Borkivitelünk alakulása az utolsó tíz évben

3. szám

kedík az Egyesüll Államok gépiparánnk erős l'en- gálásn a konjmiklúrz'irn. Az Egyesült Államok gép—

ipari indexe 1929 :: 100 all—apon 1932—ig 1215-es mélységbe siilyedl. 1935-ben 552, 1936—ban 81'8, 1936 végén 94'4-en állt. A táblázatban nem közölt 1937 januári index pedig éppenséggel 12—8'6! 1312 dekes, hogy Japánban, ahol ;) gépipari illdCXCll az elektromos áramlogyuszh'is indexe helyellesíli, 1930 : 100 :ilnpon ez az index a mult év Végén 268'1—en állt. Hasonló arányú Japánban a beruhá—

zási javak indexének emelkedése is. Igen erős az nulomobilindex javulása Nagy—Brílunniában, 1929ves alapon 1936 221'6—1'3 e—melkedelL Némel- ország hasonló ndlen 171'9. Emlílx'esremélló, hogy

vé g é'i g

n lexliliinrdex ('iörögorszz'igbun 1929 óln ia Hlllll év

végéig 97'7%—kul emelkedett.

Egészen enornris, szinte llilielellen ningamsfig—

ban járnak n Szovjel Unió indexei minden, vonul- kozásbnn. Az általános ipari lermelési index 1929 : 100 alap—on 1936 októberében 4327. A gépipari termelés 1929 6121 megí'ízszerevzt'idölf, pedig az

——212—

,1937

1929—es adut (: 100) is hatalmas fejlődést jelez a korábbi évekkel (1927 : 55) szemben. 1935 átlagá—

ban 117, évről-évre ugrásszerűen emelkedő gépipari

index már 657, 1935 végén 791 s, 1936 ulolsó adata

1018! A f(,)gyziszl:'isi javak termelési indexe 1929—es alapon az utolsó adat szerint 3481, a beruházási jnvaké pedig 53013, Az osszes ándexek sorában leg—

feltűnőbb és legnagyobb mérelű a Szovjet Unió auromobilindexének telszökése. Ez az index így emelkedett: 1927: 30, 1929: 100, 14931 235, 1932:

1.403, 1933: 2.922, 1934: 4.258, 1935 december:

6.783.

Az indexekliez megjegyezzük, hogy azok ors. 1 gonkint nem egységes alapon számíllnllak. Külö- nösen az építőipar indexei térnek el egymástól.

Ezek részint a lakóliázépílkezésre, részint ipari, kereskedelmi vagy egyéb építkezésre vonatkoznak s vagy érlékndnlok, vagy az épületek, szobák stb.

száma, eselleg a beópíleht terület vagy a kiadott engedélyek alapján szúmíllnlluk ki.

Borkivitelünk alakulása az utolsó tíz évben.

Variations de llexportation de vin en Hongrie pendant les dia: (lernz'éres années.

Résume'. Ces dcrnicrs temps, ln production de vin étaít en Hongrie de 2—3 () 3'0' millions (Phectolitres pur (m; toutes les unnám, on en ar—

portait 5 (1 8%, et on en avail 92 ("19571 pour

la consomnmlion Pcndunt los Il)

niéres nnnées, clesl en 1930 grfon y (1 produit el exporté lc plus de vine Ces arportalions, oyan!

représcnté 314 mille ([ ('n 1930, sont lombéos 11 254 mille (1 en 1933 et () 253 mille (] en 1936. leur valeur (16'1 millions (le pengős en 1929 el I/r'rí millions en 1930) (1, en raison de la boisse (ln vín, été seulement de 53 millions en 1935 el de (')'7 millions en 1936. Dans ln stritístíguc ]zongroisv du commerce crtérieur, le posie des arportntíons

intérieure. dm—

de vín comprcnd, outre les uins en tonneaur et en bouteille, le mont on lonnmur et la lie de nin;

nous imlíf/uons, ci-(lcssons, et l'ensemble de ces exportations, el les gunlre sortex de nmrclmndises dont cllcs se composent La part de ces élémentx dans Perportation (le nin a clznngé ces derniers

temps. Le moűl, (lui y représentait, vers la fin des années 1920, 2370 (1 31%, g figure () présent pour une proportion bien moindre, et celle (ln vin a notablement ougmenté; pour le vin en bou- teílle, on y voit une for-te progression pour les 4 derniéres années.

