9. szám, —-—845—— 1931
58'5 millió métermázsás termést várnak, 13 millió métermázsával többet, mint az előző évben. Leszá- mítva az 1929. év rekordot jelentő 64 millió méter- mázsás terméseredme'nyt, az idei tengeritermés a legnagyobb, amit eddig Románia produkált.
Egyiptomban a gyapot túltermelése a válságot fokozta, az egyiptomi kormány a gyapottermelésre szolgáló terület redukcióját határozta el. A kény- szerintézkedések életbeléptetése előtt a termelők
önként csökkentették 20%-kal a gyapottermő terület nagyságát, így az új szezonra az előző évi 874.783 hektár helyett csak 706968 hektáron termelik a gyapotot.
Az Egyesült Államok idei
millió métermázsára becsülik, ez a mennyiség 12'6%- kal több, mint az előző évi és 2'7%-kal több, mint az öt évi átlagos gyapottermés.
Az Egyesült Államok termelői egy értekezleten gyapottermósét 34
elhatározták, hogy az őszi búza kb. 17 millió hek—
tárt kitevő vetésterületét már a mostani gazdasági évben 15 millió hektárra redukálják.
Kanadában a kalászosok terméseredménye igen gyenge volt. Az ottawai kormány szeptember 9—én jelenti, hogy a mult évi 29'4 millió métermázsát ki- tevő árpaterméssel szemben most mindössze 15'8 millió méternlázsára számíthatnak. Hasonlóképen erős a visszaesés a zabnál, 1930—ban 65'3 millió mé-
termázsu volt a zabtermés, a mostani gazdasági évben az eredményt 52'3 millió métermázsára be-
csülik. _
Argentínában a búza vetésterülete 20%—kal ke—
vesebb, mint az előző évben. llasonlóképen vissza—
esés állapítható meg a rozsnál (— 5'2%) és a zab- nál (— 12400) is. Ezzel szemben a len bevetett terü—
lete 9'1%-kal, az árpa bevetett területe pedig 5'6%- kal nagyobb az előző évi vetésterületnél.
0 IPARO
A gyáripar helyzete 1930-ban.
La situation de Findust'rie manufactwiere honyroise en 1930.
Résume'. Dés les derniers mois de 1929, Ia situation de llindustrie manufacturiére hongroise siest considérablement aggravée, de sorte gue les données relatives a la valeur de la production présentaient en 1929 une régression de 0'3% par rapport aux années préce'dentes, au cours desauelles la produc- tion auymentait constamment. La situation économigue ayant encore empire' en 1930, surtout en raison de la mévente des produits agricoles, la production manufacturiere a, dans toutes les catégories des établissements industriels, accusé une diminution essenti—
elle par rapport a 1929. Bien aue le nombre des iabrigues se soit éleve' de 9,1) la valeur de la production a baissé de 137. Eeifectif moyen des ouvriers a diminue' a 148'5 mille et celui des ouvriéres a 67'7 mille (au total de 10'7%); on a donc renvoye' 20'7 mille ouvríers et 5'2 mille ouvriéres.
A cause de la reduction de la production industrielle et du personnel ouvrier, le nombre moyen des journe'es d,exploitation.
a baisse' de 280 a 276, par suite de yuoi les fabrigues ont subi une perte de 28 mille journées diexploitation, et celui des jour- nées de travail, de 283 a 280, ce gui re—
1) En 1930, il a été iondé 22 fabrigues, trans- formé 71 exploitations en établissements de carac-
tére manufacturier et fermé 84 fabriaues.
présente une perl'e de 8 millions de iournées de travail ou de 75 millions dlheures de travail. Les salaires ayant également di—
minué, le salaire annuel moyen est tombé a 1497 pengős, accusant une diminution de 5'3% comparativement á celui de 1929 (1580 pengős). Mais comme le coút de la vie a baisse', le salaire re'el moyen a représente' 1406 pengős, dépassant de 4'6% celui de 1929, de sorte gue les ouvriersne furent pas obligés de diminuer leur niveau de vie.
La valeur de la production des fabriyues a été de 25 milliards de pengős en 1930, pré—
sentant un fle'chissement de 3713 millions par rapport a 1929. Calcule'e sur la base de liindice des prix de gros en pengős dlun pou—
voir d,achat dlavant—guerre, elle représentait 2 milliards de pengős et niétait inférieure gue de 130 millions (6'1%) á celle de 1929.
La valeur moyenne de la production par fabrigue a diminué (le 856'6 mille pengős en 1929 a 7577 mille en 1930 (en pengős d'un pouvoir (Pacliat diavant 1914, de 637'4 mille á 608'1 mille).
Les economies re'alise'es sur les traite—
ments d*employés et les salaíres ont été de 45 millions de pengős et celles sur les frais de combustibles et dle'clairage, de 22 millions;
donc les dépenses de personnel ont diminué seulement de 9'8% et celles de chauffage
9. szám.
' " "'*'—WWW a
et diéclairage de 13'7%. A cause de la baísse des matieres premiéres, les principuuyc frais diexpl'oitation et de production n,0nt repré—
sente' (Iue 17 milliard de pengős, accusant une diminution de 15270 pur rapport á
1929. Ceci témoigne des efforts faiís pour ruticnaliser la production, ainsi gue de ia résistance et de la fuculté d'adaptatiom dans une situation économigue grave, de lőin—
xdllstrie manufacturiére hongroise.
*
A gyáripar üzemmenetét és termelési viszonyait megvilágító adatok már az 1929.
évben rámutattak arra, hogy az általános gazdasági válság az ipari termelést is sú—
lyosabb leromlás felé sodorja s a gyár—
iparra, mely a gazdasági ágak között még a legellenállóképesebbnek bizonyult, szin- tén válságos korszak fog bekövetkezni.
Különösen az 1929. év utolsó hónapjaiban súlyosbodott a helyzet. A munkapiae és hitelbiztonság lényegesen rosszabbodott, amint azt a munkanélküliek számának és a fizetésképtelenségi eseteknek ugrásszerű emelkedése mutatta. Ugyanakkor vissza- esett az ipari termelés, a kevésbbé tőke- erős ipari vállalatok közül több megszűnt, számos ipartelep pedig erősen redukálta üzemét. A gyáripari termelés értéke ennek következtében az előző évek állandó emelkedést mutató adataival szemben
1929-ben 0'3%—kal csökkent.
