A gépállomások működésének néhány kérdése

PELVA ÁGOSTON :

A GÉPÁLLOMÁSOK MÚKÖDÉSÉNEK NÉHÁNY KERDESE

A mezőgazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági terme—

lés fellendítésében döntő szerepük van a gépállomásoknak. A gépállomá'e soknak, mint a mezőgazdaság szocialista átalakítáSa technikai bázisának egyre nagyobb gépi segítséget kell nyújtaniuk a növekvő termelőszövet—

,kezeti mozgalomnak. Támogatást kell nyújtaniuk továbbá —— az agronó- _ musi hálózaton keresztül —-— a termelőszövetkezeteknek az egész gazdálko- dás irányításához, megszervezéséhez is. A mezőgazdasági termelés fellen—

dítése érdekében az előzőek mellett segítséget kell nyújtaniuk az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is.

A gépállomások gazdasági feladata politikai feladattal párosul. A gép;

állomások politikai feladata, hogy eredményes gazdasági, szervező és ne- velő munkájukkal a munkás—paraszt szövetséget egyre szilárdabbá tegyék.

Az állam jelentős anyagi eszközöket fordít a gépállomások fejleszté—

sére és üzemeltetésére. A befektetett anyagi eszközöknek jelenleg még csak kis része térül meg. Az állam tehát igen nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztságnak, amikor a gépállomások révén ilyen feltételek mellett is biz- tosítja a gépi technikát.

A gépállomásokra forditott anyagi eszközök jelentősen csökkenthetők ' a takarékos gazdálkodás megvalósításával, a gazdaságos üzemeltetéssel. _ Éppen ezért a gépállomások gazdálkodásának tanulmányozásakor meg kell vizsgálni, hogy a felmerült költségek mennyiben indokoltak a kívánt ered- mény eléréséhez és azt is, hogy vajon a rendelkezésre álló gépeket, épüle——

teket és egyéb eszközöket a legjobb hatásfok mellett használják—e ki. A gazdaságos üzemeltetés megvalósítása több fontos tényezőtől függ. A követ-—

kezőkben a rendelkezésre álló eszközök (gépek, épületek stb.) jobb kihasz—

nálásának lehetőségeivel és ennek hatásával kívánunk foglalkozni.

Véleményünk szerint a gépállomások gazdaságos működését legjobban befolyásoló tényezők:

a) a gépállomány lehető legjobb kihasználása,

b) olyan megfelelő gépállomástípusok kialakitása, amelyeknél a gépek, a javítóműhelyek és az épületek a leggazdaságosabban kihasználhatók, ahol a műszaki személyzet és a munkaerő a legracionálisabban felhasználható

és ahol az ügyviteli költségek viszonylag a legalacsonyabbak.

Ezeknek a tényezőknek természetesen legteljesebb mértékben össz—

hangban kell lenniük a gépállomásoknak a falu szocialista átszervezésében betöltött szerepével. Éppen ezért, amikor e tényezőket vizsgáljuk, figye-—

lembe kell vennünk a gépállomások jelenlegi helyzetét és szerepét a mező—

- 712 PELVA ÁGOSTON

gazdaságban és azt, hogy munkájuk hogyan segíti a szövetkezeti és az egyé—

nileg dolgozó parasztság gazdálkodását. f

A gépállomások helyzete és szerepe az átmeneti időszakban

A Szovjetunióban a gépállomási hálózat kiépítése 1929-ben, a tömeges kolhozmozgalom kezdetén indult meg. A gép— és traktorállomások hálózata teljes mértékben csak a tömeges kolhozmozgalom befejezése után épült ki.

Hazánkban a gépállomások szervezése 1948—ban, az első termelőszövet—

kezetek megalakulásával egyidőben kezdődött. A gépállomások száma 1949 ., végére elérte a 221-et, 1953—ban pedig már 364 gépállomás működött, több mint háromszor annyi traktorral, mint 1949—ben. Tehát amíg a termelő—

szövetkezetek szántóterülete 1954. évben az ország összes szántójának mint- egy 16—170/o—át tette ki, addig a gépállomások hálózata már nagyrészt kiépült. A gépállomások fejlesztésének üteme tehát lényegesen meghaladta a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Ennek következtében a gépállo—

-másokon összpontosított erő- és munkagépek kapacitásának egy jelentős

* részét — legalább is az alapvető szántási és vetési munkákban —— nem kötik le a termelőszövetkezetek. Egy szántótraktoregységgel mintegy 350—400 kat. hold szántóterületen lehet elvégezni a talajmunkákat a jelenlegi adott—

ságok mellett. (Természetesen ez az állapot csak időleges. Amennyiben a termelőszövetkezetekben a traktorokat az eddigieknél sokrétűbben hasz—

nálják fel és munkájuk ki fog terjedni a mezőgazdasági termelés úgyszólván minden területére, úgy lényegesen csökkenni fog az egy traktor által ellát- ható terület.) Ennél viszont lényegesen kevesebb termelőszövetkezeti szántó- terület jutott és jut jelenleg is egy gépállomási traktoregységre.

