Magyarország Trianontól napjainkig. Közoktatás

[

4. szám —— 518 —— 1938

Közoktatás.

Instructz'on publigue.

Résume'. Uinstruction publigue, comme tou- (tes les autres branches de Pactivite' nationale en

Hongrie, a traversé apre's la guerre une période di/ficile. Un grand nombre diétablissements d'en- seignement primaire durent suspendre leur fonc- tionnement normal; les professeurs et instituteurs ont du guitter par milliers les territoires transférés, et les éléves fréguentaient irre'gulierement les e'coles.

La Hongrie diavant-guerre avait grand soin de doter d'écoles les territoires éloignés du centre (Haute—Hongrie, Transylvanie, etc.); c,est la pré- ponde'rance de la capitale et d'autres grandes villes gui expligue gue le territoire national actuel était plus favorisé en fait d'établissements dknseigne- ment, de sorte gue le démembrement du pays a causé moins de pertes a ce point de vue guta celui de la superficie, de la population, de Pindustrie, etc. La perte en établissements dienseignement est dlenviron 60%, en nombre átéléves 54%, en per- sonnel enseignant 40%.

La statistígue de ltinstruction publígue hon- groise était sur le plan international aussi une des plus syste'matigues et des plus complétes; nous nous bornerons a y puiser guelgues renseignements particuliérement intéressants sur les seize années de la période diaprés-guerre (voir Tableau 1). Le nombre des éléves (étudíants) monte diaprés

les statistigues récentes á 1'7 million environ (ap—

partenant en tres grande majorite' a la jeunesse);

donc prés dlun cinguiéme de la population totale figure dans le cadre de la statistigue de Pinstruction publigue, sans parler du corps enseignant dont lieffectif se chiffre par 30.000 environ.

Liinstruction publigue a subi en Hongrie, de- puis la guerre, dlimportantes transformations inté- ressant les unes son organisation, les autres le régime des études, etc. Le développement rapide des établissements d,éducation prouve gue les diri- geants de llinstruction publigue suivaient métho—

diguement leur plan. Les chi/Tres relatifs aux éléves reflétent généralement la régression de la natalité pendant les années de guerre (1915—1918) et, a partit du milieu de la décade 1920——1930, Feifet de la críse écanomigue; a cela prés, les types principaua: des écoles accusent un progrés.

En classant les renseignements par type d'école, on constate d'abord gue les institutions de Fen- seignement primaire faisaient des progrres constants depuis la guerre. Le nombre des e'coles ma—

ternelles s'est accru en dia: ans de 300 unités environ et il en était de méme du nombre des en- fants gut fréguentaient ces écoles. Aprés la guerre,

il y avait bien une certaine baisse dans le nombre des écoliers, comme conséguence des années creuses, mais la natalité accrue subitement apres—

la guerre amena une compensation á partir de 1923/24. En 16 ans; on a pu ainsi enregistrer une augmentation de plus de 100%. Pour des raisons de pédagogie sociale, le législateur slest de'cidé ;;

confier laldirection et la surveillance des écoles maternelles au ministére de llintérieur. —— Depuish Pannée scolaire 1925/26, de nombreuses écoles primaires élémentaires ont été báties- ('pl'esgue 500), d'autres ont été agrandies et dotées de logement pour Pinstituteur. En chiffres ronds,_

5.000 écoles prímaires ont béné/icié sous une forme ou sous une autre de l'oeuvre de reconstruction (e laguelle on est redevable des 700 écoles prímaires créées aprés la guerre. ——- La fréguentation scolaire a fait du progrés sous Pimpulsion, dfune loi de 1921;— l'amélioration est telle gu'd peine 4 ou 5% des enfants restents absents de llécole, encore faut-il y voir surtout une conséguence de lyéparpillement, de la population et de la gravité de la situation sociale. Jusguien 1925/26, le nombre des éléves des écoles primaires allatt en décroissant, toujours

en raison des anne'es creuses; le mouvement s'est renversé guand la forte natalité de l'aprés-guerre—

se faisait sentir (Paugmentation a atteint le million);

ce nyest gue récemment gu,une nouvelle régressiom se dessine () la suite de la baisse continue de la—

natalité. —— Les cours post-scolaires donk—

nant une instruction générale et agronomigue' (tenus d'ordinaire par les instituteurs dans les—

locaux des écoles primaires) se sont multipliés.

Le nombre des éléves a présenté un certain recul aprés 1925, mais cela tient uniguement a la dé- natalite' des temps de guerre. L'enseignement agree nomigue s'adressant auac adultes s'est développő dans des proportions considérables; le nombre des éléves gui en profitent a presgue guadruplé depuis 1920/21.

