; IPARo
A gyáripar helyzete 1933—ban.
Dindustrie manufacturiere hongroise en 1933.
Resume'. La situation de l'industrie mann- Iaeturiere de Hongrie ne s'agyrava pas en 1833, ()n consiate mente une aniélioralion pour certaines branches d'industrie.
II a été créé 123 iabriyue— 81 établissements ont de'nnítivement termé ou perdn leur caractere manufacturier. Ainsi, !e nombre des [abriaues s*est e'levé de 42. Des 3.366 íabriaues du pays, 210 ont temporairement (fesse l'exploitation. Parmi cel—
les-ci, il y avail 100 hriyuetteries .et 30 fahriaues appartenant a (ilautres branches de l'inilustrie a'u lnitiment. C'est donc a cause du marasme de cette industrie (1ue la plupart des établissements j'urent réduits au chómage. _ Pour le temps d'exploitation des fabriaues, on constate une [egere reduction (représentant 0'1% pour les journées d'ea'ploitation, 100 pour les lieures d'exploitalion), yui doit élre altribuée aux efforts tendant fi produire autant, en moins de temps, et non a la diminution de la Dc- sognei Car, pour celle-ci, on uoit une progression, la (Iuantite' des matieres mises en oeuvre ayant augmenté de 0'8%—, I'efíeclif ouvrier moyen de 2%
et les journées de travail, de 4170. Bien aue le nombre des heures de travail effectuées par les
ouvriers ait augmenté comparativem—e'nt a 1932 de 21 millions, les salaires payés ont diminue' de 46 mil- iions de penyős, de sorte ((ne le salaire annuel moyen d'un ouvrier a baissi'? de 1.232 a 1.183 pengo's et lc salaire horaire moyen, de 54 a 51 Iillérs. Toutefois, le niveau de vie des ouvriers n'a pas diininue'. Car le salaire re'el moyen, culculé (Papres lindiee (ln coüt de la vie, s'est eleve de 1.258 a 1.304 pengős,
et le salaire Iioraire reel est monté, en moyenne,
de 55 a 56 fillérs.
En examinant les principaux frais de produc—
tion, on voit (Iue les traitements d'employés ont, par rapport a 1932, baisse de 4'8%; les salaires, de 2%; les matieres premieres utilisées, rle 6'3954. Par contre, la valeur des articles de cha'u/Tage et (lléclai-
rage utilisés accuse une auymentation de 0'8%, due surtout au fait yue la consommation de eltar-
bon s'est élevée de 1'6 million de (1. Les établisse- ments produisant de l'énergie motrice, les labrii/ues cliimiaues, l'industrie textile, les nsines sidérurgi—
(]ues e't métallurgiyues, ont employé bien plus de cliarbon au'en 1932. Le total des frais de produc—
1.258'7
1932 a 1.197 millions, aecusant une diminution de tion a baissé de millions de peng/is en
61'0 millions, ce (lui represente en rnoyenne, par fabriyue, une économie de 202 mille penyó's. Par rapport () la valeur de la production, la propor—
tion des frais de production a également díminuű:
elle est tombée de 7()'(i% en 1932 a 69'1%-. La capa—
cité de rendement de Ilenergie mécaniyue a aug- mente' de 4700, de sorte (]ue le nombre des che-
vaux—vapeur des machines motrices s'est eleve, en nombre tom], a 1 million. La capacité de rendement des moteurs éleeirifjues s'est éleve'e a 49223 mille CV, présenlant un accroissement de 1670 sur le chifire de 1932.
La valeur de la production inanalocluriere a représenté 1'7 milliard de penyős, diminiiant de 886 millions de pengős, c'est—á—dire de 4796 par rapport a 1932. 011 eonstaie, sous ce rapport, a partir de 1928, une dimínution, layuelle a utteint son maximum en 1931; depuís, la situation mon.
trait une certaine omólioralion; par cette diminulion de la valeur iotale de la production, les fabriaues
milliard de
Par rapport a 1932, la valeur moyenne de la pro—
ont subi une perte de 12 pengo's.
duction a également lmisse par fabriaue, lombant de 578'8 mille pengős a 3496 mille, soit de 5'l%.
La valeur de la production a le plus baissé dans la construction méeaniaue, dans llindustrie de la
pierre, Ia ce'ramigue, la verrerie et dans l'alimenta- tion; elle a augmenté dans le tertile et dans Fin- duslrie de Phabillement, Cependant, si llon calcule la valeur de la production en penyős d'un pouvoir (Paclmt djavant-guerre, on voit gue la production manufacturiere a augmenté en intensíté. Ce calcut, fait dlaprés Findice des prix de gros, donne, pour la valeur de la production de 1933, un accroissement
9. szám.
de 16582) millions de pengés par rapport () 1932.
