Selyemgubótermelésünk az utolsó öt évben

3. szám. t—237— 1936

Mengarelli: La costituzione nelle aristocrazie italiane. Milano. 1935.

Mengarelli: Su i caratteri (Contribnti, Milano. 1936).

fisici della nobilta Nice/"ofo: Anthropologia della classe povere Milano. 1888.

Savorgnan: La feconditá della aristocracie (Metrón. 1931.)

Schiff: Der Einfluss von VVohlhabenheit, Ein- kommenshöhe u. Familiengrösse auf die Befriedí—

_gung der Bedürfnisse (Zeitschrift für Volkswirt—

schaft etc, Wien. 1917.)

Schiff: Die Lebenshaltung München. 1920.

Sozialer Auf, und Abstieg im Deutschen Volk.

München. 1930.

Tyszlca: Löhne und Lebenskosten europa. 1914.

des Mittelstandes.

in VVest-

Tyszka: Lebenshaltung der arbeitenden Klas—

sen. Jena. 1912.

Tyszlca: Arbeiterstatistik (Handwörterbueh der Arbeitswisscnschaft. Band ]. Halle. 1927).

Tyszlca: Sozialstatistik (Handwörterbuch der Arbeitswissenschaft. Band II. Halle. 1930).

Tyszka: Die Lebenshaltung in der Nachkriegs- zeit im Auslande etc. (Jahrbücher für National—

öconomie und 'Statistik. Jena. 1924).

Zahnbrecher: Lothnstatistik. Nürnberg. 1913.

VVirtschaftsuntcrsnchungen und Lebensverhált—

nisse von Wiener Arbeiterfamilien, Wien. 1916.

Wirtschaftsrechnung in mindestbemittelten Fa- milien. Berlin. 1907.

Zahn: Der Preis der menschlichen Arbeit in seiner Bedeutung für Produktion und Verbrauch.

(Bulletin de Yinslitnt international de statistigue

t. 25.) Földes Béla dr.

Gill!..-

e MEZÖGAZDASÁG e §

Selyemgubótermelésünk az utolsó öt évben.

La production de cocons en Hongrie pendant les eing det—meres années.

Résume'. Depuis la guerre, c'est en 1930 (lue la production de cocons a atteint en Hongrie son maximum (772 tonnes). En raison de la baisse de la matiére textíle fournie par les vers á soie, le prix de rachat des cocons, gui a été en moyenne de 2 pengős 62 flllérs en 1929, est tombé, pendant les 5 années suivantes, Ez 77 fillérs. Aussi, la sériciculture a-t-elle diminué de plus en plus.

Le nombre des éducateurs de vers á soie a bm'ssé, de 29.791 en 1929, d 18.620 en 19314. La guanlíté des cocons produits est tombée (1 425 tonnes en 1934. Le revenu total des éducateurs de vers á soíe ria été gue de 327870 pengős en 1934, contre 1,689.896 pengős en 1930;

moyepne, par e'ducaleur, seulement 18 pengős en 1934, contre 57 pengős en 1930.

*

il a représenté, en

A .selyemhernyó rendszeres tenyésztése mintegy ötezeréves multra tekinthet vissza s elmondhatjuk róla? hogy a pompás nyers—

anyagot adó hernyó lassúságával hódított tért magának. Közel háromezer év kellett hozzá, míg őshazájából, Kínából, Koreán át eljutott a szomszédos Japánba s újabb 17 évszázad telt el addig, míg elért hozzánk.

Az első kísérletezésről 1680. tájáról vannak feljegyzések, de a tulajdonképpeni eredmé- nyes selyemgubótermelés csak kétszáz év mulva indult meg, Bezerédj Pál egészen rendkívüli, csodálatosan nagy áldozatkész- ségének s fáradságot nem ismerő munkál—

kodásának gyümölcseképpen.

A teljességgel házi tenyésztéshez szokta—

tott selyemhernyó ma már meg sem élne

szabadon s az emberi ápolásra annál is in—

kább szüksége van, mert teljesen kivetkőz—

tetve ősi, eredeti, természetes életmódjából, több, igen súlyos betegség veszélyezteti.