Dans le domaine de Penseignermxent professionnel, on constate également des changements heureucc. Toutefois, en partie ;: cause de l'e/fectif réduit des classes ne'es pendant Im guerre, en partie sous Ia pression de la crise économigue, le nombre des éléves se mettait a' diminuer vers la fin de la décade et n,a commencé á remonter gue dans les deux derniéres anne'es.

L'instruction des apprentis fut ré—

organisé par la Ioi de 1922 sur Findustrie. Dans l'anne'e 1933/34, le nombre des écoles diapprentis' baissait fortement a cause de la fusion dtun grandJ

4. szám

nombre d'écoles a tendances similaíres; plus d'un cinguiéme des écoles alapprentis donnaíent un cnseignernent professionnel. Les écoles profes- sionnelles ont vivement progressé au cours des anne'es 20 en nombre et aussi au point de vue de leur fréauentation (jusgu'en 1928/29): lte/feetif de leurs éléves s'est accru de presgue 40%. Les

éléves des écoles ayronomigues représentaient %%, ceux des écoles industrielles 51% du total; l'augrnen- tation se manifestait avec une intensite' particulíere

dans la seconde catégorie, '

Lyenseignement de second degré a connu un tres grand nombre de changcments au double point de vue de I*organísation et du plan dlétades. Les e'coles primaires supe'ríeures furent ré- organise'es par la loi de 1927 parallélernent au cycle infe'ríeur de l'enseignement secondaire proprement dit. Cette [ot a impose () toutes les communes de plus de 5000 habitants Itobligation de créer des écoles primaíres supérieures. Lá aussi, Paccroisse- ment du nombre des éléves subit un arrét dans la seconde moitié de la décade 1920—30 en raison de Parrivée des enfants ne's pendant la guerre; a partit de 1930/31, le mouvement stest retourne' en raison surtout de la cre'ation (par les ordres de religieuses) de nouvelles éeoles pour jeunes filles.

II y a des écoles gut, conformément a la nouvelle loi, ont re'alise' Iu coéducation (enseignement donne' en commun aux garcons et aux filles). _ Aua:

termes des Iois de 1924 et 1926, les établissements (Penseignement secondaire se divisent (n gymnases, real-gymnases, écoles re'ales, ggmnases de jeunes filles et chées de jeunes filles. La Ioi de 1934 a substitué de nouveau a ces catégories le type unigue de gymnuse. Tout derniérement on sloccupe á regrouper les écoles de second degré

guí donnent une instruction pratigue (agronomigue,

inu'uslrielle, commerciale, pédagogigue). Le nombre des éléves trabit dans Penseignement secondaire aussi la baisse de naialite' des années de guerre gui s'g fit seniir dans la seconde moitié de la der—

nierc décade ("1 partir de Iaguelle Ie nombre en guestion remonte. —— La profession dlinstituteur áianí tres encombre'e, on trouvera naturel gue Ia

*clieniele des écoles normales primaires ídíminuuit au cours des guatre derniéres années;

Éíl en a été ainsi en particulier chez les éléves garcons; le nombre des éléves filles a, au conttaire, ugmenté avec Fouverture de nouvelles écoles nor- pous ínstitutrices. Dans les écoles de

merce, la baisse du nombre des éléves s'est constatée a partit de 1929/30; aujourdthui il y a; de nouveau tendance á Paugmentation.

Dans le domaine de Penseignemeni

péríeur, les autorités compétentes s'efforcaient constamment, depuis 1920/21, a réduire Ie nombre des étudíanls en considération de Itencombr'er'nent

SU-

———-519— 1938

des carrier-es intellectuelles. Ce nombre atteignit un niveau guelgue peu élevé vers la fin de la décade (1930/31 ); depuis ce temps, il est descendu a un niveau jamais vu jusaifici.

De la variété des statistigues relatives d Fin—

struction publigue, le tableau gue nous dressons fait ressortir les renseígnements sur les propríé- taires (le caractere) des écoles et sur la religion des éléves (voir les Tableausc 5, 6 et 7). Sur le terrain de lienseignement primaire, c'est PÉglise catholigue romaine (lui assume la táche la plus lourde; la majeure partie des écoles maternelles appartiennent aux communes et a liÉtat; les écoles d'apprentis sont entretenues, a peu d'exceptions prés, par les communes. Dans Fenseignement de second degré, FÉglise catholigue romaine joue également un grand róle á cóté de llÉtat et des communes (sa part s'éléve a 24%). _ En ce gut concerne Ia répartition des éléves au point de vue de la religion, on peut constater gue, dtune fagon générale, la proportion des éléves catholigues ro- nrains a augmenté, sauf dans les écoles primaires ou Ia proportion des diverses religions n'a guére

varié; Paccroissement du nombre des éléves luthé—

riens a été moins rapide; le nombre des e'léves israélites a diminue', au contraire, á une allure surprenante.