A termelőszövetkezetek szántóterületének gépi ellátottsága 1950—- 1954. években a következőképpen alakult:

Egy traktoregvségre

Év jutó tsz szántó—

terület kat. holdban

1950 ... 73

1951 ... 159

1952 ... 212

1953 ... 254

1954 ... 159

Ez a körülmény biztosítékot nyújt arra, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődése mellett elegendő erőgép álljon rendelkezésre az újonnan alakult termelőszövetkezetek részére is. Ugyanakkor figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a termelőszövetkezetek által le nem kötött gép- kapacitást az egyéni gazdaságokban foglalkoztassuk. Ezzel lehet — egyebek között — rávezetni a még egyénileg gazdálkodó parasztokat arra, hogy már az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítése milyen előnyöket jelent gaz—

dálkodására és megélhetésére nézve. Ezáltal győződhet meg arról, hogy a technika még szélesebbkörű alkalmazása további eredményekkel jár, melye—

— ket azonban csak a szövetkezeti gazdálkodás keretein belül érhet el. A gép—

állomások gazdaságos üzemeltetése is megköveteli az egyéni gazdálkodók részére végzendő gépi munkát, mivel a gépállomásoknak is törekedniük kell a gazdaságos működésre, ami pedig elsősorban a gépek jó kihasználása út—

ján érhető el. A gépek jó kihasználásához szükséges területet -— a termelő—

szövetkezetek mellett —-— az egyénileg dolgozó parasztok gazdaságai nyújt- ják.

.

A GÉP-ALLOMÁSO'K MÚKÖDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDESE 713

A gépállomások és az egyénileg dolgozó parasztok közötti termelési kapcsolat alakulása—

1950-ben a gépállomások több mint 1 300 000 normálhold talajmunkát végeztek az egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Ez a nagy munka- mennyiség azt bizonyítja, hogy egyénileg gazdálkodó parasztságunk ís szí—

vesen alkalmazta a gépi munkát. A gépállomásokban látták a kulákkizsák—

mányolás egyik eszközének. ——- az igauzsorának —— ellenszerét. Az ezt követő években lényegesen csökkent a részükre Végzett gépi talajmunka. 1953. .

évben, de különösen 1954-ben a gépállomások is'mét hathatós támogatást * nyújtottak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak.

Az egyéni gazdaságok részére végzett talajmunkának nagy részét az * őszi talajmunkák teszi ki. Ez elsősorban abból adódik, hogy kisüzemi kere—

tek között főleg csak ezeket a munkákat lehet géppel végezni (őszi vető—

szántás, vetés, őszi mélyszántás és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő talaj—

munkák), de meg kell jegyezni, hogy ezeket sem olyan mértékben, mint a nagyüzemi gazdaságokban. 1950. óta a múlt év őszén adtak legtöbb segítsé—

get az egyénileg gazdálkodóknak a gépállomások, azonban ez a munka—

mennyiség még mindig elmaradt mind a szükséglettől, mind pedig a lehe-—

tőségektől.

Az egyéni gazdaságokban jelentkező nagyobb gépi talajmunka szük—

ségletet legjobban az mutatja, hogy még az őszi vetőszántás és mélyszántás gépesítési foka is alacsony.

Az egyénileg gazdálkodók részére végezhető talajmunka növekedésé- nek lehetőségét pedig —-— az újonnan beruházott traktorok munkábaállítása mellett —— a traktorok jobb kihasználása biztosíthatja. Erre jó példát mu- tattak 1954. őszén azok a gépállomások, amelyek jobban használták ki erő—

gépeiket és így nagyobb segítséget nyújthattak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak.

Egy traktor napi teljesítménye Egyéni gazdaságok műszaknormában 1954 "Gepgiggfsok részére végzett talaj-

szeptember—november hóba-n munka aránya (%)

(),7 műszaknorma alatt ... 94 15,7

0,7—0,9 műszaknormáig ... 120 16,9

O,9———1,l " 81 19,9

l,l műszaknorma felett ... 69 ] 20,6

;

Az egyéni gazdaságok részére végezhető gépi talajmunka mennyiségét sok gépállomás körzetében csökkenti az, hogy a gépállomás vezetői — a jobb munkakörülmények miatt —— a szabad traktorokat nem az egyéni gaz—

daságokban foglalkoztatják, hanem állami és közületi szervekhez küldik

dolgozni. ,

Ezt bizonyitjaxaz is, hogy azokon a gépállomásokon, ahol a legalacso—

nyabb volt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére végzett talaj——

munka aránya — tehát a legnagyobb volt a szabad kapacitás — több mun- kát Végeztek állami és közületi szervek részére, mint az egyéni gazdasá- goknak.

3 Statisztikai Szemle—

714 _ mama amazok '

Egyéni gazdálkodók Állami, közületi szervek A termelőszövetkezetek

r azér tt. t 1 k *"

é etáíűfunk: Égigkgágínösszes részére végzett talajmunka az összes

talaimunka százalékában

40% alatt . . ... . ... . 27,9 32,1

40—60%-ig ... ... 243 1799

60—800/o-ig .. ... 15,9 11,5

80% felett ... 62 4,1

"Összesen 18,2 ] 4,8

A gépállomások vezetőinek fel, kell számolniuk azt a káros gyakorlatot, hogy a tervek mennyiségi teljesítésére helyezik a döntő súlyt. A tervek mennyiségi teljesítése csak úgy ér valamit, ha az összhangban van a párt—

nak a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó célkitűzéseivel. A gépállomá-r soknak nem az a feladata és nem azért rendelkeznek a legkorszerűbb erő- és munkagépekkel, hogy ellensúlyozzák a gépi erő hiányát a gépi erővel _nem megfelelően gazdálkodó állami gazdaságokban, hanem azért, hogy a termelőszövetkezetek mellett segítséget nyújtsanak az egyénileg gazdál—

kodó parasztoknak, és így ezzel is hozzájáruljanak a falu szocialista átszer—r vezéséhez.

A gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolat alakulása

A gépallomások feladata az átmeneti időszakban is elsősorban a meg- levő termelőszövetkezetek gépi munka szükségletének kielégítése. Azt, hogy a gépállomások milyen mértékű segítséget nyújtanak a termelőszövetkeze- teknek a mezőgazdasági munkák elvégzésében egyrészt a rendelkezésre álló gépi technika mennyisége és fejlettségi foka, másrészt pedig az határozza meg, hogy a termelőszövetkezetek is mennyiben érdekeltek a gépi munka alkalmazásában. A rendelkezésre álló gépállománnyal a mezőgazdasági ter—

melőszövetkezetekben az alapvető mezőgazdasági munkák közül elsősorban az őszi szántási és vetési munkákat lehetett gépesíteni. Ennek legjobb ki—

fejezője az egyes mezőgazdasági munkák eddig elért gépesítési foka.

A gépesítés foka 1954-ben Megnevezés a termelőszövetkezetekben (%)

Öszi mélyszántás ... ! 100 ,0

Ószi Vetőszántás ... 1000

őszi vetés ... 695

Gabonaaratás ... 47,9

Tarlóhánt-ás ... 43,1

!

Csak kismértékben tudták gépesíteni a gépállomások —— még 1954-ben is — a tavasziak vetését, a növényápolást, a kapásnövények és szálastakar—

mányok betakarítását. Ez elsősorban annak volt a következménye, hogy ezekhez a munkákhoz nem volt elegendő universal traktor és munkagép a gépállomásokon.

A GEPALLOMASOK MÚKODESÉNEK NÉHÁNY manna ' ' .' A 715

ítés f a -b 11 MGSBGWZÉS

a Éniggzövetigzegeíőgení %)

Tavaszi vetés . . . . ISA

Kapálás ... . 15,9

Burgonya—kiszedés ... 2,5 '

Cukorrépa- ,, ; ... 9,4

Kaszálás ... . . . . 3,2

A növényápolás nagyobb arányú gépesítését azonban nemcsak a szűk-—

séges számú erő— és munkagép hiánya akadályozta, hanem az is, hogy nem teremtették meg a gépi növényápolás előfeltételét. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy igen alacsony volt a tavaszi vetések gépesítési foka és ezen belül különösen kevés volt a négyzetes vetés. Ennek tulajdonítható az, hogy a gépállomások a meglévő universal traktoraiknak nagy részét nem

tudták megfelelően kihasználni. _ ;

Egygépiuniversalkapálástraktorra(kat. hold)jutó Universal traktorok

1954. 1. félév' megosmsa (%)

100 kh alatt ... * ... 42,1

100—200 kh-ig ... .. 34,0 zoo—300 kh—ig ... IM

300 kh felett ... 9,5 Összesen ( 100,0

* Egy universal traktor idénynormája 300 kh kapálás.

A gépállomás és a termelőszövetkezetek között a növényápolási mun—

kák terén kialakult együttműködés mértékét mutatja az elvégzett munka mennyiségének alakulása is. Ott, ahol jó a gépállomás kapcsolata a termelő—

sz'övetkezetekkel több gépi munkát végeznek részükre, ezenfelül a kiala—

kult szorosabb kapcsolatok révén gazdasági és politikai szervező munkával irányítják a termelőszövetkezeti tagok munkáját, szilárdítják a munka—, fegyelmet. Ennek a szoros termelési kapcsolatnak az eredménye végső so- ron a termésátlagok növekedésében mutatkozik meg. Ezt bizonyítják az általunk megfigyelt 500 termelőszövetkezet adatai is. Azokban a termelő- _ szövetkezetekben, ahol a termelőszövetkezeti tagok többször kapálták meg ' a kukoricát, több a gépi kapálás mennyisége is és a termésátlagok is maga—

sabbak. J,.— —

!

, 590 100 kat. hold Ka alatlan

Egy/"kat. hold kukorica termelőszovetkezet vetésterületre jutó tgrület Termésátlag

teruletre jutó gépi és kukorica, terüle— gépl'kapúlás aránya, a kézi kapálás tének százalékos kat-. hold 47

megoszlása. "

Eli—$! ;

). kat. hold alatt ... 30 v 17 46,0 2,1

l—l,5 kat. holdíg . . . 10,0 57 10,2 4,4

l,5-———2,5 ,, ,, . . . 48,6 55 l,9 8,0

2,5_ kat. hold felett . . . 38,4 74 2,3 10,5,

Összesen 100,0 6 1 4,2 . 8.4

3*

3167

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a termelő—

"szövetkezetek egy része —— amint a táblázatból kitűnik: már csak aránylag kisebb része — még nem fordít kellő gondot a közös gazdaság fejlesztésére.

Nem alkalmazzák a fejlettebb agrótechnikai eljárást jelentő gépi munkát, de nem mozgósítják saját tagjaikat sem a munkára. Annak ellenére, hogy T kukorica területüknek közel felét egyszer sem kapálták meg, nem vették igénybe a gépállomás munkáját sem. Természetesen az ilyen felelőtlen

" gazdálkodás következtében alacsonyak a termésátlagok.