Pnrnn' les pays étrangers, In Hongrie n, pour le vin, 5 clients importanls: l'iluíríchc, In Tehém—

Slovaguic, l'Allemagne, la Suisse, ln Pologno. Nr!—

guére encore, les vins Iionyrois ont été exporlés surtoul en Arlutrichc et en Tchéco—Slovar/uio;

prinripnlcment en Allv—

15)3(J, lo Hongrie cn ::

experte le plus cn Allmnogne (161 milla (1, pour la plupart (lex vins (lcxtinés ("rétre distillés, uppvlés hrennwein). Venníent ensuiie, sous ce rapport, la Suisse (56 mille (], (les vins légerS de 111 Grande Plníne et (les vins de Villány (*t (fh-(HT); l";—*1utri('h4?

et la Teliéco—Slovnguie (9.378 el 13.420 (1 de bons víns, (le Badacsony, (I'Egcr et (le Tokaj); In

(6.667 (], (lon! 85 ou 9()% de (le bonne yunlité, provenunl (Io Tokaj).

(nijourd'liui, ils le sont nmgne et en Suisxc. Ifn

Pologne

víns [laprös les chi/íres (les ezrpédílriccs, c'est () Buda/olc gu'on u expérlie' () Pétmnger lo plus de vin (157 mille (1, soit (%% des exportn—

lions vinieoles totnles); Budapest occupait, ("z cel égard, la (lenxiöme place (11.394 (1); In commune

(7.638 (1),-

sous ce rapport, Sopron, Eger, halom, Tapolca, Tolcsva, etc.

Les víns (le Hongrie jvuíssc'nt d'une bonne réputntion () l'ólrnnger. Le gouvernement hongrois

gorcs

(I'Izsúlc, la troísiéme vonaient ensuite,

Bácsalmás, Zöld,

3. szám — 213 — 1937

a pris récemment des mesures pour en íacíliter plus encore [importation

*

A bor kivitelünknek minden évben egyik fontos tételét képezi és az utóbbi tíz évben is jelentékeny összeggel járult hozzá külkereskedelmi mérlegünk javításához. A borkivitel mennyisége 1927. óta évenkint igen változatos képet mutat, alakulására egyrészt a termés nagysága és minősége, másrészt az értékesítési lehetőségek van-

1. Magyarország bortermésének és -kivite1ének összehasonlitása az 1926/27—1935/36

termelési években.

Production de m'n en Hongrie pendant la période de campagnes allam de 1926—27 a 1935—36, compazée

avec les exportations hongroises de min.

A termett must A kivitt Belfogyasztas—

Termelési borra átszá— bor hl— ra maradt év mítva hl-ben ben 0, bor hl—ben 0 Campa- Production de lfxporm— '0 bvm 415170"? /o

mes mont COHUCYNE íions de lcpoor'acon-

Ö en vin, en hl vín, en hl sommaízon m- téríem'e, en hl

1926/27 1,164.090 26.973 2'3 1,137.117 97'7 1927/28 1,643.768 68.298 4'2 1,575.470 95'8 1928,29 2,774—..555 203314 7'3 2,570.641 92'7 1929, 30 2,240.642 252471 11'3 1,988.171 88"?

1930/31 3,619.450 269642 7'4 3,849.808 926 1931/32 3,509.765 173862 5'0 8,335.903 950 1932/83 3,200.870 190176 5'9 3,010.694 94'1 1933/84 2,775.085 216318 78 2,558.767 92'2 1934/35 2,287.863 148368 65 2,139.500 935 1935/36 2,572.24O

MAGYARORSZÁG BORTERMÉSÉNEK ES KlVITELÉNEK ALAKULÁSA AZ 1926/21—1935/36 TERMELÉSI ÉVEKBEN.

PRODUCTION DE VIN EN HONGRIE ET EXPORTATIONS HONGROISES DE VlN PENOANT LA PÉRIODE DE CAMPAGNES ALLANT DE 1926—1927 A 1985—36.

éro mílllÓ hektóliter million: d'hectclitres—lwo

3'5 [N* 3-5

3'0 / 3-0

/ Termeles _ Production

2-5 / 'I 2.5

20 20

4.5 ,/ 45,

/

40 4.0

05 0—5

Kivetel —— txportation

,.un—uu -——___ ___ ___. ___ _.

O Enn-" O

:: 3 2 ?, § % 3 g 33 3

X x X X X x X X x X

a: :— ea :: o .— N ne ne m

2 3 3 3 92 —- —— 9-3 .— ?!

