3. szám. __ 179 —— 1934
la—dja meg a termelés. Kivételes a helyzet Csílsében, ahol az utolsó évek termelése háromszorosan is felülmulja az 1928. évit. A textilindex vizsgálatánál mindenesetre mérlegelni kell, hogy táblázatunkban a szezóningadoziásoktól csak (]s'íwle, az Egyesült Ál- lamok és Lengyelország adata mentesíti-eben.
Végül néhány államban indexek állnak rendelke.
zésre az ipari termelés egyéb ágai'ról is. Legelter—
jedtebb ezek közül a és a fogyasztási javaik indexeinek számítása. Van még egyes álla- moktól gépipari ós aulomobilindex is.
termelési
A termelési és fogyasztási javak indexe a nor—
vég adat kivételével, idényválltozásoktól mentesí- tett index. Ezek az indexek is mutatják Lengyel—
ország igen súlyos helyzetét, de igen rossz a német index is. A tendencia azonban általában javuló.
A gép- és automobilindex, bár 1933 folyamán min- denütt javult, még kifejezőbben mutatja a válság pusztítását. Az automobilindex pl. Kanadában 1933- ban 26'8-en állott, de közben volt olyan hónap is
(1932 szeptember), amidőn l2'8—re zuhant le.
unit-dl-
a KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e
Magyarország külkereskedelmi forgalma 1933—ban.
Le commerce extériem' de la Hongrie en 1933.
Résume'. Le commerce Hon—
grie, apres avoir diminué pendant des années, ac—
cusait une amélioralion en 1933.
Bien (]ue la valeur (les iuiportations accuse une nouvelle régression, celle—ci, (Iont la proportion est bien infe'rieure ua clzi/fre de Ilanne'e précé—
,(lente, n'est (lue de 14'8 millions (le pengős, les importations ayant représenté 313'7 millions de .pengős contre 328'5 millions en 1932. II faut faire remarguer ici (luc la re'gression des importations a atteínt la limite (Iu'elle ne saurait de'passer dans la proportion des années précédentes. ()n voit, par le tableau 1, montrant le fléchissement considé—
rable des importations, (;ue, pendant 6 aus, elles ront diminué des troís ()uarts.
ertérieur de la
En 1933, la valeur (les erportations hongroises représentait 393'4 millions (le pengűs, contre 33415 millions en 1932. Liaccroissemenl tenait en premier .lieu aux expéditions faites pour des dettes dues, en pengős ,,de marchandise" ou ,,de finances",
.a des cre'anciers e'trangers; l'e.rtension des accords _de compensation contribuail également au progrés de liexportation. Les exportateurs de produits ugri- coles se ressentaient vivement de la nouvelle baisse de ces produits: bien aue le volume de ces 8.1:- portations-lá ait dépassé de 69% le chiffre de 1932, to valeur nten au'une augmentation de
*29%. Pour la valeur des plus importants produits .agricoles, indiuués dans le tableau 2 B, on con—
state une régression (le 65 millions de pengős; s'ils ravaient pu étre vendus aux pri;r des années pré—
cédentes, ils auraient rapporte 65 millions de plus.
En tenant compte (les produits agricoles de moindre importance, (lui ne figurent pas dans le tableau, la perte due ;: la baisse des prix agricoles peut netre évalue'e a 75 millions de pengősl
accasait
Hongrie accusent une surtout pour cim] pays dlorigine:
ltAutriche, la Yougoslavie, ["Italie, la France, les Etats—Unis. Par rapport a 1932, elles ont fort dimi—
nué a llégard de la Roumaníe, de IlAIlemagne, de la Suisse.
Les importations en augmentation
Les exportations agricoles hongroises ont con—
sidérablement augmenté pour l'Autriche, Ia Tehéco—
Slovaouie, la Suisse, ltltalie, la Grande-Bretagne.
On voit une progression frappante envers les pays ranges sous la rabriaue ,,autres pays" (ceux a Pe'gard desguels les éclianges sont relativement peu considérables), et cette progression est due a ce gue, les pays de destination Wayant pu étre constatés pour les auantités de froment et de seigle crpédiées, contre des pengős de ,,marchandísc", dans les ports libres de Brailu et de Rotterdam, celles-ci figurent dans cette rubrigue,
*
Külkereskedelmünik alakulása az évek ota tartó hanyatlás után 1933-ban kedve—
zőbb képet mutatott, mint a korábbi évek—
ben.
A külföldről beszerzett áruk értékösz- szege ebben az évben is tovább csökkent, azonban jóval kisebb arányban, mint eddig.
