A gépállomások működése 1957-ben

A gépállomások működéée 1957—ben

A gépállomások működését az 1957.

évben elsősorban két tényező befolyá-

solta. ,

1. Jelentős mértékben csökkent a gép- állomások _munkalehetősége a termelő- szövetkezetekben. Egyrészt azért, mert a termelőszövetkezetek az előző évekhez

képest kisebb területen gazdálkodtak, másrészt pedig azért, mert sok termelő-

szövetkezet saját traktorral rendelkezett, ami egyes munkáknál feleslegessé tette a gépállomások igénybevételét.

2. A gépállomásokat —— amelyek a ko-

rábbi években költségvetési szervekként működtek —-— 1957—ben önálló vállalatok—

ká szervezték át. Ebből kifolyólag 1957—

ben lényegesen nagyobb szerepet kapott a gépállomások gazdálkodásában a gaz—

daságosságra való törekvés.

E két tényező következményeképpen egy harmadik változással is számolnunk

kellett a gépállomások 1957. évi működé—

sének vizsgálatánál. Az előző évektől el-

térően a gépállomásoknak nagyobb segít—

séget kellett nyújtaniok az egyéni gazda- ságoknak is, elsősorban a szántási és szál—

litási munkákban. Erre meg is volt a le—

hetőségük, mert a termelőszövetkezetek nem kötötték le a teljes traktorkapaci—

tást, és ugyanakkor érdekük is volt ez a gépállomásoknak, hiszen a gazdaságos müködés csakis a traktorok jó kihaszná- lásával, a munkalehetőség kiszélesítésével valósítható meg.

Amikor a gépállomások 1957. évi mun-

káját vizsgáljuk, mindezeket a tényező—

ket figyelembe kell vennünk, mint a gaz—

dálkodás körülményeiben beállotf. alap—

vető változásokat.

A traktor— és munkagépállomány

A gépállomások traktorállománya az 1957. évben csökkent. Ennek oka az volt,

hogy a mezőgazdaság állami szektorának

juttatott mintegy 1000 darab traktorból a

gépállomások csak 122 darabot kaptak, ami nem pótolta a kiselejtezéseket sem.

Az új traktorok nagy részét az állami gazdaságok kapták.

Ebből gép./állomás 15 624

1. tábla A traktora'llomu'ny alakulása

Trakto. - Traktor- beruházás állomány

Megnevezés darab

1956.§1957. 1956. I 1957.

! évben december 81

Mezőgazdaság ! ; !

összesen ... í 2205 1029 25 483. 26 238

1337 1221 161521

Az állami szektorba beruházott trakto—

rokon kívül a mezőgazdasági termelő—

szövetkezetek 715 darab traktort vásárol- tak az 1957. évben.

A gépállomásoknak juttatott traktorok 80 százaléka universal traktor volt. Ena nek eredményeképpen kismértékben nö—

vekedett a jobban és szélesebb körben

alkalmazható universal traktorok aránya

a traktorállományon belül. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az arány az or- szágos átlaghoz képest is alacsony.

2. tábla A: universal traktorok aránya a traktorállománuban Az universal traktorok

aránya (százalék) 1957.

Megnevezée

W— ! december 31 Mezőgazdaság összesen . . . .

Ebből gépállomás ...

SZEMLE

1193

A traktorsűrűség a tanácsi szektorbaní

—— a gépállomások és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek traktoraira számít—

va —- az előző évivel nagyjából azonos

szinten maradt.

3. tábla A traktorsűrűse'g alakulása

Az egy traktoregységre jutó szántóterület

(kat. hold)

Időpont a mező-

a tanácsi gazdasági szektorban termelő-

szovetkeze—

tekben 1956. december BL ... 493, 41 1957. december :51, ... 485 53

A korábbi években is már jelentős mértékben géppel végezték a mezőgazda—

sági termelőszövetkezetekben az alapvető szántás-vetési és talajelőkészítési munká—

kat, Ezekhez a munkákhoz elegendő

szántótraktor állt rendelkezésre. Az uni—

versal traktorok hiánya miatt azonban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a

kapások növényápolásának és a szántó- földi szálastakarmányok kaszálásának gé—

pesítése elmaradott volt, Az 1957. év vé—

gére ez a helyzet jelentősen megváltozott.

A gépállomások és a mezőgazdasági ter- melőszövetkezetek 1957. december 31-én 3443 darab universal traktorral rendel- keztek. Ez a traktorállomány lehetővé teszi —— az 1957. évivel azonos vetésterüle- tet feltételezve —, hogy a mezőgazdasági 'termelőszövetkezetekben a főbb kapás—

növények növényápolási munkáit és a szántóföldi szálastakarmányok kaszálását Csaknem teljes egészében géppel végez—

zék. Egy universal traktorra ugyanis a főbb kapásnövényekből 55 kat. hold, a főbb szántóföldi szálastakarmányokból

pedig 46 kat. hold vetésterület jutott., A traktorvontatású munkagépek kö—

zül sorbavetőgépből, tárcsás talajművelő- gépekből kevesebb, burgonyaszedőkből és

ültetőkből, függesztett kultivátorokból,

fűkaszákból és négyzetbevetőgépekből

több jutott száz traktorra, mint két év- vel korábban.

