4. szám —419—-—- 1938
Földbirtokvíszonyok.
Situation de la propriéte' fonciére.
Résumé. En Hongrie, la répartition de la propriété marche depuis longtemps vers le mor- cellement. Le rgthme de l'e'volution se dégage Ie plus nettement de la statistigue relative aux pro- priéte's mesurant 100 arpents cadastraux*) ou plus.
La réforme agraire de Paprés-guerre a acce'Iére' le mouvement'et aujourd'hui, comme iruit de cette re'forme et d'alie'natíons récentes, la part des pro- prie'tés ínférieures a 100 drpents atteint la [propor- tíon de 52%.
La superficie totale du pays mesure environ 16 millions diarpents cadastraua" dont % sont champs arables. C*est donc de ce eóté gulíl con- vient de chercher le centre de gravité de Ijagricul- ture. Les jardins potagers et fruitiers, les vergers, les vignobles, les prairies et les páturages se grou- pent autour des terres de labour. Le pays est pauvre en foréts.
Les propriétés fonciéres iorment en Hongrie, en ce gui concerne le droit de les alie'ner, d'en user ou de les hypothéguer, deux grandes catégo—
ries: celle des biens libres et celle des biens soumis a des restrictions. Les propriétés de la seconde catégorie couvrent 27% de la superficie totale du pays, mais elles représentent seulement 1'2% du nombre total des propriétés fonciéres. La propor—
tion des propriétaires gui sont ressortissants étran- gets ntatteint pas 1%.
Les restrictions gui frappent les propriétés de la seconde catégorie ne sont pas tres lourdes en raison du genre des cultures pratiguées dans ces propriétés. Celles-ci comprenant en effet surtout des foréts, des páturages et des terrains échappant (: liimpöt foncier. Les biens libres se composent au contraire en majeure partie de tettes arables, de prairies, de vígnobles et de vergers. Les restric—
tions sont imposées le plus souvent par les intéréts supe'rieurs de la nation, de la religion ou de l'in—
struction publigue. Au point de vue de la reporti—
tíon, par proprie'taires, des biens fonciers soumis aux restrictions, les biens des Églises et des e'coles confessionnelles viennent en téte de liste avec la proportion de 23% de leur surface. Ces biens se , posent pour presgue la moitié de tenes arables our plus d'un guart de foréts. Les biens for- copossessions ou appartenant aux anciens
es figurent dans la catégorie en guestíon .lls couvrent plus de 900. 000 arpents ca—
ldasímum ;?ont la majeure partie est páturage com- (mun (§2%) ou iorét (%%); ils ne doivent pas ftcassimilés aus: grandes propriétés puisgu ils for-
*) 1 arpent cadastral :: 0'575465 hectore; ! are : 1'737726 arpent cadastral.
ment le complément diun tres grand nombre de propriétés petites et naines.
La troísiéme place est occupée par les biens fonciers des communes, des villes et des comitats;
leur part siéléve a 19%. La guatriéme appartient aux fidéicommis dont Ia superficie totale est actuel- lement de 822000 arpents (contre 1,100.000 arpents en 1920) et eonstitue environ 5% de ("'ensemble du territoire national. Une loi récemment votée aura pour effet de réduire encore la superficie des fidei- commis. Les biens domaniaux représentent 6'% de la totalité des biens á restrictions; la moitíe' envi- ron en est forét et un guart en est terre arable. Ces biens eomprennent plusieurs grandes exploitations ugricoles modéles. Les biens appartenant aux fon—
dations publigues ou privées couvrent a peu prés la méme super/icie gue les biens domaniaux, et les biens des établissements de crédit et autres sociéte's anonymes, des associations et syndicats un peu moins. Les Iots attribue's aux membres de POrdre des ,,Vitéz" pour service rendus pendant la guerre se totalisent a 33.000 arpents cadas'traum et figurent avec la proportion de 0'8% seulement dans la ca- tégorie des biens a restrictions. Ces lots se com- posent principalement (87%) de terres arables.
Passons á la re'partition des propriétés [ancie- res suivant la superficie. Les disproportions frap—
pantes ont á peu prés disparu. Les types extrémes (propriétés naines et grandes propriétés) sont, en apparence, fortement représentés, mais le contraste des extrémes se trouve atte'nué sí on envisage les propriétés sous ltangle du genre de culture. C'est surtout Pinsuiiisance du tőle des propriétés moyen- nes guion peut constater avec regret; la superficie totale de cette catégorie va toujours en dimínuant.
II ressort des statistigues gu,en 1935, les gran—
des proprie'tés au—dessus de 1.000 arpents avaient une superficie globale de 48 millions environ dhr—
pents cadastraux, ce gui représentaít moins de 30%
de la superficie totale des proprie'tés fonciércs.