Az előző évi 328'5 millió pengő értékű ím—
porttal szemben a tárgyalt évben 313'7 mil—
lió pengő éntélkű árut Vásárolt Magyaror—
szág külföldről. A visszaesés tehát mind—
össze 148 millió pengőt tett. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy az ország im- portjának csökkenése elérte azt a határt, amely alá nem eshetik olyan mértékben, mint az előző években. A behozatal évek óta
3. szám. ——180— 1984
_—
]. Külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce eztérieur par mois.
*!.; A behozatal alakulása az Hónap Varíaííons des importations
Mais * 1928 ) 1929 : 1930 l 1931 ) 1932 ! 1933
évben, ';nillió pengő — 7217110115 de pengősi
!
1. 870 833; 66—3 432 27-3 22;
H. 98'4 70'5 60'6 41'9 25'5 216
III. 110'1 93'8 68'4 544 305 26'1 IV. 96'5 106'6 73'1 55'7 257 228 V. 942 99'2 72'6 55"? 2713 25'5
VI. 93'3 91'1 627 493 292 258
VII. 878 856 699 46'5 23'2 25'3
VIII. 989 870 69'7 36'1 24'6 26'6
IX. 106'5 89'7 76'8 4.0'6 25'9 26'4 X. 118'7 89'9 71'9 40'4 26'5 32 5 XI. 1141 823 64'4 34'6 29'7 31'9 XII. 105'9 84"? 665 410 32'8 26'8
l—XII. 1.211'41.063'7 823'4 539'4 328'5 3137
A kivitel alakulása az — Variatíons des exportations
ɧ 1923 1 1929 I 1930 ! 1931 1 1932 I 1933
évben, millió pengő —— millions—de pengős
I. 547 533 796 309 24'1 %%
II. 610 526 604 411 236 259
m. 73-8 772 786 602 254 294
N. 59'6 744 725 408 209 232
V. 625 693 852 446 260 3282
VI. 506 703 760 4231 27'5 29'4
vn. 580 320 606 401 232 301 vm. 75-7 871 762 47-0 259 34"?
IX. 725 1111 705 556 338 442
X. 811 1181 867 624 817 416
XI. 833 1227 871 638 309 4235
XII. 842 1204 7231 484 860 399
I—XII. § sze-0 1.033-51911-7 670-4 3345 3931
A külkereskedelmi mérleg alakulása az Variat. de la balance du commerce cxtém'mr
1923 [ 1929 1 1939 1 1931 ; 1932 ) 1933
évben, millió pengő —— millions 'de pangás
1. 1 323 —3o-o 1128 — 3-3— 3-2 1 0-9 11. 1 37-4 —17-9 — 0-2 _ o—s _ 1-9 1 4—6 m. 1 36-3—16-6110-2— 41-2— 6-1 1 33 IV. _ 36-9 _32-2— 0-6—16-41 1-2 1 94 v. — 31-7—29-9 112-6 —11-1 1 1-6 1 27 VI. —— 33-7—20-8113-3— 7-01 1-7 1 36 VII. _ 29-8— 3'6— 9-3— 6-1 __ 1 4-8 vm, — 23-21 0-11 05 110-91 1-3 1 3-1 IX. — 34-0121—41 0-3114-91 7-4 117-8 X. — 37-6128-2114-8122-01 6-2 1 9-1 XI. — 398 1404 122-7 126-7 1 1—2 111-6 xu. — 21-7135-7 1 5—81 2-41 3-2 113-1 I—XII. 113864 —25-2188-3131-01 6-0 1797
l
tartó nagymértékű visszaesését az 1. sz. ki- mutatás szemlélteti, amelyből kitűnik, hogy behozatalunk hat év alatt negyed-részére hú- zódott össze.
___
Ha a behozatalt áruk szerint nészletezve vizsgáljuk, szembeötlő egyes nyersanyagok ill—ennyiségének állandó növekedése, mig a gyártmány-ok —— egynéhánynak kivételével -———— évről-évre lejjebb szorulnak a behozatali áruk nagyság szerinti sorrendjében. Az aláb—
biakban néhány jelentős importcikkre vo—
natkozólag adatokat közlünk, amelyek szemléltetik ezt az eltolódást.
Az 1929. évi behozatalhoz viszonyítva, a textilnyersanyagok importja erőteljes emelkedést mutatott, míg a textilfélgyárt—
mányok és gyártmány-ok behozatala elsor—
vadt. Az adatok a következők:
1 9 2 9 1 9 3 3
Mennyiség Érték Mennyiség Érték métermázsa 1000 P métermázsa 1000 ?