A magyar közoktatási statisztika kereté—

ben a növendékeket, tanulókat, hallga- tókat és az oktatószemélyzetet .a népoktatás- tól kezdve a felsőoktatásig egybefoglalva

— a legutóbbi évek adatai szerint kereken 17 millió főnyi, sokféle szempontból szám—

bavett egyénről van szó. Népességünknek te- hát közel 1/5 része kapcsolódik be a statiszti- kának ebbe az ágába, de ezenkívül az iskola—

végzettség más műveltségi szempontokkal együtt egyéb statisztikák területén is állan- dóan szerepel.

Az iskolák, valamint a tanerők és a tanulók számának változásában (l. az 1. sz.

táblát) keözoktatásunknak a háború óta

végbement erőteljes fejlődését láthatjuk.

Látjuk azt, hogy új iskolafajok keletkeztek és atmeglevő iskolák rendszere is lényeges változáson ment át, Látjuk, hogy iskolahá- lózatunk egyre intenzívebb kiépítése mel—

lett fokozatosan nagyobbodik a művelődés köré'be bevont ifjúság száma, ami egyéb—

37 *

4. szám — 520 —— _ 1938

!. A közoktatás főbb adatai. (Iskolák, tanerők, tanulók.)

Renseignements généraum sur linstmction publigue (écoles. personnel enseignant, éléves).

Ált'bgí 'gagdgságjtlt'p— T Polaári

Óvóintézeiek Elerm m1n6ennap1 E7'61es (217122; 212635; anonc Ecoles pzimaires

Emzes PV?"".aWS et d'agrículture complé— ,Ecales , supér., dítes Tanév Maiernclles dzles guohdzennes menlai'trítííofge ,,répé- dapprentts bourgeoíses

Armées i s k 0 1 ai k

scolaires *) .,, EN É _. E N _.É NE

32233 § g.- %; Ég

1913/1411) 1.226 1.317 122730 6.444 16.081 862.027 .; 11Wanglzígígadtonnées 353 3.153 59.045 240 2.362 59.991

1920/21 923 1.390 62.672 6.158 17.623 856.941 4.204 § 144244 307 1 899 42850 312 3. 406 75.705 1921/22 975 1.451 65.172 6.305 18.328 905.195 5.115 § 229224 329 2.159 55.340 328 4. 040 78.655 1922/23 973 1.421 76.859 6.351 17.549 821.454 5.154 ._É 215473 34622 .295 59.249 339 3. 719 84.454 1923/24 984 1.402 91.543 6.390 17.415 770.234 5.442 § §) 266349 362 2.467 64.185 348 3.774 88.676 1924/25 1.002 1.350 107362 6.374 16.556 694.448 5.541 ,,E 284013 377 2.765 70.964 359 3.648 90.776 1925/26 1.015 1.370 113892 6.438 16.705 656.349 5.620 _; §. 299378 400 3.047 74.321 392 3.868 87.161 1926/27 1.054 1.443 114421 6.541 17.012 688.768 5.687 :: § 306825 450 3.378 75.957 416 4.199 83.792 1927/28 1.073 1.483 115868 6.618 17.628 747.686 5.689 % 281.828 511 3.603 76.432 407 4.287 78.998 1928/29 1.151 1.589 119500 6.700 18.396 832.758 5.704 : 233654 520 3.746 72.735 409 4.166 72.113 1929/30 1.204 1.647 125474 6.794 19.087 908.295 5.698 9.904 182802 525 3.616 66.131 377 3.834 69. 398 1930/31 1.216 1.656 125379 6.856 19.299 966.947 5.676 9. 810 154.481 510 3.395 56.167 378 3.675 76633 1931/32 1.210 1.645 119066 6.862 19.407 1,094.369 5.689 9.816 172853 481 3.112 46.164 380 8.692 84.76 1932/33 1.221 1.676 121.660 6.875 19.423 997.427 5.722 9.816 239380 459 2.779 38.553 390 3.627 89.417- 1933/34 1.226 1.682 124505 6.872 19.454 989.388 5.754 10.150 299.929 406 2.372 38.512 399 4.002 92.949 1934/35 1.250 1.700 124789 6.873 19.625 969.214 5.763 10.270 339.880 397 2.302 43.184 403 3.944 91.767 1935/36 1.294 1.748 129438 6.874 19.741 962.024 5.794. 10.484 335.298 392 2.337 49.514 398 3.992 91.174

Középv Felső kereskedelmi és §zak- Fő-

, '. ! u r - *

Kepzomtezetek Etablissemenís felSő mengazdasgg . .

