• Nem Talált Eredményt

A szövetkezeti ügy Cseh-Szlovákiában 1930-ban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szövetkezeti ügy Cseh-Szlovákiában 1930-ban"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Luxemburg importja nagy állandóságot mutat, Ne.-

10. szám. —— 848 — 1932

Ország ággá? Ország 133137? országátlagát is lényegesen felülmúlja Ausztria fo-

Ausztria 112 Albánia 0'8 gyasztaSI mtenzltasa. Kellően mérsékelt behozatali- Jugoszlávia _ _ 5-3 Trieszt. _ _ _ 0-7 vámja is támogatja odairányuló kivituelünket. A tá—

ggnzíg'].f .d . "9 Belgium . . . 0'7 volabhfekvő országok közül kiemelkedik Danzig és meta. öl - 2'5 Bulgária. - ' - 0'4 Len elorszá' viszon la' maf'as fo" asztf'ssal Itt Lengyelország . 2'4 Norvégia . . . 0'3 , gy_ %. _ _y sk " ,, a? d. ',

Cseh-Szlovákia _ 1_9 Lettország _ _ 0.27 mar jelentkezik a cseh eseiuvu versenye 15 es a

Olaszország _ 1-9 Nagy-Britannia _ 0-2 kedvezményesen bevihető ásványvizek vámját a Luxemburg 1'9 Litvánia . 0'14 ,,Saraticveorrás is élvezi. Németalföld, Svájc és

Romania 15 Franciaország . 0'1

Németország . 1'5 Törökország . 0'06 nagyobb evi kilengések lehetőségével már annál in—

kább is elfogadhatunk, mert az elcsatolt területek fogyasztása hasonló alakulást mutat. igy a szlová—

kiai rész 56, ajugoszláviaielcsatolás 5'4,a romániai 4'2. Erdély alacsonyabb fogyasztási arányszáma már rendellenességre mutat és ezt a már fentebb említett (beviteli laktadállylal magyarázhatjuk. Ma—

gyarországhoz legnagyobb hasonlóságot Jugoszlávia mutatja. A többi szomszédos ország Ausztria ki—

vételével messze elmarad a rangsorban. Románia az egészségügyi megszerításon kívül igen magas vám- mal sujtja a keserűvízet. Szállítási nehézségek itt nem játszanak közre, mert sokkal messzebb fekvő területek is magasabb intenzitást mutatnak. Magyar—

metország állandó fejlődéssel az I'?) intenzitási szá—

mot érte csak el, annak ellenere, hogy mennyiségi- leg egyik legnagyobb piacunk. Albánia, Bulgária, Görög- és Törökország messze elmaradnak a jugo- szláv intenzitástól, holott hasonló vagy legalább is megközelítő alakulással kellene számolnunk, A nyu- gati országokban szembetűnően alacsonyak az arányszámok, északi országokba irányuló exportről.

pedig alig besz-élhetünk.

Látjuk tehát, hogy hol és milyen mértékben mutatkozik eltérés attól az átlagtól, melyet a ma- gyar fogyasztás és néhány egészséges fejlettségű ki- viteli piac mutat és amelynek az összes országokban való megközelítésen kell a magyar exporttevékeny-

ségnek munkálkodnia. Krausz István (Ir.

e ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY lá

lllIllIll-Illilllll-IUIIIIIIIIIll-lnlllitll...—lIII-lIUl..-Ill-ll.-...I'-...-'I-IlnullI-l-UIIIIIIl

A szövetkezeti ügy Cseh-Szlovákiában 1930—ban.

La situation des Coope'zatives en Tchéco-Slovagm'e en 1930.