Nyers pamut 118.115 31.459 205.734 22.066 Nyers gyapjú 10.182 4.669 14.902 2.917 Műselyem . 11.003 11.629 17.397 9.073 Pamutfonál . 48.649 24.959 21.096 6.881 Gyapjúfonál . 22.837 17.875 14.590 7.982 Pamutszövet. 68.990 57.113 5.574 4.872 Gyapjúszövet 19.406 32.953 3.512 4.834
A nyerspaanut importjának növekedése teljesen összefügg a pamutfonalak és pa—
'mutszövetek behozatalának visszaesésével.
A belföldi ipar fejlődése a fonálr- és szövet—
gyártásban jelentős :haladást tett s a (kül—
földi aru—k importját igen nagy mértékben visszaszorította. A gyapjúbehozatal emel—
kedése nem bantott lépést a külföldi gyap—
júfonalak és szövetek fogyasztásának ha- nyatlásával. Ezzel szemben 1933—ban jóval nagyobb mennyiségű belföldi gyapjú került feldolgozásra, mint 1929-ben.
Az ország külföldi papirosfogyasztásá—
ban a következő változást látjuk:
1 9 2 9 l 9 3 3
Mennyiség Erték Mennyiség Erték métermázsa 1000 P métermázsa 1000 ?
Papirosanyag 142377 4.046 284311 3.036 Papiroslemez 103157 4.770 42.990 1.642
Papiros 539.011 30.648 331867 12.942
Papírosáruk . 13.894. 4.512 2.848 962
A továtbbfeldolgozásra szolgáló papiros—
anyag mennyiségi növekedése mellett a fel—
dolgoz-ott papiros importja jelentékenyen alább szállt.
Az ásványolajbehozatal a következő ké—
pet mutatja:
1 9 2 ,9 1 9 3 3
Mennyiség Erték Mennyiség Érték
métermázsa 1000? métermázsa 10001)
Nyers ásványolaj . 1,362.296 16.620 1,717.101 12.555-
Ásványolajtermékek 72104713574 33.613 1.219
Az ásványolaljbehozatalnál különösen nagy az eltolódás az ásványolajtemnié'kek rovására. Figyelembe kell azonban ven-
A FONTOSABB ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA.
Van'ah'ons a'u commerce ex/e'fv'eur des marchandises /mpa/*fan/es.
. 19321—xujf19331—xn.
AIM/'a' pengo'ben. [n m/7/f'ans Éptv/gú.
Behozatal. /mparfan'ons () 10 2 p sp 40 50
Fa —- Bois .. .. . ..
! Nyerspamut _. Colon brut 7/l/l/l/l/l/I/I/l/I/l/I/I/l/I/l/I/Il/A-l -————————
'(l/I/I/I/l/I/I/l/I/I/I/ll/l/Illll/I/ll/II.
ni.-___—
Wl/I/l/l/lllllIll/A Papiros —— Papíer
Asványolaj— Huíle minérale
! . , 1 ...—._— '
Szen —— Lharbon . . 'll/Il/I/l/I/I/I/Il/l/I/l/I/A
Nyersbőr — Peaux brutes WW
*! Selyem és selyemfonál— Soie et fls de soie ,. .. ..
Nyers fémek —— Métaux bruís . Gépek és készülékek — Machines Kátgápy'festőanyagok —— Teinlm'es denvees du goudron .
Gyapjúfonál —— Fils de Iain:
Pamutfonál — Fils de 0010"
Vasúti kocsik — Wagons pom chemins de ju .. .. ..
Dólígyümölcs —— Frttíts du midi Gyapjúszövet " Tíssus delaz'uc Nyersdohány —— Tabac brut Pamutszövet — 7issus de coton Nyersjuta —— Jute bm!
Nyers és előmunkált rizs —- Riz brut ou simpl. préparé .. ..
Prémbor, kikészített —Pelleleríes
apprétes . .
Hiv/fel Exporfanons o 4 o 2 o 3 o 4 o s o
Vázó- és igásállatok — Ammaux WWW/[WWW
Bfle boughe'ig 3; de "a" ' " -* m—-
Uza '— Tome?! .. .. .. ., ..
Baromfi -— Volaílles
——/lll—
f/l/I/I/Il/I/l/I///////////l /////////////l W/Il/I//////lI////////////////////////Ill.
Villamosgépek — Machines éleclrl Tengeri —Ala'is ... .. .. .. .A .. ..
Tojás — Oeufs Liszt — Farina
! Rozs — Seígle Toll —— Plumes
//////1.
Friss gyümölcs — Fmils frais Árpa —— Orge ., ...
Kikészített bőr — Peanx prépm'ícs Vasáruk —— Ouumgrs en fer
—'1932
! Lóhere— és lucernamagr ——
* Graines de írá/le el de luzrrne _ 1933
M Vasúti kocsik —— [Vagons pour
* chemins de fer .. ., .v .. , Disznózsíri.szalonna — Saz'ndoztx
el lard.
