A gépállomások 1953. évi beszámoló rendszerének ellenőrzése

SZEKULESZ ISTVÁNNÉ __ ZOLTAI LÁSZLÓNÉ

A GÉPÁLLOMÁSOK 1953. ÉVI BESZÁMOLÓ RENDSZERÉNEK ELLENÖRZÉSE

Az 1952. évi VI. törvény 12. §-a a Központi Statisztikai Hivatal egyik feladataként a statisztikai munka ellenőrzését határozta meg. Az ellenőrzés kiterjed (12. §. 2. pont) az adatszolgáltatásra, az adatok bizonylati állá—

támasztására, a feldolgozás helyességére, valamint a beszámolórendszer—

ben meghatározott szabályok és határidők megtartására.

A beszámolórendszer ellenőrzése a törvényben meghatározott feladat 'egy részét alkotja."A beszámolórendszer elkészítése óta ezt először a Föld-

művelésügyi Minisztérium Allami Mezőgazdasági Gépállornások Főigaz—

gatósága területén hajtottuk [végre.

* Az ellenőrzések célja az állami mezőgazdasági gépállomások terü—

letén a következő volt: egyrészt, hogy a gépállomások beszámölórendszeré- nek gyakorlati használhatóságát végig kísérje az adatszolgáltató szervtől a minisztériumig, másrészt a statisztikai, fegyelem és törvényesség meg- szilárdításának vizsgálata.

A beszámolórendszer ellenőrzése az eddigi ellenőrzésektől eltérően

A nem a számszerű hibák megállapítására, az egyes adatszolgáltatók munká—r jában lévő hiányosságok felderítésére vonatközott, hanem a beszámolórend—

szer egészét vizsgálta.

A gépállomások beszámolórendszerének ellenőrzése, az eddigi mód- szerektől eltérően, foglalkozott azokkal a kérdésekkel is, amelyekre a rész—, leges ví;sgálatok folyamán eddig nem fordítottak figyelmet. A részleges vizsgálatok alkalmával általában a számszerű hibák okát keresték meg, de nem tértek ki rendszerint a könyvelés és a statisztikai adatok összefüggésé- nek, a bizonylati és a nyilvántartási rendszer felülvizsgálatának kérdésére.

Ellenőrzéseink során a számszerű hibák feltárását nem helyeztük elő—

térbe. hanem csák eszköznek használtuk a számviteli rendszer alapvető hiá- nyosságainak feltárásához.

I.

A beszámolórendszer gyakorlati ielhasználhatóságának alanin: ;:

bizonylati és nyilvántartási rendszer megbízhatósága, amely a statisztikai adatok valódiságát biztositja. Az ellenőrzés a fenti szempontok figyelembe- vételével elsőlegesen a bizonylati és nyilvántartási rendszer felépítését,

hiányosságait vizsgálta meg. Ennek keretében loglailkozott a távirati jelenté- sek bizonylati alátámasztáisániak kérdésével, valamint számos helyen össze— *

hasonlitást végzetta statisztika és a könyvelés adatai között

!

!

SZEKULESZNE—ZOLTAINE: A GÉPALLOMASOK BESZÁMOLÓ RENDSZERÉNEK ELLENÖRZESE 51

Különös figyelemmel kísérte az ellenőrzés a beszámolójelentések kitövl— ' tésére vonatkozó utasítások alkalmazását az egyes területeken, s' ezzel kap- csolatba—ne a statisztikai dolgozóik szakmai képzettségét. Vizsgálta továbbá az irányító szervek feldolgozási, elemzési és irányító munkáját is.

A bizonylati rendszer vizsgálata során megállapítást nyert, hogy bár a

gépálloamások kevésszámú alapbizonylattal dolgoztak, az előírt bizonylato- kat sem töltötték ki mindenhol, illetve kit—öltésük nem a megfelelő módon történt. A gépállomás-ok jelentékeny részénél a bizonylatokban szereplő adatok nem nyújtottak megbízható alapot a statisztika és a könyvelés mun—

kájához.