A szövetkezeti hálózat nagyon megsínylette a világháború és államfordulat éveit. A (,seh-Szlo- vákiához került szövetkezetek első statisztikai fel- vételét az 1919. évre vonatkozóan ejtették meg, rész- letes eredményei a módszer ismertetésével és a fel- vételi kérdőívekkel együtt külön kötetben jelentek meg?) E kritikus évben azonban számos fennállott szövetkezet nem működött, úgyhogy az adatok a későbbi évekkel helyesen nem hasonlíthatók össze, viszont a háború előtti szövetkezeti statisztika még tökéletlen volt. Az 1920—29. évekre vonakozóan csak kisebb közlemények jelentek meg, míg az 1930. évre vonatkozólag ismét részletes szövetkezeti statisztikai felvétel rendeltetett el. Az 1930. évi ada—

tokból azonban még csak egyes előzetes főaduatok jelentek meg, főleg a szövetkezetek számára és kőz- ponti kötelékeikre vonatkozóan.

Országruészek és nemzetiségek szerint a szövet- kezetek statisztikáját az 1. sz, tábla

(a hitelszövetkezetek kivételével).

mutatja 2)

1) ,,Erwerbs— und VVirtsehaftgenossensehaften in der Cechoslovakischen Republik ím Jahre 1919".

Prag. 1926. ,,Cechoslovakische Statistik" 10. sz.

kötet.

2) ,,Mitteilungen des statist. Staatsamtesi 1931. évf. 142. sz.

:

Prag,

A cseh tartományokban működő mintegy 7.110!) szövetkezetnek fele mezőgazdasági szövetkezet, amelyek célja, miként látható, ott szerfölött külön—

böző. Ezzel szemben a volt magyar területeknek kereken l,700 szövetkezetéből csak 23'80/7, a mező—

gazdasági szövetkezeti Ezek is sokkal egyszerűbbek és a mezőgazdasági szövetkezeteknek számos faj- tája Szlovákiában és Ruténiában még hiányzik. E területeken az összes szövetkezetek 56'2%—a fogyasz—

tási szövetkezet, mig a cseh tartományokban csupán 10800: A fogyasztási szövetkezetek jellege is más a kétféle területen, amennyiben a cseh tartományok- ban a fogyasztási szövetkezetek szinte kizárólag az ipari munkásság és városi polgárság szervezetei, míg a volt magyar területeken e csoportba tartozik a nagyszámú falusi fogyasztási szövetkezet is?)

Szlovákiában és Rutóniában az összes szövetkezeteknek "Plan-a, a cseh tartomá—

nyokban 16'1%.

Ha közelebbről vizsgáljuk az egyes szövetkezeti fajtákat, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a régebbi és különösen a háború előtti évekből meg;

Ipari szövetkezet

)) Lásd Herz Erich: ,,l)ie Konsumgenossensehat'!

ten in der *Tscheehostovakeifí Prag. 1932. Orbis

Verlag 122. Oldal.

(2)

—849—-

10. szám.

1932

?]. Szövetkezetek száma (hitelszövetkezetek kivételével) Cseh-Szlovákiában 1930-ban nemzetiségi

, megoszlás szerint.

Nombre, en 1930, par nationalite', des Coope'mtives (á l'emception des Coopémtives de credit) en Tche'co-Slovaguz'e.

Az egész tírígfgégjylglg Szlovákiában—Ruténiában

államban ban —Bohémc, Slouaguie et Ruthénie 11407. et Szl.

TchécoSIov. ] 9 3 0

Szövetkezetekfaja mmni Coopérativcs

Cate'gories de coopéraíivcs ) ! ki;—§?

1919 1930 m § § § § 'A ggg

257 %% §§§§§e§§á§

§§ %% §§§§e§1€§§§§

I. Mezőgazd. szövetkezetek. — Coope'ratives agm'coles.

Tejszövetkezetek —- Cooperatives laitiércs . . . . 248 446 211 180 35 8 1 4 Szövetkezeti szeszfőzdék — Distillem'es coopératioe 116 396 265 29 89 8 5 —— — Malom- és sütőszövetkezet — Moulins et boulangem'cs coop. . 49 64 36 26 2 — — —— — Zöldség— és gyümölcsértékesítö szövetkezetek. — Coope'mtives

pour la vcntc de lc'gumes et de fruits. . . 24 56 20 12 16 —— —— 7 1 Cikóriaszárító szöv. —— Coope'mtives de fabrigues de ohicorée 35 32 32 —— — — —— —— ——

Lentermelők szövetkezetei — Coop. pour la vente du le'n 32 29 15 13 — —— _ — 1 Keményitőgyár szövetkezetek — Fe'culem'es coopératives 12 11 10 1 -— — — — ——

Allattenyésztők szövetkezetei — Coop. pour Félevage et la ( ;

ventcdube'tail. ...140230 52 51l9230—2 3

Egyéb szövetkezetek a tagok termelvényeinek feldolg. — !