A gazdasági helyzet alakulásáról ren- delkezésre álló 1930. évi adatok a további leromlás képét mutatják. Az európai gaz—
dasági válság 1930-ban tovább terjedt oly országokban is, amelyek eddig még men- tesek voltak annak súlyosabb behatásai- tól. A mezőgazdasági értékesítési válság és annak kapcsán a fogyasztó- és vásárlóké- pesség állandó csökkenése okozta depresz—
szió egyre erősödő mértékben átterjedt az ipari termelésre is, melynek csaknem min- den ágazatában a fejlődést ellanyhulás, sőt visszaesés váltotta fel. Súlyosabbá tették az ipari termelés helyzetét az előző évi el- adatlan készletek és nyersanyagok további áresése, mert célszerűbb volt az ipari ter- melés redukciója mindaddig, míg a készle—
tek a fogyasztás állandó csökkenése mel- lett erősen megcsappant szükségletek ki—
elégítését fedezhették. És fokozták az ipari termelés válságát az arany drágulása, a szovjet dumping, a külföldi értékesítés ne- hézségei, a gazdasági szempontból bizony-
v—"SÁ'G —
1931.? __ __ hav—___..."
talan külpólitikai helyzet, a külkereske—
delmi szerződések hiánya. A magyar gyár- ipart ezek közül kétségkívül a legsúlyosab- ban érintette a mezőgazdasági termények áresése, mely nemcsak a gazdatársadalom válsága, hanem az ország lakosságának nagyobb részét sujtva, a fogyasztó- és vá- sárlóképesség olyan arányú csökkené—
sére vezetctt, amelyet legközvetlenebbül az ipari termelés sínylett meg.
A gyáripar helyzetét ismertető 1930. évi adatok a gyárak foglalkoztatottságának és a gyáripari termelésnek minden vonalon, az ipar minden ágazatában s az ipartelepek minden kategóriájában lényeges leromlá—
sát mutatják. A gyárak munkáslétszáma l()'7%—kal s a termelési érték 1376-kal csökkent, amivel természetesen együtt járt a teljesített munkának, valamint a fel—
használt anyagoknak hasonló arányú visz—
szaesése. Az ipari vállalkozások terén azonban alig észlelhető a gyáripari terme- lés válsága. Az 1930. év folyamán megszűnt vagy gyári jellegét elvesztett ipartelepek helyét új gyáralakulások, illetőleg üzem—
kibővítés folytán gyárrá fejlődött iparte—
lepek töltötték be. Sőt az 1930. év végén gyárnak minősített 3.521 ipartelep, a gyá—
rak előző évi számával szemben 9 gyár—
többletről ad számot, ami 0'3%-os szapo-
rulatnak felel meg. Az 1930. év folyamán ugyanis 22 új gyártelep alakult és 71 ipar- telep fejlődött gyári jellegűvé, de ezzel szemben 84 megszűnt, illetőleg elvesztette gyári jellegét.
Az új gyáralaknlások között néhány nagy ipartelep található. Az 1930. év folya—
mán kezdte meg üzemét a Magyar Dunán- túli villamossági rt. bánhidai áramfejlesztő telepe, a Shell kőolaj rt. csepeli kőolajfino- mító telepe, a Soproni selyemipar rt. ipar- telepe s két báránybőrkikészítő telep, va- lamint a Hungária papírlemez— és papír-
árugyár Újpesten, továbbá a Győri gyapjú-
fonó-, festő- és kikészítőgyár és a Budavi—
déki posztógyár budakalászi gyapjúszövő üzeme, amelyek mind nagy nyereséget je—
lentenek a magyar gyáripar számára. A legtöbb új alakulás a fonó- és szövőipar—
ban történt, ahol 12 új ipartelep üzembe- helyezéséről szólnak az adatok, míg a vas—
és fémiparban, áramfejlesztőtelepeknél, a bőriparban és a papíriparban 2—2, az élel—
mezési és vegyészeti iparban pedig 1—1 új gyáralakulásról adhatunk számot. A 22 új gyár 1930—ban együttesen 997 munkást al—
kalmazott, 94.476 lóerőt képviselő erőköz—
9. szám.
ponttal dolgozott s nyolc és egynegyedmil—
lió pengő értékű termelést mutatott ki. Az új gyáralakulások révén elért termelési ér- téktöbhletnek több mint a fele, 4'5 millió pengő, az új fonó- és szövőipari gyárak termelésére esett.
A gyári jellegű ipartelepek számának alakulását a legutóbbi három évben ipari í'őesoportok szerint az alábbi adatok mu—
tatják be:
l. A gyári jellegű ipartelepek megoszlása ipari főcsoportok szerint 1928—1930. években.
Répartition des établissements de caracíüre manu- factnríer snivant les principatus groupes d'indnstm'es
en 1928——30.
A gyári jellegű ipartelepek szimán ak alakulása Valiatíon du nombre des ála—
Ipari főcsoport SZáma— blisscmmts dt camutézc man"
és megnevezése _,_ __,wafiljílfmf __ s Nnme'm et désianation § ( §
.Cl .0
des princip. groupes § 8 § 8
_ _ _ _
d indnsfwcs ; CRC! 5 g, (§ .,," § § § ,,
es es mi?" es xÉH
00 N c: N D*Noo 0 N 0 em m _a N _ TIÉD—1 co __ 'cücl
?; 2355223559
l, Vas és fémipar ——
Side'rurgie et métal—
lurgie ... 306 280 lla. Gépgyártás ——
Construction méca- !
nigne . . 171; 1711000 167 97'7
Hb. Közhasználati'i elek— s tromos áramfejl. te- ;
lepek— Usines d'é—
lectr. dutilité pu-
bligue . . . 259
III. Kö-, agyag ésiiveg- ipar — Ind. de la
pierre, a_e'mmigne ,
et verwm'e . . . . 611 610 998, 611100'2 IV Fa és csontipar ——
lnd dn bots et de
915 280 1000
265 1023 266 1004
los . . 425 402 94'0 396! 985
V Bőr-, sör-té; tollipar , l!
