4. szám
a világ-háború után keletkezett. Tehát ezek az adatok is igazolják a sportlétesítmények- kel kapcsolatban már megállapított azt a
——552—— 1938
tényt, hogy sportéletünknek rendkívüli fel- lendülése egészen újkeletű s nem kétséges, hogy e téren még további fejlődésre számít—
hatunk.
A sportegyesületek pénzügyi eredményei.
Bevétel
Tagdij ... 1 2,178.586
_ ami se gél 847325
Ónkormányzatil y """" 1 309.544 Társadalmi adomány . . ... [ 818963 Más egyesülettől ... 98.495 Saját jövedelem ... 1,021.057
Egyéb jövedelem . . ... 10,046.352 Tőkefelhasználás (kölcsön) ... 317320
Áthozat ... ! 134.909 Összesen: ... 3 15,772 551 .A sportegyesületek pénzügyi eredményei alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a sportegyesületek életében aránylag szerény szerepet játszanak a tagdíjbevételek (az ősz—
szes bevételek 13'8%-a), az állami és önkor—
mányzati segélyek (7'495), valamint a tár- sadalmi adományok (5296). A sportegyesü- letek nagyrészének működése az ,,egyéb jö- vedelmek" cím alatt feltüntetett, tényleg pe- dig az általuk rendezett különböző ,,verse-
K i a d a s
Tiszteletdtj ... 211158
ügyviteli személyzeti ... 679596 Ugyviteli dologi ... 873.538
Egyesületi célt közvetlenül szolgáló 9,396.515 Más egyesületeknek ... 139285
Egyéb ... 2,319.564
Tökésités (törlesztés) ... 1,904.099 Maradvány ... 248796
Osszesen: ... , 15,772.551
!
nyek bevételeiből" származó jövedelmeken nyugszik.
A sportegyesületek jövője szempontjából megnyugtató, hogy a közölt pénzügyi ered—
mények adatai szerint az 1932. év a tőkésí—
tések (törlesztések) és a tőkefelhasználás (kölcsön) adatainak egybevetése alapján kö—
zel 1-6 millió pengő vagyongyarapodást eredményezett a sportegyesületek javára.
vitéz Mike Gyula dr.
Állami élet.
Vie de l'Etat.
Résumé. Le traité de Trianon a réduit le territoire de la Hongrie d28'6% de son ancien territoire, et sa population á 36'5% de son ancienne population; des 71 comitats de la Hongrie d*avant- guerre, il ne reste gue 34 et la majeure partie de ceux-ci ne sont méme plus entiers. II a fallu réunir les troncs de comitats, et ainsi le nombre des comitats n'est actuellement gue de 25. Depuis 1921, on a va se former 8 nouvelles villes départemen—
tales, 101 grandes communes et 951 petites com- munes.
La premiere assemblée legislative aprés l'ef—
fondrement a été lJAssemblée Nationale, réunie en 1920. II y auait ensuíte des élections générales en 1922, 1926. 1931 et 1935. Depuís 1927, le Parle- ment a, comme avant la guerre. deux Chambres:
la Chambre des Députés et la Chambre Haute. La tres grande majorité des membres de l'Assemblée Nationale et des Chambres des Députés gui lui succédaient professaient la doctrine chrétienne et nationale; le röle des partis dits de gauche était pluiót insígnifiant. En 1937, les 37'9% des habi— * tants possédaient le droit de vote. La Chambre des Députés compte 245 membres, la Chambre Haute
236. Le Parlement a fait depuis 1920 en tout 638 lois.
Dans les premiéres années du démembrement du pays, liadmínistration était en partie surdimen—
sionnée, en partie inadéguate. Il fallait plusieurs années die/forts pour adapter lieffectii des services
publics au cadre du temps présent.
Bien gue l'avancement des fonctionnaires ait été meilleur depuis la guerre gu'autrefois, on ne peut pas dire gue leur situation matérielle se soit amélíorée, car les traitements attachés aux divers grades hiérarchígues ont notablement baissé, sur- tout dans les classes supérieures.
