4. szám
Külkereskedelmi forgalom.
— 464 —
1938
Commerce extérieur.
Résumé. La balance commerciale aui refléte sous u—ne forme eondensée le mou—vement des échanges extérieurs donne une idée juste des efforts gue le pays a déployés depuis 1920 pour réaliser son redressement économigue.
Dans les années 1920 a 1922, le gouvernement du pays démembré a iait tout son possible pour se procurer á lyétranger des articles de premiere nécessité, notamment des tissus de coton et de Iaine, du bois, du oh'arbon; il nien mainten—ait pas moins les interdictions d'exportation bien eonnues des temps de guerre pour gue Pagriculture se forti—
fiam peu a peu püt fournir á la population les aliments nécessaires. La balance commerciale de ces anne'es est caractérisée par la prédominance des importations sur les exportations; Fexcédent annuxel des premiéres varíait entre 250 et 300 mil- lions de pengős; il ne devait étre dépasse' dans la suite gue par Pexcédent des importations des années 1927 et 1928.
Pour remédier a cet état de ohoses, le gouver—
nement libérait peu a peu les exportations dés l'année 1921; (fun autre cóté, il cherchait a ré- duire au minimum le volume des importations afin de sauvegarder le niveau du change. Aussi uoit-on en 1923 l'exce'dent des importations ramené au tiers de la somme enregistrée les années précé- dentes. Én 1924, le réglement des réparations et la stabilisation de la moinnaie nation—ale, concurrem- ment avec la levée graduelle des prohibitions a llimportation et a l'exportation, ont exerce' un effet heureus: sur le commerce exte'rieur, de sorte gue le total des échanges avec liétranger se chi/fruit par un milliard et demi de pengős. Les mesures restrictives disparurent completement en 1925 avec la mise en vigueur, au 1" janvier de cette année, du nouveau tarif douanier autonome. A la suite de la liberté rendue a llexportaiton, la balance s*est éguilibré, a un petit excédent des importations prés.
Uame'líoration progressive de la situation écono—
miaue et les investissem—ents faits par lyÉtat ont, au cours des années suivantes, aecru la faculte' de consommation du pays, ce gui stimulait la pro- duction nationale dans le domaine de Pindusü'ic.
Une autre conse'guence en est résultée: Famplifica—
tion des importations en raison de ltacguisition, diune part, de matieres premieres et, (fautre part, de machines servant aux investissements produc- tifs. Les anne'es 1926 a 1928 sont donc marguées dlun accroissemcnt des importations dont la cul—
mination tombe en 1928.
Le progrés des exportations
suivre celui des importations,atel point (]ue I'excé- ne pouvait pas
dent des derniéres atteignit en 1927 et 1928 la somme de 370 respectivement 390 millions de pen- gős. Cet excédent énorme était alarmant, parce on*iI se composaít autant de biens de production oue de biens de consommation. Or la balance com- merciale est Pe'le'ment décisif de la balance des payements, et si Ie dé/icit sül) installe á demeure, le pays siendette et le service dtinte'rét et d'amortisse- ment finit par liappauvrir. Clest pourguoi on siest attaché depuis 1928 avec un soin particulier a l'or—
ganisation des exportations dont les premiers fruits ont été récoltés dés 1929, anne'e ou, avec un deficit de 25 millions, insignifiamt par rapport aux années précédentes, les exportations sont monte'es au plus haut niveau eles temps (fapres-guesrre.
Én 1929, les matieres premieres — et, parmi elles, les produits agricoles en particulier — subirent le commencement diun'e' baisse sur le marehe' mondial. La précipítation de cette baisse a été un phe'noméne gros de conséguences funestes. La Hon- grie en fut durement atteinte puisaue les"prod ts agricoles jouaient un róle dominant dans ses em—
portations. La chute, amorce'e en 1930, des exportaé tions continuait jusgu,en 1932. En cette année, le total des échanges extérieurs nya méme pas égalé le chiffre de 1920. Toutefois, les deux minima different profondément, et pareillement le niveau de dévelop- pement de lléconomie nationale n,était nullement identigue en 1920 et en 1932. Du cóté des importa—
tions, ce gui domin—ait en 1932, ce n,était plus les produits finis de llindustrie, mais les matieres pre- miéres nécessaires á Pindustrie. En outre, les er—
portations de 1932 dépassaient de 75% celles de 1920.
