4. szám — 439 — 1938
Állattenyésztés.
Élevage.
Résumé. La guerre mondiale, le traité de paix, les barriéres dont certains de nos anciens dé- boachés stentouraient dans un esprit diautarcie, et ré—cemment la généralisation de l'emploi en ugri- culture des' forces motrices mécaniaues ont tous contribué ;; transiormer pendant le dernier guart de siecle tant l'c/fectif du troupeau national gue les tendances de I'e'levage.
La elimination de la consommation de la uianxdc de boeuf a l'inte'rieur du pays, et les diffi—
cultés de la vente () l'e'tranger ont déterminé les éleveurs a réduire le troupeau bovin;
celui-ci comptait 1'9 million de tétes en 1935 (contre ?] millions en 1911). Dans ce chi/Tre, la race de Hongrie et de Transylvanie, peu exigeante et fournissant surtout les bétes de trait, figure avec 14'6% seulement; etest aue les tracteurs ont pris la place des' baeufs de labour et gu'on re- cherche les races bonnes laitiéres; la part de la race de Simmental et des races indigénes a poils blancs et rouges sléléve au contratre a 80'4%. Les mémes raisons expliauent gue la proportion des boeufs de trait est tombée de 32'5% en 1911 a 20-5% en 1935, et aue les vacrhes Iaitiéres repré- sentaient dans le dernier recensement plus de la moitié du total.
Les uaches du pays donnent par on 16 mil—
Zions d'hectolítres de Iaít en moyenne. Sur cette (]uantité, 45% sont utilisés par les producteurs aui les consomment ou les transforment, 33%
sont livre's directement aux consommateurs ou aux petits commercants, 22% sont remis aux grandes entreprises de Iaiterie possédant une patente. L*in- dustríe Iaitiére produit annuellement environ 125000 guintaucc de bezzrre, 100000 guintaux de erezne, 100000 guintauac de fromages blancs, et 45.000'auintaux de fromages propremvent dits. Le boeuf et le beurre sont d'importants articles die-x:- portation.
Liéleuage des chevauac hongrois, ré—
puté dans le monde entíer, couvre compléternent les besoins du pays et fait méme des exportations systématigues. En ce aui concerne la densité du troupeau chevalin, la Hongrie occupe en Europe la auatriéme place, étant précédée seulement du Danemark, de la Lituanie et de la Pologne. L'État posséde des liar—as a Mxezőtiegyes depuis 1785, a Bábolna depuis 1789, a Kisbér depuis 1853.
Liélevage porcin a une importance capitale au point de vue de lialimentation popu- laire, les 'paysans se nourrissant de beaucoup de lard et la cuisine hongroise se faisant avec de la
graisse de porc. Pour cette raison, et parce gue le climat de Hongrie favorise la culture du mais, la Hongrie vient en troisiéme rang parmi les pays dJEurope au point de íme de la densité du trou—
peau porcin.
On comprend dlaprés ce gut pre'céde (luc les races pré/érées en Hongrie sont celles gui donnent beaucoup de graísse. Celles-ci représentent 81'2%, les porcs de boucherie 18'8% de l'ensemble.
La baisse du prix de la laine et les difficultés de I'e'coulement de la marchandise a llétranger ont eu pour conséauence gue le nombre desX m 0 u to 11 s était derniérement de 39'7% moins e'levé gu'en 1911 sur le territoire de la Hongrie actuelle. 46'9%
du troupeau de moutons se composaient de mé—
rínos, car ciest la race gui convient le míeurc au climat et au sol de la Hongrie.
Lfélevage de volaille a fait derníe're- ment de notables progrés. Au 28 fe'vríer 1935, on comptuit environ 21'9 millions dlanimaux de basse cour. La volaille et ses produits constituent un paste actii dans la balance commerciale du pays.
Avec Ie développement de la pelleterie, l'éle-
vage de lapins a re'alisé de bons résultats;
en 1935, le nombre de ces animaux a été de 279000.
Én 1936, on a compte' 41.000 apículteurs aui posse'daient 401000 colonies diabeilles; la pro—
duction annuelle a été de 31.000 auíntaux de miel et 553 guintauac de cire, dtune valeur totale de 23 millions de pengős. 15 a %% du miel sont uendus a Ilétranger.
Én 1937, il y avait dans le pays 42 syndicats de pécheurs (]ui pratiauaient la péche sur 201000 arpents cadastraux dieau, et 150 exploitations de pisciculture utilisant une surface liguíde de 18.500 arpents. Les lacs et cours dteau naturels ont fourni 25.000, les viviers 45.000 guintaux de poissons.