Autres coop. mettant en oeuvre les produits de leurs membres 12 78 47 115 12 4 — 3 1 Mezőgazd. bérlő és telepítő szövetkezetek -— Coop. agm'coles ? ;

cultivant des tcrres propres ou afelrme'es . . . a 46 239 181 34 15 5' 1 1 2 Gépszövetkezetek —— Coop. pour l'achat et l'usagc commun ' ,

de machines agricoles . . . , . . . 129 202; 171 25 6 — — — ——

Villamossági szövetkezetek —— Coop. d'usines dyélectrioite' 115 1.981 1.432 537 6 — — —— 6 Gabonaraktár szövetkezetek —— Coop. de magasinagc de ble' 129 240 163 56 17 —- — 3 1 Legelő szövetkezetek — Páturages coopératifs . . . 27 96: 66 27; 1 —— — 1 1 Erdő szövetkezetek — Coopémtivcs forestiércs. . . ; ,_ 110 82 — 23 3 — 1 1 Egyéb mezőgazd.szövetkezetek—Autres coopératíces agricolesl 21 17 13 2 2 — —— _; ——

Összesen — Total. . 1.135 4.227 2.796 1.004 316; 58 7 25 21

11. Ipari szövetkezetek. — Coope'ratives industrielles. ' ;

Beszerző- és értékesítőszövetkezetek.— Coop.d'achat et de vente 250 363 213 122 16 3 — 3 6 Termelőszövetkezetek _— Coope'ratives de production . 585 8261 654 82; 50 11 5 14! 10 Egyéb ipari szövetkezetek — Autres coop. industrielles 36 1511 100 271; 14 — —— 5 5

Összesen —— Total. 8711.340§ 967 231' 80 14 5 22 21

III. Egyéb szövetkezetek. — Autres coopérativcs. §

Fogyasztási szövetkezetek —— Coop. dc consommation . . . 1.8291.840) 548 256 568 298 20 70 80 Mezőgazd. beszerző szövetkezetek — Coop. agricoles d'achat 8! 1211 79 17 7 8 1 10 4 Epitő és lakás szövetkezetek — Coop. pour la construction _?

de maisons d'habitation et de maisons d'associatz'ons 510159011186 205 167 3 4 4 21 Egyéb típusú szövetkezetek — Autres sertes de coopérativcs 14 9411 53 26 14 — f 1 —

Összesen _ Total. .ll2.434 3.645H1.SGBl 5041; 756 304 25 85: 105 I-III. Mindössze — Total général. . kuogsme 5.62911339'1152376 37132 147

l

1) A "lengyel és vegyes 0. rovat nincs részletezve tartományonként. A számok az egész államra vonatkoznak. —— Les chi/izes figurant sous la rubrigue ,,Coope'mtives polonaiscs ou mi'wtes" sc rapportent á la Tchc'co—Slo'vaguie cntiére.

felelő összehasonlító adattal nem rendelkezünk,. 43 tejszövctkkezelct sorol fel községenként zi (Isch—

Mint így is megállapítható, a fejlődés egyes fajták—

nál rohamosabh volt, míg mások szinte stagnáltak, A lejszövetkezetekre vonatkozólag a magyar földmivelésügyi minisztérium utolsó háború előtti kimutatása az 1908. évre vonatkozik?) li kiadvány 1) ,,Kimutatás a falusi tejszövetkezetek műkö—

déséről 1908. évben". Kiadta a magy. kir. földmíve- lésügyi miniszter. Budapest.