A termelőszövetkezetek gazdálkodásáért nagy mértékben felelős a gép- állomás. A gépállomásoknak bele kell folyniok a termelőszövetkezetek gaz- dálkodásának irányításába, elsősorban a kihelyezett agronómusi hálózaton keresztül. Az állam a gépállomások agronómusai által közvetlen szakmai irányító és tanácsadó segítséget kíván nyújtani a termelőszövetkezeteknek.

Ez a segítség hatalmas erejévé válhat a mezőgazdasági —— és ezen belül a termelőszövetkezeti —— termelés fejlesztésére irányuló törekvéseknek ak—

kor, ha a gépállomások vezetői megfelelően irányítják a kihelyezett agro—

nómusokat. Az agronómusok többsége megfelelően látja el feladatát, ami.

már megmutatkozik a termelőszövetkezetek eredményesebb gazdálkodásá—

ban. Néhány gépállomáson azonban tévesen értelmezik az agronómusok fel—

adatait. Azt gondolják, hogy akkor dolgoznak jól az agronómusok, ha —— csak a gépállomás érdekeit tartva szem előtt -— minél több gépi munkát szer—

ződtetnek le a termelőszövetkezetekkel, akár kell — akár nem kell. Ter—

mészetesen nagyon fontos feladata az agronómusnak, hogy szószólója lel gyen a gépi technika alkalmazásának, de ezt a feladatát úgy kell betöl—

tenie, hogy az teljes mértékben összhangban legyen a termelőszövetkezet érdekeivel. Nem azért kell a termelőszövetkezetekben több gépi munkát végezni, hogy ezzel a gépállomás teljesítse a tervét, hanem azért, hogy nő—

veljük a termelőszövetkezet termésátlagait. '

'A kapásnövények vetésének és ápolásának gépesítése mellett, legjob—

ban a kapások gépi betakarításában maradtunk el. A gépállomások igen kismértékben nyújtanak segítséget a termelőszövetkezeteknek a cukorrépa és burgonya betakarításához. Ez, az egyéb gazdasági kihatások mellett.

, igen jelentős agrotechnikai hátránnyal is jár. Ahhoz, hogy a vetést ősszel megfelelő időben és megfelelő magágyba végezhessük, az őszi vetőszántás , nagy részét október első feléig el kell végezni. Az őszi vetőszántás elvégzését azonban az elmúlt ősszel is nagyban akadályozta az, hogy a termelőszövet- kezetek a kapások betakarítását kézi erővel igen lassan és megkésve vé—

gezték el. így az 1954. évi koraőszi rossz időjárás mellett ez is nagyban hát—

;' ráltatta a megfelelő agrotechnikai határidőn belüli őszi vetőszántást. (Lásd , az ábrát a 717. oldalon.)

Igen elmaradott a termelőszövetkezetekben a szálastakarmányok ka- szálásának és betakarításának gépesítése. Ez pedig nem hanyagolható el, mert az állatállomány fejlesztése nem lehetséges a megfelelő takarmány—

alap biztosítása nélkül. Megfelelő iga— és kézierő hiányában sok eset—

ben nagy mennyiségű értékes szálastakarmány megy veszendőbe. A szá—

lastakarmány betakarításának gépesítésénél nem elegendő csupán a kaszá—

lás gépesítése, mivel ez éppen úgy félmegoldást jelent, mint a kombájnnal való aratás a gabonatisztítás gépesítése nélkül. Törekedni kell az egész munkafolyamat gépesítésére, így a takarmány szárításának és összegyűjté—

PEL'V'A- mosson ' _

'A GÉPALLOMASOK MUKODESÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE A ;717

sének stb. géppel történő elvégzésére is. A szálastakarmány komplex gépe-'—

sítése sokezer mázsa jó minőségű takarmánnyal növelné a termelőszöve't—

kezetek hozamát és az állatállomány részére szükséges takarmányalapot.

Dekádonként elvégzett őszi vetőszántás az összes őszi vetőszántás százalékában

%

2 0 : j

4 ,, a x ,: ?

X1955 ; Agy

115 X. - —

x : / X

X :

4 A' X * § : I'

'—_ _ . // X X

4 2 xx ; / -/ X a

_ , xx :, /' X

X? X

4 O W x

!

8 "És E

§ ::

5 es:

% S

4 É;

S.:

2

§ .

x%; !

0 l l A l ! L [

Szep/ember Ok/o'ber ! Navemáer

1- 40 r 11—20 igy—50 140 ! //—20 ! 27—50 7-10 ! ff—2Ú ! 27—50

Amennyiben a termelőszövetkezetekben gépesítjük ezeket az eddig még nem gépesített munkafolyamatokat is,, ezzel egyenletesebbé tehetjük a traktorok kihasználását, ami végsősoron a gazdaságosabb működést segíti elő.