Le poisson le plus commun en Hongrie est la carpe; le poisson le plus appre'a'é est la sandre du Balaton; on trouve en abondance des brochets, des sandres de riviére et des tanches.
Le gibíer est riche gráce a la protection dont jouissent les animaux de la forét et des champs, et gráce aussi aux mesures destinées d assurer leur reproduction. Pendant la saison de la chasse, beaucoup diétrangers viennent en Hongrie se livrer a ce sport. Lieacportation du gibier tué ou vivant rapporte au pays environ 2 a 3 millions de pengős par an,
32*
4. szám ——-440—-—
1. Haszonállatok?)
Az állattenyésztés termékei a népesség élelmezési, ruházkodási és egyéb szükség- leteinek kielégítésénél igen fontos szere- pet töltenek be. Ennek a termelési ág- nak köréből származó feleslegek pedig az ország kivitelének érték szerint évenkint mintegy 1[4—1/3 részét szolgáltatják. Az állattenyésztés hozama nemzeti, jövedel-
münknek nagyjából 1[6—1/4 részét adja. Ez
az ősfoglalkozás tehát gazdasági életünk- nek egyik igen fontos pillére.A világháború, a békeszerződés, az idő- közben bekövetkezett gazdasági válság, továbbá egyes államoknak az önellátási törekvésekkel összefüggő gazdasági elzár- kózása, valamint a gépi erőnek a mezőgaz—
daságban történt terjeszkedése több más
!. Szarvasmarhaállomány fajta szerint.
Ejfeotz'f des bétes á comes, suivant la race.
Szimmentálii és hazai pirostarka
Race de Simmemhal
et race hon- groise rouge,
avec ta ches
.Autres
Megnevezés Spéciűcalion
transylvaines raceselbufles összesen Total
Egyébfajtaés bivaly
Magyar-erdélyi Hongroises- jSzarvasmarha
_.
!N)__
N(" 1
darab —— en
1911
(a mai területre átszámított adatok — chiffres concernant le territoire acmel)
T. j. és megyei városok Villes autonomes et
départem. . 84.543 111.012 20.302 215.857 Községek —— Communes 563399 1,217.040158.460 1.933899 Összesen szám szerint
Total en téies . . 647342 132805? 173562 2149156
% . . . . . . 30-1 61'8 81 1000
10001akosra —— Pour e
1000 habitants § 85'2 174'6 228 2826
1000 kat. hold terü— § letre —— Par 1000 §
arp cad. m 402 82-2 109 1333
1935 T. j. és megyei városok
Villes autonomes et
dénan'em. . 22.987 133.267 10.384 166.688 Községek — Communes 257264 1,409.274 86.565 1,753.103 Összesen szám szerint
Total, en tétes . . . . 280251 1,542.541 96.949 1 919.741
% . . . . . . 146 804 50 1000
1000 lakosra —- Pour s
"1000 habitanís . § 314 1724 109 2147 1000 kat. hold terü— §
letre — Par 1000 "53,
arp. cad. . . m 173 954 60 118'7
1911. évi országos összeg
Base de 1911 : 100 .
, 43 116 56 8.9
1) Forrásmunkák: Magyarország állattenyész- tése. Szerk.: Konkoly Thege Sándor dr. —— I. Well- mann Oszkár dr.: Szarvasmarhatenyésztés. — II.
Dőhrmann Henrik: Lótenyésztés. — III. Enesei Dorner Béla: Sertéstenyésztés. —— IV. Kovácsy Béla: Juhtenywésztés.
SZARVASMARHAÁLLOMÁNY.
EFFECTIF BOVIN. ,
1500 ezer llle 1600
4.2 0 0 12 00
% 1911 .
;:3::;:;: 1935 .
8 O O 8 00
A O O — 4 O O
0 , ,
Magyar Puostarka Bwaly Race hongroise Pte el rouge Autre Bumas
M. St. Sz. IBSB. R. H. de SL 1938,
tényezővel együtt az utolsó negyedszázad alatt. nemcsak az állatállomány létszámá- ban, hanem általában az állattenyésztés irányaiban is igen mélyreható változásokat idézett elő.
A szarvasmarhatenyészte's az 1911. évi részletes állatszámlálás óta az állomány minőségi javulásán kívül nagyarányú át- alakuláson ment át. A szarvasmarhalétszám 1935-ben 1,919.741 darabot tett s az ,emlí—
tett okokon kívül a jó takarmánytermő területek elégtelensége és nem utolsó sor—
ban a marhahúsfogyasztás hanyatlásal) miatt a mai területre átszámított 1911. évi állománynál mintegy 10'7%—kal kisebb volt.