Szlovákiához került területen, Ehhez képest az 1930—

ban működött 51 tejszövetkezet nem jelent túlnagy fejlödést. A bérlő és telepítő, valamint legelő és cr—

dőszövetkez—etek alakulása részben összefüggésben áll az agrár—reform végrehajtásával, bár a kisajátított erdőkből a volt magyar területeken erdőszövetkeze—

tek közvetlenül nem részesültek, míg ellenben a cseh tartományokban 391 községet magába foglaló 13

(3)

10. szám.

—850—

erdőszövetkezet kapott 34.309 ha. erdőt. A többi tmint látható 1919 óta alakult) erdőszövetkezet is bizonyára másodkézből azon területeket bérli, ame- lyeket az agrárreform a községeknek, járásoknak vagy tartományoknak juttatottl) Az agrárreform végrehajtásának egyik hibája volt, hogy nem haladt párhuzamosan a szövetkezetek alakításával. Az egész államban mindössze 411 szövetkezet alakult az ag—

rárreformmal kapcsolatban. Bár a földreformtör- vények szerint igénylők lehetnek mezőgazdasági szövetkezetek is, a valóságban a kiosztott földnek csupán jelentéktelen töredékén (1'7%) folyik szö—

vetkezeti gazdálkodás, illetve értékesítés?)

Villamossági szövetkezet a cseh tartományokban sok működik (1.975), a Felvidéken csupán 6. Ezek közül is csupán 3 Villamossági termelő szövetkezet (Csaca, Malacka, Liptószentmiklós), míg a többiek áramfogyasztási szövetkezetek. A Felvidéken nagy—

fontosságú villamosítást az 1919. évi 438. sz. elek—

trizációs törvény alapján létesült 6 nagy regionális központ látja el, amelyek azonban részvénytársasági formában állanak fenn, bár alaptökéjüket 60—- 90%—ig az állam és köztestületek jegyezték.

Magyar ipari szövetkezet 1919-ben 12 műkö- dött (köztük 10 termelő szövetkezet). 1930-ban mz'i- ködött 14 (termelő szövetkezet 11). A tót ipari szö- vetkezetek száma főleg a házi- és népiparnak szö- vetkezeti alapon való megszervezése következtében növekedett.

Fogyasztási szövetkezet működött a Cseh-Szlo- vákiához került dun-abalparti és tisza-jobbparti me- gyékben a háború előtt 754?) 1930-ban létezett 956.

1) ,,Pozemková Reforma" a esehszlov. földre- formhi'v. közlönye 1932. évf. 1. sz.

') Lásd ,,Szövetkezetek az agrárreformban" e.

fejezetet a minisztertanács által kiadott jelentés-

ben: ,,Deset Let Ceskoslovenské Rep." (A esehszlov.

közt. 10 éve.) III. köt. 475—481. Old.

") Magyar Stat. Évkönyv 1914. évf.

1919-ben müködött 260 magyar fogyasztási szövi kezet, úgyhogy dacára az államfordulatnak és Hangya központ nagy veszteségeinek, számszerűl a magyar fogyasztási szövetkezetek tudták leginká tartani magukat az elmúlt évtizedben. Az 1930.

298 magyar fogyasztási szövetkezet közül 165 ; 1925-ben Galánta székhellyel megalakult ,,Hanza magyar szövetkezeti központba tartozik, míg a többi magyar szövetkezet közvetlenül a cseh-tót pozso nyi Szövetkezeti Központba (Ustredné drnzstvo) tar tozik, vagy központ nélkül áll.

A háború utáni építési mozgalomban fonto szerepet játszottak Cseh—Szlovákiában a lakásépit szövetkezetek. A magánvállalkozás e téren éveke át nem akart megindulni és a lak-ásinségen a kor mány úgy segített, hogy nagy szubvenciókkal és hi teljótállással támogatta a lakásépítő szövetkezeteke Sajnos, e kormányakeiókból a felvidéki magyar, ru , tén és német kisebbségek kihagyattak és csak a utóbbi években alakult meg ezek között is néhán ilyen szövetkezet. A lakásépítő szövetkezetek éve szerint a következőképpen alakultakl):