E d'enseiénemcnt Ecales dztes supem— Lcoles pm- Enseignement

T . COM? nofmales secoüdaire mres de commerce fessímmelles superzeur

anev priman'es et d'agricullm'e

Anne'es 1 s k o 1 á k

scolaz'res " ; a E .,, ;

É § § t: § § ?) 6 ÉS 3 § :: §

. : : : :: § : § § 3 § 8 § § :? §

— N** § 5 x *

63323" §§ EE 1386 63 63 583? %% 63.281? %% 39532? %%

xscta aa És az; cx xs a:.g m$ 281162 ne?—ünk; %s

Enn fia.?) SW Lev Sam SM EN Saxo EN .EMSRM SN vafiam .:w

1913/141) 46 532 5.678 129 2.036 44.664 28 454 7.012 nincs adat — il WW 1743 de données 1920/21 47 575 5.455 152 3.005 56.927 40 648 8.181 51 667 7.154 43 950 16.677 1921/22 48 609 4.402 153 3.044 56.005 39 640 7.840 55 672 8.848 451.047 19.862 1922/23 48 703 3.916 151 2.981 56.767 43 693 8.287 69 837 9.141 431.000 20.829 1923/24 46 587 3.404 151 2.975 57.769 47 707 9.336 75 914 9.049 391.026 17.353 1924/25 46 603 4.502 152 2.955 60.842 48 697 10.172 85 884 8.470 391.051 15.645 1925/26 46 545 5.048 152 2.959 61.757 52 711 10.464 86 898 7.688 391.084 15.229 1926/27 48 593 6.106 156 2.994 61.017 54 761 10.972 1051,112 8.509 40 1.101 15.050 1927/28 * 50 625 7.237 157 3.034 60.286 55 790 11.633 121 1.236 9.393 40 1.126 15.492 1928/29 51 667 8.096 155 3.027 59.541 55 825 11.897 121 1.287 9.938 38 1.046 15.675 1929/30 55 705 9.007 156 3.046 60.795 55 799 11.524 123 1.385 9.901 37 1.039 15.497 1930/31 59 761 9.862 161 8.004 64.218 54 778 10.469 1271417 9.934 37 926 16.053 1931/32 60 792 10.086 163 3.036 65.128 54 753 9.508 1801377 8.909 36 961 16.002 1932/33 59 825 9.998 165 3.087 65.327 54 738 8.346 125 1.317 8.347 401.039 15.766 , i' 1933/34 59 842 9.982 167 3.191 66.772 53 737 8.078 126 1.832 8.301 40 1.081 15.694 1934/35 59 860 9.913 167 3.244 67.791 53 752 8.952 125 1.248 8.649 371.022 15.088 1935/36 59 872

dennapi iskolák tanítói látják el. —— L'enseignement est donné, a peu dexceptions prés, par les institutews des écoles primaires guotidiennes.

krént világjelenség, mert más kultúrállamuk- ban azonban kifejezésre jutnak más. ke- ban is mindenütt észlelhető. A számsorok- vésbbé örvendetes jelenségek is; így a 13-

4. szám

2. A tanulók (növendékek, hallgatók) indexszámaí.

Indices des éléves (y compris ceux des écoles supe'rieures).

továbbképző lesetd*agriculture de,,répéiítion") Tanév

Anne'es

sco laires ^g

azdasági Ecolessupérieuresdecom'

Közép——Etablissementsd'mseígne- mentsecondaire Felsőkereskedelmiésfelsőmezőgazda—

Ecolesprímaíresdilesguotídievmes sági—-

Polgári—Ecolesprimaíressupér., dítesbourgeoises Tanonc-—Ecolesd'apprenlis Képzőintézetek

Eleminindennapi Ecolesdítesgéném complémentaires( merceetd'agricullurc Szak———Ecolesprofessionnelles Fő——Enseignementsupéríeur

Általánosés

Óvóintézetek—Matemelles Ecolesnormalesprimaires

iskolák m W O lák

196 101 100 100 104106 123 96 152 90 171 81 182 77 183 80

. 138 79 104 79 100 100 100 100 100 100 159 129104 81 98 96 149 138112 72100 101 185 150117 62101 114 197 166 120 83107 124 208 173 115 92108 128 213 177 111 112 107 134 195 178 104 133 106 142 162 170 95 148105 145 127 154 92165 107 141 107 181 104 181 113 128 120 108 112 185 114 116 166 90 118 183 115 102 208 90 124 183 117 99 236 101 121 182 119 109 233 116 120 178 121 127