Gépek —— Machines ..
Bor— Vin .
Olajos magvak — Graíues olm- gineuseso
! Nyersdohány —— 'I'abac bmt __
M.ShSzflSSLk R.H.deSh'1934.
3. szám. — 182 —— 1934 2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. és l933. évben.
Commerce emién'eur de la Hongrie en 1932 et 1933.
A) Behozatal —— A) Importations.
Mennyiség g—ban. db-ban (_ , Az összérték
— " , vagy párokban hrtek ezer P—ben 0/ -ában
Az áruk llletoleg árucsoportok megnevezése Egyseg Ouanmé mg, m Nem WIEW Enoolo dzla Désignation des marchandises et des groupes Um'té ou m paires !" WWW" de ." valmriotale
de marchandises
1932 1933 1982 1933 1932 1933
__ i
Nyers és megmunkált fa. — Bois bruts et omzre's . (; 8,224.886 5,780.883 34.878 26.907 1062 858,
Ebből — Dont: Tűzifa — Bois a brúler. ,, 3,7l9.786 1,407.1 7.365 2.451 224 E
Nyers épület- és szerfa —— Bois bruts de
construct. e! d'oetwrz ,, 1,768.319 1,791.84 6.091 6.069 1'86
* BárdoltésfűrészeltfawBoíséguarrietscié , 2,736.831 2.581. 21.422 18.387 6'52
Nyers pamut —— Coton brut. . . ,, 178633 230.845 18.216 24.395 554
Papiros és papirosáruk— Papier et articlesen papier ,, 7 01.631 662.016 20.914 18.582 63?
Ebből— Dom: Papirosanyag —- Páte a papier ,, 374850 284311 5.690 3.036 173
Papiroslemez —— Cartons . ,, 33.305 42.990 1.338 1.642 041
Papiros — Papier . ,, 290467 331.867 12.949 12.942 3'94
Papirosáruk — Articles en papier ,. 8.009 2.848 937 962 029
Ásványolaj —— Hm'le minérale. . 1,468.228 1,750.714 12.377 18.774 3'77
Ebből— Dom: Nyers ásványolaj —- Hm'le minérale brute l,4l3.709 1,7l7.101 10.868 12.555 361
Szén —— Charbon . , 3,839.396 3,299.774 14.120 11.969 4'39
Ebből -—— Dont. Kőszén—- Houille ,, 2,148.299 1,833.145 7.006 5.916 213
Keksz -— Coke ,, 1,641.997 1,415.682 7.018 5.960 2-14
Nyers bőr — Peamc brutes . . . ,, 103.735 94.112 11.687 11.069 3'56 Selyem és selyemfonál — Soie et fils de soie ,, 16.549 19.937 10.598 10.727 32?
Ebből— Dan!: Műselyem —— Soie ani/"delle . ,, 13.115 17.397 8.319 9.073 253
Nyers fémek —— Métaux bruts . . ,, 143119 185293 9.158 9.756 279
Gépek és készülékek —— Machines et appereils. ,, 35.897 58.071 8.827 9.493 269 Kátranyfestőanyagok —— Substances colorantcs dári—
ve'es du goudrorb . . ,, 9.496 13.773 5.770 8.452 1'76'
Gyapjúfonál —— Fils de lame . ,, 10.403 14.590 6.094 7.982 185
Pamutfonáles —cérna——Fils decot. et űlsacoudredecot ,, 19.866 21.096 6.922 6.881 211 Vasúti kocsik — Wagons pour chem. de fer. . 1) 29.555 2)36.133 4.975 5.959 ,1'51
Déligyümölcs —- Fruits du Midi. ,, 169491 207861 5.922 5.785 1'80
Gyapjúszövet —— Tiseus de lame . , 4.407 3.512 6.782 4.834 206
Nyers dohány —- Tabac brut ,, 5.951 9.654 2.903 4.829 088
Pamatszövet —- Tzssus de coton ,, 7.683 5.574 6.120 4.372 186
Nyers juta — Jute brut ,, 56.347 83.592 2.664 4.057 081
Nyers és előmunk. rizs——Riz brut eta demi décortigue' ,, 196451 205661 5.130 8.871 156 Prémbőr, kikészített —— Pelleteries appréte'es. ., 642 641 3.917 3.787 119
Nyers kávé —— Café brut. . . . ,, 25.820 22.444 3.924 2.942 119
Gyapjú — Laine . ,, 8.993 14.902 1.690 2.917 051
Vasáruk —— Ouvrayes en fer . . . ,, 15.347 15.922 3.254 2.742 0'99
* ' ' , ' 5,
Villamosgépek és készülékek —— Machines et appa— ) db fájltes 6 gi; 92; ; 5 143 2 687 166
reils électrigues . . / rlu'l1'.gcour. 10.533 5247 !
