4. szám
2/5—ev maradt tehermentes; terület szerint
azonban a tehermentes földbirtokok aránya ennél jóval kedvezőbb volt A nagymérvű eladósodás folytán főkép a kisebb birtok—
kategóriák tulajdonosai jutottak nehéz helyzetbe.
A gazdatársadalom súlyos helyzetének enyhítésére az állam néhány év előtt vé—
delmi intézkedéseket léptetett életbe, amely- nek alapján a leginkább eladósodott gazdák különböző fizetési kedvezményekben ré- szesültek. A ,,védett"-é vált földbirtokok száma 1935—ben majdnem 80 ezer volt s a védettség több mint 17 millió kat. holdra terjedt ki. A fizetési kedvezményekben részesült földbirtokokntak mintegy 50%—a
az Alföldön fekszik, a dunántúli gaz—
dák már jóval kisebb mértékben vet—
ték igénybe az ezzel az intézménnyel
-——429—— 1938
járó kedvezményeket. A védettség termé—
szetszerűleg csaknem teljesen a szabadfor—
galmú földbirtokokhoz fűződik, a jogi személyek tulajdonában álló védett birtokok száma és területe is szinte elenyésző.
8. A birtokrend jövője.
Az államhatalom legújabban két jelen- tős birtokpolitikai törvény alkotásával, a hitbizományi és telepítési törvények életre—' hívásával adta tanujelét, hogy a birtokmeg- oszlá—s jövőbeli még arányosabb kialakítá- sán mindenképpen munkálkodni óhajt. E törvények hordereje ma még le sem mér- hető; hatása, eredményei máris jelentkez—
nek, de fokozottabban csak az elkövetkező években fognak mutatkozni.
T ekál László.
Mezőgazdasági termelés.
Production agricole.
Résumé.Parmi les produits gue la Hongrie agraire tíre de la terre, ceux des terres arables jouent un r'óle dominant. A peu prés toutes les exploitations agricoles se composent principalement de terres laboure'es et les produits de celles—ci dé- passent en valeur ceux de toutes les autres cultures.
La situation des cultures des champs arables se caractérise le mieux par la comparaíson des surfaces alfecte'es aux divers groupes de plantes, groupes iormés selon les principes de Feccploitatíon ratíonnelle. Il faut un certain temps pour de'gager des observations les variations de pourcentage de ces groupes. Ee'volution (Paprés-guerre est margue'e par [textensíon des surfaces des plantes demandant une culture intensíve, diabord aux de'pens des terres en friche, puis en disputant Pespace aux cére'ales.
Les surfaces ou lion cultive les guatre groupes principaux: ce'réales, fourrages, plantes á travailler avec la houe (mais, pommes de terre, betteraves) et autres plantes des labours sont actuellement entre elles comme 13:3:7:1. La proportion élevée des cére'ales montre gue Ia premiere place parmi les plantes des terres labourées appartient toujours aux céréales. La grande extension prise par les plantes a travailler avec la houe est une preuve du caractére intensif du travail par leguel les champs atables sont emploités. Il est toutefoís á souhaiter gue la part des surfaces affectées a la culture des fourrages et d'autres plantes soit agrandie á liuvenir. Dans les régions de [*Ouest, les diverses cultures paraissent mieuac sléguilibrer guta I'Est et au Nord-Est du pays. En ce aut
concerne les catégories des exploitations agricoles, celle des grandes exploitations présente une diver—
sité de cultures au degré le plus éleve'. D,apre"s les, statistigues, les grandes exploitations jouissent diune supériorité nette au point de vue de Putili- sation des terres arables. L*étude de'taillée des proportions des diliérents groupes de plantes révéle (luc les regions et les ' catégories d*emploitations- aux cultures plus uvarie'es ont encore liavantage de posse'der une meilleure faculte' d'adaptation.
L'a variation, dans le temps, des surfaces des diverses cultures apparait comme plus surprenante—
gue la variété des groupes de plantes.
Les cultures dominantes sont celles du ble' et du mais. Le blé occupe environ 3lm des terres' ensemence'es, et les deux ensemble environ la moitie'.
La surface ou pousse le mais augmente depuis la*
guerre; la raison en est guyil [allatt remplacer les champs de mais perdus. Le blé est seme' surtout en automne. Le meilleur ble' hongrois vient du Sud-Est du pays. Lá oil les conditions ne sont pas propices au ble', on lui substitue le seigle dihiver.
