Állami pénzügyek.
Finances de l'Etat.
Résume'. Dans les anne'es gui suivirent la guerne, jusguhu milieu de 1924, les finances de PÉtat reflétaient le désordre dá d liinflation. LIÉtat tirait le plus clair de ses revenus de la planche aux billets; d*ailleurs, les chiffres gui exprimaient les recettes et les dépenses en unite's (Pane valeur constamment changeante ne pouvaieni donner une image exacte de la situation. Lioeuore wassainis—
sement entreprise en 1924 avait pour premiere táclie de redresser les finances de PÉtat. Le résul—
tat fut prompt, car déja les comptes définitiis de liexercice 1924/25 montrenlt lie'guilibre re'tabli. En 1924/25, les recetttes de caractére ad- ministratif anaient un montaint total de 7367 millions de pengős, et on pouvait enregistrer a celt égard ime hausse rapide jusgu,en 1927/28 avec un maximum de 9871 millions; en 1932/33, les recettes de cet ordre guta re'alisées l'Etat sont retombées au niveau de 1924/25. Selon les comptes dáfinitifs de 1936/37, les recettes sont remonte'es au chitfre de 8788 millions. Les de'penses de caraciére administratif se sont e'leve'es en 1924/25 (71 644 millions de pengős; elles ont atteint le niveau le plus haut len 1930/31 avec 1.074'9 millions, somme représentant une augmentalion de 66'9% par rapport a Pannée 1924/25. Aprés 1930/31, les eircanstances ont impose' une compression des dépenses et celles-ci iurent ramene'es en 1933/34 á 755'4 millions de pengős. En 1936/37, les dépenses de PÉtat se sont chifirées par 813'5 millions, mar—
guant une augmentation nouvelle.
Les recettes des entreprises de
175" t at ont été de 338'8 millions de pengős en 1924/25. Elles présentent un minimum en 1932/33
x
pour remonter en 1936/37 a 433'9 millions. Les dépenses des entreprises se sont éle—*
Dées en 1924/25 á 361'9 millions, en 1930/31 a 5532 millions (chiffre maximum), en 1936/37 81
á91'1 millions.
Dés la premiere année de Poeuvre d'assainisse- ment, les comptes définitifs se soldent par un eaccédent important, et depuis le commencement de cette oeuvre jusgu'á la crise les excédents menteni a un total de 413'2 millions de pengős. Pendant la période de la crise, Peacercice 1930/31 était la plus défavorable au point de vue des finances de llÉtat; le deficit de cet exercice a été de 229'5 millions dont 158'2 millions représentaient la part de liadministration et 71'3 millions celle des entreprises. La dette de liÉtal slest accrue de 1.375'3 millions de pengős en 1924/25 á 2.064'4 millions de pengős en 1931/32;
Paccroissement siexprime donc par 50'1%. Il y a
ensuíte une baisse et en 1936/37, le montant de la'
dette est de 1.885—9 millions, soit 8'6% de moins. ' Les Tableaux donnent des indications dé- taille'es.
*
A háború befejezte utáni években egészen az 1924. év közepéig az állami pénzügyek az infláció által okozott ziláltság állapotá- ban voltak. Az állami jövedelmek igen je- lentős tétele a bankóprés volt s az állan- dóan változó értékmérőben kifejezett bevé- telek és kiadások nem adhatnak tiszta ké- pet az állami pénzügyek tényleges helyzeté- ről. Itt az aranyértékre való utólagos át- számítás gyakorlati értéke is a nullával egyenlő, mert a zárszámadási eredménye- ket csak bizonyos meghatározott évi átla—
gos kulccsal lehet átszámítani; ez pedig" a legkülönbözőbb időkben * befölyt jövedel—
mek, illetőleg utalványozott kiadások tekin- tetében nem adhat megnyugtató eredményt.