M. SL 51. 1937, R. H. de 81. 1981.

nak a legnagyobb hatással. A borkivitel alakulásának vizsgálatát éppen ezért a ter- mett bormennyiség és a kivitelre került bormennyiség összehasonlítz'isával kezd-- jük. Erre vonatkozólag az 1. számú tábla szolgál adatokkal, amely termelési éven- kint közli (a termelési év október 1 ———

szeptember 30—ig terjed) a termett must mennyiségét borra z'itszámítva, valamint a kivitelre került bor bruttómétermázsa mennyiségét tiszta hektoliterekre átszá- mítva. Az elmult tíz évben a legkisebb bortermés 1926—ban volt, ekkor 12 millió

hektoliter termett. A kivitel is az 1926/27.

termelési évben volt a legkevesebb, mind- össze 27 ezer hektoliter bort exportál- tunk. A legtöbb bor 1930-ban termett 36 millió hektoliter, kivitelünk is az 1930/31.

termelési évben érte el az utolsó tíz év leg- nagyobb mennyiségét 270 ezer hektolitert.

Jelentékeny kivitelünk volt még az 1928/

29. termelési évben, 204 ezer hektoliter, 1929/30. termelési évben 252 ezer hekto—

MAGYARORSZÁG BDRKIVITELE AZ 1921—1936 ÉVEKBENV MENNYISÉG ts ÉRTÉK sztmm.

EXPORTAHONS HONGROISES UE VlN EN WML—36, SUIVANT lE VOLUME ET LA VALEUR

Looo ezer a [ , _, mille (? 500

MENNYKSTÉG ——- l(OLUMÉ ;

300 .. /'_—X ; § ,, 300

1 A /

zoo— új 200 '

AOO— / ,_ — 400

C S 0

A8 mtlllO penge , — millionsde pengns— 48

41, l'hx-x 41.

l t ÉRTEK—VALEUR

40 II tv; 40

; X x_

6 / 'N— —4'_§—" 6

2 1927 1926 1929 1930 1931 19321933 1934 1935 1936 2

M. 81. Sz 1937 R H. de St 1937.

3, szám —— 214 —— 1937

2. Magyarország borkívitele az 1927—1936.

években mennyiség és érték szerint.

Ewportations de vin de Hongrie en 1927—1936, suivant le volume et la valeur.

Ev Mennyiség (yban [Érték — Valeur

Années Volume, en 11 P

1927 61.632 4,528.976

1928 121298 7,635.690

1929 313238 16,107.016

1930 313526 14,377.159

1931 269304 7,328.708

1932 199017 5,450.208

1933 254.l45 5,414.852

1934 218542 G,061.203

1935 195580 5,328.159

1936 252690 5,673.755

liter és az 1933134. termelesi évben 216 ezer hektoliter. Az 1935/36. termelési év—

ben a bortermés közepes volt, 2-6 millió hektolitert tett, a kivitel is középen helyez—

kedett el, 172 ezer h—ektoliteres mennyi—

séggel.

Az elmult tiz évben a termett mennyi- ségnek csak mintegy 2—896—51 került ki—

vitelre, csak egy évben az 1929/30. terme—

lési évben érte el a kivitel 252 ezer hekto- literrel a termés 11'3%-át. Az 1934/35.

termelési évben a termés 6'5%-át, az 1935/36. termelési évben pedig 6'7%--át exportáltuk. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kivitelre kerülő bormennyiség igen kis százalékát teszi a termésnek, hiszen az ország bortermésének 92——98%-a minden évben a belfogyasztásra marad s így bor—

kivitelünk fejlesztésének ezek szerint még tág tere van.

Külkereskedelmi statisztikánkban a borkivitel bruttómétermázsákban van nyil—

vántartva s a tiszta métermázsamennyise'g kiszámításánál lényeges különbség szár- mazik abból, hogy a bor hordókban, vagy palackokban kerül-e exportra. Egy bruttó- mét—ermazsa hordóbornal 84 liter, a palack—

bornál pedig 42 liter tiszta bornak felel meg. Az utolsó tíz év borkivitelének alaku—

lását a 2. számú tábla mutatja. Ezekben az években borkivitelünk 62—314 ezer bruttómétermázsa határfinennyiségek kö- zött mozog, amely kivitelt az 1927, illetve az 1930. években értük el. Jelentékeny mennyiségeket adtunk még el a külföldnek 1929—ben 313 ezer, 1933—ban 254 ezer és 1936—ban 253 ezer métermázsát.

Sokkal változatosabb képet mutat a ki- vitel tértékoldala, mert itt az áringadozá—

sok, a borminőse'gek árkülönbségei nagy

befolyással vannak az értékek alakulására.