Cseh tarto— Szlovákiá—

Alakulás éve m ány okban ban Ruténiában

1885—1900 . . . 8 —— _

1901— 1910 . . . 88 —— -—

1911—1918 . . . 148 —— -—

1919 . . . 215 1 ——

1920 . . . 203 11 —

1921 . . . 120 14

1922 . . . 132 13 1

1923 . . . 91 15 -—

1924 . . . 54 13 2

1925 . . . 99 7 -—

1926 . . . 71 12 3

1927 . . . 101 23 6

1928 , . . 54 14 2

1929 . . . 28 28 3

Fennáll.össz.1930—ban 1412 161 17 1) Mitteilungen 1931. évf. 125——-127. sz.

2. Lakásépítési szövetkezetek tevékenysége 1920—1928-íg.

Activite' des Coope'ratives pour la construction de maisons d'habitation, 1920—28.

Építkezési tevékenységet ki- Atáírt tőke 1928—ig megszerzett telek ezet- , , * fejtett szövetkezetek — Coop. ezer csK.-ban négyzetméterben Terrains

E p 1 t k e Z 6 S ll e 1 y e ayant construit des maisons Capííaux sous— acguisjusgu'e111928, en (1000 mi)

Vílles et régions szám tagjai—nombre 023553"??? összesen %d%%? 133133?

nombre de membres tchégues au total forme agmire

Pozsony . . . 12 2.339 9101 163'8 ———-

Kassa . . . 3 436 573'0 75'0 —

Ersekujvár . . . 4 455 202'3 178'9 137'7

Zólyom . . .* . . . 3 210 1082 64'4 3'9

Zsolna . . . 3 225 757 531 —-—

Egyéb városok — Autres villes. . . . 22 1.173 5950 6377 762

Szlovákia — Slovaguie . 47 4.838 2.464'3 1.172'9 217'8

Ruténia — Ruthe'nie . . 5 2 27 135 26'8 20'5

('?' cseh szlov Ego

' .a ' - .a,

$$$: ISSÉÁZZJÉÉÉÉ § tchéco-slov. fg 696 74.682 36.177-1 18.805'0 4.627-4

' . ., ' ' w német 3

?m "me" § allemwndes § 97 12.827 10.778'4 20625 3336

(4)

10. szám.

——-851—— 1932

Mint látható, a történelmi tartományokban a legtöbb az államfordulat utáni években alakult, míg a volt magyar területeken e mozgalom csak később indult meg. Részletezve a cseh—szlovák statisztikai hivatal csak azon lakásépítő szövetkezetek adatait dolgozta fel és tette közzé, amelyek már érdemes építési tevékenységet fejtettek ki 1928-ban. Az ál- lamfordulattól 1928—ig az összes épült házaknak majdnem a felét építőszövetkezetek létesítették. Az új házak építkezési költsége összesen 48 milliárd esK volt, amelyből több mint 3 milliárd az építke—

zési szövetkezetek tevékenységére esik. Ezért érde—

mes a volt magyar területeken alakult lakásépítési szövetkezetek föbb adataival behatóbban is foglal—

kozni. (2. és 3. sz. tábla.)

A lakásépítési szövetkezetek épitési költségének 50—75%—át az állam vállalta, kisebb részben közvetlen olcsó kölcsön, nagyobbik részében állami jótállás formájában. E kölcsönök 33'74%-át a cseh tartományi bankok pozsonyi fiókjai (Zemska Ban—

ka és Hy—polteeni Banka) nyujtottak átlagban 4'40—

—t"78% kamat mellett, aszerint, hogy állami jótállás-

sal vagy anélkül történt, bl'43%-át pedig községi takarékpénztárak 7'56%, illetve 6'20%—kal. Társa- dalmi biztosító intézetek adták a kölcsönök 9'39Élő-át

és csupán 3'11%-át a kereskedelmi bankok. Az építö

szövetkezetek tagjainak foglalkozás szerinti megosz- államban 87.509 lása azt mutatja, hogy az egész

epitöszövetkezeti tag közül 28.033 állami tisztviselő ' volt. Szlovákiában és Rute'niában pedig 4865 tag kö- zül 3515 állami tisztviselő. (Ebből csak Pozsonyra esik 2.339 tagból 11388 állami tisztviselő). Sajnos, az építöszövetkezeteknek nyujtott kedvezményekből a magyar kisebbség egyáltalában nem kapta meg a maga részét. Német építöszövetkezetek is csupán a történelmi tartományokban részesültek állami támo- gatásban.

