—543—— 1938
Vendégt'orgalom.
Tourisme.
Résumé. Depuis la fin de la grande guerre, la Hongrie est visitée chague année par des étran- gers toujours plus nombreux. Liattraction gulelle exerce est diune nature toute différente de celle des autres pays oű a/fluent les touristes. La Hon—
grie d'aujourcfhui n'est pas riche en monuments historigues ou artistigues; les guerres gui Pont ravagée n'en ont pas laissé beaucoup. Depuis le démembrement, sa situation ge'ographigue ne lui assure pas les avantages des montagnes splendides des contre'es alpestres, ni ceux des beautés de la Méditerranée, ni la jouissance des augustes vestiges de Parchitecture antigue. La Hongrie est visitée avant tout par ceux gui cherchent la santé, le repos, les exercices de sport; gui espérent trou- ver la guérison dans ses eaux minérales, le chan- gement de milieu dans la vie de la Puszta et dans les paysages spécifiguement hongrois, lioccasion de cliasser sur ses terrains pleins de gibier ou de se délasser aux bords du lac de Balaton; enfin ——
clest ce gue nous aurions dü peut-étre mentionner en premier lieu .— gui veulent jouir de la situation sans pareílle et des établissements parfaits de sa capitale. Budapest est le centre touristigue du pays; a peu prés tous les étrangers commencent par s'y arréter et ne se rendent en province guiapre's y avoir passé un certain temps. Ce róle central lui est assigné par la nature du réseau ferroviaire et routier, par les manifestations sou- vent si pittoresgues des traditions de Fhistoire hongroise, par la multitude des établissements thermaux et des bains de plage, par la beauté des parcs publics, par les richesses artistigues, par liintensité de la vie scientifigue. Clest en guittant Budapest gue les étrangers se répandent dans les autres stations de tourisme du pays, notamment sur les rivages du Balaton, dans la région mon—
tagneuse du Nord, dans les villes oü lion respire llair du passé: Sopron, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Eger, Pécs, dans les villes diun cache!
ethnographigue special, telles gue Debrecen, Mező- kövesd, Kecskemét, ou dans la ville de Szeged, renommée pour son festival.
Le nombre des étrangers descendus dans les hőtels et pensions de Budapest a passé de 69 mille en 1925 a 183 mille en 1937, ce gui correspond en 13'ans á une augmentation de 164%. Celle-ci ap- parait plus considérable encore si on porte son attention sur le nombre des nuits passe'es a Buda- pest; elle s'exprime alors par 195%, sans tenir compte des étrangers gui ont trouvé lihospitalité ehez les particuliers. En 1937, cette derniére caté- gorie comprenait en effet 81.125 personnes, de sorte gue le mouvement total des touristes étran-
gers stest élevé au cours de 1937 a environ 264000 personnes. Et ce ntest pas seulement le nombre des touristes gui augmente, il en est de méme de la dure'e de leur se'jour.
La plupart des visiteurs sont venus naturelle- ment des pays voisins: Allemagne (16'9%), Autriche (15'9%) et États successeurs: Tche'coslovaguie (11'3%), Roumanie (9'7%) et Yougoslavie (4'5%);
il est a noter au sujet de ces derniers gue Ie con- tingent fourni par la population des territoires transférés de la Hongrie était particuliérement e'leve'.
Les touristes anglais et ame'ricains étaient également nombreux (8'7, respectivement 8'1%); en 1937, le nombre des visiteurs anglais dépassait ltoctuple du clziffre relatif a 1925. Les ressortissants des_pays á tourisme tres développe': Italie, France, Suisse figuraient avec des proportions relativement fortes
(5.1%, 4'4% et 1.9%) parmi les visiteursxdexR capitale hongroise.
Le maximum dyintensite' du mouvement tou- ristigue siobserve en aoút, () l'e'pogue des fétes d grand spectacle de Saint Étienne; juillet et septem- bre, ensuite mai (a cause de la Foire Internationale) sont aussi des mois favorise's. Llimportante insti- tution de la Foire Internationale a compte' 6.948 visiteurs étrangers en 1925, et 18.081 en 1937.
Suivant des informations non olficielles guoigue súres, les 82 centres touristigues de la province homgroise ont en 1936 enregistre' 402042 journées diétrangers.