Ezek közül legv-eszedelmesebb a szemcse- kórság, mely a mult század közepe táján csaknem teljes kipusztulással fenyegette az egész világon a selyeinhernyót. Szerencsére Pasteur egy igen egyszerű eljárást, az u. n.

rekeszpete'zést találva ki, gátat tudott szabni a gyilkos kór továbbterjedésének.

Az eljárás abból áll, hogy a petézésre kész pillepárt egy tüllzacskóbat rekeszbe zárják s a peték lerakása után is ottmarad—

nak. Az elpusztult, összeszáradt pillék pot- rohát azután mikroszkópiai eljárással meg- vizsgálják s ha nem találják nyomát a be- tegségnek, akkor betegségtől mentesek a tojások s így természetesen az abból kikelő hernyók is.

A betegségmentes, egészséges peték nye—

rése meglehetősen nagy munkát s beren—

dezkedést igényel, azonkívül igen fontos szerep jut a feltétlen megbízhatóságnak is, ezért ma már mindenütt az állam irányítja a selyemhernyók tenyésztését. Nálunk az 1880—ban Szekszárdon felállított Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség petevizs—

gáló állomása látja el egészséges tenyész—

anyaggal a termelőket. A kiosztott petét un- ciánkint mérik ki, ez kb. 25 gramm súly—

nak felel meg. Ebből a tenyészanyagból mintegy ító—40.000 hernyót lehet nyerni.

Hazai tenyésztési viszonyaink mellett 7——

17

3. szám ———238— 1936 800 gubó nyom egy kilogrammot, tehát

egy uncia tenyészanyagból elméletileg 50 kg selyemgubót lehet nyerni, ebből pedig kb.

5 kg nyers selyemfonalat kapunk.

Ezek azonban elméleti értékek s a gya- korlatban jóval kisebb hozammal kell meg—

elégednünk.

Hazai selyemgubótermelésünk az Orszá—

gos Selyemtenyésztési Felügyelőség felállí—

tása óta rohamosan fejlődött. A régi ország- területen tíz év alatt százszorosára emelke- dett a termelés. Az 1880. évi 10.132 kg-mal szemben 1890-ben már 104309? kg se—

lyemgubót termeltünk. Kisebb ingadozás-ok—

tól eltekintve állandóan egymillió kg—on

felül járt a termelésünk. A legkiválóbb ered- ményt 1905-ben értük el, 1,959.214 kg ter—

méssel.

Berendezkedésünk lépést tartott a ter- melés növekedésével s a trianoni ország—

csonkítás idején már 9 teljesen berendezett selyemfonódánk, 18 gnbóraktárunk s közel 2 és félmillió közterületi eperfánk volt.

Ebből elveszítettünk 4 selyemfonódát, 14 gubóraktárt s közterületi eperfaállomá—

nyunknak mintegy háromnegyed részét. A.

földmívelésügyi minisztérium kimutatása szerint 1934. végén 992 ezer közterületi eper——

fánk volt, de ezek közül 269 ezer fiatal fa s csak 723 ezer a lombozható eperfák száma.

1. A selyemtenyésztéssel foglalkozó községek száma 1930—tól 1934—lg.

Nombre, de 1930 [1 1934, des communes oil, l'on se lz'wait ?; la se'riciculture.

A községek száma, amelyekben selyem/ A selyemtenyésztő községek az összes

O , á r , % 7 tenyésztéssel foglalkoztak községek százalékában

I' S [' §? r e * ' Nomlvre des commmzes oül'on selíwaz't Prnpnrííon des commmws séricicoles á

Régzons % á la sériczcnltm'e )) _ la lotnliíé des conzmunes

1930 § 1931 t 1932 t 1933 % 1934 1930 1 931 E 1932 í 1933 § 1934

_ 1 t 1 j 1 ! t

, , * ? 1 1 , , ,

Dunántúl —— Transdanubiu 1.345! Milói 1.801)! 1.281 1.292 67'3 ; (5519 5 65'1 ; 64'4 § 60'3 "