A szarvasmarhatenyésztés terület, sze- rint a Duna jobb partján a legelterjedtebb, úgyhogy ott majdnemtugyanannyi szarvas- marha van, mint a másik két országrész- ben együttvéve.
A viszonylag kisebb igényessége s kiváló munkabíró ökrei miatt kedvelt már!gyar—
erdélyi fajta szarvasmarha az ország régi területén 1884-ben még 803, 1895-ben 65'9%-át, 1911-ben pedig a mai területen is még 30'1%—1át tette az állománynak. A traktorok terjedésével és a tejtermelés fo- kozására irányuló törekvések eredménye- képen ennek a tejelésre kevésbbé alkalmas
1) Százezer lakosra az 1911—1915. évek átla- gában 3.970, az 1931—1935. évi átlagban pedig csak 2.662 szarvasmarhavágás jutott. Ezzel szem—
ben a lakosság százezrére kiszámított borjúvágá- sok száma az IBM—1915. évi átlagos 2.662-ről 1931L—a1935. évek átlagában 4.268—ra emelkedett.
4. szám ———441 —— 1938
fajtának jelentősége a békekötés után még jobban háttérbe szorultl) és 1935—ben már
csak 14'6%—kal szerepelt az állományban.
Ezt a fajtát gazdáink főleg az ország északkeleti részein tenyésztik kiterjedten.
A viszonylag lassan fejlődő, de ellen- állóképesebb magyar-erdélyi szarvasmarha létszámának hanyatlásával egyidejűleg az aránylag korábbanfejlődő és jó tejelő teli- vér s félvér szimmentáli, továbbá a körül—
belül hasonló természetű és értékű külön-
féle hazai (bonyhádi, moson-soproni, vas-
megyei, alföldi stb.) pirostarka tájfajták igen nagy mértékben elterjedtek. S amíg az összes többi fajták állománya a multhoz képest visszaesett, a szimmentáli és a piros- tarka szarvasmarhák a háború előtti elter- jedtségük mértékét számbelileg és viszony- lagosan is erősen meghaladják. Az ide tar—
tozó fajták aránya ugyanis —— e fajták elő—
nyös tulajdonság-ai következtében _ az 1911. évi 61'8%-ról 1935—ig 80-4%—ra (1'3
millió db-ról 1-5 millió db-ra) emelkedett.
A telivér és félvér szimmentáli, továbbá az egyéb hazai pirostarka fajta, valamint a másféle nyugati tejelő fajta szarvasmarhá- kat a Duna .jobb partján, az egyéb fajta szarvasmarhákat pedig az ország észak- keleti vármegyéiben tenyésztik legkiterjed- tebben.
A motorikus munkagépeknek a mező- gazdaságban történt elterjedése, továbbá a sovány és hizlalt ökrök külföldi értékesí—
tése elé tornyosuló nehézségek és a hús- fogyasztás módosulása következtében az ökörnevelés és hizlalás jelentősége a mult- hoz képest meglehetősen csökkent, úgy- hogy a tinók és az ökrök együttes száma 1935—ben már 43'6%-ka1 kisebb volt, mint 1911—ben s ugyanakkor arányuk az állo-
mányban 32'5%—ról 20'5%—ra hanyatlott.
A jövő fejlődés szempontjából kedveZő jelenség, hogy ma már 38'0%-kal. több nö—
vendékbika van az országban, mint 1911—
ben volt és ugyanakkor a tenyészbikák állománya is felülmúlja az akkori létszá—
,— mot.
A; tejelőfajta szarvasmarhák terjedésére z ivar szerinti megoszlásra vonatkozó
'*WAA: földmívelésügyi minisztérium által az 1894. (évi XII. t. c. alapján évenkint végrehajtott tavaszi haszonállatösszeirások részben becslésen alapuló adatai szerint, amelyek a változások irá- nyaira, nézve biztos támpontot nyujtanak, a ma- gyar-erdélyi fajta szarvasmarha az egész állo- mánynak 1924-ben 17'6, 1929-ben pedig 15'9%-át
tette.
2. Szarvasmarhaállomány ivar szerint.
Effectif des bétes ?; comes, suioant le sexe.
T.j. és _, ,
megyei Kozse—
városok gek Magyarország Ville—$ Com— Hongrie entiere auton. mnnes
et dép.
szarvasmarhaállománya , e ectz' des etes á car es
Megnevezes "5 f b "
Spéci/icaiíon
darabszám szerint en tétes
1000lakosra. pour1000hab. 1000kat.holdte— ruletre—par 1000arp.cad.