Les tdches de liadmínistratíon se sont multi- pliées dans une proportion énorme. Nous niavons pour mesurer le travail foarni gue le nombre des dossíers enregístrés, renseignement d'une valeur d'ailleurs douteuse. Oui gu'il en soit, le fait est gu'en 1913, les ministéres de la Hongrie d'alors ont enregistré l,317.000 dossiers, tandis guien 1936, les ministéres de la Hongrie actuelle en oni en—
regístre' deux millions.
Le nombre des retraités de PÉtat syaceroít
constamment depais la guerre. Le budget de
4. szám
1937/38 prévoít 134590 pensions á payer par
lyÉtat, dlune somme globale de 256,616.000 pengős, ce gui représente 20'5% de la totalite' des dépenses.
En ce gui concerne Padministration locale,
notons aue liadministration des comitats est as-
sure'e par environ 1.600 fonctionnaires et employe's, celle des communes par 7.200 fonctionnaires et employés (non compris les plantons et autres em- ployés subalternes).
*
1919 augusztusában, amidőn az össze- omlás és a rákövetkező forradalmak után ismét nemzeti kormány vette át az állam- ügyek intézését, az állam létéhez szükséges három alaptényező, a terület, népesség és főhatalom tekintetében telj-es bizonytalan- ság uralkodott. Az ország legnagyobb része ellenséges csapatok megszállása alatt állt, a békekonferencia még nem határozott a ma- gyar uralom alatt maradó terület tekinteté- ben, a hatalomhoz pedig, melyet az első kormányok gyakoroltak, az alkotmányos kereteket még meg kellett teremteni. Csak lassan bontakoztak ki azok a határok, ame—
lyekközött a magyar államot élni enged—ték és csak fokozatosan alkalmazkodott az ál- lami élet a megváltozott viszonyokhoz.
Az ország területe 28-6%-ára, lakossága
36570 —ára csökkent és a régi 71 vármegyé-
ből csak 34 maradt meg, azoknak is egy—
része csonkán. Az ország közigazgatási be—
osztása nem változott meg az új viszonyok között, csupán azok a csonka vármegyék, amelyek éppen területük csekély volta [miatt nem működhettek önállóan, a szomszédos vármegyékkel közigazgatásilag egyelőre egyesittettek s ezáltal a vármegyék száma 25-re szállt alá. A közigazgatási beosztás a következő:
1921 1936
Vármegyék ... 34 25
Törvényhat. j. f. városok . . 12 11 Megyei (r. t.) városok . . . 36 45 Nagyközségek ... 985 1.086 Kisközségek ... 2.425 3.376
Egy törvényhatósági joggal felruházott
város, Komárom, a trianoni határvonal által megcsonkítva, megyei várossá alakult vissza. A többi közületekben jelentékeny fej- lődés'tapasztalható 1921 óta: amennyiben 8 új megyei város, 101 nagyközség és 951 kis- község alakult.
A forradalmak utáni első törvényhozó testület: a ,,Nemzetgyűlés" 1920-ban ült össze. Ez a nemzetgyűlés meghozta azokat a legfontosabb alkotmányjogi törvényeket, amelyekre a teljesen megváltozott körülmé—
—553— 1938
nyek között mulhatatlanul szükség volt. A nemzetgyűlés túlnyomó többsége keresz—
tény és nemzeti alapon álló képviselőkből került ki s a baloldali pártok szerepe igen csekély maradt. Az első nemzetgyűlés man- dátuma 2 évre szólt s ennek lejártával meg—
választott második nemzetgyűlés lényegileg nem jelentős pártbeli eltolódáss—al folytatta az ország konszolidálásának súlyos mun—
káját.
A Képviselőház (Nemzetgyűlés) tagjainak pártok szerinti megoszlása a következő volt:
1922]1926;1931!1935 Egységes Párt(NemzetiEgység-Pártja) — 170 155 17 0 Keresztény kisgazda, földműves és
polgári párt ... 143 —— —— ——
Keresztény nemzeti földműves és
polgári párt ... 11 —— — — Keresztény nemzeti egyesülés pártja 20 — — — Keresztény nemzeti gazdasági és
szociális párt ... — 35 32 14 Független kisgazdapárt ... —— —- 11 25 Egyesült nemzeti demokrata és sza—
badelvű párt ... 8 9 — —- Szabadelvű és demokrata ellenzék. — — —— 7 Szociáldemokrata párt ... 25 14 14 11 Pártonkivülíek ... 24 9 21 10
Egyéb partok ... 14 8 12 8
Osszesen . . 245 245 245 245
Az 1926. évi választások után jelenik meg a Parlamentben az ,,Egységes Párt", amely azóta is, újabban ,,Nemzeti Egység Pártja" néven, a legnagyobb párt maradt.
