A részvényvagyon változása 1930-ban

2. szám. ——183——— 1931

A részvényvagyon változása 1930-ban.

Les changements de l'e/fectif des actions en 1930 en Hongrie.

Re'sume'. La Bourse de Budapest a été

tout a fait iaible en 1930. La cote sieffrita continuellement, de sorte guta la űn de ,lianne'e, le cours des actions accusait une diminution de 197 millions de pengős (15'7%) par rapport au chiffre correspon—

dani de Ilanne'e préce'dente.

A liexccptíon des établissements de cré- dit, des compagnies diassurance, des entre—

prises de trans-ports, dlindustrie chimigue, de gaz e! (llélectrícité, la baissc dépassait 10% dans les autres catégories (Factions, oscillant en général entre 20 et 3005.

Par suite dc considérables fusions (l'ac- tions, le nombre des actions a diminué de 1'6 million. Liaugmentation de la valeur moyennc des actions fusionnées doit étre considére'e comme un fait favorable; elle a augmenté le niveau du marché des valeurs.

*

Amióta az 1927. év Végén kezdődő gaz—

dasági válság első hullámai az értékpapír- piacra átcsaptak s az árfolyamlemorzsolódá—

sok szakadatlan folyamatát megindították.

azóta a tőzsde minden mesterséges beavatko—

zás ellenére sem tudott magához térni s az értékpapírpiac helyzetét az elmult évben is a legteljesebb lanyhaság jellemezte. Egy ko—

rábbi ismertetésbenl) rámutattunk azokra az okokra, amelyekre az értékpiac depresz—

sziója visszavezethető. Ezek, amint tudjuk., részben az általános nemzetközi gazdasági helyzettel függnek össze, részben a budapesti tőzsde speciális viszonyaiban gyökereznek.

Az inkább gazdaság-analitikai természetű okkeresés mellett azonban érdeklődésre tart- hat számot az értékpapírvagyonban a tőzs- dei értékeléstől függő va'iltozások mértéké—

nek statisztikai megfigyelésen nyugvó re—

gisztrálása is. Jóllehet a részvényvagyon ef- fektíve nem képezi a nemzeti vagyon részét) hanem csak a mögötte meghúzódó tényle—

ges vagyoni erőt jelképezi. s így a benne be- állott változások elsősorban a részvénytulaj—

rdonosok vagyoni helyzetében idéznek elő változásokat, de közvetve a nemzeti vagyon értékelésére is kihatnak. A vállalati vagyon- nak a nemzeti vagyon szempontjából tekin—

tett értékelése ugyanis a tőzsdén keresztül jut leghelyesebb kifejezésre. Ez az értékelés

1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1930, 3, sz.

tudvalevőleg nem a vállalati vagyontárgyak mechanikai összegezésére, hanem a vállalat rentabilitásának a konjunktúrákkal változó mértékére támaszkodik, más szóval a válla—

latokat abból a szempontból ítéli meg, hogy az ország gazdasági organizmusában milyen jelentőséggel bírnak. llymódon ez az érté—

kelés bizonyos köriilmények között többet, vagy kevesebbet jelenthet a tényleges bel—

értéknél, aszerint, amint az illető vállalat gazdasági szerepét az állandóan változó gazdasági viszonyok emelik, vagy csök—

kentik.

Az értékpapírpiac helyzetének Vizsgálata ezen túlmenőleg is fontossággal bír arra való tekintettel, hogy hazánkban az ipari terme- lésben íőképen a részvénytársulati tőkék visznek vezetőszcrepet, melyeknek össze—

gyűjtésében és elhelyezésében a tőzsde igen fontos hivatást tölt be.

Az alábbiakban a, rendelkezésre álló adatok segítségével a részvénypiac helyze—

tében az elmult év folyamán beállott válto—

zásokat kívánjuk vizsgálni s számszerűleg megállapítani, hogy a magyar részvény—

vagyon mérlege a fenti idő alatt milyen eredménnyel zárult.