En 1921, la grande propriéte' couvrait encore presgue 6 millions diarpents; elle a subi par la suite une perte considérable, due surtout () la ré-
forme agraire. Les % des grandes proprie'tés font partie de la catégorie soumise aux restrictions; en ce gui concerne les branches de culture, ily a lieu de souligner guion trouve les cultures extensives pra- tiguées surtout dans les grandes propriétés. Presgue
% des terres boisées et environ 2/5 des páturages et des terraíns stériles appartiennent (mr grandes propriéte's. Leur part en
cependant a peine un cinguieme de la totalilé et leurs vignobles en tout 15.000 m'pents cadastrauce.
terres ambles dépasse
mesurent
4; :szám
Les propriétés moyennes (100 a 1.000 arpents) s'étendent actuellement sur 2-9 millions d*arpents en ehiífres ronds; il y a la par rapport au passe' une diminution notable. Plus de 3/5 de la superfieie totale des propriétés mogennes rentre dans la catégorie des biens libres; au point de vue des branches de culture, ces propriétés oecupent une place interme'diaire entre les catégories supé- rieure et ínfe'rieure. On est frappé de la proportion élevée (23%) de la sur/ace des páturages; dest gwan grand nombre de páturages communs ren—
trent dans la catégorie des propriéte's en guestion.
La proportion des terres arablesgest prés de 50%.
Les petites proprie'tés (5 ("1 100 ar—
penis) ont une importance particuliére en Hongrie.
'Leur eatégorie ne cesse de syélargir et les 67 mit- lions farpents guielles couvrent aujourd'tzui repré—
sentent 4270 de la surface totale des biens fon—
cíers. En majeure partie, elles ne sont pas soumises () des restrictions dJaliénation et plus de 3/.1 de leur superíicie consiste en terres arables. Les cultures intensives y sont plus fréguentes gue dans les catégories supérieures; en revanche, la catégorie des petites propriéte's est pauvre en páturages et Ibráis. "* *
La superficíe de 1'6 million diarpents des naines (moins de 5 arpents) réalise's par cette propriétés
alteste les progr-és récefnment
catégorie. Le nombre des personnes posse'dant de telles proprie'te's atteint 1'2 million. Presgue la totalité des proprietés naines sont des biens libres;
au point de vue de la proportion des terres arables, on peut les rapprocher des petites proprie'tés. Toutefois, plus de la moz'tie' des proprie'tés naines — el presgue un tiers de leur super/icie totale —— ne com- prennent aueune terre arable; ce sont des lots gu'on peut á peine appeler propriétés foneieres et dont la plupart sont des terrains situés a l'inte'rieur des agglomérations, (les jardins ou des uignes. II ressort d*ailleurs de la statistigue gue la proportion des vignes et des jardins est particuliérement éleve'e dans la catégorie des propriétés naines, et gue celle des foréts et pátugares niy atteint méme pas le chi/fre relatíf ausr petites propriétéa'.
D'une faeon générale, il est caracte'ristigue pour ltétendue de la propriété fonciére guc plus elle est grande, plus il est probable gu'elle ap—
partient á la catégorie soumise aux restrictions;
et guant au caractére intensif des cultures, il est inversement proportionnel á l'étendue de la pro- priété.
On trouve le plus de grandes proprie'tés en Transdanubíe, le plus de propriéte's moyennes dans la région ondulée du Nord. La Grande Plaine est la région des petites propriéte's; les propriétés naines sont distribue'es uniformément sur tout le
——420—-— 1938
territoire de la Hongrie. Une propriété fonciére 'j se compose ordinairement de plusieurs morceaux; "
le nombre moyen de ceux-ci est 3'9 et la superficie moyenne (Fun morceau est de 2'5 arpents ca—
Jastraur. _
La majeure partie des biens fonciers de Hon- grie sont exploités par leurs propriétaires; les baux ont cependant une super/icie notable: 2'8 millions d'arpents, soit 17%. La proportion varie d'ailleurs diune catégorie a l'autre. Presgue le guart des grandes proprie'tés et plus d'un cinguiéme des propriétés moyennes sont alfermés; la proportion iombe (? 13% dans le cas des petites proprie'tés, et a 8% dans le cas des propriétés nuines. ll g a une différenee entre les biens á restrictions et les biens Iibres; pour les premiers, les baur siexpriment par 22%, pour les seconds par 16% seulement.