Au point de vue de ltétendue des surfaces embla-v vées, la troisiéme place appartient á Forge, et la guatriéme á ltavoine. Cette derniére recule diailleurs diannée en année. Dans la catégorie des plantes (": travailler avec la houe, le mais est suivi de la' pomme de terre, des fourrages et de la betterave
a sucre.
Parmi les plantes fourragéres, la luzerne est cultivée sur la sur/ace Ia plus étendue. Viennent ensuite la vesce mélangée á llavoine (fourrage spé-
4'. szám
cifiguement hongrois), le tréfle et le mais fourrager.
Il convient de signaler encore comme considérables les champs de saínfoin, de tréfle incarnat, de sétaire et des mélanges de fourrages d'automne. Les plantes gue nous n'avons pas mentionnées ne sont guére cultive'es sur plus de 300000 arpents ca—
dastraux (l'arpent cadastral vaut 0'5755 hectare);
parmi elles, le tabac a le plus dlimportance. Le piment cFépicerie et I'oígnon sont ce ngon trouue surtout dans les petites propriétés. On peut observer dans ces derniéres anne'es gue les Ie'gumineuses et .les plantes potagéres en terres de Iabours occupent une surface grandissante. La majeure partie des haricots et des courges viennent des terres de mais, surtout dans les petites exploitations agri-
('oles.
Le mouvement oscillant des rendements per- met de conclure gue les méthodes de culture sont moyennement intensives, et aussi gue Ie climat de la Hongrie connaít trop les extrémes. Les régions et les catégories d'exploitations ou les emblavures sont judicieusement réparties, sont favorisées sous .Pangle du rendement des terres.
A la récolte des terres labourées s*ajoutent les produits de 17 million d'arpents cadastrauac de _páturages et de I'! million dlarpents de prairies.
Liusage est général dans tout le pays de mencr paitre les troupeaurc pendant l'éte'; le foin des prairies constitue la majeure partie des fourrages dihiver. Les prairies rapportent en moyenne 13 guintaux de foin par arpent cadastral; c,est,du join aigre en grande partie. Le sol des páturages est généralement du sable; guelgue/ois il est con—
stitué de terres alcalines; dans Fun et Pautre cas, la gualité est médiocre. Les petits propriétaires envoient le bétail á peu prés sans exception aux páturages communs.
Sur la totalite' de 200000 arpents cadastrauac des jardins, lyhorticulture proprement dite niest pratiguée gue sur 140000 arpents. Le reste se compose de parcs, de jardins diomement, de jar- dins pour fleurs er pour arbres fruitiers. La majeure partie de la surface des jardins est la somme des petits jardins attenants aux maisons, mais la part des jardins commerciaux et des cultures maraiché- .res n'est pas non plus négligeable.
Dans les jardíns, on trouve pour 7 dixiémes des plantes gui sont cultiuées ordinairement sur terre labourée, en premier lieu: pommes de terre, mais et fourrages; et ce n'est gue Ie reste gui se .compose de plantes convenant spécialement aux iardins, notamment de chouas, de piments verts et 'de Ixaricots uerts. Notons gue plus de la moítie' des Iégumes vient des terres de Iabours. Les horti- sculteurs produisent aussi une grande guantité de ,primeurs.
La culture des arbres fruitiers a fait un pro-
—— 430— . 19338,
grés rapide en Hongrie au cours des , derníéres années. Une partie seulement des 35 millions d"arbres fruitiers se trouvent dans les vergers et jardins fruitiers, la plupart sont plantées dans les vignes, autour des maisons et au bord des routes.
61'5% des arbres iruitíers ont des fruíts ;; noyaux,' 5'6% sont des múriers; ces derniers sont utiles surtout a la séríciculture. Les péches de la région de Buda, les abricots de Kecskemét, ont une ré- putation me'ritée. On compte encore beaucoup dlarbres produisant des fruits d'été en masse, de gualite' médíocre, mais on compte heuteusement_,_, de plus en plus de vergers, cultiue's avec soin et produisant des fruits sétectionnés.
La viticulture occupe en Hongrie 370000 ar- pents cadastraux en chi/Tres ronds, avec un mor- cellement poussé tres loin. L'e'tendue moyenne des vignes est de % d'arpent, et á peu prés une ex- ploitation sur guatre comprend aussi un vignoble.
Ouant au sol des vignobles, il est du sable et jouit de l'immunité dans la proportion de 6/1o;
3lm sont des vignes de montagne, et 1/m des vignes plantées dans la plaine sur sol non immunisé.
Conformément á la répartition du sol, les vignes provenant de cépages européens dominent; les ce'pages américains ont permis d,utiliser 90.000 arpents; les producteurs directs occupent 30.000 arpents; les raisins de table sont cultiués sur 26.000 arpents.