Az adatokra nézve mindenekelőtt meg- jegyzendő, hogy azok csupán a hazai válla- latok részvényállományára vonatkoznak, miután a külföldi vállalatok részvényva- gyonában beállott Változások a magyar nemzeti vagyont csak kevéssé érintik. Ami a részvényvagyonváltozás megállapításá- nak módját illeti, annál a következő eljá—

rást alkalmaztuk. Az évvégi forgalmi érté- kek kiszámításánál figyelmen kíviil hagy—

tuk az időközben törölt, vagy újonnan be- vezetett vállalatokat, hogy az összehason- lítási alap azonos legyen. Másfelől termé—

szetesen figyelembe volt veendő az időközi részvénykibocsz'ijtások-, illetőleg a kisorso—

lásokból és visszavásárlásokból eredő tőke—

Változások egyenlege. Az egyéb Változások (Összevonás, fúzió stb.) csupán technikai természetűek lévén, a vagyonállag szem—

pontjából nem jelentenek módosulást, bár kétségtelen, hogy az illető részvénykategó- riák forgalmi értékelését az ilyen termé—

szetü tranzakciók is befolyásolják.

Az 1929. és 1930. évvégi részvényállo- mányról, valamint a részvények állagában időközben bekövetkezett változásokról vál-

2. szám. —]84———

1. A részvényállomány változása az l930 évben.

Changements de l'efectíf des actions ez 1930.

Tőkeemelesek, Összevonás beolva-

A részvények 033373; ízrírizave— (tás stb. folytán a % résgvények

. . . '. ' a z

Részvénycsoport iágfíil'ilaélín emelkedett reszvcbslijykiakenizama 1933rx1il331i1-8Én

, . , _ AV e Accvoissement'du , . Ár

WWW WW $$$ ifi es mi" Ezt,-155; ez

31 dec. 1929 Piti/enőktkms (;;g— par suite de 31 déc' 1930 capital fusíom, etc.

Bankok —— Bangues . .. .. .. 401046? — —— ; 4.010.467

Takai'ekpénztárak —- Caisses d*e'_pargne 1,364.000 —- —— 1,364.000

Biztosító társaságok —— Compagnies

(lülsswanee .. .. .. .. 82.890 -— 82.880

Gőzmalmok —— Minoteries.. . . . . 759200 — --—— 759200

Bányák és téglagyárak — Mines et

brzgueteries.. . .. .. .. .. 2,442.000 —— -—— 2,442.000

Könyvnyomdák —— Imprimeries .. . 596.400 34.000 ,". ' 630400 Vasmüvek és gépgyárak — Forges

et (itel. (te rons/ructwn mécanígue . . 2,344.819 109011 126000 2,327.830 Faipari vallalatok — Entreprises

d'industrie du bots .. .. .. .. 162750 — —— 162750

Közlekedési vállalatok — Entreprises

de transport, .. .. .. .. .. .. 3,776.255 ; —— 1,050.000 2,726.255

Cukormárak —— Fabrigues de suere 990000 É —— —' 990000

Eletmiszervallalatok —— Entrepn'ses ?

d'alimen/atzon . . . . . . . . . . . . . . 15.695 -— _ 15.695

Gáz és Villamossági vállalatok —

Ewtreprises de gaz et d'éleetricite' .. 509.750 — 247500 202250

Olajművek —— Fubn'gues d'hmle.. .: 371250 —— -— í 371250

Sörgxárak Brosserics .. ., .. 858500 ————— § 858500

Szállodák _ Hútrls . .. .. .. 286750 § ——— " ' 286350

Textilipari vállalatok -— Entreprises '

du textilt! . .. . .. .. .. .. 1,619.500 — ( 389200 1,280.300 Vegyiipari vállalatok Entreprises

d'mdustrie chimigue .. .. .. .. .. 837550 _, — 837550

Különféle vállalatok —— Dlverses

entreprises . .. .. .. . !! 1,435.ooo 12.000 —— ; 1,447.000

Osszesen —— Total .. . ; 22,462.766 155011 1562700 20,855.077

lalatcsoportok szerint az 1. sz. táblázat ada— Villamossági, valamint a textilvállalatok tai nyujtanak felvilágosítást. A budapesti

tőzsdén jegyzett részvények állagánál (a külföldi vállalatokat s az időközben meg—

szűnt, vagy bevezetett vállalatokat figyelmen kívül hagyva) 1930—ban 1,6t)7.()'89 domb nettó csökkenés mutatkozott s az év végén kerek 209 millio" volt a jegyzett részvények száma. A tőkeemelésekkel kapcsolatos rész- vényszaporitás ——- mint tudjuk —— — különösen az inflációs évek alatt öltött hatalmas ará—

nyokat. Később a gazdasági viszonyok meg- szilárdulásával a részvénykibocsátási tevé—

kenység vesztett. erejéből, az utóbbi évek nyomasztó gazdasági viszonyai pedig egy—

általán nem voltak alkalmasak nagyobb arányú lőkeemelósek keresztülvitelere.