!
szám itva db
1911
(a mai területre átszámított adatok —— chijres concernant le territoire actual)
Növendékbika —- Tan—
rillons . . . . 10.239 42.719 52.958 70 B:?
Tenyészbika — Tan—
reaux reproduct. . 1.813 14.657 16.470 22 I'!) Tenyész- és fejóstehén
— Vaches repradnct. ,
__et á lait . . . 94.347 776385 870732 114'5 54'0 Usző —— Génisses . 42.932 853950 396882 52'2 24'6 Tinó és ökör —Bonm'l-
lons et boenfs . . 50.523 595006 645529 84.8 40'0 Szopósborjú — Veaux
non encore sevre's 10.186 94.398 104.584 13'7 6'5 Hízó és selejt marha
— Boeujs et vaches en engraíssement on
á élimíner . . 6.357 56.244 62.601 8'2 3'9 Össz szám szerint—
Tomiiennombresabs. 216397 138335!) 2,149.756 2826 1332?
0/0 . . 101 8929 1000 -— -
1935 Növendékbika — Tan-
rillons. . . . . . 7.573 65.531 73.104 82 4'5 Tenyészbika _ Tan—
reaux reprodnct. . 1.546 15.136 16.682 1-9 10 Tenyész— és fejőstehén
— Vaches reprodnet.
_et [; lait . . . 92.884 868393 961127 1075 59'5 Usző —— Génisses . 83.129 347296 380425 425 236 Tinó és ökör—Bonm'l—
lons et boenfs . . 20.769 348583 369352 41'3 22'8 Szopósborjú — Veanx
non encore sevrés 7.749 73.251 81.000 91 5'0 Hízó és selejt marha
— Boenjs et vaches en engraissement on
[1 Éliminer . 8.038 34.413 37.451 4'2 2'3
.. Z ' ' _
Ossz. ; sTotal ennombresabs.am szermt 1666381,758.1031,919.741214'7 118'7
l % . . 87 91-3 100—0 — — adatok a tenyésztésnek a tejtermelés szol—
gálatába állítását mutatják. Az üszők és a tehenek aránya az egész állománynak az 1911. évi 59'3%-kal szemben legutóbb már 70'5%-át érte el. A tenyész- és fejőstehe-
nek létszáma a multhoz képest 10'5%-kal
gyarapodott és 1935-ben már több mint fele volt az állománynak.
Az ország tehénállománya évenkint ke- reken mintegy 16 millió hl. tejet ad. Becs—
lés szerint ennek a tejmennyiségnek mint- egy_45%—át a termelők használják fel, ille-
tőleg dolgozzák fel tejtermékké, 33%—át
közvetlenül a fogyasztókhoz szállítva, vagy a kisforgalmú kereskedők útján értékesí—
4. szám
tik, 22%-át pedig az iparengedéllyel ren—
delkező nagyobb tejüzemekbe szállítják.
Számítások szerint a termelt tejből évenkint mintegy 125 ezer (] vajat, 100 ezer hl. tejfölt és tejszínt, 100 ezer (; túrót és 45 ezer (; sajtot állítanak elő. Vajból elég tekintélyes mennyiséget a külföldön értékesítünk, így az 1934——36. évek átlagá- ban 21'7%-kal több (Összesen 37.360 (1) vaj
került kivitelre, mint az 1911—1913. évek átlagában Magyarország régi területéről;
1937—ben már 59.516 (1 vajat értékesítet—
tünk a határokon túl.
Tekintettel arra, hogy a szarvasmarhák—
nak több mint háromnegyed része a kis—
gazdák tulajdonában van, a tejtermés túl—
nyomó nagy része is a kisgazdaságokból kerül ki. Ezért a szövetkezeti ,tejértékesí- tésnek a kisgazdák szempontjából nagy fontossága van.
A tejszövetkezeti mozgalom a multhoz képest igen sokat fejlődött s az utóbbi években igen szép eredményeket ért el. Ezt mutatja az a körülmény is, hoet,y a tej- szövetkezetek tagjainak tehénlétszáma az ország régi területén 1911-ben mindössze 93 ezer, 1936—ban pedig a mai területen már több mint 182 ezer darab volt. Ebben az esztendőben összesen 2.431 olyan tej—
üzem működött az országban, amelynek napi tejforgalma az 50 litert elérte, illető—
leg meghaladta; ezek közül 947 szövetke—
zeti alapon dolgozott.
A tejüzemekbe beszállított 3,983.557 hl.
tejnek 52'4%-át szövetkezeti üzemek hoz- ták forgalomba, illetőleg dolgozták fel. Az üzemekben előállított tejfölnek és tejszín—
nek 52'3%-át, az ott készített vajnak 390
%—át, a gyártott sajtnak 42470 -át a szövet- kezeti üzemek termelték.