00 09

1913/14 1920/21

1921/22 1922/29 1923/24 1994/25 1925/26 1920/27

1997/99 195 97 192929 191 97 1929/30 900 106 1930/91 900 113 1991/39 190117 1932/33 194116 1933/34 199115 1934/95 199 119 1935/36 206 112

100100 124119 128125 126104 118 94 107 91 119 90 131 93 139 94 138 93 139 96 126 96 117 95 116 94 121 90 127 85

nulók adatai az iskola fokozata szerint más és más évcsoportokban ugyan, de egyönte- tűen visszatükrözik a háború alatti gyér születések okozta rést. Ez a fájdalmas je- lenség újabban is, bár jóval kisebb mér—

tékben, fellép a születések

20-as évek eleje óta történt fokról—fokra való lemorzsolódása következtében. Sok- féle társadalmi jelenség ütközik ki ezenkí—

vül adatainkban, amire alig terjeszkedhe- tünk ki; köztük legélénkebben a gazdasági válság okozta hullá'mzást szemlélyhetjük, amely a közelmultban több helyütt meg-

bontotta a tanulók számának felfelé törekvő sorát. A magasabbfokiú iskolák adatsorai a

szűk határok közé szorított ország értelmi- ségi rétegének a válságána, közvetve .a szel- lemi munkanélkrüliségre is rámutatnak.

1 . Óvóintézetek.

Az óvóinté—zetek és az azokban gondo- zott gyenmekek száma a háború után rend- kívül alacsony volt. A háború után ugyanis sok óvóintézet szünetelt; ezenkívül a szüle-

—521—

számának a—

1938 tések számának a háború alatti csökkenése is leszorította ,a gondozottak számát. Később azonban egyre több intézet lépett ismét mű- ködésbe, új intézetek is keletkeztek (a 20-as évek második felében kb. 200 új intézet nyílt meg) s így az intézetek és a gondozot—

tak száma 1920/21 óta, a személyzet száma pedig, mely a háború után kissé megduzzadt, az 1925/26. tanévtől kezdve szakadatlan emelkedést mutat. Az intézetek száma így 15 év alatt 40%-kal, a növen- dékdké pedig több, [mint 100%-kal emelke—

dett. Míg 1920/21-ben 45 növendék esett

egy óvószemélyre, 1935/36-ban 74 volt

ez az arány. Örvendetes jelenség, hogy amíg 1920/21—ben a rendes kisdedóvók, vala- mint az állandó és nyári mened-ékházak közt 86—14% arányban oszlott meg a gon- dozottak száma, legutóbb 90—10% volt ez az arány. A 3—5 éves gyermekeknek kb. 1/5 része áll óvóintézeti gondozás alatt; ezt 'az arány természetesen vi—dékenzkint és váro—

sonkint nagyon változik; így Budapesten 32% az arány. A kisdedóvás elsősorban szociális célokat szolgál s ezért újabb tör- vényhozásunk annak igazgatását lés felügye- letét, kapcsolatba hozva az általános gyer-

mekvédelemmel, a belügyminiszterre bízta.

2. Mindennapi elemi iskolák.

A közoktatás tulajdonképpeni alapjának, az elemi népoktatásnak a fejlesztésére az iskolafenntartók——elsősorban maga az állam _ a háború után rendkívül nagy gondot fordítottak, mert a népoktatásnak a háború alatt elmaradt fejlődést kellett pótolnia és egyébként sem maradhattunk el ebben a tekintetben a többi kultúrálla'mo'k mögött.

A háború után a mindennapi elemi iskolák is nagy számmal szüneteltek; a szünetelő is- kolák közül egyre több kezdte meg ismét működését, de emellett új iskolák is nyil-' tak meg. Végeredményben az 1920/21.

tanévtől kezdve az elemi mindennapi iskolák száma több mint 700 egységnyi sza—

porulatot tüntet fel, de az új iskolák száma ennél jóval magasabbra (kb. 900-na) tehető, mert az időközben megszűnt (összevont) kisebb 5 népteleneblb iskolák száma mint- egy 200-at tesz. Az'ú' iskolák szervezé z 1925126. tanévtgl kezdve vett erősebb LKlebeISÖerg-féle iskolaépíte'si lendület,

W Éí az e s

' ab'sú " * etővé tette az iskoln

kié íté 't.

4. szám

létesült, de ezenkívül rendkívül erősen emel- kedett a tantermek, az újjáépített és tanítói laká-ssal újonnan ellátott iskolák száma is.