üveg és üvegén-uk —— Verres et verreries . ,, 28.053 26.526 2.608 2.684 0 79 086 Kíkészitett bőr —— Peaum prépare'es . . , 2.845 2.293 3.626 2.674 1'10 085 Cserzöanyagkivonatok — Emirm'ts tarmants ,, 64.455 64.823 2.600 2.637 079 084?
Egetett szóda —— Soude calcmée . ., 121942 118679 2.518 2.547 077 081%
Kősó —— Sel gemme ,, 767214 646015 2.947 2.538 090 081
Rongy — Ohiffons . . 39.876 45.113 1.884 2.518 057 080;
__ db—Piém 6.353 5.901 §
Osszesen —— Total méjfnc'ow 16 22 ? 228 163 224367 6943 7154
(; 16,307.444 13,595.646 ;
! db—píéces 181554 199.986l t
. á — ' *
Egyéb áruk — Autres marchandvses . . ? fffnúfws 2083 IIAÉS [ 100315 89.300 30 57 28'46É
[ Mmmm" 4,833.489 4,218.065 ;
li dp—piéges 187907 205887 1 !
Behozatal összesen —— Importations totales. . . pargfws meg 11-43 328538313667
ummfo""i-al,140 933 l7,813.7ll [
; ;.
l) 82, —— 2) 86 darab " um'tés.
3. szám. — 183 —— 1934
B) Kivitel. — B) Exportatioris.
,
. " ' Mennyéségág—blfgzádb—ban Érték ezer P—ben AzoösásgértékAz aruk, llletoleg arucsoportok megnevezése Egység garati; m'; Valeuren milliersy Buli/022111
Désignation des marchandises et des groupes Um'té mpiecffs ou 8" páires de p' § valeur totale
de marchandises :
1932 1933 1932 1933 1932 1933 §
Vágó— és igásállatok —— Animaum de bouchcric db 1
et de trait . . . rétes 262539 309.401 43.546 54.098 1.302 1375
Ebből —— Dont. Szarvasmarha — Bétes [: comes ,, 51.873 71.840 18.285 21.766 5'47 5'53
Sertés —— Poros . . . . ,, 116903 159.552 18.439 23 060 5-5! 6'09
Ló — Chevaux ,, 19.495 22.724 5.017 6.903; 160 176
Juh — Mautons . ,, 74.180 55.219 1.793 1. 459§ 0-54 0-37
Eliza ; Frgníntu . (; 1,439.100 4,502.511 21.005 42.930§ (J'-28 10'91
arom — o az e. . . 179711 232.440 22.653 26.695 677 679
Ebből— Dont: Élő baromfi —— Volaz'lle vivante : 47.798 41.81- 6.353 4.212 1'90 1'07!
Leölt baromfi —— Volaille még . ., 1 511315??? 1 543036? 16.300 22.483 4-8? 57211
- " , . ' , . 1 ?
Villamosgépek és készülékek —— Machines et db hímes 994 l 25; _01 25 933 MW 64: ?
appareils électrigues mém COW- * _ "" § * '4 '" ; ' 2 :
_ (; 19.189 11.110 *
Tengeri —- Mais ,, 25547] 1,984.487 2.555 14.913 076 3'79
Tojás — Oeufs . ,, 63.969 115.157 6.426 9.574 192 2143
Liszt — Fa'rine . ,, 612067 522.798 13.896 9.194 416 2'34
Rozs —— Scigle . ,, 522145 1,413.929 7.009 8.334 210 212
Toll —— Plumes . . . ,, 17.799 26.663 6.608 8115 1'98 2'06
Friss gyümölcs —— Fruits frais ,, 281932 397949 7.611 7.747 2'28 1'97
Árpa —— Orgc . ,, 264264 800002 2.746 7.683 082 1'95
%ikészilíett bár —— Peaumfprc'pare'es ,, 8.152 8.570 6.836 7.564 204 192
asaru —— uvrages ert er . ,, 126464 152760 6.615 7.559 198 1192
Lóhere- és lucernamag —— Graines de tréftc !
et de luzerne . . ,, 87.609 81.668 8.614 7.518 258 19]
Vasúti kocsik — lVagorzs pour chem. de fer. ,, 1) 31.320 3) 39.286 6.628 7.361 198 187 Disznózsir, szalonna — Saindouac et lard. ,, 34.827 60.241 5.368 6.951 1150 177 Gépek és készülékek —— Machines et apparcils _ 27 .042 38.77 5 4.390 6.763 1'31 1'7'2
Bor — Vin . . ,, 199017 220483 5.450 6.302 1'63 1'60
Olajos magvak —— Graihcs ole'agineuses ,, 157962 226107 4.153 6.046, 1'24 1'54
Nyers dohany —— Tabac brut , 121.160 91.473 7.270 5.123 217 130-
galáta — Malt . , 113342 197467 3.415 5.022 102 1'28
a], friss — Beurre frais . . ,, 20.395 36.462 4.058 4.680 1'21 1'19
Borsó, száraz, hántolatlan — Pois sees, non *
décortigue's . . ,, 82.245 172086 2909 4.676 087 119!