En poussant plus avant la spéci/icotíon, on constate gue de tous les biens á restrictions, les propriétés appartenant; aux fondations ou aus: établissements de crédit sont afferme'es le plus fréauemment. A un autre point de vue, Paffermage parte le plus sou-
vent sur les tettes arables, et le plus rarement sur les vigneset les foréts. Les petits'baux Consentis par les grands et moyens proprie'taires dépassent en super/ide le demi—million d'arpents. La réforme agraíre était destinée entre autres á luvoriser Per—
tension du systéme des petits baux.
La répartition de la proprie'té loneiére a subí (lepuis la guerre une transformation profonde due á la réforme agraire de 1920. Celle-ci a mobilisé, y compris les 155000 arpents distribués en petits baux sous l'égide de I'État, 1'2 million d'arpents environ. La redistribution a donc été radicale guoigue l'étendue moyenne des lots remis aux postulants nlait pas atteint la limite á souhaiter. ,
En dehors de la réforme agraire, la répartitíon actuelle de la propriété fonciére a son origine dans d'autres formes aussi de l'aliénation des biens. Les statisttgues des derniéres années réuélent gue les transferts de propriéte's slélévent annuelle- ment a 130000 arpents en moyenne, chi/frc auauel il convient diajouter 14.000 arpents gui changent de proprie'taires dans les divers Iotíssements. En faisant abstraction des lotissements, un peu moins de la moitié des trans/erts de proprie'tés ont lieu par vente, et enuíron 3/10 par liguidation de suc- eessions.
Deux Iois réeemment entrées en vigueur cher- chent á assurer pour liavenír une répartition plus juste de la proprie'te' fonciére. La premiere a pour objet les fidéicommis, la seconde les colonisations á entreprendre par I'État. Dés maintenant on peut observer I'effet produit par ces lois, mais il est certain gu'á la guestion de leur efficaeité, la réponse définitive sera prononcée par I'avenir.
*
4. szám —421—
1938
1. 'A birtokrend legújabb fejlődésiránya.
A magyar föld, államiságunk létalapja és megélhetésünk legfőbb forrása, külön—
böző területi és tulajdoni csoportokra el- különülten áll a mezőgazdasági termelés
szolgálatában. Területi osztódása, birtok—
nagyság szerint való rétegeződése a századfor- duló körül mérsékelten, a világháborút kö- vetően :sokkal elevenebben változtatta arcu- latát. A területi módosulások legfőbb jel- iemzője a nagy és latifundiális földbirto- kok, de különösen a középbirtokok jelen—
*tős részének lassú széttöredezése és ezzel párhuzamosan a kis- és törpebirtokok mind számottevőbb megerősödése.
A hazai birtoktagozódás a fejlődésnek .a kisbirtokterületek térhódításában jelent- kező irányvonalát az utóbbi évtizedekben állandóan megtartotta. Ennek eredményei
—— ha határvonalul a 100 kat. hold kiter—
jedést, kiindulópontul pedig a háborút közvetlenül megelőző 1913. évet vesszük
—— a mai területre vonatkoztatva a rendel—
kezésre álló adatok alapján a következők- ben foglalhatók össze:
A 100 kat. holdnál A 100 kat. holdnál
Év kisebb nagyobb
földbirtokok O/o-os területi részesedése
1913 ... 44'2 ; 55'8
1916 ... 45'5 54'5
1921 ... ( 466 536
1925 ... 502 498
1928 ... 512 488
1935 ... 51'9 _ 48'1
Ezek az adatok szembetűnően igazol- ják a kisebb földbirtokok fokozatos terü- letgazdagodását. Térfoglalásuk jelentkezik ugyan már az 1920-as évek előtt is, de számottevő megerősödésük az elmúlt év—
tizedre esik, amikor az államhatalom ál—
tal megvalósított földreform útján 1 millió kat. holdat meghaladó földterület került túlnyomórészt kisgazdák és földnélküliek
tulajdonába. A 100 kat. holdnál kisebb
földbirtokok '1925dben az Ország területé—már több mint a felét tették és ez a
. [az azóta történt juttatások és for-
váltózások eredményeképpen" még ettfis, *A természetes osztódás, a* * ütemű birtokforgalom, a külön—
böző bírtokpolitikai törekvések, de külö- xnösképífazfl920r évi földreform együttes íéeredőjeként kibontakózott a hazai birtok—
gd—szlás újszerű képe, amelynek széles
" láíján a legkülönbözőbb birtoktípusok
a maguk rendkívüli területi változatossá—
gában foglalnak helyet. Az említett ténye—
zők közös hatására a nagybirtok nyo—
masztó túlsúlya sok részben enyhült és mind szélesebb néprétegek jutottak saját földvagyonhoz.