Un dixiéme environ des vins récolte's par an sont de grands vins, le reste se compose pour une moítie' de vins de table de bonne gualite' et paur l'autre de vins de table ordinaires. Les víns blanc, rosé et rouge sont dans la proportion de 6:3:I.
On tend maintenant a vendre de plus en plus de raisins aux marchés des fruits. Les vins de Tokay, gui constituent une spécialité hongroise universel- lement renomme'e, sont récoltés en petite guantité:
a 'peine guelgues centaines d'hectolitres par an.
D,eaccellents víns hongrois sont encore ceux gue pro- duisent les monts de Somló, Badacsony, Mór et Eger.
De toutes les branches de l'agriculture, celle gui est le plus Iaiblement représente'e en Hongrie est la sylviculture. Les foréts y couurent en tOut 2 millions dlarpents cadastrauac et sont comprises pour la plupart dans les grandes et mayennes pro—
priéte's. Plus de la moitié des foréts sont frap—
pées de restriction dialiénation; la loi impose en' outre á leurs propriétaires l'exploitation sur plan diame'nagement.
Ouant a la gualíté du sol, 1% de la totalité des foréts de'Hongrie est fotót de protection; les foréts sur sable mouvant représentent 9%. Voici la réparti- tion des peuplements: 5470 de hétres et autres essences feuillues, 20% de chénes, 6% diessences résineuses.
Environ % des foréts sont traite's en futaie, et 2/5
en taiIlís. Liexploitation annuelle parte dans ces
4. szám
derniers temps sur 30.000 arpents cadastraur en moyenne, avec uh rendement de 90 métres cubes par arpent. La production de bois couvre au plus les % des besoins du pays; la Hongrie est tribu- laire de Pétranger suttout en ce (lui concerne Ie bots dtoeuvre et le bais de construction.
e
1. Szántóföldi, rét— és legelőgazdálkodás.
A gazdasági tevékenység három fő iránya, a mezőgazdaság, ipar és keres—
kedelem közül Magyarországon a leg- nagyobb jelentősége régtől fogva a me—
zőgazdasági termelésnek van. A mező- gazdálkodás terén viszont a szántóföldi termelésé az uralkodó szerep. Nemcsak azért, mert összes termelvényeinek ér—
téke nagyobb, mint bármelyik másik mező- gazdasági termelési ágé, hanem mert majd- nem minden magyar mezőgazdasági üzem- nek ez az alapja, amelyhez a többi üzemág csak kiegészitöül járul.
A szántóföldi kultúra régóta kiépített voltának megfelelően ennek a mívelési ág- nak termelési rendje egyik évről a másikra csak ritkán mutat fel jelentősebb eltérése—
ket s a termelésnek a természeti adottságok megengedte iránybeli változásai szinte csak évtizedek adatain keresztül figyelhetők meg.
A gazdálkodás irányának mindenkori helyzetképe leginkább azokból az arány- számokból világlik ki, amelyek a szántó- földek kihasználását az egyes -— üzemtani alapokon összefoglalt — növénycsoportok százalékos megoszlása szerint mutatják be.
Az adatok tanusága szerint legfonto- sabb szántóföldi növényeink, a gabona- félék vetésterületének százalékos arány- száma majdnem egy század óta szinte ál—
landóan azonos szinten mozog, világos je—
leül annak, hogy a mezőgazdasági terme—
lés nálunk mennyire adott keretek között folyik. A gabona-arányszám változatlan- sága mellett a vetésterületi megoszlás egyéb arányai mégis jelentős fejlődést igazolnak.
A rét- és legelőterületeknek, valamint a tarló- és ugarlegelőknek a mult század má- sodik felében bekövetkezett megfogyatkozása elsösorban a szántóföldi takarmánynövé—
nyek nagyobb arányú területszaporitását tette szükségessé. A fejlődés e téren —— az okok megszűntével ———- a háborúig befeje- ződött s attól fogva a szálastakarmány- félék arányszáma is meglehetős állandósá- got mutat. Ezzel szemben a többi növé- nyeknek a háború előtti lassúbb ütemű tér—
hódítása napjainkig folytatódott.
—431— 1938
AZ UGARTERULET ALAKULÁSA.
vmmnou DES SUPERFICIES uusstfs EN JACHERE.