! A' "tanácsi szektor"-ba tartoznak a me7őgazda—

sági termelőszővetkeztek, a termelószövetkezeti cso—

portok, az egyéni és a községi gazdaságok.

4. , tábla A 100 traktorra juto' munkagépek

számának alakulása

Munkagépek száma (darab) Megnevezés

1955. 1957.

december 31 100 darab szántó— és universal

traktorra jutó

traktorvontatásúsorvetőgép . 2 burgonyavetőgép ... . . tárcsás talajművelőgép .. ..

traktorvontatású műtrágya—

szórógép ...

100 darab szántátralctorra jutó traktorvontatású eke (3, 4, 5

vasú) ... 1024 bnrgonyaszedő ... (),3 3,8 100 darab universal traktorra jutó

traktorvontatású eke (2 vasú). 24,1 32,8 függesztett knltivátor ... 8553 1053 traktorvontatású fiikasm. . . . 23,8 37,4 négyzetbevetőgép ... 43 Sint)

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek—

ben a traktorokon kivül rendelkezésre álló munkagépek a jelentősebb mezőgaz—

dasági munkáknak csaknem teljes gépesí—

tését lehetővé tették, 1957. december 31—

én egy gépállomási és termelőszövetkezeti munkagépre lényegesen kevesebb meg- művelendő terület jutott mint két évvel korábban. a

5. tábla Az egy munkagépre jutó terület alakulása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (kal, hold)

1955! 1957.

Megnevezés

december 31 Egy traktorvontatású ekóre jutó

szántóterület ... ] ll) (§? * Egy traktorvontatású sorvető—

gépre jutó szántóterület ... 467 296**

Egy függesztett kultivátorra jutó főbb szántóföldi kapás—

terület ... 125 67*

Egy traktorvontatású fűkaszára jutó szántóföldi szálastakar-

Hiány-vetésterület ... 382 IBV * Egy aratógépegysógre jutó ga-

bona-vetősterület* ** ... 172 1 l2**

Egy burgonyaültetőgépre jutó

burgonya-vetésterület ... 602 41 * Egy burgonyakiszedőre jutó

burgonya,-vetésterület ... 744 :; 1 * Egy répalmtakaritóra jutó cukor-

répaterület ... 150 N*

* A gépállomások gép—állománya alapján.

** A gépállomások és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gépállománya. alapján.

*** Az aratógépegységre való átszámítás szorzó—

száma az aurató-cséplőgépeknél LUF/'Mi, az arató—

gépeknél LO.

A gépállomások és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek traktor— és munka—

gépállományának nagyságát és összetéte—

lét tekintve megállapíthatjuk, hogy lénye—

gesen jobbak a feltételek a főbb mező—

gazdasági munkák gépesítésére a mező—

gazdasági termelőszövetkezetekben, mint az előző években bármikor. Meg kell azonban jegyezni, hogy a termelés gépesí-

tése nemcsak a gépek számától, hanem

minőségétől és használhatóságától is függ.

További fontos követelmény az is, hogy a munkát jól szervezzék meg, és ezáltal biz- tositva legyen a termelés alapvető mun—

kafolyamatai mellett a kiegészítő munkák

elvégzése, illetve gépesítése is. Az 1957.

évi gépállomány azonban a termelés komplex gépesítését még nem biztosí—

totta.

A traktor- és munkagépállomány

kihasználása

1957-ben a gépállomásokon 17,1 száza—

lékkal rosszabbul használták ki a trakto—

rokat, mint egy évvel korábban. Egy szántótraktor 120, egy universal traktor pedig átlagosan 154 műszakot dolgozott az év folyamán.

6. tábla A íralclorol: kihasználásának alakulása

Egy Egy

— ———————— szántó-

szántó— universal és ÉV ,— —————————————————— universal

; traktorra ! traktorra , _..zm

( jutó ledolgozott műszakok

1 száma

1956 ... 144 189 152

1957 ... 120 154 126

1957. év az 1956, év

százalékában , . _ . 833 81,5 329

! I

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek traktorai ugyanakkor —— a becslések sze—

rint — átlagosan közel 200 műszakot dol—

goztak az év folyamán.

A gépállomások traktorainak az előző évinél rosszabb kihasználását elsősorban a következők okozták:

1. csökkent a mezőgazdasági termelő—

szövetkezetek szántóterülete és ezzel a gépállomások traktorainak munkalehető- sége;

2. tovább csökkentette a gépállomási traktorok munkalehetőséget az is, hogy a, mezőgazdasági termelőszövetkezetek trak-

torállománya állandóan növekedett, és az

év végére elérte az 1 151 darabot;

3. a traktorállomány jó kihasználását

gátolta az is, hogy a megváltozott mun—

kalehetőségekhez képest különösen kevés a jobban kihasználható universal, illetve gumikerekes szántótraktorok száma.