Ainsi donc, Ilintensite' de la production (; augmenté de 1'0% en 1933.
A gazdasági életben már 1932 utolsó hónapjaiban kedvezőbb légkör kialakulá- sára mutattak rá a statisztikai adatok; a gazdasági lerormlás üteme lasubbá vált, s a depresszió további kimélyülése elmaradt.
Az 1933. év folyamán ez az irányzat folyta—
tódott s a termelési—, fogjasztási— és hitet- válság enyhülésének előfeltételei bontakoz—
tak vki, sőt már a javulási tendenciák érvé- nyesülésének jelei is mutatkoztak, anélkül azonban, hogy pozitív javulás megállapít- ható lett volna.
A magyarországi gazdasági viszonyok kialakulása 1933-ban is a világgazdasági helyzet után igazodott, hol a kibontako- zásra irányuló minden erőfeszítés ered- ménytelennek bizonyult. A leszerelési kon- ferencia meddősége a nemzetközi politikai és világgazdasági bizonytalanság idejének meghosszabbítását eredményezte, s a vár—
va—Várt javulás helyett csak a gazdasági helyzet stagnáeiója következett be. Hogy a magyar gazdasági életben ezzel szemben 1933-ban nemcsak a leromlás ütemének további gyengülését, hanem a kedvezőbb légkör kialakulásának újabb térnyerését láthatjuk, az elsősorban belső erők, a ma- gyar termelő munka fokozására irányuló erőfeszítések eredménye.
A nemzetközi valutáris helyzet stabili—
zálására és a Világgazdasági l'iizonytalanság megszüntetésére irányuló fáradozások meddősége mellett élesen bontakoztak ki azok az intézkedések, melyek a munkanél- küliség csökkentését, a valutáris nehézsé- gek enyhítését s a nemzeti termelés meg—
erősödését 1933-ban is az önellátó gazda- sági életre való berendezkedés további ki—
építésével vélték elérni, ami viszont a nem—
zetközi és belső árucsereforgalom, va—
lamint a tőkeforgalom volumenjének ösz—
szezsugorodásával járt. A tern'lelő munka stagnációjának ellensúlyozz'isz'ira ugyan—
akkor nagy erőfeszítések történtek a külkereskedelmi mérleg passzivitásán—ak megszüntetésére, illetőleg az aktiv egyen—
leg e'rtékösszegeinek emelésére. A ma- gyar árucsereforgalom lg33. évi ered-
1934 menyei e tekintetben számottevő javulást mutatnak. A behozatal értéke ugyanis, mely 1932-ben 328?) millió pengőt tett,, 1933—ban 3137 millió pengőre csökkent, mig a kivitel ugranakkor 334'5 millói pen—
gőről 393'3 millión növekedett, tehát az összes áruforgalom aktiv egyenlege 6 mil—
lió pengőről 80 millióra emelkedett.
A munkanélküliek számának alakulása 1933-ban általában csökkenő irányzatú.
Magyarországon a szakszervezetek által nyilvántartott munkanélküliek száma 1933—
ban 9'7%—kal volt kisebb, mint 1932-ben?
ami annál jelentősebb, mert ez a csökkenés az 1932. évi 7'6%—os növekedés után követ—
kezett be. A hitelviszonyok, a forgalom és termelés 1933. évi alakulására rávilágitó havonkinti adatok is inkább kedvező irány- zatra vallanak. A takarék- és folyószámla betétállomány emelkedett, a fizetésképte—
lenségek száma tovább csökkent, a vasúti—
és postat'orgalom javult s a szén- és vas- termelés havi alakulásától az ipari terme—
lés megéh'xnkülr'isr'xre lehet következtetni. A széntermelés ugyan az előző évi 683 millió métermázsz'n'ól 67'1 millió métermázsára esökkenve, 1933—ban valamelyest vissza—
esett, az ipari Vállalatok részére történt szénszállítások azonban 1933—ban 875'1 ezer métermázsíwal meghaladták az 1932, évi szállítások összegét. A vastermelést mely 1932-ben olv nagvarányú esökkenést mutatott, l9§l£§vban ismét fellendült s
40'4%—kal meghaladta az 1932. évi terme—
lést, bár még mindig jóval alacsonyabb volt az 1931. évi vastermelésnél. Az ipari terme—
lés megjavulásának egyik legfőbb akadálya az építőipari pangás to 'ábbi kimélyülésé- ben kereshető. amit eléggé megvilágít az a körülmény, hogy az 1933—ban épült új la—
kóházak száma ll'4%—kal volt kevesebb az 1932. évi építkezéseknél. Az építőipar el- lanyhulása mellett a fogyasztási 'álság' várva Várt enyhülésének elmaradása is bé nítólag' hatott az ipari termelés felélénkü—
tését előidéző tényezők kibontakozására. A gazdaközönség fogyasztólu'messége egy—
részt a mezőgazdasági cikkek további ár—
hanyatlása, másrészt a termés külföldi ér—
tékesítésének fokozódó nehézségei miatt a kitűnő terméseredmények ellenére sem ja—
vult. Ugyancsak romlott a fogyasztóképes—
ség a kereskedelemre bénítólag ható szük—
ségintézkedések, a devizagazdálkodás, a behozatali korlátozások és a kontingens;
rendszerek miatt is.