A traktormunkák elszámolólapját, amely a legfontosabb teljesítményi, üzemanyagfelhxasználási és munkaügyi adatokat tartalmazza, a brigádveze—

tök rendszerint hiányosan — sok esetben csak a teljesítményre vonatkozó adatokat— töltötték ki. Ilyen gyakorlatot találtunk például a gyomai gép- állomáson, ahol rendszeresen az elszámolólapnak csak a két első oldalát töltötték lkl a brigádoknuál, a többit ,,emle'ikezetüiböl a gépállomás irodájá—

ban. A nlagyigmá—ndi, a töltéstavai, a nemesvámosi gépálllornáso'kon a brigád- vez-etök vagy egyáltalán nem, vagy nagyon hiányosan töltötték ki az elszá-

molólapot és pótlólag a statisztikus, vagy a bérelszámoló írta be a hiányzó

adatokat. .

A traktormtinkák elszámolólapjának hiányos kitöltése a pontatlan telje-

sítmény, de főként üzemanyagi—elhasználási adatok forrása.

Ezek a hibás adatolk akadályozták a felhasznált üzemanyag, illetve a rendelkezésre álló készletek megállapítását, az üzemanyagnormák helyes- ségének vizsgálatát, megbízható üzemanyagfelhaszlnálási mutatók kidolgo zását.

'

A traktorrnunlkák elszámolólapjálnak üzemanyagfelhasználási adatait a gépállomások stlatisztikusai önmaguk sem tartották eléggé megbízhatónak, ezért a beszámolójelentéselkben nem is támaszkodtak rájuk, hanem a felhasz—

nált üzemanyagmennyiséget a fkészletadatolk különbsége alapján számítot—

ták lki. ,

_ Arra, hogy a statisztikusok mennyire nem támaszkodtak a trrarktormun—

kálk elszámolölapjána—k adataira, jellemző példa az erdölkürti gépállomás, ahol a brigádoknlak kiadott, de fel nem használt üzemanyag mennyiségi ada- tainál az elszámolólap és a havi beszámolójelentés között augusztus hóban

az alábbi eltérés mutatkozott:

ka ! ormun—

Statisztika kák elszlámoló-

Megnevezés lapja

s z e r i n ! Benzin (liter). 2 547 227

Petroleum ,, — 2 1139"

gázolaj ,, s 174 , 3 430

Az anyagkezele's bizonylatait, a, —b-e- és 'kivételezési jegyeket a gép—

állomásokon nem kezelték megfelelöen, rendszertelenül rakták le, a sor- SZáinozás javított, olvashatatlan volt. Ezt az alapbízonylatot használta mind a raktár, mind az !anyagkönyvelés. Ennek ellenére áltlános jelenség volt

4*

⁵⁷²

^SZEKULESZ ISTVÁNNÉ—ÁZOLTAl LÁSZLÓNÉ

az, hogy a statisztika a raktár és az anyagkönyvelés különféle nytilVánltartásai

egymástól eltérő adatokat mutattak.

Az anyagkezelési jegyek rendezetlensége következtében júliusban Karancskeszin 320 kg petróleumot a raktár kétszer könyvelt el, Szigetváron pedig 798 kg gázolaj kixr'ételezése'ről bizonylatot nem tudtak felmutatni.

A gépállomások beszáimrolójelentéseiben szereplő adatok egyik-másikat a statisztikusok a bizonylati elv megsértésével becslés alapján sze-repet—

tette'k a .beszámolójelentésben. Ilyenek például a gépj—avításra vonatkozó adatok. A gépjavítás bizonylatául szolgáló géptörzsk-öonyveket az ellenőrzés alkalmával tapasztaltak szenint a legtöbb helyen fel sem fektették, illetve nem vezették.

A beszámolc'ijelentés munkaügyi adatokra vonatkozó részét is sok eset—

ben bizonylat nélkül készítették el. A mulasztott munkanapok szá—mára vonat—

kozóan a gépállomásolk rendszerint nem tudtak bizonylatot felmutatni.

A legtöbb bizonylatilag alá nem támasztott adat az 5 és 10! napos táv- irati jelentésekben szerepelt, amelyek a gépallomasok beszámolórendszeré ' nek jelentős részét képezték. Az 1953. évi beszámolórendszer túlméretezett- sege különösen ia távirati jelentések területén mutatkozott meg A távirati jelentések egy része, főleg az ötnapos jelentések rendszerint becsült számo- kat tartalmazott, mertabrigádvezetök az alapbizonylatul szolgáló traktor- munkálk elszáinlolólapját késve adtálk le. A tárviirat-i jelentések használható- ságának vingálata céljá—ból 432 ellenőrzés a havi beszámolójelentés és a távirati jelentés adatainak összegét összehasonlította N'iéhány jellemző példa az eltérésekre:

Összes talajmunka normálholdban szeptemberben:

Távirati ! Havi jelentés M egnevezés ,___.;LftÉFÉÉ._ML.—___,,,,,

s z e r i n t Edelényi Gépállómás . . . . 869 1 04.43

Emődi Gépállomás ... 3 303 4 674

Gázolajke'szlet VIII. 31—én (kg—han)

( 't'át'imlí jI—Iavijelentes

Megnevezés Jelentés

[ s 7, e r i n i

; .