Ind. du cuir, dncrin, (ln poil et de la
plnme . . . . 87 84 96'6 86102'4 VI. Fonó- és szövöipar
Industria teactile . 286 291 101'7 297 1021
VII. Ruházati ipar — ,
Ind.duv6tement . 155 154 994 149 968 VIII. Papirosipar ——
Ind. (ln papzer . . 67 68101'5 71104'4 IX Élelmezési ipar ——
Ind. de lalimenta- ,
tzon ... . 843 847 1005 856 1011 X. Vegyészeti ipar ——
Ind. chimigue . . 226 228 98"? 225100'9 Xll. Sokszorositó— és
müipar —— Ind. de ;
la reproduction . . ll7l 117 10001 117 1000 Összesen _ Total 3.553 3.512 968 3.521 too—3
_ 847, ..;
1931A gyárak száma tehát az utolsó három évben ipari főcsoportok szerint vizsgálva sem mutat számottevő változást, a hul-—
lámzás egyik ipar-csoportban sem haladta meg az ö/á—ot. Az 1930. évben 9 gyártelep—
pel többet sorolt fel az élelmezési ipar és 6 iparteleppel többet a textilipar, tehát a két ipari főesoportra esett a szaporodás há- romnegyed része, míg gvártelepveszteséget, szenvedett iparesoportként a faipar, ruhá—
zati ipar és gépipar nevezhető meg. A gyári?
jellegű ipartelepek számában évenkint, végbemenő tényleges hullámzás azonban,_
mint említettük, lényegesen na g.yobb Az;
1930. évben 71 olyan ipartelep soroztatott.
a gyárak közé, amely nem volt új alakulat.
Ezek között 18 élelmiszer előállításával,_
10 kő—, föld—, agyagiparral, 9 fa— és csont—.
iparral, 8 vegyészeti cikkek gyártá'sával,_
ugyancsak 8 gépgyártással és 5 vas- és fém—
ipari eikkek készítésével foglalkozott, a- többi 13 pedig egyéb iparcsoportokha tar-, tozott. Ez a 71 ipartelep együtt" közel öt—
ezer munkással dolgozott s 626 millió—
pengő értékű iparcikket állított elő. Hogy ezzel szemben mily veszteséget jelent a gyáriparra az 1930. évben megszűnt gyári"
jellegű ipartelepek kiesése, sajnos nem ál-—
lapítható meg. Az 1929. évi'gyárak jegy- zékéből törölt iparvállalatok többsége- azonban inkább a gyári jelleg határán mozgó kisebb ipartelepet tartott üzemben,.
úgyhogy kétségtelenül kisebb mértékben!
hatottak a gyáripar teljesítőképességét ést termelését feltüntető adatok csökkentésére a gyárak sorából törölt ipartelepek, mint"
amilyen mértékben növelte azt az új gyári jellegű ipartelepek felvétele. A gyárak szá-
mának 1930. évi alakulása azonban — bár—
az 1930. évi adatok némi szaporulatot mu—
tatnak — nem mondható kedvezőnek. A
számbavett gyári jellegű ipartelepek közül ugyanis 227 ipartelep, tehát a gyárak 6'5
% —a, az 1930. évben üzemen kívül állott, ami a szünetelésre kényszerült gyárak szíámának nagyfokú emelkedését jelenti.
Az 1928. évben a gyáraknak csak 3'9%—a szünetelt, 1929—ben 4'7%-uk szüntette be üzemét, s így 1930—ban a szünetelő ipar—
telepek aránya már a gyáripar—súlyos hely—_
zetére mutat rá.
Az- ipari'termelésre is átterjedt gazdasági depresszió" 1930. évi arányai a gyári mun- káslétszámx alakulását ismertető ' adatoknál tűnnek fel. Már a munkapiaeh'elyzetéről rendelkezésre álló' havi adatokból megálla- pítható, volt, az ipar foglalkoztatottságának ,
9. szám. ———848—— 1931 1930. évi fokozatos leromlása. A szakszerve—
zetek által nyilvántartott munkanélküliek- nek 1929—ben évi átlagban 162 ezret elért száma 1930—ban 223 ezerre szökött fel, ami 37'7%—os emelkedést jelent s ugyanakkor a társadalmi biztosítónál a kötelezőleg biztosí—
tott tagok száma 5'8%—kal csökkent. A ha- tósági munkaközvetítőnél 274 munkaerő
esett 100 munkahelyre (1929-ben 223), de a
munkakeresőknek csak negyedrésze talált munkahelyet. A munkanélküliség a gyár- ipart általában véve kevésbbé érinti, mint a kisebb—ipari üzemeket, a gyáriparban dol—
gozó munkások létszámának az 1930. évben közel 26 ezer fővel történt csökkenése tehát
az iparban oly nagyarányú üzemesökkenést jelent, amelyből a gyáripari vállalatok sú-
lyos helyzetére kell következtetnünk. Külö-
nösen meglepő a gyári munkásle'tszám csökkenésének aránya, ha az utóbbi évek állandó emelkedését tekintjük. Az évi átla—
gos munkáslétszám ugyanis 1926-ról 1927-re 16'1%—kal, 1927-ről 1928—ra 4'7%—kal, vé—
gül 1928—ról 1929—re 0'3%—kal növekedett, míg 1929—ről 1930—ra 10'7%—kal csökkent.
A gyári munkáslétszám alakulását a két utolsó évben ipari főesoportok szerint és nemenkint áttekintve, a csökkenés mérvéről a következő képet nyerjük:
2. A gyári átlagos munkáslétszám alakulása 1930-ban ipari főcsoportonkint.
Variation du nombre moyen d'ouwiers manufacturirrs en 1930, suivant les principauw groupes d'industw'es.
Átlagos évimunkáslétszám
Ipari föchpm-t száma és megnevezése Nombre moyen annual tlyoum'ic'rs manufacmriers
,7 ' ' ' ' ', * ) '- ' e ütt férfi nő e ütt alakulása
A "m"" fíűiífí'líí-ZZÉMÉÉÉgímmpm Jé????, F.Bá%'ftskfíii1'7lí, fi??i?'í'"5 (fifeiüíáíiűí hemzseg;
1929 1930 19293100
I, V as- és témipar — Sidé'rurgic et métallurgie 31.528 4.494 36.022 27.395 8.771 61.166 865 lla. Gépgyártás Construction mécanigue 30.675 4.403 35.078 25.837 3.901 29.788 8419 Ilb. Közhasználatú elektr. áramfejlesztő tel.