Azokon a' gépállomásokon végeztek több munkát a traktorok, amelyeken több volt az universal traktor, és a körzetük-

ben nagyobb volt a mezőgazdasági ter—

melőszövetkezetí szántóterület.

7. tábla At: fog,) gw'príilomdsi Holcim-egységre jutó

szánlóteriileí

A . , .

1 ,, Egy gépallomási mezo- traktoregységre

13391? jutó

Uni- Sági ter—

Egy versal meló-

trakbor- trak— SZOVBt'

egységre Gép- torok kezetek mező- iutó álloma— aránya szanto- gazda- traktor- sok évi terulc— , , sági munka szama átlag' népek ta naosi termelő—

(normál- ban aranya szövet-

hold) ' (s'zsza- 9, gép", kezeti

lék) állom-ám korzet-

ben ——————————————

(száza— szántóterület

( lék) (kat. hold)

—400 17 12,7 5,3 446 24

400 ,, 500 79 lő,] (%S) 5319 36

500 " 600 81 1.6,9 12,3 489 60 600" 700 (30 17,6 13,1 540 71

700 — . . . 17 20.9 14,4 530 7€

Összesen 254 1028 10.6 509 54

Természetesen a gépállomási traktorok munkalehetőséget nemcsak a mezőgazda—

sági termelőszövetkezetek szántóterületé—

nek nagysága határozza meg. Ebből a szempontból mindjobban előtérbe kerül az egyéni gazdaságok gépi munka szük-

séglete is. Már az 1957. év őszén is azok

a gépállomások végeztek szántótraktoron- ként több szántást, amelyek a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek mellett nagy- mennyiségű szántást Végeztek az egyéni gazdaságok részére is. (Lásd a 8. táblát.) A következő években tovább növelhető az egyéni gazdaságok részére végzett

munka mennyisége, amennyiben nagyobb

figyelmet fordítanak rá a gépállomások vezetői. Igaz ugyan, hogy mind a munka megszervezése, mind pedig elvégzése a kisüzemi körülmények között lényegesen nehezebb, mint a mezőgazdasági termelő—

szövetkezetek nagy parcelláin. Jelentős

segítséget nyújtanak azonban a gépal—

SZEMLE

1195

lomásoknak a földművesszövetkezetek, amelyek, községenként szervezik az

egyéni gazdák között a gépállomási trak-

torok igénybevételét. Ezáltal szervezet—

tebbé válik a szerződések megkötése, a munka elvégzése, valamint a gépi mun- kák díjának beszedése.

8. tábla Egy ge'pn'lloma'si szúntótrakí(Jr—egységre jutó

őszi szántás

(1937. szeptember l—(lecember 30 Egy gépállomási szántó—

traktoregysűgre jutó

Egy ,, ";. , ,

gxlpállomási mező- 05" szallitas, szántó- Gép- gazdasági —"' "** "' traktor— állomá- termelő- a mező-

egységre sok szövet- gazdasági az egyéni jutó összes száma kezeti termelő— gazdasá- őszi szántás szántó- szövetke- golzlmn

(kat. hold) terület zetekben kat. hold

—— 40 .. 10 l? 10 15

40— 60 . . 339 33 ').l 14

60—— 80 . . ("78 48 33 22

80——1OO . . 51 (35 42 29

100 — 120 . . 42 33 58 45

120—140 .. 19 76 54 (39

140— ... 25 l02 (H 85

Összesen 254 63 42 37

A traktorokénál nagyobb mértékben

csökkent az egyes főbb munkagépek tel- jesítme'nye 1957-ben az előző évhez

képest.

9. tábla Egyes főbb munkagépek teljesítménye 1957—ben

Katasztrális

hold 1953; év

NI! , k ' .

* (nevem 1956. 1957. 33;ng

, kában

evben Egy függesztett kultivátorra

jutó kapálás mennyisége . 160 27 16,9 Egy fűkaszára jutó kaszálás

( mennyisége ... 127 65 61,2 Egy aratógépre jutó leara-

tott terület ... 121 90 HA Egy kombájnra jutó leara-

tott terület ... 147 93 63 3

Különösen alacsony volt a kultivátorok teljesítménye. 60 megfigyelt gépállomás adatai szerint a függesztett kultivátorok—

nak 69,7 százaléka egy napot sem, 15,6

százaléka 1—5 napot, 8,8 százaléka 5—10

napot és 5,9 százaléka 10 napnál többet dolgozott a fő kapálási idényben. (1957.

április 1—től június 30—ig).