Az elmult tíz évben borkivitelünk összér—

téke 1929-ben és 1930-ban volt a legma—

gasabb. E két évben a borexport 16'1, il—

letve 14'4 millió pengővel gazdagította az ország közgazdaságát. A többi években a kivitt bor értéke jóval kisebb volt, két év—

ben 1928—ban és 1931—ben meghaladta a 7 millió pengőt, egy évben 1934—ben 6 mil- lió fölé emelkedett, a többi években pedig 5 millió pengő körül mozgott. Az utolsó két évben, 1935-ben 53 millió, 1936-ban pedig 57 millió pengőt képviselt. Az 1927.

év óta eltelt tíz év alatt a borkivitel 77'9 millió pengővel javította az ország külke- reskedelmi mérlegét. Borkivitelünknek az egyes években elért össz—értéke igen külön- böző egységértékekből alakult, 1927—ben a hordóbor bruttóme'termázsájának egy—

ségértéke még 83—44 pengőt tett, amely

érték 1930-ban 4678 pengőre, 1931—ben

2837 pengőre csökkent. Az 1935. évben az értékcsökkenés folytatódott, az egységér—

ték 26-60-ra es az 1936. évben pedig 2265 pengőre szállott alá. A bor egységértékének az évek folyamán észlelt csökkenése vilá—

gosan mutatja, hogy a borárak a válság évei alatt a többi agrárcikkek áresését nyomon követték.

Külkereskedelmi statisztikánk, amely az árukat a vámtarifanak megfelelő tételek szerint dolgozza fel, a bor vámtarifatétele alatt a ,,must hordóban" a ,,bor hordó—

ban", a ,,bor palackokban" és a ,,bor-

seprőu adatait mutatja ki. A 3. számú táb—

lázat a l:)orkivitelnek e négy fajta szerinti megoszlását tíz évre visszamenőleg jelzi.

A táblázatra tekintve rögtön szambeötlik, hogy míg az 1920-as évek végén kivitev lünkben nagyobb százalékkal szerepelt a must, addig a legutóbbi években a must visszaesett és a bor kivitele emelkedett.

Az 1927. évben a kivitt összmennyiség—

nek 30'8%—a volt a must, 1932—ben a must

15'2%—ot tett. Az 1936 évben a must 7'5%-ra csökkent. A legtöbb mustot

1929-ben vittük ki, 44 ezer métermázsát 1-2 millió pengő értékben. Innen kezdve kivitele fokozatosan csökkent, 1933—ban még 34 ezer métermázsa volt 487 ezer pengő értékben, majd tovább csökkenve 1936—ban 19 ezer métermázsára hanyatlott és alacsony ára miatt értéke csak 243 ezer pengőt képviselt.

A hordóbornál a helyzet fordítva van, 1927—ben az egész kivitelnek csak 685, 1928-ban pedig 76'1%-át képezte a hordó-

3. szám —-215—— 1937

3. Magyarországgl927—1936. évi borkivitelének részletes adatai.

Données détaillées sur les ewportations de m'n de Howgmfe, de 1927 a 1936.

' , Borseprő és borüledék

Mnst hordoban B 0.1' 11 o r d 6 b a n l30r palackban hordóban __ Lie de M;;