A partir de 1933, tant la eourbe des importa- tions (]uc celle des exportations accusent une ten- dance ascendante. Ciest gue la vie économigue a surmonté les difficultés de la crise. Il y a lieu ce—
pendant de noter amen raison de la baisse des prix, la valeur lotale des importations reste tou—
jours inféricure ;; celle de 1920. Ouant aux expor- tations, elles atteignenrt, malgré la baisse, un mul—
tiple de la valeur relative a Panne'e 1920.
Pendant les années de la crise, plusieurs Etats et, par nécessité, la Hongrie aussi ont restreínt le commerce des devises pour maintenir la stabilité de leur monnaie; les mesures de restriction com—
portaient forcément le eontróle du commerce ex- térieur.
Il ressort des chif/res de la statistigue des e'changes extéricurs gue le développement de Pin- dustrie nationale, gut avait pris un bel e'lan dans les années 1925 a 1929, continuait méme pendant
4. szám
la crise et, a plus forte raison, pendant Pamélio- ration des conditions gut s'ensuivit. Pour voir les changements gue ce développement a prouvogués dans la structure des importations, on peut consulter le Tableau 2. Tandis gu'en 1920, plus de .trois guarts (77'8% ) des importations se com- posaient de produits finis, avec u.ne part de 11'5%
pour les matieres premiéres et une part de 10'7%
pour les produits demi—finis, les proportions se trouvent radicalement interverties dans l'année 1937:
les produits finis repré'sentent a peine le guart de la valeur totale des importations, alors gue les matieres premiéres y figurent avec 42'1% et les produits demi—iinís avec 31'4%. En 1937, la pro- portion globale des matieres premiéres et des pro- duits demi-finis atte'ínt presgue la proportion de 1920 des produits fínis.
La Hongrie diavant-guerre possédait une in- dustrie dialimentation gui jouait a beaucoup diégards un róle de précurseur; elle avait aussi une industrie lourde trés avancée; son industrie textile ne powuvait cependant se développer, car les pro—
duits de ljíndustrie textile de PAutriche, concentrée
—surtout en Bohéme, couevraient tous ses besoins.
On comprend donc gue le pays démembre' cherchait avant tout a répare'r sur ce terrain les mangue- ments du passe', et on comprend poxurguoi la sta—
tistigue du commerce extérieur révéle une trans- jormation prafonde en matiére de produits textiles.
Les importations des tissus de coton (Tableau 3) se chi—.ffraíenlt jusguien 1928 par 100 (i 120 mille guintauac par an; dans la période de Piso- .lement forcé, ciest-a—dire depuis 1932, elles sont tombe'es a 6 ou 8 mille guintaux. Nos tissages nous ont donc dispense's de recourir aux tissus de coton de Pétranger. Avec les tissages, les filatures de Hongrie se sont également développe'es. En 1927, les tissages ont achete' a Pétranger 91.000 guintaux de fils de coton; en 1937, seulement 12.000 guin- .taux. Pendant -Ie méme temps, les filatures progres- saient en ligne droite, au moins jusguien 1937, et .tandis guielles avaient fait venir de liétranger 2.000 guintaux de coton brut en 1920, elles en ont im—
porté 264000 guintauac en 1937. Notons gu'á la fin de 1936, un de'cret a impose' aux filatures l'obliga—
tion de mélanger le coton aux fibres artifíeielles dans la proportion de 10%. C7est a cette mesure gu,on peut ímputer le recul enregistré en 1937.
.La situation est pareille dans Pindustrie de la laine.
_ L'industrie de la soie artificielle est L—également une industrie diaprés-guerre. Én 1924, .elle__n*a importé gue 703 guintavx de fil, mais en 1937, ses besoins montaient déja a 38.000 guintaux.