Jelentékenyebb részvényszaporítást az elmult, evben csupán a vasművek és gép—

gyárak csoportjánál látunk, ezzel szemben jelenh'lkeny darabszámesökkenós állt elő ősz—

szevonások folytán a közlekedési. gáz- és

részvényeinél. Az összevonások folytán elő—

álló átlagos dombértékemelkede'st az érték- pioc nívója szempontjából kedvező jelenség—

nek kell tartanunk s kívánatos volna, ha az összevonások folytán a tőzsdéről fokozato—

san eltűnnének azok a gyenge papirok, me—

lyek a tőzsdei műveletek komolyságát ve- szélyeztetik, (1 szertelen spekulációt lehetővé teszik s e mellett a külföldi tőke érdeklődé—

sének felkeltésére sem alkalmasak.

A részvényvagyon értékében az 1930. év folyamán beállott változásokra vonatkozó adatokat a 2. sz. táblázatban mutatjuk be.

Az eredmények kommentálása előtt az ada—

tok helyes megítélése végett néhány meg—

jegyzést kell előrebocsátani. Ami mindenek—

előtt a forgalmi értékek végösszegét illeti, azok megállapítz'isz'mál figyelembe vétetett az időközi tőkeváltozások egyenlege is.

Tudvalévő, hogy a tőkeemelések rendszerint esőkkentik (bár ellenkezőjére is van példa)

2. szám. ——185-— 1931

2. A részvények forgalmi értékének változása az 1930 évben.

Changements de la, valeur com-ante des actions en 1930.

A részvények 1930 _; ÉS Egy darab rész— A részvények 1929 dec. 313 ,összes ("§ § vény átlagos dec. 31—i összes fggáaéggitgígiíí a §§§

forgalmi erteke forgalmi értéke Hwelenkevgtaévei '*' ! § ? Valemf counmte Valeur courante iii)/73175:;thígííeau § § §

! moyemte d'une totale des actions, 31 déc. 1930, combig §§€

Részvénycsoport aciion 31 déc. 1929 tenu des change— 35 ág;

ments de capital Éoxhi

Cate'gories float/ions _ ; -— ; $$$

dlafnde §. És) § ÉN; Elam

ezerpengő— §);E'E ezer pengő— ÉDSÉE mg"? A

1909 1920 1 ben 333 És ben % %S 33573

.,,L . f . . $$$: .". áig—É gas?

, , " mzllzers de 5): 'G § 1121 tars §: § L.,;— § ::

vegen pengoben i pengős $$$—ag de pengős %ÉogE SÉÉÉ

] enpengős % ' §m§u §w§u gpg

Bankok —— Bangues .. . .. 826 754 331.288 264 302.696 28'5 91'4

Takarékpénztarak _ Caisses dépargne .. 961 867 131.137 10'4 118233 111 902 Biztosítótársaságok —— Compagmes d' assu- H, H

rzmce. A . . . 115'7 1060 9.588 08 8.732 0'8 91'6

Gözmalmok —Minoteries . 203 135 15.425 1"? 10.278 10 66'6

Bany ák és téglagyárak _ Mines (t

briguetmics .. . 105'5 777 257662 2045 189679 179 736

Könyvnyomdák —— Imprimeries .. 166 132 9.926 08 8.339 08 840 Va—un'ivek és gépg yarak —— Forges et

ateliers de conslructíon mécanigue 41'4 298 96.973 7"? 69.378 65 71'5 Faipari vállalatok — — Entreprises (! in ;

dustr'ie du bois .. . . .. . . . . .. .. 7'8 61 1.274 01 998 01 78'3 Közlekedési vállalatok —— Entreprises de

transport . . . . , . . . . . . . 19'8 26'0 74.820 6 0 70.809 67 94'6 Cukorgyárak Fabm'gues de sucre .. 27'2 22'6 26.946 2 1 22.320 21 1928

Elelmiszervállalatok ———— Entreprises d'ali— ;

mentation . 283 182 4441 ()'0 285 00 64'2

Gáz— és villamossági vállalatok M— Entre—

prises de gaz et délectricité .. 934 1694 47.644 38 44.436 112 93'3

Olajmíivek —— Fabrigurs d'hm'le 2 3 16 854 00 594 01 69'6

Sörf'yárak —— Brasseries 1070 881 91 847 73 75.585 7'1 82'3

Szállodák —— Hótels .. . .. 377 331 10.797 09 9.500 09 880

Textilipari vállalatok — Entreprises

dindustrie text le .. .. . .. 181 164 29.358] 21? 20.981i 2'0 71'5 Vegyipari vállalatok —— .Entreprises ásán—

duslwe (himigue . 817 790 63.396 54 66.164 6'2 96'7

Különféle vállalatok ——- Diverses entreprisrs 37'3 29'0 53.5l8 4'3 41.988 40 78'5 Összesen _ Total .. 560 5101!

fizetés nem olyan méivű, mint ami a tőke-

emelés előtti forgalmi érték magasságának megfelel, miután a részvények mögött álló vagyon (jobban mondva Vállalati érték), egy része az új részvényekbe is átosztódik.