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek—

ben a gépállomások gépei elsősorban a

kukoricát és a burgonyát kapálták. A megfigyelt gépállomások adataiból is

megállapítható, hogy a kapálás jelentős részét a mezőgazdasági termelőszövet—

kezetek már saját gépeikkel végezték.

ll). tábla A 100 kal. hold uete'slerülelre juto' gépi kapálás növőnuenkéní, () megfigyeli 60 ge'pa'lloma's !:örzeie'be

tartozó mezőgazdasági termeIőszöveikezelekben

* A gép—

A növény

100 kat. hold Az állomá—

Vetésterületére összes sol—:

jutó altal

Növény ———-——————— végzett

.. gép-

osszes állomási , _ , gepi kapálas gépi kapálás megoszlása

(kat. hold) (szemlék)

Kukorica ... MM) 903 t i,?

Napraforgó ... H.? 2,l l.:i

Cukorrépa ... (),2 —— 0.0 rrrr

Takarmányrépa . (),7 (),l "

Burgonya ... 33 ? 23,l T,l (),9 Egyéb kapási'lövó-

nyek ... I,!) 0.8 (),4 0.1

Együtt 43,5 28,3 100,0 100,0

Az aratógépek és az arató-cséplő gépek teljesítménye elsősorban azokon a gép—

állomásokon volt nagyobb, amelyeken

több termelőszövetkezeti kalászos terület jutott egy aratógépre, illetve arató—cséplő gépre, és amelyeken nagyobb kalászos terület jutott egy termelőszövetkezeti tagra.

_ 11, tábla

A: arafóge'pvk és az at'aló—cséplő gépek teljesítménye

Egy Egy

Egy Ebből arató- szövet,-

Egy arató- a mező- gép— kezeti

arató'gép_ gép- gazda- egységre tagra

egvségm Gép— egységre ságx " _—

futó állomá- jutó termelo- jutó kalászos gabona- sok átlagos szövet— vetésterület

aratás száma telje- keze- a mezőgazdasági (kat hold) sítmény tekben termelőszövet-

' kezetekben

kat. hold

-- 50 44 38 27 73 3,1

50 —— 70 42 60 43 90 33

70 — 90 64 79 64 105 SA

90—110 50 99 82 114 3.4

110w130 30 117 98 125 3.8

130—— 24 148 184 156 4,3

Összesen 254 88 72 109 3,5

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy

a traktorok jobb kihasználására megvan—

nak a lehetőségek az egyéni gazdaságok

gépi munkaszükségleteinek kielégítésé— 12. tábla

vel. Más a helyzet a kultivátoroknál, fű.. A végzett munka mennyiségének alakulása kaszáknál

,

és

, ,,

az

_,

aratógépeknél,

,

valamint

, _

(' 1956. 1957. 195'7.év

M

az arato—cseplo gcpeknel. Ezek? a gep? Megnevezés évben végzett 1956.év ,

ket ugyanis nem lehet az egyeni gazdasa— munka százalé-

gok _, kisüzemi körülményei között olyan (ez" nüfmálhom) kában

.. , , . z'n- A _ .

szeles kprben fÉIkEaÉZHÉIIn, mint a S 8 Összes gépi munka... 11 108 9179 82,6

tasnal es a szallitasnal a traktorokat. Ebből trak'tormunka 10 406 8663 sas

Vannak tehát olyan gépek a gépállomá- hbből talmmunka ... 5648 3938 69,7

sokon, amelyeknek megfelelő kihasználá- , ' , , __

sához az egyéni gazdaságok kisüzemi Nagymertekben megvaltozott a gepál—

adottságai nem nyújtanak munkaalkal— lomások által végzett munka összetétele mat. A traktormunkák összetételének aszerint is, hogy milyen gazdaságokban .

megváltoztatásával __ az egyéni gazdasá- végezték Ha munkát. Az összes gépi mun—

gokban is végezhető munkák-_ növelésével kának és ezenbelül a traktormunkának

—— azonban a traktorok teljesítményének legnagyobb réSZét —— az előző évektől el—

emelésére megvan a lehetőség. Az emlí— téfően — egyéni gazdaságok részére vé—_

tett speciális gépek nem teljes kihaszná— gezték. A talajmunkában is jelentősen lása természetesen csak átmeneti jellegű, növekedett az egyéni gazdaságok része- hiszen a mezőgazdasági termelőszövet— Édese-

kezetek szántóterülete növekszik, s ezek 13' táma

A gőpu'llomások által végzett munka megoszlása

a gépek biztosíthatják a megnövekedett gazdaságok szerint gépesítési feladatok zavartalan megol— )

dását. Mezór, _ . _

gazdasagi Egy. ém Egyéb Összes termelő- gazdasá- gazdasá— gazdaság

A végzett munka mennyisége Év szövgtlife- gok gok

és ?. gépesítési színvonal alakulása a e

. , , . , ré.zére Vé zett munka a én a áz lék

A korabban emlitett okok miatt Jelen— % g [ y (az a )

tős mértékben csökkent a gépállomások

A?z összes gépi munkából

által végzett munka mennyisége. Az ösz— 1956 am 24,0 14,6 100,0

szes gépi munkán belül legnagyobb mér- 1957 3)) 4351 214 10030

tékben a talajmunka mennyisége csök— a traktonnunkából

kent. 10.35 azt 234 ]4,6 ] 100,0

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 194" 36'0 43'2 203 10050 traktorai —— megközelítő becslések szerint a talajmunkából

—— közel egy millió normálhold munkát _190, 19§§ 379 '?r4 104 ! 10031)

Um mi) us mom

végeztek 1957—ben.