L'industrie du papier' est ne'e pour ainsi dire aprés la guerre dans la Hongrie actuelle. En 1920, elle aimporté en tout 62 guintaux de cellulose (voir Tableau 4); ce chi/tre insignifiant s'est grossi a 420000 en 1937. Il est caracte'ristigue pour les besoins
——465—-— 1938
culturels du pays démembré gue, parallélement a liutilisation d*une telle guantité considérable de ma—
tiére premiere, la consommation annuelle du papier de provenance étrangere siéléve toujours a environ 400000 guintaux par an.
Parmi les matieres fournissant de liénergie thermigue, Phuile minérale brute est indispensable á l'activité économigue modeme.
Aussi voit—on (Tableau 4) gue les importations ont pris dans ce chapitre une ampleur extraordinaire.
En revanche, les raffineries du pays ont pu se développer au point de réduire l'importation des de'rivés d'huile minérale. S'il y a pourtant une augmentation dans les deux derniéres années, eyest gue la fabrication de lialuminíum avait besoin d'une grande guantité (Phuíle pour le chauffage.
(Pest également aprés la guerre gue la Hon—
grieade'veloppé chez elle les industries du cuir et du verre (Tableau 5), gráceaguoi les impor—
tations de cuir et de verte baissaient en méme temps gue les exportations augmentaient.
Lie'conomie nationale hongroise a du supporter de lourds sacrifices dans llintérét de Pindustrie manufacturiére et —— plus faiblement —— dans celui de liagriculture pour leur permettre diacgué- rir a Pétranger l'outillage mécanigue nécessaire. Cette oeuvre d*investissement fut inaugure'e d*apre's les statistigues d'importa—
tion (voir le Tableau 6) dés 1920 et 1921 Au commencement, on importait surtout des ma—
chines agricoles indispensables au relévement de Pagriculture. A partír de 1922, les machines de l'industrie textile figurent déja en téte et elle:
conservent la premiere place pendant plusieurs années. Les machines fabriguant des objets en métaux, en bois, en verre, en cuir ou des produits de papeterie représentaient, elles, aussi une guuntité considérable. Les investissements industriels atteignirent leur apogée en 1927 et 1928.
I/économie hongroise a page a llétranger en 18 ans la somme de 470 millions de pengős, presgue un demi-milliard, pour des produits dont la majeure partie étaient re'clame's par les ínvestissements de liindustrie.
L'examen des importations nous fait découvrir le poste le plus grave, gui est celui des bots bruts et ouvrés. Depuis 1926, ceci occupe la premiere place et absorbe le dixie'me enoiron de la valeur lotale des articles importés. Le fait gue le traite' de Trianon avait prive' la Hongrie de ses foréts lui a imposé en 18 ans une dépense de 1%
milliard de pengős en chiffres ronds.
Du cőté des exportations, la prédomi- nance appartíent indiscutablement a Pagriculture.
Si nous évaluons le total des exportations agricoles en ajoutant aus: produits végétaux et animaux tous les objets fabrigués par Pindustrie a base agricole,
4. szám
nous trouvons gu'en 1930 environ 75%, clest-á—dire trois guarts de l'ensemble des exportations, et á partit de 1931 environ 66%, clest—á-dire deux tiers des exportations se composaient de produits tirés de Pagriculture. La baisse alíecte presgue intégrale- ment les produits des industries á base agricole, surtout la iarine et le sucre, et l'explication en doit étre cherchée dans les tendances uutarcigues des États industrialisés (lui sie/forcent de se su/íire sur le terrain de llugriculture aussi.
Les produits végétaux exportés don-
ncnt, si on les totalise pour 18 uns, la somme de
3 milliards de pengős dont un milliard représente la valeur du blé. Ainsi, avec tout le blé exporte' en 18 ans, la Hongrie était impuissante () compenser entiérement le bois gulelle importait. Un autre article important est Ie seigle dont Pexportation totale féléve en valeur a 96 millions de pengős.
Ue'tranger a ochete' du vin pour 188 millions, des légumes pour 180 millions, du mais pour 171 millions, des iruits frais pour 163 millions, des grains de tréfle et de luzerne pour 129 millions de pengős.