800 -ezev kat hold——————————mille annak 800
1—400
200
! SLSL 1938 R. M. de 813938
A gabonaféléken kívüli növénycsopor—
tok fokozatos előretörése régtől fogva min—
dig az ugarterületek rovására történt, egé- szen addig, míg a jelen évtized eleje táján az ugarterületek a minimumra nem zsugo- rodtak. Ettől fogva az intenzívebb mívelést jelentő növények területének szaporítása már csak a külterjesebb gabonatermesz- tés rovására történhetik. Igen valószínű te- hát, hogy a kalászosok arányszámának az utóbbi évek folyamán bekövetkezett kisebb csökkenése már nem csupán átmeneti vál- tozást jelent, hanem a jövő fejlődés irányát mutatja.
A négy fő növénycsoport: a gabona—
félék, a szálastakarmányok, a legfontosabb kapásnövények és az összes többi szántó—
földi növények mai vetésterülete durva arányszámokkal kifejezve úgy aránylik egymáshoz, mint 13:3:7:1. Ebben a meg—
oszlásban föleg a szálastakarmányfélék termelési arányának elégtelensége kifogá- solható s feltűnő ezenkívül az utolsó cso—
portban összefoglalt, jobbára ipari és ke- reskedelmi növények aránylag még ma is csekély szerepe. A gabonafélék magas arányszáma azt mutatja, hogy a szántó- földi kultúra súlypontja Magyarországon napjainkban is a gabonafélék termelésén nyugszik, a tengeri, a burgonya és a répa- félék arányszámának magassága pedig a magyar szántóföldi mívelés munkaterjessé—
gének bizonysága.
Az egyes gazdasági vidékek közül a Du—
nántúl szántóföldjénekkihasználása mond-
4. szám
1. Az egyes növénycsoportok szerepe a szántó- földeken. 1)
Róla, dans les terres labourées, des di/férentes catégories de plantes.1l ,
Az összes szántóföld terüle- téből —— Répartitíon par cul- ture de la super/ide des
terres labourables:
ÉV, gazdaságnagyság—
( , ensemencées
csoport, orszagresz __ , . _ _(5 g,, _._ V)
Amzées, catégories de 233 ;; ? g§§§§ ÉT§ §
contenance d'exploitaííons, EÉ ga, ; Tf ;? §§ 23§ §
regions 58 55 ÉS: 3593 § u" :SÉ a. !
es *fz—wnlcFíát ses _
t'm %EmSÉEaá be:: §
:
bevetett terület százalékban — %
1870...'-x-0 2.7? v'efT' 22-
1895. . . . . . . . . 537 75 283 125
1914 . . . . . . _
100 kat holdon felül
au—dessusdelűoarp c. 51'9 155 221 3'6 69!
100 kat. holdon alulütt-
dessous de 100 arp C. 519 7 9 29'0 H) 93
Összesen — Total 51'9 10-0 27-1 2—4 ser
Moymmes pour—1921— 25.
évi átlag . 51'1 12'8 237 27 7'7
Moymnes pour —- 1926—30.
évi átlag . . 54-4 118 2735 25 3—8
Moyemxes pour —— 1931—35
évi átlag. . . . . 63'4 ll'S 28'9 3'5 2'4
1936. . . . . . . 53'4 12'0 291) 37 1'91
1937. . .
Dunántúl —Trans-
dauubie . ől'l 17'1 28'3 2'4 1'1
Alföld— Grande Plaine 49'6 8'2 33'6 4'7 3'9' Észak — Nord . . . Elöl) 14'4 21'1 4'7 4'8
Összesen— Total aus 123 30-0 3-9 31):
1000 kat. holdon felül
an-dessusdel000arp.c. 429 180 25'7 9'5 30 100—1000 kat. hold —
arp. c. 47'7 14'7 26'5 6'1 5'0
20—100kat. hold--arp..c 53'0 110 297 "21 4'2 20 kat holdon alul —— an—
dessous de 20 arp. C. 531 103 32"? 23 16 1) A háború előtti adatok a régi Magyarország, a háború utániak a mai Magyarország területére vonatkoznak. — Pour l'avant—guerre, ancien territoire de la Hongrie; pour l'aprés—
guerre, territoire acluel.
ható a legkedvezőbbnek, ahol azonban mi- nimális ugartartás és elég nagyarányú ta—
karmánytermelés mellett erősen háttérbe szorul az ipari és kereskedelmi növénye-k termelése. Az Alföldön a szálastakarmány- félék termelésének elhanyagolása mellett sok helyütt a búza-tentgeri-gazdálkodás egy—
oldalúságával találkozunk. Északon pedig
a gabonafélék termelésének nagyfokú elő- térbenyomulása és az ugar területének még mindig elég jelentős szerepe a szembetűnő.