A választók számának alakulása 1926 óta állandó emelkedést mutat s 1937-ben már a népesség 37'9%-ának volt szavazati joga.
A választók száma
1920—ban ... 8,133.094 1922-ben ... 2,881.598 1926—ban ... 2,229.806 1931-ben ... 2,553.310 1935—ben ... 3,003.94O 1937-ben ... 3,416.082
Az 1926 : XXII. t.-c. intézkedett a felső- ház létesítéséről és 1927 január óta a ma—
gyar törvényhozás ismét a kétkamarás rend- szer alapján a Képviselőház és a Felsőház útján működik. A Felsőház tagjainak összes száma jelenleg 236.
A magyar törvényhozás
1920-ban . . 41 1929—ben . . 48 1921-ben . . 55 1930-ban . . 47 1922-ben . . 29 1931-ben . . 35 1923-ban . . 43 1932—ben . . 21 1924-ben . . 28 1933-ban . . 28 1925-ben . . 49 1934-ben . . 25 1926-ban . . 24 1935—ben . . 23 1927-ben . . 35 1936-ban . . 36 1928-ban . . 45 1937-ben . . 26
4. szám —554—
törvénycikket, tehát 18 év alatt összesen 638 törvény- cikket alkotott.
1 60 ezer
AZ ÁLLAMI TISZTVISELÖK ÉS ALKALMAZOTTAKi LES FONCHONNMRES El EMPLOYÉS DE L'ÉTAT.
A közigazgatás a forra-
dalmak után a legsúlyo- 7.1 é
sabb helyzetbe került. A 7'f?
A.
mnie 160
%
Nagy—Magyarországra sza- 140 , 140
bott központi igazgatás és az elszakított területekről idemenekült közalkalma-
Egyéb akalmazottak/j
/%/a
A
1
l
, — ' ' l
' § ! ' ! *
§
120 zottak tömegei folytán rész-
ben túlméretezett, részben nem megfelelően szerve— *lOO
zett volt. Az első években nem is lehetett ezt a kér—
dést eredményesen megol-' dani, mert az elszakított területekről még mindig érkező menekülteket kel- lett elhelyezni. A létszám- apasztás csak az 1921—
1925. években volt keresz—
tülvihető és az 1925. évi 7.000 M. E. sz. rendelet nemcsak az akkor már véglegesnek tekintett lét—
számot állapította meg, ha-
1921/22' 1922/23 1923/24 1924/25
19 25 /2 6 m m 9 2 1 / 2 8 á s z a / 2 9 9 2 9 / 3 0
nem a magas állásoknak M.Sl.Sl.l938.
a forradalmak alatt és után erősen megduz- zadt számát is mérsékelte.
Az állami tisztviselők és alkalmazottak. 1) Költség— Állami $$$ Költség- Allami $$$
vetési év tis" alkal— vetési e'v ÉISZt' alkal—
: viselők mazottak ! Viselők mazo'tak
1921/22 59.443 149.640 1930/31 42.861 5 114.275 1922/23 53.393 154.997 1931/32 42.538 ; 116174 1923/24 50.605 147.989 1932/33 42.126 111A—15 1924/25 47.738 134.375 1933/34 41.787 109.862 1925/26 44.486 127.122 1934/35 41.418 108.742 1926/27 42.323 118.225 1935/36 40.761 106.403 1927/28 42.025 116.297 1935/37 41.146 106.592 1928/29 42.821 116544. 1937/38 41.850 109.787 1929/30 42.873 117.581
A létszámviszonyok rendezését, különö- sen a tisztviselőknrél, nem lehetett az ország területének vagy lakosságának trianoni megfogyatkozásával egyenes arányban ke- resztülvinni. A közigazgatásra háruló munka már a háború előtti évtizedekben is állandóan emelkedő irányzatot tartott, a há- ború alatt és után pedig a közigazgatás fel—
adatai ugrásszerű növekedést mutattak és még annyi új kérdéssel bővültek, hogy a munkaerők háború utáni fokozottabb ki- használása mellett is aránylag több tisztvi-
1) Az_állami'A_üzemek tisthiselmvelés alkalma—
zottaivál eUViitt WW
/———-ü..x x
R.H.de$t.1938.
selőre volt szükség. Ez külö—nben nemcsak hazai, hanem általános! világjelenség.