H, táblai A gépálloma'sok által végzett munka alakulása munkaiaílu'k smrínl

A gépállomások által Végzett munka (ezer kat. hold)

összesen ebből

. " m 6 azda á i termelő— . ,

Munknfajtn 1956- 1901. Index ezszgövetksezgetekben egyém gazdasagokban

: "**—"__ 1956. .

, év:100 1956. 1957. Index: 1956. ; 1957. Index:

éxben -————_——— 1956. —————-—————— 1956.

évben év:100 ! évben éVnIOO

k

1008 847 84,4 765 400 523 160 353 2205

523 691 131,f5 369 366 992 98 209 213,3

8333 437 52,5 735 364 493 11 25 22733

Kapálás ... 422. 7 182 412 65 15.53 3 4 13333

Kaszálás ... 131 65 49,6 123 , 31 4l,5 1 3 3003

Gabonaamtás . 514 356 69,3 494 296 59,9 3 11 366,7

Tarlóhántás . , . ... 614 358 58,3 553 313 NLG . 31 24 77,4

Produktív szállí ( . ... . 4960 . . 834 ! . 1945 .

i

* Szállítás ezer órában.

SZEMLE

1197

1957—ben a fontosabb mezőgazdasági

munkák közül a mélyszántás kivételével

valamenyi munkából lényegesen keveseb—

bet végeztek a gépállomások a mező- gazdasági termelőszövetkezetek részére,

mint egy évvel korábban. Az egyéni gaz- daságokban végzett munka mennyisége

—— a tarlóhántást kivéve —-— valamennyi

munkánál növekedett, bár mennyiségileg

nem pótolta a mezőgazdasági termelő—

szövetkezeteknél jelentkező csökkenést.

Különösen vonatkozik ez — mint már korábban is említettük —— a kapálásra, a kaszálásra és az aratásra.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek—

ben végzett munka mennyiségét elsősor—

ban az csökkentette, hogy lényegesen ke—

vesebb a mezőgazdasági termelőszövet- kezetek szántóterülete. Emellett azonban jelentős szerepük volt a szövetkezeti gaz—

daság gépi munkaigényének kielégítésé- ben a mezőgazdasági termelőszövetkeze—

tek saját traktorainak is. Ezt szemlélteti a 15. tábla is.

15. tábla A traktoregyse'gre jutó traktormunka

A traktoregységre jutó összes

trak— á

t — - ,_ , -

Megnevezés mail—n- szag vetés kg: magá szál-

ka lítás

(nor- (óra)

$$$; kat. hold

Gépállomá-

sokon ... 544 141 27 5 4 297

Mezőgazda—

ságiterme- lőszövetke- zetek saját és bérelt

traktorai . 1117 163 160 64 36 1409

16. tábla A 100 kat. hold szántóterületre jutó gépi munka

a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 100 kat. hold szántóterületre jutó

Év traktor. ebből

munka talajmnnka normálhold

1956 ... 408 276

1957 ... 476 276 Ebből

a gépállomások traktorai által végzett munka alap-

ján ... 362 248

5 Statisztikai Szemle

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek—

ben —— annak ellenére, hogy a gépállomá- sok kevesebb munkát végeztek részükre

—-— az általános gépesítési színvonal nem

csökkent.

A főbb mezőgazdasági munkafajták

közül csak a kapálás és a kaszálás gépe—

sítési foka csökkent 1957—ben az előző

évhez képest.

17. tábla A főbb munkafajla'k gépesítésí színvonala

a mezőgazdasági lermelőszövetkezetekben A géppel végzett munka.

aránya (százalék)

M'mkafalta ! 1956. ; 1957.

] évben

Öszi mélyszántás ... 743 100,0

szi vetés .. 823; 83,9

Tavaszi vetés ... 35,1 45,6 Kapálás ... SGA áll,?"

Kaszálás ... 18,7 17,4 Gabonaaratás ... 592 733 Tarlóhántás ... 662 Ti,—S

A kapálás és kaszálás gépesítási foká—

nak csökkenése 1957—ben csak átmeneti

jellegűnek bizonyult. Az 1958. évi előzetes

adatok ugyanis azt mutatják, hogy 100 katasztrális hold vetésterületre kétszer- annyi -—- a kapálásnál az 1957. évi 34 kat.

holddal szemben 77 kat. hold, a kaszálás—

nál pedig 29 kat. holddal szemben 55 kat.

hold — gépállomás által végzett gépi munka jutott 1958-ban, mint az előző évben.

