adtak át a lakosság ellátására. mint

1957-ben. Az állami gazdaságok "még

mindig magas önköltséggel termelnek és a gazdálkodás eredményei 1958-ban ked—

Vezőtlenebbek voltak, mint 1957—ben.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok tag—

jainak száma 13 százalékkal, területük 16 százalékkal emelkedett az év folya—

mán. Az év végén 3560 mezőgazdasági termelőszövetkezetben és termelőszövet—

kezeti csoportban több, mint 146 000 csa—

lád, ill. 175000 tag, az ország szántóterü—

letének 13,5 százalékán folytatott közös gazdálkodást.

A mezőgazdasági tennelőszövetkezetek kalászosokból lényegesen jobb, rizsből, burgonyából, fontosabb ipari növények- ből és zöldségfélékből jobb holdankénti terméseredményeket értek el, mint az egyéni gazdaságok.

201

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös állattenyésztése lényegesen fejlő—

dött: egy év alatt a közös állatállomány több mint 40 százalékkal növekedett.

Lényegesen több szarvasmarhát és ser—

tést hizlaltak meg, mint 1957-ben. A tej- hozam 16 számlákkal volt nagyobb 1958—

ban, mint az előző évben és jóval meg—

haladta az egyéni gazdaságok teheneinek átlagos tejhozamát.

A gépállomások 1958-ban 9,6 millió normálhold gépi munkát végeztek, közel 500000 normálholddal többet, mint az előző évben.

Az állami erdőgazdaságok 1958-ban 2,7 millió köbméter fát termeltek ki, 13 százalékkal többet, mint amennyit a terv előírt és 108000 köbméterrel többet, mint 1957-ben. Erdősítést több mint 50 000 kat.

holdon végeztek, 11 százalékkal nagyobb területen, mint az elmúlt évben.

A mezőgazdasági termények, az állatok és az állati termékek állami felvásárlá—

sának terjedelme együttesen mintegy 9 százalékkal haladta meg az 1957—ben fel- vásárolt mennyiséget.

A termelési eredményeknek megfele—

lően a terményekből csökkent, vágóálla—

tokból, állati termékekből és borból nőtt a felvásárlás az előző évhez képest: 1958- ban vágósertésből 17 százalékkal (35 300 tonnával), vágómarhából 4 százalékkal (7500 tonnával), vágóborjúból 17 száza- lékkal (660 tonnával), baromfiból 29 szá- zalékkal (5600 tonnával), tojásból 15 szá—

zalékkal (56 millió darabbal) vásároltak fel többet, mint az előző évben. Tehén—

tejből közel 675 millió liter volt a felvá—

sárlás, 32 százalékkal több, mint 1957—

ben és több, mint a korábbi évek bár—

melyikében. A felvásárolt bor mennyi—

sége 2150 000 hl volt, 67 százalékkal több, mint 1957—ben.

Belkereskedelem

A kiskereskedelmi forgalom 55,4 milli—

árd forint volt, 5 százalékkal nagyobb mint az 1957. évi, de 25 százalékkal ki—

sebb, mint amennyit a terv előírt. A ke- reskedelmi készletek értéke az év végén meghaladta a 17 milliárd forintot. '

Változott a kiskereskedelmi forgalom szerkezete: az élelmiszerek forgalma 5 százalékkal volt több, a ruházati cikkek forgalma 2 százalékkal volt kevesebb, a

202

vegyes iparcikkek eladási forgalma 13 számlákkal volt több, mint az 1957. év- ben.

Az élelmiszerek közül húsból kb. 6 számlákkal, baromfiból kb. 75 százalék—

kal, tojásból, tejből és vajból kb. 8—10 százalékkal, sajtból kb. 22 százalékkal adtak el többet a boltokban, mint 1957- ben. A szeszesitalok kiskereskedelmi for- galma csökkent: a boré és a likőré mint—

egy 8 százalékkal, a rum és pálinka—

féléké pedig kb. 22—28 százalékkal. A söreladás 1958-ban meghaladta a 300 millió litert és 13 százalékkal több volt, mint 1957-ben.

A ruházati cikkek csökkent forgalma mellett az áruellátás általában jobb volt, mint az előző években.