Bizonyos tájékozásul ez évekről álljanak itt mégis a következő adatok;
1920/211 lem/22! megl 192324
(költségvetési évek millió pengő értékben)
Állami bevételek összesen . ! 749'2 4?8'1 415'21073'4 Ebböl : Közigazg. bevételek
Rendes kezelés. . . . . 2074 2059 3689 Rendkívüli kezelés . . . 186'4 101'0 504'8 Együtt. . . . 667'4 893'8 306'9 873'7 Územi bevételek:
Rendes kezelés. . . . . 82'3 94'5 165'1 Rendkívüli kezelés . . 1 . 20 138 34'6
Együtt. . . . 81'8 84'3 1088 1997
Állami kiadások összesen. 745-9 474-6 408-3 987-0
Ebből: Kó'zigazg. kiadások
Rendes kezelés. . . . . 129'2 122'3 276'6 Rendkívüli kezelés . . . 2014 863 350'6 Beruházások . . . . . . 3'4 13'8 35'9 Együtt . . . . 640'5 334'0 222'4 663'1 Územi kiadások:
Rendes kezelés. . . . . 954 1697 2852 Rendkívüli kezelés . . . 348 02 —— — *' Beruházások . . . . . . 104 160 387
Együtt. . . . 105-4 140-6 185-9 323-9
Ezek az adatok magukban mutatják ——
a fentebb hangsúlyozottak figyelembevétele mellett is — az akkori zilált helyzetet._Elég rámutatni, hogy az 1923/24. évben a köz-
igazgatási bevételeknek csak 42%—át tették ki a rendes jövedelmek, a többi 58% pedig ,,rendkívüli" jellegű volt. Az összegek in- dokolatlannak látszó kilengései az infláció befolyását tükrözik vissza.
Az 1924—ben megkezdődött szanálási akció legelsőrendű feladata az állami pénz- ügyek rendbehozatala volt. Ez ———- mint tud—
,juk —— hála a nemzet példátlan áldozat—
klészsége'nek, Váratlanul gyors eredménnyel járt s má 425. év z' ' " '
azt " az ' '
e ' a h if'llott ső ' le'sleg mutatkozott.
Az 1. és 2. sz. táblázatok a magyar ál- lam közigazgatási, illetőleg üzemi jellegű kiadásait (és bevételeit tartalmazzák az 1924/25—19371'38. költségvetési években, a zárszámadási eredmények szerint, kivéve természetesen az utolsó, 1937/38. évet, melynél a költségvetési előirányzat van be- állítva. Ez az adat magától értetődően nem azonos jellegű a zárszámadási eredmények- kel s azokkal nem vethető egybe. Meg kell jegyezni azt is, hogy a bevételek nem tar—
talmazzák azokat a kölcsönműveleteket, melyek a deficit eltüntetése céljából váltak szükségesekké.
Az adatokból kitűnik, hogy az állam közigazgatási jellegű bevételei az 1924/25.
költségvetési évben 7364 millió pengő érté-
110 ' " 0
!
AZ ÁLLMM BEVÉTELEK ÉS KlAUÁSUK."
RECElTES ET DEPENSES DE rím. *)
1 700 mllltÓpengö millions de pengös 4700
1600 1600
4:—
1500 1500
1400 11.00
1300 1300
%
1200 1200
1100 1400
l 3
.UÓ/
Bevelel —— Receites
4000 ijiii 1000
KIHÚBS — Depenses
900 i
l
900
1924/25 :1925/26 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 193113? 1932/33 1933/34 un
n x
? m
a: 1535/36 1936/37
Kulcsnnnevéleleh nemu! — Non non-arus les §Dmmes emprumees
MSt 81 1938 Rride St. NSB
ket képviseltek s ez az összeg a következő években elég gyors iramban emelkedett, egészen az 1927/28. évig, mikor 9871 millió
pengőt ért el. 1924/25-höz képest ez; 34%-os
1. A magyar állam közigazgatási kiadásai és bevételei. 1) Dépenses et reeettes (de l'Etat hongrois pour l'Administration publigue.1)
R e c e t t e 5 Összes— Total des
D é ;: e n 3 e 5
Rendkívüli — extraordinaires Rend—
Költség- Rendes WM Összes Rendes kívüli?) Összes *) kiadások bevételek
ordz- átmeneti , . .A ord;-
vetési év naíres íransi— . 2353 osszes au total naires extraordí— au total?) dépenses receítes toires mueshsse- ensemblz nah/es?)