2. Terület és mívelési ágak.
Az 1935. évről rendelkezésre álló leg- újabb birtokstatisztikai adatok szerint azoknak az ingatlanoknak a kiterjedése,
amelyekhez földadó alá eső (mívelhető) terület tartozik, 16,081.844 kat. holdf) kataszteri tiszta jövedelmük pedig kerek 145 millió aranykorona. Ennek a földterü- letnek megoszlása, valamint átlagos ka- taszteri tiszta jövedelme mívelési ágankint a következő:
.Átlagos kat.
Mívelési ág % t'sáétáíxüéem
aranykorona
Szántó ... 607 1144
Kert ... 13 1896
Rét ... G'!) 961
Szőlő ... 2'2 2—1'91
Legelö ... 106 881
Erdő ... 120 227
Nádas ... 0'3 7'39
Földadó alá nem eső terület . . 6'0 ——
100'0 9'56
Az ország fő mívelési ága a szálitó s
ennek megfelelően legjobban kiépített me- zőgazdasági kultúrája a szántóföldi ter-me- lés. A szántóterület messze kimagasló ré—
szesedési arányszámát a többi üzemág meg sem közelíti. A változatos szántóföldi termeléshez harmonikusan simul a szőlő- mívelés és az egyre izmosodó kertgazdál—
kodás. Ez a két intenzív mívelési ág a te—
rület számszerű kiterjedése tekintetében természetszerűleg elmarad az erdő, legelő és rét mögött, az üzemágak gyakoriságát nézve azonban közvetlenül a szántó után sorakozik. A szőlőmívelés közkedveltsé- gére és széleskörű elterjedtségére rendkí—
vül jellemző, hogy az ország egész terüle- tének alig 272% -át kitevő összes szölőföld több százezer földbirtok területét növeli s teszi termelését változatosabbá. fKertekkel a földbirtokok túlnyomó többsége hasonló-
1) Az adatok a kizárólag földadó alá nem eső (terméketlen) területből álló ingatlanokat nem foglalják magukban. Ez a hiány mintegy 91 ezer kat. hold területet jelent.
31
4. szám
—— 422 — 1938,
képpen kiegészül. Erdöben az ország aránylag szegény és az erdőterület eloszlása sem egyenletes. Ezzel szemben a rétek és legelők kiterjedése, ha a multban bekövet—
kezett sok rét— és legelőfeltörés után már nem is éri el a legkívánatosabb mértéket, még mindig elég számottevő.
A legtöbb szántóföld és szőlő az ország legnagyobb gazdasági fővidékén, az Alföl- dön található, a legtöbb kert és rét viszont a belterjesebben gazdálkodó Dunántúlon terül el. Az erdő kiterjedése a terület szám—
szerű nagyságát nézve a Duna jobb part-
ján, viszonylag pedig az Északi Dombos-
vidéken a legnagyobb. A legkiterjedtebb legelőterületeket az Alföldön találjuk.
Az egyes mívelési ágak közül terület—
ben az elmult másfél évtized folyamán is
nyert a szántó, de még inkább a kert, va- lamint nőtt kisebb-nagyobb mértékben az erdők, nádasok és a földadó alá nem eső területek kiterjedése is. Ezzel szemben a réteknél és legelőknél ugyanez alatt az idő alatt némi területcsökkenést lehet megálla- pítani.
Az egy kat. holdra eső átlagos kataszteri tiszta jövedelem 956 aranykoronának fe—
lel meg. Ettől az átlagtól természetesen a földbirtokok különböző tulajdoni jellegének, valamint azok területi elhelyezkedésének megfelelően jelentős eltérések találhatók aszerint, hogy az egyes földbirtokokhoz túlnYomórészt milyen mívelési ágak s azo—
kon belül is milyen minőségű földek tar—
toznak. A legmagasabb átlagos kataszteri értékelést, a termelés intenzitásának meg- felelően, a három legbelterjesebb üzemág—
nál, a szőlőnél, kertnél és szántónál ta- láljuk. Az összes kataszteri tiszta jö- Vedelem túlnyomó hányada (több mint 110 millió aranykorona) a szántóföldre jut, ami a legbeszédesebb igazolása a szántóföldi kultúra hazai uralkodó sze- repének.
3. A földbirtokok tulajdoni jellege.
A földbirtokok összes területéből a sza- badförgalmú földbirtokokra 11,721.222 kat.
hold (72'9%), a kötött jellegűekre pedig 4,360.622 kat. hold (27'1%) esik. A föld—
birtokoknak 1,634.407-re rúgó összes szá- mából viszont e két nagy csoport 98'8, il-
letve 1'2%—kal részesedik. A szabadfor—
galmú földbirtokok területének 89'6%-a
kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó ma- gyar állampolgárnak, 8'6%—a a mezőgaz-
daságon kívül mással is foglalkozó ma—
gyar honosnak, 1'8%-a pedig külföldi ál—
lampolgárnak a tulajdona. A földbirtokok számára vonatkozó megfelelő arányszá-
Amok pedig: 76-4, 228 és O'8%.