Ezek szerint a szarvasmarhatenyésztés_
nek a vázolt irányban történt átalakulása és'a tejértékesítésnek időközi megszerve—
zése követk—eztében az állattenyésztőknek most szélesebb rétegei részesülnek a jobb tej—
értékesítés előnyeiben; mint annakelőtte s emellett az állattenyésztésnek ez az ága a belső szükségletek teljes mértékű kielégíté- sén felül a külföldi értékesítés lehetőségeit is megfelelően kiaknázza.
Lótenyésztésünk régóta magas színvo-
—442— 1938
3. Lóállomány fajta szerint.
Effectíf des chevauac, suivant la race.
T. j. és
333ng Küzsé-
r ra
Villes gek Magyarorszag
aulono- Com— Hongrie entiére
mes et
dépap mmzes
Megnevezés L__J—_____
lóállománya — effzchf des chevaux Spéci/kation ———————————————————-———;
az E *
k _.
Ésa ;; ?
asxg§o
darabszám szerint MTE—§ x% 3
A '*'-b ? _
m Mes ÉÉ'ÉÉE §
számítva db.
1 9 3 5 l , ! l
Angol telivér —— Anglaís
pur—Sang ... 277 2.090 2.367 03 02
Nonius — Noníits . . 28.160 82.644110.804 12'4 09
Angol félvér — Ang/dís !
demi-sang . 13.729 25.843 39.572 44! 24
Arab telivet —— Árabes ;
pur—sang ... 67 426 493 01 l 00
Lipizzai —— Race de Li- '
pizza ... 1.821 12.995 14.816 1 6 l 02?
Arab fajta — Autres *
arabes ... 3.868 15.063 18.931 21 12
Egyéb melegvérű ,
Autres á Sang chaud 84.263 432199 516462 57'8 31'9 Hidegvérű -— A sang
froid ... 16.937 165.513182.450 204 1 113
Összesen szám szerint
Total en nombr.absolus 143122 736173 885395 99—1 548 0/o . . 108 83-2 [000 — l ——
nalon áll Az orszá;T meglehetősen szélsősé- ges éghajlata mellett olyan aránylag igény- telen és edzett lótípnst sikerült kitenyész- teni, amely a belföldi igényeknek és a kül- földi kereslet kívánalmainak is megfelel.
A magyar gazdák hozzáértésének és a megfelelő szakszerű irányításnak javára ír- ható, hogy lótenyésztésünk a világháború után régi magas színvonalát korán elérte.
A lóállo—mány minőség tekintetében általá—
ban véve megfelelő, létszáma az 1911. évi darabszámot már az 1927—1929. években túlhaladta és a géperejű járművek szapo—
rodása ellenére 1935—ben (885.895 db) is mindössze 1%-kal maradt el attól.
Világhírű lótenyésztésünk az állomány sűrűségét tekintve Európában a 4. helyen áll; ebben a vonatkozásban csak Dánia, Litvánia és Lengyelország előzi meg.
Legtöbb ló az Alföldön van, ahol 1935- ben több lovat írtak össze,.mint a másik két országrészben együttvéve.
Lovainknak 20'5%-a aránylag lassúbb mozgású, de nagyobb teherbíróképrességű hidegvérű igásló. Az idetartozó fajták a Duna jobb partján. ott is leginkább So-
4. szám —443——- 1938
LÚÁLLOMÁNY.
EFFECTIF CHEVALIN.
600 ezer mille soo
1935.
AOO LoOO
200 200;
glnglms§ Arabtana
Pursanganglais Angollélver Racesarabes Races'asangIrma
Angoltelivér Demi-san
Nomus Nonius
M. 81. 51. lBSB. R. M. de 81.133!)
mogy, Baranya, Zala, Vas és Tolna vár- megyékben terjedtek el.
Az állomány többi része viszonylag gyorsabb mozgású, könnyű melegvérű ló, amely az ország minden vidékén általánosan használt. Ezek között legnagyobb számban a különösebb fajtajelleg nélküli, jó állású, elég gyors mozgású magyar parasztló sze- repel, melyet főleg mint igavonó állatot hasznosítanak, de hintós és katonalónak is
teljesen megfelel?) Ezért a külföld is szí—
vesen vásárolja. Ez a fajta az egész állo- mánynak 58'3%-át teszi és legjobban az Al—
föld törvényhatóságaiban van elterjedve.