Les produits animaux figurent égale- ment avec 3 milliards de pengős'dans les expor- tations des 18 derniéres années. Au point de vue des échanges emtérieurs, l'aviculture est, de toutes les branches de Pélevage, celle gui a réalisé les résultats les plus remarguables. Ses produits ( volaille vivante ou tuée, plumes, oeuis) ont valu une re- cette de 941 millions, á peine moins gue tout le blé exporté (sans la iarine). Délevage des boeu/s a produit en 18 ans un total de 730 millions. [féle- vage des porcs a produit a peu prés la méme somme: 722 millions de pengős. La recette des ex- portations de moutons (y compris les produits ovins) a monté á 190 millions, celle des exportations de chevaux a 182 millions de pengős.
Liindustrie á base agricole a participé avec la somme d'un milliard et demi de pengős aux exportations des 18 derniéres années. Llarticle a mentionner ici en premier lieu est la farine gui a permis de réaliser une recette de 995 millions, soit en chiffres ronds un milliard de pengős.
Malheureusement Pattitude des États importateurs est telle gue Ia farine sieacporte de moins en moins.
Dans le cas du sucre, la situation est pareille. Les exportutions de sucre ,repre'sentent au total 290 millions de pengős. Les exportations de malt pro- gressent bien guoigue la concurrence toujours plus vive y oppose une resistance grandissante. En 18 ans, la Hongrie a exporté pour 82 millions de malt. Les alcools exportés avaient une valeur toiale de 64 millions de pengős; lá aussi il fallait
soulenir une concurrence acharnée, mais — somme toute — le résultat de 1937 a été favorable.
L'activite' exportatrice des autres in-
—466 -— 1938
dustries se caractér—ise— en général par le [ait gulau recul énorme causé en 1932 par la crise e'conomiaue mondiale succédait une amélioration
_
continue a tel point gue certaines industries ont pu entiérement rétablír leur situation d'avant la crise. Le total des exportations de 18 années se chiffre par 2-6 milliards de pengős dont 1'3 mil—
liard représente la part de I'indastrie lourde. L'in- dustrie sidérurgigue a exporte' des produits demi- manufacturés (lames, barres) et des produits lim's;
les constructions mécaniaues ont vendu á I'étranger surtout des machines agricoles, des chaudiéres, des auto—rails; l'industrie électrotechnioue a fabrigué pour l'exportation des lampes () incandescence, des dynamos, des moteurs électrioues et __ récern- ment —— des lampes et appareils de radio. L'in—
dustrie textile peut enregistrer dans le chapitre des exportations une somme globale de Női—mimo!!!
de pengős, provenani pour la plupart des tissus de coion, de soie et 'de iuie. L'industrie de l'habille-
ment a utteint la somme de 178 millions ídont la majeure partie revient aux fourruresf luk—pelleterie' a fait un progrés aussi rapide gue l'industrie des vétements pour lemmes et _íeunes filles, les blouses á ornements populaires ayant joui d'une véritable vogue á Pétranger. Llindustrie chimigue a contribué avec 146 millions de pengős aux exportations et.
I'industrie du cuir avec 133 millions (représentant surtout des cuirs préparés). Dans ces derniers temps, l'exportation de certains produits de cuir (chaussures, gants) se développe d'une fogan ré—
jouissante.
Azokaszámadatok, amelyek az ország- határt átlépő áruk minéműségéről, meny- nyiségéről és értékéről adnak felvilágosí- tást, az ország gazdasági életének fontos jelzőszámai. A külkereskedelem ugyanis az a véredényrendszer, amely a nemzeti gazdaságot a világgazdaságba bekap- csolja, s a forgalom alakulása azoknak az erőfeszítéseknek az eredője, amelyeket egy- egy ország a szükségletei kielégítéséhez, ipara foglalkoztatásához szükséges áruk
megszerzése érdekében kifejt.
A magyar közgazdaságnak azokról a kezdetben szinte reménytelennek látszó küzdelmeiről, amelyeket Trianon után meg kellett harcolnia, már a kereskedelmi mér-
leg alakulását feltüntető adatokból is (1. sz.,
tábla) következtetni lehet.
—-—467——- 1938 4. szám
l. Magyarország külkereskedelmi forgalmának főeredményei.
Résultats généraux du commerce emte'riew de la Hongrie.