9, szám.
A magyar gyáripar helyzetéről rendel—
kezésre álló 1933. évi adatok mindemellett nemcsak arról adnak számot, hogy az előző évek egyre gyorsuló leromlása helyett
—— mely ugyan már 1932 végén lasúbbá vált __ 1933—ban további enyhülés, majd stagnáció következett be, de már tünetek észlelhetők a gyáripar számos ágában a ter—
melő munka megélénkülésének, sőt hatá—
rozott javulásának a bekövetkezéséről is.
Ha egymás mellé állítjuk a gyáripari üzemi és termelési statisztika főbb ered- ményeinek Witt—1933. évi adatsorait, megállapíthatjuk. hogy 1932-ben az ipari vállalkozásokban mutatkozó mozgalomra, a gyárak foglallmztatottsz'igára, a munkában állott munkások számára, a felhasznált tü—
zelő-, világító- és nyersanyagokra VOnat- kozó adatok épp úgy, mint a termelés ősz- szes értékét ismertető adat, kivétel nélkül mind ellanyhulásról, csökkenésről, na- gyobbfokú visszaesésről szólnak, egyedül az alkamazott gépi erő némi emelkedése volt megállapítható. Ezzel szemben 1933- han javulást látunk az iparvállalatok ren-- tabilitására rávilágító adatoknál, a mun—
káslétszámot s a munkások foglalkozta—
tottságát valamint a szénfogyasztást ismer—
tető adatoknál is , míg a munkáskeresmé- nyek és a termelési érték visszaesése csak látszólagos, mert a létfentartási költségek indexszámának ugjanakkor 97'9-ről 90'7-re történt csökkenése s az ipari termé—
keknél bekövetkezett nagyobbfokú árha—
nyatlás folytán megállapítható, hogv a gyáriparban foglalkoztatott munkások helyzete is javult. a gyáripari termelés pe- dig, ha csak csekély mértékben is, de emel—
kedést ért el. A gyáripari vállalkozások te—
rén kimutatható változásokból a termelési feltételek enyhíilésére lehet következtetni.
A megszűnt vagy gyári jellegüket üzemre—
dukció folytán elvesztett iparvállalatok száma ugyanis 1933—ban csak 81 volt. a gyárak névsorából 1932—ben törölt 223 iparvállalattal szemben. Ugyanakkor 22 új gyárról s 101 gyárrá kibővített régebbi ipartelepről tesznek az adatok említést, te—
hát 123 gyárteleppel bővült a gyárak jegy- zéke, ugyanannyival, mint 1932-ben1 ami- kor 18 új alapításról és 105 gyárteleppé történt iizemkibővítésről számoltunk be.
A gyári jellegű ipartelepek számában ezek szerint 1933—ban 42 gyártöbblet állapítható meg, mely a vas-) kő—, bőr—, textil-, ruhá- zati-, élelmezési— és vegyészeti iparok kö- zött oszlik meg, ami a gyárak összes szá-
—— 779 —— 1934
mában 1'3%—os növekedést jelent. A gyár—
jegyzékből törölt telepek csökkenő szám- arányával szemben lényegesen megnö—
vekedett a szünetelő üzemek száma. Míg ugyanis 1932—ben 175 iparvállalat szünetel—
tette ipartelepén az üzemet, 1933-ban 210 iparvállalat kényszerült teljes üzembeszün- tetésre. Az üzembeszüntetések ily nagy- mérvű megnővekedése az építőipari pan-- gással magyarázható, amennyiben a szüne—
telő üzemek között szereplő 100 téglagyár mellett még mintegy 30 szünetelő ipartelep sorozható az építőiparral szoros kapcsolat- ban álló iparágak közé. A gyárak számá- nak iparcsoportok szerinti megoszlásáról.
az üzemszünetelésekről, valamint a gyár- alakulásokról és megszűnésekről egyéb- ként az 1. sz. táblázat adatai nyújtanak részletes tájékoztatást.
