Az 1929. első félévi árstatisztíkaí és pénzügyi jelzőszámok.
Indices de staiistigue de prix et de finances en Hongrie dans la I" moitié de 1929.
1'. Átalakulás.
F ormation des prix.
— Résumé. Au calcul de I'indice des prix de gros de Hongrie, liOffice hongrois de statistigue a apporié en aoút 1929 des mo- diűcations de méthode considérables, par suite desguelles, au lieu diindices non pon- dérés, il établira des indíees pondére's.
Désormais, les coefficients de ponde'ralion auront pour base les données de la produc—
tion de 1926, et les ehiffres de Ijimportation seront en partie pris en consideration pour les articles gue la Hongrie ne produit pas ou dont la production y est insuűisante.
Le groupemeni des marchandises servant de base a liindice a été également modifié.
Dans le tableau de la page 903, nous o/frons des renseignemenis détaillés et sur le nouveau groupement et sur les coefficients.
Suivant Ie nouvel indice des prix de gros de Hongrie, le niveau moyen de ceux,- ci, apres avoir augmenté dans les premiers mois de_1929, reiomba dans une grande mesure a cause surtout de la baisse impor—
tante des ee'réales.
Uindice a atteint son maximum (136) en février et mars et son minimum (—
2296 par rapport a I'avantguerre) en juin Dans Ia Ife moitié de cette année, Pin—
dice du coűt de la vie, variant assez capri- cieusement, a été en général supérieur () celui de la fin de 1928. En y comprenant le Iogement, il montait fin juin a 1197;
sans le logement, a 1302
*
1. A nagykereskedelmi árak indexszámai.
Az 1929. év augusztus hónapja óta a Központi Statisztikai Hivatal a magyar nagy- kereskedelmi árak indexszámának számítá- sánál jelentősebb rendszerbeli változtatáso-
kat léptetett életbe s mielőtt az 1929. év
első felének árviszonyait ismertetnénk, célszerűnek látszik ezeket a rendszerbeli változásokat összefoglalni.
' A Központi Statisztikai Hivatal tudvalevő- leg az 1923. év vége óta számítja a magyar nagykereskedelmi árak indexszámait. A'régi
' index 52 árucikk mindenkori áralakulásá-
nak figyelembevételével készült, az 1913.
évi átlagárak alapulvételével. Az index—
szám maga mérlegeletlen volt, vagyis az egyes áruknak a gazdasági élet szempont—
jából vett eltérö jelentősége nem volt figyelembe véve, hanem csupán az index—
számításhoz bevont cikkek kiválógatásá- nál igyekezett a hivatal elérni azt, hogy az indexszámban lehetőleg az összes terme—
lési és fogyasztási ágazatok egy vagy több áruval képviseltessenek. Az indexszám mérlegelése már akkor, amikor a magyar nagykereskedelmi index első tervezete el- készült, tervbevétetett, az akkori viszo—
nyok között azonban az a kísérlet, mely
megfelelő mérlegelési koefficliensek fel-
állítását célozta, nem járt sikerrel. A mér—
legelési koefficienseket vagy a termelés, vagy a fogyasztás, vagy a forgalom alapján lehet felállítani és erre vonatkozólag akkor a magyar statisztika nemcsak hogy oly adatokkal nem rendelkezett, melyek az exakt statisztika szempontjából a kriti- kát kiállják, hanem még megfelelő becs—
lésekhez sem sikerült kellő alapot sze—
rezni. Ezért a mérlegeletlen számítási mód mellett kellett dönteni. A régi indexszámí- tási módszernél az átlagos index mellett hat esoportindex számittatott, és pedig:
1. Élelmezési cikkek és mezőgazdasági
termékek. 2. Ipari anyagok és termékek.
3. Nyersanyagok. 4. Gyártmányok. 5. Bel—
földi áruk és 6. Külföldi áruk. E csoport—
indexek közül a legfontosabb volt és állandóan a legnagyobb érdeklődést kel- tette a nagyközönség körében az első két csoport, az élelmezési cikkek és mező- gazdasági termékek csoportja egyrészt, másrészt az ipari anyagok és termékek csoportja. E két árucsoport volt hivatva szemléltetni azt a színvonalkülönbözetet,
mely az agrárius és az ipari jellegű áruk között fennállott és amelyet gyakran agrárollónak szoktak nevezni Mikor a nagykereskedelmi index első tervezete el- készült, ez a különbözet még meglehető-
sen kiéleződött volt, úgyhogy nem látszott aggodalmasnak, hogy 'az agrárcsoportba, melynek elnevezése különben is ,,élelme-
8. szám.
zési cikkek és mezőgazdasági termékek"
csoportja volt, a tisztán agrárius jelle—gű árucikkek mellett felvétessenek az összes oly áruk is, melyek az élelmezési kate—
góriába tartoznak ugyan, tisztán agrár—
termékeknek _ azonban nem tekinthetők.