Hőgyészi Gépállomás. . . . ! 9 suo ! 4 440

' !

Nngydorogi Gépállomás. . j 2 629 : I 479 l

x

A tolnamegyei AMG Igazgatóságon kitűnt, hogy a távirati jelentések becsült számai megyei viszonyiatbain milyen komoly eltérést mutatnak a havi beszámol—o'jelenités adataitól. A megyei összesítés szerint IX. hó 30— án a gázo lajkészlet a távirati jelentések adatai alapján 72 009 kg volt, a havi jelentések alapján 57 632 kg. ' s

A bizonylati rendszer előbbiekben tárgyalt hiányosságai az ebből veze—

tett nyilvántartások pontosságát akadályozzák. A gópallomások l953. évi

ü

A GEPÁLLOMÁSOK BESZÁMOLÓ RENDSZERÉNEK ELLENÖRZÉSE " 53

nyilv ántartási rendszerében többször előfordult hogy egy fajta adat három, Sőtt négy nyilvántartásban is szerepelt A teljesítményi adatok például a statisztikai elögyiíjtőben, a muinkaneimenkénti és szektoronkénti nyilván- tartásban, a teljesítményi napilóbain, az agronómus nyilvánitartásában, az anyagkixételezések adatait pedig a raktár inyilváintartásában mennyiségben, az anyagkönyvel ési szármlalapon mennyiségben és értékben, a kivételezési naploban memyiségben, a felhasználási naplóban mennyiségben is meg—

találtuk.

A párhuzamosság kiküszöbölése érdekébe szükséges a nyilvántartási rendszer átszervezése olyan formában, hogy mind az operatív vezetés, mind a könyvelés és statisztika számára egyaránt használható legyen.

Ez .az átszervezés annál is inkább szükséges, mert a igrépállomások az előirt nyilvántartások, illetve analitikus naplók egyik- másikáaniak vezeteset önkényesen elhagyják s így egyseges rendsZerről nem beszélhetünk, ami pedig az irányítás és áttekinthetőség szempontjából elengedhetetlen köve—

telmény.A pocsaii gépállomáson például a teljesitmenyu adatok statisztikai

...

könyvelési számlalapo-t nem vezették.

A nyilvántartások használhatóságát akadályozza az a körülmény, hogy azok nem naprakészek; A vezetés sok esetben hónapokkal elmarad és ennek következtében a kigyűjtött statisztikai adatok nem a valóságot tükrözik.

Különösképpen vonatkozik ez az átlló—eszköznyilvántartásokra, amelye- ken a gépállomások sokszor hónapokon keresztül nem vezetik át _a Változáso—

kat, s a beszámolójelenitéseket a főgépész "bemondása" alapján állitjákki.

Az atkári gépáll-oimáson az állóeszköznyilvántairtásba—n például júniusban 45 traktor szerepel, a beszámolójelente'sben 42, egy június 22-én felvett jegyző—

könyv szerint a tényleges állomány 43 db. traktor volt.

Annak, hogy az állóeszköznyil vántartások számos gépátllomáson nem a valóságos állapotot tükrözik, föoka az, hogy az átadott, illletive átvett gépek- ről a bizonylatok néha csak hónapok múltával érkeznek be a gépállosmásokra s a változások csak ekkor kerülnek átvezetésre

A létszámadatokról a gépállomá—sok nyilvántartást általában nem készí—

tének, é: ahol van ilyen, ott sem pontos.

