• Nem Talált Eredményt

Rádióvevőberendezések Magyarországon 1933-ban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Rádióvevőberendezések Magyarországon 1933-ban"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

10. szám.

tisztika külön-külön anyagi javakkal, dol—

gokkal, tömegekkel számol és azokat méri és ennélfogva művelőikben megvolt a haj- lam arra, hogy meg nem mérhető dolgokat meg nem levőknek tekintsenek. Az ember, mint erkölcsi lény semmiképen sem illett bele a statisztikai és matematikai képle- tekbe. Zavaró körülmény volt, mint pl. egy darázsfészek a békés vándor útjában, ame- lyet ajánlatos kikerülni.

A matematikai statisztika, amely két tudomány termékeny frigyének gyümölcse, nem helyezkedhetik a vázolt, félig kitérő, félig tagadó álláspontra. Határozott választ a matematikai statisztika sem ad. minthogy a dolog természeténél fogva nem' is adhat

arra a kérdésre, hogy a bünözés tényezői- ne'k mi a természete, mik a lényeges benső tulajdonságai, mert csak hatásaikat tudja többé—kevésbbé megfigyelni. A hatásból a

—878— 1934

ható természetére lehet ugyan következ- tetni, de ezzel már a bölcselet birodalmába jutunk.

Most, mikor a bűnözési elméletek elke—

seredett harca eldűlőben van, a matematikai statisztika is hozzájárul a vita nyugvó-' pontra juttatásához.

A társadalmi jelenségek lefolyásának mennyiségi megfigyelése a folyamat mate—

matikai formulázása révén szintén kimu—

tatta azt, hogy a mérhető materiális és képletbe szorítható befolyások melle—tt valami idegen test zavarta a természeti je—

lenségekként felfogott társadalmi jelensé—

gek szabályszerű lefolyását, úgyhogy azo—

kat csak többértelmű egyenletekkel tudjuk megközelítőleg kifejezni. Ez az idegen test:

az ember erkölcsi természete. - Pálosi Ervin dr.

du.-Innenl-lnn-UI-unnln-..n-...-t!!!!null-I.u.!!ll-n-l-Il-uun.-nn-nlll-l-ll-llnnc-u-n-n-no-n-ouo-u-

a KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e ;;

llllII-IIIIIIIIIIIIIIIOIllIIDIIIIIIIIIIIIIU!IUIIIIIl.I'll-II...llllllllllllllllllillIIIIIICIIIICIU

Rádióvevőberendezések Magyarországon 1933-ban.

Les postes récepteurs de T. 8. F. en Hongrie err 1933.

Re'sume'. La Radio hongroíse [( fait con—

struire en 1933 sur le mont Lakihegy une nouvelle stationxd'émission, de 120 ku), Cette station fonc—

tionne depuis novembre 1933; dans la méme année,

17 a été mis en service 4 postes de transmission.

Gráce () ce progrés et á la propagande pour la T.

S, F., le nombredes abonnés, (lui (wait díminue'

tunt en 1932 oulen jan'vier-novembre 1933, s'accrut d,e1wiron 7.000 depuis décembre 1933.

Le nombre de ceux des abonnés gui, ayant aban—

donné [toppareíl á détecteurs, se servent dtappareils d lampes, (rugmentaít de plus en plus ces derniers temps; aujourd'hui, il représente 65'3% du nombre total des abonnés (contre 52'8% en 1932).

Én 1933, le nombre des auditions syest éleve'

de plus de 800. Le programme radioplionigue nla été change erre 21 fois. Des auditions annoncées, zt seulement nlont pu avoir lieu.

Az elmult esztendő ismét egy jelentős; határv állomás lesz a magyar rádió történetében. lábbeli az évben kezdte meg ugyanis a Budapest melletti

nagy

más a szórakoztató műsorok közvetítését. Ugyan—

Lakihegyen újonnan megépített leadóállo- csak ebben az évben helyezték üzembe Pécsett, Miskolcon, Magyaróvárott és Nyíregyházán felál—

litott közvetítő állomásokat is. A 120 kw. energiá—

val dolgozó nagy leadóállomás próbaadásait 1933 kezdte,

helyezése december 2-ik napján történt meg.