1957—ben az általános gépesítési szín- vonal növekedett az egyéni gazdaságok—

ban is. Ez azonban mind a szükséglethez,

mind pedig a lehetőséghez képest még

igen kevés.

18. tábla hold szántóterülelre jutó gépi munka

az egyéni gazdaságokban A 100 kal.

A 100 kat. hold szántó- területre jutó traktormunka talajmunka

normálhold

1956 ... 38 11

1957 ... 53 16

A főbb mezőgazdasági munkák közül az egyéni gazdaságokban csupán a. mély- szántás gépesítési foka emelkedett szá—

mottevően.

19. tábla A főbb munkafajlák gépesítési színvonala

az egyéni gazdaságokban

A géppel végzett munka aránya (százalék)

munkafmm 1956. 1957.

évben

Öszi mélyszántás 2,7 6,2

őszi vetés . . . O,1 0,3

Tavaszi vetés (),2 0,5

Kapálás ... 0,0 (),0

Kaszálás ... 0,0 0,1

Gabonaaratás ... 0,1 UA

Tarlóhántás ... 1,2 0,8 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy

az egyes szektorok részesedése a gép—

állomások munkájából 1957—ben jelentő—

sen eltolódott az egyéni gazdaságok javá—

ra. Ez maga után vonja a gépállomások

által Végzett gépi munkák főbb munka—

fajták szerinti összetételének megválto-

zását is, mert az egyéni gazdaságok első—

sorban szántásra és szállításra veszik

igénybe, a gépállomások gépeit. A mező- gazdasági termelőszövetkezetekben a

mezőgazdasági munkák gépesítési szín—

vonala nem csökkent, mivel saját trakto—

raikkal végezték el a munkák jelentős

részét. Ugyanakkor az egyéni gazdaságok—

ban —— lényegesen több gépi munka el—

lenére —- a gépesítési színvonal még min—

dig alacsony. Ez azt mutatja, hogy meg-

van a lehetőség a gépállomási traktorok jobb kihasználására, ami egyben az egész

mezőgazdasági termelés javát szolgálja.

A gépállomások gazdálkodása

A gépállomások pénz— és költséggazdál-

kodásában jelentős előrehaladást jelen—

tett az önálló vállalati gazdálkodásra való áttérés. Az önálló elszámolás elvei alap—

ján mindjobban előtérbe kerültek a taka—

rékos gazdálkodást és a gazdaságos mű—

ködést biztosító tényezők. Ilyenek példá—

ul: a díjtarifák rendezése, az egyes költ- ségelemek normalizálása, a létszám— és bérgazdálkodás átszervezése stb.

Ezeknek az intézkedéseknek következ—

tében már az első évben jelentős eredmé—

nyek születtek. 1957-ben a gépállomások

—— fennállásuk óta először —— nyereséggel gazdálkodtak. Az előző évi több mint 400

millió forint veszteséggel szemben több

mint 70 millió forint nyereséget értek el.

Meg kell jegyezni, hogy ezt a nyereséget

az 1956. évinél rosszabb termelési körül—

mények közt (traktorkihasználás stb.) ér—

ték el, mint ezt az előzőkben említettük,

20. tábla A gépálloma'sok gazdálkodásának alakulása

Územi Ebből

tevékenység gépi munka.

Megemés 1956. 1957. 1955. 1957.

évben (millió forint.) Ráfordítás össze-

sen ... 1339,7* 1166,8 1294,7 1129,4 Teljesítményérték

összesen ... 932,7 1239,0 895,7 1198,6

Nyereség ... —- 72,2 — 69,2

Veszteség ... 407,0 — 399,0 ——

* A teljesitményértékkel összehasonlithastó költ- ség.

A díjtarifáknak az önköltség alapján

való megállapítása az egy normálholdra

jutó teljesítményértéknek 1956-hoz képest 62 százalékos növekedését vonta maga után. Ez az egy normálhold értékű gépi

munka díjtételének átlagosan 50 forintos * emelését jelentette. Emellett azonban a

nyereség eléréséhez hozzájárult az is, hogy 1957—ben a gépállomások 2,3 százalékkal

alacsonyabb önköltséggel gazdálkodtak mint az előző évben.

21. tábla Az egy normálhold gépi munkára jutó

teljesitményérték és költség alakulása

1956. 1957. 1957. év a!

1956. év

Megnevezés szúza]éká_

évben (forint) ban Teljesítményérték . . . . 80,64 130,58 1613 Költség (összehasonlit-

ható szinten) ... 124,27 121,41 97,7

Az 1958. évi előzetes adatok alapján megállapítható, hogy a gépállomások gaz- dálkodása valószínűleg ez évben is nye- reséges lesz. Az 1957. évi nyereségnek azonban csak mintegy ,50—60 százalékát érik el.