A magyar mezőgazdasági statisztika kü—
lönösen fejlett abból a szempontból, hogy a vetésterületi adatokat évről-évre gazda- ságnagyság-kategóri—ánkint is begyűjti. Az idevágó eredményeket az utóbbi évekre vonatkozóan ugyancsak növénycsoporton—
kint részletezve, külön rajzmelléklet tün-
teti fel. Az adatok alapján határozott
— 432 ——- 1938;—
AZ EGYES Növtnvcsopumn sZEREiIE A Kütünaüzű NAGYSABU GAZDASÁGDK SZÁNTÓFÖLDJEIN.
RÖLE DES OtFFÉRENTES PLANYES AGRICOLES POUR LES lERRES LABOURÉES DES EXPLOITAHDNS DE DlVERSE GRANDEUR.
% 1931—1935. ' %
10 O '1 O O
lennunk/"""- "mmm-mu.
% ? 'nunn'
70—4 , A a ) '_ ' * ' '/ (, /
50"
40 80 20
O 0
I ll * ill. lV V VI
; Gabonatelek ?
Céreales
!, au dessus de 1.000 kal, holdon felm
Slálas takarmánytélék __ ' ?
% Nem "mmm lt mo tuno m hold i'
m __ **
%% Legfontosabb havasok 20 100 " " g ' , Pnnclpales cultuves sarclées tv 10 — 20 ,. É '
a
Egyéb növényei V 5 — lO .. ,.
A nes lantes l
" 9 VI. au dessous de 5 kal. holdon alul '
_ Ugav —— Jachére
M, SLSI 1938. HH de 311938
biztonsággal megállapítható a nagyobb gazdaságok szántóföldi termelésének fel- sőbbsége a kisebbek felett. Nagyobb gazda- ságaink vetésterülete ugyanis évről-évre jó- val változatosabb, az időszerű gazdálkodás követelményeinek sokkal megfelelőbb és nagyobb intenzitásra mutat, mint a kisebb gazdaságoké.
Különös jellegzetessége még a vetés- területi megoszlásnak, hogy azokat a vál- tozásokat, amelyek az idők folyamán a nö—
vénycsoportok szerinti megoszlásban be- következtek, a kedvezőbb vetésterületi ará- nyokat mutató vidékek és gazdaságcsopor- tok mindig fokozottabb mértékben vitték keresztül, mint a többiek s így a gazdasági alkalwmazkodókép—esség egyenes arányban áll a mívelés belterjességével.. Az idevágó adatok segítségével tehát nemcsak a termelés inten—
zitásának különbségi fokozatai mérhetők le, hanem a magyar vetésforgó várható jövő alakulása is többé—kevésbbé megállapítható.
Az egyes gazdasági növények vetésterü- letének alakulásában természetesen jóval nagyobb változatosságot találunk, mint a különböző növénycsoportokéban. KöZel 10 millió kataszteri holdnyi szántóföldünk
, 4. szám
2. A legfontosabb szántóföldi növények vetésterülete. ,
Superficie ou l'on cultí've les plantes les plus importantes des terms laboure'es.
A bevetett terület az Super/ide ememencée
0 to
§ a a
, " " " 1936 1937 A termeny neve § § al)
Produits 2 i 2 2 !
évek átlagában évben -dans moyennes pour les le années
années ci-dcssus cí—dessus
§ ezer kat. hold
en míllíers diarp. cad,
. 2.382 2.814 2. 830i2. 865 2. 625 Búza. — Froment .
. 1.129 1.165 1.12311. 140 1 069 Rozs — Seigle
Árpa — Orge. . . . 781 763 8233 824 827
,Zab —— Avoine . 558 471 401 375 412
f Csalamádé "Mais vert
, fburmyer ... 138 128 128 128 137
% Bükkönyfélék és keve- -; réktakarmányok —
Vesces et méianges de
_ fourrages ... 358 335 282 254 274
*; Luoema —— Luzeme . 337 286 323 383 392 , Vöröshere, biborhere
; és baltaeim —— Tréfle,
" tréfie incamat et es-
, parcette ... 321 336 328 324 307
;Muhar—Moha _. . . 53 47 46 39 47 , Tengeri —— Mats . 1.719 1.883 2.001 1.984 2.093
Burgonya —— Pammes
de terre ... 453 466 508 517 515
? Cukorrépa—Bettemve
t ásucre ... 94 122 81 86 82
§ Takarmányrépa —
193 183 224 242 243 ' Betterave fourragére .