()ue Ia Hongrie gagnait en popularité méme dans les milieux á exigences élevées, ciest ce aui ressort du développement imposant de l'automo- bilisme. Les personnes franchissant la frontiére en automobile ont été au nombre de 79.487 en 1933, de 139019 en 1937.
Les trains spéciauac gui font profiter les voya—
geurs diun tarif extrémement réduit ont amene'
en 1932 10.690 visiteurs, en 1933 14.496, en 1934
10.675, en 1935 14.092, en 1936 14.986, en 1937 24.290.
On est rede—vable pour le progr-és du tourisme aux diverses organisations créées ácet effet, ainsi gu'au grand nombre et a la haute gualité des établissements visités par les étrangers: bains thermaux, plages, hótels. Én 1937, on comptait sur tout le territoire du pays 337 bains de plage dont 189 aux bords des lacs et cours dieau et 148 d bassins creusés (200 bassins). Outre les plages il y avait encore dans le pays 97 piscines. La clientéle des bains de plage et des piscines disposait de 35.000 cabines et de 73.000 armoires a vétements. Le niveau éleve' de liindustrie hóteliére contribuait grandement au développement du tourisme. En
4. szám
—544—
19381937, 'la Hongrie possédait 1911 établissements offrant un home aux étrangers, notamment 1.252 hőtels, 462 pensions, 64 sanatoriums, 110 maisons de convalescence et 23 autres établissements. Dans liensemble des hótels á plus de disc Chambres, 98'1% avaient Pélectricité, 73'7% I'eau courante, 55'3% le chau/fage central, 54'4% l'eau chaude, 20'6% le téle'phone.
Le tourisme prenaít donc en Hongrie des pro—
portions de plus en plus grandes; cependant les Hongrois voyageant á l'étranger constituaient une masse plus imposante encore. Ce tourisme passif reverse a ltétranger tout le bénéfice provenant du tourisme actif. Les deux postes se soldent pour liannée 1935 par un déficit de 56 millions de pen- gős, et le dé/icit était plus important encore dans les années précédentes.
Les grands événements de Fanne'e 1938, guí mettront en mouvement des )oules considérables et dont le XXXIVe Congrés Eucharistigue constitue certainement le plus important avec Pannée jubi—
laire de Saint Étienne, ont á fel point éveillé Fat- lention gu'on peut légitimement escompter pour cette année un bel essor dans le domaine du mou—
vement des étrangers.
A világháború befejezése után a nemzet- közi idegenforgalom világszerte addig isme- retlen méreteket öltött. Ez a nagy fellendülés részint szellemi és érzelmi, részint pedig gaz- dasá-gi és társadalmi okokra vezethető vissza.
A világháború óriási badszintere révén olya- nokkal ismertette meg kényszerűen az idegen vidékek természeti és művészeti kincseit, kik a háború nélkül talán városuk határát sem lépték volna át. A felkeltett utazási hajlam kielégítését nagymértékben segítette elő a minden háborúval együtt járó nagy vagyoni és jövedelmi eltolódás, továbbá egy ideig a konjunktúrális viszonyok, a könnyű pénz- szerzés lehetősége is. Míg a mult század vé- gén és a háború előtti években csak a leg- magasabb társadalmi osztályok és a közép- osztály felsőbb rétegeinek tagjai utaztak, a háború után az életszínvonal általános ki- egyenlítődése és éppen az utazóközönség számának megnövekedése folytán lehetővé vált árcsökkentés következtében az utazás lehetősége szélesebb néprétegek számára is nyitva áll.
Nemcsak az utasok számában és társa- dalmi rétegeződésében, hanem a kitűzött útioélok megválasztásában is Változások kö- vetkeztek be. A háború utáni generáció sok- kal közelebb jutott a természethez, a spor- tok, hétvégi kirándulások szinte életszük-
ségletévé váltak. Régebben elsösorban a mű—
emlékekkel és gyógytényezökkel rendelkező területek vonzották a vendégeket, az utolsó évtizedekben azonban a sport— és üdülési lehetőségeket nyujtó és a közönség népi sajátsáagok, sőt mondhatni exotikumok iránti érdeklődését kielégíteni tudó terüle—
tek is alkalmassá váltak a nemzetközi ven—
dégforgalomba való bekapcsolásra.