% m ;; Behozatali É—) Index
._- § Én v.kmteli —H Indtce
:; § §. a 3 E többlet 19202100
ÉV Ég § § § "§ 555213???) _a . .
Années § §: E § %% % ou desexp. mr 235 ___E
(nr— xm o—vm lesimp.(—H g駧$§
e **.s .; %a
millió pengő —— en millions de pengős $É* :2m**
1920 4841 1906] 674-7 _ 293-5 100 100
1921 6040 294'6! 898'6 — 309'4 * 125 155 1922 6257 382'9l1.008'6* — 2428 129 201 1923 4907 3922! 8829 — 986 101 206 1924 815'3 667'011482'3 _ 1483 168 350 1925 864'6 848'0313'12'6 — 166 179 445 1926 9410 876'71.817'7 — 64'3 194 460 1927 1.1823 807'6 1.989'9 — 374'7 244 424 1928 12114 826'0 2.037'4 —— 385'4 250 433 1929 1.063'71.038'5 2.102'2 —— 252 220 545 1930 8234 911"711.735'1 _l— 88'3 170 478 1931 539'4 570'411109'8 4— 310 111 299 1932 328'5 834'5 663'0 —l— 6'0 68 175 1933 312'6 391'3 7039 —l— 78? 65 205 1934 3449 4042 749'1 4— 593 71 212 1935 4023 451'5 853'8 %— 49'2 83 237 1936 436'5 5044 940'9 %— 67'9 90 265 1937 475'5 5886 10641! 4— 1131 98 309
i
Az 1920—1922. években a kifosztott f csonka ország minden igyekezete arra irá- nyult, hogy az elsőrendű szükségleteket ki—
elégítő cikkeket, főleg pamut- és gyapjú—
szöveteket, fát, szenet, sőt élelmiszere—
ket tudjon beszerezni a külföldről, s egyidejűleg tovább fenntartotta a há-_
borús gazdálkodásból jól ismert kiviteli ti-' lalmakat, hogy így legalább a lassan erőre
kapó mezőgazdaság ki tudja elégíteni a la- kosság élelmiszerigényeit. Ezekben az évek- ben az exportőr pl. baromfi vagy tojás ki- vitelére csak abban az esetben kapta meg az engedélyt, ha az exportálandó mennyi—
ség után bizonyos, rendeleti úton megálla- pított hányadot a legnagyobb ellátatlan, a székesfőváros élelmezésére leszállított.
A kivihető cikkek csekély mennyisége miatt egyrészt, másrészt a pénzegység védelmét célzó devizaforgalmi korláto—
zások szükségessége folytán azonban a behozott áruk is ellenőrzés alatt álltak.
Ezeknek az éveknek a jellemzője az erős behozatal, amivel kicsiny értékű kivitel állott szemben. így olyan nagy, évi 250—
300 millió pengő között mozgó passzívum keletkezett, amit a csonka ország életében azóta csak az 1927. és 1928. évek passzí- vuma haladott meg.
Tőkeszegény országra nézve azonban
veszedelmes a kereskedelmi mérlegnek az a passzívuma, amely nem hasznOS beruhá—
zások eszközlése folytán, hanem fogyasz- tási javak beszerzése következtében állott elő. Éppen ezért a kormányzat a kivitelt
W! Eezdvealehetősé hez
epes o ozatosa badltoüí—KEIW
e a magyar korona romlása szigorú, a behozatalt visszafejlesztő valutavédelmi in—
tézkedéseket tett szükségesekké, úgyhogy a behozatal 1923—ban az 1920. évi színvo- nalra esett, míg a kivitel már az előző évi értékszinvonalat tudta tartani. Ily módon sikerült a behozatali többlet értékét az előző évieknek mintegy harmadára leszo- rítani.