Alföld — Grande Plain" . . . - 462' 438; 441 422; 429 633 ? 601 ; 60? J! 581) ' 589 i

Eszak _ Nord. . 1 . . . . . . 247 2281 240 322! 233 36-21 33—41 35—21 szel 34-2 _

% i

i 1 i ' ! 1 i i

A termelés súlypontja ma a dunántúli országrészen van, hol a községek 65 szá—

zalékában foglalkoznak selyem tenyésztésé—

vel. Első helyen Tolna Vármegye áll. Itt ki- vétel nélkül minden községben tenyészte- nek selyemhernyót. Ennyire elterjedve csn—

pán Jász—Nagykun-Szolnok vármegyében találkozunk még a selyemtermeléssel. A Du—

nán túl általában véve az országrész délke—

leti részében honosodott meg erősen a se—

lyemhernyó tenyésztése. Baranyában a köz—

ségek 91%—a, Somogyban átlag 85%-a ter- mel selyemgubót. Az országrész többi me- gyéi közül csupán Fejér Vármegye mutat fel ilyen magas arányt, míg Vas vármegyé—

ben 5 Veszprémben a községek fele sem kapcsolódik bele a selyemgubótermelésbe, Zalában meg alig több, mint negyedrésze.

Az Alföldön általában a községek 59% —a

selyemtermelő, de az egyes vármegyék kö- zött még nagyobb az eltérés, mint a Dunán túl. Délen és keleten jóval nagyobb mérték—

ben terjedt el a selyemhernyó tenyésztése, mint a többi részeken s észak felé haladva egyre kisebb érdeklődést találunk a selyem—

gubó termelése iránt.

Legkevesebb selyemtermelő községet az ország északi része mutat fel. Az ide tar—

tozó öt vármegyében a községeknek átla—

gosan csak egyharmada termel selyem- gubót.

Területi vonatkozásban ugyanaz áll a termelő családok számára s a termelt se—

lyemgubó mennyiségére is.

Az összes selyemtermelő családok kö- zül 1934-ben 5296 dunántúli lakos volt s az alt'öldiek 37%—át, az északi részen lakók.

pedig mindössze llfl'J-át tették ki az ösz—

szességnek.

A termelő családok száma tekintetében,, mint az a 2. sz. táblán látható, az utolsó öt év alatt Somogy farmegye vette át a vezető szerepet Tolnától. 1930—ban még Tolna vármegye tűnt ki legjobban 4.551 termelő családdal, de számuk fokozatosan apadt s 1934—ben már csak 2.053 család termelt se—

lyemgubót. Ez a csökkenő irányzat sajnos.

általános 5 a termelő családok száma Sza—

bolcs és Ung, továbbá Szatmár, Ugocsa es Bereg k. e. e. vármegyék kivételével ország—

szerte fogy. De míg az Alföldön s az ország északi részén eléggé arányos mértékben, úgyhogy az egyes törvényhatóságok között a termelés méreteiben nem idéz elő sor—

rendi változást, addig a dunántúli részeken a három legjelentősebb vármegye helyet

3. szám. __ 239 __ 1936 cserélt egymással. Somogy vármegye 1930—

ban 3.252 termelő családdal a harmadik helyen állt, 1934—ben ellenben 2.277 család- dal az első helyre került, Baranya pedig 2.013 termelő családdal a harmadik helyre szorult.

A többi dunántúli vármegyékben az ezret sem éri el a termelő családok száma s az Alföldön is csak három vármegyében

haladja meg (Pest, Békés, valamint Csa—

nád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék).

Országos összegben a termelő családok száma az 1930. évi 29.791—ről öt év alatt 18.620-ra apadt. Különösen 1931—ben, mi—

kor csaknem felére esett vissza a gubó be—

váltási ára, hagytak fel igen sokan a se—

lyemhernyó tenyésztésével.