Usines délectn'cíte d*utilité publigue . . 7.426 96 7.522 7302 105 7407 9827 III. Kő, agyag— és üvegipar —-w— Ind. de la
pierre, ce'mmigue et verrerie . 27.547 5.721 33.268 21.703 3.990 25.693 772 IV. Fa— és esontipar —— Ind. du bois et de los 11.998 1.631 18.629 9.914 1.482 11396 836
V. Bőr—, sörte-, tollipar w lnd. du cuir, du
érin, du poil et de la plume . . 4.273 2.418 6.686 4.093 2.442 6.535 97'7' VI, Fonó- és szövőipar — — Industria temtile 14.464 29.986 44.450 14.316 29.467 43.783 985 V ll. Ruházati ipar —— Ind. du eélement 3.812 4.579 8.391 3.066 4.048 7.114 848 X 111. Papirosipar w— lnd du papier 1.378 2.698 4.076 1.374 2.519 3.898 95'5
IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása
Ind de lalz'mentatíon . . . 23.263 11.267 34.530 21.055 10.893 31.948 925 X. Vegyészeti ipar — Inci. (himigue . . 7.158 2.938 10.096 7.016 2.634 9.650 95 6 Xll. Sokszorosító és müipar lml de la te
production 5.687 2.757 8.444 5.398 2.498 7.896 935
Összesen % Total 169.209 72.983 242192 148.469 67.750 216219 8953
A legnagyobb csökkenést a kő-, agyag—
és üvegiparban dolgozó munkások létszáma mutatja. hol több mint hét és félezer mun—
kás vesztette el munkahelyét. Ebben az ipari t'őeso'portban 1929—ben még a gyáripari munkáslétszám 13'7 70-11 volt foglalkoztatva.
az 1930. évi 22'8%-os csökkenéssel, a kő—, agyag— és iivegipar a gyárakban dolgozó munkásoknak már csak 11'9%-át juttatta munkához. A gyárak munkás]étszámának ily nagymérvű csökkenése természetesen elsősorban az építőipar pangásának a követ—
kezménye. A kő-, föld—, agyag— és üvegipar legjelentékenyebb ága a téglagyártás, mely az iparcsoportba tartozó munkások 40'1
% -át alkalmazta, az 1930. évben munkás-
létszámának 31196 -át volt kénytelen elho-
esátani a gyárak foglalkoztat(_)ttsagának nagyfokú csökkenése miatt. Hasonló okokra vezethető vissza a vas- és fémipari, továbbá.
a faipari munkáslétszám jelentékenyebb apadása is, míg a ruházati iparban a mun- káslétszám nagyobbmérvű csökkenésének a fogyasztóképesség csökkenése, a gépiparhan foglalkoztatott munkások számában meg—
állapítható visszaesésnek pedig az általános ipari válság volt a legfőbb oka.
A gyáripari munkáslétszám csökkenése nemek szerint nagy eltolódást mutat. A férfi- munkások számában ugyanis jóval nagyobb arányú apadás következett be, mint. amilyen a női munkásoknál állapítható meg. Az át—
lagos évi férfi munkáslétszám 12'3%—os csökkenésével szemben a női munkáslét-
9. szám. —849—— 1931 szám csak Ti! % -os apadást mutat, ami azt
jelenti, hogy bár a gyáripari munkáslót- számnak közel egyharmada női munkások- bol all, a munkahelyüket elvesztett munká—
soknak csak egyötöde volt nő. Láthatjuk tehát, hogy a munkáslétszámredukciónál az ipari vállalatok csak részben valósíthatják meg azt a törekvésüket, mely a gyakorlott munkások megtartását célozza, követniök kell a másik fő szempontot is, az olcsóbb munkaerő minél szélesebb körben való al- kalmazását, mely azután a női munkáslét- szám javára mutat eltolódást.
A gyárak foglalkoztatottságának csök- kenése a munkáslétszámredukció mellett maga után vonta a munkásteljesítme'nyek csökkenését is. Míg a gyárak 1929-ben átlag 280 napon át üzemben voltak, 1930—ban egy-egy gyárra már atlag csak 276 üzem-
napteljesítmény jutott, ami a gyáriparra nézve csaknem 28 ezer iizemnapvesztese'get jelent. Az üzemnapok 1'4%-ot kitevő csök—
kenése mellett a munkásteljesítményben megállapítható veszteség már kisebb arányú.
Ugyanis 1930-ban egy munkásra átlag 280 munkanap jutott, az előző évi 283 átlagos munkanapteljesítménnyel szemben, ami
csak 1'1%-os csökkenésnek felel meg, a
munkáslétszám nagyarányú redukciója foly- tán azonban a gyáripar csak 8 millió mun- kanapveszteséget, illetőleg munkaórákban, kifejezve közel 75 millió munkaóravesztesé- get szenvedett, mi a munkanapteljesítmény—
nél 11'6% -os, a munkaórateljesítménynél pedig 12 2%--os apadást jelent Az üzemi és munkaidő alakulását egyébként ipari főcso—
portok szerint lészletezve az alábbi tablazat adatai mutatják:
3. Az üzemi és munkaidőteljesitmény alakulása 1930-ban.
Jour'ne'es d'exploitation et de travail en 1930.
NOW/11176 total de 3 § § ,, § _) l'gy munkás ittapos
ferfi?) ,__ ears ; §, ,_,, ———;——;;—r k '—
lpari főcsoport száma és Územ- ? Munka_ $$$ § :; §§§ él; munkanaPl lápi—"312423 megnevezése napok napok ; 5; E _; § § §§ (3779?) d) ""Wii
d cxploi % § ,, ; u,: gr : "m" par Jom Nume'ro et désignatiow des tatiou de travail "É d ; § bf §? í Ért—atmiján-ESA;...