A fentebb említett körülményekkel kell kapcsolatba hoznunk Magyarországnak a háború után észlelhető divatbajöttét is. Az utazás terén felmerülő új igényeket a mai Magyarország szinte minden tekintetben.
pompásan ki tudja elégíteni. Budapest vá- rosképe, gyógy- és fövenyfürdői, a Balaton nyujtotta üdülési és sportlehebőségek, a másutt meg nem található pusztai élet különlegessége, gazdag vadászterületeink stb.
nagy vonzóerővel bírnak a külföldiekre.
Legnagyobb mértékben természetesem Budapest keltette fel a külföld érdek-:
lődését, mely fürdői, egyéb idegenfor—
galmi létesítményei, fejlett kultúrális és élénk gazdasági élete. folytán a legtöbbet, képes nyujtani a vendégnek. Ez a magyará—
zata annak is, hogy az összeomlás után alig jöttek rendbe a viszonyok, rövidesen meg—
indult a külföldiek áradata Budapest felé s—
ez az érdeklődés még évről—évre tovább—
fokozódik. Idegenforgalmunk fejlődését a gazdasági világválság is aránylag csak kis—
mértékben s rövid időre tudta visszavetni.
A budapesti szállodákban és penziókbanl megszállt külföldiek számai) 1925-től 1937- ig 69 ezerről 183 ezerre emelkedett, tehát az elmult 13 év alatt 164% -kal nőtt meg.!
Még nagyobb fejlödést észlelhetünk, ha a Budapesten megszálló külföldiek által eltöl—
tött éjszakák számát nézzük, mely ugyan—
ezen idő alatt majdnem megháromszorozór—
dott.
A sziékesfövárosba érkező külföldiek szá-—
mának lendületes emelkedését sajnos elég nagy mértékben károsan ellensúlyozta Bu- dapest belföldi vendégforgalmának 1935-ig' tartó állandó csökkenése. Tekintve azonban, hogy a külföldi vendégforgalom emelkedése erőteljesebb volt mint .a belföldi vendégfor- galom csökkenése, a teljes idegenforgalom- ban is tekintélyes, 15'9%-os emelkedés mu- tatkozik 1925 és 1937 között. Budapest bel——
földi vendégforgalmának csökkenése részint a nehéz gazdasági viszonyokra, részint arra
1) Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivata—
lának adatgy'üjtése alapján.
BUDAPESTIDEBENFOREALMA.
LE TOURISME A B UDAPEST.
Amen'kn Alnénaue
1937.
a) ORSZÁGUK ÉS VILÁBRÉSZEK SZERINT —PAR PAYS ET PARTIES DU MONDE
Ázsia. Asse
700 _ezer
b) AZ IDEGENFURGMUM FEJLÖDÉSE
n) PROGRÉS ou mumsms Émmcen
c) AZ IDEGENEK TARTÚZKOOÁSI lDEJE') _ c) DURÉE DE SEJOUR DES TOURISIES')
mine—700
/' 0/
GOO / 600 0
500 500 * 240353
I/I 278094
400 400
Külföldiek által eltünt)" éjjelek ]
f*mx /
300 / 'ANucts passees 300 1937 0
/
1: /0
200 200 Om passé f'"
_
,
' __
"" "aBudapest % M 10
Megszám külföidíek száma "
100
__ ,.""L'—"" ._.-r—"%-'; "00 S 3 N
Nombre d'e'tranaers
O O Budapesten
manama—wnvmel— HUIIS
'- '- "' " "- '- " '- " "- "' F *- *) Bel-és kmfölduek egyutt Hongrons etetrangers
M. St. 81, 19384 R. H. de St, 1938.
4. szám
vezethető Vissza, hogy a közlekedés Buda- pest és a nagyobb vidéki városok között je- lentősen javult s ennek következtében a ví- déki közönség szállóban való [megszállás szüksége nélkül is könnyebben ellátogatha—
tott egy-egy napra a fővárosba. Különösen a népszerű filléres gyorsvonatok rendszeresítése által vált lehetővé, hogy a távolabbi vidék—
ről érkezők is éjjelezés nélkül tölthessenek egy—egy napot Budapesten. A csökkenés kü- lönben valószínűleg kisebb is .a látszólagos—
nál, mert a háború utáni fővárosi lakás- hiány megszüntével több vidéki szállt meg magánlakásokban ismerőseinél, ezek azon- ban a megfigyelés alól kiestek.