Ebben az évben többen váltak ki a ter- 2. A selyemtenyésztéssel foglalkozó családok száma s a termelt gubó mennyisége törvényható-

ságonkínt 1930-tól 1934-íg.

Nombre des familles séricicoles et guantite' des cocons produits par comitats et villes autonomes. de 1930 Ez 1934.

Országrész, törvényhatóság A selyemégalfíáíéÉÉImIÉgImkUZó A termelt gubó mennyisége, kilogramm Régions, comilals el villes .Vombre des families séricicoles ommal? des cocons produils, m kilos

autommes 1930 % 1931 1 1932 4 1933 1 1934

Dunántúl —— Transdanubz'e ,

Baranya. vármegye') 3.658 2.239 2.629 2.265 2.013 94.257 44.594 57.487 49.211 47.372

Pécs tij) . 85 58 51 41 38 2.596 1.215 855 1.174 1.003

Feiér vármegye . . . . 1.235;' 877 926 599 623 30.085 17.573 18.762 14.314 13.084

Székesfehérvár tjv. . . . 21 27 27 14 15 374 403 331 233 279

Gyor, Moson és Pozsony k e. e. vm. 518 262 460 414 432 12.063 5.113 9.139 8.536 8.098

Győr tjv. . 49 29 46 41 27 897 423 1.074 890 548

Komárom és Esztergom k e. e. vm. 394 273 315 215 222 9.108 5.400 5.595 4.469 3.890 Somogy vármegye 3.252 2.061 2.819 2.297 2.277 81.956 34.776 62.839 57.768 52.201 Sopron vármegye 744 571 650 489 492 18.124 12.405 14.461 12.514 12.268

Sopron !jv. 15 7 18 10 18 365 57 198 309 220

Tolna vármegye 4.551 3.071 3.389 2.618 2.053 127.094 69.906 82.961 68.616 52.058 Vas vármegye . . 660 226 431 446 356 15.862 5.570 10.065 9.956 8.808

Veszprém vármegye 670 364 478 481 454 14.257 7.260 9.752 9.700 8.556

Zala vármegye . . 7965 390 645 671 610 18.575 7.106 12.666 15.410 13.837 Összesen — Total 16.648É10.455 12.884 10.607 9.630 425613 211801 286205 253099 222228 Alföld —— Grande Flame

Bács—Bodrog vármegye 1.115 1.643 1.431 1.130 925 36.672 37.505 34.102 26.774 21.307

Baja tjv. ... 141 186 135 132 76 4.189 2.796 1.556 3.156 1.489

Békés vármegye . . . . 1845 1877 1.873 1.411 1.104 52.074 48.205 44.716 33.525 25.954 Bihar vármegye ... 324 211 428 345 301 7.448 4.998 10.048 8.136 6.962 Csanád, Arades Torontálk. e. e. vm. 1. 623 1.298 1.371 1.151 1.034 44.813 31.672 35.002 26.624 29.146 Csongrád vármegye ... 569; 668 617 524 480 16.627 19.524 17.252 13.156 11.711 Hódmezővásárhely tjv. 110 105 28 14 15 1.972 1.374 552 379 393

Szeged tjv. ... 20 105 115 67 34 752 2.279 1.148 1.135 653

Haidu vármegye . 252 323 345 243 219 5.833 8.363 8.235 5.575 4.595

Debrecen tjv. . 122 146 183 150 112 3.842 4.194 5.022 4.154 2.218 Jász NagykunSzolnok vm. . 829 810 747 579 446 21.589 19.998 18.995 13.152 11.489 Pest Pilis Solt-Kiskun vármegye 2.794 2.364 3.291 2.433 1.718 75.590 53.201 72.948 52.194 34.509

Budapest székesfővárosa) . . . 40 — — —— — 245 37 161 73 22

Kecskemét tjv. . . 45 59 78 43 37 1.258 846 1.283 677 235

Szabolcs és Ung k. e. e. vm. . 328 225 423 372 361 6.513 4.792 8.013 6.657 6.845 Szatmár Ugocsaés Bereg k. e. e. vm. _ 110 93 161 127 122 2.528 2.555 __3.157 2.786 2.587 Összesen — Total 10.267 10.113 11.226 8.721 6.984 281895 242339 262190 198153 160115