Vasfélgy ártmányok—— Demi—produits erifer . ,, 271.556 264.054 3.957 4.667 118 119
Szén —— Charbon . . . ,, 3,456.470 2,221.845 7.167 4.249 214 1'08:
Zab — Avoine . ,, 11.482 455.258 138 3.464 004 088
Pamutszövet —— Tissus de coron . ,, 8.191 7.901 8.940 3.203 118 082;
Prémbőr, kikészített —- Pellctcrie; apprétc'es ,, 5.606 2.438 7.604 3.188 227 081 Friss és elkészített hús— Viande fraiche et prep ,, 24.333 19.592 3.894 2.882 1'01 0'73 * Könyv, folyóirat — Livres et périodigues . ,, 10.183 10.189 3.819 2.575 114 0'65-É
_ Shi. —piéces 1,781.072 1,850.720,
Összesen — Total . x me—Á'É'ow. 294 —— ! 253. 476 314309 7577 7990
( ., 8,452.903 14,319.7011
' db —piéces 355808 547382
' . ' 11.001 19.662
Egyéb áruk —— Autres marchandises . ;parfgf'm _ __ % 81036 79.025 24-23 20—10—
méhacour.
g 4,671.868, 3,954.786
; db—piéces 2,136.880 239870?!
' . ' 11.001 19.662
Kivitel összesen —— Emportations totales . ; par gém 294 _ 3334. 512 393.334 100'00 lva-oo
métr.cour. ;
_ g 13,124.77l 18,274.487 '
1) 100, '*') 137 db— unitc's.
nünk azt is, hogy az ásványolajtenmékek (benzin és világító-kőolaj) fogyasztása lentős mértékben vkis—ebbedett.
A behozatalnak hasonló alakulását lát-
juk más cikkeknél is.
Egyes ipari nyers- je- anyagok külföldi beszerzése azonban mé—
lyen alatta maradt az 1929. évi behozatal—
nak. Ennek okát részben abban kell keres—
3 szám.
nünk, hogy a vásárlóerő gyengülésével a fo- gyasztás (megcsappant, részben pedig a kül—
földi nyersanyagot bizonyos ménttékig bel—
földivel pótolták.
Ha az 1933. évi behozatalt az előző évi—
hez viszonyítjuk, akkor is megállapítható, hogy egyes fontOs ipari nyersanyagok im- portja gyarapodott a gyártmányok rovására, A behozatali mennyiségeket összehason- lítva a korábbi évek mennyiségi adataival és párhuzamba állítva az értékölsszegek vál- tozásaival, kifejezésre jut a világpiaci árak lemorzsolódása. Gyakran az import mecny- nyiségi növekedése ellenére az értékösszeg lejjebb szállt.
Magyarország exportjának értékösszege 1933-ban 3934 millió pengőt tett az előző évi 3346 millió pengővel szemben. A kivitelt elsősorban növelték azok a szállítmányok, amelyek külföldi hitelezők áru— és finánc- pengő követelései ellenében szállíttattak kül—
földre, de a kiviteli forgalom előmozdításá—
ban része volt a kompenzációs megállapo—
dások kiterjesztés—ének is. A mezőgazdasági cikkek újabb áresése azonban ismét jelen- tős veszteséggel sujtotta agrárexporitiunkat.
A mezőgazdasági kivitel mennyiségi növe- kedése az előző évhez viszonyítva 69 száza- lékot tett, ezzel szemben értékösszegben a növekedés csak 29 százalék volt. A 2 B) táblázatban feltüntetett legfontosabb mező—
gazdasági cikkek árvesztesége 65 millió pengőr—e rúg. Tehát, ha az előző évi árak színvonalán lehetett volna értékesíteni a leg—
fontosabb mezőgazdasági cikkeket, azokért (35 millió pengővel több lett volna az ország
_ 184 ,—
1934bevétele. Figyelembe véve még e táblázatt- ban nem szereplő kisebb jelentőségű mező—
gazdasági cikkeket is, a veszteséget 75 mit- lió pengőre .beesülhetjiik.