A nemesebbvérű lovak közül a Nonius- fajtát főleg a kisgazdák tenyésztik. Az át- lagos magyar parasztlónál általában nehe- zebb és erősebb, de szintén gyors mozgású.
Leginkább mint erős gazdasági igáslovat használják, de jólsikerült példányai mint tüzérségi és vadászlovak is megállják he—
iíket. Főleg az Alföldön tenyésztik. Az ágos létszámnak 12'5%-a ehhez a faj—
zi tartozik.
, uz; értékes angol félvérek lóállomá—
nyunknak 45% át adják. Ez a lófajta külső és belső tulajdonságait tekintve a
1) Ezt a rt'ajtát 3. sz. táblázatunkban imelegvérű ló" megnevezéssel mutatjuk ki.
,,egyéb
külföld hasonló származású lovaival min- denben kiállja a versenyt, edzettség,
vósság és kitartás tekintetében pedig még felül is múlja ,azokat. Nagy teljesítményű hát'as, hintós és könnyűlovassági lónak használható. Leginkább az alföldi gazdák tenyésztik.
szí-
A kisigényű, szívós arabfaj'ta, amely az állománynak 2'1% —át adja, igen jó könnyű- lovassági 16, de a gazdaságokban is telje- sen megfelel. Legnagyobb számban az Al-
föld és az Északi dombosvidék egyes tör-
vényhatóságaiban került összeírásra.
A karsztvidéken andalúziai, nápolyi, arab és másféle fajtákból kitenyésztett lipizzai ló kisigényű, szívós és a sziklatala- jon is biztos járású. Ez a hegyvidéki szár—
mazású ló aránylag kisebb testű Kiválóbb egyedei kettős és négyes fogatokbangyak- ran láthatók. Az országos állományból
1 7% -kal részesedik és leginkább a dom-
bosvídékeken kedvelik.
Az egykor világhíres magyarországi angol telivértenyésztés 1914 után válságba jutott és ezen a téren csak néhány év óta mu—
tatkozik észrevehetőbb javulás, 1935-ben hazánkban 2.367 db angol telivért tartottak nyilván. A nemrégiben épített hatalmas, kor- szerű lóversenypálya, továbbá az országban nevelt 1 éves angol telívércsikóknak éven- kint történő nyilt árverése a t—elivértenyész- tésnek mindenesetre jó szolgálatot tesz.
Az ország területe 4 tenyészkerületre oszlik, amelyekben az angol félvér, a No—
nius, a hegyvidéki (lipizzai) és a nehéz, hidegvérű gazdasági ló tenyésztésén van a súlypont. Az egyes tenyészkerületekben természetesen más fajta lovakat is tenyész—
tenek.
Lótenyésztésünk jelenlegi fejlettsége az állattenyésztők hozzáértése és gondossága mellett nagyrészben az állami ménesek
(Mezöhegyes 1785, Bábolna 1789 és Kisbér 1853 óta), valamint a méntelepek létesíté- sének és tevékenységének eredményéül tudható be. 10 méntelepen összesen 1.745 különféle fajtájú tenyészmén szolgálja a ló- tenyésztést. Ezek között 80 db angol telivér és 26 db arab telivér mén van. A méntele—
4. szám
4; Lóállomány ivar szerint.
E/f'ect'if des chevauw, suimmt le some.
:._
oce— N
l ass-§ §E§
m— e
, oxi; %*§
Megnevezes 14: %,v: 3:: u)___g 'a N x **mm.-§
,. . e tálsvemeev
Spectűcatzon :3 Eü :S el'; ' Nm
"ír Ort—63: 515140,"
a—s'.:o$hcs ma:—.mi
darab—en tétes
1911
(a mai területre átszámított adatok chi/fra; concernant le territoire actual.) Tl/j. és megyeivárosok —
ílles autonomes e! dé—
partemmtnles
Községek —— Communes
8.485 66.926 89.1l7 13.696178224 29.672 209015 409.476 70.111 718274
Összesen szám szerint
Total ennombr. absolus 88.157 275341 498.593 83.807 896498
% 43 308 556 93 1000
1000 lakosra—Pour a
1000 habítants. . ; 50 366 656 110 1178 XOOO kat hold terü-
2'4 171 309 52 556
1 9 3 5 E
letre _ Par 1000 §
arp. cad . J
T. j és megyeivámsok—
Villes autonomzs et de' partemmlales.
Községek — Communes
6.665 644520 75.324 2.613149.122 34.824 273794 409.423 18.732 736.773 Összesen szám szerint
Total en nombr. absolus
0/0 4 6' 382 54-8 2 4
41. 489 338314 484147 21. 345 886895 1000 1000 lakosra — Pour
1000 habilants . . 1000 kat. hold terü- letre —— Par 1000 arp. cad.