Az 1924. évvel kedvező fordulat követ-
kezett be külkereske emü am _
ova e e' er es rendezéseezz
MW megalhtasa
illetoleg a pénzegység mggszalárditasale-*"
hetővétette akiv1telből zgÉevizák;
beszolga'ltatasr kötelezettségének megszü - teteset, a Behozatali—egykivüeli'fi'líl'rnak fo-
Mmméüíwmfsmí
Mdelempoh-É
tikát önállóan első ízben szabályozó auto- n vámtarifa egyes tételeit is alkalmaz-
Mar hogy az eddig behozatali
korlátozások alá eső árukra az új autonóinf vámtételek léptek hatályba. Ezeknek a köny—
nyítéseknek a hatása alatt mind a behoza— ' tal, mind a kivitel erősen felszökött, s az
összforgalom már csaknem elérte a más- —' fél milliárd pengős értéket. A kivitel ked- : vező alakulása folytán —— értéke 3 és fél- szerese volt az 1920, évi kiviteli érték—
nek —— lehetővé vált, hogy a mérleg pasz- szívuma az előző évihez viszonyított kb.
50%-os emelkedése mellett is az 1920. és 1921. évi behozatali többleteknek csak mintegy felét érje el.
Az 1925. év január elsejével az auto- nom vámtarifa teljes egészében életbelé—
pett. Ezzel kapcsolatban a behozatali tilal—
mak is megszüntek, s az import teljesen szabaddá vált. Annak ellenére, hogy a tilal- mak feloldódtak, a behozatal még sem emelkedett jelentősen, mert az autonom vámtarifa tételei, amelyeket ez évben a kereskedelmi szerződések szerződéses vám- tételei még nem enyhítették, a belföldi ter- melés védelmében prohibitiv jellegűek. A kivitelt akadályozó rendelkezések megszűnte pedig kivitelünket lendítette fel annyira, hogy 1925-ben a kereskedelmi mérleg az eddigi súlyos passzív egyenlegekkel szemben
4. szám
csaknem egyensúlyban volt, a behozatali többlet csupán 166 millió pengőt tett. Az 1926. évvel a gazdasági helyzet folytatódó javulása, az állami beruházások megindu—
lása, a növekvő munkaalkalmak útján biztosított munkahelyek betöltése révén a belső fogyasz-tókxépesség növekedése egy- részt a belföldi termelést fokozta, másrészt növelte a külföldi származású nyersanya- gok és beruházási célokra szolgáló áruk importját, amit az export növekedése kí—
sért. Az 1926. évvel kapcsolatban meg kell említeni, hogy ez év szeptemberében meg—
szünt a trianoni békeszerződés által ránk kényszerített, Jugoszlávia részére termé- szetben szolgáltatott jóvátételi szénkülde- mények kiszállítása. Megjegyzendő, hogy a jóvátétel címén kiszállított áruk értékei a külkereskedelmi mérlegünkben bentfoglal- latnak?)
A következő két évben, 1927—ben és 1928—ban érte el a csonka ország behoza—
tala 1-2 milliárd pengővel a maximumát, amit a belföld növekvő fogyasztóképessége és a külföldi tőkének a magyar gazdasági élet erősödésébe vetett bizalma tett lehe—
tővé. Ez utóbbi körülmény viszont azt a kedvezőtlen eredményt is magával hozta, hogy a mérleg passzívuma 370—390 millió pengőre ugrott. Ez volt a nagy külföldi hitelszerzések időszaka és tőke tudvalevően . főként áru formájában áramolhatik az or- szághatárokon át. így azonban az ország kamatterhei növekedtek, ami, minthogy az 'importnövekedés nagyrésze nem beruhá—
zási célokat szolgált, nem volt teljes egé- szében közgazdaságilag indokolt, előnyös tehervállalás. A nagy passzívum a kivitel erőteljes fejlesztésére irányuló kormány—
intézkedéseket váltott ki, amelyek közül a belföldi vasútakon nyujtott, s az érdekelt külföldi vasútvonalakon is kieszközölt díj- kedvezmények és az exportőröknek ala- csony kamatláb mellett nyujtott kiviteli hi-
telek említendők.
Az 1929. évben folytatódtak a kivitel megszervezésére irányuló törekvések. Ezek eredményeképen a földmívelésügyi, vala- mint a kereskedelemügyi minisztérium fennhatósága alatt két kiviteli szerv léte- 1) A trianoni békeszerződésnek a magyar gaz—
dasági életet tervszerűen elfojtani törekvő rendel- kezései között előkelő helyet foglalnak el a jugo- szláv jóvátételi szén—szállítások. Olyan országot kényszerítettek a jóvátétel eme módjára, amely maga is jelentős szénimipo'rtra szorult, hiszen az i921—től 1926-ig tartó időszakban az egész behoza- tali értéknek 6—9%-a éppen a szénimiporhra esett.