]. Budapest vendégtorgalma.
Personnes ayant visite' Budapest.
. _! ;, ; 314 a (g,;
v, gas-§ % % —§.s—— Sf—rsss
3) 'U a" L'- M a :: a; "es § ** WRC-ih:
§ 53337, geg geg 353§§§§Mm
§ 3333— § es es? same—a
Vasas ess "ess $$$—Hesse?
1 mess —s: :s_ seems :%s—üsse
; e ne se ;ssg; asass's
*L*-1 szá szerint-ennombresabsolus egz—92133 íg § 539 § 1925 240 154 171139 69.014 221.312 321 1926 247606 170.309 77297 239769 910 1927 260870 166.001 94.869 286.767 302 1928 269606 160015 109591 341210 3'11 1929 250055 139179 110876 340203 30?
19301 241456 125207 116249 363701 3'13 1931; 202.891 103.720 99.171 307047 2310 1932 190593 96.830 93.763 306.097 326 1933 192.688 90.752 101936 344623 3'38 1934L 202.113 91.656 110457 384938 3'49 1935 220.265 87.176 133.089 507.159 381 1936 258880 91.685 167.195 628.209 376 1937 278.094[ 95347 182747 653363 358
Az 1. tábla adataiban még nem foglal—
tatnak benne a magánlakásokban megszállt idegenek, kiknek a száma a rendőrségi be—
jelentőlapok alapján, részben becslésszerűen számítva, 1937-ben mintegy 166.937 fő volt.
Ebből a nagy számból 81.125 külföldi, nagyrészben megszállt területi, 85.812 pedig belföldi vendég. Ha még a megszállás nél- kül egy napnál rövidebb ideig Budapesten tartózkodó vidékiek 200000 főre becsült forgalmát is számításba vesszük, Budapest egész 1937. évi vendégforgalmát 645031 személyben állapíthatjuk meg.
Nemcsak a vendégek száma, de ittartóz—
kodásuk tartama is fokozatosan emelkedett.
Az átlagos tartózkodási idő emelkedésében megnyilvánuló javulást világosan mutatják a 2. tábla adatai.
—545— 1938
2. A budapesti szállodákban és penziókban meg- szállt vendégek százalékos megoszlása a tartóz—
kodási idő szerint.
Répartition des personnes gui visitant Budapest, 3; sont deseendnes dans des hőtels et pens'ions, suivant la dnrée
du séjuur.
Száz vendég közül
Sur 100pe1'sonnes ayant visité Budapest, y ontpassé
%?
§ ! , ri
§ 0 1 2 3 4—5 6-——lO es ?Obb
. , A . . . . Iljours
! 10147 70147 101475 ]OZ'H'S ]OHVS ]OMVS OM da_
; vantag:
"53 napig tartózkodott Budapesten
1925 05 45'7 24'6 122 92 5'5 23
1926 04 482 232 11'7 8'8 5'4 23
1927 03 48'5 21'9 11'6 96 59 22
1928 02 46'8 221 119 97 6'5 28
1929 0'2 47'5 215 120 96 65 2'7
1930 0 2 471 20'4 12 0 1013 72 25
1931 02 472 200 114 121 63 28
1932 0'1 41'7 23'1 14'1 11'9 6'2 2'9 1933 0'2 38'9 24'4 14'3 12'0 7'1 3'1
1934 02 367 241 14'7 133 7'7 33
1935 0'1 32'3 21'8 15'4 16'1 10'2 4'1
1936 01 29'7 249 166 153 93 41
1937 0'1 31'5 24'8 16'0 14'5 9'0 4'1
Származási országok szerint vizsgálva a budapesti szállodákban megszállt külföldie—
ket, azt látjuk, hogy a legnagyobb számú ven- dég természetesena Magyarországot környező államokból érkezik, aminek oka ,a földrajzi közelségen kívül azokban a kapcsolatokban keresendő, melyek Magyarország és elsza—
kított részei között még ma is fennállanak.