4'6' 37'9 54"? 24 9.9'1
számítva
2'6 210 299 13 54'8
1911. evn orszagos összeg ; _
—— Base de 1911 : 10) 109
123 97 20 9.9
pek ménállományának egyébként 41'3%-a angol félvér, 26'5%—a Nonius, 8'1%-a hidegvérű, 5'8%-a lipizzai és 12-3%—a egyéb melegvérű fajta.
A sertéstenyésztésnek hazánkban a nép—
élelmezés terén kimagasló fontossága van, mert a szalonna népünknek egyik legfon- tosabb tápláléka és a zsír is minden ház—
tartásban nélkülözhetetlen. Emellett az élő és leölt sertés, valamint a szalonna és a háj külkereskedelmi mérlegünknek is állandóan számottevő, aktív tétele.
Az ország sertésállománya a sertéshús- fogyasztás növelkedésévelf) a sertésárak emelkedésével, továbbá ezzel összefüggően a hazai és külföldi értékesítési viszonyok javulása folytán 1935-ben 4'7 millió db-ra emelkedett és 40-8%-kal meghaladta az 1911. évi létszámot. A sertésállomány sű- 1) A lakosság százezrére az 1911—1915. évek átlagában 8.280, 1931—1935. évi átlagban pedig 13.735 vágóhídi sertésvágás jutott.
5. Sertésá'llomá'ny fajta és ivarszerint.
Effectif des poros, swivant la race et le sem:.
Vim_V(
T. j. és !
megyei; Közsé- varoso
. ek Ma atot-sza'
Vzlles g gy ;;
autom;- Com— Hongrie entiére ;
"155 e munes depor—
lement.
Megnevezes sertésállománya — ejfectífdes poros
s
pccz zca ton' "f i' ": "** § '
a ... 'aÉs 2 na
es . ! .
, , e v a
darabszam szerint ÉS § %%
k —4
en téles : %%
§ 9 § 38
M N '—'MN
számítva db A 1911
(a mai területre átszámított adatok — chzj'res concemant le territoire actual)
Süldő (kan, ártány és ;
koca) — Jezmes porcs *
(máles, femalles et *
chálrés) . 110648 802.i45 912793 1200 5615
Tenyészkan — Verrats .
reproducteurs . . 4 223 25.093 29.316 3'0 1'8 Tenyészkoca —- Truies
reproductrices . 58.433 497273 555706 73] 344
Együtt —— Ensemble 62.656 522367 585022 77'0 56'2
Hízó —- Poros en en— :
963435 1253401 221375 29'2 13'8 Afraissement. .
alac (8 hónaposnál fiatalabb) -— Cochons de lait (de moins de
3 mois) 2085481,304.069;1,602.617 2107 99'3 Össz szám szerint
Toialpím nombres abs. 478 487 284391) 332240? 436'9 205'9
% . . 14—51 85'0 100'0 -— —
Az osz (,) zsírfaita _
szesból § ágraíssz 451592 2,6)S.702!S,070.294 403'6 ]90'3
Parmz Dhústajta _ _ _ _
lesporcs a via/nie 26.890 220218 202113 333 19'6 1935
Süldő (kan, ártány és koca.) -— James poros máles, femellcs et
chátrés 295.184—2,1054566 2,400.750 2684 1484
'lenyészkan — Verraís ; ,
reproductems , . 3.419 28.326 31.745 35 20 Tenyészkoca — Truies
reproducírices . 59.l73— 541680 601853 673 372 Együtt —— Ensemble . 62.592 571.006 63.598 70? 392 llízó —— Poros en en—
graissement. 63.935 481.583 497.518 55-63 308
Malac (3 hónaposnál ; í
űatalabbl — Cochons ; ,
de laít (de moins de 1
3 mois) . . 140A824;1,004.286 !,145.110 12811; 708
Össz ,szám szerint ' ( e l
Total. lelmombres abs. 564535 4,112.441. 4,676.976 5224 2892 Olo . . 12'1 87'9 1000
Az ösz— % zsírfajta ! J
szesből § ágraísse 477263 3,320.017 3,797.280 4246 234'8 ) Parmt o húsfajta
les porcs % á víamie 792424
87.272; 879.696 08'3!% 54-4 * rűségét tekintve Európa államai között Magyarország a 3. helyet foglalja el.