A szabad— és a korlátolt forgalmú föld—
birtokok összes területe mívelési ágankint
a következőkép oszlik meg: '
A szabad— I A korlátolt Mivelési ág forgalmú földbirtokok
területe % területe o/
kat. hold kat. hold "
!
Szántó . . . . 8,474.897 72'3 1,288.077 29'6
Kert ... 196673 1'7 22.410 05
Rét ... 872498 7'5 , 231308 5'3
Szőlő . . . . 339991 2'9 15.136 0.3
Legelő . . . . 694907 59 1,005.725 23'0 Erdő ... 766309 65 1,155.549 26'5
Nádas . . 26.028 0'2 23.896 06 _,
Földadó alá nem . .
eső terület. 349319 3'01 618.021 14? *
Összesen:. 11,721.222 100-0 4,860.622 1000
Ez a struktúrális elrendeződés azt mú—
tatja, hogy a szabadforgalmú földbirtokok, amelyek túlnyomó hányadukban kisebb
birtoktestek, szántó, rét, szőlő és kert te-
rületük arányával magaslanak ki, vagyis minden olyan üzemág arányával, ahol a munkának mint termelési tényezőnek fo—
kozott jelentősége van és ahol a kisüzemi termelés számára a legtöbblehetőség kí—
nálkozik. Ezzel szemben kötött jellegű földbirtokaink aránylag jÓVal kevesebb szántóból, kertből, szőlőből, elle-nben sok—
kal több erdőből, legelőből és földadó alá nem eső területből állanak. A kétféle ta- gozódás között mutatkozó különbözet a hazai birtokmegoszlás szélsöséges arányait nagy mértékben enyhíti, mert az inkább nagybirtokjellegű korlátolt forgalmú bir—
tokcsoport olyan mívelési ágakban gaz—
dag, amelyeknél a nagyüzemi kezelés sok tekintetben indokolt és kívánatos.
A különböző tulajdoni jellegű korlátolt forgalmú földbirtokok között nagy kiter- jedésű területtel rendelkezőket is találunk, Ezeknél azonban a forgalmi megkötöttsé—
get igen gyakran magasabb —— nem—
zeti, egyházi, kultúrális —— célok írják elő A kötött jellegű földbirtokok tulajdonosai főleg jogi személyek.
A korlátolt forgalmú földbirtokok terüle—
téből a legnagyobb hányadot 4— többlmint '1 millió kat. holdat, az összes terület 23'1%—át —— az egyházi és felekezeti iskolai
A FÖLDTERÚLET MEGOSZLASA MIVELESI ÁGAK SZERINT.
3 - RÉPAR'I'I'I'ION
Uld LA SYPERFICIE SUIVANT LES BRANCHI'IS UH ('lflll'llkü
1935.
...
'.
DUNÁNTÚL
TRANSDANUBIE
GRANDE
MAGYARORSZÁG osszasaw noname AU TOTAL
Szántó Kert Rét Szőlő
Terres arabias Jardins Prés et prainas Vignes
Lsgeló ma Nádas m Termékenen
Püturages Bois e! foréls Roseh'éres Terrains iníeniles
! A FÖLDBIRTOKOK MEGOSZLÁSA NAGYSÁG SZERINT.
RÉPAR'I'I'FION DES PROPRIÉ'I'ÉS FONCIÉRES SITIVANT LA GRANDEUR.
DUNÁN'TÚI.
TRANSDANUBI E
MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN HONGRIE AU TOTAI.
?.
m(?*.*'?
X X X X X X X X X X W
milüókat.hold.——miliinnsd'arp.cm
.:
% A földbirtok területe A haszonbérbe adot! terület
IZ Superficíe des propriétés fonciéres Superfícíes affermées
mm aki
"5er W'arapáím
?
R. N. de 81.1938.
4. szám
földbirtokok foglalják le. Eredetük a rég- múlt magyar történelembe nyúlik vissza s nemzeti, vallásos, nevelésügyi célok szol- gálatában a legnemesebb hivatást töltik be. Majdnem felerészben (45'4%-ban) szántóból, több mint egynegyedrészben
(27'8%-ban) erdőből és elég sok legelőből !
állanak.
A közbirtokosságí és volt úrbéres föld-
birtokok'a kötött forgalmú birtokok kö- zött 21'1%—os területi részesedésükkel
nagyságsorrendben a második helyet fog—
lalják el. Több mint 900 ezer kat. holdat tevő földállományuk legnagyobb része kö—
zös legelő (61670) és erdő (24'0%). A földbirtokoknak ez a csoportja a közös bir—
toklás és közös használat folytán egyáltalán nem nagybirtok-alakulat, hanem számtalan kis- és törpebirtok kiegészítő része.