pTZ/nclpaux groupes d,lndu8tr7/CS OSSZES SZ'llllíl ; §;% §; Él; §. Illzyjífslílín;2§7elln (mm li'l' 43"
l 9 3 0 1929 É 1930 1929 1930 R 1929 ; 1930
I. Vas- és fémipar —— Side'rurgie et
méfallurgie . ... 77.921 8,608.242 76.255 7291 286 292 2763 875) 8'86
Ila. Gépgyártas —-— Construction méca- [ §
nigue . . 46.443 8,148.902 67.364 295 73499 280 274 8'69? 8'27
Ilb Közhasználatú elektromos aram- " ) '
fejl. telepek —— Usincs déleclr. ,
dutil té publigue . . 89.777 2,265.883§ 20.187 356 343 3093 SOU- 8130; 8291
III. Kő- agyag- és üvegipar —— Iml ' *
de la pierre, cé'ramigue et vewezie 119826 6,873.37 5 62.879 251 236 268 368 91)"9É' 9'15 IV. Fa- és csontipar — Ind du bois
et de los . . 96.457 3,165,857 29.569 7269§ 260 278 278 (%)-(38! 9'34
V. Bőr-, sörte—, tollipar-,__ lnd. du , * ;
windu crin du poil et de la plume 22.552 1,858.876l 15.724 294 282 285 284 8 45§ 2746
VI. Fonó— és szövőipar — Ind. tar/file 79.348 12.129.749 112057 284 281 :)78 277 ,9'38l 9'24 VII. Ruhazatl ipar — Imi. du vétement '; .508 1,690.613 13.936 276 282 :5? 238 8118; 824 VIII. Papirosípar — Imi du papier 20.804 1,136.191 9.774 7997 297 294 52925 848l 1960
IX. Élelmezési ipar—Imi. delalimen— , '
tutíon . 222528 9,455.243§ 86.736 267 271 294 296 !) 2?; .9'1 ?
X. Vegyészeti ipai _ Imi. chimigue 57.8[6 2,771.333l 25.587 297, 7275 386, 287 9'J3)l 9793
XII Sokszorosító- és műipar — lmi ; ; §
de la reproduction . . 35.021 2339398 18.631 298; 299 2953 7296 983 796 Osszesen ———— Total. 908.00160,443.662 538699 280 276 283 280— 8 9777; 891
l
A legerősebb munkaidőredukeiót a kő-, föld-, agyag- és üvegiparhan találjuk, ahol a gyárak átlagos üzemnapteljesítménye 12'5%-kal csökkent. De jelentős redukciót hajtottak végre a bőr-, sörte—, szőr- és toll—
iparba tartozó gyári üzemek is, amelyek 1930. évi átlagos üzemnapteljesítmőnye 54
,(3—kal volt kisebb az előző évinél. Csupán az élelmezési ipari-, papiros- es nyomdaipari telepek üzemi ideje emelkedett, bár azok foglalkoztatottsága sem érte el az 1929. évi színvonalat. A munkaidőredukcjő okozta veszteség jobban mutatkozik a munkások munkaidőteljesitmónyére vonatkozó adatok-
——— 850 :: M
ban. A munkanapok számának átlag 116
%-kal történt csökkenését főleg a nehéz—
iparban, a faiparban és ruházati iparban be—
következett munkáslétszámredukció okozta.
A munkások átlagos munkanapteljesítménye azonban az erősebb mértékben végrehajtott munkáslétszámredukció folytán több ipar—
ágban alig mutatott csökkenést, sőt nem egy
iparágban még növekedett is. így például a
ruházati iparban, hol 1929—ben egy mun—
kásra átlag 232 munkanap esett, 1930—ban az átlagos munkanapteljesítmény 277-re emelkedett, ami 19'4%-os növekedést jelent.
A gyáripari munkások átlagos munka- órateljesítményének csökkenése természet- szerűleg maga után vonta az átlagos mun—
káskeresmények csökkenését is. A gyári vál—
lalatok 1930—ban főleg a munkáslétszám—
redukció révén a kifizetett munkabéreknél 13'1%-0s megtakarítást értek el, ami azt jelenti, hogy a gyárak 1930—ban 488 millió pengővel kevesebbet fizettek ki munkabér
1931 címén, mint az előző évben. Minthogy a kifizetett munkabérek összegénél elért 13'1 75—03 megtakarítással szemben a munkás—
létszámredukció csak 10'7%—os csökkenés—
nek felel meg, az egy munkásra jutott évi kereset kiszámítása kétség kívül az átlagos évi munkáskeresmények csökkenését mu—
tató eredményre vezet. Az 1930. évben üzem- ben volt 3.294 gyári vállalat munkásai ré—
szére 323'8 millió pengőt fizetett ki munka- bér címén, melyből egy munkásra átlag, 1.497 P évi keresmény jut. Minthogy 1929—
ben egy gyári munkásra átlag 1.580 P mun—- kabér esett, 1930—ban a gyáriparban dolgozó!
munkásokat egyenkint átlag 83 P munka-—
bérveszteség érte, ami az átlagos évi mun—4 káskeresményeknél 5'3%-os csökkenésről ad számot. Összehasonlítva az 1930. évben kifizetett munkabérek összegét és az átlagos évi munkáskeresmények alakulását az előző, évi adatokkal, a gyári munkások megélheté—
séről 1930—ban a következő adatok szólnak:
4. Az átlagos évi munkáskeresmények alakulása 1930-ban a nominál és reálmunkabérkeres—
mények szerint.
Salaires annuels moyens d'ouvricrs en 1930, par salaire nominal et salaire re'el.