Mom! en tonneaux Vm m tonneaux Vm en bontezlles et tartre, g" tonneaux

I:" ?: k % %

4V " , :" ( '— : , J '— § ,

, Mennyiség 33 Erték Mennyiség §§ Erték Me"?! %% Érték Meggy! %% Érték

Annees guantité JB § Valeur guantité § § Valeur set, x:; § Valem' g is § Valemf

379 139 guantiíe' Em Ouantité 13173

: : : '*a

c; 0/,, [.ng P 0/0 c; 0/0 (gib P 0/0 Cl % kib ? i 0/0 g ! % (ip—'S P %

1

1927 18.952 30'8 46'— 871.792 1.9'2 42.215 68'5 83'44 3,522.220 77'8 4475 0'7 300134,100 30 18 07) 48 —- 864 0'0 1928 28.180 23'2 40'——1,127.200 14'8 92.314 76'1 68'60 6,332.546 829 5161 0'4 322166152 2'2 288] ()"3 34'—— 9.792 0'1 1929 44.081 14'1 28'—1,234.263 7'7268.231 85'6 54'77 14.690174 91'2 572 0'2 300 171.600 1'0 3541 0'] 31'—— 101974 01 1930 20.159 64 26— 524.134 3'6292.457 93'3 46'78 13,682.295 952 805! 0'3 210 169050, 1'2 1051 0'0 16'— 1.680 0'0 1931 26.373 9'8 14*—— 369222 5'0 240969 895 28'37 6,835.?02 93'3 588; 0'2 188 110.544 1 5 1.8741 025 10'— 18.740 02 1932 30.221 152 20'——— 604.420 II'I 167749 84'3 28'12 4,717.440 86'5 706: 0.3 176124256 2'3 3411 ()"2 12'—— 4.092 0'1 1933 34.165 134 14'25 486851 90218192 8519 2104 4,589.751 848 147835 0'7 190 388.180 6'2 51 0'0 14'— 7 00 1934 13.385 6'] 16'07 215068 3'5 200739 91'9 2627 5,272.883 87'! 4.338i 2'0 132 572852 95 80 00 5'—— 400 00 1935 2.442 1'3 20'63 50.370 1'()191.072 97'7 26'60 5,083.397 954 1.916; 1'() 101 193042 3'6 150 01) '— 1.350 U'Ú 1936 18.868; 75 12'90 242738 4'3 230037 91'0 22'65 5,210.039 91'8 2.405? 10 89 214768 3'8 1.380i 05 450 6.210 G']

bor. A hordóbor kiviteli mennyisége 1935— termázsa palackbort exportáltunk 215

ben 97'7%—1'a emelkedett. A legtöbb hordó—

bort 1930—ban exportáltuk, 292 ezer mó- termázsál, 137 millió pengő értékben, ami az egész mennyiség 93'3%—ának, il—

letve az összérték 95'2%-ának felel meg.

Az 1936. évben a hordóborkivitelünk 230 ezer métermázsára rúgott.

Palackhorból a régebbi években csak egészen kis mennyiségeket vittünk ki kül—

földre. Az utolsó években a palackbor ki- vitele is fellendült, a legtöbbet 1934-ben ex—

portáltuk, a 4.338 métermázsás kivitel 573 ezer pengőt képviselt. Ez a mennyiség a kiviteli mennyiség 2%-ianak és mivel a palackborok rendsz—erint jó minőségű drá—

gább borok, értékük az összérték %%-

ának felel meg. Az 1936, évben 2.405 mé—

ezer pengő értékben, ami az összmennyi-

ség 1%-át, az Összérték 35'8'70-át teszi.

Borseprőből kivitelünk egészen jelen—

téktelen, a legtöbbet 1931-ben 1.374 méter—

mázsat és 1936-ban 1.380 métermázsát szállítottunk külföldre, 14 ezer, illetve 6

ezer pengő értékben.

Arról, hogy a magyar bor milyen or—

szágokban talált piacra, a 4. számú tábla számol be. Borkivitelünk az utolsó tíz év—

ben főként öt ország felé irányult. Ausz- triába, Cseh—Szlovákiába, Németországba, Svájcba és Lengyelországba. Visszapil—

lantvia az elmult tíz esztendőre, megálla- píthatjuk, hogy az 1920-as évek végén Ausztria és Cseh-Szlovákia vette át a leg—

több magyar bort, a kivitel 87——88%-a

4. Magyarország borkivitelének mennyiségi megoszlása rendeltetési országok szerint.

az 1927—1936. években.

Ewportations de vin de Hongrie en 1927—36, suimmt le 'volume et les pays de destination.

1927 1928 1929 1930 1931 __ 1932 1933 1934 1985 1936

Ország ; ( ** ;

Pal/s (1 ()./o (1 " a 10/0 (1 % fi % (1 % (; 050 (l wo (1 10/0 (l %

Ausztria

Auiríche . 45166 733 81164 66'9188850 58-7144873 46'2 97323 302 46498 23'4 16600 05 9017 41 16158 83 9378 37 Cseh-Szlov.

Tfh.-57011. 8783 14'3 24263 200 56628 18"! 77247 24'6 829 013 12166 6'1 14221 56 6591! 30 11561 51? 13420 53

Németorsz. ; l

Allemagne 2094 .?'4 2794 23 29340 94 11858 38 10486 3'9 11946 6'0 33111 13010006? 45'8138012 70'6161107 63'8 Svájc

Suisse 805 1'3 1678 1'4 24670 79 52717 16'8125766 46'7118924 597176804 696 90394 414 19424 90 66936 221 Olaszorsz.

Italic 27 00 8930 3-2 7126 23 1035 04 2712 10 1547 08 529 02 77 00 130 01 201 01 Franciaorsz.

France 27 00 3 00 170 0'015910 51 20557 76 1310 07 1602 0'6' 36 0'0 75 00 1987 08 Lengyelorsz.