A szövetkezeti központok kérdése Cseh-Szlová- kiában nincs egységesen szabályozva. A cseh-szlo- vák statisztikai hivatal a szövetkezetek adatait nem kevesebb, mint 77 szövetkezeti központ keretében közli.') Legegységesebb szervezettel a mezőgazdasági szövetkezetek birnak, amelyek amennyiben cseh—

szlovákok, mind tagjai a prágai ,,Centrokoopcratízfí nek, amennyiben németek, a ,,Bund der deutschen landwirtsehaftlichen Genossenschaftsverbánde in PragU-nak. A fogyasztási és ipari szövetkezetek köz- ponti szervezkedése sok tekintetben párhúzamosan halad a politikai pártok szervezeteivel (szociáldemok- rata, agrárpárt, nemzeti szocialistapárt szövetkezeti központjai stb.) Részben erre is vezethető vissza, hogy a gabona— és állatbehozatali kontingenseket

*) ,,Zprávy" S. L'. S. 1932. évf. IEP—21. sz.

3. A lakásépitési szövetkezetek által épített családi— és bérházak.

Maisons familiales et de rapport báties par les coopératives pour la construction de maisons d'hab'itation.

a : Családi házak, b : bérházak. —— a. : Maisons familiales, b. : maisons de rapport.

, , . A . E b b 6 1 _ Dont

Hazak _ Mazsons baties jelzáloghitel crédit hypothe'cairs

E pítke z e s h ely e , 215332; 53; nem állami jót- állami jótállás közvetlen áltatni

Villes et régions szam ban -— frais de állással — 11011 6 . kolcson — pre!

' nombre construction m garanti par sat _ áram"; direct. accordé 1000tcílc$zzzxnes l'Etat par lElat par l'Etat

a. 310 48.423'7 5.214—4 22.866'2 2.973-0

Pozsony ' ' ' ' ' ' ' ' ' * ' b. 64 115.928'7 22.528'7 79.547-0 1.106'0

K a. 87 16.887-6 579-0 7.790—0 4.700-0

K ma ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' b. 35 26.197'6 4.259-0 10.814-0 8.302'0

' . a. 35 2.500-4 945-0 1.955—0 —

Ersekuwár ' ' - ' ' ' ' ' ' ' b. a 12.756'5 1.694-9 9.532—8 5610

, a. 86 86592 7970 1-628-0 4. -

ZOlyom ' b. 9 6.276-0 684—0 5.054-0 —58 0

' a.; 74 10.922-2 3510 1120 7.6 -

;. ZSM" ' ' b. 9 5.960-0 9040 3.303?) 1215 66

, . a. ' 562 612731 7226? 25.08' . —

Egyeb VámSOk — MWG UWCS— ' b, i 22 18.117-2 3.191-0 9.321-0 3—592-0

, - . - a. % 1.154 148.666'2 15.113-1 59.431-2 31.748-6

summa "' Slovagme' ' b. i 171 185236'0 33.261'6 117.573-8 13.000-0

. il Ruténia —— Ruthém'e. . §" % 10 7300 3300 2300 :

Vi ::

," § cseh—szlov. 3; a. 12.570 1,55o.155-4 161.513'2 873.776-2 41.722-6

ÉZZZZESÉÉP'ÉV- § tche'co—slov. :; b. . 1.325 1,592.255-4 302.401'6 969.901—6 85.920'1

Slow mája" 3 német a a. a 1.260 157.552-1 25.678-3 80.413-5 95-9

' e § allemcmdes § b. ! 276 166.758'9 39.096'4 88.313'7 ——

!

(5)

10.5zmm.

ezek a nagy prágai szövetkezeti központok kapják, ami Magyarorsu'ig szempontjából is fontossággal bír.