10—én kezdte adásokat, ünnepélyes megnyitása 14—én A miskolci

1933 január G—án kezdte el próbaadásait, s 1933 november 8-án míg rendszeres üzemhe—

A pécsi rele' 1933 február meg a

'.933 állomás kísérleti

május volt. közvetítő

május 28-án kapcsolódott be a magyar rádióln'r—

mondó rendszeres szolgálatába. A magyaróvári és nyíregyházai reléállomások kísérleti adásaikat még 1932—ben kezdték meg s rendszeres adások idő—

pontja júnins 15, illetőleg június 18. Ettől az időtől kezdve tehát négy közvetítő állomás állott a magyar rádió szolgálatában, Ezzel a ma—

(2)

10. szám. 1934

gyar rádióhírszóró programmszerű fejlesztese egyelőre befejeződött s az említett idő óta a nagy

leadóállomás Budapest 1. elnevezéssel szerepel, míg a 20 kw.—os leadó meg-felelő átalakít'ás'áig az ugyancsak üzemben tartott csepeli 3 kw.-os leadó Budapest II. jelzéssel működik. A közvetítő állo- mások önálló műsort nem adnak, hanem Budapest

I., illetőleg Budapest ll. műsorát sugározzák ki.

A technikai l'ijításoknak és a berende—

zések javításának ez a láncolata mind azt a célt szolgálta, hogy egyrészt az előfize—

tők igényei a vételviszonyok javítása ré—

vén minél teljesebb mértékben kielégítést nyerjenek, másrészről a leadások tökélete—

sítésével új híveket szerezzen a rádiónak.

Az első kérdés megvalósulásának vizsgálata nem a statisztika feladata 5 adatok hiá—

nyában nincs is módunkban vele kőze- 1ebbről foglalkozni. Viszont ami az előfi- zetők számának szaporodását illeti, ada—

taink következtetés levonására még itt sem alkalmasak, mert a nagy leadóállomás ——

mint elől is említettük — esak az év vége—

felé kezdte meg működését, melynek ha- tása teljes egészében tehát csak később jelentkezhetik. Az előfizetők számának hai-vonkinti alakulását tekintve, mindezek- nek ellenére december hónapban, szokatlan arányú emelkedést észlelhetünk. Ez azon- ban korántsem írható az új leadóberende—

zéSek javára, hanem azt inkább az 1933. év deeenrber havában ,,Rádió hét" elnevezés- sel rendezett propagandának eredménye- ként könyvelhetjük el. A ,,Rádió hét" ke—

retében rendezett kiállítás a rádió vevő- berendezések bemutatásával, a rádió ve- zetősége által az előfizetők részére rende- zett sorsjátékkal, végül a posta vezetősége részéről a rádióhallgatók sorába újonnan belépőknek két havi díjfizetés elengedésé- vel mind hathatós tényezői voltak a rá- dióelőfizetők számában beállott erős sza—

porodásnak. Ezt a feltevésünket a hallga- tók számának havi hullámzása is meg- erősíti.

A év folyamán beállott változásokat kö- zelebbről vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a helyzet az előző évinél jóval kedvezőbb lett. Az 1933. évben a megszűnt engedé—

lyek száma ugyanis 14.640-el csökkent 5 Összesen 83.635-re rúgott. A visszaadás

oka az esfetek 4*1—'O%-ában nem volt meg-

—-—879——

1. A rádióvevöberendezések engedélyeseinek . száma Magyarországon

Nombre des concessionnaires des postas réceptews de I'. S.— F. en Hongrie

V lingeidélyesek számá . ld Op ont ; ombre (Ébgzzgíjsszmmawes EPOGue Budapesten Vidéken Összesen