A gépi munka eredményességének hatása az egyénileg dolgozó és a szövetkezeti parasztság gazdálkodásában

Az említett termelési kapcsolatok vizsgálatánál nem szabad figyelmen ' kívül hagynunk egy fontos kérdést, éspedig a gépállomások, a termelőszö—

vetkezetek és az egyénileg gazdálkodók érdekeinek összehangolását. Csak úgy széleSedhet és erősödhet a gépállomások, valamint a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok között a termelési kapcsolat, ha az mindkét fél

érdekeinek megfelel. '

Az egyéni gazdaságok esetében az érdekeltséget alapvetően' megha—

tározza az a tény, hogy a gépállomások munkája megszünteti az igaerővel nem rendelkező parasztoknak az igaerővel rendelkező uzsorásoktól "való függését. A múltban a kulákság nagymértékben kiuzsoráZta a dolgozó parasztokat az igaerőkölcsönzéssel. Rendkívül magas bért számítottak _egy—

egy hold föld felszántásáértés amellett még egyéb más szolgáltatásokat is

718 , * ' PELVA kocsmai *

követeltek. A gépállomások munkadíjtarifája mindössze kb. 50—60 száza—

lékát teszi ki az igahasználati díjnak. Az egyéni gazdálkodók érdekeltségé—

nek másik lényeges tényezője, hogy a géppel végzett munkának nagyobb a termésfokozó hatása, mint az igaerővel végzett munkának. Különösen vo—

natkozik ez — az egyéni gazdaságok esetében — az őszi vetőszántásra és mélyszántásra.

A gépállomások és az egyéni gazdaságok közötti termelési kapcsolatokat jelentősen szélesíthetjük , ha biztosítjuk az egyéni gazdaságok részére mind—- azokat a feltételeket, amelyek számukra az igaerő munkájával szemben előnyt jelentenek. A megnövekedett traktorállomány lehetővé teszi, hogy az egyéni gazdaságok gépi munka szükségletének kielégítésére az agrotech- nikai határidőnek megfelelő időben kerüljön sor. E lehetőség kihasználása főképpen a munka megszervezésén múlik. A jó munka minőségének bizto- sítása céljából olyan traktorosokat kell az egyéni gazdaságokban végzendő munkára küldeni, akik jól ismerik azt a—területet, ahol dolgozni fognak és így munkájukban felhasználhatják korábbi tapasztalataikat.

A lehetőségeknek megfelelően egy bizonyos területre mindig ugyan- azokat a traktorosokat kell küldeni nemcsak az előbbi indokok miatt, hanem ' azért is, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is megismerjék azt a trak—

torost, aki a munkát végzi részükre és ezáltal szorosabb kapcsolat létesül-—

jön .a traktoroson keresztül a gépállomás és a parasztság között. Sok gép—

állomás gyakorlatában bebizonyosodott az, hogy szivesebben és nagyobb számban dolgoztatnak a gépállomással az egyéni gazdálkodók ott, ahol ál—

landóan az általuk már ismert traktoros Végzi el a munkát.

A gépállomások és a termelőszövetkezetek közötti termelési kapcsolat—

ban a termelőszövetkezetek érdekeltsége sokkal mélyrehatóbb. A termelő—

szövetkezetek esetében nem csupán az igaerő pótlásáról, van szó, hanem a gépi munka alkalmazása egyik feltétele a nagyüzemi termelés megvalósítá—

sának. A nagyüzemi gazdálkodás lehetősége létrejön azáltal, hogy sok —-—

korábban egyénileg gazdálkodó ——- kisparaszt egyesíti földterületét, állatait és gazdasági eszközeit. Ez azonban csak lehetőség. Gazdálkodásuk nagyüze- mivé csak akkor válik, ha a szövetkezésből származó lehetőséget kihasz—

nálva —-— a fejlett agrotechnikai módszerek mellett —- nagymértékben al- kalmazzák a gépállomások erő— és munkagépeit a termelés fellendítésére.

Tehát amíg az egyéni gazdaságok esetében a gépi munka csak korlátozott mértékben biztosít nagyobb termést —— egyrészt azért, mert nem párosul az egyéb, fejlett agrotechnikát jelentő tényezőkkel, másrészt pedig azért, _mert a mezőgazdasági termelés folyamatának'itt csak kis részét lehet'

* gépesíteni — addig a termelőszövetkezetek termelésének fejlesztésében döntő szerepet játszanak a gépállomások. A termésátlagok növelését nem—

csak az egyes munkafolyamatok fokozottabb gépesítése eredményezi, ha—

nem az is, hogy a gépállomás szervező és irányító tevékenységet fejt ki a termelőszövetkezetek egész gazdálkodására kiterjedően.

, 1954-ben már érvényesült a termelőszövetkezetek termelésében a tech—

nika fokozottabb alkalmazásának termésfokozó hatása. Azokban a

——termelőszövetkezetekben, amelyekben a gépállomás több talajmunkát végzett, nagyobbak voltak a termésátlagok. Ehhez hozzá kell tennünk azt, amit már korábban is említettünk, hogy a több gépi talajmunka

A GÉPALLOMASOK MOKÖDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDESF. 719

szorosabb kapcsolatot feltételez a gépállomás és a termelőszövetkezet kö- zött, ami elsősorban a gépállomás szervező és irányító tevékenységében jut

kifejezésre. Az utóbbi is hatással van a termésátlagok alakulására.

Tennelőszövetkezetek 1954. évi 100 kat. hold termelőszövetkezeti őszi ! őszi ! tavaszi

szántóra jutó gépi talajmunka rozs kukorica

(1953. IX. 1.—1954. VI. 30.) búza árpa árpa

termésátlaga (g)

200 normálhold alatt ... 6,1 öyő 639 713 1091

ZOO—300 normálholdig ... 6,0 5,6 6,8 7,6 10,3

300 normálhold felett ... 6,4 5,6 [ 7,1 7,8 11,2

Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a gépállomások több talaj—- munkát végeztek, kedvezőbbek voltak a terméshozamot befolyásoló egyéb tényezők is. Jobb volt a munkaerőellátottság, nagyobb volt az állatsűrűség és jobb volt az igaerőellátottság is.