így a malomipar és a cukoripar termékei
stb. Hasonlóképen —— mint élelmezési cik—
kek — ide kerültek a gyarmatáruk' repre-
zentánsai is, mint a kávé és tea. Eleinte az ily módon számított csoportindexek is megfeleltek a célnak, később azonban az összehasonlítás már megnehezült, a be—
állott eltolódások egyre zavaróbban ha- tottak.
A Központi Statisztikai Hivatalt az index—
számítási módszer megreformálására főleg két körülmény indította: az egyik az, hogy most már megvan a lehetősége az index-- szám mérlegelésének, a másik pedig az, hogy az indexszám kiszámításához bevont áruk csopo'rto-sításának megváltoztatásával tel—
jes tisztán, minden zavaró körülménytől mentesen kidomborítható legyen az agrár—
termékek és az ipari anyagok és termékek árfejlődésének eltérő jellege. E mellett a statisztikai hivatal azzal a tervvel is fog—
lalkozott, hogy a számításhoz bevont cik—
kek számát lényegesen kibővítse és erre vonatkozólag beható tanulmányokat is végzett már. Erre azonban egyelőre nem kerülhetett sor, mert nagyszámú új áru—
nak a bevonása szükségképen lehetetlenné tette volna az 1913. évnek, illetőleg ez év átlagár-ainak összehasonlítási alapul való fenntartását, mert az 1913. évi átlagárak- nak meghatározása a bevonandó új áruk
nagy többségénél ma már leküzdhetetlen nehézségbe ütközik. A régi árulajstrom ki- egészítése némileg mégis sikerült, így be- vonattak a szálastakarmányfélék, amivel szintén kiküszöbölődött a régi index egy hiányossága.
Mint már említettük, a nagykereske- delmi index mérlegelése három alapon, a termelés, a fogyasztás és a forgalom alap- ján lehetséges. Hogy ezek közül melyik a legmegfelelőbb, az aligha dönthető el. Saj—
nos, a statisztikai hivatalnak nem is állott módjában, hogy a lehetőségek közül vá- lasszon, mert megfelelő forgalmi és fo—
gyasztási statisztika híján eleve le kellett mondania arról, hogy a nagykereskedelmi index mérlegelési koefficienseit a fogyasz- tás vagy a forgalom alapján állapítsa meg.
Erre egyelőre gondolni sem lehet s a ter—
melés adatait kellett a koefficiensek meg—
—904 —— 1929
%
határozásánál felhasználni. E szerint a
koefficiensek megállapítása, oly módon
történt, hogy a hivatal megállapította, hogy
egy—egy termény vagy áru mily fontosság—gal bír a magyar termelés szempontjából, vagyis hogy mennyi az előállított termel—
vények hozzávetőleges értéke, oly áruknál
pedig, melyeknél a hazai termelés mellett nagyobb jelentőségű behozatalra is szorul az ország, vagy pedig olyanoknál, melyek idehaza egyáltalán nem termeltetnek (fé- mek, gyarmatáruk), az import adatai is figyelembe vétettek. Külön elbírálás alá esett e mellett a malomipar, mert itt, ille- tőleg a malomipari termékeknél, a lisztnél és a korpánál csak a malomipar által elő- állított értéktőbblet szolgált a koefficien- sek meghatározásának alapjául, hogy az úgyis teljes értékben s'zámbavett gabona kétszeres számbavétele elkerültessék. Mi—
után a ko—efficiensek íly módon meghatá—
roztattak, az indexszám mérlegelése a következő módon történt: A szorosan vett áruk közül először is alcsoportok alakít—
tattak. így pl. egy-egy alcsoportot képez
a gabona (búza, rozs, árpa, zab), a fémek (réz, ólom, ón, horgany) stb. Amennyire lehetséges volt, a mérlegelés már az egyes alcsoportokon belül is végrehajtatott, ami pl. a gabona csoportjánál nem ütközött nehézségbe, de voltak mindenesetre egyes oly alcsoportok is, melyeknél ez a belső mérlegelés nem volt végrehajtható. Ide tar- tozik pl. a szarvasmarha csoportja, ahol az élő állatok és a hús indexszámai vonat- tak össze. Miután itt semmi oly támpontot sem lehetett találni, melynek alapján a belső mérlegelést nyugodt lelkiismerettel meg le—
hetett volna ejteni, az alcsoport indexe egy—
szerű átlagolás útján határoztatott meg.
Magától értetődik, hogy ily átlagolás csakis az alcsoportokon belül fordulhatott elő s a főcsoportokba való összevonás már kivétel nélkül a meghatározott koef- íiciensek alapján történt. Voltak —— kevés számmal —— persze oly áruk is, melyek magukban véve alkottak egy-egy alcsopor—
tot, pl. a tojás és a cukor. Miután ily mó- don az alcsoportok indexszámai meghatá- roztattak, következett a következő lépés:
az alcsoportok indexeinek főc'soportokba való összevonása. Az új nagykereskedelmi index 4 főcsoportra oszlik, és pedig: 1.