Ewercices ments
k i a el á s o k b e v 6 t e l e k indexszámokban
1924/25 év: 100 millió pengőben — m millions de pengős índices (1924-25 :100)
1924/25 458'9 170'1 15'0 185'1 644'0 626'3 110'4 736'7 100 0 1000
1925/26 635'4 78'0 15'9 93'9 729'3 8060 167 822'7 11322 111'6
1926/27 681-6 109'6 15'3 124'9 806'5 895'3 59'5 954'8 125'2 129'6
1927/28 775'3 100'1 15'7 1 l 58 891'1 961'4: 25'7 987'1 1384 134 0
1928/29 8489 969 28'6 125 5 974'4 968'5 15'4 983'9 151'3 133'6
1929/30 859'8 79'3 34'9 114'2 974'0 900'2 51'4 951'6 151'2 129'2
1930/31 864'6 175'1 35'2 210'3 1074'9 822'1 94'6 916'7 166'9 124'4
1931/32 793'5 118'7 41'9 160'6 954'1 784'5 21'1 805'6 14832 109'4
1932/83 714'9 34'9 31'4 663 7812 717'8 23'3 741'1 121'3 100'6
1933/34 699'4 33'3 22'7 560 7554 750'4: 15'1 765'5 117'3 103'9
' 1934/35 699'1 33'8 26'2 60'0 759'1 757'0 12'9 769'9 117'9 104'5
' 1935l36 724'5 29'2 28'8 58'0 782'5 795'3 14'5 809'8 121'5 109'9 '
" 1936/37 _ 751'6 29'9 32'0 61'9 813'5 861'3 17'5 878'8 126'3 119'3
. 1937/38 768'6 30'2 2229 53'1 821'7 796'0 9'3 805'3 127'6' 109'3
*, 1) Az 1936/87. évig bezárólag zárszámadási eredmények, 1937/38-ban költségvetési előirányzat. — Jusgu'en 1236/37 inclusivement, d'aprés les comptes de clótwrc ;pour 1937/8, prévisions budge'laires.
') A kölcsönbevételek nélkül. — Sans les emprunts.
2. Az állami üzeM'f kitartása és bevételei. *) De'pmsea eF recettes des entreprises de l'Etat. 1)
D, 41- p e n s : 5 R : c e t t e 3 Összes — Total des
;; R nd Rendkívüli — extraordínaíres R d Rend-
Költség—v (frázis átmeneti berahgí— %" Összes 321135 kívüli 2) Összes?!) kiadások bevételek Má év naires íransi— még;-ge osszes au total "aires exlmordi— au total?) dépmses recettes
. toires ' ensemble nairesz)
Ererczces ments
k i a d á s o k b e v é t e l e k indexszámokban
1924/25 év 2 100
millió pengóben — en millions de pengős indices (1924/25 : 100)
1924/25 318'0 0 9 43'0 43'9 361'9 333'3 5'5 338'8 100'0 100'0
1925/26 38497 05 32'9 33'4 4181 4124 0'6 413'0 115'5 121'9
1926/27 415'8 — 27'7 27'7 443'5 438'3 8'0 446'3 122'5 131'7
1927/28 443'1 1 2 18.9 20'1 463'2 461'0 — 461'0 128'0 136'1
1928/29 486'2 0'0 12'2 122 498 4 4986 0'7 499'3 137'7 14724
1929/30 462'5 04 413 - 41'7 5042 472 0 0'3 4723 1393 1394
1930/31 447'9 59'3 46'0 1053 5582 420'1 61.8 4819 1529 142'2
1931/32 4039 40 25'7 29"? 4336 366'1 36'3 402'4 119'8 118'8
1932/33 385'0 0'8 17'1 17'9 402'9 823'6 10'9 334'5 111'3 98'7
1933/34 413'6 0'4 15'9 16'3 429'9 3514 21 353'5 118'8 104'3
1934/35 411'1 0'5 17'1 17'6 428'7 344'9 2'6 347'5 118'5 102'6
1935/36 4287 08 17'8 18'6 4473 384 8 0'6 385'4 123'6' 113'8
1936/37 4524 200 18'7 38'7 491'1 4330 09 433'9 135'7 128'1
1937/38 423"? —- 21'6 21'6 445'3 393'8 -— '393'8 ; 123'0 116'2
1) Az 1936/37. évig bezárólag zárszámadási eredmények, 1987/38-ban költségvetési előirányzat. ——
Pour l'emercz'ce 1936/37 et les emercices préce'dents, d'aprés les comptes de clóture; pour 1937/38, prévisions budgétaires.