áBudapest enprovince total

'1925. XII. 8.834 8.093 16 927 1926. XII. 30877 28.652 59.529 1927. XII. 40.408 42906 83.314 1928. XII. 64.920 103 633 168558 1929. XlI. 96.347 170220 266567 1930. XII. 108.161 199748 307909 1931. XII. 111.774 213258 325032 1932. XII. 113360 208616 321976 1933. 1. 114653 210446 325099

ll. 115143 210915 326058

Ill. 115010 210547 325557 IV. 113 962 208201 321163 V, 112594 206 255 318 849 VI. 111617 203 905 315.522 VII. 110 578 202 541 313.119 VIII. 109491 201230 310721

IX. 108925 200801 309726

X. 109203 200590 809793

Xl. 109.981 201.795 811.776 Xll. 115114: 213065 328179

állapítható (1932-ben 40'9%). Az ismere—

tes eseteket nézve bizonyos tekintetben javulást, némi részben rosszabbodást lát—

hatunk. Jobb a helyzet a díjak nem fize—

tése szempontjából, mert az ilyen esetek—

nek az aránya 39'2%—ról 35'5%—ra csök-

kent. Hasonlóan kevesebb veszteség érte a rádiót a költözködés vagy elhalálozás

folytán kivált előfizetők révén is, ameny—

nyiben ezen a címen megszűnt engedélyek

viszonyszáma 54'5%—ról 54'1%-ra csök-

kent. A többi okok az engedélyek vissza—

adásánál mindenkor igen kis hányaddal voltak kepviselve s így általános hely- zet megítélésénél alárendeltebb jelentő- séggel bírnak. Ezek közé tartoznak el- sősorban a műsor meg nem felelő volta miatti lemondások, melyek az előző évi 3'5%-kal szemben 6'6%-rkal szerepeltek.

Sajnálatos, hogy a műszaki természetű hibák is több előtizetőnek vették el a kedvét a rádiózástól, amennyiben ezek száma csökkent, de arányuk 1'8%-ról 2'1%-ra nőtt. Csodálatos, hogy a tech- nieka' állandó fejlődésének ellenére a más rá'dlóvevőberendezések általi zavartatás is nagyobb hányaddal az előző évi

(3)

10. szám.

0'7%-hoz képest 1'3%-kal —— szerepelt. Vé-

gül az eddig is igen alacsony arányszámú s az ingatlanok tulajdonosaival felmerült kellemetlenségek esetei szintén szaporod—

tak s viszonyszámu'k O'Byá—ról 0'—l%—ra

emelkedett. ,

Az általános viszonyok elbírálásánál számba veendő egyéb körülmények is a helyzet javulásáról tanuskodnak. Elsősor- ban örvend—etes tényként kell elkönyvel- nünk, hogy az előfizetői díjak hátraléka, mely .az előző évben 40.716 pengőre rúgott,—

a tárgyalt év végén mindössze 17.324 pen—

gőt tett. Ide sorozhatjuk még a posta által lepecsételt készülékek állományát is, ahol szintén kedvezőbb viszonyokról számolhat-*

tunk be, amennyiben számuk 18.891-ről 17.006—ra apadt.

Az elmondott változásokat Összegezve a rádióelőfizetők száma az 1932. évi ale- cember hó végi állapottal összehasonlítva az 1933. év végén 6.203—mal volt több s ösz- szes—en 328179 főből állott. A növekedés ugyan kisebb, mint ami joggal várható lett volna, hiszen mindössze 1'9 % -ot tett, azon- ban bízható jelenség, hogy az előfizetők számának több mint egy éve tartó lemor- zsolódrásának végre sikerült gátat vetni.