Észak —— Nord

Abaúj- Torna vármegye . 106 60 88 88 73 2.058 1.284 1.694 1.431 997 Borsod, Gömör ésKishontk. e. evm. 1.234 544 1.222 1.119 832 25.203 12.055 27.750 23.151 18.144

Miskolc tjv. 73 36 44 34 21 915 529 1.136 1.113 502

Heves vármegye . . . 1.101 1.032 1.326 1.062 760 28.235 23.394 24.996 22796 16.262 Nógrád és Hont k e. e. vm. 324 108 420 301 298 7574 2.404 8.666 5.722 5.934

Zemplén vármegye . . . 38 22 24 13 22 . 562 639 519 536 382

Összesen __ Total 2.876! 1.802 3.124 2.622 2.006 64. 547 40.305 64.761 54.749 42.221

. Mindössze ; Total général 29.79122.370 27.234 21.95018.620772.055 494145 613156 506.001424.5'64

1) Vármegye : comitat. — 2) 'I'jv. : Ville autonome. —- H) (Capitale de la Hongrie.)

17*

3. szám.

melők sorából, mint ahányan pl. 1934-ben az Alföldön együttvéve űzték a termelést.

A nagyarányú visszaesést 1932-ben megle-

hetős javulás váltotta fel s 21'7%—kal emel-

kedett a termelők száma, de azóta egyre többen hagytak fel a selyemguhótermelés—

sel s ma megint ott tartunk, ahol tíz évvel korábban, csakhogy akkonbiztató fejlődést jelentett a termelő családok 18 ezres száma, ma pedig sajnálatos hanyatlást.

Csak Szabolcs és Ung, valamint Szat- már, Ugocsa és Bereg k. e. e. vármegyék képeznek kivételt. Az 1930. évi állapottal szemben mindkét törvényhatóságban némi emelkedés mutatkozik 1934—ben mind a termelők számát, mind a termelést illető—

leg, de a mindössze 9.432 kg—ot kitevő ter- melésük nem jelentős mennyiség az ország összes termelésében.

A termelők száma persze szoros össze- függésben van a termelt selyemgubó meny- nyiségével s így a termelő családokról mondottak vonatkoznak a termésmennyi- ségre is.

A háború előtt közel 2 millió kilogramm volt az évi selyemgubótermelésünk. A ha- ború alatt a termelés fokozatosan csökkent s a forradalmi zűrzavarok idején, 1919—ben, a mai területen már csak mindössze 3?) ezer kilogramm selyemgubót termeltíjnk.

Az állapotok rendeződése természetesen jó- tékonyan éreztette hatását a selyemtenyész—

tésnél is. Három év mulva már ennek a tízszeresét tette ki a 351636 kg évi selyem—

gubótermele's s az 1926—1930-as ötévi át- lag meghaladta a félmillió kilogrammot.

A mai országterületen az 1930. évi 772 ezer kilogramm selyemgubó rekordtermést jelentett. Sem azelőtt, sem azóta nem volt a háború utáni években ekkora termelé—

sünk selyemgubóból. A rákövetkező év

36%—os terméscsökkenését 1932—ben még

24%-os viszonylagos emelkedés váltotta

——240—— 1936—

ugyan fel, de a fokozatos rosszabbodás folytán az 1934. évi 424.564 kilogrammos termés kereken 45%—kal marad alatta az eddig elért legjobb (1930-as) eredménynek.

A hanyatló irányzat a gubó beváltási árának csökkenésében leli magyarázatát.