*) A kölcsönbevételek nélkül. — Sans les emprunts.
emelkedésnek felel meg. Innen kezdve azonban már lemorzsolódás jelentkezett, melyet 1930/31 től kezdve 2 éven át gyors esés követett. Ennek következtében 1932/
2353-ban az állam közigazgatási jellegű bevé- telei megközelítőleg az 1924/25. évi szin- vonalra estek vissza. Ezt a mélypontot azután fokozatos javulás követte s az 1936/
37. év zárszámadása szerint a bevételek újra 8788 millió pengőre emelkedtek, 19-3%-ka1 magasabbra az 1924/25. évi szin- vonalnál. A rendkívüli közigazgatási bevé- telek csak az 1924/25. évben játszottak az inflációs idők utórezgéseként jelentősebb szerepet.
A közigazgatási jellegű kiadások az 1924/25. évben 644 millió pengőt tettek ki és a bekövetkezett emelkedés után legma- gasabb pontjukat 1930/31-ben érték el 1.074-9 millió pengővel, mely összeg az 1924/25. évivel szemben 66'9%-os emelke—
dést jelez. Az ekkor megkezdődött kény- szerű takarékoskodás az állami kiadásokat
1933/34-ig 7554 millió pengőre szorította
le. Az 1934/35. költségvetési évtől kezdveaz állami kiadások ismét emelkedtek, de csak mérsékelt iramban 1936/37-ig, mikor az állami kiadások 813'5 millióra emelked—
tek; a növekedés 7-7%-ot tesz ki, míg az
1932/33. évi mélyponthoz viszonyítva a be-
vételek 18'6%-kal lettek magasabbak.A magyar állam közigazgatási jellegű kiadásai és bevételei mellett jelentős szere-
! AZ ÁLLAMI ÚZEMEK BEVÉTELEI Es KIADÁSI". ')
RECETIES El DÉPENSES DES ENTREPRISES DE L'ÉTAT. *)
eoo mlihú pengő millions de pengés 600
550 550
Kiadás — Dépenses
500 500
450 450
Bevétel —— Recettes
400 % _ 400
350 , 350
300 un :: '— a: a: : '— N e': e m e: r— 300
§ i' *: i' § E (2 a E E "2 2 E
er un :: f— a m : —— N e': e un ::
N N N N N ! N M a: m ta n c': ee
siaaaaiaaaa'aazaw
*) Kolcsnnhevételek nelkul — Non cumons les sommes emprunláes .
M s: Ez 19334 ' RJLMSUSS
pük van az üzemi jellegű kiadásoknak és bevételeknek. Az állami üzemek bevétele 1924/25—ben 3388 millió pengő értéknek felelt meg, mely összeg 1928/29—ig 4993 millió peng—őre emelkedett, A válságos évek—
ben az üzemi bevételek összege is 1932/33—
ban érte el legalacsonyabb színvonalát, mi- kor nem tett ki többet 3345 millió pengő- nél, tehát 1'3%—kal az 1924/25. évi szín—
vonal alá esett. 1936/37-ben azonban össze-
gük újra 433'9 millióra emelkedett.