Azt is örömmel regisztrálhatjuk, hogy a fő- várossal szemben a rádió elterjedtsége szempontjából elmaradottabb vidék _na—

gyobb szaporulatot mutat. Budapesten ugyanis az előfizetők számának elmelke—

dése az előző évi 1'4% -—kal szemben 1'5% —ra nőtt, míg a vidék az elmult év 2'2%—os csökkenésével ellentétben az országos át-

lagot meghaladva 2'1%-os növekedést ké-

pes felmutatni. A gyarapodás mértékének ez a különbsége az ország két teriiletrészén üzemben levő rádióvevőberendezések szám—

b'eli megoszlását illetőleg a mérleget némi- leg a vidék javára billentette, amit az alábbi adatokkal szemléltetiinkz'

, Bpest Vidék - Bpest Vidék

E V 0/o-ban E V 0lo—ban

1925 52'2 47'8 , 1980 35'1 649

1926 51'9 48'1 1931 34'4 65'6

1927 485 51'5 1932 852 64'8

1928 38'5 615 1933 351 (M'!)

1929 361 639

Az ország egyéb területrészein a viszo- nyok általánosságban véve nem igen vál—

toztak. A kiadott engedélyek számát a la—

——880———

%1934

kossághoz viszonyítva a rádiónak legtöbb híve továbbra is a fővárosban található;

utána a törvényhatósági jogú városok kö—

vetkeznek, bár itt már jóval kevesebb ta-

got számlál a rádiózók tábora. A várme—

gyék lakossága kapcsolódott még eddig legkevésbbé bele a rádió világközösségébe s ezeknél van leginkább szükség arra, hogy a rádiónak megnyerjük őket. Az idevonat—

kozó részletes adataink a következő képet tárják elénk:

A kiadott engedélyek

szám szerint 10.000 lakosra esett 1932 1933 1932 1933

év végén

Budapest ... 118360 115114 1.111'6 1.120'8 Egyéb tjv ... 35.864 38.987 527'7 569'0 Vármegye]: . . . . 172752 174078 2439 244'3 Magyarország . . . 321.976 328.179 366'7 371'4

Az előfizetők foglalkozás szerinti tago—

zódás—ára nézve még mindig csak azok a meglehetősen hiányos adatok állanak a rendelkezésünkre, melyek a rádióengedé—

lyek kiváltásakor jutnak a postahivatalok tudomására. Ebben a csoportosításban több elég jelentős eltolódás történt. Saj—

nálattal kell elsősorban rámutatnunk arra a körülményre, hogy a rádióval szemben eddig is .a legtartózkodóbb mód-on viselkedő őstermelők aránya ismét, az alacsony vi- szonyszátmukwhoz mérten jelentősen csök- kent, amennyiben 5'9%—ról 4'8%—ra esett vissza. A rádió leghívebb barátainak, a kü—

lönféle értelmiség csoportjába tartozóknak mindenkor népes családja újból alaposan megsokasodott úgy, hogy a tárgyalt év vé—

gével már az előfizetőknek több mint a fele az ő soraikból került ki. Az egy esztendő leforgása alatt bekövetkezett változásokat egyébként az alábbiakban mutatjuk be:

Szám szerint Százalékban 1933-ban 1932—ben 1933'ban

Östermelés ... 15.627 5—9 48

Kereskedő és iparos . 78.969 27-6 241 Különféle értelmiség . 172612 406 526 Különféle munkásság . 27.005 128 82

Iskolai tanuló . . . . 1'5 ——

Iskola ... 988 02 03

Nyilvános helyiség. . 2.408 ()"5 07 Egyéb és ismeretlen 30.570 109 93

(4)

11). szám. —— 881 —— 1934 A vevőberendezések nemére vonat-

kozó adatoknál sikerült az eddigi hiányo- kat teljesen kiküszöbölni úgy, hogy *az 1933. év végével az előfizetők által üzem- ben tartott készülékek mindegyikét ismer—

jük. A berendezéseknél a tárgyalt évben is azokat a változásokat észlelhetjük, melyek

együtt járnak a rádiózás fejlődésével. Új-

ból apadt ugyanis. mégpedig 2l'ö% -kal a kisebb teljesítményű detektoros készülékek száma s ezzel az eddigi 45'1%-os arányuk 34'7%-rla csökkent. Viszont az évek során át meglehetősen felfokozott igények kielé—

gítésére szolgáló — lámpás berendezések száma 26'()% kal haladta meg az előző évit.