—468 ——
1938
sült a mezőgazdasági, eredetű cikkek
illetőleg az ipari exportjának előmozdítá— _ sára. (Ez intézmények 1933 elején történt egyesítése hozta létre a külkereskedelmi ', forgalmunk tervszerű kiépítésében fontos szerepet játszó, szép eredményeket felmu— ; tató M. kir. Külkereskedelmi Hivatalt.) A ' kivitelre kerülő agrárcikkek minőségének ellenőrzésére, s ezzel együtt ennek javítá- sára bevezetik a márkázást, ami pl. a zsír- nál, vajn—ál nagyban hozzájárult a kedvező eredmények eléréséhez. Az exportfejlesztő törekvések hatása alatt a kivitel 1929-ben érte el maximumát, valamivel az 1 milliárd pengő feletti értékkel. Minthogy pedig ugyanakkor behozatalunk értéke vissza—
esett, az előző két év legnagyobb hiánya után a kereskedelmi mérleg 25 milliós, te—
hát aránylag igen alacsony behozatali több- lettel zárult.
Már az 1929. év folyamán megindult a nyersanyagok, különösen pedig az agrár- cikkek áresése, aminek elmélyülése egyik súlyos következményekkel járó kísérő je—
lensége volt a világgazdasági válságnak.
Az agrárállamok, közöttük hazánk széles néprétegeinek vásárlóképessége ugyanis a rossz terményárak következtében összezsu- gorodott, ami a kevesebb iparcikkfogyasz- tás révén más okok mellett szintén kedve—
zőtlenül hatott az ipari termelésre, az ipar
kisebbl foglalkoztatottsága viszont növelte
az ipari munkanélküliséget. Az ipar fog- lalkoztatot'tságának csökkenése egyszer—
smind apasztotta az ipari nyersanyag-szük- ségletet, a külföld vásárlóképességének sor- vadása pedig, ami hasonló okok követke- zése volt, kevesebb áru kivitelét tette lehe—
tővé. Az 1930—ban meginduló csökkenés 1932-ben jutott mélypontjára, amikor az ősz- szes forgalom 663 milliós értéke még az 1920—as év 675 milliós értékét sem érte el.
E két minimum között azonban mélyre- ható különbség van, mint ahogy lényege- sen különbözött az a fejlettségi fok, ame- lyen nemzetgazdaságunk e két időpontban állott. Az 1932. évben a behozatal oldalán már nem ipari készgyártmányoké volt a vezetőszerep, hanem ipari nyersanya—i goké. A kivitel pedig 75 % —kal haladta meg az 1920. évit.
Az 1933. évtől kezdve a behozatal és a kivitel egyaránt emelkedő irányzatot mu—
tat annak jeléül, hogy a magyar gazdasági életnek sikerült a válság nehézségeit leküz- denie. Jellemző, hogy az áresés következté- ben a behozatali érték még mindig alatta
4. szám
marad az 1920. évi értéknek. Kivitelünk természetesen még csökkenő árak mellett is többszöröse az 1920. évinek.
A válságos évek alatt a valutaárfolyam biztosítása céljából az egyes államok, közöt- tük —— kényszerűségből —— hazánk is de- vizaforgalmi korlátozásokat léptettek életbe, ami maga után vonta a külkereskedelmi
forgalom ellenőrzését is, tekintettel arra, hogy egyrészt a behozatalnál el kell bí—
rálni, vajjon az igényelt devizamennyiség tényleg nélkülözhetetlen áru beszerzését célozza—e, másrészt pedig az export útján megszerzett devizákat be kell szolgáltatni, hogy a devizaszükségletek kielégíthetők le- gyenek. Az így szükségessé vált forgalom- korlátozásnak az volt egyik következ- ménye, hogy a belföldi termelést az önel- látás szolgálatába állította azzal a céllal, hogy minél kevesebb munkaelemet tartal—
mazó, s így minél olcsóbb, tehát minél ke—
vesebb külföldi devizát igénylő áru beszer—
zése útján, lehetőleg a belföldi ipar bekap- csolódásával elégíttessék ki a hazai szük—
séglet.