Jóllehet ez a körülmény az egész részvény—

vagyon nagyságára nincs befolyással, a részvénytulajdonos szempontjából lényeges változást jelent.

Adatainknál mindennemű tőkeváltozást (befizetéseket, illetve kisorsolás és vissza—

vásárlás esetén: a visszatérítéseket) figye- lembe vettünk, úgyhogy a szóbonforgó két évvégi részvényvagyon összehasonlításának eredményében tisztán csak az árf(')lyamala-

kulás folytán előálló változások jutnak ki—

fejezésre.

A tőzsde 1929. év végén azokat a válla—

latokat melyek 1930 ban is jog,yezve voltak ] milliárd 258 millió pengőre (értékelte.

Az időközi tőkeváltozások ezt az összeget kerek 13 millió pengővel növelték, úgyhogy egyenlő értékelést feltételezve, 1930 vegen a részvényvagyon 1.271 millió pengőt tett volna. A részvények árfolyama alapján szá—

mított tényleges forgalmi érték 1930 végén ezzel szemben csupán 1.061 millió pengő

volt, úgyhogy az elmult évben az árfolyam—

csések folytán 197 millió pengő, vagyis 15'7 70—03 értékveszteség mutatkozik a részvény- vagyonálladékbrm. Ha az éi'iókveszteséget

2. szám. — 186 —— 1931 részvénycsoportok szerint vizsgáljuk, azt lát—

juk, hogy :) hitelintézeteket, :) biztosítótárs—a—

ságokat, a közlekedési, vegyipari vállalato- ka t, továbbá agáz és Villamossági vállalato- kat kivéve, a csökkenés minden részvényka) tegóriánál meghaladja a 1096 —ot és általában 20——30% közt mozog. Legnagyobb a vesz—

teség a gőznialmok (334%), olajművek (30 476) továbbá az élelmiszervállalatok

(3 35 8%) részvényvagyonánál. Ezek az ada—

tok igen érdekesen mutatják, hogy a de—

konjunktúrával szemben a különböző ter- mészetű vállalatok ellenállása mennyire el térő.

Tanulságos (")sszehasonlításra nyujtanak módot a részvények átlagos darabértékére vonatkozó adatok is Főátlagban ez a darab—

érték az elmult év folyamán 5()"0 pengőről 50'9 pcngőre csökkent. Ha figyelembe vesz—

szük, hogy 1913—ban a budapesti értéktőzs—

dén jegyzett részvények átlagos darabértéke 770 pengő volt, világosan áll előttünk az a nagy 'áltozás, mely a tőzsdei papirok faj—

súlyában a háború előtti állapothoz képest bekövetkezett. Ha az olajipari részvények 1'6 pengős, 'agy a faipari részvények 61 pengős átlagos darabértékére gondolunk megállapíthatjuk, hogy a tőzsdén még ma is igen nagy tömegben vannak forgalomban olyan gyenge papirok, melyek tőzsdei ügy—

letek tárgyát normális viszonyok között nem képezhetnék,

Átlagértékeinelkedést látunk a gáz- és Villamossági, valamint a közlekedési válla—

latok részvényeinél, mely körülmény a már fentebb említett részvényesszevonásokkal van összefüg:sben l) nnek a folyomány továbbá az a jelenség is, hogy a daraberté ket tekintve, a gáz és Villamossági részvé—

nyek megelőzik a biztosítási és pénzintéze- tek részvényeit, melyek úgy a békeévekben.

mint a háború után állandóan a legdrá—

gább darabok voltak.