Pologmz.. 3415 56 6059 50 7998 2'5 6943 2'2 7390 27 4927 25 6928 2? 5951 2"? 6552 33 6667 2'6' Egyéb orsz.

Autres pays 1315 2'1 1407 1'2 3461 I'] 2943 0.9 4241 16 1699 08 4850 18 6414 3'0 3668 19 8994 117

Összesen

Total . . 61632 1000 121298 100'0 313238 100'0 318526 1000 269304 1000 199017

3. szám —-——216———— 1987

ment e két országba. A legutóbbi években a helyzet megváltozott, ma Németország és Svájc a magyar bor legnagyobb fogyasz—

tója, kivitelünk 80w—86%-a irányul ide, Lengyelország helyét megtartotta és réven-

kint a kivitel 2'5 3%—át veszi át s ez igen fontos piaca a magyar bornak, mert a kivitt mennyiség 85——£l()%-a jó minőségű tokaji bor.

Ausztriába 1927—ben 45 ezer méter- mázsa bort szállítottunk, ami a kivitel 73'3%-át tette. A kivitel 1929-ben érte el a legnagyobb mennyiséget 184: ezer méter—

mázsával, majd az osztrák bortermelés fejlesztésével ez a mennyiség fokozato—

san csökkent és 1936-ban Ausztria már csak 9 ezer métermázsa bort vásárolt.

Cseh—Szlovákiánál hasonló a helyzet 1930- ban még 77 ezer métermázsa bort vett át tőlünk, 1936—ban ideirányuló kivitelünk már csak 13 ezer métermázsát tett. Igen szép és nagyarányú fejlődést mutat a Ne'—

metországba irányuló borexportunk,1927—

ben kivitelünk mindössze 2 ezer méter- mázsa volt, de exportunk fokozatosan fej- lődött, 1934—ben elérte a 100 ezer méter—

MAGYARORSZAB BURKWITELÉNEK ALAKULÁSA RENDELTHÉSI DRSZABOK SZERINT AZ 1921—1936 ÉVEKBEN.

Expommms HONGROISES es: vw EN l927—-—35. suww LES ms DE nfsnumou

% %

o _ , , , i , 400—

2 !

; El.-

Ausztria Cgeh Szlovakia Nem 4 ág Svájc lengyelorszag Egyéb országuk Autrwhe lcheco Slovaume Allemagne Sulsse. Pnlogne g.. Autres pays

M SI. 51. 3937,

R. H, de St 1937.

mázsát, 1935-ben a 138 ezer métermázsát és 1936-ban 161 ezer inéterniázsára emel- kedett úgy, hogy ma mar kivitelünknek

63"8%-át Németország veszi át. Svájci ki-

vitelünk is hasonlóképpen alakult,. tíz év—

M. 5! Sz' 1937,

MABVARURSZÁB 1936. ÉV! BORKIVITELE FELADÚÁLLUMÁSDK SZERINT.

EXPORTATIONS HONGROISES 05 VW EN 1936. SUIVANT LES GARES EXPÉDHRICES

.? z rangu; !

__,— 3323 ,

? zazv. '

Abauiszan (La-55 : . 2300 Olaszisszka mosva

: :, _ 0 f(?'

; .- ,ad Bcdrogkeresztur

' ls "--

aJaszbere'ny',__v ';

Tánoszaíe

Egyéb feladoallomások Ames gares expédnrices

DSSZESEN _ métermázsa TOTAL i_ 252690 gumrauxmelr.

R H de St. 1837,

3. szám —— 217 —— 1937

5. Magyarország borkívitelének mennyiségi megoszlása feladóállomások és rendeltetési országok szerint az 1936. évben. ,

Ewportaiz'ons de om de Hongrie en 1936, suivant le volume, les garas empe'dílrices et les pays de destination.

.. . C h- ' _ — _ _ E 'b

Feladoauoxpag; Aeszme sztefzíees 35533; sees-e 33323; nglggg szs§§§z összese

Gares ewpe'dttrzces Auh'iche sífí'íá'íiz—e Allemagne Suisse Francz Pologng árat;]? Total