Ha a főbb gépi munkák szerint vizs—

gáljuk a jövedelmezőséget, akkor meg- állapíthatjuk, hogy a gépállomások a leg—

nagyobb nyereséget a cséplésnél érték el.

Ennél a munkánál a nyereség a kicsépelt , gabona minden tonnája után 20 forint volt. A főbb munkák közül csak a szál-

lítás és az arató-cséplő géppel végzett

munka volt veszteséges.

SZEMLE

1199

22. tábla Az egységre jutó tényleges eredmény munkafaiták szerint

Az egységre jutó

- Mennyiségi, teliesitmény- _ tényleges eredmény

Munkafalta egység érté önköltség (forint)

1957. évben (forint) nyereség veszteség

Szántás ... normálhold 127,66 116,72 10,94 —

Szállítás ... óra 39,28 42,83 — 3,55

Aratás aratógéppel ... kat. hold 21535 213,13 2,22 —

Arató-Cséplő géppel végzett

munka ... normálhold 306,98 339,78 —— 32,80

Gabonacséplés ... tonna 106,76 86,76 20,00 —

Egyéb gépi munka ... normálhold 124,21 12403 0,18 "'

Az elmúlt években a mezőgazdasági termelőszövetkezetek lényegesen alacso- nyabb díjat . fizettek a gépi munkáért,

mint az egyéni gazdaságok, és a különb-

ség, mint a termelőszövetkezetek állami támogatása, közvetlenül a gépállomás

gazdálkodását terhelte.

Az új tarifa—rendszer egységes árakat

állapít meg a mezőgazdasági termelő-—

szövetkezetek és egyéni gazdaságok ré—

szére. Bizonyos kedvezményeket ugyan

ad a gépállomás a mezőgazdasági ter-

melőszövetkezeteknek, de csak abban az esetben, amikor a munkavállalás vagy a

munka elvégzése számára kedvezőbb fel—

tételeket biztosít. (így például a gépállo—

más a nagyüzemi körülmények között végzett munkák után alacsonyabb díjat

számláz, díjkedvezményt ad a termelő—

szövetkezetnek, ha katasztrális holdan- ként 3 normálholdnál több gépi munkára

kötött szerződést.) V

A gépi munkákkal kapcsolatos állami támogatást is megkapják a mezőgazda—

sági termelőszövetkezetek, azonban most már teljesen elkülönítve a gépállomások gazdálkodásától. Ugyanis az állam a gép—

állomásoknak bizonyos időszakonként megtéríti a tényleges díjtarifa és a mező—

gazdasági termelőszövetkezeteknek ked—

vezményesen leszámlázott összeg közötti

különbséget. Az állam 1957-ben közel 125 millió forintot fizetett ki ilyen címen a

gépállomásoknak a mezőgazdasági ter-

melőszövetkezetek helyett. Legnagyobb

mértékű volt az ártámogatás az arató—

cséplő gépekkel végzett munkáknál, ame—

lyeknél a munkadíjnak mintegy 60 szá- zalékát az állam fedezte. (Lásd a 23. táb—

lát.)

A gépállomások létszám- és bérgazdál—

kodására is igen nagy hatással volt az

önálló vállalati gazdálkodásra való át-

5*

térés. A takarékos gazdálkodás elveinek megfelelően lényegesen kevesebb mun-

kással és alkalmazottal oldották meg fel—

adataikat. Az alkalmazottak évi átlagos

száma 1957—ben az előző évinek felére, a munkások száma pedig mintegy 20 szá—

zalékkal csökkent. (Lásd a 24. táblát.)

23. tábla A gépállomások munkadíjbevélele

Mllilkadíj Ebből Ártámo- összesen - ártámo- gabás a

Megnevezés gatás munkadíj

százaléká- ezer forint ban Szántás ... 169 423 36 738 21,7 Szállítás ... 34 061 10 152 29,8 Aratás ... 41 929 16 768 40,0

Arató-cséplő géppel

végzett munka . . . 34 487 20 678 60,0

Öntözővíz-szolgáltatás

és gépkölcsönzés . . 6 178 2 518 40,8 Egyéb munka ... 125 169 37 712 30,1

Ö8szesen 411 247 124 566 go,;

24. tábla Az évi átlagos állományi létszám alakulása

1956. 1957. 1957. év

————————————— az Megnevezés évi átlagos állo- 1956. év

mányi létszám százalé-

(fó) kában

Összes munkavállaló ... 41 535 29 653 71,3

Ebből : munkások ... 29 560 23 432 79,3 brigádvezetők . . . . 1 857 1 232 66,3 alkalmazottak 10 168 4 989 49,1 25. tábla A munkások számának alakulása

1956. 1957. 1957. év

az

Megnevezés évi átlagos állo- 1956. év mányi létszám százalé-

(fő) kában

Munkások összesen ... 29 560 23 432 79,3 Ebből időszakiak ... 1 674 1 725 103,0 A munkások közül

braktorvezető ... 23 347 17 292 74,1 műhelymunkás ...