Az egyes vállalatcsoportoknak az Összes részvényvagyonban elfoglalt részesedési ará—

nya évről- évre igen jelentékeny változáso—

kat mutat Ezek a változások természetesen nemcsak az illető kategóriák tenyleges ér—

tékm(')dosul:'isát, hanem a többi csoportok

érlekváltozása foly tán előálló relatív eltoló- dásol at is kifejezésre juttatják. Az 1980. évi állapot szerint legnagyobb vagyoni erőt kép—

viselnek a bankok, melyek a t'orgalmiérték- ben 28'5%—kal részesednek. sorrendben ntá- nuk következnek a bányák és téglagyárak (17978), továbbá :) takarékpénztárak (ll't

%), 1929—1'ől HBO—ra növekedett az érték-

aránya a pénzintézeteknek, a vegyipari vál—

lalatoknak, a gáz- és Villamossági, valamint a közlekedési 'állalatoknak, míg a gőz- malmok, vasniűvek, sörgyárak és textilipari 'állalatok részvény 'agyonának aránya csök—

kenést mutat.

A részvényvagyonban beállott Változá—

sokra vonatkozó összefoglaló adatok kiegé- szítésekép nem lesz érdektelen néhány olyan részletbe vágó adatot kiemelni, melyek az egyes 'állalatoka vonatkozó értékelésről adnak tanulságos képet s egyben jellemzően mutatják azokat a roppant szélsőségeket, melyek :) vezetőértékek és az ú. n. non va—

leurok mögött megln'izódó vagyoni erőben fennállanak. 193tt végén A az új kibocsá- tások íigyelembevételével a 40 milliónál nagyobb összegre értékelt vállalatok a kö—

vetkezők voltak:

Magyar Általános kőszén 1054) millió P

Szikra. .. 56'0 ., ?

Magyar Általános Hitelbank 53'8 .. P

Első Magyar ltészvényipar ., 52'0 ,, P Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 506 l'

Egyesült Izzó . . .. .. . 41'1 P

A másik végletet; mutatják az alábbi Vál) lalatok:

Teudloff—Dietrich. . , . . . . . , . . . . 60 ezer P Kunossy .. .. .. .. ., .. .. ., .. 58 ,, P

Wodianer. ,. . . .. .. , . 54 a l'

Magyar vegyipari gép,,O'yár.. .. .. .. 53 ,, P Honi faipari .. . .. .. .. .. 47 _ P Első Magyar Rizsliántoló . . . . . , . . 29 ,, P

Ezeken kívül még kb. 10—42 hasonlo vagyoni erőt reprezentáh') vállalat van, me lyeknek ()gy részéből 1930 év végén azonban nem volt jegyzés. Az árfolyamok alakulá—

sának jellemzésére. még felemlítjük, hogy

kb. 50 olyan Vállalat van, melyeket a tőzsde 500 ezer pengt'inél kevesebbre értékel s kö—

zel kétszerannyi azoknak :) részvénytársu- latoknak :) száma. melyeknek kurznsát név—

értéken alul jegyzik.

kétségtelen. hogy ezeknek a részvény—

csoportoknak sem jövedelnmzősége, sem belső értéke nem felel meg azoknak az első—

rendű követelményeknek, melyek a tőzsde tekintélyének s :) l'iélkiilözhetetlen bizalom—

nak helyr)állításához szükségesek s ezért. a már régóta sürgetett tőzsdereforn) egyik fontos feladatát a kotírozások új "aszabz'ilyo-—

zásáltnin kell látnunk.

Azok között a tényezők között, melyek az értékpapírpiac viszonyainak megítélésé- nél számbajönnek, különös figyelmet érde—

mel :) részvények jövedelmezőségének kér—

dése, A helyes osztalékpolitíka egyik legfonf

2. szám. —— 187 —- 193l

tosabb _" jóllehet nem egyedüli ——- eszköze az árfolyamok egészséges alakulásának. Az osztalékok kérdésének részletes vizsgála—

tába — mivel még nem áll elég bőséges adat rendelkezésre, ezúttal nem mehetünk bele, csupán csak egy fontos vonatkozására kívá—

nunk rámutatni. A Magyar Gazdaságkutató Intézet adatai szerint az Összes részvények jövedelmezősége 1929-ben 6'15% volt. Az 1930. évi osztalékra nézve csupán néhány adat áll még rendelkezésre. Abból a körül—

ményből azonban, hogy néhány vezető pénz—

intézetiink a tavalyi osztalékot fizeti s ez a tendencia ",", amennyiben az előjelek nem csalnak A,. általában érvényesülni fog az