Mezőgazdaság és állattenyésztés. II. Gyar- Vmatáruk. III. Malomipar és cukoripar és IV. Egyéb ipar. A gyarmatáruk és a mező-
8. Szám. -——— 905 —-— * 192923
A magyar nagykereskedelmi árak lndexszáma'i.
(Az új módszer szerint számítva).
Indices des prix de gros de Hongrie.
(C'aloulés d'aprés la. nouvelle méthode).
! § 1 9 2 9
A 0 t k Ig "F _1 , ,, -—
r csopor 0 _ 3.§3§§ 1, 31 ! 11, 29 1 111. 31 ; IV. 30 ] v. 31 [ VI. 30—
Groupes de marchandlses ÉÉ'ÉÉ '*—
§§8§
(1913. évi átlagát —— Prinz: moyen de 1913 :: 100)!. Mezőgazdaság és állattenyésztés — Agriculture et élevage.
Gabona — Blé. . . .. 39 105 108 108 107 1 88 89
Kapásnövények——- Plantes sarclées.. . . * 20 166 177 186 186 155 148
Bab —— Haricotn . . . . . . . . . . . 1 343 '375* 429 414 ' 414 ' 379
Széna —— Foin . . .. . . . . .. .. .. . . 6 161 158 149 149 140 140
Szalma — Paille . . . . . . . . . . 5 122 128 127 130 119 110
Szarvasmarha — Béte a comes .. . . . . 4 103 103 104 1041 107 109
Sertés — Porc. . . . . . . . . . . . . . . 10 105 115 125 126 117 119
Borjú — Veau. 2 117 114 x 102 95 119 112
Juh — Moutonu 1 76 76 78 84 86 86
Tojás -— Oeufu 3 202 269 153 ! 128 144 160
Tej és vaj —- Lait et beurre . . 9 146 147 146 136 138 138
átlag — moyenrze .. .. .. 100 130 137 1 136 134 120 '119
". Gyarmatárúk — Denrées coloniales.
átlag —-— mag/enne .. .. .. 100 147 147 150 , 150 147 144
lll. Malomipar és cukoripar —— Minoleries et industrie du sucre.
Liszt —— Farine .. .. .. .. . . . . . . 53 105 106 107 105 95 91
Onkor — Sucre. . . . .. .. . . .. .. . . 47 116 116 115 ' 114 114 115
átlag _- moyerme .. .. .. 100 110 111 I 111 109 104 102
IV. Egyéb ipar __ Autres industries.
Szén —— Ohm-bon . . .. . . .. .. .. . . 16 135 135 135 131 131 131.
Vas — Fel. .. :. .. . . .. .. .. 12 125 125 125 125 125 125
Fémek — Métaux. .. .. .. .. . . 4 123 128 145 126 118 121
Kőolaj —— Pélrole .. .. . . . . 4 107 107 106 103 100 99. 1
Textilanyagok _- Matiéres textiles . . 7 167 168 168 163 152 148
Fonalak -—- Falls .. 6 153 155 156 149 147 144
Szövetek —— Tissus 25 174 169 168 168 168 163
* Ny ersbőr — Peauw brutesn . . . . . . 3 110 97 108 92 86 92
Kikészltett bör —— Peano;préparées: . 4 102 ' 91 94 90 87 87
_Fa. —— Bois . . . . . . . 10 111 113 115 115 115 113
Papiros —- Papier.. . 2 121 121 121 121 121 121
Tégla és mész -—— Brigue et chauw. '4 133 133 133 138 133 133
, Kénsav — Acide sulfurigue .. .. .. .. 1 121 ' 121 ' 121 121 121 121 Szuperfoszfát -—— Superphosphate. . .. . . 2 91 91 91 91 91 91
átlag —- mag/erme .. .. .. 1 100 ; 139 138 139 135 134 133 —
Fóösszevonás — Total général
Mezőgazdaság és állattenyésztés ? _ ,
Agriculture et élevage .. .. . .. É 68 130 137 136 134 120 1190 Gyarmatárúk —— Denrées coloniales. . . 1 147 147 150 150 147 144 Malomipar és cukoripar -— Minoteries et 4 110 111 111 109 104 102 _ ,
industrie du sucre. . . . .. ..
Egyéb ipar
_Fóátlag —— Moyennegéne'rale!
—— Autres industries .._ ..1003
27189
132
138136
139139 135
135 134123
13341221;
64
831; szám.
W
_ 9063—
gazdasági ipar termékei" ' tehát, '_ melyek (' ::a'"
régi indexnél az agrár—csoportbanwerepeli
tek, kiemeltettek és külön f'őcsoportot .alí
kotnak. A magyar mezőgazdasági ipar ter—Á
mékeit, semmiképen sem látszott célszerű-
nek a többi ipari termékekkel összevonni.