Másrészről, teljes állami önállóságának visszanyerésével, Magyarországnak több olyan szervet kellett részben újonnan fel—
állítania, részben kixépítenie, amelyekre ré- gebben vagy nem volt szüksége, vagy azo- kat az osztrák—magyar közös kormány tar- totta fenn. Az állami tisztviselők száma a mai Magyarországon 1921—22-ben 1.501- gyel nagyobb volt, mint 1913-ban az egész akkori Magyarországon. A sorozatos lét—
számcsökkentések ezt a számot az 1935—36.
költségvetési évig 18.682 fővel szállították le. Azóta azonban az állami feladatok növe—
kedése 1.089 új állás szervezését tette szük—
ségessé. Az egyéb alkalmazottak és állandó munkások létszáma sokkal jobban simult a trianoni veszteségek arányaihoz: már 1921—22—ben 110.474-gyel kevesebben állot- tak az állam alkalmazásában, mint 1913- ban és számuk 1935—36-ig további 43.237- tel esett. Azóta azonban itt is több mint 3.000 főnyi emelkedés tapasztalható.
A magasabb állások számának csökken—
tése bár nagyarányú volt, mégsem jelentett visszatérést a háború előtti színvonalra; En—
nek megvilágítására állítjuk szembe a há—
4. szám —555——— 1038 ború előtt és után azoknak a tisztviselők—
nekszámát, akik az V. vagy annak megfe- lelő fizetési osztályba, vagy annál magasab- ba soroztattak. 1913-ban Nagy-Magyaror—
szágon 941 ilyen állás volt, 1932—33—ban a mai Magyarországon 1.223, 1937—38-ban pedig már 1.256. A magas állások számának emelkedése tehát a háború előtti Nagy—Ma- gyarországhoz viszonyítva 33%. Meg kell jegyezni ezenfelül, hogy a magasabb állás címének és jellegének adományozása is a háború előtt sokkal ritkábban fordult elő, mint jelenleg. Az a körülmény, hogy ma sok- kzal több tisztviselő érheti el a magasabb fi—
zetési osztályokat, mint azelőtt, egyáltalán nem jelent javulást a tisztviselők anyagi helyzetében, mert az egyes fizetési osztá- lyokkal egybekötött fizetések lényegesen csökkentek, különösen a magasabb fizetési osztályokban.
Az állami rendszerű fizetési osztályokba sorozott tisztviselők havi fizetése (lakbér nélkül):
1913 § 1938
p e n g 6 b e 11
I. fiz. oszt Miniszterelnök. 3.866§ 1.814
II. , ,, Miniszter . 2.320 1.320
IH. _ ,, Államtitkár 1.546 930
IV. ,, ,, Miniszteri osztálytőn. 1. 357 7047:—776 V. ,, ,, Miniszteri tanácsos . 966—1 160 52§Z§9_9_
VI. , ,, Miniszteri osztálytan. 621—773 369—455 VII. ,, ,, Miniszteri titkár . . 464—5802713335 VIII. ,, ,, Miniszteri segédtitkár 348—425 217—247 IX. , ,, Miniszteri fogalmazó 251— 309 172—198 X. ,, ,, Miniszteri segédfog. 177—232 150—167 XI. ,, ,, Számtiszt. . . . 135—172127—141 A polgári közszolgálat tisztviselői há- rom nagy csoportba oszthatók: 1. fő- iskola, 2. középiskola és 3. középiskola 4 osztályának elvégzéséhez kötött állásokba sorozott tisztviselőkre.