Egy számos állatra Egy pár igúslórak — mozgasd 110de termelőszögetkezetl ] tlám tsz tagra

a 11 ra utó gépi tala munka u kapás terület _

(1953. IX. 1.—1954. VI. 30.) kae. hold mó Slántótemlet (kat- nom)

1954. évben

200 normálhold alatt ... . . . . ' 159 6,6 55,9

ZOO—300 normálholdíg ... 153 6,1 55,8

300 normálhold felett ... . . . 135 5,2 41,1

A több gépi talajmunka egyben több gépi munkadíjat is jelent, ami növeli a termelőszövetkezetek kiadásait. Szükséges tehát annak vizsgálata is, hogy a termésátlagok növekedése vajon nagyobb jövedelmet biztosít—e

a tagságnak amellett, hogy nagyobbak a kiadásaik. Az 1954. évi megfigye— _ is lések azt bizonyítják, hogy a nagyobb termésátlagok mellett, nagyobb az

egy katasztrális holdra jutó jövedelem is azokban a termelőszövetkezetek—

ben, ahol a gépállomások több talajmunkát végeztek.

100 kat. hold termelőszövetkezeti Egy kat. hold termelő—

szántóra jutó gépi talajmunka szövetkezeti szántóra— jutó (1953. IX.*1.—1954. VI. 30.) jövedelem (Ft)

200 normáihold alatt ... , ... 983 200—300 normálholdig . ... 996 300 normálhold felett ... 1070

Az adatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek érdekeltsége a gépi munka alkalmazásában biztosítva van. Az eddig elért eredmények még ugyan lényegesen továbbfejleszthetők, de ezek is mutatják a fejlődés helyes irányát.

Az előzőkben elmondottakból következik, hogy a termelési kapcsola- tok bővítése egyúttal azt is jelenti, hogy a gépállomások több munkát vé—

720 mmm ÁGOSTON

gaznak a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság részére, ami a gépállomás erő— és munkagépeinek jobb kihasználását, következés

képpen a gazdaságos üzemeltetésüket segíti elő. v

A gépállomás méreteinek hatása a gazdaságos üzemeltetésre

A gépállomások megszervezésével lehetővé vált az, hogy a termelő—

szövetkezetek területétől függetlenül, a legfejlettebb technika követelmé—

nyeinek megfelelően alakítsák ki a gépállomások körzetét. Természetesen a technika _továbbfejlődésétől függően a gépállomásokhoz tartozó termelő—_

szövetkezetek száma és földterülete változhat, tehát a mezőgazdasági vál- lalat méretei követhetik a technika fejlődését. A gépállomások méreteinek viszonylag könnyű megváltoztatásához hozzájárul az is, hogy az állóeszkö- zeinek nagyrésze —— az erő- és munkagépek -—- könnyen mozgathatók. A gépállomások rendszerének előnyére szolgál az is, hogy a gépállomásokon összpontosított erő— és munkagépek (javítására és karbantartására korsze-—

rűen felszerelt javítóműhelyek állnak rendelkezésre, amelyek biztosítják a gépek üzembiztos működését. Hozzá kell tennünk ehhez még azt is, hogy a magas képzettségű műszaki és szakmunkás káderek megfelelő színvonalú foglalkoztatottsága csakis ilyen körülmények között van biztosítva.

A mi viszonyaink között az egyes gépek gazdaságos üzemeltetése teljes mértékben biztosítható, mivel a gépek alkalmazásának nem szab határt az egyes gazdaságok földterülete. A gépállomások erő— és munkagépeikkel több termelőszövetkezetet szolgálnak ki és az adottságok megváltozása ese- tén a'gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek száma növelhető, vagy csökkenthető.. Ez lehetővé teszi, hogy a gépállomás méretét úgy álla- pítsuk meg, hogy az a technika adott színvonala mellett a leggazdaságosabb üzemelést és kihasználást biztosítsa, s emellett ne jelentse a termelőszövet—

kezetek, illetve egyes termelési körzetek területi elaprózását sem.

A gépállomások feladata az első időszakban az alapvető mezőgazda—

sági munkák gépesítése volt. A technikai felszerelés _ennek a feladatnak megfelelő színvonalon állott, s ennek a körülménynek a figyelembevételé- vel alakították ki a gépállomások jelenlegi méreteit is. A jövőben viszont

—— a párt és kormányhatározat előírása értelmében — a gépállomásoknak tevékenységi körüket ki kell szélesíteniök, az alapvető mezőgazdasági mun—- kák elvégzésén kívül a speciális munkák gépesítése is feladatuk lesz. Ennek folytán tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságban eddig alkalmazott tech- nikát, ami viszont a.gépállomások méretei megváltoztatásának szükséges—

ségét vonja maga után. Ha a gépállomások méretét és körzetét nem ala—

kítjuk át a magasabb technika követelményeinek megfelelően, meggátol- juk a fejlettebb technikát jelentő erő- és munkagépek gazdaságos kihasz—

nálását és ezen keresztül lehetetlenné tesszük a gépállomások gazdaságos üzemeltetését.