A kib'zetett Egy munkás átlagos évi Egy munkás átlagos évi
_ ,, , , , munkabérek nominál bérkeresménye reál bérkeresménye
Ipari focsoport szama es megnevezese összegsbezer Salairc nominal (mmm! Salaire récl amzuel moyen
Nume'ro et désignation des principauac I*£É?g4?ese§a- moyen Par ""m" p'" WWW
groupgs d'industries laires' pej/és, pengében indexszámban pengőben indexszámban
en millzers ,, mdwes ,,_ mdzces
ág pengős en pengos (1929 : 110 m pmyos (1999: 100)
I. Vas- és fémipar — Side'rurgie et 50.009 1.605 9515 1.510 105'6
métallurute .. .. .. .. .. 48.871 1648 9115 1546 101'2
Il/a. Gépgyártás —— Construction méccmiguc II/b. Közhasználatú elektromos áramfejl,
telepek— Usines d'étrclrd'uttlt/e'pubt. 17.754 2.397 102"? 2.255 1134 III. Kő-, agyag- és üvegipar —- Imi. de
la merre, ce'mmígue et rerrerie .. 81.039 1.208 955 1.136 1055
IV. Fa— és csontipar —— lnd. du bots el, de lios 14.900 1.809 9526 1.281 1034 V. Bőr-, sörte—, tollipar _ lnd. du cm'r,
dm crin, du poit et de la plume . 9.225 1.412 9925 1.828 109'!) VI. Fonó- és szövöipar — Ind. temtile .. 52.019 1.138 988 1.118 109'1 VII. Ruházati ipar * Ind. du vetement .. 10.043 1.418 1031 1.384 1139
VIII Papirosipar — Imi. du papter 5.584 1.434 9s 1 1.849 1083
IX. Elelmezési ipar —— [ml./ie l'al/mentation 45.961 1.439 1000 1.354 110'4 X. Vegyészeti ipar —- Industria chlmigue 15.557 1.612 1010 1.516 ; 111'5
XII. Sokszoroxító— és müipar -— Industries §
de la, reproduction . . . . . 22.789 2.986 100'0 2.715 1 110'4
Összesen -— Total 323351 1.497 94-7 1.408 1041;
Az átlagos évi numkáskeresmények csök- kenése legerösebben a nehéziparban, a fa—
iparban és a kő—, föld-, agyag- és üvegipar—
ban mutatkozott. Bár ezekben az iparoso—
portokban a munkáslétszámredukció is elég nagymérvű volt, az átlagos évi keresniények jelentékenyebb csökkenése a munkások munkaórateljesítményénél megállapítható
nagyfokú csökkenés következménye. A vas- és fémiparban ugyanis 17'2%-kal, a gép—
iparban 21'2%-kal apadt a munkaóratelje—
sítmény a kő—, föld—, agyag— és üvegiparban pedig 24'9% -os s a faiparban 9'9% -os csök—
kenés mutatkozott. Bár ezekben az iparcso—
portokban a munkáslétszámredukció is elég nagymérvű volt, az átlagos évi keresmények.
9. szám
jelentékenyebb csökkenése a munkások munkaórateljesítményénél megállapítható nagyfokú csökkenés következménye. A vas- és fémiparban ugyanis 17'2%—kal, a gép- iparban 21'2%-kal apadt a munkaóratelje—
sítmény, a kő—, föld-, agyag— és üvegiparban pedig 24'9% -os s a faiparban 9'90'0-0'5 csök- kenés mutatkozott a munkások munkaóra- teljesítményében. Ellenben a ruházati ipar—
ban, az áramfejlesztő telepeken és vegyészeti gyárakban dolgozó munkások évi átlagos bérkeresménye nemcsak, hogy nem csök—
kent, hanem még valamelyes javulást is ért el.
A gyárakban munkabér címén kifize—
tett összegekből a munkaórateljesítmény alapján számított átlagos órabérek az 1930.
évben 60 fillérben állapíthatók meg, míg 1929-ben 61 filléres átlagos órabérről szól- tak az adatok. A legmagasabb átlagos óra—
bért a munkások a sokszorosító— és műipar—
ban érték el, hol 1930—ban is 122 filléres óra- bér állapítható meg, mint 1929—ben. Az áramfejlesztőtelepeken dolgozó, csaknem kivétel nélkül nagyobb szaktudást kívánó munkát teljesítő munkások átlagos órabére 88 fillérre emelkedett az előző évi 86 fillér- ről. Az órabérek nagysága szerint harmadik helyen következő gépiparban ellenben az 1929. évben elért 74 filléres átlagos órabér 1930-ban 73 fillérre szállt le. Az említett módon számított átlagos órabérek között a legnagyobb csökkenést a fa- és csontipar—
ban dolgozó munkásoknál látjuk, akik 1930—ban átlag csak 50 fillért kerestek órán—
kint az előző évi 58 filléres átlagos órabér helyett.
A munkások megélhetése szempontjából a munkabérkeresmények csökkenése kisebb arányú, mint azt a fenti számítások mutat- ják, mert a megélhetési index 1930-ban 106'3-ra szállt alá az előző évi 117'4-ről, A reálmunkabérek tehát az átlagos évi bér—
keresmények szerint 1930-ban 1.408 pengőt
tettek, ami az 1929. évi reálbérkeresmények—
kel szemben 5'4% -os emelkedést jelent, holott —— mint láttuk "— a nominál munka—
béreknél ugyanakkor 5'2%-os csökkenés mutatkozott. A megélhetési költségek csök- kenése folytán, mely nagyobbarányú volt, mint az átlagos nominál munkabérkeres—
ményeknél megállapított csökkenés, a reál—
munkabérkeresmények minden iparcsoport—
ban javulást értek el s így a gyárakban dol- gozó munkások megélhetése szempontjából az 1930. évi gyáripari válságnak káros ha- tása nem mutatkozott. A gyári munkások
———851— 1931
javuló életviszonyaira még inkább rávilágí—
tanak a kifizetett munkabérek és a munka- órateljesítmény alapján kiszámított óra—
bérátlagok, ha azokat is átszámítjuk a meg- élhetési index segítségével reálórabérekre.
A nyert eredményből kitűnik, hogy míg 1929-ben az átlagos reálórabérek 52 fillért tettek, 1930-ban 56 fillért értek el, tehát elég jelentékeny arányban javultak. Ez a javulás azonban kizárólag a megélhetési költségek csökkenésén alapszik. A munka—
bérek iránya ugyanis inkább a munkabér—
leszállítás felé mutat, de az ipari vállalatok 1930-ban nem használták ki a megélhetési index csökkenéséből származó munkabér- leszállítási lehetőséget.
A gyáripari termelési válság az üzemek racionalizálását célzó törekvésekre kétség—
kívül előmozdítólag hatott. A munkáslét—
szám csökkentése csak a mechanikai erő szélesebb körben való alkalmazása mellett volt keresztülvihető. Minthogy gazdaságos- ság szempontjából a saját erőközpont telje- sítményének fokozása kevésbbé mutatko—
zik célszerűnek, az ipartelepek a villamos áramfejlesztő telepekhez fordultak inkább a szükséges energiatöbblet beszerzése végett.
Ennek folytán az idegen telepről beszerzett árammal hajtott villamos mótorok haszná- lata jelentősen megnövekedett, míg a saját árammal táplált villamos mótoroknál csök—
kenés állott be. A gyár—iparban az 1930. év—
ben használt villamos mótorok teljesítőké—
pessége 4541 ezer lóerőt képviselt, amely- ből, 178'7 ezer lóerőt tartottak üzemben saját erőgépekkel s 2754 ezer lóerőt idegen telep- ről beszerzett árammal. És míg a saját ter- melésű árammal táplált villamos motorok- nát az 1930. év folyamán 2'6% -os csökkenés következett be, az idegen telepről beszerzett árammal hajtott villamos mótorok lóerőszá- mában 13376 -os emelkedés állapítható meg.