. 3 693 .

Az állandó traktorvezetők számát több mint 25 százalékkal csökkentették.

Ugyanakkor a fő munkaidényben igen

sok időszaki traktorvezetőt alkalmaztak.

Az állandó ?traktorvezetők állományá—

ban főleg a nagy gyakorlattal rendelkező és hosszabb ideje a gépállomáson dolgozó szakembereket tartották meg a gépal—

lomások. Míg 1955 végén a traktorvezetők

állományának csak mintegy 35 százaléka,

addig 1957 végén közel 62 százaléka dol—

gozott három vagy ennél több éve a gép—

állomásokon.

26. tábla A gc'prillnma'sí, (f*alctorveretők számának megoszlása

a gépa'lloma'son eltöltött szolgálati idő szerint A traktorvezetők számának

megoszlása (százalék) Szolgálati idő

(év) 1955. 1957.

december 31

3—nál több ... *'21,0 44,9 3 ... 13,5 166 2 ... 22,9 mi 1 ... 42,0 234

Összesen 100.o mm

A gazdaságosság szempontjából előnyös volt az időszaki traktorvezetők alkalma-

zásának engedélyezése. Ez lehetővé tette, hogy a gépállomások a traktorvezetők számát a termelés szükségletei szerint

szabják meg. Az időszaki traktorvezetők

arányának növekedésével csökken az

időbérben kifizetett munkabér, növekszik a traktorvezetők teljesítménye és átlag—

keresete.

27. tábla

A lraktorvezetők száma, teljesítménye.

és átlagos havi keresete 1957. II. félévében

I

Az egy A

Tíz traktor- teljesit- A

traktorra . ,AZ _vezetőre mény- traktor—

jutó A 'dósmkl )utó bér a vezetők

állandó gépállo— WW"- Wktof' traktor- átlagos traktor- mások Vezetők munka- vezetői havi

vezetők száma aránya teljesít— munka- kere- száma (száza— mény bér sete

(fő) lék) (nm- százalé- (forint) mál' kában

hold)

—— s A. 31 17.54 355 76,0 1604

s— 9 .. 48 14,6 360 751 1604

9—10 .. 58 145 344 ma 1596

10—11 .. 75 14,0 350 73,4 1576

11—12 .. 30 11,0 341 72,4 1555

12— 12 G,? 332 70,9 1471

Összesen 254 13,7 349 73,7 1578

A jobb munkaszervezet kialakitásának eredményeképpen a munkatermelékeny—

ség 12,3 százalékkal növekedett. A trak- torvezetők átlagkeresete ennél nagyobb mértékben növekedett, meg kell azonban jegyezni, hogy 1957—ben olyan juttatáso—

kat is számoltak el a béralapból, amelyek a korábbi években nem a béralapot ter- helték (szövetkezetektől járó részese—

dés stb.),

28. tábla A génállomási munkások és traktorvezeiők

keresetének és teljesítményének alakulása

Ebből Egy Egy

Mun— traktor- traktorvezetőre ledolgo- ká50k, Vezetők jutó mággk

F _ ' ra jutó

W teljesít—

traktor— mény

átlagos havi munka ledolgo- (nor—

keresete (nor— zott mál- (forint) mál— műszak hold)

hold)

1956 ... 1181 1167 446 104 4,3 1957. ... 1364 1327 501 116 4.3 1957. év az

1956. év százalé—

kában . . 1155) ll8,7 112,3 111,5 100,0

1957-ben növekedett a gépállomási al—

kalmazottak átlagkeresete is: az összes alkalmazottaké 1 346 forintról 1 389 fo- rintra, a műszakiaké 1630 forintról 1748 forintra.

Az 1957. évben kedvezően alakult a munkások és alkalmazottak számának egymáshoz viszonyított aránya. A száz

munkásra jutó műszakiak száma az 1955.

évi 20 főről 8 főre, az alkalmazottaké pe—

dig 15 főről 13 főre csökkent, ugyanakkor az egy brigádvezetőre jutó traktorosok száma 13 főről 14 főre emelkedett 1957- ben.

Az önálló vállalati gazdálkodásra való

áttérés 1957—ben igen kedvezően befolyá—

solta a gépállomások pénzügyi eredmé—

nyét. Ezen az eredményen azonban még

sokat lehet javítani elsősorban a traktor—

állomány jobb kihasználásával. Erre az

első lépések meg is történtek, amikor a

földművesszövetkezetek útján széleskörű szervezés indult meg a gépállomási trak—

torok hatékony felhasználására az egyéni gazdaságokban. Ennek eredménye a gép—

állomások 1958. évi gazdálkodásában fog

megmutatkozni.

Pelva Ágoston