Ezek áralakulása többnyire mintegy kö—
zéphelyet foglal el az agrártermékek ésa 1
tnlajdonképeni ipari termékek! ár'alakúlása
között, s beosztásuk bármelyik csoportba af kettő közül az ártendencia tiszta nyilvá-riulását kétségkívül'megzavarta vólna. *In-
dokolja egyébként különgfőcsoportba való siorozásukat az a—rendkívüli fontos szerep
is, melyet a malomipar és a cukoripar az
drszág gazdasági életében játszik.
j A* főcsoportokon belül végre—hajtatott zután a mérlegelés második része, ameny—
iyiben egy-egy főcsoporto-t teljes egéSz—
nek, azaz IDO—zal egyenlőnek véve:, meg—
Határoztatott minden egyes alcsoportnak a
százalékos arányszáma és ez alapon szá- míttattak ki a főcsoportindexek. Az I. fő—eso—port (mezőgazdaság és állattenyésztés) 11, a II. főcsoport (gyarmatáruk) 1, a III.
Ricse—port ,(malomipar és cukor—ipar) 2, a IV. főcsoport (egyéb ipar) 14§alcsoportból áll. A főösszevonás, vagyis az összes áruk
átlagos indexének meghatározása azután
ismét külön koefficiense—k segítségével anégy főcsoportindex alapján történik. %A
905,— oldalon közölt táblázat teljes részle- tességgel közli 'az alcsoportok, a főcsopor—tok indexelt és természetesen az, összes áruk; átlagos indexét is, valamint a mérle—
gelési koefficienseket.
, Az índestám számítási módszerét a telhozottak eléggé megvilágítják, a tech-
nifkai eljárásnak további részletezésébe
szükségtelennek látszik belemenni. Csu- pánwannyit kell még megjegyezni. hogy a koefficiensek meghatározása az 1926. évi
termelési (illetőleg némely részben külfor—
galmi) adatok alapján történt. A koefficien—
sek természetesen hosszabb időre szóló ér-
vényességgel vannak megállapítva, merthiszen a nagykereskedelmi árak index-
SZámának más célja nem lehet, mint az
átalakulásnak teljesen tisztán, minden egyéb befolyásoló körülménytől mentesen való demonstrálása, A koefficiensek vál—
toztatása pedig eo ipso azt jelenti, hogy az indexszám alakulása nemcsak az ár—
változásoktól függ.,hanem a koefficiensek változtatásától; Az indexszámo—k kis ámí- tása épp úgy, kinint eddig. minden hó
intolsóf napjára
*lVisszamenőleg egyelőre az 1929. év január
ben az agrárius 'r105-ös
vonatkozólag történik.
hónapjáig történt meg az indexszám ki- számítása—. ,_
Az új indexszámalapján az 1929. év
első felében az áralakulás 'a következő
volt: _ ; '
Mező— Malom— " Z !
: , azdas — ' ' ' '
1929 ! gés alkal;g Gyáli? 'lcplllkroif Eiia'ílb bííá'ís'
tenyésztés ipar átlaga
* (1913. évi átlagárak : 100)
Január .. 130 147 110 139 132
Febr-nat.. *137 147 *111 138 136
Március . . 136 150 111 139 ,,136
prilis .. 134 150 109 135 ' 135
Május 120 147 104 134 1253
Június .. 119 144 * 102 133 122
Az első tanulság, ami az új indexből levonható, az, hogy jóval érzékenyebb a régi indexnél. Egymás mellé állítva az új
és régi indexet, a következő képet kapjuk:
1929 111333; ingéx
Január .. .. 134 132
Február.. .. .. 137 136
Március. .. .. 138 136
prilis .. .. .. 134 135
Május .. 129 123
Június .. .. 127" 122
Az év első háromhónapjában a két—
féle módszer szerint számított arányszá—
mok között alig van eltérés. Mikor azután nyár felé; megindult az agrárindex csökke- nése, az új index rohamosan esik és pedig oly mértékben, hogy áprilistól júniusig, tehát 2 hónap alatt a csökkenés 13 pontot tett ki, vagyis közel 10%—ot. Ugyanez az irányzat érvényesült persze a régi index- nél, de itt az indexszám esése csupán hét
pontot, azaz 5'2%-os volt. A beállott ár—
csökkenésekre tehát az új index jóval erő- sebben reagált. Különösen érdekesen ala- kult a mezőgazdasági és állattenyésztési index. Ez az index az év elején _meglehe- t'o'sen magasan állott és februártól ápri- lisig megközelítette az ipari indexet is. Az agrárindex januárban 130—cal indul, bár ekkor 'a' gabona, tehát az az alcsoport, melynek ár'alaku'lása' a legnyomatékosab—
ban befolyásolja a mérlegelés következté- áruk csoportját, csak indexszámot tudott felmutatni.