Az elemi iskolai épít—ési akció 50 millió pen- gő pénzáldozattal az egész országban több, mint 5.000 tanterem és tanítói lakás (közös szóval objektum) felépít-ését tette lehetővé az 1930. év végéig. A további terv még 4.500 objektum felállításáról szól s újabb költ- s-ég'vet—éseink már gondoskodtak is az akció továbbfolytatásának lehetőségéről.

Az elemi iskolák tanítószemélyzete ké—

söbb — a háborút követő pótlás és újjászer- vezés után —— a szükségszerű létszámapasz-

tás miatt lényegesen apadt (1924/25-ben 16

és félezer fő volt), de az iskolahálózat emlí- tett kiépítésével, valamint a tanulók számá—

nak növekedésével és a tanítási viszonyok fokozatos javításával kapcsolatban ismét emelkedett, úgyhogy ez a létszám ezidőisze—

rint már megközelíti a 20 ezret.

Az elemi iskolai tanulók száma különö- sen az 1921. évi új beiskolázási törvény ha- tása alatt emelkedett lényegesen, jóllehet ezt követőleg (főkép az 1922—1926; évek—alatt) a háborús születések hatása igen nagy rést ütött annak sorában. A tanulók száma az

1925/26. tanévben érte el a mélypontot

, sabb születési szám folytán 1931/32-ben a csúcspontot (1 millión felül). A legutóbbi négy tanév a születések számának állandó csökkenése miatt, sajnos, ismét visszaesést mutat.

A beiskolázási viszonyok ma már any- nyira javultak, hogy az iskolától távol ma- radó tanulók száma 2—2V2 % -nál alig ér el magasabb arányt s ez az arány is alig javít- ható addig, míg a tanyai rendszer és 'a ne- héz szociális viszonyok okozta akadályok fennállanak. Ezek enyhítése tehát a legsür- gősebb feladat. Bizonyos, hogy —— részben az iskolánkívüli népművelés hatása alatt az írni-olvasni nemtudók aránya is lénye- gesen enyhült hazánkban.

3. Elemi továbbképző iskolák.

Az elemi továbbképző iskolák (tulajdon- képpen csak az önálló gazdasági iskolák külön tanintézetek, a többiek tanfolyamok, amelyek a mindennapi iskolák helyiségei- ben működnek és amelyeknek külön tan- személyzetük nincs) a háború után nagy számmal (több mint 1/6 rész-ben) szünetel—

tek, 1923/24—ben azonban számuk már elérte a normális színvonalat (5.442) 5

—522— 1988

innen kezdve állandó gyarapodásról szá- molhatunk be. A továbbképző iskoláknak majdnem 80%-a általános és valamivel több, mint 20%-a gazdasági irányú. A mult évtizedben a gazdasági irányú iskoláknak

kedvezett a fejlődés; az 1921/22. tanév—

b'an csak 16% volt ezeknek az iskoláknak az aránya 5 ez az arány 1928/291g 26

/0——ra (1. 490 iskola) emelkedett. Az 1920/21.

tanév óta eltelt 8 évi időszak alatt

(1928/29-ig) az általános továbbképzők

dig 122%—kal növekedett. Az 1928/29. tan—

év után néhány .évig alig változott a to-

vábbképzők száma. Az 1931/32. tanév—

ben azonban a gazdasági irányú tovább—

képző iskolák száma egyszerre nagy ha—

'nyatlást mutat az általános továbbképzők ja- vára. Ennek az eltolódásnak az okát abban a rendelkezésben kell keresnünk, am ya _k—

értelmében azok a gazdasági irányú tovább-i képző iskolák, amelyekben a háborús szü- letések hatása alatt a tanulók száma nem érte el a 40—et, csak mint általános tovább- képzők folytathatják működésüket. Az újabb tanévek adatai ennek ellenére ismét a gaz- dasági továbbképzők javára mutatnak el—

tolódást.

A továbbképző iskolák tanulóinak a száma a háború előtti, még magas, születési

számhoz képest 1926/27-ben állott a leg—

magasabb ponton, 1930/31-ben pedig a há-

borús születési kieséshez képest a legmé- lyebb ponton. Ezalatt a tanulók száma ép—

pen 50%-kal esett. Innen kezdve azonban ismét mintegy 120%-kal emelkedett a lét- szam.

4. Tanonciskolák.

A tanoncoktatás újjászervezése elsősor- ban az 1922. évi új ipart-örvény útján tör- tént. Ez szabályozta a munkaadó kötelezett- ségét a tanoncok iskolábajáratására nézve s azonkívül az iskol—aállítási kötelezettséget is. A tanonciskolák száma az 1920/21.