$
A belső iparnak az a fejlődése, ami fő—
ként az 1925—4929. években a külkeres- kedelmi statisztikai adatokon keresztül megállapíthatóan is bekövetkezett, a vál—
ság, s az ezt követő fellendülés évei alatt is tovább folytatódott. Hogy ez a fejlődés milyen változást idézett elő behozatalunk összetételében, erre vonatkozóan hű képet nyujt a 2. sz. táblázat, amely az áruk meg- munkálási foka szerint, tehát a nyersanyag, félgyártmány és gyártmány hármas kategó-
riájára bontva mutatja be importunkat.
Eszerint 1920-ban az importnak több mint háronmegyedrésze, 77'8%-a a gyárt- mányokra esett, .a nyersanyagok részese—
dése ellenben csak 11'5%—ot, a félgyártmá- nyoké pedig 10'7%—ot tett. Az 1937. évben pedig a gyártmányok aránya alig tra—
ladja meg a behozatal összérték-ének ne—
gyedrészét, s ugyanekkor a nyersanya—
gokra 42'1%, a félgyártmányokra 31'4%
esett. A nyersanyagok és félgyártmányok _gegyüttes 1937 . évi részesedése majdnem '*Éánnyit tett ki, mint 1920—ban a gyártmá—
nyok aránya.
"Nyersanyagbehozatalunknak jelentékeny része élelmisZerekre esik, amelyek egész im- portunkban is számottevő részesedéssel, ál—
talában 5—8%—kal vesznek részt. Ez a ré—
szesedés csak az 1921—23. években esett
vissza 3—4%—ra, amikor devizapolitikai
—-469— 1938
2. A behozatal alakulása az áruk megmunkálási foka szerint.
Variation des impurtations suivant l'éiat des mar- chandises.
Nyersanyag - Ma- Félgyártmány Gyártmány tíé—res premiéres Demi-produits Objets fabrígués , részesedése Ole—ban az összbehozatalban
Ev par rapport á l'cnsemble des importations, %
An- ebból ebből ebből
"4538 5; élelmiszer §§ élelmiszer gy: élelmiszer
§§ don! objets §§ dont objets §§ dont objels
% ; d'alímen- m 3 dtalimm- w : d'alímen—
:O u talum % % lattan 3 e tatzon
1920 11'53 6'7 107 01 77'8 73
1921 1813; 39 130 O'O 68'4 29
1922 2281 3'4 199 00 573 26
1923 296 3'5 25'6 00 449 13
1924 27 81 455 226 01 49'6 1'5
1925 29'1. 6'2 21'7 01 492 1'5
1926 309 55 234 00 45 8 12
1927 296 56 24 83 00 4515 11)
1928 32"? 60 23'6 00 43"? , 0'9 1929 37'8—3 6'4 228 00 39" 01
1930 392 65 225 00 883 09
1931 41'5f 69 259 00 5326 09
NÉZÚÁ— N) %lí 00 %5 06
1933 42'1i 73 283, 01) 296 04
1934 422 60 29'5 — 283 D'?)
1935 47 7; 6'3 269 0 0 254 03
1936 451, 5 2 285; 00 26'4 02
1937 42'1í 5'1 3141 (N) 26'5l O*3
, 4
okokból a déligyümölcsök —— a citrom ki- vételével —-— jóformán maradék nélkül be-
hozatali tilalmi listára kerültek. (1923-ban
pl. összesen 221 vagón déligyümölcsöt im—
portáltunk, 1937-ben pedig 2.551 vagonnal.) A BEHOZATAL AZ ÁRUK MEGMUNKÁLÁS! rom SZERINT.
LES IMPORIAUONSPAR NATURE DE MARCHANDlSES. ')
o 40 20 30 40 50 60 90 80 90 430 1920
1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1986 1931
Nyeisawysg matieres premélas
%
Fe'lgymmany OGWI—WOÓUÉYS
%
(iyanmany Oblets lsbnuués
' M 31 s: 1933 R n 0951 1939.
34