, Bab, borsó és lencse
* Haricots,pois,lentille 32 33 62 78 86
; Kender — Chanvre . 21 16 15 23 25
' Len — Lin ... 5 9 21 16 18
_ Mák —— Pavot. . . 12 11 21 13 14 Fejeskaposzta—- Chou
pommé ... 10 7 10 10 10
Vöröshagymn— Oignon 8 7 8 8 10 Fűszerpaprika — Pi-
ment c. épice . . 6 5 7 7 9
, Dinnyefélék —Melons 25 23 83 32 29
; Zöldség- és főzelékfé-
!; lék — Légumes verts 1)10
16 31 39 42 1) Moyenne pour —— 1922—1925. évi átlag.
legfontosabb és legjellegzetesebb növé—
nyeinek idevágó adatait a 2. számú táblá- zat,, tartalmazza.
Az összes növények közül, mint az ada- tok mutatják, nagyon kiemelkedik a búza vetésterülete. Az egész vetésterületnek mintegy 3lux-részét, a gabonafélék területé- nek több mint a felét ez a növény foglalja el. Szerte az országban mindenütt terme—
lik; csak ahol tenyészfeltételei kevésbbé kedvezőek —— főleg homokos vidékeken ——
"termelnek helyette rozsot. Általában őszi búzát tenmelünk, a tavaszi búza vetésterü-
-——T 433 —
! nyadában tavaszi
]. 938 lete az őszi búzáénak rendszerint csak 1——
2%--a A világhírű magyar tiszavidéki búza az ország délkeleti részein terem. A rozs—
terrnelés jellegzetes vidékei: a Nyírség, a Duna—Tisza—köze és Dél-Somogy.
A vetésterületi kiterjedésben harmadik helyen álló kalászos, az_árpa, túlnyomó há- Vetésű. Az országban csaknem mindenütt termelik, legelterjed- tebb mégis az Északi Dombosvidéken és a Kis- Alföldön. A magyar sörárpa minősége kitűnő. A másik takarmánygabonának, a zabnak a termelése a háború óta egyre szű- kebb területre szorítkozik. A gabonafélék területében az utóbbi években bekövetke- zett csökkenés is leginkább ennek a nö—
vénynek a rovására történt.
Legfontosabb kapásnövényünk kétség- kívül a tengeri, amely közel 2 millió kat.
hold vetésterületével fontosságban közvetle- nül a búza után következik Erdély és a Dél- vidék elvesztése egyúttal a le0Djelentéke- nyebb tengeriföldek elvesztését is jelen- tette. Az ebből eredő hiányt kellett gaz- dáinknak a háború óta a tengeriterületek szaporításával pótolni. Kiterjedt sertés- tenyésztésünknek ugyanis elsősorban a tengeritermesztés az alapja. Bár e növényt mindenhol termelik, ma is leginkább az Alföld déli és délkeleti része jár elől ter—
(melésében.
A burgonyatermelés a háború óta a ten—
gerihez hasonlóan — bár szerényebb mér- tékben — szintén terület"t,yarapodást mu- tat. Félmillió kat. holdas vetésterülete je—
lentős mértékben a homokos területekre, elsősorban a Nyírségre esik. A cukorrépá- nak, amely főleg a nagygazdaságok növé- nye, a háború után nagyon megnőtt vetés—
területét 1931 óta nemzetközi cukoregyez—
mények csökkentették. A felszabadult te—
rület helyébe nagyrészt takarmányrépa ke- rült. A répafélék fő termelőhelye a Dunán- túl és ott is elsősorban az északnyugati rész.
Takarmánynövény-eimkrrél kimagaslik a lucerna vetésterülete. Ezt a növényt főkép az Alföldön kultiválják, míg a Dunántúlon inkább a lóhere hódított tért. Jellegzetes magyar takarmánynövény a zabosbük—
köny, melynek termelési arányai a lőheréét is meghaladják. A csalamádé gazdasá—
gaink mindenütt kedvelt zöldtakarmánya. A többi takarmányfélék —— bal'tacim, bíbor- here, mmhar, őszi keverék stb. —— terme—
lése már csak kisebb körre szorítkozik.