A volt magyar területeken az 1919 ápr. 15—én kelt 210. sz, törvény a korábban budapesti közpon—

tokhoz tartozott összes szövetkezeteket a Pozsonyban 1919—ben felállított Szövetkezeti Központ (Ustredné druzstvo) kötelékébe való belépésre kényszerítette, de 1928-tól fogva újabb központok létesültek. így a cseh—szlovák ,,lpari hitelszövetkezetek központja"

Pozsonyban 1923-ban, a ,,Rnténiai és Keletszlovákiai zsidó hitelszövetkezetek központja" Munkácson 1924-

ben, a "Kölcsönös Földmívespénztárak Központja"

Pozsonyban 1924—ben, ,,Hanza" magyar áruszövet—

kezeli központ" Galántán 1925-ben, ,,Rutén szövet- kezeti köz—pont" Ungvárt 1926—ban. E szövetkezeti központok főleg a revízió végrehajtása és a hitel- nynjtás terén bírnak jelentőséggel.

Sajnos, a magyar szövetkezetek közül csupán a fogyasztási szövetkezetek bírnak külön szervezettel.

Sem az ipari, sem a mezőgazdasági, sem (: hitelszö- vetkezetek magyar központtal nem rendelkeznek bár, mint látjuk, több cseh-szlovák, egy rutén, sőt egy zsidó szövetkezeti központ is létezik a volt ma- gyar területeken. Ez érezteti hatását abban is, hogy a magyar szövetkezetek alakítása nem tud lépést tartani a gazdasági élettel és az állam által a szövet- kezeteknek nyujtott nagy kedvezményekben nem tudnak megfelelőképpen részesedni.

Az előbbiekben főleg a mezőgazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetekről volt szó. Ki kell meg egészítenünk a képet a hitelszövetkezetek adataival,

(a hitelszövetkezetek mérlegadataival már előző tn-

nnlmányunkban 1") fog-lalkoztunkl .

1) Lásd: Magyar Statisztikai Szemle 1932. évf!

aug. szám.

——852— 1932

A szlovákiai és ruténiai hitelszövetkezet—ek 1930.

évvégi adatai a következők:

Központ neve Szoiszítákgíetek Tagok száma

Cseh-szt. Szövetkezeti Köz—

pont Pozsony . . . . 745 139.786 Rutén Szöv. Közp. Ungvár 157 38.196 Cseh—szt. Ipari Hitelszövet-

kezeti Központ Pozsony 69 21.852 Cseh-szt. Kölcsönös Föld-

műves Pénztárak . . . 59 64.343

Zsidó Szöv. Közp. . . 22 13.668

Egyéb és nem szervezett 120 36.432

Osszesen : 1.172 314277

A szövetkezeti központok állami szubvenciójám vonatkozóan a statisztikai hivatal kiadványai a ki')- vetkezöket tartalmazzák. Államsegélyt kapott:

1929 1930

1000 ck—ban

Cseh-szl. Szöv. Közp. Pozsony . 423 489 Rutén Szöv. Közp. Ungvár . . 2.669 3.040 Cseh-szt. Köles, Földm. Pénztárak 9.750 10.900 12.842 14.429 Nyilvánvaló, hogy ezen összegek nincsenek arányban a szövetkezeti központok nagyságával, il—

letve a hozzájuk tartozó szövetkezetek számával$ de lehetséges, hogy a mérlegben és ennek következté—

ben a statisztikában nyiltan meg nem jelenő tételek is szerepelnek. Mindenképen kívánatos volna, hogy a német szövetkezetekhez hasonloan, ne csupán (1 magyar fogyasztási szövetkezetek rendelkezzenek központtal, hanem a magyar hitelszövetkezetek, sőt ipari és mezőgazdasági szövetkezetek is. így azok fejlődése a magyar községekben élénkebb lehetne és jobban lépést tarthatna a gazdasági élettel, mint jelenleg, midőn vagy idegen központokba tartoznak, vagy központi irányítás nélkül tengődnek.

Kardos Béla (Ir.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a