A községi, városi, törvényhatósági föld- birtokok a korlátolt forgalmú földbirtokok területéből 19%-kal részesednek. E 828 ezer kat. hold terjedelmű földek zöme a kisebb birtokkategóriákat gyarapítja s igen különböző közületi célokat szolgál.
Jellemzi e birtokcsoportot az aránylag sok földadó alá nem eső terület (36'5%), amelynek túlnyomó részét az utak, utcák, terek, beépitett területek stb. teszik.
A hitbizományok területe kerek 822 ezer kat. hold, vagyis az ország területé- nek mintegy 5%-a A hitbizományi földek főleg szántóból (37'9%) és erdőből
(37'6%) állanak. A hitbizományi intéz-
mény reformjáról ma már külön törvény intézkedik, amely kimondja a kötött örök-
lési rend fokozatos, átmenetet biztositó feloldását. Ennek eredményeképpen a hit- bizományi földek számottevő csökkenése várható.
A kincstári földbirtokok 267 ezer kat.
holdnyi területe a korlátolt forgalmú föld- birtokok területének 6'1%-át képviseli. Ez a birtoktípus földállományából az idők fo—
lyamán mind többet veszített; részesedési arányszáma Nagy—Magyarországon még 16%—ot ért el. Ma csak mintegy felerésziik erdő és egynegyedük szántó, régebben azonban főleg erdőterületből állottak.
A kincstári földbirtokok földállomá—
nyánál csak valamivel kevesebb —— 262 ezer kat. hold —— a majdnem kizárólago- san kultúrális célt szolgáló köz- és magán—
alapítványi földbirtokok területe, míg a
—423—
_1938
hitelintézeti, egyéb részvénytársasági,egye- sületi és társulati földbirtokok együttes birtokállománya is csak 215 ezer kat.
holdra terjed. A hitelintézeti földeket a nagy szántóterületi részesedés, az utóbbi birtokfajtákat pedig a terméketlen terüle—
tek magas aránya jellemzi, amely külö-
nösképpen magasra (73'4%-ra) felszökik
az ármentesitő és vizszabályozó társulatok földbirtokainál.
A háborús érdemek fejében juttatott vitézi telkek 33 ezer kat. holdra terjednek s így csak O'8%—kal részesednek a kötögt'yt birtokok összes területéből. Területük túl—'
nyomó re'sze (86'7%) szántó. '
4. A földbirtokok nagyságmegoszlása.
A hazai földbirtokok tulajdoni rendjét igen változatos területi és ezen belül mívelési ágbeli különbségek kísérik. A nagyság sze—, rint való tagozódás a négy fő birtoktípus ——
nagy-, közép-, kis- és törpebirtok —— terü- letállományát tekintve, fokozatosan ará- nyosabbá vált s a multban gyökerező fej—
lődési menet, valamint a legújabban meg'-
indult birtokpolitikai intézkedések e téren
a kisebb földbirtokok javára további kié egyenlítődést ígérnek. A földbirtokok meg- osztását részletes nagyságcsoportok szerint az 1. számú táblázat adatai tüntetik fel.
Az adatok tanusága szerint a nagy- birtokok '(1000 kat. holdnál nagyobb föld- birtokok) területe 1935-ben mintegy 4-8 millió kat. holdra terjedt, ami az ősz-
szes földbirtokterület 29'9%-ának felel
meg. Ez a birtoktípus földállományából a fejlődés természetes eredményeképpen folyvást veszitett, de különösen jelentős terűletcsökkene'st szenvedett az 1920. évi földreform következtében. Kiterjedése 1921-ben még a 6 millió kat. holdhoz járt közel.
A nagybirtokok együttes kiterjedéséböl nagyobb rész (59'8%) jut a korlátolt for—
galmú és csak kisebb hányad (40'2%) a szabadforgalmaú földbirtokokra. A mivef lési ágankint való megoszlásra jellemző—, hogy a nagybirtok szántóterülete az or- szág összes szántójának egyötödrészét alig haladja meg s hasonlóképpen alacsony
31*
34. szám
'Kincsgáfi
* 4419 mm 7
_ Községi, városi és törvényhalúsági de communes, villes et comitats Közbínokossági és volt úrbéres
de copossession et aneiennes vronr. censiéres
Köz- és magánalapítvánvi
de fondations publiuues el orivées
Hilbizományi "§
lid uciaires 2
Vitézi §
diles ..de bfaves" B
Pmnriéte'sfonciéres
Egyhági és felekezeti iskolai
ecclésaastiuues et d'écoles coníessionnelles
Állami. községi stb. iskolai
d'écoles de I'Etal. de communes. etc.