Döntően hozzájárult azonban ekkor az index relatív magasságához a fontossági sorrendben második helyen álló alcsoport, a kapásnövények alcsoportja az'ő 166-05 rindexszámával, a tengeri és a burgonya rendkívüli drágasága következtében. Je-
8. szám. —907—— 1929 lentékenyen átlagon felül volt ezenkívül a
hüvelyesek, a szálas takarmány, a tojás, valamint a tejtermékek indexszáma. Kivé- tel nélkül átlag alatt voltak az állatok al- esoportindexei. Februárra az index ——-— az agrárindex —— egyszerre 7 ponttal emel- kedve elérte legmagasabb pontját. Ebben a hónapban éreztette hatását leginkább a szigorú tél és főleg az ezzel kapcsolatos szállítási nehézségek. Alig egy—két alcso—
portnál találunk némi és magában véve jelentéktelen lemorzsolódást, egyébként az agl'árindex összes utóbbi tételei az egész vonalon emelkedtek s például oly fontos tömegélelmezési cikknek, mint a burgo- nyának az indexszáma 200 fölé került és mint látni fogjuk, még ez sem jelezte leg- magasabb nívóját. A gabonaindex ekkor 108, a kapásnövényeké 177. A bab indexe 375—ig emelkedett, csekély jelentőségénél fogva azonban (koefficiense 1, a gabonáé 39, a kapásnövényeké 20) ez az indexszám alakulását nem befolyásolta túlságosan.
Ebben a hónapban a vágóállatok közül a sertés indexe árult el feltűnő emelkedést és 10 ponttal ugrott a januári fölé. A már—
ciusi index nem hozott oly javulást, ami- lyent várni lehetett volna és az agrár- pikkek indexszáma még mindig a rendkí—
vüli tél által okozott abnormis viszonyok hatását tükrözi vissza; Mindössze egypon- tos visszaesést látunk, mert az indexszá- mok visszaesése több alcsoportnál jelent—
kezett ugyan, az előfordult további emel—
kedések azonban ezeket csaknem teljesen ellensúlyozták. Nagyot esett ekkOr az idénynek megfelelően a tojásnak az ára.
csökkent a takarmánynak. a tejtermékek- nek és a borjúnak. A gabonaárak változat- lanul tartották indexszámukat, a burgonya pedig 2131—es indexével *a kapásnövények alcsoportindexét ISS—ig emelte. Április sem hozza az agrárindex lényegesebb meg—
könnyebbülését (134), május es június hónapok azok, amelyek azután meghoz—
ták a rohamos visszaesést. Ekkor már a . gabonaárak diktálják az iramot. A gabona—
index, mely még áprilisban is tO7-en állott.
májusra hatalmas znhanással mélyen a békeparitás alá, 88-ig7esett vissza és jú- niusban is 89-en állott. Ehhez járult a ka- pásnövény'ek indexének 186-ról 155-re,
majd júniusban 148-ra való esése. Ha-
sonlóképen- számottevően kisebb lett a takarmányfélék indexszáma és elég nagyot
esett a sertés ára is. Végeredményben te—
hát az agrárindex februári legmagasabb pontjától számítva június végéig 18 pont- tal. vagyis valamivel több, mint l3%-kal
esett. '
Szembeállítva ezzel a tulajdonképeni ipari anyagok és termékek indexét, me- lyek az ,,egyéb ipar" főcsoportjában fog- laltatnak össze, itt is épp úgy, mint a régi ipari indexnél, azonnal feltűnik az index jóval nagyobb stabilitása. Az egyes alcso—
portindexeknél a kilengések többnyire egé-
szen szűk keretek között mozogtak, sőt
nem kevesebb, mint 5 oly alcsoport akadt, melyek indexénél az elmult félév alatt a legcsekélyebb változás sem következett be.
így azután az ipari index irányvonalának
fejlődése is sokkal nyugodtabb és egy- öntetűbb, mint az agrárindexé. Januárban az ipari index 139—en áll, februárban 138—on, márciusban ismét 139-en. E három hónap ármozgalmai közül említhető a fé—
mek indexének márciusi kiugrása, vala-
mint a bőrárak ingadozása. Áprilistól
kezdve júniusig az index l35-rő1134—re.
majd 133—ra esett. Ezt a már határozot- tabb lanyhuló irányzatot főleg a textil- ipari nyersanyagok és félgyártmányok, valamint a kőolaj indexszámainak a vissza—
esése idézte elő. Januártól júniusig az ipari index 139—ről ISS—ra, vagyis 4'3%-kal
esett.
A malomipar és a eukoripar főcsoport- jának az indexe általában a legalacso- nyabb és a januári llO-ről némi emelke- dés után júniusig 102-re esett. A gyarmat—
áruk indexe. mely csekély jelentőségénél fogva amúgy is alig befolyásolja az index- számot, 144 és 150 között ingadozva, arány- lag csak kevéssé változott.