Az új gyári alapítások valamint a gyárrá történt üzemkibővítések útján 1932—ben és 1933—ban keletkezett új gyárak között elég nagy eltérés állapítható meg. Az új alapítá—
sok között 1932—ben csak egy nagyobb ipartelep fordult elő: egy vegyészeti gyár mintegy másfélszáz munkással. A többi alapítás alig érte el a gyári jelleg legalsó határát. Ezzel szemben az 1933—ban üzem- behelyezett új gyártelepek között két nagyobb textilgyárat találunk; egyik kő- zel harmadfélszáz munkással, a másik is százat meghaladó munkáslétszámmal. Az új gyárak együttes termelési értéke azon—
ban 1932—ben meghaladta az 5 millió pen-
gőt7 míg 1933—ban mindössze 3'4 milliót,
úgyhogy egy-egy új alapítású ipartelep át—
lagos termelési értéke 1932—ben 2806 ezer pengőt ért el, míg 1933—ban átlag egy ipar—
telepre csak 1534 ezer pengő átlagos ter—
melési érték jutott. Az iizemkibővításek után gyárrá minősült ipartelepek túlnyo—
mólag a legkisebb gyári kategóriába estek, sőt azt is csak az év folyamán kisebb idő- szakon át érték el, így az ide sorozott iparvz'lllalatok által fentartott egy—egy ipar- telep munkz'islétszz'ima 1932—ben átlag 20, 1933—ban pedig átlag csak 16 főből állott.
Termeltésünk együttes értékösszege 1933- ban csaknem 14 millió pengő, amely—
ből egy ipartelepre kereken 140 ezer pengő átlagos termelési érték számítható, míg az 1932. évben gyári jellegűvé minősített ré-
gebbi alapítású ipartelepek átlagos terxne- lése viszonylag nagyobb átlagos munkás-
lréttszílimuk mellett csak 125'3 ezer pengőt
er e.
55
'?
. szám. ——780—— 19341
A hitelpiacok helyzetének változatlan
súlyossága miatt a gyáripari termelő munka folyamatossága ————— főleg a kisebb kategó- riába sorozható ipartelepeken __ csak nehe- zen volt biztosítható. Az üzemnapok és üzemórák megeszlásat feltüntető adatokból ugyanis megállapítható, hogy nemcsak azok—
ban az iparágakban volt Vissza—esés a munka—
időben, amelyek az ipartelepek számában is veszteséget szenvedtek. hanem előfordult munkaidőcsökkenés ott is, ahol 1933-ban gyártöbblet mutatkozott. S itt ismét az épít—
kezéseknél érdekelt iparágakra, továbbá a fogyasztási iparokra kell rámutatnunk, hol a termelő munka meg—élénkülését az epitke- zések s a fogyasztóképesség csökkenése aka—
dályozta. Az üzemnapok és üzemórák szá- mának alakulását íparcsoportok szerint az alábbi adatok alapján tekinthetjük át.
Az üzemnapok száma tehát 1933—ban 0'1% -kal, az összes üzemóráké pedig 1'0%—
kal csökkent, ami az 1932. évi visszaeséshez
viszonyítva, mely 1'l%-ot, illetőleg 2670 -ot ért el, a termelési nehézségek enyhülő irány—
zatára mutat. Az 1933. évi üzemidőveszte- ség azonban ipartelepenkint átlag 40 üzem—
órát tesz ki, mert míg 1932—ben egy-egy ipar- telep atlrag 3.098 órán át volt üzemben, 1933- ban már csak 3.058 órán át dolgozott. Csök- kent teljesítt'i'ienye a vas-, kő-, bőr-, papí- ros- és élelmezési iparnak, míg a többi ipar- csoportba sorozott gyári jellegű ipartelepek átlagos üzemóra teljesítménye emelkedést mutat. Az üzemi idő visszaesése az üzem—
napok számának csökkentése révén követ—
kezett be, viszont a gyárak napi üzemóra—
teljesítménye az erőgépek és üzemanyagok gazdaságosabb kihasználása folytán lebe- tőség szerint fokozódott, ugyanis átlag egy üzemben töltött napon egy—egy ipartelep 1933—ban 114 órán át dolgozott, még 1932—
ben 111 órán át volt üzemben.
Az üzemidő alakulása, mely elsősorban a takarékosabb üzemmenetre való törekvés eredménye, még nem szólhat amellett, hogy a gyáripari termel-és intenzitása csak kis mértékben is csökkent volna. A gyárak fog- lalkoztatottsága 1933-ban általában emel—
]. A gyárak száma, üzemszünetelések, gyáralakulások és megszűnések 1932. és 1933—ban.
Nombre des fabrigues, établissements ayant cesse' temporairement Fexploitation, fabrigues nouvellement cre'ées et celles ayant définitivement fermé leurs portas, en 1932 et 1933.