évtől kezdve az 1929/30. tanévig évről—

évre gyarapodott és ezalatt az iskolák száma 307—ről 525-1'e nőtt. Az utóbbiak kö- zül 486 volt iparos- és 39 kereskedőtanonc- iskola. Ezzel a nagyarányú fejlődéssel együtt a tanulók száma az 1920/21. tan-

évi 43 ezerről az 1927/28. tanévi csúcs—

pontig 76 ezer főre emelkedett —— a gyara- podás tehát 78%—os volt, — ami a 20-as

Óvómte'zetek Écnles matemenes

1400 1200 '! 000 800 600 400 200

msoenúvn's mmmzs

állaanx 1 40

ezt ó'Ém

120 község;

(makes 10 O

' mmaixamíkus 30 es. nam. romaknas

G 0 . egyeb ;allegű

ofo. d'autre nalamére40

20

!. KÚZUKTATÁS.

:. msmucnou PUBUOUE

ELEM! uEPoxuús v— zusammen! mmm ÉLÉMENT

Gondolni! nyomattak Eutants WÉEBMS

610! ' "

:) Mindomupi ískallk b) Iovühképzőiskom

Enola: unotmcnm

che Écoles complémentalres

MRE

mmm

éc. d'Ehu körsegv écl comm ennie;

római kam—;kus

!!

$$$ vér. nem, mmames xeíormárus

rendes ksguediwo — 1920/21

mm mum—alles _A

véguliévas ,. M

* m 4.204

. 5.795

miandó ús nyári " "

menedékházak —

asilespermanents ., .

e! d'été

1935/36 1935/36

e'r, caivmisws egyéb autres écl áitalános irányú enseignament général

O 0

gazdasági :ra'nyú

1920/21 1935/36 1920/21 1935 "36 % enseignement ag'icola

c) !nnulók slim Nombre ú'úiéves

1400rezer __ M _, I ! [ ! mme 1400

dans l'ensembla des écazes pyimmres ,—

12 O O -- —- az osszes elemi iskoíákban )! 1 2 00

1000 / ( .-.,—.n--——-nn14niii—___—..— 1000

, .

800 ...-"5..___ __ %,f' ' , dans !es écotos auotidiennes 800

a mindennaoi iskolákban _ ___ _ _ ___-—-'

600 ' —— s o o

AGO v 40 o

: továbbképző iskolákban dans Ies écoles complementanes Ig./"I: __o

zoo _ Nan—__ 2 o 0

O

0 1920/21 1921!!! 1922/231023/24 1924/25 19251'26 1928/271927/281928/29 1929/30 1930131 1931/32 1932/331933/341934/351936/37

TMBICISKDLÁK —— ÉCDLES D'APPRENTIS :) Innintczmk — Emma-mum ú'umlonlmm b) !!an — Elm:

400 80 4191 —- mine

Mauna: irányú

300 enssionemont général 8 O

/ %m

200 40 "

/

% !eúny —— filles smkivánvú

..

400 enseignemam technicus 20 %

% /Á

1920/21 1935/38 1920/21 1924/25 1927/28 1933/34 1935/36

400

300

200

10

PDLGÁRI És KÖZÉPÖSKULÁK —— ÉGULES BOUREEUISES ET SEMMIRE b) huutók — Elm:

n) hnlmme'k — Ehbllsscmam fontolgatom!!!

!iúiskola' k écoles de gargons

V//

Ond nyősknlák ócolas de jeunos fules

%

közös iskolák úcotes mixtes

o

1 920/21 1935/36

!920/21 1935/36

1920/21 19351'36

8 róm, kath ÉC. [:th romames aref

éc. caiv—mstes az egyen

Megű iskotákuan

1920/21 1935/36

POLGÁR! ISKOLAK — ECOLES senna—501358 KOZÉPISKOLÁK — Écmfs szconmmes KOZEP!SKOLÁK — ÉCOLES SECONDMRES éc. d'autre caranfé—e

4. szám -—-—523—— 1938 években hazánkban megindult erős iparo-

sodásnak is köszönhető. A kedvező kon- junkturális (időszak után az egyre súlyos—

bodó gazdasági válság miatt azonban meg- indult a tanonciskolai tanulók számának a lemorzsolódása is, amit a (háborús korosztá—

lyoknak a tanonciskol—ákban való sorrakerü—

' lése még jobban elősegített. A tanulók száma így 1928/29—től 1933/34-ig állan- dóan fogyott; hat év alatt éppen felé- nyire esett a létszám; változást csak a leg—

utóbbi két tanév emelkedő irányzatában látunk. — Ehhez a változáshoz az iskolák számának is alkalmazkodnia kellett; a csök-

kenés ezen a téren különösen 1933/34- ben volt nagy, amikor a rokonszakirányú iskolák összevonása folytán az iparostanonc—

iskolák száma 44—gyel, a kereskedőtanonc—

iskoláké pedig 9-cel csökkent. Az iskolák számának csökkenésével szemben örvende—

tes viszont az, hogy a szakirányú iskolák aránya növekedett az általános irányúak- kal szemben: 1920/21-ben 17%, 1935/36- Eban 22% volt a szakirányú iskolák aránya.