A főiskolai képesítéshez kötött állásokba sorozott állami polgári tisztviselők megosz- lása (állami üzemek nélkül):
1932/33 § 1937/38
[
Fogalmazási szak ... 3. 010 § 3.081 Orvosi szak ... 141 § 368
Mérnöki szak ... 995 1139
Bírói és ügyészi szak és tiszt- l
viselők ... 2. 334 § 2.320
Közoktatási és tanszéki tiszt— § §
viselők ... l 4. 040 3.967
Egyéb főiskolai végzettséghez §
kötött státusok ... 757 767
Összesen . . .
. § 11.277§
11.642A középiskola elvégzéséhez kötött állások 'száma 1913-ban Magyarországon az akkori területen 8.028 és 1937—38-ban 7.371 volt.
A többi állás a kezelési és hasonló szakokra és az állami üzemekre esik.
A közigazgatás által végzett munka mennyiségének mérése meglehetősen nehéz feladat. Rendszerint az iktatott ügydarabok számát szokták összehasonlítani, bár itt el- intézés szempontjából munkát alig jelentő ügydarabok épúgy egy számot jelentenek mint a súlyos mérlegeléseket igénylő ügyek és az ügykezelési rendszerben beálló válto- zások jelentékenyen emelhetik vagy csök—
kenthetik az évenkint iktatott ügydarabok számát. Egyéb adatok hiányában azonban nem érdektelen a magyar minisztériumok központi igazgatásának ügyforgalmát vizs- gálni, amiből kitűnik, hogy 1913-tól 1936-ig az évenkint iktatott ügydarabok száma 52
%-kal emelkedett.
A minisztériumok központi igazgatásá- nak ügy'forgalma:
1913 1,317.585 1929 1,753.845 1921 1,903.773 1930 1,563 031 1922 1,977.789 1931 1,675.500 1923 1,938.993 1932 1,889.695 1924 1,545.227 1933 1,773.786 1925 1,501.120 1934 1,846.433 1926 1,528.814 1935 1,873.369 1927 1,605.685 1936 2,000.766 1928 1,752.527
A háború utáni években egyre nyomasz- tóbb lett elsősorban az elcsatolt területekről kiüldözött magyar állami alkalmazottak problémájával kapcsolatban az állami nyug—
dijasok kérdése. Az összes nyugellátásban részesülők számára kifizetett összegek 1913- ban még csak 41,823.000 pengőt, 1937—38—
ban már 256,616.000 pengőt tettek, tehát az állami kiadásaink 20'50/0-át.
Az állami nyugellátásban részesülök:
Költség- Nyug_ Nyug_ Kegy— .
VÉÉSi díjas béres Özvegy Árva dsítjgs Összesen
1924/25 52.147 8.764 24.132 9.169 623 94.835 1925/26 54.920 8.738 23.999 12.293 648 100.596 1926/27 54.998 8.808 24.457 12.753 713 101.729 1927/28 55.835 9.341 25.248 13.097 748 104.269 1928/29 57.628 9.376 26.094 13.228 825 107.151 1929/30 58.710 9.426 27.090 13.148 824 109.198 1930/31 59.242 9.435 27.777 12.627 850 109.931 1931/32 60.443 9.569 28.880 12.060 934 111886 1932/33 62.106 9.659 30.125 11.932 990 114 812 1933/34 65.630 10.107 32.346 12.306 1.411 121300 1934/35 67.171 10.218 33.622 12.087 1.483 124581 1935/36 69.952 10.978 34.413 11.566 1.154 128063 1936/37 72.320 11.025 36.041 11.401 1.349 132136 1937/38 74.715 11.330 36.823 10.393 1.429 134690
4. [szam —556—
Az utolsó tizennégy év alatt a nyug- dijasok száma 43%—kal, a nyugbéreseké 29%-kal, az özvegyeké 53%—-ka1 emelke- dett. A nyugellátásban részesülők szá—
mának és ezzel a költségvetési nyugdíjte—
hernek további emelkedése várható még né—
hány esztendeig. Ennek főokai: a) a 30—40 évvel ezelőtt történt nagy létszámszaporitá—
sok, amelyek akkor a tényleges szolgálatban lévőknek, most a nyugdíjasoknak számát emelik, b) az emberi életkornak az utóbbi időben általánosan tapasztalt meghosszab—
bodása, c) a trianoni nyugdíjasok nyugdíj- tenhe és d) a rövid szolgálati idővel nyugdí- jazottak nyugdíjterhei.