1937-ben a legtöbb vendég Németországból
(az összes külföldiek 16'9%—a), majd
Ausztriából (15'9%), Cseh—Szlovákiából
(11'3%) és Romániából (9'7%) érkezett.
Mind nagyobb számú idegen keresi fel Budapestet Nagy—Brilanniából (8'7%) és Amerikából (8'1%). Az angol vendégek száma 1925 óta 1910 főről 15.815 főre szö—
kött fel, vagyis több mint megnyolcszoro- ződottl De az idegenforgalom klasszikus országainak, Olaszországnak (5'1%), Fran—
ciaországnak (4'4%) és Svájcnak (1'9%)
polgárai is nagy számban látogatták meg a magyar fővárost.
A legtöbb vendég augusztusban keresi fel a fővárost, ekkor vannak azok az ide- genforgalmi események, elsősorban a Szent István emlékére rendezett ünnepségek, melyek az idegeneket a legerősebben vonz- zák. Ezek az ünnepségek évről-évre na—
gyobb fénnyel, ünnepélyesebb külsővel és gazdagabb programmal tartatnak meg s ennek megfelelően évről-évre nő a székes-
4. szám
3. A buda esti szállodákban és penziókban meg- szállt kül öldiek megoszlása néhány fontosabb
idegenforgalmi ország szerint 1937-ben.
Répartition des étmngers descendus en 1937 dans les hótels et pensions de Budapest, suivant les princi-
paua- pays.
, A külföldiek
Érkezett által eltöltött külföldiek éjszakák E trangers Nm'ls passéesá
arrivés Budapest par les étrangers
Ország — Pays
szám ' szám
szerint szerint
en 0/0 en %
nombres nombres absolus absolus
Németország — Alle-
magne ... 30.988 169 104.497 16'0 Ausztria —— Autriche . . 29.0691'59 83.75412'8 Cseh—Szlovákia— Tche'co-
Slovagm'e ... 20.680 113 71.989 11'2 Románia —— Roumam'e . 17.662 9'7 70.23010'8 IV.-Britannia — Grande-
Bretagne ... 15.815 87 64.572 99 Am. Egy. Államok
Etats—Unis ... 12.936 7'1 50.016 7'7 Olaszország — Italie . . 9.346 51 33.400 51 Jugoszlávia —— Yougo-
slavie ... 8.185 4'5 33.001 51 Franciaország — France 7.964 4'4 24.215 3'7 Németalföld—f Pays-Bus 4.776 26 18.731 28 Lengyelország—Pologne 3.515 19 11.275 17 Svájc —— Suisse . . . . 3.463 1'9 13.564 21 Svédország —— Suede. . 2.927 1'6 14.121 22 Belgium —— Belgigue . . 2.213 12 7.124 1'1I
főváros augusztusi látogatottsága is. 1931 augusztusában még csak 55.431 napot töl—
töttek a vendégek Budapesten, 1937-ben pe- dig már 124737 napot, tehát hét év alatt több mint kétszeresére emelkedett az au- gusztusi s lehet mondani a Szent István heti forgalom. Nagyobb forgalmú hónap még a július és a szeptember, mely utóbbi több—
nyire derült, napfényes, de már nem túlzot- tan meleg időjárásával a városnézésre a leg- alkalmasabb időszak. A Szent istván napi ünnepségekhez hasonlóan nagy vonzóerőt gyakorol a külföldi és belföldi vendégekre a rendszerint májusban megtartott Buda—
pesti Nemzetközi Vásár. Évről-évre növek-
szik azoknak a külföldieknek a száma, kik részben üzleti ügyekben, részben a vásár alkalmával nyújtott utazási kedvezményeket kihasználva májusban keresik fel Budapes—
tet: az eladott vásárigazolványok alapján számítva, a vásár külföldi látogatottsága az 1925. évi 6.948 személyről 1937-ben már 18.081 látogatóra növekedett.