E változások után a csöves készülékek már számottevő túlsúlyba jutottak, amennyiben arányuk 52'8%-ról 65'3%-ra nőtt. A beren-

dezések számszerű megosztására nézve a következő adatokból szerezhetünk tájéko- zódást (l. a köv. hasábon). ;

Az elektromos hullámok felfogására szolgáló tantennákra vonatkozó adatok szin-

Dtk- - l _ ..

tdrds pár; rigai Egyutt

1932 69.265 43.977 118 113.360 BadapeSt' '1933 44.927 70.187 _ 115114

1982 75.979 126.030 6.607 208616

Vidék '1933 69.061 144.004 —— 213065 Ma mm 1932 145244 170007 6.725 321976

gy , '1933 113988 214191 _— 328179

tén a természetes fejlődés menetét tükröz—

tetik vissza. A detektoros vételnél csaknem

nélkülözhetetlen külső antennák száma, a

detektoros készülékek csökkenésével kar—

öltve, újból fogyott s arányuk 75'4t%-ról 70'6%-na szállott. Ezzel ellentétben a lám—

pás készülékek vételi viszonyainak bizto—

sításához legtöbbször teljesen elegendő belső antennák száma a lámpás készülé- kek szapórodá—sá'val párhuzamosan ismét gyarapodott, amennyiben viszonyszámuk 23'6%-ról 29'_0%—ra emelkedett. Kétféle ——

belső és külső —— antennát. melyek az előző évben még 1'0%-k—al voltak képviselve, az 1933. év végével már egyetlen egyet sem 2. A rádión közvetített előadások az 1932. és 1933. évben.

Auditions radiophonigues ez 1932 et 1933.

A közvetített előadások Audítíons radiophonígues

A közvetítés tárgya —— Désignatz'on 1 9 3 2 1 9 3 3

szám szerint szám szerint

nombre % nombre %

Cigányzene Musigue de tzigrme. . . . . . . . . . . 469 94 452 ?"8 Drámai műfajok (szinművek, 'nekesjátékok, kabarétréfák) —— Genres

, dramatigues (come'dies, piéces (i chansons, représent. de cabarets) 114 23 159 2'7

Énekkar Choeurs . . . . . . . 107 21 97 1"?

Felolvasás —— Confércnccs . . . . . . . . . . . . . . . 1.323 26'5 1.681 282 Filharm. és szimf. hangverseny Concerts philharm. et symphon. 116 23 129 22 Gramofon hangverseny Cancer-ts de yramoph. . . . .' . . . 412 8'3 859 14'8 Gramofon-opera a Studióból —— Ope'ras par gramoph., du Studio —— 2 00 Hangverseny szólistákkal —— Concerls avec solistes . . 812 163 795 13"?

Hangverseny a Vigadóból _ Concerts de la Redoute . . . (. . 13 0-3 12 02 Hangverseny a Zeneakadémiából Concerts de la Haute Ecole

de Musigue . . . . . . 41 08 36 06

Házikvartett (guartettes . . . 101 20 46 08

Istentiszteletek Services religieux . 144 220 142 25

Jazz—band — Jazz-band . . . . . . . 96 1'!) 134 241

Kamarazene —— Musigue de Chambre . . . . . . . . . . . 34 G'? 44 08 Katonazenekari hangverseny —— Concerts de musigue militaire . 100 20 90 16 Külföldi átvitelek Emissions de stations étrangéres. . . . . 44 0'9 58 10 Különféle helyszini közvetítés —— Diverses transmissions locales . 88 18 129 22 Különféle tanfolyamok —— Divers cours . . _ . . . . . . 158 3'2 113 2'0 Könnyű és szórakoztató zenekari hangversenyek —- Concerts de