Ahhoz, hogy a gépállomások legkedvezőbb méreteit meghatározhas- suk, tanulmányoznunk kell a meglévő gépállomásokat és munkájuk ered-—

ményességének összehasonlításából kell megállapítanunk, hogy mekkora méretű1 gépállomás az, amely a technika adott színvonala mellett a legna—

gyobb hatásfokot éri el.

, A GÉPALLOMÁSOK MUKÖDÉSÉNEK NÉHÁNY [KÉRDÉSE , 721

*A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyméretű gépállomások adottsá— — gaikat kedvezőbben használhatják ki, mint a kis gépállomások és ennek folytán üzemeltetésük is gazdaságosabb lehet. Vizsgáljuk meg a követke—

zőkben azt, hogy melyek azok a tényezők, amelyek biztosítják a nagymé—

retű üzemek fölényét a kicsikkel szemben, hogyan érvényesülnek ezek meglévő gépállomásainknál, s melyek az akadályok, amelyek miatt jelen—

leg nincs biztositva a megfelelő méretű gépállomásokon sem a teljes kapa— _ citáskihasználás.

Nem használhatók ki a szocialista gépesítés előnyei a kis gépállomá—

sokon elsősorban azért, mert a speciális munkák végzésére alkalmas gépek kihasználása nincs biztosítva a gépállomásokhoz tartozó földterület szűk határai miatt. A speciális gépek kihasználatlanságából következően az erő—- gépek kihasználása sem egyenletes. (A speciális munkák géppel történő el- végzése biztosítja az erőgépek aránylag egyenletes kihasználását is, mert például a kapálás, szénakaszálás stb. éppen arra az időszakra esik, amikor az erőgépek az alapvető munkák elvégzésére nincsenek lefoglalva, vagyis ' amikor az erőgépek jelentős része munkahiány miatt nem üzemel.)

A kis gépállomások másik hátránya az, hogy nem lehet megfelelő munkaszervezetét kialakítani. Ez különösen a gépek javítására, karbantar—

tására és a gépállomás telephelyén végzett egyéb munkákra vőnatkozik, Nem szervezhető meg az iparszerű termelés, a megfelelő munkamegosztást is nehéz megvalósítani az anyagi eszközök és személyi feltételek hiányában.

A kis gépállomásokon az anyagi esZközök befektetése nem mindig cél—' ,

szerű. Természetes, hogy nem lenne célszerű egy 15—20 erőgéppel ren—

delkező gépállomáson, korszerű, modern, nagyértékű szerszámgépekkel és készülékekkel ellátott javítóműhelyt létrehozni, hiszen a kis géppark ja—

vítása ezt nem tenné rentábilissá.

Ugyancsak nem célszerű magas képzettségű szakemberek alkalmazása a kis gépállomásokon, mivel ezek a szűk adottságok miatt képességeiket itt nem tudják a megfelelő módon kifejteni.

Mindezek a hátrányok a nagy gépállomásoknál eltünnek. A gépek ja—

vítása a jól kihasználható, modern javítóműhelyekben iparszerűvé válik, a műszaki szakemberek irányítása pedig nagymértékben megmutatkozik a munka ütemén, a javítás minőségén is.

Nem megfelelők a szociális viszonyok sem ef kis gépállomásokon, s nincs meg a lehetősége annak sem, hogy a kis gépállomásokat nemcsak a falu technikai, hanemkulturális központjává is tegyük.

A legfontosabb tény, amely a nagyméretű gépállomás mellett szól és a gépállomás legmegfelelőbb méretét is eldönti, a gépállomás gazdaságos, illetve legkevésbé veszteséges volta.

Sokkal jobb eredményeket érnek el a nagy gépállomások az önkölt—

ségben is. A nagy gépállomásoknál mutatkozó kisebb önköltség főleg az állandó költségek arányának csökkenéséből adódik. A 3 millió forintnál ke—

* A gépállomás méreteinek megállapitására —— véleményünk szerint —— a) legkedvezőbb alapot a gép- állomási törzsvagyon nagysága nyújtja, Nem lenne helyes a gépáliomiás méreteit a törzsvagyonnak egy tetszőleges részével (pl. az erőgépek számával vagy értékével) meghatározni. mert az egyes részek elszige—

telten nem mutatnák a valóságot.

4722 PELVA most—on '

?.

vesebb törzsvagyonnal rendelkező gépállomásokon az egy normálholdra eső állandó költség mintegy 44%—kal magasabb, mint a 9 millió forintnál több törzsvagyonnal rendelkező gépállomásokon. Az állandó költségek ará—

nyának eltolódása a gépállomás méretétől független —— csaknem egyenlő nagyságú —- költségek felmerüléséből adódik. Például a legkisebb gépállo—

másokon is szükség van viszonylag nagyszámú adminisztratív, műszaki és kisegítő személyzetre, akiknek alkalmazása igen költséges, viszont tevé- kenységük korántsem olyan kihasználható, mint a nagy gépállomásokon.

A gépállomások gazdaságossági mutatói a törzsvagyonnagyság szerint 1954. évben

1 normálhold traktor— és motormunkáta jutó önköltség (Ft)

Az állóeszközök

bruttó értéke ebből :

ÖBSZOSCR állandó költség

3 millió Ft törzsvagyon alatti gépállomások a 100

3 millió Ft alatt ... IO0,0 IO0,0

3—6 millló Ft-íg ... . . 93,9 § 92,7 6—9 ,, ,, ... . ... . ... ! 85,9 § 8459 , 9 millió Ft felett ... . ... . ... . . . . l 73,0 ? 69,4

!