Hitelintézet:
d'établissements d; crédií ' Egyéb réézvénylársasági stb.
d'autres sociétés anonymes, etc.
M. St. 81. 1988.
l. A földbirtokok részletes nagySágmegoszlása és haszonbérbe adott területe!)
' Répwrtition détcn'llée déskpropriétés fonciéres, sui'vant la aomtemmce et la partie alfermée?) ,
———42;4—
__ — *A KÓRLA'TOLT mnmmú mmm"mois/m.
1938 !
_ Répartítion des propriétés á mutatíon !imítée;
százezer kat. hbld —— cent mille arp cad.
(l) l ? 3 4 5 6 7 8 9 10
l _ l l . lA .
g//////////////////////// ////// / /
7///////// ///// ///
7. '
'_///_//// _
,/2332'$§$"31§.g *S*—zzzzzgifzssflzzzm'"
' R. H. de 801938.
A földbirtokok—Propriétésf.
- ' összes szántóföld k'ataszwri — átlaggs kat. ';
Blrtoknagysagcsop0rt száma fia;; ???er geiírs tagas tlsítae'löv' uszáílággliültme haíífgííbe
' v ' " ' C 0 6 a 014711 es 81/1114 eru
Catégorzes de propmetés, suwant leur __ cadasíml $$$/533553". kat hold la contenance nombre t e r H 1 e t e mi" ne, ÉZLWP- c. Ram!
. kat. hold aranykorona ajerméc:
en arp. cad. couronnes—or en arp. L'
szántóföld nélkül —— sans
1 katgfá'ldon terre labourable . . . . 335.883 86.183 — 1,322.779 1919 44384
Mains de 1 , szántófölddel — avec
Wp- C- terre labourable . . . . 292548 150234 118 681 1,835.888 12'96 10.571
! szántóföld nélkül— sans
t—gggrig- terre labour-able . . . . 27.273 51.379 _ 762274 1583 2.000
( szántófölddel —— avec '
"? ' cad' terre labourable . . . . 529079 1,343.450 1,080.980 15,877.821 12'16 107.758 5—10 kat. holdig — arp. cad. 204471 1,477.376 1,174.867 16,568.179 11'46 131579
10—20 ,, ,, 144186 2,025.946 1,618.346 22,171.508 11'17 204715
20—50 ,, ,, 73.663 2,172.300 1,682.761 23,341.226 1107 311079
50—100 , ,, 15.240 1,036.162 702341 9,666.154 998 219.788
IDO—200 ,, ,, 5.792 805.164 427.885 6,090.721 848 175.549
200—500 ,, ,, 3.840 1,180.551 551.899 7,945.990 7'39 260074
500—1.000 ,, ,, 1.362 944250 439502 6,345.770 7'40 192801
1.000—2.000 ,, ,, 581 798490 400096 5,886.608 80? 173252
2.000—3.000 ,, ,, 187 452109 209156 3,186.291 780 129.289
3.000—5.000 ,, ,, 117 451376 207074 3,202.059 777 99.656
5.000—10.000 ,, ,, 101 680.084 298 091 4,979.438 7610 149.444
10.000 kat. holdon felül — Plus de
10.000 (171). C. ... 84 2,426.790 849395 15.414020 6'99 626.938 Összesen —— Totaum l,634.40716,081.844 9362974 144,596.726 9'56 2,798.477
3) Bírtokegység gyanánt az adatok megállapításánál egy-egy földbirtokosnak az ország egész területén fekvő összes földbirtoka vétetett. —— Pour unite' de propriété, on a pris pour chague propriélazre, l'ensemble de ses propriétés fonciéres situe'es sur le territoire national,
4, szám ———425— 1938 kerti és rétterületi részesedése is; az ország
területének 2'2%-át tevő (355 ezer kat.
holdnyi) szőlőföldekből pedig mindössze 15 ezer kat. hold erejéig részesedik; Erdő-v
ben, legelőben, valamint földadó alá nem eső területben viszont e kategória igen gazdag, merthozzátartozik az ország erdő- területének 72'3%—a, legelőjének 41'4% -a, a terméketlen területnek pedig több mint kétötödrésze. A kötött forgalmú nagybirto—
koknál ugyanezek a míveiési ágak — de különösen az erdőterület — aránylag még fokozottabb méer-en vannak képviselve.
Az erdőbirtokok forgalmi korlátozottsága, mint más államokban, nálunk is indokolt, mert a racionális üzemvitel és a magasabb közösségi célok az erdőnél sem kis terüle—
teket, sem sűrű birtokcserét, sem egyéni elgondolásü üzemrendszereket nem igen engedhetnek meg.