Budapesten kívül a magyar városok közül az osztrák határon fekvő, gondozott hegy'vidéke, modern nyaralói és jó borai
——546—— 1938
miatt az idegenektől kedvelt Sopronnak van jelentős vendégforgalma. A Sopronba ér- kezett külföldi vendégek száma 1932-ben 14.877 volt, 1933—ban ez a szám már 26.659-re, 1934-ben 40.270-re, 1935—ben pe—
dig 55.200-ra emelkedett; azóta —— 1936-ban és 1937-ben —— némi visszaesés mutatkozik.
A külföldiek legnagyobb része Ausztriából, különösen Bécsből származik, hol Sopront mint kellemes kirándulóhelyet ismerik. A belföldi nyaraló, hétvégi és kiránduló ven—
dégek száma az évi 60.000 körül mozog.
A vendégforgalom az ország más részei—
ben is élénk. Mindent egybevetve 1935-ben a magyar vidék 85 számottevő idegenfor- galmi helyén 151333 külföldiről és 426.670 tartózkodási napról számolhatunk be. 1936- ban 82 idegenforgalmi helyen 140431 kül—
földi vendég és 402042 tartózkodási nap vétetett számba.
Egyre nagyobb a száma azoknak .a kül- földi vendégeknek is, akik autón keresik; fel Magyarországot. Ez részint a világszerte nagyfokú mótorizálással, részint pedig az—
zal a körülménnyel áll összefüggésben, hogy a vagyonosabb, nagyobb igényeket támasztó társadalmi osztályokban is állandóan nö- vekszik az érdeklődés Magyarország iránt.
A vámhatárt átlépő autón érkezők száma 1933-ban 79.487, 1934-ben 90.067, 1935-ben 106.001. 1936—ban pedig 139.019 volt.
A világgazdasági válság és az azzal együttjáró devizagazd—asági korlátozások az utazás 'új módját valósították meg, a nem- zetközi cserevonatokat. Ez a jelentős uta—
zási kedvezményeket és kényelmet nyújtó utazási mód az eredmények alapján ítélve nagy közkedveltségnek örvend, egyre hatal- masabb tömegek használják ki az olcsó uta- zási lehetőséget, hogy megismerjék Magyar- országot. 1932—ben 10.690, 1933-ban 14.496, 1934—ben 10.675, 1935-ben 14.092, 1936—
ban 14.986 és 1937-ben 24.290 külföldi utas érkezett oserevonatokkal Magyarországra.
1937—ben a forgalom legnagyobb része Ro—
mániából (32-5%), Németországból (17'8%),
Olaszországból (12'2%), Jugoszláviából
(11'9%) és Nagy-Britanniából (11'8%) irá- nyult Magyarországra.Láttuk, hogy a külföldi vendéagforgalom minden irányban milyen nagy eredménye- ket tud felmutatni. Vessünk már most egy rövid pillantást a hazai idegenforgalmi léte- sítményekre, azok befogadóképességére és színvonalára. Magyarország egyik legna- gyobb vonzóereje a külföld előtt fürdőkul- turánk fejlettsége, gyógy- és fövenyfürdőinlc
4. szám —547—— 1938 nagy száma, sok esetben a legmagasabb
igényeket is kielégíteni képes kivitele.
1937—ben 337 fövenyfürdő volt az ország—
ban, melyek közül 189 tó vagy folyó part- ján feküdt. 148 pedig —— 200 medencével
— mesterséges létesítmény volt. A fürdők nagy közkedveltségéről és forgalmáról fo—
galmat ad a fürdők parti építményeinek mérete. 28.000 kabin és 59.000 vetkőző- szekrény szolgálta 1937-ben a nyári me- leg elől enyhülést keresők kényelmét. A*
fövenyfürdőkön kívül még 97 uszoda volt az országban található 7.000 kabinnal és 14.000 vetkőzőszekrénnyel. A föveny—
fürdők és uszodák *befogadóképességét Összefoglalva, a kabinok együttes száma mintegy 35.000, a vetkőzőszekrényeké pedig kb. 73.000. E számok — a ka—
binokat négy személyre, a délelőttöt és dél- utánt pedig külön számítva ——— azt jelentik, hogy az ország fövenyfürdőiben és uszodái- ban maximális kihasználás mellett közel fél- millió ember fürödhet meg egy nap alatt.
A gyógy—, gőz- és tisztasági fürdök szá—
ma 162. Ebből 16 tisztán gyógyfürdő, to- vábbi 16 pedig gőzfürdővel kapcsolatos.