Súlyos hibák voltak például a szajoli gépállomás júniusi létszám—

adataiban—, ahol a statisztikai jelentésben 75 fő szerepelt, a nyilvántartásban 65 fő, a könyvelésben 73 fő, a rnunkalkönyvek száma viszont 70 volt

A munnkaügyi adatok nyilvántartását olyan alapokra kell fektetni, amely a numkafegyelem megszilárdítását célzó intézkedésekhez valamint a havi beszáimolójelentés munkaügyi adataihoz biztos alapot nyújt

A nyilvántartások számát jelentősen növelte az is, hogy az egyes beszám olójelentések utasításaiban nem jelölték meg pontosan, hogy az ada—

tokat honnan kell *.kiigyiíjteni és a statisztikusok a bizonylatokból külön nyil—

vántartásokat fektettek fel a szükséges adatok vezetésére

Az 1953. évi beszámolórendszerben szereplő kitöltési utasítások másik hiány ossága az volt, hogy nem tértek ki részletesen egyes alapvető fogalmak tisztázására (üzemképtelen gép, halmozás). Ugyancsak hiányoztak az utasi- tá—sokból azok a szemléltető példák, amelyek tapasztalat szerint igen nagy segítséget nyújtanak a gépállomási statisztikusoknak. Az utasítások szűk-

SZEKULESZ XSTVÁNNÉ—ZOLTAI LÁSZLÓNÉ

szavú—sága követk—eztében például az üzemképtelen gépek jelentése a gép- állomásoknál ötletszerűen történt. Az abai gépállorn'áson azt a gépet tekin- tettéküzemképtelennek, amelynek javítása egy hónapnál hosszabb ideig tartott, Szajolban, ha műhelyben került javításra, Danybanz, ha bármilyenek

miatt szétszedték. Atkároxn: akkor, ha legalább egy hóna-pig nem tudták

nászt—álni.

A beszámolórendszer ellenőrzésének további részében a számvitel két ága közötti összefüggés m—egállapításaeélljából összehasonlítás történt a statisztika és a könyvelés adatai között. Megállapítást nyert, hogy külö—

nösen a teljesítményi, üzemanyagfelrhasználási és gépállornány—adatok tekin—

tetében komoly eltérések mutatkoznak. Erre .az eltérésre az alábbi példák

mutatnak rá: *

Teljesítményi adatok normálholdban

Könyvelés Statisztika -———-——_—_—__—_

s z e r i n t Megnevezés Munka megnevezése

Abonyi Gépállomás ... Kapálás I 3823 338

Abai Gépállomás ... ' ,, ' 812,() 959

Körösladányi Gépállomás ,, ; 198,4) 70

Körösladányi Gépállomás Tarlótárceázás ] 421,0 348

A: Abonyi Gépállomás üzeznanyag/elhasználási adatai (literben)

KönyvelésiStatisztika Megnevezés

s z e r i n t

§ l

Benzin ... 1 311 430

Pctróleum. . . . 643 1 172

Gázoiaj ... ; 1 243 2 2U'7

A: Abonyi Gépállomás gépállományadalai (db-ban)

Könyvelés Statisztika, Megnevezés

szerint

Traktor ... 40 42

Vontató ... 5 3

Cséplőgép . . . . 44 42

A könyvelés és statisztikai adatok eltérésének okát főképpen az egyez- tetés hiányában kell keresni. Az egyeztetés hiánya következtében gyakorta előfordul az, hogy az egyes analitikus nyilvántartások sem egymással, sem a statisztika adataival nem egyeznek Fentiek alátámasztására az alábbi példa szolgál:

A GÉPALLOMÁSOK BESZÁMOLÓ RENDSZERÉNEK ELLENÓRZÉSE 55

Kiadott üzemanyag mennyiség a KarancskesziGe'pállomáson (kg-ban):

Megnevezés Raktár ' Kivíggjfsúú Statisztika

,— s z e r i n t

Benzin ... 1 295 1 299 1 475

Petroleum. . . . 7 972 7 222 7 871 !

Gázolaj ... 9 685 11 240 i 10 385

Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy a gépállomásokon belül a statisztika nem tölti *be teljes mértékben azt a feladatát, hogy a gazdasági vezetés segitő eszköze legyen. A gépállornás vezetőinek egy része nem alkal—

mazza a statisztika gyakorlat—i felhasználásának módszereit. Ebből közvet—

kezik, hogy a statisztika pontossága, gyorsasága és megbízhatósága tekin-' tetébezn nem támasztanak igények—et. A statisztikusok személyének kiválasz- tásánál nem helyeznek súlyt a kellő szakmai előképzettségre és a statisztiku- sok továbbképzéséről sem gondoskod—nak. A gépállomási staftiisztikusokat

számtalan másirány—ú munkával terhelik és így a statisztikai munkát másod-

rendű fel—adatként végzik. A statisztikai munk-a minőségi javulásának lassú

üteméhez döntően hozzájárul a szakmai irányítás és ellenőrzés hiánya.