Míg 1929-ben átlagosan 2 pengő 62 fillért kaptak a termelők a gubók kilogrammjá—

ért, a selyemárak világszerte jelentkező zuhanása azt eredményezte, hogy ma mál csaknem két pengővel lett kevesebb a be—

váltási ár. A rendkívül nagyarányú áresés következménye volt, hogy az 1930. évi 57 pengős átlagos kereset helyett 1934-ben csak 18 pengő jutott átlagban egy termelő családra, noha az egy termelő családra számított átlagos termés 1934—ben csak 3 kilogrammal volt kevesebb, mint a re—

kordtermést képviselő 1930—as év 26 kg—os átlagos termése,

A 3. sz. tábla mutatja, hogy a termelők keresete sokkal nagyobb mértékben zsugo—

rodott össze, mint az a termelés csökkené—

séből következtethető volna. Míg a terme—

lés 1934—ben felénél is több az 1930. évi termésnek, addig a termelők 1934. évi 327.870 pengős összes keresete egyötöd ré- szét sem teszi az 19304?" évben elért 1,689.896 pengő össz-es keresetnek. A legna—

gyobb mérvű a veszteség a törvényhatósági jogú városoknál. Baja 1930—ban 9 ezer, Debrecen 8 ezer pengőt meghaladó kere—

setre tudott szert tenni a selyemtermelés—

sel, 1934—ben pedig Debrecen 1.682, Baja pedig mindössze 1.139 pengő keresetet ért el. A vármegyék területén 1932-ben még a községek közül is több keresett ezer pengőnél többet a selyemgubótermeléssel, nevezetesen Bács—Bodrog vármegyében, az-

után Békésben és Csongradban, 1934-ben

ellenben a legjobb eredményt felmutató Bács-Bodrogban és Békésben is csak 700 pengőt értek el átlag a községek, az ország 9 vármegyéjében pedig még 100 pengő ke- 3. A termelők keresete l930-tól 1934—íg1. — Revenu, des éleveurs de 1980 a 1934.

A termelők keresete összesen, pengő

Az összes keresetből esik _ Revevm

Országrész , ,, átlag egy községre, átlag egy családra, pengő

R , . Revenu des eleveurs, en pengos pengő — moyen par moym pourunzfamíllesioccu—

gymns commune, "?. pengős pan! de sérict'culture, en pengős

1930 1 1931 2 1932 1 1933 ] 1934 x930 ix931i19391193311934 19301 1931) lesel 19331 1934

l l §

Dunántúl— Trans-

! i ! l

danubie . . . . 930182 250519 272422 193254 171653 6861191 208150 132 56 24 21 ' 18 18 Alföld —— Grande

Plaine ... 618714 288759 247619 148743 123732 1.336 647 559 351 288 60 29 22 17 l 18 Észak —— Nord . . 141.000 47.515 61.243 41.289 82.485 571 208255186139 49 27 20 16 I 16

Összesen—_ Total 13893961586793581284f383286327s70 8181295E292l198l167 57 ' 26 21 § 17 ; 18

l l 1 :

3. szám

resetet sem eredményezett egy-egy községre a termelés.

A termelő családok átlagos keresete 1930—ban Szegeden volt a legmagasabb.

Ekkor mindössze 20 család termelt selyem- gubót s átlagban 82 pengőt kerestek vele egy év alatt. Valószínűleg ez adott ösztön—

zést arra, hogy 1932-ben már 115 család foglalkozott selyemguhótermeléssel, de saj- nos olyan balsikerrel, hogy mindössze 9 pengő kereset jutott egy-egy termelő csa- ládra. Azokon a vidékeken, ahol nem volt ilyen nagy az aránylagos ingadozás a ter—

melők számában, nem ilyen nagy az elté- rés az átlagos keresetben sem, de a leg-

jobb eredményt képviselő törvényhatósá—

goknál is legalább egyharmadára esett vissza a családok átlagos keresete. 1934—ben Csanád, Arad és Torontál k. e. e. várme- gyékben volt a termelő családok átlagos keresete a legmagasabb, de az 1930. évi 61 pengővel szemben mindössze 22 pengőt tett ki.