E mellett a gyártelepek saját erőközpontjai is jelentősen megnövekedtek. Az 1930. év folyamán ugyanis a gyáriparban használt erőgépek összes lóereje 9'8%-os gyarapo—
dást mutatott, miáltal az erőgépek összes teljesítőképessége az 1929. évi 9098 ezer lóerőről 9996 ezer lóerőre emelkedett. A gyáripari termelésben a racionalizálás első törekvéseinek egyike a túlméretezett gépi erő csökkenése, amelynek keresztülvitele után azonban éppen a gazdaságosság teszi szükségessé a gépi erő újabb fokozását. Az átalakulásban levő gyáripar az erőgépek ló- erőszámának csökkenését, illetőleg emelke—
dését tekintve, iparcsoportonkint nagy hul- 57
9. szám.
1931—
lámzást mutat. A villamos áramfejlesztő—
telepeknél a bánhidai centrálé üzembehelye—
zése folytán a gépi erő 90 ezer lóerővel, azaz 16'0%-kal megnövekedett, de aránylag je—
lentős növekedés történt a bőr- és papiros—
iparban is, úgyszintén emelkedett a kő—, föld-, agyag—, üvegipari telepek, a textilgyá—
rak és a vegyészeti gyárak erőközpontjainak teljesítőképessége is. Ezzel szemben a ruhá—
zati iparban csaknem felére apadt a saját gépi erő, s nagyobb mértékben visszaesett a gépipari telepeken használt erőgépek tel- jesítőképessége is, míg a többi iparcsopor- tokban a csökkenés már kisebb arányú volt.
Minthogy a gyártelepeken használt erő—
gépek 64'9%—a gőzüzemű, a gépi erő foko- zásával általában véve a szénfelhasználás—
nak is emelkednie kellene. Az 1930. évi
üzemi redukció azonban, mint azt az üzemnapok számának nagyobbme'rvű csök- kenésénél megállapíthattuk, az erőgépek üzemórateljesítményénél olyan arányú visz- SZaesést okozott, amely mellett a gyárakban kazántiizelésre felhasznált szénmennyiség növekedését várni aligha lehet. A racionali—
zálási törekvések folytán is csökkenő irányú szénfogyasztás ezek után 1930—ban közel 6 millió métermázsával volt kisebb az előző évinél, tehát mindössze 384 millió méter—
mázsát ért el, ami 13'1%-os visszaesést je—
lent. Egyes iparcsoportokhan a szénfogyasz- tás csökkenése meglepő arányokat muta- tott. A vas— és fémipari gyárak például 17 millió métermázsával s a kő-, föld—, agyag—, üvegipari telepek 1'9 millió métermázsával kevesebb szenet tüzeltek fel 1930-ban, mint az előző évben, míg a gépipar szénfogyasz- tása csak 1'2 millió métermázsát ért el, ami 37'O%-os csökkenést jelent a gépgyárak szénfogyasztásában.
A gazdasági helyzet depresszióját az 1930. évben enyhülés ugyan nem váltotta fel, de az év második felében a rosszabbo- dás lassúbb ütemű lett, ami különösen a fo—
gyasztási javak piacán volt észlelhető. Az ipar helyzete azonban változatlanul súlyos volt annak ellenére, hogy a közmunkák ré—
vén mégis elég jelentős foglalkoztatottság—
hoz jutott. A hosszúlejárati'i hitelek hiánya miatt az építkezés pangása az egész éven át tartott, egyre erősebben éreztetve hatását a i'iehézipari. a fa- és kőipari termelésnél.
Egyedül a textilipar tanusított a válsággal szemben számottevő ellenállóképességet, ha—
bár készletei jelentékenyen növekedtek, a vállalatok prosperitásába vetett bizalom nem csökkent.
A gyáripari termelés helyzetének kiala- kulására elég jelentős hatással voltak az ár- alakulások, különösen a nyersanyagoknál világszerte mutatkozó árszínvonalcsökkenés, mely az ipari termelésre szerfölött bénítólag hatott. A nyersanyagtermelő országok vá—
sárlóképessége ugyanis a nyersanyagárak zuhanásszerű esése folytán rendkívül csök- kent, az ipari termékek elhelyezése ezért alig volt lehetséges, az ipari készletek egyre nő—
vekedtek, a termelés pedig összezsugorodott.
A magyar gyáripar, amelynek kereteit az inflációs konjunktúra szintén erősen meg—
növelte, az éveken át tartó racionalizálási törekvések mellett sem tudott annyira ösz- szehúzódni, hogy a fogyasztás további nagy- mérvű lecsökkenése mellett termelési vál- ságba ne sodorta volna. De szükségessé tette a termelő munka visszaszorítását a nyers- anyagárak esése azért is, mert csak így vált lehetővé a termelési költségek lecsökkentése.
Az üzemmenet lassúbb folyamata mellett ugyanis a nyersanyagárak eséséből szár- mazó haszon az ipari vállalatok javára szá—
moltatott el, míg a készáruknál alig okozott számottevő árváltozást. Az 1930. évi gyár—
ipari termelésnél felhasznált nyersanyagok, félgyártmányok és üzemi segédanyagok ér- tékösszegénél ennek folytán csaknem egyne- gyed milliárd pengőt kitevő visszaesés mu- tatkozott, amely az 1929. évi nyersanyag-
költségekhez viszonyítva 17'1%-os csökke—
nést jelent. A főbb termelési és üzemi költ- ségek ugyanis ___ ideértve a munkabérek és tisztviselői fizetések címén kifizetett össze—
geket, a termelésnél felhasznált nyersanya- gok és félgyártmányok, gyártmányok és üzemi segédanyagok értékét, valamint a tüzelő- és világítóanyagok beszerzésére for—
dított kiadásokat _— ipari főcsoportok sze—
rint az 1930. évi alakulását az 5. sz. tábla mutatja be.