A kivitel növelésében főleg a gabona—- félék, a tengeri, zab, vágó- és igásállatok, baromfi, tojás, vaj, maláta és száraz—borsó
járta—k elől. Általában a'legfonotosabb export—
eikkelk növekedő irányú kivitellel gyarapí—
tották kereskedelmi mérlegünk aktívumát.
A fontosabb kiviteli cikkek közül csak né- hánynál látunk apadást és pedig a lisztnél, a lóhere- és lucernamagnál, a nyersdohány—
nál és a húsnál. Az ipari cikkek közül a ki—
készített bőr, a vasáruk és a gépek mennyi—
sége növekedett.
A 3. számú kimutatás szerint a behoza- tal-ban az előbbi évhez viszonyítva a nyers—
anyagok és félgyártmányok aránya nőtt, míg a gyártmányok részesedése csökkent. Az értékösszegek alapján kiszámított százalé—
kos arányszám azonban nem fejezi ki hűen a nyersanyagok, félgyártmányo—k és gyánt—
mányok egymáshoz való viszonyát, mert az áresések különbözőképpen befolyásolták azokat. Az áresés legnagyobb a nyersanya—
goknál, már kisebb a tíélgyártmányoknál.
és legkisebb mértékben érvényesül a gyárt—
mányoknál. A kivitelnél a nyersanyagok aránya erőteljesen nőtt a félgyártmányok és gyártmányok rovására.
A 4. sz. kimutatás szerint, amely a kül- kereskedelmi forgalmat származási és ren—
deltetési országok szerint részletezi, behoza—
talunk főleg öt származási országnál mutat növekedést és pedigY Ausztriánál, Jugoszlá-
3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1932. és 1933. években.
Commerce emtém'eur de la Hongrie, suivant les branches économigues et la destination, en 1932 et 1933.
A nyersanyagok, félgyártmányok és Behozatal —— Importations , § Kivitel —— Exportations 7—
gyártmányok megnevezése § 1932 u 1933 § 1932 1033
Désígnaíion des matieres premiéres, "" ,, ,
des demzlproduíts et des articles Á,__, , ,, h r t e k " V A' l e " " , , ,,,,,,_
fabrigues 1.000 P § % §§ 1.000 P § % § 1.000 P § 0/0 H 1.000 ? § [ya
I. Élelmezési és élvezeti cikkek ,
C'omestibles, boissons, etc. 30.923§ 9'41 29.213 9'32 131.G91 39'3'7 § 164.726§ 41'88 ll.Elö állatok—Animaum surpied 251' 0'08 ' 322 010 :, 50.249 15'02 § 58.875; 14'97
Ill. A mezőgazdaság és ipar § § : '
segédanyagai —— Matiéres auwi— i ;
liaires de l'agriculture et de §
l'indust'r'ie . . . . . 35.354? 1076 18.134 5'78 30.921 924 43.792 1113
IV. Ipar —— Industrie . 262.010§ 79'75 265998 8480 121.651§ 36'37 125941 32'02
Osszes áruforgalmn —- Total 328538 10000 31366? 10000 334512 10000 393334 100'00
Ebből —— Dont :
Nyersanyagok —— Mat. premiéras . . 139279 4239 132095 2-12 195671 58'49 255385 64—87 Félg'yártmányok — Demi—produits . 93.357 28-41 90.280 2878 28.72l 33-59 28.454 724 '
Gyártmányok —— Objcis fabrigués . 95.902 29'20 91.292 2910 110120 3292 109.695 27'89
, 1
3. szám. ———185—— 1934 4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának me goszlása országok szerint az 1932. és 1933. években.
Répartition, sm'vant les pays, du commerce eactérieur de la Hongrie, en 1932 et 1933.