A szabadforgalmú nagybirtokok erdő-, l—egelő- és földadó alá nem eső területi arányszámai már jóval kisebb részesedést igazolnak, szántójuk ellenben összes terü—
letüknek 53%-át is meghaladja.
A nagybirtokok a maguk erőteljes üzemi felkészültségével és tulajdonosaik nagyobb szaktudásával mezőgazdasági ter- melésünknek mindmáig irányítói és sok vonatkozásban példaadói is.
A középbirtokok (IDO—1.000 kat. hol- das földbirtokok) mai földállománya ke—
rek 29 millió kat. hold. Ez a terület jóval alatta marad régi kiterjedésüknek s alig bizto-sit fokozatos átmenetet a nagy- és kisbirtok között. A középbirtokok jövő—
beli megerősítése a hazai birtokpolitika egyik elsőrendű feladata. A szóbanforgó földte- rületből 61'6% jut a szabadforgalmú és
38'4% a korlátolt forgalmú középbirto-
kokra. Ez a birtokosoport mív—elési ágan- kínt való megoszlásában is középső helyet foglal el a nagyobb és kisebb birtokkate- góriák között, mert az extenzív üzemágak—
ban a kisbirtokok részesedését haladja meg, a belterjesebb mívelési ágak tekinte- tében pedig a nagybirtokokét múlja felül.
Különöskép kiemelkedik a középbirto- 7 a legelőterületek arányszáma
%i, amely a korlátolt forgalmú 100—
"kat. holdas földbirtokoknál annyira M óf (404393), hogy az egyébként elég "an erdőberületi, valamint terméket- len r területi, " részesedést (17'3, illetve 19'—7%) tobb—mint kétszeresen múlja felül.
Ezt-* a magas arányszámot az ebbe a bir- takesoportba tartozó számos közlegelő
eredményezi." Hazai viszonyaink között a legelőterületek közös birtoklása igen sok esetben az egyedül helyénvaló. Ezeknél a' valójában tömörült kisbirtokokból álló közösségi földeknél a tulajdonosokat meg—
illető eszmei hányad nagyüzemi ker-etet és mégis egyénenkinti kihasználást jelent s így két üzemforma közös keretben sze—
rencsésen találkozik.
A középbirtokoknak csakneml fele szántóterület, a forgalom szabadsága sze—' rint megkülönböztetett birtokom—portokat illetően azonban a szántóterületi részese—
dés két ellentétes számadatrza, 68'0, illetve 17'2%-ra bomlik; előbbi jelenti a szabad—, utóbbi pedig a kötött forgalmú középbir- tokok szántóterületi arányszámát.
2. A négy fő birtokcsoport nagyság és tulajdoni jelleg szerint való megoszlása.
Répartition, suivant la contenance et le caractére de propriéte', des 4 grandes catégories de propriétés
fonciéres.
P r 0 [7 r i é ! é s A szabad- A korlátolt
forgalmú forgalmú Az összes á mutatíon á mutation au talal
libre limitée
Birtoknagyság— . f o 1 d b ! r t o k o k
** 13-35 ** HE ' ** 'S '
csoport $. 233 $ %ÉÉ § %ÉÉ
Catégories de § - § ' § .: § ' e :? § §
, : § m$ : ., m$- s *— an
proprietés ; .! 33 X § a e ; § 533
§ 8 Én § § :fu § § án
._. N __ f,,
: ÉÉÉ ! g§§ ! 333
a **IÉ e "IE m "I:?
§ gas § :%s 5 as
L.. H !—
52 $$$ ?; 325 ; $$$
a) Szám szerint En nombres Nagybirtok Grandes pro—
príétés . . . 705 1.933 365 2.876 1.070 4.809!
Középbirtok Moymnes pro-
priétés . . 6.868 1.803 4_126 1.127 10.994 2.930!
Kisbírtok !
Petites propri—
étés. . . . 428032 6.362 9.528 350 437.560 6.712 Törpebirtok
Trés petiíes I
propriétés . 1,179.319 1.623 5.464 81,184.783 1.631
Össz. —Tolal 1,614.924 11.721 19.483 4.361 Lőtt—1.407 16.082 17) Százalékban
% Nagybirtok Grandes pro—
priétés . . . 0'1 16'5 1—9 65-9 01 29-51 Középbirtok
Moyennes pro-
priétés . . . 0'4 15'4 21'2 25'9 0'7 18'2
Kisbixtok 'Petz'tes propri-
étés . . . . 266 543? 48-9 80 26'8 41-7 Törpebirtok
Trés peh'tes
,propriétes. . 730 138 280 02 72-4 102 Össz. —Total 100'0 1000 1001) 1000 1000 1000