Az üzemi kiadások összege 1924/25-ben 3619 millió pengő volt, de gyorsan növe—
kedve az 1930/31. költségvetési évben elér—
ték az 5532 millió pengőt, ami 52-9%-0s emelkedésnek felel meg. A válság évei alatt persze az üzemek kiadásait is le kellett szo—
ritani, úgyvhogy 1932/33-ban nem tettek ki
többet 4029 millió pengőnél. 1936/37-ben az üzemek kiadásai ennél már megint jó- val magasabbak voltak, amit a 4911 millió pengős értékösszeg mutat.
Itt jegyezhetjük meg, hogy az állami üzemek költségvetésében legnagyobb ösz- szeggel az államvasutak szerepelnek, azután következik a posta, majd az állami vas- és gépgyámk, végül a postatakarékpénztár.
Az 1935/36. évi zárszámadási adatok sze- rint az üzemi kiadásokban ezek az intéz—
mények a következő arányban részesedtek:
millió P %
Államvasutak ... 2761 617
Posta ... 898 201
Vas- és acélgyárak . . . 573 128 Postatakarékpénztár 12"? 28
Az állam összes bevételeinek és kiadá—
sainak (tehát összefoglalva a közigazga—
tási jellegű és az üzemi kiadásokat) szem—
beállítása a következő képet adja:
Összes állami . bevételek ! kiadások
EV ***—_—
mlllio pengo
1924/25 ... 1.075'5 1.005'9 1925/26 ... 1.235'7 1.147'4 1926/27 ... 1.401'1 1.250 0
1927/28 ... 1.448'1 1.354'3
— 1928/29 ... 1.483'2 1.472'8
1929/ 30 ... 1.423'9 1.478 2
1930/31 ... 1.398-6 1.628'1
* 1931/32 ... 1.208'0 1.387'7
1982/83 ... 1.075'6 1.184'1 1933/34 . —. .- . . 1.119'0 1.185'3 1934/35 . . . 1.117'4 1.187'8 1935/36 ... 1.1952 1.229'8
1936/37 ... 1.312'7 1.304'6
Az összes állami bevételek tehát az 1924/25. évi 1.075'5 millió pengőről 1928]
29-ig 1.483'2 millió pengőig, vagyis 37'970-
kal emelkedtek, de csökkenésük már a kö-_
vetkező költségvetési évtől megkezdődött.
A kiadások viszont, melyek összege 1924]
25-ben csak 1.005'9 millió pengő volt, egé-
szen az 1930/31. évig szakadatlanul növe-
kedtek és ez utóbbi évben 1.628-1 millió pengővel rekordmagasságot értek el, ami közel 62%—os emelkedésnek felel meg. A bevételeknek és a kiadásoknak ily alaku- lása természetszerűen maga után vonta a költségvetési egyensúly felborulását.
3. Az állami bevételek és kiadások feleslege (—§—) vagy hiánya (——).
Les emeédents des recettes de l'Etat sur ses dépenses (—t—) et les de'/icits (_).
Év az;-aaa; James 038355?