A selyemgubótermelésből származó ke—

reset állandó kisebbedése már csak azért is nagy kára az országnak, mert terme- lésünk még a legkedvezőbb 1930—as évben sem fedezte a hazai szükségletet, annál ke—

vésbbé 1934-ben, s így behozatalra va- gyunk utalva. Az utóbbi évben csupán se- lyem-, félselyem- és műselyemszövetből, valamint selyemfonálból összesen 23.317

métermázsával többet hoztunk be, mint a mennyit kivittünk s evvel 9 és félmillió pengő jövedelmet juttattunk a külföldnek akkor, mikor itthon mindössze 328 ezer pengő keresetre tudtak szert tenni a se—

lyemgubó termelésével foglalkozó családok.

Az tagadhatatlan, hogy a selyemárak

u.II-ll.

——241—

- c-oo-nn-u-nl-ono-au-nnoni-nutr-un.-n-...n'cnn-cnn..-...-un-nnulnn-o...-nnnonl-uln-onluuunul.-

IPAR

I.u.-nounucnncuouu.o-nnnnonu-.o-u—uuu-uno-uc....f...-.-...o-u-no...-.-oo---- nun. ..

1936 zuhanása világszerte éreztette hatását a se—

lyemtermelésben, de nem olyan túlságos mértékben, mint nálunk. Az alábbi össze—

állítás mutatja a külföldi államok terme- lését.

Selyemgubótermelés, tonna O rszág ***—MMM" """—"M'"---

1930. ! 1931. . 1932. t 1983. 1 1934.

Japán .. .. .. 399288 364.022 335.814 870863 326999 Olaszország . 52734 84.459 38.152 34.587 28.857 Korea .. . .. .. .. . . 17.698 18.482 18.904 21.294 1) 15.225 Szovjetköztársaságok

Uniója .. .. .. .. . 185 5 20.000 10.200 14.800 . Szíria és Libanon .. 3.650i 2.760 1.730 1.845 1.300

Bulgária 2.265! 1.110 1.803; 1.368 1.841

Törökország 1.601 1.381 1.225 1.892 8.000

Görögország A. . .. 1.882 1.690 1.857 2189 .

Franciaország.. .. .. 1.827 997 987 943 975

Jugoszlávia .. . 1.272 778 466 731 .

Magyarország .. .. .. 1 772 494 613 506 425

Spanyolország .. .. . 7101 526! 544 460

1 ;

1) Csak a tavaszi gubótermelés.

Az összeállítás nagyjából a világterme- lésben való részesedés sorrendjében mu- tatja a legjelentősebb termelő országokat.

Az egyetlen Törökország kivételével min—

denütt csökkent a termelés az utolsó öt év alatt s az 1931. évi legnagyobb áresés ha- tása is meglátszik a legtöbb állam termelé- séne'l, de sehol sem annyira kedvezőtlen a helyzet, mint nálunk. A hozzánk hasonló- képen kicsiny Bulgária háromszor annyi selyemgubőt termel, mint Magyarország 5 Görögország meg Jugoszlávia termelése is felülmúlja a miénket.

Ha csak a hazai szükséglet kielégítését akarnók elérni, akkor is őt—hatszorosára kellene emelni a jelenlegi termelésünket, a környező államokat tekintve meg éppen—

séggel a tízszeresére kellene fokoznunk, hogy a megfelelő arányt érhessük el.

Fogarasi Zoltán dr.

Az ipari termelés nemzetközi alakulása.

Donne'es internationales sur les variations de la production industrielle.

Az ipari termelés alakulásáról a Népszövetség által közölt indexszámsorok átfogó tájékoztatást nyujtanak. E termelési indexek szinte kivétel nél- kül emelkedő irányúak, Többnyire már 1933—ban megkezdődött a javulás. Az 1935. év az előző év—

Ve] szemben az egész vonalon a termelés foko—

zódásáról tanuskodik

Az általános ipari termelési index 1935—ben általában emelkedik, ha az emelkedés néhol nem is jelentős. Az index csupán Franciaországban, Németalföldön és Romániában mutat csökkenést, jeléül annak, hogy az ipari termelést leginkább a valutájukat nem devalváló államok nem fokoz—

hatták. Egyes országok immár a válságelőtti