m 6 t e r m á z s a — g _

Budafok ... 840 4.597 135.739 11.811l 938 7541 2.027 156701

Budapest ... 35 1.134 8.525 —- 198 113 1.389 11.394

Izsák ... —— — 6.932 706 —— — — 7.638

Sopron ... 1.436 1 1.846 8.603 —— -— —— 6.886

Eger ... 559 601 175 5.157 —— —— —— 6.492

Bácsalmás ... —— — —— 4.441 482 —— — 4.923

Zöldhalom ... — — —— 4.595 —— —— — 4.595

Tapolca ... 2.013 1.632 — — -—- — _ 1 3.646

Olaszliszka-Tolcsva ... 20 541 370 — . 56 2.294 32 3.813

Sátoraljaújhely ... 34 1.144 625 15 1 597 188 2.604

Csátalja ... —— -— — 2.565 -— — —— 2.565

Kískőrös ... —- — —— 2.503 —— .,, —- 2.503

Abauj szántó ... 1 944 424 7 — 771 155 2.302

Mád ... 4 88 753 — —— 1.355 100 2.300

Gyöngyös ... 225 65 179 1.459 — 237 _ 2.165

Kunbaja-Bácsalmási szőllők . —— 218 —— ] 1.846 —— [ — —— 1 2.064 Összesen —— Total 5.167 10.965 155.568 38.708 1.670 6.121 3.892 222091 Egyéb —— Autres ... 4.211 2.455 5.539 17.228 317 546 303 30.599 Főösszeg — Total général . . 9.378 13.420 161.107 55.936 1.987 6.667 4.195 252690!

s z á z a l é k —— %

Budafok ... 89 3423 843 211 470 113 ] 48'3 62'0

Budapest ... 04 85 5'3 -— 100 17 33'1 ' 4'5

Izsák ... — —— 4'3 1'3 — —— -— 3'0

Sopron ... 153 00 I'] 65 — —— — 2'7

Eger ... 60 45 01 9-2 —— —- —— 2'6

Bácsalmás ... -— —- —- 7'9 24'2 — —— 2'0

Zöldhalom ... —— —— —— 8'2 —— — —— 18

Tapolca ... 215 122 —— — —-—— -— 00 1 '4

Olaszliszka-Tolcsva ... 02 40 02 —— 28 344 08 1'8

Sátoraljaujhely ... 04 85 0'4 00 0-0 99 4'5 1'0

Csátalja ... — — —— 4'6 —— -— -— 1'0

Kiskőrös ... —— —— — 45 —— — —- 1'0

Abaújszántó ... 0'0 7'0 03 00 —— 11 6 3'7 0'9

Mád ... 00 06 05 —— —— 20'3 24 09

Gyöngyös ... 2'4 05 01 26 —— 3'6 —— 0'9

Kunbaja—Bácsalmási szőllők . —— 1'6 -- 3'3 —— l —— —- 08

Összesen —— Total 55—1 81'7 966 692 84-0 918 928 878

Egyéb —— Autres ... 449 183 3'4 308 160 82 7'2 12'2

Föösszeg -——— Total général . .

vel ezelőtt még egészen jelentéktelen volt,_

1931—ben eléri a 126 ezer métermázsát, 1933-ban a 177 ezer métermázsával kulmi- nál, amely mennyiség összkivitelünknek 69'6%-át tette, ekkor hirtelen lecsökkent, de 1936—ban új lendületet vesz s 56 ezer métermázsára szökik. Az egyes országokba menő bor fajták Szerint igen különböző.

Ausztriába, Cseh-Szlovákiába csak a jobb minőségű, fől—eg badacsonyi, egri és tokaji borokat szállítjuk, Németországba irányuló

borkivitelünk legnagyobb részét a gyenge minőségű, párlásra szolgáló ú. n. brcnn- wein képezi. Svájcban az alföldi, villányi

és egri bornak, valamint a mustunknak van jelentékeny piaca.

Más oldalról világítja meg az 1936. évi borkivitelt az 5. sz. tábla, amely mutatja, hogy mely vasútállomásokon adták fel a külföldre irányított bormennyiségeket. Az állomások a feladott homennyiség nagy—

ság szerinti sorrendjében következnek. Bu—

17

3, szám — 218 —— 1937

dafok áll első helyen, a többi állomás mö- götte messze elmarad, mert az 1936. évi összkivitel 62%-át 157 ezer métermázsát erről az állomásról adták fel a külföldre.