publuzue
Anne'es
millió pengő — en millions de pengős
1924/25 %— 92'7 — 23'1 %— 69'6
1925/26 %— 93'4 —— 51 —t— 88'3
1926/27 %— 148'3 —l- 28 —§— 151'1
1927/28 —t— 96'0 —— 2'2 4— 93'8
1928/29 4— 9 5 %— 0'9 %— 10'4
1929/30 — 22 4 — 31'9 -—— 543
1930/81 — 158'2 — 71'3 —— 229'5
1931/32 — 148'5 —— 31'2 —— 179'7 1932/33 — 40" —— 68'4 — 108'5
1933/84 4— 10'1 —— 76'4 — 66'3
1934/35 —l— 10'8 — 81'2 — 70'4
1935/36 %— 27'3 —— 61'9 -—— 346
1936/37 %— 65'3 — 57'2 J,— 8'1
Az állami költségvet—éseknek, illetőleg a zárszámadásoknak feleslegére, vagy hiá—
nyára vonatkozó részletes adatokat a 3. sz. táblázat tartalmazza. Látni, hogy már a szanálás első évében jelentős zár- számadási felesleg mutatkozik,, mely a közigazgatási bevételeknél 92'7 millió pengőt ért el. Az üzemek ezt az üzletévet ugyan még 231 millió pengő hiánnyal zárták, de ennek betudásával is közel 70 millió maradt a bevételek évi többlete. A következő két évben a közigazgatási feles- leg tovább emelkedik s miután végül az üzemek helyzete is egyensúlyba jutott, 1925/26-ban az egész zárszámadási felesleg 88'3 millióra, az 1926/27. költségvetési év—
ben pedig 1511 millió pengőre emelkedett.
E három évben tehát az egész zárszáma- dási felesleg meghaladja a 300 millió pen—
gőt. Innen kezdve azonban a bevételek többlete hirtelen csökken. Az utolsó év a
4. A magyar állam adó- és jövedéki bevételeiJ)
Receites dlimpóts, de droits de douane et de monopoles de l'Etat hang,-ovis!)
R 9 c e t t e s Összes —— Recettes
A d 6 _ I m ;: 5 t 5 Jövedék —— Droíts de jövedék-
douane et monopoles adó— des droits de
KÖ , _
" ,. A d ! d
vetétssieív e b b 6 1 — d o n t ebbol — dont d ""?va oáixípílzses
;; forgalmi adó fogyasztási ; _—
Exercicg g,) egyelles és illeték és italadó ;), vám , bevételek — an total , gN . ado taxe sur le ímpóts sur la gN droits dohany ———————————————
35 "VPN—9 chijre d'afaí— consommation 3-3 de douane tabac indexszámokban — indices :oisl dWBCls res et droits et les boíssons :osc. _—
(1924/25. év : 100) bevételek millió pengő -— en millions de pengős (1924—25 : 100)
1924/25 378'2 95'1 223'8 59'3 220'4 111'5 91'3 100'0 100'0
1925/26 493'2 171'3 238'3 83'6 272'6 124'5 1232 1304 123'?
1926/27 552'8 202'2 264'5 86'1 303'2 142'1 135'2 146'2 137'6
1927/28 577'7 210'3 270'0 97'4 325'8 148'2 151'2 152'8 147'8
1928/29 593'3 2263 265'0 1020 3056 124'6 154'4 156'9 138'7
1929/30 5492 2219 2318 95'5 275'4 96'8 151'8 145'2 125'0
1930/31 494'5 219'1 190'7 84'7 246'8 78'0 140'2 130'7 112'0
1931/32 531'5 252'2 201'3 78'0 200'5 50'2 123'8 140'5 91'()
1932/33 502'7 229'9 193'7 79'1 166'8 34'7 105'4 132'9 75'7
1933/34 5109 2284 1984 84'1 169'8 37'1 106'0 135'1 770
1934/35 513'2 225'1 203'1 85'0 1788 434 1071) 135'7 ' 81'1
1935/36 541'7 229'7 219'2 92'8 184'4 43'9 112'3 , 143'2 837
1936/37 597'5 250'0 246'3 101'2 191'0 47*2 114'6 158'0 '86'7 '
1937/38 540'? 226'5 219'8 94'4 1851 440 112'0 1430 l 84'0
1) 1936/37-ig zárszámadási eredmények, 1937/38—ban költségvetési előirányzat. — Jusgn'en 1936/37, d'aprés les comptes de clötm—e; pour 1937/38, prém'sions budge'taires.
válság előtt, mely felesleggel zárult az
1928/29. év volt, mikor a kiadások még
104 millió pengővel voltak alacsonyabbak a bevételeknél. Végeredményben a szanálás kezdetétől az utóbbi költségvetési évig el- telt évek egész zárszámadási feleslege 4132 millió pengő, tehát igen jelentékeny ösz- szegű volt.