Összes nagyobb 'állalatoknál, arra lehet kö—

vetkeztetni, hogy ———— legalább is papiron a jövedelmezőségi arányszám a tavalyinál va—

lamivel kedvezőbben fog alakulni. A jöve-

delmezőség formailag kedvező arányalaku- lása mögött azonban fenti vizsgálódásainks szerint is az a rideg tény rejlik, hogy az emelkedés nem az osztalékok tényleges nö—

vekedése, hanem sokkal inkább a részvé- nyek nagyarányú árfolyamsiillyede'se révén fog bekövetkezni, mely így mintegy auto- matikusan igazítja a jövedelmezőség nívó—

ját az egyéb befektetések jövedelmi szintjé- hez. Ha ezt a tényt szem előtt tartjuk s ha még figyelembe vesszük, hogy az elmult gazdasági évben is lesz bizonyára —— a meg—

előző évekéhez hasonlóan _,_ több olyan vál—

lalat, mely egyáltalán nem fog osztalékot fizetni, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a magyar értékpapírpiac javulása egyéb előfeltételek mellett az osztalékpoli-—

tika alapos revízióját is feltételezi.

Hajdrik Sándor dr.

...-...-...-.;...nn-c-u-c-u--—--.--...-.—...u-n-u-u—u-ucgunuc—.no—nun-un.-...-.n-n-v-u-u-un-n-n-n-n-o-—---.----uo--...m

!

IRODALMI SZEMLE

II.-alunnunllnl-nul-nl-lcnn-n...u-l-lll-nllnonncnnun.-...-...-nan—I'll-l...-Ill-nnn-n-n-nlllllll-u-n-n-n---..--.---..---n

..,

Könyvismertetések.

Chronigue de livres.

A világ mezőgazdasági termelése az 1930.

évben.

La production agrieolo du monde

ezt 1930.

Kiadja a m. kir. földmivetésügyi miniszter. M Publíé par le ministre royal horlgrois de ngríeullure. ——

Budapest 1930. 427 oldat — p.

Re'sume'. IXouvrnge a (1 peu prés la mente ampleur gue ceux publiés pour les années préeé—

dentes. On y lrouve cependunt (Iuelgues innovatí—

ons: les produits agrieoles exporte's et importés par les di/ie'rents pays sont indigués aussi au point de vue de la valeur, et les eéréules importées par les pays manguant de Irlé spe'eifie'es antant gue possible par pays de provenance. Les chi/[res relatifs á la Hongrie et aux grands pays exportateurs sont éga- lement plus détnillés.

*

A földmívelésiigyi minisztériumnak rendszeresen megjelenő tájékoztató segédkönyve az idén némi késedelemmel jelent meg. lizt a pár hetes késést a szerkesztőség a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudta elkerülni, mert néhány nagy és a világ mezőgazda- sági termelése szempontjából rendkívül fontos ál- lamra (Szovjetoroszország, Argentina, Ausztrália) vonatkozólag olyan közkézen forgó adatok állottak csak rendelkezésre, amelyek annyira ellentmondóak voltak, hogy azokból nem lehetett kiigazodni, tehát új és hitelesebb adatokat kellett sürgősen beszerezni,

Ezeknek feldolgozása és a világ gabonamérlegébe való beillesztése természetesen némi késedelmet okozott.

Újítás a kötetben, hogy a fontosabb államoknál a mezőgazdasági termények forgalmát ez évben már nemcsak a mennyiség, hanem az érték szerint is kimutatja. A gabonaliiányban szenvedő országok gabonaimportját "__ amennyiben az adatok rendel- kezésre állottak "A a kötet származási országok szerint részletezi. Viszont a nagy gabonakiviteli ál—

lamoknak és Magyarországnak külkereskedelmi adatai az eddiginél jóval részletesebben vannak ki—

mutatva.

A kötet beosztása egyébként maradt a régi. 177 állam mezőgazdasági termelésére és külforgalmára vonatkozólag közöl az első részben igen részletes adatokat. Mindenütt kiterjeszkedik a haszonállatok számának és az állati termékek mennyiségének be- mutatására. A második rész a világ 1930. évi ga- bonatermésének mérlegét tartalmazza. A miniszté—

rium megállapítása szerint a szóbanforgó évben búzából 11399, rozsból 16 02, árpából 237, zabból 140 és rizsből 14'29 millió métermázsa felesleg mutatkozik. A felsorolt termények nyomott ára elég bizonyítéka a túltermelésnek. Hiányt csak a tengeri termésmennyiségénél állapít meg, itt 6656 millió métermázsa az egyelőre fedezetlen szükséglet. A mérlegben nem szerepel egy pár olyan ország ten—