Valószínű. hogy ezentúl, az átlagós nagykereskedelmi index nagyobb arányú kilengések mellett valamivel alacsonyabb árszinvonalat fog mutatni, mint a régi
index. A *
*
Ami az árakat magukat illeti, az álta—
lános irányzatról már felvilágosítást adott az indexszámok ismertetése s most csupán egyes fontosabb cikkek árára kell röviden
kitérnünk. A gabonaárak alakulásánál
még az 1929. évben is tartott az a _saját—
szerű árviszony, mely a kenyérmagvak és a takarmánymagvak között kialakult és
64'
8. szám. ——-— 908 -—— "1929
%
Átalakulás Budapesten :az 1929. év január—június havában.
Formation— des prim a Budapest, en janvier—fjuira 1929.
' w 1913. évi ' ,,
Égw átlagár Árak pengokben
. ' 3; Prix mo en . ,,
Megnevezes %b? delmi; Pmenpengos
_
Dészgrzatzon- - "n.! §
EMUEÉ-
ág§
1 9 2 9vag :.- ; zeng)
; § 8 33 I. 11. 111. IV. v. VI.
1. A nagykereskedelem árai.
1. Prut de gros.
a) Élelmezési cikkek és mezőgaz-
daság/i termékek, —— a) Denrées alimentaires et produits agrícales.
Búza,tiszavidéki 78 kg-os —- Fromm!
de la re' ion de la Tisza, 78 kg (; 22'30 2584 2538 25-88 2895 2573 21'28 22—45 Rozs — eígle . . . . . . . . . ,, .17'83 2066 2260 28'10 28'38 21'88 17'10 17'88 Takarmányárpa - Orge fourrager . ,, 16-11 18'66 25'25 2588 2638 26'75 23-83 202?) Zab — Avoine . . . . . . . . . ,, 19'04 22'06 25'85 25'73 26'05 26'13 20'— 19'05—
Tengeri — Ma'is . . . . . . ,, 15-11 1751 27—28 28'88 29'50 29'40 2475 2480
Bab, fehér —— Haricot blanc . . . kg 024 028 096 105 120 116 116 1'06
Burgonya, fehér —_— Pomme de terre ,
Manche . . . . . . . . . . (; 5'61 6'50 12'50 13'50 15'—— 15'— 12'50 10'50 , Búzalíszt O-ás ? Farina de froment, A
No 0 . . . . . . . . . . . . kg 034 039 040 040 040 040 037 - 0737
Búzaliszt 2—es —- Faríne de froment,
No 2 . . . . . . . . . . . . ,, 0-33 038 038 039 039 089 036 036
Búzaliszt 6-os —— Farine de froment,
No 6 . . . . . . . . . . , 0'30 0'35 0'30 031 031 0'81 028 027
Maláta'——- Malt . . . . . . . . . (; 31'— 3591 45'50 45'— 45'— 45'— 4450 42'50 Kristálycukor, zsákban — Sucre crisi.
en sans . . . . . . . . . . . kg 081 094 109 109 108 107 107 108
' Ökör, jobb minőségű —— Boeuf de gual.
supéríeure . . . . . . . . . . ,, 1'02 1'18 103 103 105 106 110 1'12
Borjú— Veau . . . . . . . . . , 1-14 1'32 164 160 1—35 125 167 148
Sertés, fiatal, nehéz — Porcs, jeunes
el lom'ds . . . . . . . . . . . ,, 1'36 1'58 1'52 173 1'82 1'90 179 177
Juh —— Moulon . . . . . . . . ,, 0-64 0'74 066 066 068 062 064 064
Zsir— Graisse. . . . . . . . . ,, 151 175 2*—— 210 23-34 2'29 210 218
Marhahús, la helybeli hátulja —— Viande de bomf, I—re gualité, partie postá—
rieure, de Budapest . . . . . . ,, 173 2'—— 288 236 286 234 242 244
Vaj —— Beurre ,, 268 3'10 460 5'—— 480 4'80 5'50 540
1440drb
Tojús —— 0514 s . . . . . . . . . ,, íécz: 9753 11299 22802 304'02 17280 145— 163'-—— 18072 Rizs (Burma II.) — Riz (Burmah II.) g 0'34 0'39 0'59 069 059 059 0 *" 0'56 Kávé s%Santos) — Ca é (Santos). . . ,, 2'65 3'07 462 462 4'88 4'88 4'88 4'66
Tea ( onchong) —— hé (Souchong) ,, 6'-— 695 7'-—— '— 7'— 7'—— 7'—— 6'90
Korpa — Son . . . . . . . . . g 11' 5 12'92 19'13 18'88 19'18 18'68 15'18 12'65 Széna —— I. r. —— Fom I—re gualílé ,, 9'25 10'72 17'25 17'— 16— 16'— 15'— 15"—
Szalma —— Paille . . . . . . . ,, 3'48 403 490 5'15 510 525 4'80 445
b) Ipari an agok és termékek.
b) Matiéres in ustr. et produits de Find.