) § Meűzszüptníll. gtryátri
.. ' ;--;;1 ee evszí
_, A gyárak sürgetem- UJ— gya Gin 3? igértemfíeke
Ipari főcsoport száma és osszes szama Etablissf'm'ms alakulások bovxtesek If cgícálgígzchgífgí
megnevezése Namggtotal.. ayant gessé Nouyelles Exploiiatíonsl; lurier [Want déjini, lemporaíremcnl fabngucs íransforznces (Slivement cessé de [0119
Numéro et désignation des fabmlugs Pewlvüaíion , m fabf'nluő [Étiennerouayaiitzőcrdu groupes d'industries
; ;; UC WWW")
sz a m a
1932 1933 §; 1932 1 1933 ;]19324193313 1932 ( 19331] 1932 § 11133 I. Vas— és fémipar —— Side'rurgie et §
me'tallurgie . . . . . . . . 268 271 9 131 _ — 1 10 10 7
Ha. Gépgyártás — Construction méca-
nigue...162153
5 35——— 1 1 10
IIb. Közhasználatú villamos áramfej—
lesztő telepek— Usines dlélectr.
d'utz'lité publigue . . . . 291 288 —— —— 2 '; 43 2 12 5
III. Kö-, agyag. és üvegípar — Ind.
de la pierre, poterie et ver-remes 506 529 72 121 * — —— ' 2 23 72 ——
IV. Fa- és esontipar —— Ind. du bois
et de l'os . . . . . . . 318 312 27 22 2 4 7 9 5 19
V. Bőr-, sörte-, tollipar _ Ind. du x
mir, du crin et de la plume. 85 87 6 3 2 3 2 2 4 3
VI. Fonó' és szövőípar —— Temííle . 288 299 10 6 1 12 6 7 11, 8
VII. Ruházati ipar — Imi. du vétement 156 161 5 3 1 —— 20 8 22 3
VIII. Fapirosipar __ Ind. du papier 74 74 2 3 —— -— 4 3 2 3
IX. Élelmezési ípar— Alimentution . 1 850 857 31 26 —— —— 14 24 10 17
X. Vegyészeti ipar H [ml. chimigue f 213 225 6 9 5 2; 2! 11 22 1
XII. Sokszorosító— és müipar — Ind. 1 gj !
de la reproduction et (fart . . . É 113 110 2 1 —— ll; 4i 1 4 5
Összesen —- Total. 3.324 3.366 1751 210]; 18 ami 105! 101 223 * 81
1 !
9. szám. ——781— 1934 kedő irányzatot vett, amit a munkásl-étszám
növekedéséből, az alkalmazott erőgépek ka- pacitásának fokozásábó! s a felhasznált üzemanyagok mermyiségének emelkedésé- ből határozottan megállapíthatunk. Különö- sen az október elseji muntk'áslétszám mutat jelentős javulást, ami arra vall, hogy a javu- lási tendencia az év második felében erősö—
(lött. Az idevonatkozó adatokat a 3. sz.
táblázat tartalmazza.
A gyári jellegű ipartelepeken 1933. októ—
ber elsején munkában állott munkások száma 107070 főre emelkedett, ami az 1932.
október elseji állapottal szemben 7'9%-os növekedést jelent. Az 1933. évi októberi munkást—élszám ezzel az emelkedéssel nem- csak az 1932. évi, hanem az 1031. évi álla- pottal szemben is kedvezőbb képet ad a gyári munkásság elhelyezkedéséről, amik-or ugyanis a gyártelepeken csak 196954 gyári munkás dolgozott. Az 1933. évi javulás a női munkásoknál 12'1%—os, tehát nagyobb arányú volt, mint a férfi munkáslétszámnál, hol csak 5'9%-ot tett ki; a munkásletszám növekedését ugyanis legnagyobb részben a textilipari és ruházati ipari munkások ltét- szamának emelkedése okozta, hol a női munkások számaránya lényegesen nagyobb, mint a férfi munkásoké. Az átlagot meg- haladó emelkedésről ad képet még a bőr- iparban s az élelmezési és élvezeti iparban
foglalkoztatott munkások száma is, míg a többi iparcsoportban az októberi munkás- létszám 1933. évi alakulása az előző évi létszámhoz viszonyítva erős eltéréseket mutat. A papirosiparban a férfi és női munkásoknál, a Villamosenergia termelő—
telepeken s az élelmezési és élvezeti ipar- ban a férfi munkásoknál, végül pedig a fa- és bőriparban a női munkásoknál csök—
kent az 1933. évi októberi munkáslétszám, melynek iparcsoportonkinti alakulását az előző évi állapottal szembeállítva a fentebb közölt táblázatból tekinthetjük át.