!

Meg kell azonban állapítanunk, hogy a nagy gépállomásoknak a kis gépállomásokkal szemben mutatkozó alacsonyabb önköltsége csakis a nagy gépállomások felsorolt előnyeiből adódik. Nem játszik szerepet benne a ka—

pacitás jobb kihasználása, a magasabb termelékenység. Termelési színvonal terén a nagy gépállomások által elért eredmény nem áll arányban a jóval, kedvezőbb adottságokkal.

A nagy gépállomások még nem használják ki a hozzájuk tartozó ter- melőszövetkezeti terület viszonylagos nagyságából származó előnyüket sem. A nagy gépállomásokon, ahol a termelőszövetkezetek szántóterülete a gépállomáshoz tartozó összes szántónak már jelentős részét teszi ki —-—

ahol tehát a munkalehetőség inkább megvan — a traktorok, kombájnok és egyéb speciális mezőgazdasági gépek kihasználása. .ezidőszerint még nem kedvezőbb, mint a kevés termelőszövetkezeti területtel rendelkező kis gép—

állomásokon.

Egyes mezőgazdasági gépek kihasználásaa gépállomások törzsvagyonnagysága szerin?

! 1 universal 1 kombá'jn

1 traktor- traktor által által

Állóeszkőzök ?": SZÉN/Ó % egységfe jutó végzett learatott

bruttó értéke 059355 szántó traktormunka kapálás terület

kában normálhold ** . A_—

1 kat. hold

!

3,6 millió Ft alatt . . ... 1145 901 l28 134

3,5—-—-5 millió Ft-ig ... 13,] 829 168 110

5—7,5 millió Ft-ig ... l4,7 863 111 114

7,5——10 millió Ft-ig ... 21,4 886 131 105

10 millió Ft felett ... 42,7 994 120 107

* Az egy traktoregységre jutó traktormunka 1953. évre; az ! universal traktor által végzett kapálás 1954. januártól júniusig terjedő időszakra; az 1 kom—Min által leul-atott terület 1954. június, július, auguez—

ms hónapokra vonatkozik.

A GEPÁLIJOMASÓK MUKODÉSENEK NÉHÁNY KÉRDESE 723 ,

A nagy gépállomások kedvező adottságainak nem megfelelő kihaszná- lása a vezetés hibájának tulajdonítható. A gépállomások vezetőinek egy része nem rendelkezik még a nagyüzem vezetéséhez szükséges kellő tapasz—'

talattal és irányítási gyakorlattal. ,

Amint láttuk, a nagy gépállomások pénzügyi vonatkozásban —— annak ellenére, hogy termelési adottságaikat nem hasZnálják ki -— jelentősen

jobb eredményeket érnek el, mint a kisebbek. A termelés helyes megszer- n vezése, a megfelelő munkaszervezet kialakítása viszont már a vezetés, irá—

nyítás feladata. Helyes vezetési módszerek mellett tehát a nagy gépállomá-_

sok eredményei jelentősen fokozhatók. '

*

, A fent említetteken kívül természetesen sok egyéb tényező is' hozzá—

járul ahhoz, hogy a gépállomás hogyan teljesíti feladatát, mennyiben felel meg működése a termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók érdekeinek.

Ilyen tényező például a mindenkori bérezési rendszer. A gépállomások "

1954. évi bérrendszere nem minden esetben felelt meg annak a feladatnak, amelyet be kellene töltenie a takarékos gazdálkodás érdekében. A műszaki és adminisztratív alkalmazottak helytelenül megállapított premizálási rend—

szere több esetben túlzott összegeket biztosított viszonylag kis eredmény elérése esetén is. Például a nagyigmándi gépállomás vezető dolgozói a gépi kapálás tervének túlteljesítéséért 45 000 Ft prémiumot vettek fel 1954—ben.

Az elvégzett gépi kapálásért felszámolható munkadíj mintegy 20 000 Ft—ot tett ki.

A turai gépállomás veZetői a silózási terv 150 százalékos teljesítéséért

*olyan összegű prémiumot vettek fel, amely több mint hatszorosa az elszá- molható ; munkadíj összegének.

Lényegesen növelni kell a jövőben a gépállomáson dolgozó műszaki szakemberek, továbbá a traktorosok szakképzettségét. A jóminőségű mun- kának előfeltétele az is, hogy a gépállomások agronómusai és traktorosai ismerjék mindazokat az agrotechnikai körülményeket, amelyek között a munkát el kell végezniök. Nem közömbös azonban az sem, hogy a trakto—

rosok alaposan értsenek a kezükre adott gépek kezeléséhez és ápolásához, mivel azok élettartamát, teljesítőképességét nagyban befolyásolja a gép—-

kezelő hozzáértése.

Meg kell szilárditani a gépállomásokon a meglévő munkaszervezetet, hogy megszűnjön az a nagy munkaerővándorlás, ami az elmúlt évben volt.

Az állandó és szilárd munkaszervezet nemcsak jobb minőségű munkát, jobb gépkihasználást eredményezne, hanem nagymértékben hozzájárulna a takarékos gazdálkodás megvalósításához is.

_ Az említett tényezők nagymértékben befolyásolják a gépállomások te—

vékenységét, éppen ezért figyelemmel kísérésük és tanulmányozásuk nél-—

kül nem valósítható meg a gazdaságos üzemeltetés.