A vendégforgalom szempontjából külö- nösen nagy jelentőségű az ország szállodák- kal, penziókkal s más vendéglátó intézmé—
nyekkel való ellátottsága. Az ország csak annyi vendéget láthat el, amennyit a vendé- gek igényeinek megfelelőenrel tud helyezni s ;a rövidebb időre hozzánk jövő, felülete—
sebb benyomást nyerő külfőldiek Magyar- országról alkotott Véleményét nagy mérték- ben fogja befolyásolni a vendéglátó ipar fejlettsége. 1937-ben az országban összesen 1.911 szállóintézmény volt található, ebből 1.252 volt szálloda, 462 penzió, 64 szanató- rium, 110 üdülőotthon, 23 pedig egyéb szállóintézmény. Az összes szállóintézmé—
nyek 23.681 szobával és 46.285 ággyal álltak a vendégforg—alom rendelkezésére. A szállo- dáknak kényelmi berendezéseiről, színvo- naláról fogalmat alkothatunk, ha megemlít- jük, hogy a 10—nél több szobával rendelkező szállodák szobáiból —— vagyis azokban a na- gyobb intézményekben, melyeket a tulaj- donképeni vendégforgalom elsősorban vesz igénybe és amelyek nemcsak a kereskedelmi utazók igényeit vannak hivatva kielégiteni _ 98'1% volt ellátva villannyal, 62'1%
parkettával; a szobák 73'7%-ában volt víz-
vezeték, 55'3%—ábian központi fűtés, 54—47—
ában melegvízszolgáltatás, 20'6%—ában tele- fon és 8'1%—ához külön fürdőszoba is tar-
tozott.
Az ország turistáskodásra alkalmas vi- dékein 50 menedékház 1.496 ággyal és 508 szükségfekhellyel nyujtott lehetőséget a la—
kott helyektől távolabb fekvő vidékeken való éjjelezésre.
A háború után megnövekedett utazási kedv következtében természetesen nem- csak aktív vendégforgalmunk többszörözö—
dött meg, hanem passzív idegenforgalmunk is, —— vagyis azoknak a magyaroknak a szá—
ma, kik ideg—en államokat keresnek fel _ jelentősen emelkedett. A külföldre utazó magyarok számát még növelte, hogy a ha- tárok nagy összeszűkülésével jelentősen gyarapodtak az országhatáron túlterjedő baráti és rokoni kapcsolatok, továbbá, hogy tengeri és magashegységi üdülőhe—
lyeinket elvesztvén, az ezeket kedvelő vagy gyógyhatásuk miatt ezekre szoruló kö—
zönség külföldre kényszerült utazni. Az 1935 májusától 1936 májusáig terjedő egy év alatt összesen 210.013 magyar utas távozott külföldre és tért vissza Magyarországra. Ezek az utasok összesen 3,062.555 napot töltöttek el külföldön, ami- ből 2,970.637 nap esik a nem kereső foglal- kozás, vagyis üdülés, gyógyulás, látogatás stb. céljából külföldön eltöltött időre. Honfi- társaink közül legtöbben Ausztriát (1935/36- ban 79.073—en), majd Cseh-Szlovákiát (70.607), Romániát (18.126), Olaszországot (14.945), Jugoszláviát (11.959) és Németor—
szágot (6.103) keresték fel.
Magyarország igen jelentős passzív ide—
genforgalma útján az idegenforgalomból nyert jövedelmét búsásan visszafizeti a külföldnek. Fizetési mérlegünk idegenfor—
galmi tételei 1934-ben is 136 millió, 1935—ben pedig 56 millió pengő többletet mutatnak a külföld javára, sőt régebben a mérleg passzivitása még nagyobb volt, így pl. 1933-ban majdnem elérte a 20 millió pengőt, úgy, hogy a javulás ezen a téren igen figyelemreméltó.
Az 1938. év idegenforgalmi eseményei, elsősorban a XXXIV. Eucharisztikus Kon—
gresszus és a jubileumi Szent István év iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés azt mutat- ja, hogy vendégforgalmunk ebben az év- ben további szép fejlődés elé néz.
Schneider Árpád dr.