Az államigazgatásról közölt adatokon kívül meg kell emlékezni a vármegyei, vá—
rosi és községi közigazgatásról is, amelyet a helyi önkormányzatok által választott tiszt- viselők végeznek. A városi tisztviselők és al—
kalmazottak adatai nem állnak rendelke—
zésre. A vármegyei és községi alkalmazottak.
megoszlását alábbi kis összeállításunk szem- lélteti:
1938 Vármegyei alkalmazottak. (1937/38.)
Fogalmazási szak ... 873
Kezelési szak ... 610
Dijnokok ... 275
Altisztek ... 442
Összesen 2.200 Községi alkalmazottak. (1937/38.) Községi jegyzők . . . 3.550 :; Vezető jegyző . . . . 1.790 § Adóügyi stb. jegyző . . 375
m ?Segédjegyzö . 1.385
Községi és körorvos 980 Községi állatorvos . . ... 400Községi mérnök ... 22
Községi számtiszt . . . . . . . 32 Községi irnok és dijnok
Összesen 7.186
A vármegyei és községi tisztviselők és al—
kalmazottak az állami rendszerű fizetési osztályokban megállapított illetményeket él- vezik, a városok viszont az önkormányzat által megszabott mértékben fizetik 'tisztvisee lőiket.
Dubravszkg László dr.
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Úgyheosztás. —— Attribution des services.
Section présídentielle. Affaires de Budget. Contróle de la marche des affaires. Affair-es de la Commission de la ma- tricule des communes. Rédaction du Diction- naire des communes et de l'Annuaire des fonction- naires. Contraventions en matiére dc statistigue.——
Economat: caisse, bureau auxiliaíre, surveillance des bátiments de l'Office, affaires matérielles, ex- pe'dition et diffusion des publications de llOffice, service de polycopie. -—— Ife Section. A/faires du Conseil Général de Statístillue. Celles de la Com- mission mixte chargée de rédiger le rapport annuel du Gouvernement. Rédaction de IJAnnuaire Hongrois de Statistíoue et du Manuel de statistigue. Rédaction de la Revue Hongroise de Statistigue. Collection de revues et bulletins. Statistigue internationale, rap—
ports avec llétranger. Traductions. Statistigue d'hygiéne publigue. Statistigue des périodigues.
Recherches sur les conjonctures. Cartographie. — 28 Section. Statistigue de Penseignement prí—
maire. Slatistioue de l'enseignement secondaire. Sta- tistigue de llenseignement supérieur. Statistigue de l'enseignement professionnel. Statistioue des autres institutions dienseignement public. Statistigue des cultes et de la vie religíeuse. Autres statistigues cul- turelles.———3e Section. Statistigues sociales et sanítaires. Statistigue des assurances sociales. Sta—
personnel.
tistigue du chómage. Statistigue des salaires. Statis- tigue des conditions de travail et des institutions ayant pour but diaméliorer le sort des travailleurs.
Statistiguc des conflits du travail. Statistigue des constructions d'habitations. Statistigue des asiles pour enfants, créés par llÉtat. Statistioue des Sociétés d'ambulance. Statistigue des suicides. Statistioue des accidents mortels, Statistigues des orphelinats. Sta—
tistiaue des établissements de sport et des cre'ations sportives. — 49 Section Statistígue du mou- vcment de la population. Recensement général , de la population. Statístigue des migrations. Sta- tistigue du tourisme. Statistigue des procés cri—
minels. Statistigue des contraventions administra- tives, des instances en divorce, des enfants élevés dans les maisons de correction. Bibliothégue publigue; service de cartes géographigues de FOI- fice. Tenue d jour du registre des imprimeurs et contróle desdépóts Iégaux. Service de lléchange de publications. —— 5e Section. Statistigue ugri—
cole, Statistigue des battages. Statistigue des mutations de propriétés fonciéres. Statistígue des charges hy—pothécaires des propriétés fon- ciéres. Statistigue des vendanges. Statistigu'e de la production de bois et de stocks de bois. Statis—
tigue des marchés aux bestiaux. Statistígue des eac- ploítations laitiéres. Statistígue de la chasse. Sta—