musigue légérc . . . . . . . . . . . . . . . . 541 109 602 104

Magyar nótaest oigánykisérettel —— Chansons hongroises accompa-

. gne'es de musigue de tzigcme . . . . . . . . . . . . . 52 10 37 06 M. kir. Operaház előadása —— Repre'sent. de l'Opéra Royal Hongr. 52 10 50 O'!) Opera a Studióból —— Repre'sent. d*ope'ms, du, Studio . . . . . —— —— 7 01 Operaházi zenekar hangvers. —— Cam-erts de l'orchestre de l'Opéra 159 3'2 142 25 Operaközvetités külföldről —— Opéras. de stations étrangéres . . 1 00 1 00 Operettelöadás a Studióból —— Représent. d'opérettes, du Studio . 9 02 19 03

Összesen —— Total . . H 4.986 ! 1000 M 5.791 1000 _

(5)

10; szám. —882— 1934 találtunk. Az adatgyűjtés a tárgyalt évtől

kezdve a használatban volt keretantennák számát is tudakolja. Az effajta antennák az egészben 0'4%-kal szerepeltek.

A leadásra kerülő műsorok számát

erősen növelték, amennyiben 805-tel több került az előző évinél közvetítésre. A mű—

sorszámok egyes fajtáinál néhol feltűnő változásokat találunk. A szaporításokon végighaladva elsősorban a hanglemezmű—

rsorok számának emelkedése a szembeszökő, mely az előző évinek a kétszeresét is meg—

haladta. Erős mértékben növelték még a különféle felolvasásokat is. Emelkedett ezeken kívül, habár jóval kisebb mérték—

ben, a könnyű és szórakoztató zenekari hangversenyek, a különféle színművek, énekesját—ékok és kabarétréfák, továbbá a jazz—band, valamint a különböző helyszíni közvetítések száma is. A csökkentésből Vi—

szont legjobban kijutott a házikvart—ett, ille—

tőleg kvintettnek, mely az előző évinél fe—

lényiv—el is kevesebbszer került a mikrofon elé. Körülbelül egyharmadával apasztották

a különféle tanfolyamokat. Végül kisebb mértékű veszteség érte az operaházi zene- kar hangversenyeit és a eigányzenét is.

Az 1933. év folyamán -—— az előző évi 14-gye1 szemben ——4 a műsorok megváltoz—

tatására 21 esetben került sor. Leggyak—

rabban, még pedig 12 esetben (1932—ben 10), a szereplők betegsége vagy másnemű elfoglaltsága adott okot az előre hirdetett közvetítésnek más műsorszámmal való be- lyettesítésére. Aktuális műsorszám beillesz—

tése miatt 1 (3) alkalommal, különféle egyéb okok következtében pedig 8 (1) eset—

ben volt műsorvál'tozá—s. A teljesen elma—

radt műsorszámokat illetőleg megelégedés—

sel állapíthatjuk meg, hogy e tekintetben nagyot javult a helyzet, amennyiben az ilyen esetek száma az előző évi 21-gyel szemben mindössze 4—et tett. Az elmaradt műsorszámok egyébként az okok szerint a következőképen oszlottak meg: viharszüne't 1 (13), az idő rövidsége 1 (3), üzemzavar ]

(1), egyéb 1 (4).

Várszeghy János dr.

A vasúti és hajózási vállalatok között lebonyolódott átrakodóforgalom

az 1933. évben.

Transbordements entre les chemins de fer et les entreprises de navigation de Hongrie en 1933, A közforgalom lebonyolításának két legfonto-

sabb tényezője, a vasút és hajózás között fennálló kapcsolatok megvilágítására szolgáló adatgyűjtést a Tiszára vonatkozó adatok felvételével kiegészí—

tettük. A Tisza partjain fekvő két, állandóan fo- kozódó forgalmú átrakó állomás adatainak be- gyűjtésével sikerült ezt a statisztikai felvételt is teljessé tennünk.