Az eddig még nem említett növények területe összesen sem sokkal több, mint
4. szám — 434 —— 1938
300 ezer kat. hold. Közülük ( ;
legjelentősebb % dehát!!! ve- 'NÉGV FÖ SZÁNTÓFÚLDI NÖVÉNY IERMÉSÁTLAGA.
tésterülete, amely azonban RENDEMENT MOYEN DE OUATRE PRODUITS PRINCtPAUX.
az utóbbi években kénysze-
rű korlátozást szenvedett. 30 " "" hmmm MW 3") cad- 30
A mintegy 30 ezer kat. hol—
don termelt dinnye jelleg-
zetes hevesmegyei növény. [_
Kendert mintegy 20 ezer 25 1 25_
kat. holdon termelnek, fő- WW"?! Weme /
kép alföldi gazdaságok. A f/I'Xx
lentermesztés csak újabban
kezd ismét jelentőssé válni. 20 l /
A főterményke'nt termelt
hüvelyesek 80 ezer kat. hol- j '*'—NJ
das területe több mint há- .— .
romszorosa a közvetlen há- 15 45
ború utáni területüknek. Sa-
játos magyar növények a Szemes !emgen fűszerparpika és a vörös-
hagyma. Az előbbi 8 ezer kat. holdon főleg Szeged és Kalocsa vidékén, az utóbbi hasonló nagyságú területen főkép Makó környékén te—
rem. Mind a kettő kifeje— 5 zetten a kis- és törpegazda-
ságok növénye. A szántó- földön termelt zöldség- és
főzelékfélék termelése a o o
hüvelyesekéhez hasonló mér- 1922192319241925192619271928192909301931193219331934193519361937
tékben fokozódik. Kiemel— '
kedő szerepe van közöttük "*SLSUW ' Mamim
kezdettől a káposztának s újabban a para- A szántóföldi termelést a legközvetle—
dicsomnak. Az utóbbi növények termelé- nebbiil a fát" és (eyelőmívelés egészíti ki-
sének nagyrészt jellegzetes vidékei van— Állat—allamanyunk tehrtak'armányszttkségleté- nak; jelentős részüket a főváros környé- nek m.lgyObblk reszet_eyrol-evre rétjeink 5291"
kén termelik. Főkép kisebb gazdaságaink galtaitJak. Az 1.1 milho kat. 1331an ret- ' * ' lé sok közöttes növén tter- eru et [45%-a a Dunantulra, /5-e az. A,]—
meg ma És e g _ , y foldre es 14%-a az Északi Dombosv1dek
melnek, ugyannylra, hogy bab- es tokter- törvényhatóságaira esik. A kat. holdan—
mésunknek túlnyomó hányada tenger!—föl kinti szénahozam 13 ([ körül jár. Rétjeink-
dekről kerül le. nek csak egy hányadán kaszálnak egészen
A szántóföldi terméseredményeket a 3. jó minőségű szénát s még mindig sok a
sz. táblázat tünteti fel. legfontosabb növé- savanyú szénát termő rétterület. Öntözött nyeink termésátlagainak háború utáni ala— rétünk alig van. A kaSZálók egy féSZé't néha — kulását pedig rajzmelléklet szemlélteti. Az legeltetik is.
adatok változó hullámzásán főkép időjárá- A legelők kiterjedése (17 millió kat-
sunk szélsőségei tükröződnek vissza. Ezek h01d) a réteknek mintegy másfélszerese.
az átlagadatok egyúttal a leghűbb jellemzői Területének arányai a legeltetés hazai, a magyar szántóföldi termelés középterjes csaknem általános szokásával állnak össze- mivoltának. Megjegyzendő, hogy azok a vi- függésben. Kisgazdáink állatjaikat úgyszól- dékek és gazdaságtípusok, amelyeknek ve- ván kizárólag közlegelőkön legeltetik. A le- tésterületi megoszlása a fentebbiek szerint gelők minősége gyakran kifogásolható _s jobb gazdálkodásra mutat, a termésátlagok meglehetősen nagy területeket foglalnak el tekintetében is következetesen előljárnak. a buckás homoki, valamint a szikes talajú
20
10
4. szám
3. A legfontosabb szántóföldi növények
terméseredménye.
Production des pia/utes les plus importantes des ten-es labourées.
A termés mennyisége az Production
1921— 1926— 1931-—
A termény neve 1925 1930 1945 1936 1937
évek átlagában évben dans les années
ci-dessus Prodmts moymncs pour les
' années ci-dessus
ezer métemiázsa _ m milliers de :; metmjues
Búza —— Froment . 16.24222.33720.81623.89219.638 ' Rozs —-— Seigle. . 6.818 7.427 7.247 7.142 6.178
'Arpa _ om . . 4.833 6045 6.274; 6.584 5.569 _ Zab — Avoine . . 3.287 3.517 2.745; 2.620 2.704
Csalamádé —— Mais f ;
vert fourrager . . 14 91617.14415.853'19.631 19.981 Bükkönyfélék és
keveréktakarm. — .