Természeti adottságaink következtében és a már említett okokból a gazdák ná—
lunk elsősorban a zsírsertéselk tenyésztésé—
vel foglalkoznak. Az idetartozó sertések—az egész állománynak 1911-ben 924, 1935-ben pedig már csak 81'2%-át szolgáltatták, mert
4, szám _ 445 — 1938
6. Juhállomány fajta szerint.
SERTÉSÁLLOMÁNY. Effectif des moutons suivant la race.
EFFECTIF PORCIN. _ A mérés,; KÖM;
0 millió m'lhon 4 523323? gek * Magyarország
Villcs Com— Hongrie entiére
auton. 1 rnnnes .
et dép. )
Zsírsertés
Poros á graisse
Hússertés Porcs á viande
M.St.Sz.1938. R. H. de 81.1938.
időközben a városi lakosság igényeinek meg—
változásával, a hent—esáruipar kifejlődésé- vel kapcsolatban és a külföldi kereslet eredményeképen a hússertések tenyésztése nagyobb méreteket öltött s az e fajták ará- nya 7-6%-ról 18'8%-ra emelkedett.
A zsírfajta sertések közül nálunk a gaz—
dák a középnagyságú és kiváló hízékony—
ságú mangtalicasertést tenyésztik.
Hússertéseket többnyire azokban a gaz—
daságokban tenyésztettek, amelyekben tehe- nészeti melléktermék (soványtej, savó, író) és fehérjedús abraktakarmány kellő meny- nyiségben áll rendelkezésre. A kevés sza—
lonnát, de annál több húst termelő efajta sertések száraz, meleg nyarunkhoz és zord telünkhöz csak nehezen alkalmazkod- nak s a betegségekkel szemben is kevésbbé ellentállóak, ezért tenyésztésük csak foko-
zatosan hódít tért és kiterjedtebben csak a Duna jobb partján szaporodtak el.
Leginkább a fehér yorkshire, a fekete bergshire, továbbá a nagytestű fekete corn—
wall és a német nemesített sertések akli—
matízálódt'ak s ezeket leginkább uradal—
Megnevezés juhallomany—a —— ejfectzf des montons .
; . . . D* .
Spear/kation ! x% § (**—§
tra-§ ; Rm
, _ o s -
darabszam szerint. §§ ; I §
_ ._N a: a)
en tetes ; xi: §
§ x 323
c
_ :; 2 33
számítva db 1911
(a mai területre átszámított adatok — chwres concernant le territoire actual)
Posztó- és fésúsgyap— ;
jas merinó — Mérinas dits [1 lainc p. drap et [1 laíne tongue . Húsmerino' -— IVIérz'nos
á viandc . . . . Egyéb fajta —— Antres
771085 . . . . . .
147329 1,543.600 1,691.429 222'4 [049
22.844 245,476 323 152
469136 61"? 291 , 222632
39.792 429.344 Össz szám szerint ——
Tomi ien nombres abs. 210465 119553 2,406.041 3164 149'2
% . . 8-7 91'3 100'0 — —
1935 Posztó— és fésűsgyap-
jas merinó _ Mérínos dits ;; Iaíne p. drap et iz laíne tongue . Húsmerínó — Al./érmes
áviande. . . . . Egyéb fajta —— Antres races . . . . . .
75.890 1,001.178 1,077.068 120'5 66'6 1.616 85.220 36.836 4'] 21?
48.679 287836 836515 37'6 20'8 Össz , szám szerint —-
Tatai ennombresabs. 126185 1324234 1,460.419 162'2 89'7
l 0/o . ,
8'7 91-3 100—0
— — makban tenyésztik. A kisgazdák csak a nyugati határ mellett fekvő törvényható- ságokban foglalkoznak nagyobb arányban hússertéstenyésztéssel, sertéseik azonban többnyire nem fajtiszták, hanem kereszte- zettek.
A jövő kilátásai szempontjából kedvező jelenség, hogy a tenyészkanok (31.745), valamint a tenyészkocák (601353 db) szá- ma a legutolsó háború előtti összeírás vo-
natkozó eredményét egyaránt 8'3%-kal
múlta felül. _
Természeti viszonyaink a juhtenyész—
tésnek általában kedveznek, mert különö- sen az Alföldön elég bőven vannak olyan legelők, amelyek a nyári nagy szárazság- ban csak az igénytelen juhok tenyésztése útján hasznosíthatók megfelelően.
Juhtenyésztésünk a gyapjúárak esése, továbbá a külföldi értékesítési nehézsé—
gek mi'att hosszú időn át hanyatló irány- zatot követett. A helyzet főleg csak
azóta mutat némi javulást, amióta a gyapjúárak —— kormányzati beavatkozás eredményeképen —— emelkedtek. A juhállo—