Az 1933. év eredményei a forgalom örvende—

tes fellendüléstéről tanuskodnak. Az álrakásra ke—

rült áruk mennyisége ugyanis 61'6%—kal múlta felül az előző évi teljesítménye—ket. A tiszai hajó—

.zás felkarolásával különösen Szolnok és Szeged forgalma éle'nkült meg erősen, amennyiben e két állomáson az átrakott áruk mennyisége az előző

évinek több, mint kilencszeresét tette.; Nem sok- kal marad e mögött a növekedés szempontjából az egyetlen drávai állomásunk, Barcs sem, ahol az átrakott áruk mennyisége az előző évinek kb.

hatszorosára emdlkedett. A forgalomnak ez a nagymértékű megduzzadása a terméseredmé- mert mint az az áruk részletezéséből is látható ——

került gabonaneműek mennyisége az elmult esz- tendeinek hatszorosát is meghaladta. Ugyancsak nyekben leli magyarázatát,

az átrakásra -

ez az oka annak, hogy az átrakóforgalomban számbavett áruknál a vasútról hajóra való átrakás

az 1932. évi 47'9%-kal szemben 69'800-kal

repelt. A magyar gabonából ugyanis a tárgyalt év folyamán nagyobb szállítmányokat a Fekete-tenger

SZO-

felé irányítottak s e küldemények továbbítására

——— ahol csak lehetett —-—— már az ország területén

is az olcsóbb szállítási lehetőségeket, a vizi utakat

használták. Ezzel magyarázható az a körülmény is, hogy a külföldre irányuló forgalom, mely az

előző évben 44'3%4—ot tett, az 1933. évben az egész

forgalomnak 67*l%-ára rúgott.

Az áruk szerinti csoportosítást tekintve a ga—

bonán kívül még az átrakásra került szén, vala—

mint a vas- és acéláruk mennyiségében állott be jelentősebb változás. A szénszállítmányok _erős csökkenése onnan ered, hogy az előző évben egy megszállott területen levő cukorgyár részére továbbított külde-mények a tárgyalt év folyamán elmaradtak. A vas- és acéláruk csoportjában ta—

pasztalható hanyatlás pedig abban leli magyaráza- tát, hogy 1932—ben egyik gyártelepünk külföldről kapott megrendelésének! lebonyolítására a :Vtizi utalt vette igénybe, ami ez évben ugyancsak elma- radt.

A szállított áruk mennyiségének havonkinti

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Csak ezek után következik Budapest, melynek lakosai között ———- mint említettük —— minden 10.000 lélekre átlag.. 1.077

ban több lakóház épült ugyan Budapesten mint 1928-ban, de az 1933-ban épült lakó- házak túlnyomórésze már nem — hogy úgy mondjuk —— a lakáspiac keresletének

hogy a kényszerleszállások száma az előző évi 5-tel szemben mindössze 3 volt, ami az Összes menetekhez viszonyítva O'1% -nak fe—. lel meg

jainak az este §) órától reggel 7 óráig tartó resze az az idő, amikor a balesetek száma 100 alá esik s ezek közül is a legkedvezőbb helyzetet a mindössze ISM—tti

Az előző évi helyzet tényleg ebben az irány- ban változott, mert a különféle járóművek vezetői terhére írható baleseteknek eddig is igen magas aránya Budapesten

Az előző havihoz képest 4%-os, a mult évivel szemben ln0'6%-os növekedés jött létre. Örvende- tes gyarapodást mutatott a szállított utasok száma is, mely 67 milliót tett,

Az állami tisztviselők száma a mai Magyarországon 1921—22-ben 1.501- gyel nagyobb volt, mint 1913-ban az egész akkori Magyarországon.. A

ben a feladott és érkezett áruk mennyisége 33'0 millió métermázsát tett az előző évi 31'4 millióval szemben.. A dunai kikötők forgalma az előző évi 280