Származási illetőleg Behozatal —— Importations Kivitel —— Ewportatwns Éfvr§3áÉtíí§tgg§£§
rendeltetési országok M "" ; Áigi-É; 73/410'4
Pays de provenance 1 9 'S 2 1 9 3 3 1 9 3 2 ! 1 9 3 3 d'expon- H") et de
- , 1.000 1.000 . 1.000 1.000 1332 l 19333—
destmatwn ? ) 0/0 P 0/0 P ! 0/O P [ 0/0 1.000 P
Ausztria —— Aut'ric/ze. . . 50.875 15'49 62.536 19'94 100794 3013 106681 2712 449919 444145 Cseh-Szlovákia —— Tehe'co-Slov. 34.287 1044 32.395 1035" 22.730 079 29.279? 7-44 ——11.557 — 8.116 Románia —— Roumam'e . 40.868 1.244 24.134 769 11.434 342 12.568 3'2( ———"9.434—11.566 Jugoszlávia —— Yougoslavie 17.163 523 19.431 6'19 20.224 605 21.388 5144 4- 3.061—1— 1.957 Németország —— Allemagne. 78.938 225 61.523 1962 50.661 15'15: 44.659 1135 ——23.277 ——16.864 Svájc -—— Suisse 12.008 3'65 5.473 174 15.654 4'68 21.156 538 %— 3.646—1—15683 Olaszország —— Italia 18.581 564 23.178 739 26.179 783 34.128 8'681—l— 7.648 4—10950 Franciaország — France . 13.381 4'07 17.549 559 15.688 .4'69 17.794 453 4— 2.8074— 245 Belgium —— Belgigue. . . 2.428 074 1.992 064 5.155 154 4.264 109 %— 2.727%— 2.272 Németalföld —— Pays-Bus . 5.240 159 4.692 150 5.525 1'65 4.819 1322 %- 285—1— 127
Nagy—Britannia —— (]mnde- %
Bretagne . . 15.338 467 13.281 4'22 23.198 694. 30.358 772 4— 7.860 4—17127
Svédország —— Suede . . 684 ()'21 648 021 2.567 0'77 2.375 0'60 %— 1.883—1— 1.727
Lengyelország — Pologne . 6.547 .1'99 4.285 187 2.663 080 3.671 0194 —- 3.884— 614 Bulgária —— Bulgarie 2.359 (')'72 2.465 079 4.130 1'23 1.467 0'37 %— 1.771— 998 Görögország —— Gréce . 1.117 0'34 2.011 064 1.578 0'47 1.330 034 %— 461— 681 Törökország —— Turgm'e . 913 0328 1.477 0147 1.434 043 1.428 037 %— 521— 49
Amerikai Egyesült Államok —— í
Etats-Unis d'Amérigue . . 12.767 3'89 20.874 6'65 3.104 093 5.429 138 — 9.663—15,445 Egyéb országok—Autres pays 20.094 6'11 15.773] 502 21.794 6'50 50.540; 12'8344— 1.700 —l—34.767 Osszesen — Total 32853810000 313667 [OO—00; 3345121100-00 393334000—001—1— 5974 479667
. l 1
viánál, Olaszországnál, Franciaországnál és kiába, Svájcba, Olaszországba és Nagy—
az Amerikai Egyesült Államoknál. Az
ausztriai származású behozatalt leginkább a fa- és textilfélgyártmányok, a jugoszláviai importot a javításra behozott vasúti kocsik, nyersf-émek, vasérc és más kisebb tételek növelték, Olaszországból főképpen déligyü- mölosöt, 'műselymet és pamutfonalat, Fran- ciaországból műselymet, selyemfonalat, gyapjúfonalat és gépeket impo—rtáltunk na—
gyobb mértékben, mint az előző évben. Az
Amerikai Egyesült Államokból származó
behozatalban a nyerspamut mennyisége nőtt meg.
Románia, Németország és Svájc Magyar—
országba jóval kevesebb árut szállított, mint az előző évben. A romániai eredetű beho- zatalban főképpen a fa importja csappant meg, a németországi behozatalban, néhány cikktől eltekintve, általános visszaesés mu- tatkozott, míg a svájci viszonylatban a tex- tíliák forgalma apadt le.
Mezőgazdasági cikkeink külföldi elhe- lyezése főképpen Ausztriába, Cseh—Szlová-
Bri'tanniába irányuló forgalmunikban ért el jelentősebb emelkedést. Feltűnő emelkedés mutatkozott az egyéb országok rovata alatt összefoglalt jelentéktelenebb forgalmú or- szágok tételénél. Ennek oka abban rejlik, hogy az árupengő ellenében kivitt búza- és rozsküldemények részint Brail'a, részint pe—
dig Rotterdam szabad kikötőkbe szállíttat- tak s a tényleges rendeltetési ország ezeknél a küldeményeknél nem volt megállapítható.
Ezért ezek a mennyiségek az egyéb orszá—
gok rovatába kerültek.
Külkereskedelmi mérlegünk alktívuma különösen megnőtt Svájccal es Nagy-Bri- tanniával szemben. Svájc főképpen búza, árpa, maláta és bor, Nagy-Britannia pedig a leölt baromfi, vaj és búza vásárlásával tette kedvezőbbé mérlegünk egyenlegét. A forgalmunk szempontjából legjelentősebb három passzív egyenlegű országnál és pe- dig Cseh-Szlovákiánál, Romániánál és Né- metországnál mérlegünk passzivitása jel—en- tékenyen lejjebb szállt.
Meszlényi Emil dr.
13