Mindenesetre ebben a mennyiségben 136 ezer métermázsát tesz a Németországba szallitott ,,brennwein." Budafok kiváló pincei révén az ország legnagyobb bor- gyűjtő helye, ahová az ország különböző vidékeiről nagy mennyiségű bort szállíta- nak kezelés, javítás és eladás végett. Má—

sodik helyen Budapest áll, ahonnan 1936- ltan 11.394 métermázsa bort adtak fel a

külföldre, ami a kivitel 4'5%—át teszi. Bu-

dapestről is a legtöbb bor Németországba ment, 8.525 métermázsát tesz az odavaló exportunk. Budapest szintén, mint bor- gyüjtő hely bír fontossággal. Harmadik helyen következik csak az első vidéki ál—

lomás, Izsák 7.638 métermázsás mennyi—

séggel, ami az összkivitel 3%—át teszi, ezt

követi Sopron 6.886 métermázsa forgalom—

mal, innen főleg Svájcba, Ausztriába és Németországba ment a bor. Ezután Eger

6.492, Bácsalmás 4.923 és Zöldhalom 4.595

métermázsa feladással, e három állomásról

szintén Svájcba szállították a bort, Tapol- cáról Ausztriába és Cseh—Szlovákiába megy a bor. Tokaji borunknak híres ter—

mőhelyéről Tolcsváról és Mádról főleg Lengyelországba irányult a kivitel, Csát—

aljáról, Kiskőrösről, Gyöngyösről és Kún- bajáról pedig Svájcba szállítottunk bort. A táblázaton fel nem sorolt állomások közül Soltvadkert (1.950 métermázsa), Villányi

(1.905 métermázsa), Szolnok (1.518 méter-f , mázsa), Kecskemét (1.517 métermázsa), Heves (1.253 métermázsa), Szeged (1.200 métermázsa) és Örkény (1026 méter—

mázsa) főleg Svájcba, Balatonfüred (978 métermázsa), Verpelét (747 métermázsa), Mór (737 métermázsa), Kiskunhalas (713 métermázsa), Ausztriába, Nagykanizsa (1.221 métermázsa) pedig Németországba szállította a bort.

Az itt közölt kiViteli eredmények azt mutatják, hogy a magyar bornak külföl—

dön jelentékeny piaca van és a magyar bor megbecsült és keresett cikk.

Petríchevich—Horváth Miklós br. dr.

A Budapesti Vámmentes Kikötő 1936. évi forgalma.

Le tmfie du port libre de Budapest en 1936.

Résume'. L'augmentalion, observée dlannée en crnne'e, pour le trafic du port libre de Budapest, se poursuivaít en 1936, mais, par rapport aux an—

nées précédentes, elle n'a pas été forte. Dans le bassín commercial, Ie trafi—c des marchandises a été de 2'7% supéríeur á celui de 1935. Dans le trafic de ce bassín, les céréales et produits moulus ont figure pour 28'5% (en 1935, pour 24'6%); les aombustíbles, pour 15470 (en 1935, 18'8%); le Rapier, pour 10'4% (en 1935, 9'0%).

Les guantítés dihuíle minérale brute, entrées dans le bassin pe'trolíer pour étre mises en oeuvre par les fabrigues' de pétroIe, ont été de 39'0%

sppéríeures á celles arrívées en 1935. On constate line augmentatíon du trafic des produits manu- facturés. Le tra/ic total du bassín pétrolier a mentő de 19'4%.

' Les tableaux ci—dessous offrenl (les renseigne- ments détaílles.

*

A magyar kikötők sorában a legfonto- sabb helyet betöltő kikötőnk az 1936. év folyamán is a zavartalan fejlődés képét mutatja. A forgalom 5'8%—os újabb emel—

kedéséből arra következtethetünk, hogy a kikötő a reáruházott fontos feladatoknak a tárgyalt évben is megfelelt. Az árumoz- dítás mennyiségének növekedése jelen al—

kalommal a petróleum medencének kö- szönheti elég magas hányadát, A per—óleum medencében ugyanis az előző évi 4'5%-ot kitevő visszaeséssel szemben _19'4%—os emelkedést észlelhetünk. A kereskedelmi medencében viszont, mely az előző évben 21'8%—os nyereséget könyvelhetett el, az 1936. év folyamán összesen 2"7%-ot kitevő emelkedést találunk.

A kereskedelmi kikötő egyes helyein végigmenve a gabonatárházban végzett be—

és kitárolás egész évi mennyisége az előző évi forgalmat 8'5%—kal multa felül. Ez a gyarapodás azt mutatja, hogy a gabona- tárház férőhelyei eléggé ki voltak hasz—

nálva. Az 1936. év elején a rendelkezésre álló helyet búza- és rozstermésünk ide—

irányított tömegei, azonkívül a külföldi származású tengeri, iletőleg árpa foglalta el. Ugyanitt kaptak helyet azonkívül még a különféle hüvelyesek, illetőleg magfélék is. Az itt tároló mennyiség az év első felé- ben fokozatosan kikerült a gabonatárház falai közül, melyeknek helyét azután az új esztendő terményei foglalták el. Az évvégi raktárkészletet nézve azonban megálla—

píthatjuk, hogy az jóval alatta marad az