A válság idején az állami pénzügyek szempontjából az 1930/3l. év volt a leg—
kedvezőtlenebb a maga 229-5 milliós defi- citjével, mely összegből a közigazgatást ter—
helte 1582 millió pengő, az üzemeket pe- dig 713 millió pengő. A közigazgatási ki—
adások és bevételek az alkalmazott ener- gikus rendszabályok következtében már 1933/34-től kezdve felesleget mutattak, mely az 1936/37. évben már 65—53 millió pengőt ért el, az üzemek azonban végig jelentős összegű hiányt mutatnak. A válság óta el- telt években az 1936/37. év az első, mely
— az üzemi hiányt is számbavéve _— az összes állami bevételek némi többletét mu- tatja a kiadásokkal szemben. A deficites években elért hiány összesen 7433 millió pengő összeget képviselt, tehát jóval töb- bet, mint az előző évek feleslege.
Az állami bevételek közül különös ér- deklődésre tarthatnak számot az adók és a jövedéki bevételek, s ezért ezek a 4. sz. táb-
Auú- Es VÁMBEVÉTELEK.
lMPOlS ET DROITS DE DOUANE PERgUS.
400 millió penge mlllanSdE pengés AOO
J'
350 350
, ímpötssunechume daHanes f et la consommation
300 300
Fmgatm: és lugyasztasn adok
250 AA , 250
Egyenes adó ,— )
lmpöls dwects
zoo [1 200
150 / a 150
V I' *
l 4 *
,, , §
, Vambeveieiek %—
100 , v 100
xs !
*!
K Drons de douane (
50 §_———;,____* 50
Ommr—aaa—Nnemml—o
Süi'üüüüüi'üüüü
!" LD CD '— en el! : P N E') e kh ::
N N CN N N N E': " G'! E': G': 9: "
a: a! G! a: B, C) a: 53 6! O': a! a: G!
_- .-- _— .— .—
_ -— F _ _— .— .-— !—
M. St. SL 1933 R. H. de Sí, 1938.
lázatban külön vannak részletezve. Ezek- ből kitűnik, hogy a válság előtti időkben úgy az egyenes adók, mint a forgalmi adók erősen emelkedtek, ami akkor az ország
gazdasági helyzetének megszilárdulásából adódó kedvező jelenség volt. A válság fo—
lyamán bekövetkezett adóemelések dacára az adójövedelmek tényleges összege csök- kent, a legutóbbi években azonban ismét erőteljes növekedés következett be, mely- nek jelentős része volt abban, hogy az ál- lami költségvetés egyensúlya újra helyre- állhatott.
A jövedékek között a vá déki be- vételek óriási esése a gazdasagi elzarkózás következménye, mely különösen 1931 óta öltött nagy méreteket. A dohány 'övede'k bevételeinek ingadozásai a mirt'd'eílíoLri gaz- dasági helyzetet, illetőleg a vásárlóképes- ség változásait tükrözik vissza. A kiadások közül külön említést érdemelnek a személyi kiadások. Ezek összege —— a nyugdíjak nélkül —— 1935/36-ban 3423 millió pengő volt, melyből 1034 millió pengő esett az üzemekre. A nyugdíjakra— itt még min—
díg nagy megterhelést jelent a trianoni nyugdíjasok ellátása — ugyanabban az évben 2535 millió pengőt kellett az állam- nak fizetnie, mely összegben 951 millióval szerepel az üzemek nyugdíjterhe. Az üze- mek nyugdíjterhe tehát aránytalanul ma- gas, főleg ez az oka az állami üzemek nagy deficitjének. Az üzemek által fizetett nyug-
díjak legnagyobb része a MÁV-ot terheli;
mely 1935/36-ban 73-53 millió pengő nyug-, díjat fizetett, míg összes többi személyi ki—
adásai csak 652 millió pengőt értek el.