Rúdvns —— Far en barres . . . . . (; 18'90 21'90 29'-— 29'——— '. '— 29'—— 29'— 29——
Vaslemez, 1 mm—es —- Tóles de fer,
dc 1 mm. . . . . . , . . . . ,. 29-00 33'60 39'20 39'20 3920 3920 39'20 89'20 Vörös:-éz (elektrolyt) —- Cuívre (Elec-
trolyte . . . . . '. . . . . . kg 1'72 1'99 2'20 2'40 3'-— 2'40 230 230
lom ( uta) —- Plombjde fonderíe) . ,, 052 060 068 068 084 074 074 0-72
11 (Banka va Billiton) _— Etuin
, (Banka ou Bíl iten .. . . . 4 . . ,, 4'95 ! 573 10'— 10'—— 860 860 7'— 8-—
Horgany (hutu) —- ínc (de foüderie) ,, 0-64 ' 074 085 085 090 090 085 085
Szén, hazai barnaszénl) — Charban,
hgm'te índígénel) . . . . . . . . (1 2-20 2'55 8'31 8'81 331 315 315 315 Szen, porosz, felsősziléziai — Charbon,
Pprussc, de Haute-Silésie . . . . . ,, 3'50 4'05 5'90 _ 6'—— 6'— 6'— 6'— 6-—
etróleum (világító) — Pétrole (á éclaí—
rage) . . . . . . . . . . . . kg 034 0391 032 0'32 032 031 030 030
Benzin, nehéz motorbenzin O-765,0'775D
Benzíne lourde d mateur. ,, ,, ,, 0-30 035 046 046 045 0-44 0-43 0-42 *
Nyerspamut, amerikai — Colon brut,
américain . . . . . . . . . . ,, 1-45 1-68 2-92 3-03 8-04 2-80 279 278
Pamutfonál, 2—es számú —— Mls de
coton, No 2 . . . . . . . . . , 230 266 407 4'13 4'16 3'96 390 884
Pamutszövet középszálú. fehérített — _
Tíssus de coton blanchis, de [ils moyens m 0-60 070 120 1'15 1'10 1'15 1'15 1- 10 Nyersgyapjú, középfinom'szövetgyapjú,
szenny-ben nyílott—Lama brute, laine ,
demi juc pour tissus coup. s. dos kg 1-47 1'70 270 270 270 270 2440 2-40
Gyapjúszövet, férfi, téli, tiszta gyapjú—
ból —— Tíssus de Zaíne pure et chaude,
'd'hiver, pour hommes . . . . . m 6'—— 6'95 12'62 12'62 12'4'3 12'42 12'32 * 1'2'82
Kender, gyári, tilolt — Charwre de , . _ x *
]abriguz, teíllé. . . . . . . . " kg 080 093 1'62 ' 162 169 155 148 1'33
]) Helyesbített adatok. — Chi'fres rectifiés.
8. szám.
_. ggg _. 1929
M
?n' 1913. évi ,,
_gg—Égxátlagár 'Arak pengokben
_ 'S Prix mo en - ..
M e g n e v e z é s 395 § de my; Princ en pengos
m
Déstgnation glggg Év) 1 9 2 9 '
$$$—§ '? § "Én; ,,
m h a _ ,
S § 8 a; I. II. III. IV. k . VI.
Len, nyers -—— Lin brut. . kg 120 139 254 254 , ' 2'44 2'41 229 1 220
Marhabőr, nyers, zöldsúlyú, vágóhídi , _ , . — '
Cuir de boeuf, brut, d'abattoir. ,, 1'30 1'51 1'55 1'40 1'60 130 120 1'30
Borjúbőr, nyers, zöldsúlyú, hosszúlá— ' -
bú, tejes —— Cuir brut, de veau, á _.