Ennek oka, hogy az ÁMG igazgatóságok statisztikusainak munkaidejét tel—

jesen feldolgozási munkák kötik le. Az ÁMG igazgatóságok staatisztikusai a Minisztérium követelményeinek megfelelően kampány idején naponta, _ egyébként rendszeresen öt— tíznaponként, havonta és negyedévenként fel-

dolgozzák a beérkező adatokat. Példaképpen kiemeljük a havi beszámoló- jelentést, amelynek feldolgozása 1953. évben 88 táblát igényelt.

Fentiek következményeképpen— az a visszás helyzet alakult ki, hogy a megyei AMG igazgatóságok, bár az adatok közvetlenül rendelkezésükre állottak, de a hatalmas feldolgozási munka következtében szakmai irányi—

tásra, ellenőrzésre iidejüzk alig jutott.

Az ellenőrzés tapasztalatai azt mutatták, hogy egy—egy gé-pállomásira évenként egyszer, vagy legfeljebb kétszer jut el a statisztikus, de van olyan

is, ahol az elmúlt év folyamán nem járt.

A megyei ÁMG igazgatóságok ismerve a gépállomások statisztikai ada—

tainak pontatlanságát, az irányítás imunlkájában azokra rendszerint nem is támaszkodnak, hanem esetenként külö—n adatgyűjtéseldkel szerzik meg a szük—

séges adztokait. %

A Földművelésügyi Minisztérium a gépállomások számviteli rendsze- rét *bár egységesen kidolgozta és elrendelte, 'de a végrehajtást nem biztosi- totta ;kellőképpen, illetve nem ellenőrizte. Az ellenőrzés hiánya következté—

ben— a bizonylatok és nyilvántartások vezetése pontatlan volt. A (beszámoló- jelentéseik kitöltését kellő szakmai képzettséggel nem rendelkező statisztiku- soik végezték. Ezeket a lkörülményeket .a Minisztérium 1953. évi adatigényé—

nek megállapításánál nem vette figyelembe, hanem arra az álláspontra helyezkedett,, hogy adatnak lenni kell, még akkor is, ha— azolk egy része nem megbízható és nem szolgálhat biztos alapul intézkedések fogaknatositásához.

'Az adaitigénsy túlméretezettsége folytán a statisztikai munka minőségit meg- javításának kérdése háttérbe szorult. A Minisztérium az operatív szerveket

56 ! SZEKULESZ ISTVÁNNÉ—ZOLTAI LÁSZLÓNÉ

állandó feldolgozási munkával látta el s így rendszeres és mélyreható ellen——

* őrzés az operatív szerveik részéről lehetetlenné vált. Ennek következtében 38 hibás, bizonylatilag alá nem támasztott adatok, —— amennyiben számsze—

rűleg egyeztek, —— összesítésre kerültek és a minisztérium az irányítás mun—

kájához, valamint a felsőbb szervek tájékoztatásához felhasználta azokat.

II.

A statisztikai fegyelem és törvényesség betartásának vizsgálata során az ellenőrzés az AMG Főigazgatóság területén lkormoily hiányosságokat álla—r pított neg. ! *

A gépállomásiok területén 20 törvénytelen adatgyűjtést találtunk. Ezen adatgyűjtések legjelentősebb részét árnegyei tanácsok ÁMG'igazgatóságaí rendelték el, azonban ikétízben olyan engedélynéllküli beszámolójelentést i:

találtunk, amelyeket a Földművelésügyi Minisztérium AMG Főigazgatósága rerdszeres—itett, olyan formában, hogy az engedélyezett havi könyvviteli _ beszámolójelentés mellékleteként kérte be a ge'pállomásocktól. Az ellenőrzés alkalmával talált törvénytelen adatgyűjtések álltalában naposak, vagy két- na'posak, így a közölt adatok megbízhatóságát semmiféle bizonylat nem tántasztja alá és elrendelésük rászoiritotta .a gépállomássok statisztikusait arra, hogy becsült számokat jelentsenek. A kért adatok legnagyobb része az engedélyezett beszálmolójelentésekben már megtalálható, mert általában a soron—lévő kampánymunkáekkarl foglalkozik. —

Az adatszolgáltatókat felesllegesen terheli és számtalan esetben lehe—

tetlen helyzet elé állítja az a hatalmas adatigény, amelyet a megyei igaz- gatóságolk, a járási tanácsok és egyéb szervek támasztanak. A törvénytelen adatgyűjtés túlzott követelményeire, felesleges kérdöpontjaira néhány jel—

lemző példát sorolunk fel: , *

Az elmúlt év folyamán minden megyében engedélynélküli munkaver- senyjelentéseket készítettek. Ezekben a jelentéseikben a gépálslomásoktól nvapOanksént-——ikér*tek adatokat a verseny állására vonatkozóan; példánál a leg—

jobb traktoros, cséplő—gépkezelő, talajmunlkát végző nevét .és teljesítményét.