Áttérve az évi átlagos munkáslétszám ismertetésére, megállapíthatjuk, hogy az 1933. évi átlagos munkáslétszám is növe- kedést mutat, mely 1781) ezerről 181'5 ezerre gyarapodott. ami 2'()%-os emelke- désnek felel meg. Ez a javulás azonban csak a női munkásoknál állapítható meg, hol 66% os növekedés figyelhető meg, mí" az átlagos férfi munkáslétszám csekély
mértékben. 03% kal, visszaesett. Az ipar—
telepenkinti átlagos munkásléts7ám ala- kulásából —- mely szerint 1931—ben 60, 1932 ben 55 s 1933-ban 58 munkás dolgo- zott átlag egy gyárban _ leginkább kitű- nik a fonó és szövőipari s a ruházati ipaii telepek nagyobb foglalkoztatottsága. Míg ugyanis a g árankinti átlagos munkáslét—
szám 1933— ban az iparcsoportok túlnyomó 2. Az októberi munkáslétszám ipari főcsoportok szerint 1932-ben és 1933-ban.
Efectif ouvrier au mois d'octobre, suizvant les principatus groupes d'industries, en 1932 et 1933.
' J if ' 'b -'n '
a;9£§ífol;£§g;gl 13172 5 arizgilgíroflitt'a 135 1 13.933 mííkglgfágígm
Ipari főcsoport száma és megnevezése m n n k á b a n á 1 1 0 t t alagáííáágdex
Nume'ro et désignation des groupes Nombre des ouvríw's et ouvrihas occupe's Efectifouvríer
d'industries férfi női összes férfi not összes en octobre, ex—
hommes ifemmes [ total hommes ifemmcs[ total ; primé en indice
munkások száma 1 (19322100)
I. Vas- és fémipar — Side'mrgie et
métallurgie . 21.480 3.282 24.712 22.168 3.480 25.648 103'8 IIa. Gépg yártás — Construction mécam'gue 14.758 3.216 17.974 16.184 3.436 19.620 109'2 Ilb. Közhasználatú villamos áramfejlesztő
telepek— Usinesd électr. d utilitépubl. 6.642 86 6.728 6.950 96 7.046 104'7 Ill. Kő, agyag- és üvegipar —- Incl. de
la piewe, potem'e et terreries. . 14.570 2.817 17.387 15.399 2.943 18.342 105'5 lV. Fa- és csontipar — Ind. du bois el, de l' 03 6 695 958 7.653 7.133 952 8.085 1056
V. Bőr—, sörte-, tollipar —— 1ml.du mir,
du: crin et de la plume. 4.618 2.744 7.362 5.247 2.645 7.892 107'2 VI. Fonó- és szövőipar —— Textile. 13.623 27.363 40.986 17.240 32.852 50.092 122'2 VII. Ruházati ipar —— Imi, du vétement 3.204 3.608 6.812 3.520 4.091 7.611 1117 VIII. Papirosipar —— 1nd.du papier . 1.268 2.058 3.326 1.297 2.052 8.349 1007 IX. Élelmezésiipar —— Alimentation. 19.020 10.338 29.353 21.788 10.967 32.755 111'6 X. Vegyészeti ipar _ Industrie chímigue 7.396 2.420 9.816 7.529 2.699 10.228 1043?
XII. Sokszorosító- és müipar -— Industrie
de. la reproductíon et dazt 4.465 1.921 6.386 4.456 1.946 6.402 1003 Osszesen — Total 1117739 60.756 178.495Hl28.911 68.159 197070 1104 55'1'
9. szám. —782——— 1934 részében változatlan maradt, vagy legfel—
jebb két-három főből álló eltérést mutatott, a fonó— és szövőipari telepeknél 18, a ru—
házati ipari műhelyeknél pedig 13 munka- erőt kitevő növekedés állapítható meg.
A munkáslétszám emelkedése folytán természetszerűen növekedett a munkások munkaidő'teljesitménye, a munkanapok s munkaórák száma is. Az 1933. évi többlet közel 2 millió munkanapot, illetőleg 207 millió munkaórát jelentett a gyári terme- lés javára, ami a munkanapoknál 4'1%—os, a munkaóráknál pedig 5'2%—os emelkedés- nek felel meg; tehát nagyobb arányú volt, mint az átlagos munkáslótszám növeke—
dése, ami annál szembeszökőbb, mert az üzemnapok s üzemórák számánál az ada—
tok csökkentésről számolnak be. Részben szociális szempontból, részben azonban a megfelelő munkáskóz biztosítása érdeké—
ben mind sűrűbben találhatók olyan ipar—
vállalatok, amelyek üzemszüneti napokon is foglalkoztatják lnunkásaik jelentékeny
3. Územnapok és üzemórák 1932-ben és 1933—ban
részét, nehogy veszteség érje őket s alkal—
mazottaixk más munkahelyet keressenek.