longs pieds, avec léte . . 2 05 2' 38 2" 78 238 ( — 280 2' 20 230
Talp bőr — Curr a semelle . ,, 585 678 5' 90 5'50 5'60 530 5 10 510
Felsótiőr, box- calf, fekete —— Cuir a [] láb " ' '
eigne, box-aal], now . ,,pied 1'45 168 195 170 175 1—70 1-65 ' l'65
Újsfg"papíros, rotációs — Papier á
Izgumaux, rotat. . kg 025 029 065 035 035 035 035 035
gla, 25X19X6 cm méretű ——Brigues 1000 drb
de 25X12X6 cm . ,,piéces 31'—- 35'91 46'—— 46 —- 46'—- 46'—— 46'—-— 46-—
Mésv, darabos, égetett —-Chaux, gros-
siére et suite (; 2 20 2'55 4'20 4'20 4'20 4 20 4'20 4'20
Portlandcement —— Címem poriland ,, 3 20 371 5'98 5'98 5'98 5 98 598 598
Bománcement —- Címem iomain . . ,, 2'-— 2'32 -— -— — —— — —-
Épületfa, ácsolt, fenyőfából —— Bois de
sapin, d. consiruciion, char ami ma 45——— 5213 54'—— 54'— 55'— 54-— 58'-— 52—- Kénsav, 660 Bé —— Acide sul urigue . (; 10— 11 59 14'— 14'— 14'—— 14'— 14'— 14"—
Szuperfoszfát * Superphosphate kg % 0-50 0 58 063 053 063 0-53 0-53 0-53
Tüzifa — Bois de chauíage (; 2-28 2 64 320 380 835 845 355 345
2. A kiskereskedelem árai.
2. Prix de détail.
Marhafhús. levesnek való — Viande de
boeu , PUW' soupe - k 1' 3 2'24 2'40 2'40 240 2* 260 "
Sertéshús, comb -— Viande deporc, g 9 40 260
cuisse - - — - ,, 1'98 2-29 235 274 270 270 3'— 3'—-
Disznózsir — Saindoux. . . _ 1-77 2-05 2—30 2ng 248 263 2-55 2-44
liter
Tej -—- Lait . . . litre 0'31 0'36 040 040 040 037 088 037
! drb
Tujás —— Omfs - piéce 0074 0086 016 020 013 009 011 0-11
Liptói túró — Fromageon de Liptó . kg 1-95 2-25 3- 30 3 30 3- 30 3.40 3-40 3 30
,Kenyér, félben-na, gyári —— Pain demi—
bis, defabn'eue . - ,, 0—30 0-35 044 044 0-44 0-44 043 042
Búzaliszt z-es —— Farina de frommi, '
No 2 ,, 0434 0-39 0-41 0-41 0-41 0-41 040 039
Burgonya, fehér — Pomme de terre
Manche - - , 008 009 016 017 018 018 0'18 0-14
Savanyúkáposzta — Choucroute ,, 0-27 0- 31 0-55 0 64 066 0 64 0—59 0-59
B,ab fehér, apró —— Haricots blancs,
etüs - - ,, 041 048 1-10 ms; 184 1-30 1-30 1-20
ukor, finomított, kristály —— Sucre
% raf mi, cris! , 0-88 1—02 1—19 1-19 1'18 1-17 1-17 ms
Fér ruha,ll. -rendű. gyári — Véiements rend *
bfourhommefIlmzual fails m abr compl. 40— 46-34 51-20 51-20 51-20 5020 51-20 51-20
ői ruha, II rendu, gyári —— obes
pour femmes, lle anal. , faites en fabr. ,, 5o-_. 57-93 64'—— 64'—— 64'— 54._ 54, 64-—
Gyermekruha [I rendű, gyári —— Vete—
ments pour enfants, lle gual, faits
en fabrieue - ,, 20— 23-17 28——— 28'— 28'— 28—_ 28—-— 28-—
Fértimg (munkásing)— Chemisespour drb
, hommes (chemíses d ouvríer) _ piece 2-90 3-36 4—88 488 488 488 488 488
H Ferfialsónadrág— Calecons pour hom-
mes. . ,, 3'— 3'48 528 528 5'28 E') 28 5'28 5 28
Női ing -— Chemíses pour femmes. . ,, 3410 359 432 432 432 4 32 41-32 4 32
Férfiharisnya. rövid —- Chausseltes pár
ip Én!" hommes . paii'e 052 060 186 1'81 181 175 175 175
ói harisnya w Bas pour femmes ,, 0-00 1-04 2 70 2-70 270 2—65 2—65 2 65
Gyermekharisnya —— Bas pour enfanis ,, 0—50 0-58 1-84 1—80 1—80 1 74 1-74 1 74
, Férücipö, gópszeges, fekete box —
* Chaussuns pour hommes, clouées á
la machine, box noir . . ,, 15-—— 17-38. 26-50 26-50 20-50 26-50 26-50 25—
_ Női cipő, fekete box, magasszárú,
! fűzós —— Botiines pour femmes, box —
noir, á laceis . . ,, 16'—- 18-54 26'50 26'50 2660 2660 2660 25——
Gyermekcipó 33—35 sz. —— Chaussures
our enfants. 17. 33—35 . ,, lO'— 11'59 18'——— 18'—— 18'— 18'—— 18'—-— 17'———
űlöszén, orosz —-— Charbon de chauf-
, _lfage, de fussa . . :; 3-80 4-40 7—81 7-41 7-41 741 741 741
$ űznfa, aprított — Bois de chaujfage, ?,
, menu . . . . . . . ,, 296 343 560 590 590 65-10 6-10 6'10