A főbb termelési és üzemi költségek Ie—
hát 1930—ban 15"! %kal csökkentek, ami a gyáripari vállalatok üzemi költségeinél 311'7 millió pengő apadást jelent. Ebből az összeg—
ből azonban csak 45 millió pengő esett a tisztviselői fizetéseknél és munkabéreknél elért megtakarításra és 22 millió pengő a tüzelő- és világítóanyagokra fordított kök- ségek esökkenésére. Tehát mig a személy- zeti kiadások esak 9'8%—kal apadtak, a tü-
zelő- és világitóanyagokra forditott költsé—
geknél 13'7%—os csökkenés mutatkozott, a
termelésnél felhasznált nyersanyagok, fél- gyártmányok, gyártmányok és üzemi segéd—
anyagok értékösszege pedig ugyanakkor
9. szám. -——853— 1931 5. Főbb üzemi és termelési költségek 1930-ban.
Principaum frais d'exploitation et de production en 1930, Tisztviselői fit'lyersatnyegoklé __ ,
fizetések és gyámi 3132??? s, v'illlázíiganesar Fő bbiermelési és üzemi
_ , munkabérek üzemi segéd— % , ,y koltsegek egyutt - Total Ipari főcsoport száma és megnevezése ezer P—ben anyagok értéke gek make des rrincípauxfmis df!
Traítements [Szer pengóben ezer P-ben production et d'ex-
, , . . . . ;" '_ . . .
Numero et destgmuzon des prmczpaua: d'employés 5.178.Sieg;rá;-2531- combfwh. plmtahon groupes d industries e; salaires dmts: 017145 fa- mentesült"
d'ouwiers brigués etlmgzti- mge,en mil— ———————-—————
' eres wc a - . ,
m milliers dwxgloíltátílgfíf lzers fiz ezer ,P'Pen indexszá'm—
de pengős en mm;? de pangas e; mzllte'z's bigz—917113?
pan os :: pangas :
I. Vas- és'féx'nipar —— Side'ruz'gie et métellurgie 60.759 124.995 19.812 205.566 81'5
§, IIa. Gepgyartas —— Construction mécamgue .. 65.554 65.973 9.271 140798 76'5 IIb. Közhasználatú elektr. áramfejlesztő tele-
pek ——- Usines diélectricité d'utilite'publigue 25.523 1.984 37.847 65.354 92'0 Ill. Kő, agyag-, és üvegipar — Imi. de la
pierre, céramigue, verrerie .. .. .. .. 34.915 19.487 18.272 72.674 76'2 lV. Fa- és csontipar —— Imi. du bois et de l'os 17.566 34.056 1.520 53.142 76'2
V. Bőr-, sörte-, tollipar —— Industrie du már,
du crin, du poil et de la plume .. .. .. 12.501 55.831 2.489 70.821 95'1 VI. Fonó- és szövőipar — Industria textilc .. 60.222 190.062 11.871 262.155 88'4 VII. Ruházati ipar —— Industria du vétement . . 12.161 29.018 661 41.840 84'5 ' VIII. Paplrompar_— Industrze du papíer .. .. 6.717 17.237 1.727 25.681 99'9 IX. Elelmezes1 lpar — Ind. de l'alzmeniation 64.530 522.742 25.912 613.184 834 X. Vegyészeti ipar — Industria chimigue . . 27.037 106.537 7.771 141345 94'7' XII. Sokszorositó— es műipar — Ind. de la re-
productzon . .. .. .. 26.931 17.336 1.708 45.975 97'2
Osszesen —— Total ..
414416 1,185.258 138861 1,738.535 84'8
17'1%—kal volt kisebb az előző évi hasonló
termelési költségtételek összegénél. A nyers- anyagfelhasználást ipari főcsoportok szerint vizsgálva, az értékadatok nagy hullámzását
látjuk. A gépiparban 30'3%—os, a faiparban
26'0%—os, a vas— és kőiparban pedig többmint 21%-os a csökkenés, de jelentős arány- ban apadtak a nyersanyagköltségek az élel- mezési iparban, hol 18'2%-0t, továbbá a ru—
házati iparban, hol 16'6%-ot, végül a textil- iparban, hol 14'7%-ot ért el a csökkenés aránya. Ezzel szemben a vegyészeti iparban és bőriparban 6% körül mozgott, a sokszo- rosító— és műiparban pedig csak 16 %—0t tett, sőt az áramfejlesztőtelepeken ——- ahol azonban ily címen csak üzemi anyagkölt- ség szerepel _ a bánhidai centrálé üzembe- helyezése folytán 28'2%-os s a papirosipar—
ban az újpesti papirlemezgyár alakulása
folytán 1.'O%—os növekedés állott be a nyers—
anyagfelhasználási költségeknél. A főbb ter—
melési és üzemi költségek együttes összege azonban az összes iparcsoportokban csök—
kent, legerősebben a kő-, föld-, agyag- és üvegiparban, a fa- és csontiparban és a gép- iparban, hol a munkabéreknél is nagyobb
mérvű apadás állapítható meg.
A gyáripari termelés értéke 1930-ban je—
lentékeny csökkenést mutatott, az 1929. év-
ben megállapított 2.867'1 millió pengőről 2.495'8 millió pengőre esett vissza, tehát 371'3 millió pengővel volt kevesebb, mint az előző évben. A munkáslétszámnak 10'7%—ot kitevő csökkenése, illetőleg a teljesített munkaórák számának 12'2%—os apadása
után, valamint a főbb termelési és üzemi
költségeknél észlelt 15'2% -os csökkenés után
tehát a gyáripari termelés értékének 13'O%- kal történt visszaesését állapíthatjuk meg.Ha figyelembe vesszük, hogy a gyáripari statisztika tíz év óta állandó fejlődésről szó—
lott, mely nemcsak az ipari vállalkozások terén megfigyelt törekvésekben mutatkozott, hanem a gyárankinti átlagos teljesítmény emelkedéséből is kitűnik, de éppúgy meg- állapítható volt a gyáripari termelés érté—
kének, mint a nemzeti jövedelem egyik fon—
tos tényezőjének évenkinti emelkedéséből is, sajnos, az 1930. évi adatokból még kedve- zőtlenebb képet alkothatunk a gyáripar hely- zetéről. Az általános gazdasági válság, mely már 1929—ben a gyáripari termelés ellany—
hulását okozta, 1930-ban átterjedt az ipari termelés minden ágára és általános lerom—
lásra vezetett. Az 1930. évben előállított iparcikkek termelési értéke a fontosabb iparcsoportokban, kivéve a papir- és bőr—
ipart, jóval alatta maradt az 1929. évi ter-
"(*
CJ