A vegyesíparcz'kkek közül főleg a nagy—

értékű, tartós fogyasztási cikkekből nőtt nagymértékben az eladás, köztük olya- nokból is, amelyekből a korábbi évek—

ben még hiány volt. Mosógépből pl.

közel 110000 darabot vásárolt a lakos—

ság, ami az 1957. évi vásárlásnak több, mint kétszerese. Porszívógépből kb. 30 százalékkal, bútorból mintegy 25 száza- lékkal többet, televíziós készülékből mintegy kétszer annyit vásárolt a lakos—

ság, mint 1957—ben. Jelentősen nőtt az építőanyagok forgalma is. de több cikk—

ben még mindig hiány volt. A tartós fo—

gyasztási cikkek iránti kereslet várható további növekedésére utal az, hogy a la- kosság takarékbetétállománya egy év alatt 1 milliárd forinttal növekedett.

Az 1958. évben a budapesti piacokra kevesebb árut hoztak fel a termelők, mint 1957—ben. Baromfiból kb. 24 százalékkal, zöldségfélékből kb. 19 százalékkal volt kevesebb a felhozott mennyiség, mint az előző évben. A gyümölcsfélék felhozatala kb. 10—14 százalékkal nagyobb volt.

1958—ban a budapesti piaci felhozatal ár—

színvonala — elsősorban a zöldségfélék magasabb ára folytán —— némileg maga- sabb volt, mint 1957—ben.

Közlekedés

A közlekedés összes ágaiban az 1958.

évben 144 millió tonna árut és 1918 millió utast szállítottak. Az áruszállítás 13 szá—

zalékkal, a személyszállítás 12 százalék—

kal múlta felül az 1957. évi teljesítmé—

nyeket. '

szanta

A vasút az 1958. évi szálíltási igénye- ket' kielégítette: ? százalékkal több árut és 16 százalékkal több utast szállított, mint 1957—ben. Az áruszállításon belül mintegy 14 százalékkal nőtt a magyar vasutakon áthaladó külföldi szállítások volumene. Az év folyamán nőtt a teherkocsik átlagos terhelése és csök—

kent a kocsifordulási idő. Az utasforgal—

mon belül elsősorban a félárukedvez—

ménnyel és a hétvégi kirándulóvonatok—

kal utazók száma emelkedett.

A tehergépkocsi fuvarozó vállalatok 9 százalékkal több árut szállítottak, mint 1957—ben. A hajózás áruszállítása — fő—

leg az al—dunai vasérc— és piritszállítmá—

nyok, valamint az ausztriai olajszállítá—

sok emelkedésének következtében —— 22 százalékkal nőtt.

1958—ban a városi villamosok utasfor—

galma 8 százalékkal, az autóbuszoké 13 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben.

A távolsági autóbuszok 25 százalékkal több utast szállítottak, mint az előző év—

ben. A forgalom növelése a hálózat 1000 km—es meghosszabbítása és a meglevő járatok sűrítése révén volt elérhető.

Külkereskedelem

A külkereskedelmi forgalom a terve—

zettnél jóval kedvezőbben alakult: a ki- vitel 40 százalékkal volt több, a behoza—

tal 10 százalékkal volt kevesebb, mint az 1957. évi. Ezzel a külkereskedelem a ki—

viteli tervet 12 százalékkal, a behozatali tervet 2 százalékkal teljesítette túl.

Ennek következtében a kiviteli többlet nagyobb volt, mint a tervezett, ami lehe—

tővé tette a külföldi tartozások csökken- tését.

Az 1957. évinél kisebb behozatal 1958- ban ellátta a növekvő ipari termelést megfelelő nyersanyagokkal, és biztosí- totta a termelés zavartalanságához szük—

séges készleteket. A mezőgazdaságban felhasználásra kerülő rézgálic behozatala 3 százalékkal volt több, mint 1957—ben, a káliműtrá—gya—import pedig kereken 60 százalékkal haladta meg a múlt évi be—

hozatalt.

1958—ban már nem volt szükség a fo—

gasztási cikkeknek olyan mértékű im- portjára, mint 1957—ben. A kizárólag kül- földről beszerezhető és a hazai termelés választékát bővítő fogyasztási cikkek importja tavalyhoz képest általában nőtt.