Ugyanakkor ismeretes az, hogy a brigá-dvezetők legfeljebb Ötnaponként adtak jelentést a teljesítményekre vonatkozóan. x

A törvénytelen adatgyűjtések maximalista törekvés-eire jellemző példa a ceglédi Járási Tanács nendelkezése, amelynek értelmében a cséplőgépek'

teljesítéséi kétóránként kérte a gépállelmásoktól. '

§ A Totnamegyei Tanács V. B. AMG igazgatóságának műszaki csoportja

időnként az erő— és munkagépállocmányt engedély nélkül bekérte, mert sem saját nyilvántartására, sem az engedélyezett beszámo—lójelezntések adataira nem támaszkodott.

Szükséges. hogy a Földművelésügyi Minisztérium a gépállomások terü—

letén tlalált törvénytelen adatgyűjtések csökkentése és az elrendelő szemé- lyek telelősse'gre vonása kérdésében erélyesebb álláspontot képviseljen és a törvénytelen adatgyűjtések rendszeresitését teljes mértékben megszüntesse.

*

A gépálldmások statisztikai munkája évről évre fejlődést mutat, azon—

ban a számvitel lkövetelzményeinelk jelenlegi formájában még nem felel meg.

A GÉPALLOMÁSOK BESZÁMOLÓ RENDSZERÉNEK ELLENÖRZÉSE i ' 37

, Különösen érvényes ez a megállapítás most, amikor az új kormányprogram—m a mezőgardaság és ezen belül a gépállormaáisok számára olyan (hatalmas fel- adatokat jelölt meg, amelyek szükségessé teszik, hogy a statisztikai munká—

val,— mint az irányítás, a tervteljesítés mérésének egyik legdöntőbb eszlközé- vel szemben az eddiginél sokkal fokozottabb követelményeket tármasszunk. —

Az 1954. évi gépállornáisi beszámolási rendszer kialakítása során az ellen- őrzés tapasztalatai részben már érvényesültek. A kérdezett adatok száma csökkent. A Földművelésügyi Minisztériumra hárul az a feladat, hogy a statisztikai munka színvonalának jele—ntős emelésével lehetővé tegye a gép—

állomások számára az új feladatok sikeres végrehajtását.

1 (

A. I. Petrov: Gazdaságstatisztika

A SZOCIALISTA STATISZTIKA KONYVTÁRA I

a Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében című sorozatban az élen—

járóvszovjet statisztikai tudomány egy újabb értékes munkája jelent meg . a magyar statisztikusok és közgazdászok számára.

E munka a Szovjetunió Felsőoktatásügyi Miinsztériuma által a fő—

iskolák részére engedélyezett tankönyv. A* munka kiadása komoly lépés

I abban az irányban, hogy a főiskolai hallgatóknak egy teljes értékű gazda— ! ságstatisztikai tankönyv álljon rendelkezésére.

A tankönyv ? részből áll, és az egyes részek fejezetekre oszlanak.

A munka részei: !

1. Bevezetés;

II. 'Népességi statisztika;

III. A Szovjetunió nemzeti vagyonának statisztikája;

IV. A társadalmi termék termelésének statisztikája;

V. Az anyagi-műszaki ellátás, a begyűjtés, az áruforgalom és a I teherszállítás statisztikája;

VI. A nemzeti jövedelem, a pénzügyek és a fogyasztás statisztikája;

VII. A Szovjetunió népgazdasági mérlege.

! A'magyar statisztikűsok és közgazdászok az ágazati statisztikának összes alapvető kérdéseit logikai egységbefoglaltan egy kötetben tanul—

manyozhatják.

A könyv csak korlátozott példányszámban került forgalomba.

Ara fűzve 39,— Ft, kötve 45;— Ft.

! KAPHATÓ

A 14. SZ. PÉNZÚGYIV ÉS STATISZTIKAI KÖNYVESBOLTBAN:

Budapest, V., Kecskeméti u. 2.