Az éveken át folyt munkáslétszámredukció során ugyanis a munkáslétszámban már olyan kiválasztás történt, hogy az iparvál- lalatok íizemük termelőke'pességének fen—
tartása érdekében, igyekeztek megőrizni bevált munkásaikat. Ezek szerint az üzem- szüneti napokon végzett sokszor csak gép—
(5 műhelytakarítási munka emelte fel a teljesített munkanapok és munkaórák szá- mát nagyobb arányban, mint ahogy a 'mun'kásliétszáim megnövekedett.
A gyáriparban alkalmazott munkások jobb foglalkoztatottságának kereseti vi- szonyaik javulását kellett volna eredmé- nyezni. Az iparvállalatok azonban az üzem rentabilitása érdekében a legmesszebbmenö takarékosságra törekedtek és sikerült is a kifizetett munkabéreknól 2'0%—os megta—
karítást elérniük, amivel —— a munkáslét—
szám egyidejű emelkedését is figyelembe véve —— az átlagos munkabérek színvona-
. — Journe'es et heures d'exploitatíon en 1932 6131933.
_ _ " üzemben ümmna ok Égygyárra esett EigttháÉVm
'Az ipari focsoport W'Oítyíggmk "Elám; anyagára??? üzemórák száma Cinema?
szama, és megnevezese,. _ M;";brgdgs, Nombre de' ', d—exploítatíon1 . híznak??? r_lí'htgnrcsexp ozalon Heures d'ex-[ 1 ['
Numero et d'eswnattpn desgroupes ;;Z'ZZZZÉ djággízí'jgíion Fül—153336! p yaiirízSJZefW
dmdustrtes
7 "72???me
§1932§1933§ 1932 § 1933 § 1932 § 1933 1932 ] 1933 1932 § 1933
I. Vas— és fémipar —— Stde'rurgie
IIa. Get me'tallurgt'e. . . 259 259 70.761 70.452 273 278 605.192 600.179 2.336 2.326 épgyártás —— Construction
IIb. IÉne'cgníguelöz . . . . 157§ 150 44.408 42.540 288 284 351043 387147 2.236 2.247 aszná atú villamos-
áramfejlesztő telepek ——
Ustnes diétectricite' (lyutilt'te' 1
II1 . Kő-,publiguc . . . . . 291 288105339102629 862 356 2,039.8601.922.801 7.010 6.674 anyag- és íivefripar ——
Ind. 715 lapierre,p7)terte et ' *
IV. Fyerrem'es.a— , . . . . 484 408 90.013 80.267 207 197 1,278.5751,118.040 2.984 2.740 és osontipar —— In:.l.
V gu bots et de l'os 291 290 73.132 72.701 251 251 624415 687.222 22.146 2.197
. ön, sörte, tollipar ——
' Industrie du cut'r, du crt'n r
VI. let de la plume 79 84 22.373 23.216 283 276 185026 198410 2.342 2.302 Vonó- és szövöipar —
VII. RuTelictileázati ipar —. .Industria. . . 278i' 298_, 76.106 80.994 274 276 770413 906748 2.771 3.094 VIII. Pdu vétement . . . . . 151 158§ 39.977 42.560 265 269 327902 851396 2.172 2.224
apirosipar —— Industríe du *
IX. FpapierJelmezési ipar. . .—— . Alimen-. . . 72 71 20.766 20.496 288 289 199858 195788 2.773 2.757
tatz'on . . . . . . . 819 881 218413 221220 267 266 2,406.646 2,385.907 2.989 _ 2.871
X. Vefryészeti ipar —— Industria _ **
chbimigue . . . . . . 207 216 54.746 59.301 264 275 § 674549 713009 8.259 3300
XII. Sokszorosító- és műipar — '
Industrt'e de la reproduc—
_
tion et dia'rt . 111 109í 32.862 32.086 296 294 ; 297647 292721 2.680 2.685
Összesen — Total . 3.149 3.156 848896 848462 270 269 9,755.8269,653.868 3.095 3.058
9. szám. — 783 -—— l9ö4 lának hanyatlása járt. A személyi kiadá- sát, iltetőleg a létminimum 'fe'ntartásának sok Összegét ugyanis 1933—ban 2838 mil-
lió pengőre szorították le a vállalatok az előző évben kifizetett 2919 millió pengő—
ről, amelyből munkabérekre az 1932. évi 2193 millió pengővel szemben 1933—ban 2148 millió pengő jutott. Egy gyári mun—
kás átlagos évi keresménye ezek szerint az 1932. évi 1.232 pengőről 1933-ban 1.183 pengőre esett vissza, tehát 4'0% —kal csök—
kent. Minthogy a munkások (:_;yenkinti átlagos munkaórateljesítménye is ket esebb
lett 1933—ban, mint volt az előző évben, az
átlagos órabéreknél is csökkenést kell meg- állapítanunk. Valóban az átlagos órabérek, amelyek 1929—ben még 61 fillért értek el, 1930-ban 60 fillérre, majd 1931-ben 58 fil- lérre, 1932—ben pedig 54 fillérre szálltak le, 1933-ban 5'(3% —kal estek ismét vissza s már csak 51 fillért tettek. A munkások 1933. évi átlagos napi munkaórateljesítménye ezzel szemben valmelyest —— 852 óráról 861 orára —— emelkedett ugyan de nem érte el
az 1931. évi teljesítményt, amikor 8'63 órát tett. Az átlagos napi keresmények 1933—ban a munkaidő növekedése ellenére 4 pengő 67 fillérről 4 pengő 39 fillérre csökkentek, tehát a gyári munkásság tőbb munka után is kevesebb keresethez jutott 1933-ban, mint az előző évben. A munka—
bérek apadása azonban nem jelenti a mun- kások megélhetési viszonyainak leromlá-
rosszabbodását, mert a munkásság létfen—
tartási költségei 1933-ban oly mértékben estek vissza, hogy nemcsak az átlagos ke- resmények összegénél, hanem az átlagos órabéreknél is javulásról kell beszámol—
nunk, ha azokat a létfentartási költségek csökkenése alapján számítjuk ki. Az átla- gos munkáskeresményeket s órabéreket egyébkén; ipari főesoportok szerint rész- letezve .a 4. sz. táblázat mutatja be.