SZMK-2

1958—ban többek között személygép—

kocsikból megkétszereződött a behozatal.

Narancsból, és banánból mintegy kétszer annyi, datolyából és borsból pedig több mint két és félszer annyi volt a behoza- tal, mint az előző évben.

A kivitelben a gépek és gépi berende—

zések exportja 1958-ban közel 30 száza—

lékkal volt több, mint 1957-ben, megkö- zelítette a 3 milliárd devizaforintot, az összes kivitel 36 százalékát. A gépeken és a gépi berendezéseken belül a legin—

kább munkaigényesnek számító finom—

mechanikai és híradástechnikai cikkek 1958. évi exportja az előző évinek más- félszerese, az 1955. és 1956. években ki—

vitt mennyiségnek pedig mintegy kétsze- rese volt. Különféle mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből 1958-ban a kivitel az 1957. évi alacsony szintet több mint 20 százalékkal meghaladta.

Népmozgalom, egészségügy és kulturális eredmények

A népesség száma az év végén meg—

közelítette a 9,9 milliót. A természetes szaporodás 1958—ban kb. azonos volt az 1957. évivel. 1958-ban kevesebb gyermek született ugyan, mint 'a korábbi években, de a halandóság kedvezőbben alakult.

A csecsemőhalandóság is alacsonyabb volt, mint az előző években.

Az év folyamán a fertőző megbetege- dések száma általában csökkent. Járvá—

nyos gyermekbénulás az 1957—1958.

években végrehajtott védőoltások hatá- sára már csak elvétve fordul elő. A vér—

hasmegbetegedések száma 24 százalékkal volt kevesebb, mint 1957-ben. A skarlát—

megbetegedések száma az év vége felé jelentősen nőtt.

1958—ban az egészségügyi hálózat 700 új kórházi ággyal bővült. Növekedett a társadalombiztositásba bevontak száma is.

Az általános iskolákban az 1958/59.

tanévben közel 1269 000 gyermek tanult.

A tanköteles korú gyermekek 98,6 száza-

203

léka járt általános iskolába. A VIII. év—

folyamot 110 000-en végezték el, 10 000- rel többen, mint az előző évben. Az álta—

lános iskolákban az elméleti oktatás mel- lett megindult a gyakorlati képzés is.

280 iskolában ipari, 270 iskolában mező- gazdasági gyakorlati foglalkozást vezet- tek be. Az 1958/59. tanév elején 636 tan- teremmel több állt a tanulóifjúság ren—

delkezésére, mint az elmúlt évben.

A középiskolák nappali, esti és leve—

lező tagozatain az 1958/59. tanévben 178 000 tanuló részesül oktatásban 12 százalékkal több, mint az előző tanév—

ben. 1958—ban 31 500 tanuló szerzett érettségi, illetve technikumi képesítő bi- zonyítványt.

Az egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma az 1958/59. oktatási év elején 31600 volt. A hallgatók egyharmada műszaki pályára készül.

Az ipari-kereskedelmi és mezőgazda—

sági tanulók száma az 1958/59. tanév—

ben több mint 100000, csaknem három- negyed részük az ipari szakmunkás- utánpótlást biztositja.

Az elmúlt év folyamán mintegy 15000 mű jelent meg. 23 százalékkal több, mint 1957-ben. A kinyomtatott művek pél—

dányszáma 49 millió, 14 százalékkal magasabb, mint az 1957. évi.

A filmszínházak száma az elmúlt év—

ben mintegy 200—za1 emelkedett. 1958. év végén meghaladta a 4350—et. A mozi—

látogatók száma 131 millió fő volt. Az 1958. évben 130 új filmet mutattak be a filmszínházakban, 15-te1 többet, mint 1957-ben. A filmgyárakban ugyanezen idő alatt 13 játékfilm készült el.

Az elmúlt év folyamán a rádióelőfize- tők száma mintegy 200 OOO-rel nőtt. Ez évben helyezték üzembe a szabadság—

hegyi televíziós adót. A televízió előfize—

tőinek száma meghaladta a 16 OOO—et.

Budapest, 1959. január 17.

KÖZPONTI STATIS ZTIKAI HIVATAL