Az állami adósságok alakulását az 1924/25—1936/37. években az 5. sz. táblá—
5. Az állami adósságok álladéka az egyes költségvetési évek végén.
Dette de llEtat ;; la fin des exercices budge'iai'rest
Állandó és Egyéb tárcá— Állami
törlesztéses kat terbelő adósságok Ev adósságok adóssagok összesen
Dette perpé— Denes Dette lotale ' Annég tuelle ei dette d'autres de l'Etat
amortíssable sortes
milló P —- en millions de pengős
1924/25 1.353'9 21'4 1.375'3
1925/26 1.482'8 25'5 1.508'3
1926/27 1.473'5 31'6 1.505'1
1927/28 1.455'0 34'4 1.489'4
1928/29 1.448'3 39'4 1.487 '7
1929/30 1.412'4 182'8 1.595'2
1930/31 1.560'6 333'8 1.894'4
1931/32 1.701'5 362'9 2.064'4
1932/33 1.619'2 397'6 2.016'8
1933/34 1 5358 357'7 1.893'5
1934/35 1.594'4 364'0 1.958'4
1935/36 1.658'0 1) 354'2 2.012'2 1936/37
1.560'0 1) 325'9 1.885'9
1) Az 1935/36. és 1936/37. években az állami üzemeknek az allami közigazgatással szemben fenn-_
álló tartozásai nélkül, az előző években ezeknek be- számításával. — Pom- 1935/36' et 1936/37, mm compris les sommes dues par les entreprises de l'Etat a l'Admz'n'istration publigue ; pour les années.
présédentes, y compris ces sommes—lá.
zat tünteti fel, melynek adatai mutatják, hogy az állam adósságai az 1924/25. évi
1.375-3 millió pengőről 1931/32-ig 2.064-4
millió pengőre, vagyis 50-1%-kal emelked—
tek, innen kezdve azután. 1936/37-ig 1.885'9 millió pengőre, tehát 8'6%-kal csökkentek.
Szőnyi Gyula dr.
Hitelügy.
A/faires de credit,
Résumé. Les établissements de eré- dit hongrois niont retrouvé une situation normale aprés lyeffondrement et liinflation conse'cutiís á la guerre au'á partir de Pannée 1925. (Pest depuis ce temps gifon peut se faire une ídée diensemble de leurs opérations et de leur état. Le Tableau 1 résume les chiffres principaux de leurs bilans pour les années 1925 a 1936.
Én 1925, les capitauac sociaux de ces établis- sements représentaíent un total de 235 millions de pengős, l'ensemble des capitaux appartenant aux établissements de crédit 374 millions. Dés 1930, le total des capitauac sociaux slest élevé a 456 mil- lions. Les reserves passaient de 139 millions en 1925 a 290 millions de pengős en 1935. Les dépőts se chi/fraient á la [in de Pannée 1925 par 309 millions de pengős, en 1930 par 1.075 millions de pengős, mais en 1936 ils sont tombés a 879 míl- Iions de pengős.
Les comptes courants et valeurs en portefeuílle représentaient en 1925 déja une somme considé- rable; les opérations en obligations hypothe'caires ne patent au contraire étre repríses gu'en 1926 guand leur placement á Pe'tranger réussissait pour la premiere fois depuis la guette. Le total des obligations hypothe'caires place'es atteignit son maximum en 1931 avec 734 millions de pengős, en 1936, il rüa été gue 557 millions. La valeur globale des dettes'hypothe'caíres est montée au plus haut point en 1929 (1.005 millions de pen—
gős); en 1936, on a constaté a cet égard une baisse de 44% (le montant total n,étant plus gue 559 millions).
La Bangue Nationale de Hongrie
fonctionne depuis le milieu de Panne'e 1924. Les traits essentiels de sa situation ressortent du