5. Polgári iskolák.

Középfokú oktatásunknak a háború utáni története rendkívül változatos. Az is- kolák átszervezése, újabb tanítási tervvel való ellátása, új iskolafajok felállítása egy- mást követte a lefolyt időszak alatt.

A polgári iskolákat az 1927. évi új tör- vény szervezte át, mely az 5.000—nél na—

gyobb lélekszámú községek—et ilyen iskola felállítására kötelezte és az iskolaépítések elősegítésére polgári iskolai alapot léte- sített. Az iskolák száma a háború után

1926/27-ig állandóan növekedett; innen

kezdve azonban a tanulók száma a hábo—

rús születésekkel kapcsolatban apadt s így az iskolák számát is csökkenteni kel- lett. (Ez többnyire az ú. n. koedukációs, azaz a fiúkat és leányokat együttesen ta- nító iskoláknak a felállítása s ennek kap- csán a fiú- és leányiskoláknak az össze-

vonása útján törtérft.) Ez a hanyatlás csak

alig három éven át tartott s 1931/32- tőI kezdve a fejlődésnek újabb időszaka indult meg. Az iskolák számának ez az utóbbi gyarapodása nagyrészt az új róm. kat.

(főkép női szerzetesrendi) iskoláknak a fel- állításával függ össze.

A polgári iskolai tanulók száma a 20-as

évek folyamán (1924/25—ben) már 91

ezerig emelkedett. Ezután a háborús szüle—

tések' hatása alatt 7—8 tanéven át csök-

kent a tanulók száma 8 így 1929/30-ban

69 ezer tanulóval elérte a legmélyebb pon—

tot. Az utóbbi három tanévben azonban, különösen a leányiskolák fejlődése folytán, a tanulók száma már ismét 90 ezren felül állott. Az iskolák közül 36% fiú-, 50% leány- és 14% közös iskola volt.

6. Képzőintézetek.

A képzőintézetek sorában az óvónőke'p- zők is szerepelnek; 1935/36-ban 4 óvó- nőkiépző állott fenn 424 tanulóval. A tanító- képzés a háború után a népoktatás kiépí- tése és az elemi oktatással járó feladatok (iskolánkívüli népművelés stb.) gyarapodása folytán több reformon ment keresztül; ezek egyike volt az iskola évfolyamainak 4—ről

ö—re való emelése (1924/25-től). Általá-

ban itt is inkább a leányiskolák száma emelkedett. (Legutóbb 19 fiú- és 36 leány- iskola működött.) Az 1920/21. tanévben csak 23 volt a leányiskolák száma; az - 1926/27. tanévtől kezdve azonban csaknem minden évben megnyilt 1—1 leányiskola, sőt az 1929/30. tanévben 4, az 1930/31.

tanévben pedig 3 új leányiskola kezdte meg működését. Amíg a fiútanulók száma a háborús születések folytán bizonyos

hullámzást mutat (1923/24-től kezdve

mét csökkent s legutóbb alig három ezer volt), addig a leánytanulók száma az új iskolák felállításával kapcsolatban 1924/25 óta állandóan emelkedett; a leány-

tanulók száma 1934/35—ig a 11 évvel az-

előttinek három és félszeresére nőtt s csak a legutóbbi tanévben látunk abban csökkenést (6.528-ról 6.354-re). Ez a gyara- podás nem mondható kedvező jelenségnek

és általában a tanítójelöltek száma, ha az

utóbbi négy évben csökkent is, még mindig oly nagy és annyira gyarapította az állás- talan oklevelesek számát, hogy az előző év;

ben az I. évfolyamra felvehető tanulók szá- mának a korlátozása vált szükségessé. A tanítóképzés egyébként is gyökeres reform előtt áll. (Mint 4 évfolyamú líceum fogja működését folytatni a középiskolák csoport- jában és ezenkívül előkészületben vana kétéves tanítói akadémiának, mint felső- fokú iskolának a felállítása),

7. Középiskolák.

A középfokú iskolák közt maga a közép—

iskola találja meg legnehezebben a gyakor- lati életnek leginkább megfelelő rendszert.