Vesces et mélanges de fourmues . . Lucerna —— Luzerne Vöröshere. bíbor- here és baltacim
Tre/le, tré/ie incur-
nat et esparcette 4.910 5.580 4.983 6.240 6.000 Muhar —— Moha . 741 717 655 663 862 Tengeri — Mats 14.82216_28318,55125.93127.587
Burgonya —— Pom- '
mes de terre . . 15.49518.71816.74424.51325.594 Cukorrépa —— Bet-
temve a sucre . Takarmányrépa —
Betteraee f'ourmg.
Bab, borsó és lencse Haricots, país et
5.224 5.426 3.842,í 4.223 4.332 6.396 5.519 6.30751023510327
9.838 14.812 8.901 11.244 10.126 18.640 23.099 25.721É35.126 32.073
lentille ... 149 188 301 466 514 mag
Kender yraines 50 41 23 12 13
Chanvre kóró*) §
tigesi) 111 1) 56 340; 608 661
mag "
- * graines 12 29 59 61 53
Len—Lm kóró'?)
tigesi) 24 1) 15 183; 215 165
Mák —— Pavol . . 34 35 56; 40 39
Fejeskáposzta — j
Chou pommé . . 835 866 761í 893 581
Vöröshagyma — .
Oignon . . . . 391 437 4185 556 503
Fűszerpaprika — ;
Piment c. épíce . 36 20 39 50 60
Dinnyefélék — !
Melons . . . . 1.195 1.129 1.883 2.221 2.001
Bab mellékterm.—— 1
Hartcots comme ;
culture secondaire . .
futamain) . . . 314 421 589; 545 598
; i
!
1)..Moyemze— pour -—— 1926—1929. évi átlag.
') Az 1921—1929. évi adatok a tört, tilolt és gerebenezett rost, az 1931—1987 . éviek pedig a meg- munkálatlan légszáraz kóró mennyiségét tüntetik fel. ——
_Powr 1921—29, guantité, de: Iibres broye'es, teillées et cardées; pour 1931—37, celle des tíges séche'es, non encore travailléea.
—435—-—— 1938
legelők. A jobb legelők néha egy kaszálás szénát is adnak.
2. Kertészet és gyümölcstermelés.
A kertkultúra jelentősége hazánkban
— különösen a nagyobb fogyasztópiacok közelében —- egyre fokozódik s munka- terjességével mezőgazdasági termelésünk intenzitását mindjobban növeli.
Az ország 200 ezer kat. holdnyi kert- teriiletéből az 1935. évi általános mező—
gazdasági összeírási eredményei szerint csak 140 ezer holdon folyik szorosabb ér- telemben vett kerti termelés. A fennma—
radó terület egy része park, díszkert és vi—
rágkertészet céljaira szolgál, más része pe—
dig gyümölcsöskert. Legtöbb kert aránylag
Északon van,a legkevesebb pedigaDunán—
túlon található.A tulajdonképpeni kertészeti termelésre viszont az összes kertek legna—
gyobb hányadát az Alföldön, legkisebb ré- szét pedig a Duna jobb partján használják fel. A kertek többsége apró házi kertekbői tevődik össze, de nem jelentéktelen a ke—
reskedelmi és bolgár rendszerű kertészetek területe sem.
A kertekben termesztett növények terü-—
letének mintegy 7A.,—e kertileg mívelt szán—
tóföldi növény, a többi kerti földet jel—
legzetes kerti termelvények, zöldség- és főzelékfélék foglalják el. A szántóföldi növények közül legszámottevőbb a bur—
gonya (43 ezer kat. hold), a tengeri (15 ezer kat. hold) és a szálastakarmányfélék (25 ezer kat. hold) kertterületi részesedése.
Az előbbi két növénynek nagyobb arányú kerti termelését a közvetlen házi szükséglet indokolja, speciális kerti—féleségeikből' azonban piacra is jelentős mennyiség ke- rül. Az ugyanitt termelt szálastakanmany—
féléket főleg zöldtakarmányozásra használ—
ják fel. Itt említjük meg, hogy a: kimondott tan kerti növények szántóföldi" termelése viszont abban leli magyarázatát, hogy a kertészkedő gazdaságok kertterülete a zöld- ségfélék nagyobb arányú termelésére ma már nem elégséges.
A kertekben termelt kerti növények kö—
zül kimagaslik a fejessaláta területe, vala- mint a zöldpaprikáé, zöldbab- és borsóé, vöröshagymáé, paradicsomé, fejeskáposz- táé és a gyökérzöldségeké. Az e termények- ből fogyasztásra kerülő mennyiségnek nagy részét a kerti termelés szolgáltatja, sőt salátából és zöldbabból a kertekben több terem, mint a szántóföldön. A kert-