A gyári [munkásság e szerint l933—ban átlag 49 pengővel kevesebb keresetre tett szert, mégis a pénz vz'lsárlóerejének egyidejűleg történt emelkedése folytán a munkások át- lagos évi keresményében 46 pengőnek meg- felelő javulás állapítható meg. Kérdéses, vajjon a létminimum biztosításán felül mi—
ként elégíthették ki szükségleteiket, vagyis emelhették-e valamelyest életszínvonalukat.
Kétségkívül árhanyatlás mutatkozott a lét- fentartáson kívüli elsőrendű szükségletek- nél is, így a gyári munkásság helyzetében javulásról kell számot adnunk. Iparesopor- tok szerint vizsgálva a munkások átlagos évi keresetét, za nominálblérek szerinti kere- setek mindenütt csökkentek, kivéve a vas—
es gépipart, hol a nominálbérek alapján
számított keres—etek is emelkedtek; a reál—
bérek szerinti átlagos évi keresetek ezzel szemben három főcsoport: a kő-, fa- és
4. Névleges és reál munkabérek alakulása 1932 ben és 1933- ban.
Variations des salaires nominaux et re'els en 1932 et 19?3.
Egy munkás átlagos évi keresménye Átlagos órabérek a Salaíre moyen ammel d un ouurím Salaires moyens [L Hamre
. Ipari főcsoport: száma és megnevezése ) , 1 ,,
. ; , - . salagízvlígiifinal midi/reá ;Écl 259353; 1325
) 81, 71 r u es
" Numero (t de,—g amorf des 9 O P munkabérek szerint pengőben munkabérek szerint ült,—ben
; d industrre m pengös en fillér 5
1932 ! 1933 l 1932 j 1933 , 1932j i933 [ 1932 ! 1933 I. Vas- és fémipar— Fer et métaum 1.250 1.282 1 277 1.413 63 59 64 65 Ha. Gépgyártás —— Construction mécanigue (tc. 1.350 1.394 1. 879 1.537 _ 67 63 68 69 Hb. Közhasználatú villamos áramfejlesztő tel.
; Prod. de lénergie électrirlue dutilz'te' publ. 2.046 1.938 2.090 2.187 77 74 79 82 ( III. Kő, föld, agyag -, stb ipar— Pierre,po—
3 mm, etc.. . 939 825 959 910 42 37 43 41
IV. Fa- és esontipar—— Bois et os . 1.020 884 1.042 975 46 39 47 43
V. Bőr, sörte-, szőr-, toll, stb ipar —— Cuir,
(:,rm poil, plumes, etc. . . . . 1.253 1.176 1.280 1.297 58 51 54 56 VI. Fonó- és szövöipar __ Tcxtílc 1.030 1030 1.052 1.136 , 42 41 43 45
VII. Ruházati ipar — Habillemmt. 1.018 983 1.040 1.084 63 59 64 65
' Vlll. Papirosipar —— Papier . . 1.265 1.184 1.292 1.305 53 50 54 55 T IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyártása
Prodm'ts alimentaires, boissons, etc. 1.180 1.071 1.205 1.18l 49 45 50 50 X. Vegyészeti ipar —— Produits chimigues.1.426 1.365 1.457 1.505 60 56 61 62 XII. Sokszorositó és muipar —— Industria de la
reprod. et dart 2.364 2238 2.415 2.467 ,; 124 120 127 132
Összesen —— Total . . . . l 1.232 1.183 1258 1.304 54 51 55 56
ti
